9— 10. szám
(államosítás, ki- és visszatelepítés, tervgaz- dálkodás) egyúttal különleges nehézséget is jelentenek már csak a felmerülő Noble-*
mak újszerűsége miatt is. A statisztikai szolgálat hasznos segítőtársai az ország nyugati részein működő és az állami, ször- vetkezetl vagy magánvállalkozásokat tömö—
rítő országos gyáripari, kézműipari, keres—
kedelmi stb. szövetségek, amelyek az adat- felvételek tervezésében és végrehajtásában működnek közre.
384 194?
Az új csehszlovák adatgyűjtések közül a
lőgfontosabb az 1946 januárjában végreha—j—
tott lakóházstatisztika, amely egyidejűleg
fényt vet a faji és politikai alapokon tör-
tént deportálásokra, adatokat nyújt a main _ kaerőgazdálkodáshoz és tájékoztat a hábo—
rús emberveszteség es a ki; és visszatelepí- tés felől is. A legjelentősebb változások azonban az ipari statisztikában történtek.
Világstatisztikai hírek és adatok.
Informations et renseignemems de statistigue mondiale.
Nemzetközi adatok. A háború az euró-
pai, bortermelést közvetlenül is, meg köz vetve is károsan befolyásolta. Közvetlenül azáltal. hogy szőlőtermő vidékek hosszabb—
rövidebb ideig hadműveleti területekké valtak, közvetve pedig a szőlőtermelésnél elengedhetetlenül szükséges használati esz—
közök, anyagok és védekezőszerekben jelent—
kező hiányok folytán. A fontosabb európai szőlőtermelő országok háború előtti és
"tám? adatait feltüntető összeállítás—ból lát—
ható, hogy a háborút befejező első évben a legtöbb országban mind a szőlőterület nagy-
Szőlőlerült'l Botlermés
Ország
1000 ha 1000 hl
1939 1945 1946 1939 1945 1946
Auszma ... 35 35 35 998 600 1 .000
Bulgária . . l 141 154 156 2.095 2.430 1.546 Prancíamszág . . . . 1.451 1.275 1.346 67.446 25.039 31.562
Luxemburg ... 1 l 1 98 29 72
Magyarország . . 210 239 238 4.370 3.342 3.800 Olaszország . . . . 3.936 . 3.880 42.500 29.297 33.725 Románia ... 369 249 . 1 1 .542 6.232 . Portugália ... 344 . 346 7.720 10.167 6.688 Spanyolország 1.397 1.375 . 18.713 13.850 .
Sváic ... 12 11 13 (33 613 729
sága, mind a termelt bor mennyisége lé—
nyegesen alatta marad az utolsó békeévi eredményeknek. Bulgária és Portugália
mutat kivételt e szabályszerűség alól] A
második békeévben, egy—két kivételtől elte—
kintve, már lényeges javulas figyelhető meg valamennyi orszagnal a megelőző évi eredményekkel való összehasonlításan akár a szőlőterület nagyságát, akár a ter- melt bor mennyiseget nézzük. De e javu—
lás ellenere is az európai szrfílőteriilet és bol-termés nagysaga 1946-ban még mindigr
messze elfmmad az 1939. évi eredmények—
től. A. szőlőterületek kiterjesztése, az el-
pusztultak újratelepítése. költséges munka
s ezért nem megy máról—holnapra. De ha fel is tételezzük, hogy 1947 folyamán ,, mely évre vonatkozólagr még nincsenek nemzetközi adataink —— az európai szőlők
l'ovábbnövekedve meg is közelí—
lvi'nlvíu
lelte a háború előtti nagyságát, e földréss' bor-termése ebben az evben nyilván nem—
r'sak hogy el nem erte a lklkeidí'vk eredmé—
nyét, hanem még a megelőző évi alacsony termeserellményekhez képest is nagy visz—
szaesest tüntet fel. aminek oka a i'neteoro- lógia történetében páratlan szz'n'azságon kí—
vül a meg— Enrópaszerte mindig érezhető ivúgy'a- es védekezőszer—hiányban kere—
sendő. Magyar-országon pl. ugyanezen okok miatt a hortermés az 1946 évi 3.8 millió ill-ről 2.5 millió hl—re esett vissza: joggal feltehető az összes okok altalanos fennfor- gása folytan. hogy az európai bortermő"
ill—l'i'. ("ví eredménye is hasonló arányú visszaesés! mutat a illegelőzt'í évivel szem- ben, Ennek a terméskiesésnek hatása érez-'
hető a bor-piacon jelentkező áremelkedés—
ben. (Alímeniaflio'n ('t Ayrio1zltwo. 1947/2.)
