Világstatisztikai hírek és adatok

5—6. szám 209 1947

mok és Anglia kereskedelme a latin ameri—

kai államokkal a második világháború ele- jén. __ Az U. S. A. vasuti forgalma a há- ború után. —— (7—8. sz.) Faingar, I,: Né- metország gazdasagi leszerelése és a kárta—

lanítás problémája. _ Mandelson, L.: Az Amerikai Egyesült Államok tőkebefektetése a háború alatt. _. Karta, V.: Nyugat-Euró—

pa ipari helyzete a háború után. — Az if- júság munkateljesitmenye az Amerikai Egyesült Államokban a háború alatt. ——-—

Kleszmet, O.: lrazilía gazdasági helyzete a második világháború után. _ (9. m'.) Le- víno, R.: A háború utáni élelmezési válság és annak okai. — Roirtbunl, L.: A kapita—

lista államok főznipai'a a háború előtt, és után. —— Petroushov. A.: Agrár—reform Né—

metország szovjet megszállási övezetében. ——

Gerzovics, G.: Németország gazd-asági újjá—

építése. __ Trosín, K.: Az Amerikai Egye- sült Államok antomobiltermelése a második világháború után. (10—11. sz.) Breguel, E.:

Anglia liitel— ós ijiónzrenclsere a im'isodik

világháború alatt. —a 'I'retyakolv: Anglia

szénbányászata a háború befejezése után. w.

Gerco'vics, (l.: Németország szénbányászata a háború után. — (12. sz.) Rubinsteinr, G.:

Csehszlovákia háború utáni gazdasági hely- zete, _— Cegal, Ja.: Dánia közgazdasága a háború után.

Orvosok *Lapjrv, —— Népegész—

'ségügy (3. évf. '7'. ez., Budapest 1947, m.) Az 1946. év jz'irvfmyiigyi mérlege. —— (8. se'.) Timár M.: ipari mérgezések a robbanó—

:inyaggyz'irtásban. ((Jiklísorozat.) -—— (10. sz'-)

Halalos T.: A prostitució. _— (12. sz.) Stoll

K.: A vörhenykénles és a táplálkozás, ——

(15. sz.) Mam/ák E.: Egészségügyi reform—

törekvések a Balkánon. (Bulgária,) __

Stoll K.: A fertőző betegségek elleni küzde—

lem a SzovjeLUnióban. ' '

Popu laiion (2. évf. 1. sz., Paris júli);

ha) Vincent, P.: Háború és népesség. "

Sauvy, A.: A gyom—lok (a; a (mindazzulon-

tatás szempontjából. - Daric, J.: A alol—

gozó nő Franciaorszz'igban es a külföldön.

—— Ledermanz, S.: A német nepesseg. ——

Lambert, J.: Dimiogi'afiai jellegzetességek a mai Braziliában. — Pardon, ft.—Tabula

L.: Szociális és népesedóspolitika Finnor-

szágban. —— Berthier, A.: A berberek az iszlam és nyugat között.

Stal! isti icon (8. évf. ]. szi, Sofia 1947,

bulgár). K'imtwlf, P.: Statisztika és köz gazdaság. —— Dimitroff, M.: A szövetkezn—

tek 1945—ben. —— Gazdasági helyzet 1946 ban.

S t a t i .? t i' e k ;; () b e' () r (27, Évf— 1_ az., Prága 1957, (? eh). Jan/ro, J.: Statisztikai tanulmányok Csehszlovákiz'ibon. Nováöek, J.: A cukor a háború utáni gazdasági élet—

ben. _ Koutnik, D.: lazalasagi autonómia a szovjet, műhelyekben.

"Vá/rosi Szemle (33. évf. 1—2. sz, Budapest 1947, m.). liar/ros B.: Budape-st, kilzigazgzitz'x inak ú_ 'zíilei'v az ostwm után. —— Szól-oly M.: A. kórháziigy időszerű kérdései. —— (lyörlcös E.: A belterjes gaz—

dálkodás vonásai Budapest környékén. __

Budapest iskolái az IMG/47. tanév elején. _ (f:—l,. sz.) Ruigz R.: A földbirtokieform es

a magyar városok. ———— III)/uz I.: Néhány adat

a székesfőváros gyormekvéclolmi intézeteL ben elhelyezett gyermekekről. —4 (löhet J.:

Az Egyesült Államok városainak legújabb

fejlődése. -————'Lá£5á7' P.: A lengyel statiszti- , lmi szolgalat. újjászervezése.

Világstatisztikai hírek és adatok.

[nformatíonx el renseígnements de statistirlue mondiale.

Egyesült Nemzetek. A második világhá-

borút követő újjáépítés során az Egyesült Nemzetek: gazdasági és szociális viszonyok javítását fokozott nemzetközi együttműködés útján kívánják elérni. E végből nélkülözhe—

tetlen, hogy pontos és jólmegalapozott sta—

tisztikai anyag felett rendelkezzenek, amely helyes képet ad az egyes országok helyzete-

ről és lehetővé teszi az összeliasonlítfisokal'.

Szükséges tehát az errevonatkozó anyag rendszeres összegyűjtése, ezenfelül pedig an- nak megvalósítása, hogy az egyes országok statisztikai tevékenysége minél egysége- sebb módon és értelemben történjék. E célok elérésére két szervezetet létesítettek: az

Egyesült Nemzetek Gazdasági és "sociális

Tanácsának statisztikai**mzotisúgá't és a Tit—

kárság statisztikai szolgál—atát.

A bizottság feladata elősegíteni a statisz—

tika és a statisztikai módszerek tökéletesí—

tését, koordinálni a szakintézmények működt!-

sét, valamint szakvéleményt nyujtani az Egyesült Nemzetek különböző szerveinek; A bizottság evyelőre az Egyesült Nemzetek ]2 tagállamának 1—1 képviselőjéből áll, kiknek megbizatása 3 evre terjed. Természetesen ügyeltek arra, hogy a bizottságban a statisz—

tika különböző ágainak szakértői helyes arányban Vegyenek részt,, Kineveznek ezenfe—

liil még legfeljebb 12 levelező-tagot a hízott—

ságban nem képviselt országokból.

