1925 —87—— 1—4. szam.
A magyar nagykereskedelmi árak index-számai.
Nombres-indices des prix de gros en Hongrie.
Résumé. Les nombres-indices moyens des pris: de gros en Hongrie tendaient aux mois de janvier et féorier 1925 a la diminution.
La baisse des prix allait avec un élan fort rapide pendant ces deux mois, le change s'étant stabilise'. Cette baisse est illustrée pour le mieua:
par le fait. gulelle a presgue entiérement ab—
sorbe' déja les hausses de prix gui s'e'taient présentées dans la deuxieme moitié de l'année écoulée et est prés d'atteindre le 28 février, le niieau de juin de liannée passée. La for- mation des prix des produits agricoles joue un röle décisif tant dans les hausses des prix de lan passé gue dans la baisse des prix gui oient dapparaitre. A partir du mois de juin de lannée précédente lindice des objets d ali- mentation ne cessa pas de slaccroitre et guoi- gue pour l*indice des matieres nécessaires allin—
dustrie et les objets fabrigués ce soit une ten- dance contraire gui dit prévalu, l'indiee moyen indiguant le niveau général des prix s,élevait guand- meme, parce gue la proportion de la baisse des prix observée pour les matieres néces- saires a lindustrie et les objets fabrigués était moins grande gue la proportion de llaug- mentation pour les objets dalimentation.
Les tableaux figurant aux pages 74—77 donnent des renseignements détaillés sur les changements des prix.
Az 1925. év első három hónapjában a magyar nagykereskedelmi árak átlagos index- sza'ma csökkenő tendenciája volt. Mult év december 31-én érte el a magyar nagykeres- kedelmi index eddig észlelt legmagasabb pont- jat, amikor az 1913. évi árak 23.466—szorosának jelezte az arnívót. Január 31—én ez az arany—
szám 23.075—re, február 28—án 22.187-1'6. már—
cius 31—én pedig 21.178-ra szállott alá. Az áresés január folyamán 1 7%— nak, február folyamán 3' Sok-nak, márciusban pedig 4o/onak felel meg. A máioius 31-i indexet a mult év december havi index—szel összehasonlítva 9'80/0—03 olcsóbbodást latunk, ami már kétség—
kívül jelentékenynek mondható. Külön kimu—
tatva az élelmiszerek, továbbá az ipari anyagok és termékek index-szamainál beállott változáso- kat, a részletes adatok a következők (lásd a fenti táblát).
Az áresés az év első negyedében stabil valuta mellett elég gyorsiramu volt amit leg—
jobban illusztrál az, hogy teljesen abszorbeálta a mult év második felében jelentkezett áremel- kedéseket és március 31-én az index-szám csaknem arra a nívóra esett vissza, ahol egy
l Nagykereskedelmi árak index- Megnevezés szamai (1913. évi árak : 1) DÉSignatiO" dec. január február ! március
31 31 28 ! 31
Élelmiszerek . 22.940 23.056 21.703 20.290
Ipari anyagok
és termékek . _ 23.883 23.090 ] 22.571 21.882 Összes árúk
átlaga . 23.466 23.075 22.187 21.178
. Változás ",/,-ban
Élelmiszerek .' — eto-ey, ——5-90/., —e-5%
Ipari anyagok
és termékek . —— ——3'3% ——2'20/,, —3'10,'n Összes árúk
átlaga . . . ——
—1'7'0/0 —3'80/o —4'50/.,
évvel ezelőtt volt, Az 1924. év március 31-én az index-szám 20.767—et jelzett s ennél az ez évi márciusi inden csak 20/o—kal magasabb, holott pl. a decemberi index ISO/e-kal multa felül. Ugy a mult évi dremelkedéseknél, mint a most jelentkező áresésnél, dönto" szerepe van az élelmezés céljait szolgáló mezőgazdasági termékek áralakulásának. Ezek atlagos index—
szamának valtozasa ugyanis —— összehasonlítva az ipari anyagok és termékek átlagos index—
szamával —— a mult év május óta a követ- kező volt:
a , . Ipari anya— * Ö
., hlelmezeSl . sszes
I (1—0 p 0 n t Cikkek regi-(igék; árúk
Epague . . .
index—szamai (1933 : 1) 1924 május 31 19.904 24.911 22.696
június 30 19.627 24.043 22.078 augusztus 31 21.070 23.490 22.420 október 31 22.687 22.984 , 22.852 december 31 22.940 23.883 ; 23.466 1925 január 31 23.056 ; 23.090 É 23.075 február 28 , 21.703 , 22.571 j 22.187 március 31 i 20.290 , 21.882 21.178
Az ipari anyagok és termékek index-szama május végén aránytalanul magas volt, alig valamivel maradt 25 ezren alul, viszont az élelmezési cikkek indexe lényegesen paritás alatt volt. A további hónapok folyamán azon- ban az élelmiszerek indexe szinte szakadat- lanul emelkedett s bár az ipari termékek és anyagok index-számánál az ellenkező tendencia érvényesült, az általános árni'vót jelző átlagos index mégis emelkedett, mert az ipari anyagok és termékeknél jelentkező áresés aránya kisebb volt, mint az előbb említetteknél az áremelke- dés aránya, kivéve ez év január hónapját,
1—4. szám. ——- 88 -— 1925
A magyar nagykereskedelmi árak
Nombres-indices des prix de
§. Árak papírkoronákban, Budapesten
§§ 35213, Prix de gros a Budapest, 611 commmes-papier
§§ 7? § : 1 1 9 9 4 E 1 9 2 _
! , Ef g ; ; , §
Árúmegnevezés§§ Minőség %% go: ;: v—s x§3§§$§§ k§w ix
§ 3355 g; ". o 37§§S§§s§íde3l3smá
41 -:'x 734. *?É mu" HE fu— 571112 :? 3—7
' *"420 ? *" ": 4— ;iE': "! '" "
§§ %b ám EN §?— §a§2m§s§aaíázláa
i, ! i % !
