Világstatisztikai hírek és adatok

, lm—ö. szám 97 ₁₉₄₈ Külföldi statisztikai szervek és intézmények.

Nemzetközi Statisztikai Intézet. Tag—

* wálasztások. Az intézet második világhá—

, ;ború alatt nagyon megritkult taglétszá- mának kiegészítését csak most kezdte

,meg.1 1948. évi, tehát kilenc évvel a leg- utolsó választás után megtartott tagvá—

.lasztásainak első szakasza 1948. június

-4—én záródott le. Az írásbeli úton lefolyt szavazásban ezúttal aránylag sokan, 117—en vettek részt az Intézet tagjai kö—

zül. Bár az üres tagsági helyek száma rendkívül nagy volt, a tiszteletbeli tag—

ságra ajánlott négy tudós közül hárman, a rendes tagságra ajánlott 118 statisztikus , közül pedig csupán 25—en nyerték el a meg- kívánt kétharmados többséget (78 szava-

:zat). Mint ahogy az első menetben álta—

Zlában történni szokott, a szavazatok na—

gyon szétforgácsolódtak. A rendes tagul

ajánlott magyar statisztikusok közül is

* megválasztatott egy (ugyanakkor néhány Magyarországnál sokkal nagyobb állam javaslatba hozott statisztikusai közül egy sem lett az Intézet rendes tagja). Tiszte- letbeli tagul választattak meg: Borel, Félix E. J. E. (Franciaország, szül. 1871), Rist, Charles (Franciaország, 1874), Yule, George Udny (Nagybritannia, 1871). Az intézet új rendes tagjai pedig: Allen,

' A' 1947 szoplembm'óhe l XYnxhi'igtOnlmn lm'lull 'lagválaszlásl'm csupán HUN) menetét alko ák az 1939—ben megkezdett, de félbeszakadt lngvalaszlú- soknak.

Uiőágataüazükai

Megélhetősi költségek (Nemzetközi)

*A megélhetési költségek indexének 19-18.

januári alakullássál néhány államban az alábbi összeállítás mutatja be:

*A megélhetési költségek indexe 1948 január havában. (Zárójelben, az 1.047 januári adat.)

Öss *s lillolmiszij

költségek alapját?

1937 ":100

164 (149) 199 (175) Ország

Amerikai l-Zgycsi'lli Államok

Ausztrália ... 110 (133) 138 (123) Ausztriai) ... — ." (183) 111 (101) , Bel iumz) ... ' (329) — _

91350 szlovákina) ... (343) 321 (33.)) Dánia ... Hu (162) 172 (167)

"Dél-Afrika ... 117 (140) 162 (152) Finnország ... 791 (480) 965) (520)

lzland') ... ms) (310) 360 (387)

Kanada ... 147 (125) 177 (111) Kinai) ... 1 l,2*.)3.00l) (! .()4.').()OO) — '-

* Luxcmburv . . . .'. . 208 (278) —— - _ (Magyarorszagi) ... 187 (385) 818 (.)88)

— Nagy-BritanniM) ... 10—i (132) 104 (121)

',Nürvég" 163 (165) 159 (162)

Olaszország") ... 4.838 (3.639) (3.063 ( 11644)

Émam'a') ... 192 (180)

!) Bécs adatai; 1938. ápr. :: 100.

*) Kiskereskedelmi adatok.

3) Prága adatai.

*) Rejkjavik adatai; 1939. jan. amire. :: 100.

5) Shanghai adatai.

") Budapest adatai.

7) 1947 júliustól kiskereskedelmi a lapra számítva .

3) Alap: 1938 -—: 100.

9) Alap: 193049")

árak 1917. jú'L—i

" 100.