A bizottság javaslatára az Egyesült Nem-

zetek Titkársága központi statisztikai szol- gálxawt létesített a tagállamokból, szakintéz—

menyekből és más forrásokból származó sta-

lisztlkz'ik összegyüjtésére, analizzilásm'n és

5—6. szám

kritikai vizsgálatára, Ahogy—. az! UNO szervei elegendő statisztikai anyag ;felett rendelkez—

zenek. Ez a szolgálatllátja el az adatok pub- likálásának feladatát, valamint a bizottság- gal karöltve elősegíti a statisztikai tevékeny- ségek fejlődését 'a összehangolja a szakintéz—

mények müködését, Nemzetközi statisztikai központ lév'én, szoros kapcsolatot létesít a

kormányokkal és" összhangba hozza a kutatá—

sokra vonatkozó programmot. Az adatok közzététele csak az érdekeltimi-mányok bele-

eg'ezésével történhetnek. Ezenfelül még más

"feladatokkal is megbízzák az egyes szervek

a statisztikai szolgálatot: így az elpusztított területek gazdasági újjáépítésének bizottsága részére elvégzi a károk becslését, a közgyűlés

számvevőbizottsaga számara tervezetet dolgoz

ki a tagállamok fizetési kapacitásának meg- állapítására alkalmas módszerekről stb.

A Szociális és Gazdasági Tanács javasolta a Titkárságnak, hogy haladéktalanul bizto—

sítsa-k a Nemzetek Szövetsége fontosabb ata,—

tisztitani tevé/rem/St'rgeinek fOlytlLl'á-táf- is A Nemzetek Szövetsége által közreboc jtott ki- adványokköziila nmnzetközi Statisztikai ée—

icöny'v és a havi füzetek továbbra is megje—

lennek. A Nemzetek Szövetsége statisztikai té-

ren már eddig is jelentős eredményeket ért el, deahogy folytassak világviszonylatban :: sta- tisztika fejlesztését, a bizottság és a Tit- kárság statisztikai szolgálata két; sta—

tisztikai további feladatot kíván meg- oldani ; statisztikai standardokat hatá- rozni meg és azokat elfogadtatni vac lamennyi országgal, ezenfelül javítani a star.—

wtisztika mennyiségét és: minőségét: az" egyes országokban. Szembetűnő különbségek mutat—

koznak ugyanis az egyes országok adatai kö- zött mennyiség és minőség tekintetében, az adatok összegyűjtését és analízálását végző szervek fejlettségétől függően, A mértékegy—

ségek sem egyformák minden országban, bár ez nem jelent többnyire nagyobb nehézséget, mint egyszerű számtani művelet elvégzését.

Csaknem hasonlóan. könnyű feladat, a mező- gazdasági termelés adatainak z'itértékok'ése, bár fermésbecslés a különböző országokban vagy (térfogat, vagy súly szerintiörténik. Komo—- lyobb nehézség rejlik a mennyiség :k definiá—

lásában— és a' kiértékelés módszerében. Nem lehet összehasonlítani több ország vasérctor- melését, ha a vasérc fogalma a kémiai anali—

zis különbözősége szerint valtozik.A barna—

szén némelyik ország statisztika jában a szén—

termelés tételeként szerepel, míg másutt a bitumen és antracit változatai között. Szo—

eiális területen nem hasonlíthatók _össze a

munkanélküliségre vonatkozó adatok sem, mert míg pl. Nagybritanniában ez a szám a munkaközvetítő hivatalokban nyilvántartott személyek számát jelenti, az USA—ban más bázisok szolgálnak a kiszámítás alapjául.

Még több eltérés mutatkozik a nemzeti jö—

vedelem becslésénok tekintetében. Nemcsak

210 % 1947

az nges országok alkalmaznak eltérö mód- szereket, de gyakran u. a. ország statisztika-i hivatalainál is a fogalmak eltérő értelmezé- sével találkozunk. Kívánatos tehát az össze—

hasonlíthatóság szempontjából a fogalmak jelentőségének összeegyeztetése és a defini—

ciók számának korlátozása. ' A részfelvételen alapuló (reprezentativ stb.) statisztikai eljárás szélesebbkörü alkalma—

zása is célszerűnek látszik, mivel a hibaha- tár többnyire nem nagyobb, mint a teljes, de rosszul szervezett vagy végrehajtott felvéte.

leknél. Eddig ez az eljárás különösen a köz- véleménykntatásba!) játszott (jelentős szere—

pet, ezenfelül egyes államokban a népszám—

lálásoknál és általában a létfenntar—

tási index kiszámításánál, ahol néhány jól—

megválasztott élelmiszer és cikk árának meg—

hatarozasa teljesen feleslegessé teszi vala- mennyi eikk árának meghatározását,

Tehát az Egyesült Nemzetek statisztikai szervei igen széleskörű tevékenységet szán—

dékoznak kifejteni, hogy a f gyatékosságok kiküszöbölése és a módszerek tökéletesítése révén a statisztika fejlődését előmozdítsák.

(Bull. hrebdomndaire dos Nations (elnie-S", IMG/6. )

a:

Az Egyesült Neuwotek 1947. évi elik zetes költségvetése 23,790.008 dollárt irányzott elő a szervezet kiadásaira (IMG—

ban 19,627.964 dollárt). A legnagyobb költségtételként a személyzeti kiadások szerepelnek: ]4,218.610 dollár (6,(t76.231), míg a dologi kiadások SBS—5.512 (453134?) dollárt tesznek ki. A nemzetközi bí- róság kiadásaira 703886 dollárt irányOz—

tak elő, az összeg többi részét pedig az uti—

és szállítási költségek veszik igénybe. A, szor- vezet 1946 júniusában 1.422 személyt foglal- koztatott, az új intézmények létesítése és a meglevők munkájának kiszélesítése folytán ez a szám a mult év végére megközelítette a 3.000—1'. 1947. folyamán a létszám további emelkedésére van kilátás, Ehhez hozzájárul még az ideiglenesen foglalkoztatottak száma, mely egyes alkalmakkor —- pl. közgyülés w 4——500 személyt jelent. Természetesen ilyen nagy apparátussal működő világszervezet fi- nanszírozása meglehetősen nagy terhet ró a tagállamokra. Az USA kiküldött nem tartotta helyesnek, hogy a hozzájárulás 50%-át az Amerikai Egyesült Államok teljesítsék és azt javasolta, egy tagállam hozzájárulása se ha—

ladja meg a 25%—ot, hogy fölénye ne veszé—

lyeztesse a többi állam szuverenitását. A leg- több vélemény megegyezett abban, hogy az Egyesült Nemzetek által felállított alapvető terveket még nehéz anyagi áldozatok árán is megkell valósítani. (Bull. hebdmnadaim des

Nation—s Unies, 1946/6.) *

5—6. szám

Nemzetközi adatok. A világ kev irc-s? gimi; !;9ÉÉÉíÉWk állományában a

"ifiliiíiws k világháború Wldején bekövetkezett

változásokat az alábbi táblázat mutatja.