Egy aranykorona a dollár árfolyamán - § § 1 §
át számítva. . . — A —— 15462115701§§ 15350 14984§ 14687 14478 14534 14578
I. Élelmezési cikkek: § !
A) A hazai mezőgazdaság és mező- § - § ? §
gazdasági ipar termékei: § §
1. Búza . . § Tiszavidéki 76 kg—os (; §22'04 405000§425000452500 461250É518750 626230593750 581250 2. Rozs I. r. § ,, 1783 326500387500 417500§ 403750§432500 532500 507500 472500 3. rpa Takarmányozásra. ,, 1611 405000 390000 410000410000§410000 410000 410000 400000 4. Zab —— ,, 1904 345000 3400001395000 392500§ 415000 430000435000 430000 5. Tengeri — ,, 15'11 382500 380000 867500 242500 257500 317500282500 262500 6. Bab . .§ Fehér, aprószemű kg 024 5800 5750 62501 5500 6000, 5000 5000 5000 7. Burgonya . " Fehér . . (; 5361 120000 105000 125000150000 1450001 140000 155000 135000 8. Búzaliszt . O-ás kg 034 7000 7350 "7900: 8000 8800 10100 9600 9600
9. ,, 2-es ,, 033 6600; 7050 7500 7600 8450 9750 9200 9200
10. ,, 6-08 ,, 030 6100 6200 6400 6500 7050 8450§ 7750 7750
11. Maláta . — (; E31 00 650000 675000 700000 700000 700000 725000§ "350001 735000 12. Cukor . Kristálycukot, zsákb. kg 081 16600 15140 13940 13340 13340 13340 13240 13240
B) A hazai állattenyésztés termékei: § §
' ' . § A
13, Szarvasmarha I. r. tarka ökör . . iif-ik"? 102 18750 17750 18750 18750 17750 16750115500 15000
14. Borjú . 1. r. belföldi szopós: ,, ,, 114 19500 21500 22500 21500 21500 225001 20000 21000 15. Sertés . 1. r. urasági nehéZ, fiatal . ,, ,, 136 26250 28150 29750 28750 26750 23250§ 21250 22400 16. Juh . Hízlalt ürű. ,, ,, 0'64 11750 9500 11000 12000 11000 11125§ 10550 10400 17. Zsír . . Disznózsír . . kg _ 1'51 36500 36500 35250 38000 32500 28000 27000 25000 18. Marhahús. I. a. helybeli, hátulja ,, 173 39000; 39500 42500 40000 40000 40000 37500 26500 19. Vaj . . Szövetk centrifugáltteavaj ,, 268 57000 59500 64000 65000 79000 65000 68000 76000 20. Tojás . § I. r. teatojás 11333ng 9753 230400!) 302400] 3456000 3600000 3384000 2160000§1872000 187200
0) Gyarmatárúk: ;
21. Rizs Burmah II. kg 0'34 8000; 7700 8100 8200 8200 9150, 9000 8800
22. Kávé Santos 2'65 71000§ 71000, 72000 74000 74000 71000 08800 68800
23. Tea Souchong ,, . 000 98000 98000 98000 100000100000 105000105000105000
ll. Bányászati termékek: §
A) F e m e k: § §
24. Vas 'Rúdvas (1 11890 399910:399910§399910399910 399910 399910 370000 370000 25. ., . . §gFinom lemez 1 %--es ,, §29'00 649910'649910E6499103649910 649910 649910 490000 490000 26. Yörösréz. §Elektrolit kg 1'72 25000 24200 25700; 26000 26500 25150 24800 24800 27. 010111 . Hut-a . . ,, 052 14000. 14000 14000 15000 16000 15300 14800 14800 28. Ön. . § Banka vagy Billíton. ,, § 4'95 95000 85000 85000100000 125000 100000 100000100000
29. Horgany. §Huta . , 5064 132001 13600; 14300; 14000 16000 15000; 15000 14700
B) s z é n ; §" § ' § §
30. Szén . 1§ Hazai barnaszén . 1 (; § 116; 42000§ 41000 41000§ 41000 41000 410001 41000 41000 31. ,, 1 Porosz, felsösziléziai ,, §3'504 98000§ 90000§90000§ 92000 92000 90000§ 89000 89000
0) K ő 0 l a j: § § §
32. Petrólenm § Világító . . kg § 0'34§ 4750§ 4650§ 4400§ 445 4450§§ 4450§ 4450 4450
38. Benzin. Nehéz motorbenzin ' § : § ,
§ () 465 *01753 ,, 030 6700 6700 67 00 6500 6400 64003 64001 6400;
1925 ————89 _ 1—4. szám.