A nagy földim]a_itlonból kisugárzó ha—
talmi erőnek megszüntetésére. ;] (lenwki'z'icia megerősítésére es a parasztság földehségé- nek kielégítésére, egyszóval a birtokviszo- nyok (lemokrntizálásl' ra a háború befeje—
zése után a Szovjetunió közvetlen szom—
szédságában elterülő mszágokban. valamint Jugoszláviában. Álhál'lláhtln és a Nómetbl- r'udallom szovjet: megszállási övezetében nagyszabású, politikai es gazdasági hatását tekintve egyaránt mélyreható földreformot hajtottak végre.
Emk a különböző időben, különböző mó—
don, de mindenütt forradalmi szellemű na- d i kal izmnssal végrehaj ! ott föl (lreformok megegyeznek nbhnn, hogy megsemzinisítel—
tek a nagybirtokot, mint a régi rend gazda- sági es társadalmi alapjz'mak egyiket. és an- nak nagyrészét kis vagy tih'pebirmk for- májában a parasztság kezere juttatták, utat nyitva ezzel felemelkedésük számára; Ezek :: földreformok amellett, hogy levezettek ezeken a területeken a mezőgazdaság szo—
ciális feszültséget, a termelési eredmenye—
9—iüsúm
ket sem hátráltatták a, háború befejezésének évében számottevően, mert, épp abban az időben hajtották végre, amikor a nagybir- tok teljesítő képessége azok dezorganizált- sága folytán mindenütt vitathatatlanul a kisbirtoke alatt, maradt volna. A kisajáti—
tásra került földbirtok területe a ki'wetkező-
kepen oszlik meg:Ország 'l'eriilet 1000 lm
Albánia 139
B ul gá r 1 at 450 lsehszlovákin 2.690
Jugoszlávia _
Lengyelország ] .34 l illngyurország 3.280 Némethirorlalom
(Orosz zóna) 2.700
Románia 1325
Összesen : _ H.Si—tfy
Ha e felsorakoztatott adatok mián nem 'is teljesen pontosak, megis rávilz'igitmmk :! földbirtok-tulajtlon viszonyaiban a há—
ború után e teriiletekm x'eg'lwziiei'it hatal—
mas változásokat. Hogy e vz'tltozz'isok után :1 terniéseretlmények azota is —— mondhatni mindenütt -— kedvezőtlenül alakultak, az tudott dolog: de hogy ebben van—e szerepe és ha igen, mekkora szerepe vam a tulajdon- jogi változásoknak. vagy pedig a tennéseretl—
menyek kedvezőtlen alakulása csupán a me- teorológia történetében páratlanul száraz idő.
járásnak és a háborús (lúlz'isok ntóhz'itásának
;övetkezménye, annak felderítése még minden országban igen komoly feladz'ttkent hárul az a grártndományok művelői re. ( Kon jam ki ur—
uüj bjulleten cm;/"nala, Miro'noje (:hazjuj- getto í- míronam politika—_ 1947/1.)