Roy G. D. (Nagybritannia, 1906), Belz, Maurice Henry (Ausztrália, 1897), 'Bose, 'Raj Chandra (India, 1901), van But—

tíngha Wichers, Nicolaas L. J. (Német- alföld, 1894), Compton, Harry (Nagy—- britannia, 1905), Chen, Ta (Kína, 1892), Dahlberg, Gunnar (Svédország, 1893), Derksen, Johannes B. D. (Németalföld, 1908), Dufrasne, Alphonse (Belgium, 1905),_Hill, Austin Bradford (Nagybritan—

nia, 1897), Hotelling, Harold (Amerikai

Egyesült ' Államok, 1895), Kendall,

Maurice George (Nagybritannia, 1907), Koller, Albert (Svájc, 1894), Kuznets,

Simon (Amerikai Egyesült Államok,

1901), Lejeune, Jules N." G. J,—

M. (Belgium. 1910), Lemleux, Omer Ad—

rien (Kanada, 1900), Lindberg. Valter Rafael (Finnország, 1897), Marsi-kak. Ja—

cob (Amerikai Egyesült Államok, 1898),

Marshall, John Thornton (Kanada, 1900), Mills, Frederick Cecil (Amerikai Egye—

sült Államok, 1892), Rasch. Georg Wil—

liam (Dánia. 1901), Roos, Charles Frede—

rick (Amerikai Egyesült Államok, 1901).

Thírrlng Lajos (Magyarország, 1899), Wahlund, Sten G. W. (Svédország, 1901), Wold, Hermann (Svédország, 1908). —— A

magyar rendes tagok száma tehát B—ról

4—re, az Intézet összes tagjaié pedig 184-re (ú. m. 13 tiszteletbeli és 171 ren- des tagra) emelkedett.

(titeli éa adatait.

Ös. es Élelmiszer Ország lvollsógek alapján

1937 : 100

Paraguayi") ... 3152 (257) 306 (258) Peru") ... 326 (218) 355 (215) Portugália") ... 21! (213) — : Porto—Rico") ... 181) (182) 218 (218) Spanyolország") ... 115) (408) 60; (.370) S) jc ... 161 (1 178 (166) Svóclors'ág . ... 163 (I 167 (110) l'jl'onndlnnu") ... 182 (166) —

A 25 országról 'l'elldelk'OYÁÖ'Sl't') álló ada—lok—

ból, melyek joggal tekinthetők a világ né—

pei létfenntartási költségeire vonatkozóan reprezentativ adatoknak, nagy álltlavlánosság— '

ban az tűnik ki, hogy a megélhetési köll-

ségg'eak világszerte lényegesen továb—b emel—

kedtek az elmult (v folyamán— A. létfenntar- tási költségek legnagyobb emelkedéssel Kina adatai mutatják, hol is az (kezes költségek alapján számítom index 12 hónap allam több mint tízszeres—ére szükljll- Kina után a log- kedvezőllonobb alakulást mnleaitja Ausztria, Finnország és Olaszország indexe. Az 1947—

évi rom—lás legkisellb mértékét, Porto—Rico, Svájc (és Svédország indexe tünteti fel. Va—

") Asunción adatai; 1938 104).

") Lima adatai. _

") Líszabon adatai; 1938. júl.v:1939. n'm. ——: ll)".

") Alap 1941, márc. ln : 100.

") Alap 1939. aug. :: 100.

") Szt. Jean :ulalni; alap 1938. okt. 1 m).

;.

"11—46, szám

lumelyes javulast a számbaveub országok

közül csupán Pontugáilsia és Norvégia, ko-

molyabbat pedig egyedül csak (leehsleo—

válni—n tud felmutatni, ami annál figye-

lomreméltólib, mert, Csehszlovákia lé!—

t'enntnrtási indexe — különöwn az elelmiezerkiillsegek indexe — ]945—lől kezd—

ve 1947 márciusiáig ia világ—átlagot is meg'- haladó mértékben emelkedett. Ez idei delle-

lése után (346, ill. 338) az év augusztusáig laesú visszaesést (312, ill. 306) mutat, majd

ismét — bár igen mersekelt tempójú, de l'o—

koza'tos emelkedéssel önt el a folyó év eleji szinthez, mely azonban meg mindig lvénye—

gesen kedvezőbb iii—Z egy évvel korábbi in—

dexnlel— Nagy—Britanniánnk az adatokban megnyilvánuló kedvezőbb helyzete estek lát—