§ index-számai az 1925. évben.
9708 en Hongrie en 1925.
§ Index—számok (1913. évi átlagár : 1) ,
§ Nombres-inrlices (Prix moyen de 1913 : 1)
1 9 2 4 " i 9 2 ' §
, o a , H A): O , Désignatz'on des§§ ? l _ t ,
- v—4 _ _ ,A * _ § 77 a 7
" m 9" § ? É § É § ' ; § 5—1 § % § § § 777a7'cl7and7ses §§ e
331217; "'*' H€n§n§""§ 4"; ——'§ %% §
"ÉN íDN 06 EN 55§8v: :N glb DV§Agxw §§
Eco§§§m Én eco :vc veve-cím§§3w' 351 Eve: §§
§ § Une conronne-or calonle'e s77r la base
14567, —— —— — — — — —— — —— du cours du dollar
1. Produits alimentaires:
! A) Produits de lyagriculfwe et de
§ lündnstrie agricole hongroises :
501250 18376 19283 20531 20928 23537 23414 26940 26373 22743 1. Froment . Barit—751760" de_áukffszu,
§ 457500 18312 21733 23416 22644 24256 29865 28463 26500§ 25659 2. Seigle . I. gnal. § h
345000 25140 24209 25450 25450 25450 25450 25450 24829: 21415 3. 0796 (7 fonwages
** 390000 18120 17857 20746 20614 21796, 22548 22847 22584 20483 4. Avoine. §
— 246250§25314 25149 24322 16049 170423 21013 18696 17378 16297 5. Mais .§
4800124167 23958 26043 22917 25000, 20833 20833 20833 20000 6. Féves menues, b—lfmches
' 125000 21390 18716 22282 26738 25847§ 24955 27629 24064 22282 ?. Pommesdeterrw blanches 860020588 21618 22235 23529 25882 29706 28285 28235 25294 8, Far'z'7zen'.from. § No 0 8200 20000 21364 22727 23030 25606 29545 27879 27879 24848 9 ,, §NO ? 660020383 20667 21333 21667 23500§ 28167 25883 25833 22000 10. ,, ,.NO 6
735000 20967 21774 22581 22581 22581§ 23387 23710 23710 23710 11. Malt . . §§ ——
15740 20494 18691 17210 16469 16469 16469 16346 16346 19432 12. Sucre . . §; Sucre en crist. en sacs
B) Prodm'ts de l'e'levage du bétail
, § de la Hongrie:
12750 18382 17402 18382 18382 17402! 16422 15196 14706 12500 137 Bétesácorncs§ Boeufs tachetésl'fgual.
12500 17105 18860 19737 18860 18860 19737 17544 18421 10965 14. Veamc .§ Indígénes [ffgualite' 19750 19301 20698 21875 21140 19669 17096 15625 16471 14522 15. Poros . . Jeunes, gras ]" (177077.
10000 18359 14844 17188 18750 17188 17383 16483 16250 15625 16. Montons . Montons gras
26000 24172 24172 23344 25165 21523 18543 17881 16556 17219 17. Graisse Saindonoo
25500 22543 22832 24566 23121 23121 23121 21676 15318— 14740 18. Viade-boeuf gum de dem'ére lre (lna/ítt;
84000 21269 22201 24060 24254 29478 24254 25373 28358 31343 19. Beurre. Benrre centrifuge 1584000 23624 31006 35435 36912 34697 22147 19194 19194 16241 20. Oenfs . I'Zgualité
C) Denre'es colonialcs : 8800 23529 22647 23824 24118 24118 26912 26471 25882 25882 21. Biz. Burnmh II.
68800 26798 26793 27170 27925 27925 26792 25962 25962 25962 22. Café Santos
105000§16333 16333 16333 16667 16667 17500 17500 17500 17500 23. Thé §So77ohong
§
§§ - . . .
§§ § II. Prodults mtmers:
§ § § § § §§ A) M e' t a u ac:
37()000§§21159 21159 21159 21159 § 21159§ 21159§ 19577§ 19577§ 19577§§ 24. Fer . . §§ Fer en barres
490000 22411 22411 22411 22411 § 22411 22411§ 16897 16897§ 16897§ 25. ,, . §§ Plagueis de fer mem 23700 14585 14070 14942 15116 § 15407 14622§ 14419 14419: 13779 26. Cuim . . § Electrolythigue
14200 26923 26923 26923 28846 § 30769 294231 28462 28462§ 27307§ 27. Blomb . . §; En sanmon
90000—19192 17072 17072 20202 § 25253 20202. 20202 20202§ 18182§ 28. Etain . Banka 077 Billiton 1400020625 21250 22344 21875 25000 23438§ 23438 22969§ 21875§ 29. Zinc . §§ En sanmon
§ :
§ , § § § B) C'harbon:
41000§§36207 35345 35345 35345 , 35345 " 35345 35345: 35345; 35345§ 30. Charbon . Lígnite indigéne 85000§§28000 25714 25714 26286 * 26286 25714§ 25429 25429§ 24286§§ 31. Hom'lle . § lm Prussmln/uHanfe-Silésie
§ § C) Huí'les 77zine'7 ales
4400§ 13971 13676 12942 13088 13088, 13088 13088 13088§ 129414 32. Pétrole § Po777 léclazrage
§: § § ; § Benzmelowde " 7770-
6400§f22833 23333 23333 21667 § 21333§ 21333; 21333 21333, 21333 33. Benzine . § tem" 0'765/0'7750
1—4. szám. — 90 — 1925
(folytatás)
§§ § ' Árak papírkoronákban, Budapesten
§ ; § § Prix de gros 11 Budapest, m couronues—papíer
-, § ,) ne
§§ ag ! 1 9 2 4 1 9 2 5
, — - -- - f a— av 0 0 _
Árumegnevezes§§ Minoseg %% ÉÉ 3 o 53 TÉIÉÉ Hi: 33; ág;
í § 2159 du cow. kg gÉ 85 73-75 h__ :..É
;! %SÉS—ÉÉÉ -Rw——v :; 58 ;..S-ceg-f-ÉP
E§§;.§E 395 as Ég §; 32 2—3. 522 is?
