• Nem Talált Eredményt

Nagykereskedelmi árak a külföldön

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Nagykereskedelmi árak a külföldön"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

4. szám. ——349— 1927

jelentésre, addig márciusban az adatokból megállapithatólag nagyobb státusú. tehát sú—

lyosabb inzolveuciákkal állunk szemben.

A nagyobb méretű fizetésképtelenségek most is a kereskedelemuel, illetőleg ezen be—

lül a textilszakmában fordultak elő. A textil—

kereskedelemnél előfordult 43 fizetésképtelen—

ség aktivái (4313439 P) az összes inzolven- ciák aktíváinak 8lo/o-át, passzívai (9038110) az összes passziváknak BOO/O-át teszik. A ru—

házati cikkekkel való kereskedelemnél, mely a háború befejezését követő években a ruhá—

zati cikkekben szükséget szenvedő lakossag fokozottabb szükségletei következtében eró—

sen foglalkoztatva volt, a szükségletek ren- des mederbe való terelődésével a túldimen—

zionáltság jelei kezdtek mutatkozni, melynek hatásai részben a fizetésképtelenségek na- gyobb számában jutnak kifejezésre. A keres—

kedelem többi szakmai közül kiválnak még magasabb arányukkal az élelmezési cikkekkel való kereskedés (14 eset) és a bórárúkeres- kedés (10 eset).

A táblázatban feltüntetett csődökön kivül a folyó hó folyamán még 24 olyan csödnyi- tás történt, melyek előzőleg már kényszer—

egyesség formájában jelentkeztek.

A befejezett Összes fizetésképtelenségek száma 102 volt, melyből 55 az OHE előtt került lebonyolításra. Ezek közül 23 esetben sikerült egyességet létrehozni. A bíróság előtt befejezett 12 kényszeregyességból 8 egyes- séggel, 4 pedig megszüntetéssel fejeződött be.

A csődesetek sulyosságára nézve jellemző, hogy a legtöbb esetben vagyouhiány miatt kellett az eljárást befejezni. A 35 megszünte- tett csőd közül 27 ért véget vagyouhíány miatt, 3 felosztással és 5 más módon.

Nagykereskedelmi árak a külföldön.

Prix de gros () ZlE'tranger.

Résume'. Le tableau présente. pour 1926, la formation des price en cing pays (állerrzagne Angleteme Autriche, Etats- Unis d Amétigue, France, Tchéco--Slovaguie) Pour faciliter la

comparaison, les pm ont été convertis en pen-

gős et en unite's décimales de poids. Ön mit par le tableau. gue la formation du niveau général (les prix de gros ne montre pas, en 1926, un développement tout a fait uniforme.

Dans la plupart des pays, au début de llannée les nombres indices ont fort fle'chi, país ils se sont ra/fermis. Mais il nem a pas été ainsi en France ou, par suite de la dépréciation (Zu franc, l'indice a augmenté jusgziau milieu de 1926, ni aux Etats-Unis, on la tendance a la baisse ayant persisté jus-(mü) la fin de l'anne'e, llinrlice du Bureau of Labor Statistics est tombe' de 90/0.

Az alábbiakban hat külföldi állam 1926.

évi nagykereskedelmi árainak alakulása nyer ismertetést. A közölt részletes táblázatban a közvetlenül szomszédos államok közül Ausztria és Cseh- Szlovakia egyéb államok közül pedig Németország, Franciaország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok legfontosabb keres—

kedelmi cikkeinek mult évi áralakulása havi részletezéssel van feltüntetve és pedig az összehasonlítás megkönnyítésére pengóre és a tizedes súlyrendszer mértékegységeire átsza- mítva.

A nagykereskedelmi arak általános szín- vonalának alakulása a mondott évben a felsorolt

államokban nem mutat egészen egyöntetű fejlődést. A nagykereskedelmi árak átlagos indexszámának változása ugyanis ezekben az államokban és Magyarországon 1925.december óta a következő volt:

Xngykereskedelmi ind'exszámok változása az 1926. évben

Magyaro, Ausztria Cseh-Szlov_ NémetcA Francnao_ AngliaZ) Am, Egy_Ál:_3)

1925 XII. 100 100 100 100 100 100 100

1926 l. 98 98 98 97 100 99 100

II. 96 96 97 96 100 97 99

Ill. 95 95 96 95 100 95 97

IV. 95 95 96 95 102 94 97

V. 94 94 96 95 109 95 97

VI. 94 99 98 95 117 97 98

VII. 95 101 100 95 132 98 96

VIII. 94 101 101 96 122 98 96

IX. 94 98 101 97 124 99 96

X. 96 100 101 98 119 100 96

Xi. 98 102 101 98 108 100 95

XII. 97 102 101 98 99 96 91

A felsorolt országok közül már csak Franciaország volt az egyedüli, melynél az átalakulást a pénz értékének a változása is befolyásolta. A frankzuhanás idején az index- számok persze emelkedtek és —— az előző év utolsó hónapjához viszonyítva ——- a francia index 320/0-08 emelkedéssel 1926. júliusban érte el a tetőpontját. A frank javulásával

') Új sorozat.