Szóiliagos es esnpán az index ösezeáillitá—

,sánlak modszer—beli vádtozá—s—ában lellxmeagyn—

rázalt'át. 1947 ji'iliuisáilól n- i- új eljárást ve- zettek itt be az index szerkesztéeében., mely- nek alapjává (100) az 1947. évi júninlsi áma—

kat tettek Negy—Briteannia sl'éttl'ennteartási költségeinek indexe teh-átt ei 'látbtlla adataival ellentétben csupán ez év II feleben mind—

két vonatkozásban IDO—ról ltH-re emelke- dett. Emliitésvre térdem—es meg; Izland in- dexeínek alaaxkntáesa. Itt az összes kill—tlsógek alapján számított létfenntartási index a vi—

lágetendenciált követő emelkedő-ese tüntet fel, az élelmiszerek kölitsegindexének egyidejű

számottevő visszaesése mellett.

(Monthly Bulletin of Stalisties, 19481'11.) Európa mezőgazdasága.

Európa országai a lehetőségekhez képest a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozniuk a há- ború által sújtott gazdasági életük talpra- állításán. Ugy letezik azonban, hogy az ipari Európa hamarabb jut el e, békebeli szintjéhez, mint ta, mező—gazdasági Európa, mi egyrészt a mezőgazdaság táslttsaile terület—

ben, áll'aztállományban, eszközökben és anyagban, egyszóval átlagban én felszere—

légben talán meg ez ipar-nál is nagyobb

mértékben elszenvedett károkban, másrészt

a mezőgazdaság lassúbb és nehézkesebb Te- genex—állódó kepes'séigiepben leli magyarázatom.

De igen neheziti ezeken kívül a kontinen—

sünk mezőgazdaságának helyreállítását a hálború ..óte jóformán Európa egesze-ben pusztító, i'endgkiviili mértékű, máramlágr érl—

lianidósult szavazz-ing is. Mindezeknek a kö—

rülményeknek a következménye Európa majd valamennyi államának súlyos élelme- zési problémája, s ezek a körülmények okozzák hiatzánk közellátímániak a vártnál insusúbb ütemű javulását is

Európa mezőgazdaságámzk 'ket utol—só évi teljesitmenye—re bizonyos me'trt'ótkben rávilá—

giló es a fentebb mondottakat is igazoló alábbi önszeállitásokból kitűnik, hogy meny- nyire messze van meg az európai mezőgaz- daság az újjáep—itaés sikerétől.

Európawmvjeiúnió es mmm nemen!

főbb terményei—nek lom-atott te:—ülete:

MKM—38 (ni átlag

millió

1946 1947 ,

T_ rmény

hektárban

Búza 29-7 263 24-7

Rozs ' 134 9—9 9 9

Árpa 9-4 8-3 9—0

Za—b 146 126 132

Tengeri , ll tí 104 115

Burgonya 1041 81 8—5

Összesen : 88—8 756 768

Lát-tható iawz össze-állításból, hogy e felso——

rolt termények leaimdotit területe a hásbon'x után? két utolsó évben még mindíg meny-v nyire elmarad az utoleó békeéwek ávliagáitól.

Az 1947 évi búzateríiilet jóval alatta mia-

r'adt ez 1946. évinek is, ,a rozs letamtoitt, terü—'—

lete egyezik a ket (mben. A_ tavaszi főbb

termények területe azonban kivétel nélkül

meghaladta 1947-ben a megelőző évit, emi—w nek oka az 1946/47- évi szokatlan—ul— zord fel

volt, mely sok őszi velem, pusztított. el, sú

ezek egy ree—zett e lehetőség szerint tavaszi- vvatl igyekeztek pótolni. A kedvezőtlen idö—r j'áráis ellenere ca számbavetvt best főtermény összes leanatott teriitlete megis javulást mu—

t-wt azzá előző évivel szemben, ami ez euró——

pai gazd—ák szorgalmának és ez eszközök ee:

anyagok negyobb k'ináliattánlwk künzönthető.