235552 537; %% %; 22 %s is És Ég;
§
Hl. Textiliák, bőr, papiros: ; : §
A)Textiliá.k: !
34. Nyers pa— §
mut. . . Amerikai k' . kg 2145 64060 50967 47770§ 46410 45160 44325 46090 47400 ,
. — , 2 . , ! . .
őü'Pamumal OpífíffíEólaame" m ,, _ 230 76180 74680 70520 69580 69070 00000 69790 72070
36. Pamntszö- ; §
vet , Középszálú fehérített 06 i ;
fmífé'iffláÉMÉáÉOS'ís § :
320630 cm széleéí m 5060 24000 23000 22000 21500 21500 20500 20500 20500 37' Nngyaw' KOÉÉBÉÉÉÉÉÉÉZÉW" kg 1477 42000 50000 52000 55000 54000' 52000 50000 48000
38. Gyapjúszö- ,
Vet _ _ _ Férütélitisztaeyapjúszö- vet, folytáínételigáiliíxg
351253??? . . . m 6—00155000 155000160000 200000 200000 200000200000200000
39. Kender Gyári tilolt . kg _0'802 250001 26000 26000 26000 28000 28000 30000? 31000 40. Len . Nyers . , ' 120 36510 36608 37170 37600 37370 35940 361003 36690,
B) B 6 r:
41. Nyers §
marhabőr. EZöldsúlyú, vágóhídi . kg 130 19505 22000 22000 23750 23750 18500 16500 16000 42. Nyers
borjúbör . Zöldsülyú,hosszúlábú,fejes ,, 2'05 31000 36000 36000 38000 88000 33500 30000 27000 43. Talpbőr . Vache croupon . ,, 5'85 64300 73200 73200 88000 88000 84000 78000 75000
44, Felsőbör . Box calf, fekete . Dláb' 145 26400 31600 30000 34000 34000 29000 28000 26000 O) P a. p i r 0 s:
45- Újság:- R . . , § ; .
paplm 035333333333535; kg E0—25 5950 5996 5900 5720 5050 5620 5730 5730
!
IV. Különfélék: 1000 db ;
46. Tégla . 25 X 12X60m méretű looopx'éc. §31'— 640000 544000 544000 544000 544000 544000 544000 544000 47. Mész . . Darabos, égetett . (] '2'20 52500 52500 52500 52500 52500 52500 52500 52500;
48. Epületfa . Ácsolt épületfa fenyőfából ma !45'—— 580000 640000 660000 670000 670000 650000 640000 630000;
49. Kénsav 66D Bé . (; '10'— 175000 175000 175000 175000 175000 170000 170000170000'
50. Sznperfoszfát — kg 0/0 060, 9545 7500 7500 7000 7000 6500 6500 6500
51, Tűzifa . — (; '2'28: 49730; 43730 42730 42500 4250 42000 41000 40000§
52. Korpa . . Búzakorpa . ,, 11'15§240000§227000 222500 220000 221250 256250242500—236750
Nyers anyagok átlaga . —— § — § _ _. _ _ _ _. __ _
Gyártmányok ,, — —— _ _ _ _ _ _ — _
Belföldi árúk _ _ § _ § _ _ _ _ _ _ _ _
Külföldi ,, ,, —- —— — _ _ __ _ _ __ _.
Élelmiszerek és mezőgazd. termékek átl. — — — _ ! _ _ _ — _ _
Aranykoronákban (S—alapon számítva) — — -— _ _ _ .... _. ... __
Ipari anyagok és termékek átlaga . — §§ _ § _ _ _ _ _. _ _ __
Aranykoronákban ($-alapon számítva) —— § -— , — _ _ _ _. _ __ _
Az összes árúk (1—52) átlaga. _ * _§ _ _ _ __ __ _ __ __
Aranykoronákban (dolláralapon szá-
számitva . . . . . . —— — ; —— — — _ _ —— _ _
Százalékos változás az előző hónap— §
hoz képest __ —— § ——
—— — — —— —— — ——
— 91 —— 1—4. szám.