A táblázatból, mely a Szovjetunió kive- telével számbave—szi a világ valamennyi államának mindazokat a kereskedelmi hajó- egységeit, melyek legalább 1000 brutto re- giszter tonna nagyságúak, kitűnik, hogy a kapitalista vilag komolyabb szállító hajói- nak br. —r. tonna tartalma majd 9 millió tonnával. nőtt a háború alatt annak elle—

nere, hogy a vilag kereskedelmi flottájának ' háborús vesztesége meghaladja a 21 millió

tonnát. A kiemelt adatokból egyúttal kivi—

laglik annak a szinte lazas tevékenységnek a nagysága is, mely a szállító berendezések fokozása érdekében a hajóépítkezés terén mutatkozott meg a. háború idején. A tábla- zatból meg az is látható, milyen teret vesz- tett, a brit imperium a tengeri hajózásban és milyen túlsúlyra tett szert az Amerikai Egyesült Államok a világ: kereskedelmi allottájának birtoklásaban.

A világ kereskedelmi flottája.

1939. VI. 30-án 1945. VI. 30.rán1) Országok

ez" br. r. czcr br. r.

tonna "f'" tonna 0110 Ám. Egyesült Államok .. 2) 8.672 14'3 36.213 52'2 lm birodalom (Kanada

nélkül) ... 18.156 30'0 14'934 21'5

Kanada 705 l'l 892 1'3

Brazilia 420 0'? 445 O'?

?rancnaország ... 2.74o 4'5 1.113 1'6 Németország ... 3 OH (Vb 3) 1.068 l'b Olasmrszág ... 3.246 5'4 3) 350 0'5 Japán ... 5.256 8"? 3) l.526 2'2 S nyolország ... 276 13 850 1'2

"(§ ógország ... l.?2l" 2'8 69? 1'0 Belgium ... 375 O'b 241 0'3 Dánia ... 1.070 1'8 748 l ' l

Hollandia 2.728 4'5 1.576 2'3 Svédország . . 1.366 2'2 1.389 2'0

Norvégia ... 4.553 7'5 2.8l3 4'1

Egyéb országok . 4.805 8'0 4.480 6'4 'Össmsm ... 60.607 lOO'O 69.335 100'0

(JIM/romja chozjajsz'tro i mimlmja politika—.

1946/10—11. Szat. prílrozxeníje.)

Belgium. Az 1940 május 15-i mező— és

kertgazdasági ÖSSZCíTÚS szerint az orszag

meginűvelt' területén *ík" egész terjedelme

1,739.219 ha, kb. 0.8%— 'a] (14.210 ha) kisebb, mint, volt 1945—ben. A belga Központi

Statisztikai Hivatal ezt a körülményt külön-

*ilözo' okokra vezeti vissza. Ilyenek: egyes be- riiletek befásítasa, kisebb földdarabok parla- gon hagyása, bizonyos területeken az ipar ( 1) Az Amerikai Egyesült Államoknál fi- gyelmen kíviil hagyva, a többi államoknál azonban beszámítva .a kölcsön-berleti szer- ződésben átengedett (3.007 ezer br. r. tonna)

hajóállomány. /

2) A Nagy Tavak 2.438 ezer br. r. tonna ' ha _iótere nél—kül.

3) A német, olasz és japán hajópar-k túl- anyornórésze a szövetségesek tulajdonaba ke_

Willt. —

u

211 1947

térhódítása és a művelés alatt álló területek,—

nek Sportpályák létesítésére történő igénybe- vétele. A vetésterületi adatokat vizsgálva fel- tünően csökkent a kenyérgabonamagvakrkal bevetett terület, amely 1946—ban 253189 ha volt, míg 1945—ben 293.415 ha. Ennek ellenére a kenyérgabonamagyak terméshozama mégis nagyobb 1946-ban (pl, tavaszi búza lla-kint.

20.22 (1, őszi búza 254 o, rozs 203 (1), mint volt 1945-ben (tavaszi búza lla—kint 1453,

őszi búza 184, :rozs 13 (1). A háború befeje- zése óta Belgium ismét az állattenyésztés fo—

kozására törekszik. A, megszállás alatt.

ugyanis a körülmények arra kényszerítették, hogy a közellátás szempontjabol fontosabb burgonya—, cukorrépa- és kenyérg'ahonater- melést fejlessze az intenzív állattenyésztés rovasara. Mostani törekvéseinek megfelelően az egyéb gabonával bevetett, terület nagysága az 1045. évi 23.015 'ha-ról 252040 ha-m emelkedett. Megnőtt, a rét- és legelőterület is, mégpedig 741532 lla—ról 760653 lla—ra, Belgium mezőgazdasága általában az ország ipari jellegének megfelelően átalakulóban van. Ipari növénytermelésének hozama vi- lagviszonylatban is kimagasló,

Az ország: állatállományának a, háború előtti szintre emelese meglepő gyorsasággal történt meg:. 1045—ben, illetőleg 1040—ban mező—

gazdasági lóz'allatallománya 240826, illetőleg 260660, (1039—ben 245.549), szarvasmarha- állománya l,028.152, illetőleg 1710243 (1930—

ben 1500837), sertesállon'lanya 020170, il- letőleg 830043 (milli-lam 855028) darabra rugott.

Belgium múlton-melóm az l:)3(L———1038—as évekehez viszonyítva nagy visszaesést mutat ugyan, de 1940-ban az előző ('*vvek szemben mégis komoly javulást eredményezett. A napi atlagos széntermeles illBtL—lllagábaln 101000 tonna volt, ezzel szemben 1045—ben 55.000, 1940 jan.—nov—bon pedig 76.500 tonna. A haronkinuti átlagos szénterimwk's 1030—1039- ban 2,420,000 tonna, 1945—ben 1300000 tonna (az előbbinek 54.1%—a).Az1046.évi széntar—

mel-és havi átlaga előzetes számítás szerint az 1936—38. évi havi átlagnak kb. 79%—a. Az "or- szág legnagyobb problémája a belföldi mun- kaerőhiány, Míg 1939—ben a szénbányakban dolgozó munkások 1/5 része volt csak kill—

földi, addig 1946 végén a munkások 60%—a külföldi, részben hadifogoly, reszben beván—

dorolt". A nemet hadifoglyok távozása után beállható nagy mnnkáshiányt olasz munka—

sok szerződteiősének fokozásával igyekszik az állam potolni. (Bulletin dinfornwt'íoa et du (locummziulion. 1947/1.)

Franciaország. Fra nciaország Javier-inasa

1946—ban 1345566 hektár szolőleriiléten 3l,563.(l00 hl. (1 ha-on átlag 23 ill.). Ez a mennyiség, annak ellenére, hogy az 1945. évi 21040000 hl. termosnél, —._ amikor is l,274.77£l

5— (3. szám

hektár területen termeltek szőlőt és hir—kint

átl. 20 hl. bor termett —— lG,500.000 Ill.—rel

több, mégis messze elmarad a háború előtti 10 év átlagosan 56,175.000 hl. (1 hál—On átl.