Európa (Szovjetúnió és Albánia. milk—ill)m term éseredményei:

lom—38 _{ltl titi lit/17,}

Termeny évi átlag

millio tonnában

Búza 42.23 32 9 258

Rozs 19—l 112 106

Árpa 14-4 117 ll-T

Zwazb 22—i) 178 * 159

Tengeri 17-3 7-9 15-3

Burgonya 13442 1003 984)

Az összeállításból elöször is ez világlik ki, hogy a két tárgyalt háború utáni ev ter-r meseredményei mennyi—re nlxwtrm vannak az' bekeévek eredmenye/inek. De ezt is megmu—

tatja a (táblázat, hogy az 1947 / 48. vma'zdiaeág'i évi—%

sziieküégletünk kielegitesere hivatott—t 1947-

évi keriyengtebonia—temieles magldnem 8 mil—

lió ftonnáviall volt kevesebb az 19464 évinél, ami már magában is megmagyarázza; En- l'ÓtptEl jelen-legi kenyerrelrl'álásának nethez-sé—

mát A takiairmán_vgiwbonuat'evlek termésseired—

ménye nagyjából egyezik a két vizsgált év—

ben, a burgonyát? sazzonzbvan szintén megtlew * betűsen csökkent az előző évihez képest—

A tengeriter'mes örvendetes, ? és fél!; millió tonnányi emelikedueise kizárólag a, négy óta——

nai álltam: Magyarország,, Jugoszlávia; Ro—

mánia és Bulgária kedvező eredményeinek köszönhető- E négy omzáag tengerifterméeém

nek eredmímye 1947—ben — házba az 0 ter—?

l

*, "IM-6. szám

menyire járt kedvező időjárásntak —— már egészen megközelítette (a háború előtti szint- .jélt-

Európa folyó gazdasági evi mezőgazda—

lsálgi helyzetéről nétlmány jellemző adlaxt nyo—

mán rajzolt kép a valójában még siváriabtb lesz, ha a kedvezőtlen idöjásrátsnrak a takar—

'mányitermelesre valló boa-tását ie figyelembe vesszük, hiszen a fű, a gyökeres els Szállas- talktatrmány-fetlek termelése meg a gabona- nemt'ietknél is sikertelenehtb volt Európában 1947-ben. A legtobb nyugati országban ezek ,,a ttatktwrmányfélé'k 10—300/o—ktal tudtak keve—

sebtb termest, mint a megelőző évben. A mindenfele érezhető takermány'hi—ány kon—ti—

nensünzk álvitatáltlomtátnyábtan,a már ketseg- telenül élsztltelthettő fejlődés ütemének meg—

tomvanását fogja minden (bizonnyal mmm után vonni, mert % ttatktarnnányszeg-ényseg ismert szomorú velejárója az állatállomány—

misiősétgi romláwa es számszerű fogyatko- zássaa Szokott lenni.

(Alimontmiion et Agriculture, 1948f4.)

Románia olajipara.

A román olajipar külföldi érdekeltségű vállalatainak ta közelmultban tötrtétnt állta—

mositvásla különösebben ráterelhet-i a figyel- met 'a szomszed állta—m e fontos iparára. A következőkben közölt adatok tt román olaj—

"lptalrncalk meg e titagvjelentősegt'i lep—est előtti képet mutatják ugyan, lerögzítesük azonban éppen a jövő alakuláoának szempontjából lehet érdekes—