Belgium. A t'elszzibmlnlús (na a belga, piac külföldről történő ellátásra nagy fejlő- tlesen ment kP'l'PSZl'l'll ;; teljes elleni'irzestol :) nemzetközi kötelewttst'xgek betartása mel—
lott elérhető legnagyobb szabadságig A ka- tonai korszak alatt minden behozatali "kezde—
ményezés lehetetlen volt a kereskedelem számára. Ezt az érin a kormány által le,- honyolított vásárlások időszaka, követte:
szintén merev rendszer mennyiségi korlátok—
kal, rögzített árakkal. A i'n:i;rárikex'esketle—
lem csak akkor nyerte vissza régi szerepet, amikor a külfölddel. megkötött keresketleli'ni és pénzügyi egyezmények révén már szaha—
(lon folytathatta a belga piac ellátását igy lépcsőzetesen került ismét a. belga behozn—
tali rendszer a normális helyzet közelébe. A kivitel is hasonlo fokozatos terjeszkedést mutat és a belga kiviteli politikát ma már csak a többi államok egyes megszorító ren—
delkezései feszélyezik, A. legszükségesebb termékek közül különöscm gabona és szen iekinftetében kell még megkötésekkel szít—
385 194?
inolni. igy az Amerikai Egyesült Államok—
ban meg mindig érvényben vannak a Com- mercial Credit Corporation rendelkezései; a :abona— és szénvásárlások mennyiségi és be- lmjózási korlátozások köze esnek. Kanadá—
lmn n kenyergabona külföldre történő el- adása ma. is a Canadian Wheat Board mo- nmsóliumzi, Argentínában az egesz gabona—
kivitel az Insitnto Argentino de Promocion (lel lnuteroz'nnhio kezeben van Ausztráliában hasonló szerepet játszik az Australian Wheat ('lommittee Következesluippeii Belgium jog:- eal tekinti magát a, nemzetközi kereskedelem fejleszteset szorgalnmzó es megvalósító moz- galom előörsének, Az utolso lépest n telje—
sen szabad piac-ellátás fele tehát nem is a belső gaztlaságpolitikának. hanem sokkal inkább a kiilföldnek kell megtennie. (BM- lefin ('omnim'eigul Reine, 1947/23.)
A második világln'thorú után Belgium ga:- dasági helywtöt a gyors fellei'nliilós jelle—
mezte, A hőkegazdálkotlásra való gyorsútme—
net elsősorban annak tula_illoiiitlmtt'i. hogy a nemet uralom alól való felszalnnlnlás gyorsn;
sága következtében, nagyreszt érintetlenül és kár nélkül maradt az ipari berendezes. A ter- melés üteme így jelentősen feliili'nultta más európai országokét. Belgium szilárd gazdasági helyzete azonban a kellő időben hozott, merész pénzügyi, vám— és (ti-politikai intéz- kedéseknek köszönhető. A brmkjegyfo'rga- Irmmalk Im,/, októberében lllll milliárd—
ról ideiglenesen 15 milliárdra való csök—
kentése megsemmisítette az inflatorikus erőket. A, bankjegyforgalom a következő- kepen alakult:
a, mi: nemtetszik
1938. XII. 220
1943. XII. 832
1944. XII. 44.33 ii)-15. XII. 704
1946. XII. 722
1947. VIII. 77.8
Az ország gazdasági újjáépítésének meg- könnyítésére csaknem minden behozatali irá/mot megszüntettek és ez x'ien'icsak a bel- ső fogyasztást, hanem az újrakiviteli tor- galmat is jelentős mértékben fellendítette.
Az utolsó három év alatt Belgiumban a legjobban, jövedelmező üzletág a textil—,
autó- és mindenféle fogyasztási javaknak
az Amerikai Egyesült Államokból való be-
hozatala és ugyanezen áruknak Franciaor—szágba és más európai országokba való ki-.