38 hl.) bortermése mögött. A márkás bor—

mi 1946—ban "termett 5,094.000 hl. homennyi—

ség azonban a régi szinvonalon van, bár va- lamennyivel kevesebb, mint volt 1944-ben (5519000 m.). A háború előtti evek közül 1938—ban 57,908.000 (! ira-on 40 ill.), 1939- l)en pedig 68324900 (1 lla—on 46 hi.) volt lllrziin'eiaország bortermése. Az ]938—4939, évi borfogyasztás összesen 58,826.6(K) hl., ebből i4,77(l.000 hl. volt adómentes és 44,056.600 hl.

megadóztatott fogyasztás. 1945—19—16-ban 7,535.0()0 hl. adómentes és 24,132.900 hl. meg'-

:idózliatott, összesen 31,667.9UO hl, bort fo-

gyasztottak el Franciaországban. ('isgzehnson- lítás kedvéért érdemes megemlíteni, hogy BEL gyarországon 1945—ben (414.932 kat. holtlon,1 :iznz 239586 lizi—on) 333513!) hl., 1946—ban pedig (412.774 kat. holdon : 237345 lla-on) 3845893 hl. bor termett. A borlormés hek—

táronkinii átlaga hazánkban 1945—ben 139

hL, 1946-ban 162 iii., a háború előtti 10 év—

ben (1931 1940) 15.11 hl, 1938—ban Magyar- országon 3308973 ill., 1939—ben 436981? hl.

bortermégvolt, mig a belfogyasztásm rendel—

kezésre álló mennyiség 1938—39-ben 2,759.044 Ill., 194Fk—4G'lmn 2,948.361 hl. (Bulletin de

P(lffioe International du Vin., IMG/12. An.-

mm—irre Statistigue, 1939, Párizs.)

Görögország. A háború utáni gazdasági

válságból az állandó belső politikai és tár—

síidalmi zavarok, továbbá a nyersanyaghíány,

föként pedig az állam pénzügyi nehézségei miatt alig-alig tud talpra állniAgazdasági helyzetében eddig beállt javulás csak az llNRllArsegé-lynek és az amerikai kölcsön—

nek tulajdonítható. Először Nagy—Britannia, majd amikor ez maga is nehézségekkel küsz- ködve, tovább már nem tehette, az Amerikai lgyesillt Államok nyujtott pénzbeli regit—eü—

got Görögországnak. 1946 márc. 12—én rádió—

nyilatkozatbnn közölte Truman elnök a ví- lággal, hogy Görögországot gondjaiba veszi és 254 millió dollár kölcsönt folyósít szá—

mára egyrészt újjáépítési célokra, másrészt pedig a belpolitikai viszályok, a kormányel- lenes zavargások megszüntetésére. Ebből a 254 millió dollárból 154 millió nyersanyag vásárlásra, 35 millió élelmiszerre, gyógy—

szerre, ruhára, mezőgazdasági felszerelésre, 65 millió gépek vásárlására és szállításra volt előirányozva. Ezenkívül az USA által egyes európai államok megsegítésére szántíMO mil—

lió dollárból is részesedik Görögország.

Ugyancsak Amerika adományából folyt be 250 millió dollár abból a 350 millió dolláros ösz- 1) 1 kat. hold : 0.575465 hektár; 1 bek—

tár : 1.737726 kat. hold.

M gjexli'cdelmi

már

szogböl, amit az UNRRA küldött lliirl'igot'——

szágnzik.

A különféle külföldi Segítség tígyrelentlwv vétele nélkül Görögország nmnzctí jövedelmi—

1946-ban 38.100 millió drachma t'l939-(bsiv (ll'tu'llll'lt'lllílnl), az 1939. évi nemzeti jövede—

lemnek —_ 67.250 millió —— 57%—*a, mia: 194?—

ben 31.300 millió drachma (46170). mau——

1944—ben pedig 25.400 millió (37%) (lrnohnnr volt. A nemzeti jövedelemből 194Prban 19.009 millió, 1945-ben 16.500 millió, 1941W44—lmm 15.600 millió, 1939—ben pedig,', 30.549 millió értéket az őstermelós kepviselt.

Görögország bevitelének legnagyobb ti,-szót nr háború óta az UNRRA—sególy képezi, ez azon ban nem jöhet, tekintetbe n kíilkeresk-mlelmi mérleg szempontjúból. 1945-ben LS???) tonna, 192 millió dollár értékű ilyen tern'iów ::zetű bevitele volt az országnak. A tényleges;

ki?lkeroekerlelmi forgalom igen gyenge, 1945—

ben a bevitel 1, millió dollár,:ikivitel mrwo—

alollárértélx'i'i. Ezzel Szemben 1939—ben a DEM——

tel erteke 59.8 millió, a kivitele 434 millió—

dollár volt. 1946 febr. 20-tól okt. ILS—íg n gö—

9

.377 "

rög sajtó szerint :i bevitel számára igénybe—

vett külföldi hitel összege 1268millióiiolli'irm rugotto'bből 286 millió dollárt igényeltnzút lami import 3 így 982 millió dollár jutott magánbehozntali-a. (lll'udes ci Conjmmmu'o _- Economic Mondiale 1947/11.)

Nagy-Britannia. Nagy—Britanniai kiállt—av

forgalma (a kikészítési forga—

lom nélkül) a háború előtt és után §! klim Vt'*l'l(€!ZÖk(—'lp[)€ll alakult:

l 933 l 945 l 940 l '4'44' l Ul;

millió font

Behozatal ... 6580 l .053.6 l.24ó.8 5458- l§ivilel ... 470'4 39917 9130 2493

l 9 3 8 : l 0 O Behozatali volumen ... 1001) Ól.9 686 Óó,!"

Kiviteli volumen ... 1001) 458 99.17) 1005

1930H538. átlagában Nagy—Britannia kiit—

kereskedel—mi mérlege 389 millió font birsz——

szívét mutatott fel, melyet a fizetési mór——

Im (zaz/éb tételei egyensúlyozták. Igy a fent—

emlitett évek átlagában a nemzeti hajózás—

nettó jövedelmei 105 millió fontot, n ten-—

gorentúli flieruházások jövedelmei 203 mil—

liót, egyéb bevételek pedig37 milliót tettek kív, ami azt jelentette, hogy Nagy—Britannia fize—- tési mérlege csak 44 millió font passzivummai' zárult. A második világháború után azonban.

megváltozott a helyzet, Nagy—Britannia ten—

gerentúli jövedelmei lecsökkentek —— becslé- sek szerint mintegy felére —— s így Nagye Ilritanniának egyensúlyba kell hoznia kül—

kereskedelmi merlegót. Ez kétféle módon tör—

ténhet: a kivitel növelésével és a lieliozzh tal csökkentésével. Egyes hivatalos bomló-—

1) 1 drachma 20.008 dollár.