Mintegy tíz évre visszapiltlnxntvva Románia nyersolajtormelése fokozatos OWÖkkOllÓK—li multat Reszben ennek, re ben a világtor—

meles állandó növekedése folytán, va, világ—

termelésből való része.—tettetem az 1936. évi 23 Mát-ról 1947—1'0 mintegy egy Hzá-ztalretk'na ha—

nyatlott, tal itel-mellű átltltamolk sorában elfog—

lnlzt helye pedig a nyoload'ikm esett vig .n- A termelés csökkenő irányzatát mé." elme- lytítte—ttte a román olajipar súlyos háborús károsodás—at Az újjáépítés lendületét pedig:

pénzügyi iiehózsegeikre és a technikai "fel—

JSZOll'ellélS :hiányossátg'agina hivatkozva. a román tioleajiparbtzm nagy szerepet játszó külföldi vállalatok — az egy szovjettwromán térde—kelt,—

'séugű Sovrompetrol kivetelevel — lefótkez'lór'k.

A román sajtó hiradáoa. szerint azonban a külföldi érdekeltségű vállalatok az ipar új- jáépítés—ést ts-ztatbotálttsák is és éppen ez tette

;.o'zütkeétgessé állami tulajdonba vételüket.

_ A termelés alakulását l936—tól e fontos É'idcőpon'tig a következők mutatják:

Év Ezer tomn Index 1936 1100

1946 8.704 1001)

1937 7-153 82-2

1938 6610 , 76-0

1939 6200 71 .3

1940 23-900 676

1941 5-600 64-4

1942 53th 60-i)

1948—

Év limr tonna ! dtx 1936-r'f'100

1943 4-900 563

1944 4-100 47"!

1945 4-000 * 46—i)

1946 4200 48-51

1947 3800 till-?

A termelés adatai mellett e'loősortban a kivitelt ozempomjátból a belső fogyasztás

atdtattlai Egyetemi—emelték. Ez, a második vi—

lágh—áüborút megelőzően évi 1.7 millió tonna

körül ingadozott, -a háborús évektben fel- szökkenve 1941 es 1942-ben túllépte az évi 2 millió tonnát, majd 1944—ben ennek közel fel—évre esett vissza Ezidöstzetrinft. a belső fo—

gyasztás megközelítőleg a tbótkeevek szint—

jen mozog.

A termelés és; za belső (fom'asztá—s össze—

vetésétből kitűnik, hogy Románia normális körülmények között nvensolatjttemreliógének, illetőleg az ezekből s ármlazó finomi-tvá—

nyoknvavk mintegy 70%xá—t exportálva. Érde—

mes megemlíteni, az olajipari exportnak a román nemzetgazdaság szempontjából való .ielentőeétwétt illetőeg, hogy az olajipari ter- métk'e'k kivitele 1938—ban az iisasmkiviteíl étr—

Ltókének közel 45%-át stetttte ótrttérksorrendhen megelőzve az export másik két legjelentő' setbtb tétellel, a gabonát es a fát. is.

A kivilt'l alakulásáról 193844: visszapil—

lantvu a következő adtatok állítsanak rendel—

kezósre:

l'iv lizrr tonna

1938 4495

1939 4172

1940 3694

1941 4072

1942 3371

1943 3.159

1944 2116

1945 3-172

Az exportnak (a második világháború Olőitt ODStZuág'Ok szerinti megosztáma változta- tos képet mutatott. Az 1938. évben főként Németország (153590, az Angol Birodalom (14—30/0), (')lsziszorstznág es agyarmtattai (124096), Franciaország és gyarmatot (8 7%) része—

sedtek belőle, de jelentősebb mennyiseget importált meg" ez időben Egyiptom, Jugo- szlávia, Görögország is. A háborús evekben a kivitel termeszetesen csaknem kizárólag a tengellyrhatalnmk, a hajdani N—ó—inetbirodta—

lom és Olaszország fele kényszerült. "így lMl—ben a. Nemetbirodalomrlm irányuló ox—

nort az összkivitel mit.-át meghaladta. Eh- hoz a mennyiséghez szigorúan véve még' hozzá kellene számítani a némi hindi—gepezet által helyben el'fogrwttsztott olajmennyisóg'et

15—

Jelenleg a román olltajkivitelre ta jóváté- teli kötelezettségek ós e Szovjetúnióval fennálló kex-enkedelmi kapcsolatok nyomják liólyegüket. Az 1945. évi exportnak szerke—

zetet a következők mutatják:

a.s. szám— * ' * A _ mo

Ország

Torma;

, Szovjetúnió 3,141-794

Ebből:

Jóváló'teli szerződ—ések alapján 2359846 Kereskedelmi szerződés alapján , 181—948 Magyarország

6-313 Bulgária.