vitele volt, különösen addig, míg ezek az államok az áruszállításokból származó adó "ágai'knt aranyban fizették ki. A gaz—
fellendülését természetesen dasági helyzet
az urtmyhu'ínlólt: es a külföldi ral/unaúllo—
9— 10. szám
mánynak az 1946 szeptemberi 36 "mil- liárd belga frankról 1947 szeptem—
berében 405) milliárdra emelkedése kö—
vette. A gazdasági helyzet külföldi vi- szonylatban is igen kedvező volt, mivel az 1946. év folyamán Belgium a külföldi álla—
mok hitelezője lett. (Igy hitelt nyujtott Nagy-Britanniának font-sterling követelésé—
nek 5 milliárdról 20 milliárd fontra való
emelésével és Hollandiának, valamint Luxemburgnak való kölcsön nyujtásávaL) A font-sterling átváltásának 1947. augusztus 20-án történt felfüggesztése természetesen igen ' nagy hatást váltott ki., Belgium ugyanis más európai országokhoz hasonlóan jelentős dollár deficitet mutatott ki. Addig főleg az Amerikai Egyesült Államokkal szemben fennálló adósságát fedezni tudta a Belga—Kongóból, valamint a délamerikai és eurői'iai államokból származó font—sterling feleslegeivel. 1947 kezdete óta Belgium ugyanis azok közé az országok közé tahr—to- zort, melyek egymás között font-sterllmrhen is teljesíthették fizetéseiket. Mivel azonban ezek az államok legnagyobb része Belgium—nák adósa, Nagy—Britnnniának pedig hitle- lezője volt, Belgium az elmult őv allatt igen nagy mértékben megnövelte font-sterlingz'il—
lományát s így Kanadához és Argentinához hasonlóan dollártartozz'isáit fontban egyen—
lítette ki. A font átválthzitőságának felfüg—
gesztése tehát dol]ili-egyensúlyát
veszelyezteti. Az Amerikai Egyesiill Állnv mokka] szemben :1 havi deficit 40 millió dollárra rug, melynek csökkentésére első- sorban az amerikai luxuscikkek behozatalát kell korlátozni. Különösen, ha az nem bel—
"földi fogyasztásra, hanem újmkivitelro ke riil, [: vásárló országok ugyanismár beszün- tették az aranyban való fizetést és így az ilyen áruforgalom csak Belgium át nem váltható valutaállomámát és dolvláradóssáw gát növelné. A dollárrayflósxá—yok fedezésére a Belga—Kongóből származó jövedelmek iscsnk közvetve
kőzvetw
állnak rendelkezésre, Helgá—
Kongó ugyanis pénzügyileg független az anyaországtól s jövedelmeit a Belga—Kongó Bank kezeli. Belgium gazdasági ereje tehát
nem tekinthető egyszemen a Belga-Kongó—
ból származó uránium—kiviteltől fiigkőnek.
Bár ez a kivitel a termelő országnak jelen—
tős dollár—bevetelt eredményez. Belgium szá—
mára csak Belgzi-Koi'xgőnnk az miynorszúg—
;:zzl szemben fennálló fizetési kötelezettsé—
geiknek —-— behozatali tobblet. ;! gyarmat—lm fektetett, jelentős belga tőkének osztaléka ha megfelelő dollárjővedelvmer jelent Az álta—
lában kedvező pénzügyi helyzet ellenére 1946. óta számos (il'politíkaí, probléma Várt megoldásra. 1946 januárjában a belga kor—
mányzat 10——25%—os árlesn'illitást hajtott ili-_a; majd májusban ismet, lovo—kal csök—
386 ! 947
kentették az árakat. Ez a két intézkedés azonban nem oldotta meg teljesen Belgium ár- és bérpr'oblémáit. (The Economist,
1947/5430.)
Franciaország. Franciaország gazdasági
életének egyik igen fontos problémája a
nmnkaeró'hiánu Szórt a hadifoglyokat is
bekapcsolták :: termelésbe. 1947 szeptemg'be- réhen 426122 volt a Franciaországban fog-
lalkoztatott hadifoglyok száma. Ebb61183.040 fő a mezőgazdaságban és erdészetben dol- gozott, 157825 az ipar különböző ágaiban, 10.233 a katonai hatóságok szolgálatában és 75.024 egyeb n'iunkahelyeken. A mezőgazda—
ságot tekintve ez 14.000 főnyi csökkenést, jelent áz előző szemben.