(suite)
Index-számok (1913. évi átlagár : 1) §
Nombres—indices (Prix moyen de 1913 : Z) §
!
1924 § 192 NC i
;De'signation desÉ _ ,
) _ , (L) u a l 1 t e
; marchandises ;
március31 31mars auguszt.31 31aoút október31 31octobre november30 30novembrc decemberBl 31décembre január31 31janm'er február15 15fe'vricr február28 28février március31 31mars
; _
§
§ - ? Ill. Articles textiles. cuirs, peaux, papier:
§ § A) T e m t i l e s:
;
31469ɧ 30569 32690 § 32638-_ 34. Ooton brut §§ Américain
* § N . : co n am'n'cmn
29965 §29826 31335 32939 35. Fils de cot.§ d ", e '
: _ §
§ la.
§ ' §
§§ § Blancbí, ]?le mnyens, Jam 6'6
( ( __ . ; , ) ; o 1. ' 6 cm Éarref avec 21/21fíls,
38833 30833 334167 32000 06 333 §)de § ;: fd: M ;o/go, largm
': 0 cm
34014 35374 35374 *28231f 37. Laine bruté § Lui"! PO" HMM, "li-fine
pour hommes 150 gr. [ur
; 38 TiSS'MS de § Ixsfus d: lam: pur: d'bx'vcr
26667 33333 33383 § 33333 30833 lame . . § mines, largeur rigó/148 cm
32500 32500 85000 35000 338750, . Chanvre . §§ Broye' en fabrigues
30975 31333 30883 29950 ' ;30417 . Lin . . . §; Brut
B) Cuirs et peauw:
§§ . Peaurc brut. §
16923 18269 18269 14231 de boeuf . ;
. . _ .Peaumbrut. —
17561 18537 18537 16341 ; ' de veau
12513 15043 . 15043 14359 _ _ . Clair dszmellgs
20690 23448 23448 20000 . Cuírzl urlpeígn. ;
Cuirs verts de boucherie *
§ Cuírs vert: avec pied; et !E/e
Vache croupon Boxcalf noir
§ §
;
§
C) Papier:
§ ! . Papier á § . ,. . . . .
, _, — § A § Pa er dxm nme": L our—
22880 22060 22480 22920 Journaux. §; íím, mit,—f ( )
!
§ IV. Dívers:
54400020645 17548 17548 17548 17548 17548 17548 17548; 46. Tuiles . . De 25X12X5 cm 5250023864 23864 23864 23864 23864 23864 23864 23864 47. Chaum . . Calcinée
14222 14667 14889 14889 14444 14000 13778 48. Bois d.:lmrpmlz chharp.r'garri, de bei: de sapm
"; 17500 17500 17500 17500 ;17000 17000 17000 49. Acídemlfu'fgut 660 Bé 650 ;, 15000 15000 14000 14000 § 13000 13000 13000 50. Surphnsfbates . -—
'; 390003" 21811 19180 18741 18641 1864118421 17544 17105 ; 51. 3013 d-CWMJ/aé'e _ ' 31250—21524 20404 19955 19731 20404 É22982 21233 207405 52. Son . . . § Son de froment
—— 323520 23590 24489 24489 24881 23835 22588 20372;É Mogenne des matiéres premiéres '21321 21141 21216 21701 22550 22315 21787 23895: , ,, produits fabrigue's
§21295 21793 22599 22705 23002322717 21414 19968§ ,, ,, marchandises indigénes
§§24736 23545 28375 23896 24420;;23813 28779 22810; ,, ,, ,, e'tmngéres
;
§§21070 21426 22687 : 22940 23056 21703 120290— Mayenne des vivreset produits agricoles *
* 1'36 166 148 ' 1'56 , 1'59 1'4!) 1'39 En Cour. or(sur labaseducoursdudoll.) ;
23112 22984 : . : ; : 23883 23090 22571 21882; Bloy. des matiéres et produits de l'ind. ' 1'47 1'50 *: 163 159 155 1'50§ Encour. or(sur labaseducoursdudoll.)
É Moyenne totales des marchandises
22366 22852 23466;§23075; 22187 21178 (1—52)
§ § En cowronnes-or (calcule'es sur la base
1'59 ' ' 1521 145; du cours du dollar) 1'42 1'49 * ' 1'60
§ Pourcentage (les changements par mp- ' --O'2"/n
' ;—§—1'1"/0;—§-1'6"§'0 -§—1'7"u
f'í'B'SJn, ffi-Fa port (cu mois précédcnt
1—4. szám. — 92 —— 1925
!. Nagykereskedelmi árak indexszámai. (Kiindulási időpont árai : 1.) Nombres—imliees (les prix de gros fPrir de base : 1.)
-
§; ;.? 3 ;; :
Wa ! ' tr, ' N 3 USN §
, m 3 § 3 ,; § § 3 § I:: : §?