5 ——6. szám

sek szerint Nagyi—Britannia kivitelű 75%'—

kal kell a háború előtti színvonal fölé emelni. Ez esetben azonban esak akkor mu—

tatkoznek aktiv fizetési mérleg", ha a beho- zatal volumene változatlan maradna, illető—

leg csak a kivitel növekvő nyersanyag—szük- ségletének arányában emelkedne. Ennek a feltételnek megtartása szabad kereskedelem mellett, igen nehéz, minthogy a fogyasztási javak behozatalának növekedése közvetlenül egy háború után a nemzeti jövedelem emel—

kedése esetén csak igen szigorú rendsza- bályokkal lenne megakadályozható. A má- sik feltétel az lenne, hogy i'agyíBritannia leg-alább olyan kedvezően exportáljon, mint 1936_38—ban; ez Nagy—Britannia esetében az élelmiszerek ós nyersanyagok (a bevitel fő—

t-ikkei), valamint a készáruk (a kivitel főbb cikkel) átrkiilönibözet'ótől függ. Míg a há—

ború előtt, az egyes országok alacsony ár és munkabérszínvonalának előnyét NagyiBritan- nia gyakran kihasználta, _ielenle;_r számol—

nia kell azzal, hogy ugyanazért az import—

eikkért több angol árut kell szállítania.

1947 áprilisában az 19382100 alapú beviteli árak 234-re, a hasonlo alapú kiviteli áraik azonban csak 22l-re emelkedtek. Eszerint legalább 5%—kal többet kellene exportálnla ugyanannak a külföldi árunak megvételeetrft, mintaháború előtt, ami viszont a külkeres—

kedelmi merleget olymértékben befolyásolna, hogy annak aktív eredménye csak továbbiki- vitelnöveléssel lenne elérhető. Nagy-Britannia kivitelének az 1938. évi színvonal ketszere—

sére való emelése tekinteteben kérdéses, hogy az ipar kepes—e termelésének ilyen mértékű kibővítésére. Igen nagy csoportja az egyes iparágaknak képes lesz erre és a háború utáni" fokozottabb kereslet a magas _ értékü fogyasztási javak iránt, valamintaz

iparilag kevesbbe fejlett országok iparfej—

losztő törekvése következtt'xben beálló gép— ős felszerelóshiany a kivitelnek erős lendüle- tet fog adni. A szén, vas és acél, *alamint a pamutipar azonban aligha fogják tudni termelésüket a háború előtti színvonal föle emelni.

Minthogy Nagy—Britannia kivitele még optimista becslések szerint sem érheti el 1951 előtt a kívánt színvonalat, a jelenlegi legfőbb probléma a behozatal észszeriimeg- szorítása. Nagy—Britannia behozatalának áll-'

talában valamivel kevesebb, mint a fele származik élelmiszerekből ás élvezeti cikkek—

ből. Az élelmiszerek behozatalának korlato- zása igen sok nehézséget és kevés ered—

ményt jelent. Az élelmezési politikában ugyanis kompromisszumot kell kötni a fo—

gyasztó kívánsága es a fizetési mérleg kö—

vetelménye között, Ha az élelmiszer-behoza- tal a háború előtti színvonalig növekszik, ez a jelenleginél méltányosabb fejadagot je—

lenti, ami szükséges is, mive1 a jelenlegi jegyrendszer csak 1600 kalóriát biztosit

213

ureskedel'mi

194?

"t,

naponta. Megtakarításokat tehát csak az ú. nt , luxuscikkekben lehet elerni. Ezeknek azon—

ban legnagyobb része olyan orszz'tgolcliol'*

származik, melyekkel szemben Nngy—Brilan——

niánaik kereskedelmi mérlegeaktivésmivel a többlet nem váltható át dollár'a, ez aba—hoza- tal tulajdonképen egy altermitiva'iji'i Nagy—Urb—

tannia külföldi kölesönnynjtásának. Mea"—

takaritás érhető még el a dohánybehozatalv ban, a fogyasztásnak 25%-kal való csökken—

tesevel, valamint a külföldi filmek behoza—

talánál. Az ipari nyersanyagok a behoza—

tolnak több mint egynegyedét képviselik. A.

háborús nyersanyagbiány további fennt: ' tása hibás gazdaságpolitika lenne, mivel káw ros hatást fejtene ki az iparra. Néhány áru-—

cikkben azonban lehet takarélmskotlni, így pl. papír és papírosanyagban,melynek beho—

zatalát az 1938. évi szinvonal 7z'.%—ában kellene limitálni, 'alamint a nyerses (kiskapu vasban. A petrólenmimportot is a felére kellene csökkenteni és további megtalkm-itt'tst:

lehetne elérni a 1'iet'rolenm-fi—nomitt') ipar fel-r—

állításával es a finomított; termekek helyett, ásványolaj lmhozatalíwal. Az maro—ih kelt: behozatalában számos esetben fenn le—

hetne tartani a háborús behozatali korlá—

tozasok egy részét. A ge'-i,)iparnál azonban a behozatal megszorítása helytelen megtaka—

rítás lenne, mivel az angol ipart újjá kell epiteni és az angol gépipari termelés miri—

olen valószim'isóg szerint csak 195041! lesz abban a helyzetben, l'iogy ellássa a belföldi szükségletet, sőt bizonyos mennyisegben exportáljon is. Nagy-Britannia tehát egye—

lőre kenytelen azzal számolni, hogy az mint evi szinvonal elére Éig a behozatal (erteke emelkedni fog. Az eredeti behozatali pro—

gramm szerint 1947—ben az import l.45tl*

millió fontot érne el, 350 millióval megba- ladva az előző évi forgalmat. Ez a többlet, a nyersanyag és élelmiszerkeszletek kiege- szítésére, a termeléshez szükséges gepi he- rendezések megvásín'lására, az orszag; há—

liz'iború alatti redukált élelmezési szinvonw lának megjavításáwi és a dollár értékűnek időközi emelkedt'asere szükséges alap fedeze- sére volna szánva. ilyen körülmények kii—

zött azonban a bchocamll többlet továblr fog emelkedni. Míg 1946—ban a kíilkereskea

delmi mérleg passzivnma 335 millió fon—*

tot tett ki, 1947 első negyedében már 96 millióra emelkedett. Nagy—l'lritarmia külke—

merlege leginkább passzív az Egyesült Államokkal (1947 első negyedében 53.9millió font passzívum), Kanadával (35)?

millió font), Uj-Zeelamldal (M.—t millió font,) es Argentinával (221 millió font) szemben.