munkaerő- havi állapottal Addig a, mezőgazdaság ugyanis súlyos munkaerőhi'ánya miatt kedvezménye-
zett helyzetben volt, 'de ősszel, a munka
befejeztével a többi. termelési ágakkal egy elbírálás alá keniilt a hadifog- lyok fokozatos elbocsátása tekintetében. A helyzet tehát azóta meg rosszabbodott, és, külföldi munkások tömegesebb be—
állításáról és a mezőgazzlziságbzm való foko—
nagyjának
hacsak
zott felln—isznz'ilásukről gondoskodás nem tör- ténik, félős, hogy 1948 tavaszáig a rendelke- zésre állo munkaerő nem lesz képes meg'—
l'elelni :! követelmőllyeknek A hiány az or—
szág.: minden részéből beérkező jelentések szakmunkásokbán es gazda—
sági cselédekben jelentős. 1948 tavaszáig a mezőgazdaság: mechanizálásában még nem várható olyan mérvű fejlődésdmgya mező—
gazdasági munkaerőhlány súlyosan ne erez—
tetné hatását, bár (azt az űrt 1047 őszén f-w—
n főidény után meg elfedte :) 183000 hadifogoly jelenléte (Remo du Ministero (Ir I,,Ayricwlvmre'. Paris, UIN/105)
Nagy—Britannia. Az élelmezés'igyi mi—
nisztérium által ,,Az élelmiszori'ogasztás szinvonal Nagy—Britnnniában" címmel ki—
adott fehér könyv adatai szerint Nagy- Britnnnia'lban ill 1940 és 1941. évi mély—
pont után:izfilwllmu: helyzet állandoanf .lmrull, és 1944-ben a fogyasztásra kerülő őlelmiszerek knlőriatartalma már elérte ? háború előtti színvonalat. Ettől kezdve azonban újra visszaesést mutat, Az egyes élelmiszereknek a polgári lakosságra eső ,:W- fogyasztási f(aihám/mio, a következő—
ke'—pen alakult :
szeri nt főleg
9— 10. szám
1934/381940/1941 1944 1945 1946
évi átlag indexszámban 1934/38 kgnban évi állaga : 100
1723 100 106 _128 130 120 49'7 90 78 88 79 82 Teilermékek (Vai kivételével)
Hús (konzerv hússal együtt)
Hal, szárnyas ... 14'9 69 61 72 85 105 Tojás és termékvi ... ll'l 92 "(6 95 107 87 Olajok és zsírok . . 204 92 89 86 82 77
Cukor 49'9 71 65 69 07 72
Burgonya ... '(9' 98 ill 160 156 167 Paradicsom es citrom . . . . 21" 69 26 54 70 70 Egyéb gyümölcs ... 43' 80 50 72 ól ??
ngéb zöldségfélék 68 78 90 99 95
Szemes termékek 108 122 120 122 112
italok 106 99 87 93 107
o 0 2
Zöld és sárga főzelék 31'8 104 114 125129115
?
7
A mennyiségi változásokon kívül az ada- tok annak megfigyelésére is alkalmat ad—
nak, hogy az egyes fontosabb fogyasztási cikkek hianya milyen más élelmiszerek előtérbelépósét idézték elő, vagyis a gaz—
dasági helyzet nehézségei folytan milyen változások keletkeztek az angol fogyasz—
tasi szokásokban. A háború alatt ugyanis, más orszagokhoz hasonlóan, az állati fe—
hérjék, olajok és zsírok. cukor, valamint az A.-vitamint tartalmazó élelmiszerek itt is csökkent mennyisége állt szemben a tej—
termékek, burgonya és gabonaneműek meg—
r'iövekedett fogyasztásával. Azonban a valto—
zas nemcsak az egyes árufajták között, ha—
nem azokon belül is vegbe—ment. Mígngyanis 1946-ban a fog: 'asztasra kerülő zsírok meny- nyisége, melybe mindenféle zsiradék beleér- tendő, a háború előtti állapothoz képest 74 százalék 'a, vagyis 2ti%—kal esett vissza, ugyanekkor a vajfogyasztlás 56%-kal, a (lisznózsírfogyasztás 22%-kal csökkent, a margarin Viszont 70%-kal nagyobb mennyi- ségben került fogyasztásra. Hasonló hely—
zet a húsfogyasztásnál, ahol a friss hús csokkent mennyiségével szemben a konzerv—
lli'lí—f ötszörös fog'asztása áll.