2580

Anglia ' 293

Hajók el'látzálsám 21.020

("kozosen : 3,172-(Kl0 Eludex et (lonjonclurc 1947/12.

Petroleum 'Pr—ess Service 1948/I.

A második tervév főbb eredményei a Szovjetunióban

A Szovjelúnió 1946. márciusában közzé—

tett 5 éves tervének legfőbb céllkilűp'érsei a nehézipar és a vas-ipar helyreállítása és' fejlesztése, valamint az életszínvonal meg- javítása a, mezőgazdasági termelés én a, fo- gyasztási cikkek előálli—tánámak növeléwo álltal. A terv szerint az ipari termelés 1950—

ben 480/o—kfacl fog-ia meghaladni az 1940—

évit; 5900 üzemel épilonek a háború átháail erllpwsmlitoxlft lerüloletken, a mezőgazdasági

termelés pedig 270/0—kal fog emelkedni az

1940. évihez k'épesL Eliirel'állhlalóllalg a nem- zeti jövedelem Síln/o-kal— i'iövekod'i—k a há- ború olőlli színvonalhoz viszonyitva.

A Szovjetúnió tervgazdasági bizottságá- nak közlése szerint az ipari termelésre Ivo-

natkozó (ervet 1947—ben 103.5'?fb-bán valósí—

tották meg. Az egész iparban a termelés 1947—ben 220/o—k'a—l volt magasabb, mint 1946—

lmn— A textil— és a könnyüi'par'ban a telr—

moliés 330/o-klal növekedett. A korábban meg;—

száilglolt területek ipazna is fejlődést multia—l:

1946—hofz képem a Vialsiplar 30, a s'z—én 35, az acél- 19, az elektromos enongia- 35, cement—

48, a cukoripzar lennolléma 1230/0-108-1 emelke—

dom.

A mezőgazdasági lemnvlés 1947—ben 329/n—

kal volt nagyobb az 1946. évinél. 1946—hoz viszonyítva a 'termosvenedmn'anyeik a köve—!—

kezőképen emolkedlek: gallionaneműek' 58, gyapot 21, burgonya, 30, cnkornépa, 190, 'nem- _ mim-gó 79, lanra-st 29, kenderrost Now—kial.

Az átlagos hektáronkénti !ermévslhozam 1947-ben va gvasbonfaneműokm'vl elémbe a há- ború előni színvonallal; 1946—1107, 'híaiSOHl'ílYH 3—5 millió hektárral volt nagyobb xa lósli vo—

_tésfteriilm a következő év tavaszi vetése eénlu jána pedig 8 millió hektárral nagyobb Ie- rii'l'elel műveltek meg. A lnaklorok munka- volrumenjue 29"/a—kvzlll volt Iriiawawabb, mim, 1946—han, a mljasilmény tinlekloronxkim 21%—

kal emelkedon-

Szállitu's— 19474wn a megitm'l'ielll vagonok napi állaga 10%-kla.l vol-l löilwb, mint 1946—

hian; fa VítZiúlOn történő 5 állÉliftáIS' 230/o-ekvatl

emelkedon 1947-ben és a terv ebben az év—

ben 1020/ndlwn valósult meg" A tengeri for-

gala-m 1947-ben 15%k4w1 volt maman,;

érvi lervet—

Beruházások és építkezés. 1947—ben a be", , ruházzások volumenindexe 110 volt IMG—hoz;

képest. A felsorolt, adatok 19462100 alapom a beruházások volumenjének növekedését?

mul'wtjáxk ;; kö'vellkefző iparágakra vonatko—4 zóan:

Swélnipmr M — — —— ——— —-— —— 109 Elektromos energia lermolé's " 104?