Ev, hó — Aunée, mois § %% 3§ §? ;; § 3 E
E É. É: EÉ 333 ( ":
Kiindulási időpont — Base 8 331914 3333/3573 1 9 1 3
33; 'a 3 T 1 * 3 ' 3
június —- juin . 31'63 1828033 )(37) 108848?) 151 1102 6 3 589 1'783 15822078 1'45 július —— juillet 1'63 19.130 5 66 10'85 4'81 1'51 11326 391- 1'78 1- 57 22 945 1'47 1924 augusztus — auűf . 3165 20140 :)47 11'11 4 77 1'51 1'20 :? 71; 596 171 1160 22 42031'50
; szeptemb. —— septembre . 31'67 19.370 ' 11' 17 488 1'581'272723 6'043 1'70 1 63 223665 149 október —— 077007? . 7170 20 0903 5' 50 11 14 4' 97; 1'61313132'733 6'27331'691 1 67 2.2 802 152
november -— noeen'zbre . 31703 20 7703 5 693 11 20 5 043 161 1'2832'763 6'4633 1'6833 1' 67 3230953 1'53 december — rle'eembre . 331703 20. 7503 5' (56 11393 5 08_ 10031 313793E 6'06: 1'701'68 23 406 1'57
1925 január _ janvier . . "31-7173 21.180335'59 1140 515 160 1218 279694 1-71 1 692:.5)7)7 160
február —— fe'vríer 3136933 210803 5'51 — ;.) 181'58 1'3612'81336'87: 1'7] 1'69 22.1873 ——
11. Váltóárfolyamok diszparitásának indexszámai newyorki jegyzés szerint. (Pan-ítás : 1.)
Nombres—indices de la disparite' des cours des (lem'ses suivant leur cours 87. Newyork. (Parite' : 1.)
:? e ? §: 133' 393; : :%A
, _ i—É3 aa; 54 V33k§b§mf_x§3ma*gt Vga §
Ev, hó -— Année, mois 35 És "%% tv Én: 1'3 $ .:w 35393 3§3§É 3 ÉS "3335 Sans
3 És EGB E§ WE ,Éíu 'EcÉ 5533 'Sge—3É:::V gi 3235:: ga: Én? ;; aga es.fógsg—e-íhis.—%o%3s—E age;
' 210458 73- :EfzítzWÉg-ü: —§1"*€ "3—9 32 8
a; És— 553 Ez Évi 58 2533 %: 335 35); (m;. .ÉEÉV
_ : : ! Z' : .
: 1 3 3 ) :
június — juin . . . . . : 113 14 373 424 769 3'69 1073 100 1993 446 1093101 16.600 július —-— juillet . . . . 33 111 14373 425 769 3 78 106 100 1 993 446 1063 101 15.824 1924 augusztus —— aoűt. . . . 3 108 14.379 386 769 364 104 1'00 194 433 1023101 15.462
* szeptember—septembre . . , 109, 14.373, 891 7693 364 104 100 194 4340 1023101 15'702 október — oetobre. . . . 108 14.373! 402 768 969 103 1 00 188 443 101 1' 01 15 350 november —— novembre . . 106 14.373: 400? 766 3'66 103: 100 1 833 444 1 00 1 00 14.984 december — décembre . , * 104 14:378 386 763 357 0993 100 1 78 448 099 099 14.687 1925 január —— janvier . . . 102 14.73 281 763 858 099 100 17";6 4 63 1300 099 14.478 február — fe'vm'er . . . 331023 143731 3'80 7'621 3653100 100 176 4 70 1(3)0 099 14.573
111. A newyorki árfolyamok alapján aranyra redukált nagykereskedelmi índexsiámok. (Kiindulási időpont árai—— 1. )
N-ombresindices des ;m'x de gros re'dm'ts en indzees——or sm la base du cours des changes ic Aeuymk (Prix de base——_ 1.)
3-5: : 3 E" fás
) ' , A ; u ,.n; N :) —-': s.:i",_m (A N* ';— 7—"R
Iav,h0 —Aamee,77zozs 33?" ÉÉ ÉÉ—É §§ §)? Ég 3133§§ 0333§w3 33315 § E
cat 4—4 um : Hak :aVZmízkcv: rev.—332: _4*
Kiindulási időpont _ Base 1913 .3133- 3'13— 1 9 1 3 ;1914 ) 1 9 1 3
* 7 _ _; ' : i
június — juin . 1443 127 :1'38 1'4111'2631'41 1'1G 1'323 1'3231'6391563 133 1.4?)
július —— juillet 1475; 133 31-3311-4131-27 142 1-1531-33 1'83331'63331'553 1453 1-47
1924 auguszius — (7077! . 1'533 1'40 1'42'1'4431'33 1'45 1'2031'40 1.38; 1'6831 1'58 1 453 150 szeptemb. — septembre . 1'533, 1'35 141 145 134 1'52 127; 1403 187 1'07331'613 1 42) 149 Október _ oetobre . 167; 140 1'38 145185 12383 1'81§ 1'45 1'42 1'673—1'65; 149 162 november — novembre . 1'60 1'45 1'4231'4671 38 1'56' 1'283 1 51 145 168 167 1' 54 _ 1'53 december — (léeembre 3103 144 1'47 149142 16? 1'313 1'57i 1'49j1'72371'70j ] 603 1'57 1925 január — jan/vie?" 33168; 147 3147331'4931'44; 1'60 1'383 1'59'3 1'48731'713 1'7031'593 1 60 február —— fe'vrier 331'66; 1'47 1451 —31*41 1'58 1'3631'60331'46 1'7131'7031523 —
1925 1—4. szám, ;."
mikor az élelmiszereknél az előző hónaphoz képest csak csekély emelkedés mutatkozott.