Az összes fogyasztásra kerülő, elfogyasz-
tott élelmiszerek kalóri—atartamának százra—
lól'os megoszlása a háború előtt. és a háború után a következőképpen, alakult:
123938 19 45 1946 Tejtermékek (vaj nélkül) ... , 9 11 ll Húsok (konzerv hússal és baconnal
együtt) ... l? 13 14
Olaiok és zsírok (vaiial együtt) ... 17 14 14 Cukor és szirup ... 15 H 12
Burgonyn ... 4 T ?
Szemes termékek ... 30 37 35 Egyéb élelmiszerek ... 8 (" 7 Összesen ; ... 100 100 100 Az összes kalóriat'ogyasztás indvxc
(1934—38 átlag 54 100) ... 100 98 96 Nagy—Britannialmn a háború előtt orszá—
gos átlagban napi 3000 kalória volt a fej—
:ulag. 1946/47—ben az átlagos fogyasztás ka—
lóriamennyiséget 2880-ra becsülték. ( IMA (*ords and Statist'ícs. [DH/35.)
*
A Board of Trade által számított indexek tanusága, szerint az angol nagyimreskeclelmi
* 387 1947
árak ez év októberében nemcsak az egy év- vel korábbi szinttel szemben, hanem a meg- előző hónaphoz képest. is ismét lényegesen emelkedtek. Egyedül a hús, hal es tojás csoportjába tartozó élelmiszerek indexe esett vissza a megelőző októberi 127.6—rol 118.6-re, de szeptemberrel szemben már ez is 0.3—as emelkedést mutat. Az évi áremelkedésben a eihígpíacon tapasztalható általános és foko—
zatos drágulási folyamat jut kifejezésre, mrg az utolsó havi emelkedését az angol nagyke- reskedelmi árindexnek a megelőző havi százl—
áremelés (a szén indexe 1947 aug.-ig tartotta az 1946 okt.—i szintet) és vasúti fzdvardijtétc- ír:]; általános emelése eredmenyezte.
is angol nagy!;ereskedelmi ámlc alakulása
1930 : 100.
- 1946 1947
A 1' u k okt. szept. okt.
Gabona-félék ... 167'0 175'4 1757 Hús, hal és tolás ... 127'6 118'3 118'5 Egyéb éle miszer és dohany ... 174'9 199'0 206'0 lelmiszer és dohány összesen 157'2 16417" 1671 Szén ... 244'2 2663 2677
Vas és acél . . . 215'6 220'2 231'8
Egyéb fémek . . 167'1 226'8 227'0
Gyapot . . . . ... 1804 2032 203'2 Gvapiú ... . . . . 191'4 216'0 221'2
Egyél) textíliák ... 154'1 166'5 168'3 Vegyészeti termékek és olaj . . . 150" 183'3 186'4 Vegyes ... 189'9 225"! 328'5
Ipari nyersanyagok és gyártmá:
nyok összesen ... 1887 212'? 2177 Összesen ... 177'6 195'2 199'3
Ipari áruk (tüzelő kivételével):
Nyers anyagok ... 195'2 240'4 246'2 Fél gyártmányok . ... 199"? 228'9 234'1 Kész gyártmányok ... 1795 1896 195'1
Építő anyagok ... 184'9 2086 2116 Figyelemre—méltó az utolsó havi drágulás az egyéb élelmiszerek és dohany csoportjába tartozó áruknál, különösen pedig; a vas- és acéltermékeknél. Az egy évvel korábbi ara- kat legnagyobb mértékben az egyéb fémek árai haladtak megdeig'en jelentős az utolsó évi drágulás az egyéb élelmiszerek és do- hanyneműeknel, a gyapotnal es ;: 'apjú- nál is.