Vilválgiló— és élelmezési ipar _", —— 130

Szállítás — — — _ — --—— —— 108'

A korábban megszállott termelok (közgaz—

draaoálgsánlalk hell'ymálllllistásálr—a 1947-ben több:

mint 18 milliárd rabolni becsült! p.mgmanm

mot hajxtol'lsak' végre; az aa .az—ám mak a;

központi forráslMSl smáxrmazó beruházásokat.

tartalmazza. Az álla-mi wálillazlatok és ímé-mém,

mények lklr. 9 milllió—1112 iterüflot'em építenek,—

vagy Jeslallll'áillllatk llakólllámt 1947—ben- Azon——

felül a ViálI'OSOlklban és a muxikámelrepekem , 4 millió m2 terü—lelet lkiltevőlépilkezést Vé—x

gezrek egyéni kezdeményezésből. A német—W ,

megszzzállilás alóli? felsmlbadátovu területek-en an városokban tölbb mint 5 millió 1112 terü-l'e-

len épitesttek llalkohxámat, vidéken. gedi—g' 3733 Mer ház. készülü-

Kiskm'eskodnlenfzo 1947—ben az állami vál—' ;

'llaállatok és szövolkuezclok kánkomskedelmi;

fongrwlmánxwk indexe 19462100 alapon 1175 A városi mövolkezele—k 'kemsvkedeslmi Value menje 1947—ben 224 milliárd rubelre email—— *

kedxcltt; a negyedik évnelgyedlben éa volu—

inen emanknom kél—szorosa) volt az 1947. első—?

neagwedében levőnek. '

Fogalkozmmtiság és munkabérek- Amamw , ,

zelgvaadxaság munk-áwainaxk' és alkalmazomlaiw

nwk száma 1947—ben közel 12 millióval, emelkedett- Az ipari munk—a, termelékeny-w sége 194741mn 13%—kuarl nőtt; a nernzelg'azdlaw ság munkásainak én alxkalvma—wtd'laimak ki"

fizele—tt, munkabérek összeg—e pedig 23%— (311 növekedett 1947—ben az előzi) (Wham képesla—

A 'kö—llhsíégwelési kiadások jelentékeny (ré-Vf 'S—Z'Óll fOX'ldílOivlálk Szor'íális, kultúr- és tudo—v monyo—8 (ázó—lokma. 1947—ben 790 ezer h—arllgmúzf fejeznie be 'lla'rl'lillllllállyüil a kereskedelmi is—w kolákibaan, a vasutak inlótzeleiben és a gyá—

Falk iskoláiban. Egy oktato *lva—n'foly'aim—mlall kombinált ianoncrendlwzer lehelővé igerte?

hogy 1947—ben 22 millió új, kén'/leht mun—

kám helyezzenek el az iparban. Ugyan——

ilyen módon magasabb foku-%a emelték 3-2 millió munkás smakképmlls'égóal.

A háborús kiwdiások, valamint 'az ellxpuum;

filio—H területeken

következében la bankjegyfonglaílom 24D%—k§i1f emelkedett. Az 1947. deeeunibm'ben végwahtaá—

lon pénfaíigyi reform jelentékeny javulást:

eredményezett— A háborús köl—faágak a. Snow—

jelúniónrak 357 milliárd dollárt jellanztnuek—

minel; 19464ban, 80/94ka múlva. felül az, ez: _,

a papírpénz bevenni—ésa _

lwö. szám . 101 _ , — 1948

1 9 4 6 :: 1 O ()

1. Il. 111. 1947

1- v 11 e g 3 c d

összes ipari tu'melés' . ... . ... . . . _ 112 118 1.6 122

Fém és íémtermvlés:

Vasérc 110 112 117 114

Acél . . . . —_ 108 110 109

Hengmelt acóldru1c ... . 101) 113 116 115

Vasúti sin . ... . . . — 127 116 —-—

Vas cső . . . . M. 112 127

_ * Réz . ... . ... .. 109 1015 102 109

, Cink ... 106 111) 11 1 116

011 . . . . ... 121 133 138 126

Tüzelőanyag es (lm-ml.! .