Egy ország mimirlócrojól a kivitel látható——

és láthatatlan tételei, a külföldi beruházá—

sok nettó jövedelmei, az aranytarta'llek, vala—

mint az aranyertékü valuták, az aranyter—

melési kapacitás és a nen/izetközi vász'irlo—

erő kölcsön útján való megszerzese hatá—w

5—6. szám

ro'vzzák meg. Nagy—Britannia jelenleg nem

kénes vásárlásait kivitele útján fede—zni, kül- földi beruház

sokból származó jövedelmei le'- esökkentek aranykészlete is leapadt a háború után. (1944. évi becslések szerint Nagy—Britannia mindössze három havi im—

portját; tudja fedezni aranytartaléki'thól.

ugyanakkor az Egyesült, Államok 70, Svajc L'l, Délat'rika 14, Törökország 13, Franeia- ország és Belgium 9—5). Latin-Amerika 8, Svédország 6, Jugoszlávia 5 hónapig tudja behozatalát arannyal kifizetni). Mindebből az következik. hogy pillanatnyilag Anglia rsak a nemzetközi vásárlóerő köl—(78071 útján való megszerzésével hozhatja egyensúlyba külkereskedelmi merleget.

Becslések szerint Nagy—Britannia fizetési

mérlegének deficitje az 194646] IMS—ig ter-

jedö 3 év alatt, 1.250 millió fontra tehető. Az :nneriikai kölcsön ezzel szemben csak 938 millió fontot tesz ki (a kölesönbórlet szál—

litasok fedezésére adott 162 millión kivül).

Ehhez járul meg a kanadai 273 millió font kölcsön; a kettö együttesen majdnem fe—

dezi a fizetési mérleg (lefieitjét, de mégsem

meg Anglia nemzetközi x':is:iit'l4'iex'ejen£llt

t'eltölhásére, mert, Nagy-Britannia nem tudja megvásárolni, azt, ami számára szükséges, csak azokat az arueíkkeket,

amit az Egyesült Allmnok és más or—

szagok hajlandók eladni, nnisrészt: pedig: ez a megoldás csak ideiglenes jellegű. Az ame- :r'ikai kölcsön-bizottsag is csak pillanatnyi megoldásnak tekinti, véleménye szerint 1948 után Nagybritanniz'mak sajat erejére kell himaszkodni. (Planning 1946/24731947/2177.

'I'iw Ecommrixt 1947/5408, 5.414, Monthly dig/est of Statistíex HMV/18. Bulletin. of Un; (hc-ford U íromíiy, Inaritufo of Summit—x

mio/(;, 1947/13—4. ) '

——

Németalföld. Hollandia gazdasági

helyzete a fokozatos javulás ellenere is sok súlyos problémát, vet fel. Az ,.óri—;flfíc—i'li* restri- lyót szűk határok közé szorította és feltarA tóztatta az 1945. nyarán végrehajtott pénz"

ügyi reform, mely a bankjegyek bevonása val :: bankjegyforgalmat, felére csökkentette, Az n. n. ,,IlÖl'lZiiíSZtl'táS" eredményeképpen a forgalomlmn lövő bankjegyek mennyisége az 1945 április végi 5.517 millió holland forintról 1945 oktt'ibe—rr'iben 748 milliós minimumra csökkent, Ezt az alacsony szamot azonban nagyrészt, az eredmt'rnyezte.

hogy nem foglalta magába azokat", a régi bankjegyeket, amelyeket meg nem vallottak m. 1946 jarun'trjaban a bankjegyforgalom már 1.716 millió volt (de ekkor is még:

30!) millió volt az út nem váltott. régi bank—

deti. 1947 májusáig" 2.731 millió a Az ai'— és Ain'-rollenörzés szigorú módszere mellett a kor-

214

ye-rvek értéke esinnen fokozatosan emelke- v h.,

,

194?

mánynak mégsem sikerült teljes mértékben megakadályozni a máskülönben kikerülne,L tetlen inflációt. Ezt legjobban a nagykeres—

kedelmi árindexszám emelkedése mutat,—ia, mely 1938/39 : 100 alapon 1945 júliusi- ban még 170.6% volt, 1947 lmíreircsú'ban azonban már 268.7%—ra emelkedett. Az ár- emelkedésre igen nagy befolyást gyakorolt a nemzetközi arak magas színvonala: míg:

ugyanis 1947 márciusában az élelmiszer—

arak indexe csak 220.0%—ot ért el, addig a nyersanyagoké, melyek jelentős hányadát kepezik Hollandia behozatalának, 312.0%—ra ezuelkedett.

- Hollandia másik súlyos problémája a ter- melós volumenének emelése: ez minden kii—

iönösebb

beavatkozás nélkül bekövetkezett ::

pénzreform végrehajtása után, mivel az erős pénzszűke következtében szamos henyélő volt kénytelen állást vállalni. Annak elle_

nére azonban, hogy a munkások száma n'ieghaiadja az 1938. évi színvonalat, a ter- melés volumene a háború előtti nívó alatt marad. A termelés aránylag alacsony szín—

vonalának két oka van: a) A, munkások nem teljesítik a háború előtti mértékben feladataikat. Ebből a sze-n'ipontiail a hol- land kormánynak nagyon nehéz szerepe van, amennyiben a háborúban kifáradt munkáso- kat kell buzdítania nagyobb termelékeny seggre. ugyanakkor. amikor napi 2.100 kaló—

riánál nagyobb élelmiszeranyagot nem tud biztosítani. Az áruhiány következtében ezen—

kívül a normális prémiumok is elvesztették ösztönző erejüket,, b) A holland ipar csak hiányosan es rendszertelenül jut, külföldi nyersanyagokhoz és csupán igen drága aron.

A technikai felszereles kifosztottságra es el—

kopottsága, valamint a tanult munkások hiánya is akadálya az djjáépitésnek.

A termelés alacsony színvonala mutatko—

zik meg a ki: ':erexlfodel'nzí adatokban, is.

Az 1946. évi kivitel értéke az árváltozások kiküszöbölése után jelentékenyen alatta ma—

radaz 1938. évinek, 'llenyleges erteke is igen alacsony, mindössze 785 ezer holland fOl'íllL'í-é 1.260 ezerrel marad alatta a l')eho7a*alnak, A külkereskedelmi mérleg deficitje a kül—

földi aktí 'ák es a

hajózás jövedelmeit figye—

lembevéve ismsak külföldi kölcsön segítsé—

gével kompenzálható. A külföldi kölcsönök között a két; legfontosabb a Kanada által

nyujtott 330 millio holland forint, értékű hosszúlejáratú kölcsön és az Amerikai Egye- siilt Állainmktól nyert 530 millio értékű rövid lejáratú kölcsön.