Februárban azután az élelmezési index közel GO/o—kal, márciusban pedig több mint ől'r-kal esett vissza és ez idézte elő azt. hogy az átlagos indexnél is februárban közel 4" o—os, márciusban
pedig 4590-es visszaesés mutatkozott.
Természetes. hogy az élelmezési index ily alakulásánál föleg a gabona, helyesebben a kenyérmagvak árváltozásai játszottak közre.
A búza mult évi áremelkedéséről részletesen beszámolt a Magyar Statisztikai Szemle s tudjuk, hogy január folyamán az árak ,némi megszakítással tovább emelkedtek. A buda—
pesti tőzsdén január 29-én jegyezték a leg-
magasabb buzaárakat, mikor a 76 kg—os
tiszavidéki búzáért 627600—630000 koronát, a 78 kg-osért pedig 637.óOO——840.000 koro- nát fizettek. lnnen számítható az irányzat megfordulása. Egy hét mulva már ismét 600000 koronán alul van a búza ára és februári mélypontját a hó 25-én éri el, mikor562.500——565.000 koronával jegyzik a 76
kg—os tiszavidéki búzát. A hátralevő néhány nap azonban ismét emelkedést hoz és az ár582500—585000 koronára emelkedik. Már-
ciusban az amerikai búzaring összeomlása következtében jelentkező lauyhulás még jel—
lemzőbben kidomborodik és ingadozások után a búza ára a hó végén alig éri el az 500000 koronát. A rozs árvonala nagyban és egész- ben követte a búzáét, a magassági és mély pontok körülbelül egybeesnek, avval a különb—
séggel, hogy a rozsnál a szélsőségek valamivel jobban kiéleződtek. A februári és márciusi áresés mindenesetre olyan jelentékeny volt mind a kettőnél, hogy hatásuk a magyar nagy-- kereskedelmi index alakulásárr —- figyelem- mel nemcsak közvetlen, hanem a liszt— és egyéb áruk révén gyakorolt közvetett beto- lyásukra is —— nem maradhatott el. A tobbi gabonafajoknál az év első két hónapjában az áringadozások jóval jelentéktelenebbek voltak, talán csak a tengerinek januári árkiugrását leszámitva; márciusban azonban ez utóbbiak ára is jelentékenyen visszaesett.
A kenyérmagvak most ecsetelt áralakulása mellett kedvezően befolyásolta a nagykeres—
kedelmi iudex-számok alakulását az élelme—
zsési cikkek egyéb katej'róriáinak áral akulása Úgy az élőállatoknál mint az állati termé—
kékne'l is általában elég számottevő áresések következtek be. Az idénynel megfelelően tovább esett a tojás ára, mely utóbbinak márciusi ára már felét sem tette mult év no—
vemberi árának. Jelentősebb emelkedés mu- tatkozott azonban a cukornál és a vajnál.
Az ipari anyagok és termékek egyes esoportjainál is előfordultak ez év elején számottevő áresések. Elsősorban említendő a vasáráknak és a bóráraknak a leszállítása.
Aremelkedés jóformán csak egyes textilipari nyersanyagoknál mutatkozott, azonban ez a kismérvű drágulás (mely különben sem terjedt ki az olosóbbodó gyapjura) márciusra már megállott, a szövetárak pedig ennek dacára lanyhultak.
Az összes árváltozásokról részletes felvi- lágositást adnak a 74—77. oldalakon közölt táblázatok.
*
index-számoknak az I—lll. számmal A nagykereskedelmi
nemzetközi alakulásáról
jelzett táblázatok adnak felvilágosítást, melyek a mult év június haváig visszamenőleg ismer- tetik az egyes fontosabb államokban nyilvá- nosságra hozott index-számokat, továbbá a váltóárfolyámok diszparitásának index—számait, végül az ez utóbbiak alapján aranyértékrer redukált nagykereskedelmi index-számokat, mely utóbbiak egyedül szolgáltatnak alapot a nemzetközi összehasonlításra. Az adatok csak februárig bezárólag állanak rendelkezésre.
Az adatokból kitűnik, hogy míga magyar index-számnál már januárban mutatkozott bizonyos enyhülés, amennyiben l'BO—ról 1'59-re esett, a többi államokban —— kevés kivétellel —— januárban is tovább emelkedett az index—szám és az egyes államokban a mult év júniusához képest így már jelentékeny emelkedés mutatkozott. Az emelkedés száza- lékos aránya júniustól január végéig a kö- vetkező:
Németország . 19'00/0
Nagybritannia . 16'70/0
Ausztria . 15795
Franciaország 14812,
Hollandia 13'50/0
Olaszország. 12'10 0
Északameiikai Egyesiilt Áll. 10'3l'u, Hagyarországnt'tl — aranykoronára átszá- mítva —— június óta jan. 31íg az emelkedés l9'ö o —ot tesz ki és így Németotszágot is meg elözve a sor élére kerülne. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Magyarország a felsorolt államok közül egyedül volt abban a kivételes helyzetben, hogy a kiindulási időpontnak el- fogadott június hónapban az éveleji valuta—
zuhanás utórezgései következtében árai még nem idomulhattak a világpiaci árakhoz s, midőn ez fokozatosan bekövetkezett. a korona javulasa következtében ez oly módon történt, hogy a papírkoronában kifejezett árak csak
1—4. szám. __94 "
1925
csekély emelkedést, vagy éppen csökkenést mutattak, míg az aranykoronára a minden—
kori dollárárfolyam alapján átszámított árak folytonos, de végeredményben csak látszóla—
gos emelkedést mutattak. Ez volt egyébként oka annak a sokat Vitatott jelenségnek is, hogy dacára a korona jelentékeny javulásá—
nak, a papírkoronaban kifejezett árak nem mutathattak fel hasonló arányú áresést.