Az ipari termelés harom íőfaízísanak megfelelően csomirtositott es a táblázatban külön is kinnrtatott áruk áralakulásanak vizsgátlatz'lból az az említésre érdemes, hogy míg az utolsó havi clrz'lgulás eléggé egyenletes mind a három kategóriánál, atl- (lig az egy év előtti :'n'**szintet az ipari alapanyagok lényegesen nagyobb mértek—
lwn szárnyaltak túl, mint akár az ipari i'ola'yarlmányok, akár pedig az ipari, kész- z'iruk. (Board of Trade Journal, 1947 no- vember 81)
Németország. Az 1046 októberében me:- l'lópszzlmlz'llzis adatait, az lfl30, út..
allatokat.
tartott
remlelkezósre allo népmozgalmi
9— 10. szám
valamint a szövetségesek fogságában lévő németek tekintetében a moszkvai! konferen- r'ian elhangzott n'leklm'z'xciókat egybevetve iN'meetország katonai (%mlwrvesztexégét kö- zelítőleg meg lehet, becsülni. A népszámlá—
iás időpontjában hmlifogrságban lévők számu 2.7 millióra tehető. az alább f(llfünfü'tl—Ytt részletezésben :
Am, Egyesült Állmnoklmn * Nagybritanniában
Közép-Keleten _
Franciaorszz'ighnn
Belgiumban , 1.4 millió
Olaszorsm'xglmn !
l,,uxombn'rgba n !
Norvégiában J
Dániában J ngoszl áviábn n ( ?sohszlová k i á lm n llengyelor" íghan Szovjet—[lnit'ylmn
1.3 millio 1)
A fenti adatok ai. osztrákok kivételével az one'-sz nt'xmotségro l'onat kozunk; egyedül n birodalmi németek száma 2.6 millióra w,- hotő, de ebből is le kell számítani a Nyu- gat-Németországban tartózkodó" mintegy 120 ezer hadifoglyot, akiket az "1946-os népszám- lálás számba vett", Igy 2.5 millió marad n népszámlz'th'xsi alapon vég-zott veszteség—szú- mításnxúl tekintetbe vehető hadifoglyok száma. A legutóbbi népszz'lmlálás szerint, a férfiak és nők száma közötti kiilönlmég urra látszik mutatni, hogy a halottveszteség As a népszámláláshan nem szereplő hadifog—
lyok száma együtt mintegy S,? milllió. Le—
vom'a ohhől :) fon—tobbi 2.5 millio hadúfoglyot, 3.2 milliós katonaiemberrexcvteság nmtatko- xik_ Iz a szám azonban még mindig magá- ban foglalja a romániai és bulgáriai, német hadifoglyoknak nem ismeretes szá—mát. E—zt 1) Románia és Bulgária adatai nem isme-
retesek. _ , '
388 494?
is mérlegelve egy korábbi alacsonyabb becs—
léssel (2.8 millió) szérnhen Németország ika—
tonai embervesztesége 3 millió lélekre te:
hető, ( PopuLatiO/n, Par/ix, ]947/2. ) '
Spanyolország-ban az 1936———39. évi pol-
m'xrháború és a második világ—háború, .w bár
az utóbbi közvetlenül noni érintette az or-
szágot, de mert, serkentőleg hatoüt a belső
villrmgásokra és a külkereskedelmi kapcso-latok szünetelésével is megnehezítette az'
árnhoszerzést, —— nagy á'rwnrelx'loedégt ered- ményemtt.
A nagykereskedelmi árindexek és a lét-
fenntartási költségek indexszámaina—k válto-
zását 193546], illetőleg" 1939461 az alábbi táblázat mutatja.Létfenntartási indexek 1936. júl. 3 100
Élelcmezési Osszes költségek alapján 1' V N agykemskedelmi
árindexek 1913;:100
1935 167 —
HBO 246 192 16!
WHO 298 252 202
194] 383 323 248
1942 411 3l3 247
3943 442 317 251
i944 478 327 261
1945 543 380 297
! 946 (368 ibő 405
Mint n La'llilázatbt'n kitűnik, az 1946. évi
nagykereskedeln)i árak az 1.935. évieknek
—ilJO%—ám,míg az élelmiszerek alapján szá-
mított létfenntartási költségek az 1936.évi—
eknek 465%-á—a, az általános létfenntartási
költségek pedig ugyancsak az 1986. évieké—nok 305%—ára növekedtek. Legnagyobb volt az áremelkedés 1945 és 1946 folyamán, míg az előző években lényegesen lassubb iitei'nű, bár folyamatos volt a drágulás. Az árala—
kulásnak e folyanmtát: követte a bankjegy-