A központi tervhivatal a gazdasagi .lehe—

n'isógeket l'elbeesiilve, es a holland közgazda—

ság tényezőinek optimális fejlődésével szá—

mítva. az 1047 52. évekre vonatkozólag ái—

tahinos tervet, kesZirott, Nagy vonalakimn a tervei a következő adatok jellemzik:

54—46. Szám

19382100 19471948194919501951 1952 Népesség ... 108 109 110 111 112 113 Munkalermelékenység ... 80 98 95 100 103 106 Az összlcrmclés volumene . . . . 87 99 109 115 120 124 A fogasztási feihányad ... 78 82 85 88 91 94 Nettó lőkeképződés ... 106 113 113 113 113 113

(Bulletin of the Oxford University. 1947/1.

Maandschrift van het Gentmal Bureau

inom" de Statistick. 1947/3.)

Németország. Németország b—rit öve-

zetében az élelmiszer— és tüzelőanyag hiá—

nyon kívül igen nagy a munlsazerőhiány is.

32 nagyon furcsának "látszik egy olyan or-L

szágban, ahol az ipari fejlődést a szénhiány gátolja és a munkanélküliség tényleges munkaképtelenekre van korlátozva. A brit övezetben a nyilvántartott kereső népesség 8.9 millió fő, ebből 6.8 millió mint alkalma- zott van foglalkoztatva. A munkanélküliek

legutóbbi száma 391 ezer volt. A hivatalos

becslések szerint a háborúelötti 18 és 45 év közötti férfi lakosság minden 10 személye közül csak 4 tekinthető munkára alkalmas- nak, 4 közülük meghalt vagy hiányzik, 2 pedig munkaképtelenné vált a háború követ—

keztében. A hadifoglyok hazatérése, mível közülük legtöbben a produktív korban és vi—

szonylag jó fizikai állapotban vannak, jelen- tős változásokat fog hozni a munkapiacon úgy mennyiségi, mint minőségi tekintetben.

A munkaerő és a munkatermelékenység növelésének szüksége sürgető. A hatóságok sikertelenül próbálkoznak meg a női munka- erő felhasznál—ásával az egyes iparágakban, a gyárakban ellenszenvvel viseltetnek a női munkaerő—k iránt. A legtöbb esetben maguk az asszonyok is annyira el vannak foglalva az élelnúszer-beszerzéssel és családjuk ellá- tásával, 'hogy gyárban állást alig vállalhat—

nak. A bányászattól eltekintve, melynek ab- szolut elsőbbsége van, az építőiparban. a

tisztító vállalatok és a fatermelés azok a

foglalkozások, melyeknek legjobban sziik—

ségiik lenne a munkaerő kiegészítésére. Az acéliparban a munkaerő a jelenlegi termelés mellett elegendő, de létszámát emelni kell majd, ha a széntormelés fokozódik. Túlsok ember dolgozik a mezőgazdaságban is, leg-—

alább isakimutatások szerint, minthogy so- kan mezőgazdasági munkásnak jegyeztetik be magukat, abban a reményben, hogy több élelmiszerhez fognak hozzájutni Pillanat- nyilag a tüzelőanyag—hiány akadályozza az ipari újjáépítést, az é'elmiszerhiány pedig minden kísérletet lehetetlenné tesz a pro—

duktivitás emelésére. A távolabbi jövőben azonban szükség lesz egy olyan munkaerő—

mérleg készítésére, mely magába foglalná a mozgósítás által elérhető összes munka- erők számát. (The Economist. 1947/5. !,II.)

215

194?

Svájc. Svájc ,, gazdasági helyzetét az:.

Wipari termelés erőteljes fellendülése, a külw

kereskedelmielf—(irgalom állandó növekedése, a

munkaerő—hiány és a fogyasztók jövedel—

mének emelkedése jellemzi. Az export—ipar lázas aktivitással dolgozik. A világpiaci áru—

hiány és a jelentős belföldi kereslet követw keztében a széles export—szükségletek kielé—

gítésére és a háború előtti németországi be- hozatal helyettesítésére a svájci gyárak ki—

terjesztették termelési kapacitásukat, Aa új ipari beruházások nagyságára következ—

tetni lehet az iparvállalatok építkezési ter- veiből, mely az 1945. második félévi 65.34 ' millió svájci fran-król 1946 második felében

(folyó árakon) 287.4 millió frankra emelkem (lett. A második világháború előtt évente—

140—150 millió frankra volt tehető az új ipari építkezések értéke, míg 1946dban a

kereskedelmi és ipari építkezési tervek 1938",

évi árakon számítva 220—240 millió frankot irányoztak elő. Az építő ipar széleskörű lakóházépítósi tervet dolgozott ki, hogy le—

győzze a lakáshiányt. Az építkezési tervek teljes összege 1946 második felében meg-—

haladta az 1 milliárd frankot. Az ipari és lakóházépitkez'és pillanatnyilag az egyike a svájci közgazdaság legjobban fejlődő eről—

nek. Érdekes, hogy a lakáshiány ebben a

semleges államban is ugyanolyan nagynak

tűnik, mint nálunk. A lakáshiányn'ak részben

az az oka, hogy a lakosság 7%-kal növeke—

dett a háború alatt és részben pedigaz,hogy a népesség a jelenlegi ipari fellendülés kö- vetkeztében a városokba áramlott, Az épitő- ipar aktivitását mutatják az alábbi adatok:

1944 1945 1946 194?