Februárban azután már vilagszerte meg- indult a nagykereskedelmi árak index—szamai—
nak csökkenése, ami egyéb tényezőkkel kap—
csolatosan elsősorban a gabonaárak letőrésével áll összefüggésben. Szőnyi Gyula dr.
A búza világpiaci áralakulása 1924 június—1925 március hónapokban.
Forniation du prix du fronient sur le marché mondial du mois, de' juin 1.924 au mois de mars 1925.
Résume'. Les variations du prix du fro- ment pendant les derniers mois de llannée écoule'e et au commencement de l'année en cours, c'taient un des phénoménes e'cononzigues les plus typigues des années dlapres-yuerre.
La tendance á la liausse du prix du [rement sur les niarche's mondiaux pendant la période susmentionnée est due en premier lieu aux résultats peu satisfaisants de la récolte de l'anne'e économigue précédente Il est moins aisé a établir cependant si les résultats de la re'colte ont—ils bien motivé une hausse aussi considérable telle gui s'est produite elfectii'e- ment dans la période indiguée. En dehors de la supposition admettant gulen consideration des rapports défavorables regus des pays tro—
picauoc, principaua: producteurs des ce're'ales (Indes, Argentine), le marché mondial des céréales aurait escompte' d'avance l'effet de la récolte peu satisfaisante, la hausse des prix peut slexpliguer encore par la circonstance, gue le prix du froment se trouoait jusguia la fin de Fannée derniére fort au-dessous du niveau (les prix sur le inarclzé mondial des autres produits alinientaires et surtout des produits fabrigue's et par conséguent la liausse du prix du froment ne diniinua gue la dispu- rite' gui s'e'tait produite au cours de la période d'aprc's—guerre contre les années de paix, dans la valeur du fronzent a l'égard de la iraleur d'autres articles.
En 1923 le fronient a perdu depuis les années de paix eni-iron les deux tiers de sa valeur d'échanye a llencontre du fer et du charbon, ces deux articles représentatifs (lela production inanufacturiére.
L'auymentation des prix a partir du mois de juin 1.924 non seulement _gu'elle rétablit déjá lléguilibre — rencerse' depuis le début de la guerre —— entre les price du froment el ceux des autres produits, mais la niodiűa sur—
tout dans les pays exportateurs, notable—
ment en faveur du froment par les pris: cotés au cours des premiers mois de l'anne'e 1925.
Il ressort du tableau ci—annesce' gue dans les pays eaportant du fronzent les prix du fro- ment se trouuaient au début de lZannée a un niveau plus éleifé gue dans les Etats impor—
tateurs. C'est gue ces derniers, en comptant avec les résultats prévus dlune mauvaise récolte cherchaient a couvrir leurs besoins dés l'automne, fait gui se fit sentir par les expor- tations forcées nienag'ant les besoins de la con—
sommation intérieure des pays exportateurs.
Par suite de la reaction des spéculations pous- sées a bencés et de llassurance d temps des besoins des marche's consommateurs, la dimi- nution des prim, plus forte surtout dans les pays importateurs, a pris son cours a la jin
du mois de fc'rrier.
A búza áralaknlasa az elmult év utolsó és a folyó év első hónapjaiban egyike volt a háború utáni évek legjellegzetesebb gaz- dasági jelenségeinek. Azok a fontos gazda- sagi és szociális érdekek, melyek ez első- rangú élelmezési cikk árának mikénti ala—
kulásához fűződnek, adjak a magyara'tzatat annak a feszült erdeklodesuek, mellyel azt az utóbbi időben úgyszólván az egész világ közvéleménye kísérte.
Az ipari cikkektől eltérően, ahol a nyers—
anyagirak és a munkabérek a legfőbb ár—
meghatározó tényezők, a mezőgazdasági ter—
mékeknél az ember irányítási köréből kieső, túlnyomó részt természeti viszonyoktól függő termésmennyiség és minőség don'iinalja első- sorban az áralakulz'rst. Az :irmeghatarozásra befolyással levő tényezők két eredőjének, a kereslet és kínálat egyensúlyának bizonyos mértékű elmozdnla'rsara ugyanis a különböző javak arai különböző mértékben reagálnak, aszerint, amint ezek a javak elsőrendű szük- ségletek kielégítésére szolgálnak vagy sem.
A búzánál mint egyik legelsőrendű szükség- leti cikkne'l. a rendelkezésre álló mennyiség- nek, azaz a kínálatnak bizonyos fokú csök—
kenése nem a csökkenéssel arányos, hanem