Szén . ... . ... '. ... 1111 111 111 112

Ásványolaj . 110 118 121 119

Földgáz ... . . 12—1 12!) 121 122

Elektromos energia ... 11 1 110 115 1 15

Szállító eszközök: '

Mozdonyok . . . ... . ... 532 256 2111 277

Vagonok ... 421 192 ' , "M ;

Trolleyhuszok ... . . . . . ;'* 1000 132 ' 309

Tehera u ! ók ... . ... 1 52 125 131 *

Automobilok ... 112 139 170 130

Autobuszok ... 101 107 133 _ **

Ipari gém-k :

Kohászati berendezések ... 1?1 161 106 ' *

Gőzturbinák ... "?" "" _ " 257

Elektrmnómrok (100 kwh. (mi alatt) . 1'51 I'ÉÉ 101 152 _

Elektromótorok (100 kwh. öm 101011) 111) 1:21_ 160 139

lisztergapad ... 112 _ 1313 133 130 Ponógépek ... 331 %% :a m 263

Szövóoszközök ... 1100 600 1568 _ ' 1

Mezőgazdasági gépek: ;

Traklomk ... 193 187 311 209 Kombinált gép ... ; "" 237

Tru k 1 orekc ... 223- 206 207

* Traldoros vetőgóp ... 597 311 311) 206 —

'Frnkloms kultivátor . 900 _ 301 175,

Cséplűgépek . . . ... _ 179 13?!

Műtrágya és vegym—rmékok:

Műtrág 'n ... 132 1 11 11)

121 123 126 135

Mosos/óda ... 109 1 16 137

Szuppzm ... . ... 111 111 134 128

Fu :

Ker kedelmi fnkö 108 1111 125 126

" Fűroszclt fa ... 112 113 125 * ' Papír ... 126 133 124 125

(építőanyagok :

(lement ... 223 137 1213 110 Pula ... 212 129 128 139 _ Ablaküveg ... 158 111 120 119 Textil és c-ipő:

P.mmtáru ... 111) 137 131 1153

Gyapjúáru ... . . . . A . ... 115 1112 131 133

Bőrcípű ... 151 1111 114 1 10

(iumicípő ... . ... 216 167 165 168

Kölszövötlz'u'u ... 1613 136 113 ' —

Élelmezési cikke-k:

1111111 zsiradék ... . ... 11311 111 107 112

Növelni zsir-adok . . , 101 1011 121) 121

Hús ... . w v 111 ( w- 11111 ... . 1113 1211 131 ; 129

(Monthly Bulletin ol Slnlíslif—s 19'XIII. ) —— (X va ilex'miu Köumnti St nixclikni ll'nntnhx 1'55 All nni , Tervbi/otlsngn kózlosoből) ,. és Bulletin (11-34 Nations l nics 11118J6).

A németek am ip—antd-opek %, részét sem- ják —— jnlmllősen ha1ad az 5 éves terv ke—

misite-tt-ék meg, amelyek többek közt az retléiben. A (ervet valamennyi közbárs'azság

élelmezési cikkek 470/0411 szwlgúltaym'lk. az 916111 memó/ken felül hajtotta vé-mre, ki-

Ewk ;; károk 128 milliárd (Milán jelentet— Véve a háború 1111le omnwztitou lemüileieketl, lek A pánatlvan 50 éve nem tapasztal—l szlá- Ukrajnát (99%) és Finn—Kupéüúáxt (86911)- rvwmság is nel'fézség'ekel atkozott, ennek ollle— A fonntebbi táblázat az 1947. évre 916- nére 11 Szovjetúnió awazdaaágí felomelke— _ irányzott terv megvalósítását mutatja in- dése -— mint az eddigi eredmények mnlaú- (lex számokban kifejezve-