áprilisában A felépíicleli lakások száma ... 490 463 577 (24 Engedélyezett lakásépítkezések száma 514 698 1309 1362

Svájc azonban ipari alapanyagok tekinte—

tében nem önellátó. Az 1945 augusztusában (főleg a fém— és textiliparban) fennálló nyersanyag—hiányt az import emelésével si—

került csak olyan mértékben csökkenteni, hogy 1946-ban a háború alatt bevezetett drága kisegítő eljárásokra és helyettesítő anyagok termelésére nem volt szükség. A fokozott behozatal viszont erősen megter- helte az ország külkereskedelmi mérlegét e,

1níg1945—benm Svájc kivitele 248 millió frank—

'kal meghaladta a bevitelt, 1946—ban 747 miL liós deficit mutatkozott. A* behozatal emel"

kodésével szemben 1946—ban nem emelke—

llett megfelelő arányban a kivitel, noha, szintén meghaladta az 1938. évi szinvonalat Svájc behozatali cikkei között a nyersanya- gok mellett elsőhelyen szerepelnek az élelmL szerek, legfontosabb kiviteli cikkek pedig az

órák, gépek, selyemáruk és kémiai termékek,

A háború következtében azonban Svájc ki—

viteli placainaki összetétele megváltozott Míg 1938-ban Németország volt első az om

5 — (3. szám

.,szág sm'nliitoi és fogyasztói között, ezt, a ho—

lyet. 1946—ban az Amerikai Egyesült, Álln- ntok foglalták el. Az ipari fellendülés egy uolyan kis országutat, mint Svájc, egy tönkre—

tett kontinenssel körülvéve, mely nem tudja .a, magas értékű, nagy munkaintenzitású iirueikkeit' felvásárolni, nagyon ketes jelen—

ttfisőgii. Az I'lurópt'ilm beözönlő nagy ameri—

kai ('s angol árukőszlet' következtében fel kell tételezni, hogy a svájtfi kivitel rövide- sen t—si'ykkenni fog, sitt Svájt-nzrk azzal is kell számolni.—:, hogy ezek a keszz'rruik az tommy; belsö piacan is i'nef—rjelennek. A kill—

földi országok versenyző ereje Svájc ár—

problémáit, is súlyossá fogják tenni.

Svájcban az inflatorikus irányzat, pillanat—

nyilag csak annyiban lépett fel, hogy ::

NRIIIiYMll Bankban %k't'itszernnsnyi arany 'an, :mint 1938—ban volt. A svájci Nemzeti Bank tuning/készlete magaban 2890 millió frank volt, ill—i? :iprilisz'ilian az aranykt'eszlet 'i'nár 5.038 milliot. ert el. A bankjegytot-gn- lmn az a 'anytartz'ilókknl ará'myban nőtt,

"úgyhogy tulajdonkeppen inflációról nem le- het, beszelni. Azonban a fokozott kivitelnek kétségkívül arenwlő hatása 'an. Az export—

árnk meghaladják a behozatali árakat

—(]$)38:10t)alapon n kiviteli árak 1947.

I. (negyedében 263.(l—rn emelkedtek, a lwhOZíltnllllk viszont osok 242.8ret, ér—

tek el), Svájc tehát, igen kedvezően tudja t'!—t'1l'!k€Sí1'(llll ipari termekeit: a i'nagas árak azonban a belső piacra is hatással van-

;nak. legjobban jelentkezik ez tl hatás ah—

liaxn hogy míg 1344 ota ft külföldi árucik- kek nagykereskedelmi ára igen lassan, (le,- fokozatosan csökken, n belföldi arak indexe a" háború befejezőtlÉSe óta is tovább foly- tatja —*— gyorsuló ütemben--—emelkedőirány—

zatát, Az (it*CnI(fUerÖ3 megnkatlúlyozt'isára

további-n is :irel-lim-"irzessel, élelmiszer racio—

nal'izállással és egyél) korlátozó rendszabá—

'iyokknl törekszik Svájc; e rendszabályok usellen nzonhnn a svájei allan'ipol-gnrok protes—

Ncihúny mio! Svájc

1038 él vége ipari foglalt oziatottslig (indexP) . i . . 100 Bankiegyforgalom millió frank ... l.?ől Behozatal ... 1) 134 Kivitel ... 1) 110

lőt-hozatali volumen? 100

Kiviteli volumen?) . . . 100

Lélfennlarta'si költségek . 100

Nagvkereskcdelmi áriudcx 1939. Vlll. : 100

Belfáldi Árak ... A ... (illő

Külföldi árak ... 1015 xi Havi átlag.

24) Negyedévi állag

(Bulletin of the Oxford University, In—

iz—si/Ftute of Statixiít's. 1947/1. The Economist,

216 * 1947

tálnnk. A magas árszinvonal következtében csupán az iparosok és tanult munkások szá—

mára valóban illegfelelő a megélhetési sm-

wnal, bár a fixfizetésü tisztviselők jövedel—

mét is a létfenntartási költségek arányában növelik, 1945 es 1946 között, a munkabérek ll%-kal emelkedtek; a, háború előtti álla—

pottal szemben azonban 63.4%—os a munka—

ln'xrnöveketles. A létfenntartási költségek

153372100 alapon 1947 áprilisában 156—0t (az élelmiszerek lött-ot) értek el, tehát az árak és berek aránya igen kedvező. A pénz- érték-változást kiküszöbölve azonban az tü- nik ki, hogy S ':ijeloan az árak és berek na- gyobb mértékben emelkedtek, mint más kon—

kurrens államokban.

Az ipari fellendülés és az annak következ- tében fellépő többlet-kereslet; teljesen ki- merítette a, mun!:(zero-tartalékokat. Azipar- bun alkalmazott munkaerők száma az utolsó másfél év alatt; 2t)%—kal emelkedett_ A nninkanélkiiliek szánni az 1937. évi 10%—ról az 1946 ev folyannin 1.0%—ra csökkent s az 19—17. év elején bekövetkezett; emelkedés is csak időszakos az építőipar téli szünetelése következtélmn. A munkaerő—hiány intenzí- venné vált azáltal is, hogy,:i háborús idők—

ben fokozottabb gondot; fordítottak a mező—

gazdasági termelés kiterjesztésére s így az ipari munkaerőliiányt a városba özönlő me- zőgazdasági intmkások szama sem enyhít- liet'te nagy mértékben. Meg a 30 ezer kül—

földi munkás lllkülll'lílZi'tSál sem sokkal köny.

nyitott a helyzeten. Az üzemek és iparválla—

latok versenyeznek n', alkalmazható munkár sokért. Az alacsony fizetest; nyujto iparágak tehát elvesztik munkásaiknt és azok a jelen- leg prosperáló iparágakban, mint pl. az óra és kötszövő—ipnrbnn helyezkednek el. Hogy

az erőteljes háború utáni fellendülés meddig

fog tartani, azt pillanatnyilag nem lehet tudni. De Svájcnak is számolnia kell azzal a lehetősé rgel, hogy a gazdasági fellendülés esetleg rövidesen eléri csúcspontját.

gazdasági életének jellenwóséi'e.

! O 4 6 1947

llll VI. IX. Xll, lll.

h 6 v é g e

110 i22 125 129 131

3.614 3v6lt' 3.785 4.091 3.932

313 273 255 367 391

201 199 23? 264 283

1073 1035 93.ó 1360 142.2 986 909 110.0 1163 1188

149 151 i 51 155 155

17411 Html WTA mm 186.l

2379 2325 230.4 2311) 233.1

1947 5.409. Die i'o'lks'wírtschaft, 1947/5.)