3) Board of Trade.

3) Bureau of Labor Statistics.

(2)

4. szám. ——350-——— 1927

kapcsolatosan azután a francia index is vissza—

esett.

A többi államokban az év elején megle- hetősen azonosan nyilvánult oly irányzat, mely az indexszámokat visszanyomta. Magyar- országon ez az irányzat eltartott szeptemberig, Németországban augusztusig, Ausztriában és Cseh-Szlovákiában pedig májusig. Angliában már április után emelkedik a nagykereskedelmi index s ez ott bizonyára a szénsztrájkkal összefüggő gazdasági megrázkódtatásnak volt az eredménye. Erre vall az is. hogy a sztrájk után, decemberben az index hirtelen vissza- esik, még pedig elég jelentékenyen. Az Amerikai Egyesült Államokban viszont a csökkenő irányzat végig kitartott s a decem—

beri index az egv év előttihez viszonyítva nem kevesebb, mint 90/0-os esést jelez. Ameri—

kátől és Franciaországtól eltekintve az év második felében az indexszámok általában emelkedtek. December hónapot leszámítva, Angliában is. Az év végén az előző évi árszínvonalat azonban csak Ausztria és Cseh- Szlovákia indexszámai haladják meg, előbbié 20/0-kal, utóbbié lo/o-kal míg atöbbi államokban ,a beállott emelkedés nem bizonyult elég erősnek arra, hogy az év elejének olcsób- bodő irányzatát teljesen ellensúlyozhatta volna.

Magyarországon 30/o-kal, Németországban 20/0-ka1. Franciaországban lo/o-kal állott az 1926. decemberi index" az előző évi alatt.

Az egyes fontosabb árucsoportok közül legnagyobb érdeklődésre a gabonának a nemzetközi áralakulása tarthat számot. A búza ára indexszámokban kifejezve Ameri- kában, Németországban és Magyarországban a következő volt:

Amerika Németország Magyarország (New-York, cif. (Berlin) (Budapest,

európai kikötő; havi átlagárak)

1925 XII. 100 100 100

1926 I. 104 100 102

II. 102 99 09

HL 97 103 95

IV. 97 116 103

V. 95 118 105

VI. 88 — 110

VII. 81 — 100

V Ill. ? 5 108 87

IX. 74 105 87

X. 77 106 92

XI. 78 110 98

XII. 79 108 98

Az áralakulás a három felsorolt államban sajátszerűen eltérő képet ad. Még feltűnőbb az eltérés, ha nem az indexszámokat, hanem

a pengőre és métermázsára átszámított árakat magukat hasonlítjuk össze, az év első és utolsó hónapjában: *

A búza ára pengőben és mélermázsában

New-York (cif) Berlin Budapest

1926 január 4294 3384 32'75

1926 december 32 24 36'61 3146

Az 1926. év elején a new—yorki ,,cif* árak jelentősen felülmúlták az európai gabonaárakat, s a berlini áraknál 270/0-kal, a budapesti áraknál 310'0-kal állottak magasabban. Még jellemzőbb, hogy januárban a búza májusi határidő jegyzése még Csikágőban is körül- belül egy nívőn állott a berlini jegyzéssel, ami annál sajátságosabb, mert hiszen kétség—

telen volt, hogy dacára az előző évi bő termésnek, az európai kontinens rászorult a tengerentúli búzára. A kiegyenlítődés csak- hamar be is következett. Mikor az év elején az argentínai kínálat erősödése következtében az amerikai búza áreSése megindult, az euró—

pai piacok az emelkedő importsziikséglet és csökkenő európai kínálat következtében nem követhették a csökkenő irányzatot s Berlin májusban az év elejéhez képest 18 0/0-os emel—

kedést jelez akkor, mikor New—Yorknál öo/O—kal alacsonyabb árakat látunk. Később az európai árak is csökkennek a május—júniusi nivőhoz képest, de még az év végén is, mikor a new- yorki árak állandóan 200/U—kal, az év eleji ár alatt mozognak, Berlinben 80/0vkal maga- sabban s Budapesten is csak alig 20/0-kal áll alacsonyabban a búza, mint 1926 január—

jában.

Hogy a búzánál ily abnormisnak nevez- hető árfejlődés jelentkezhetett, mely az európai búza árát, dacára a fennálló importszükség—

letnek, hónapokra az amerikai búza ára alácsök—

kenthette, nem magyarázható mással, mint az európai mezőgazdaság és gabonak ereskedelem tőkeszegénységével, ami az 1925. évi bő gabona—

termésnek minden eszközzel való gyors érté- kesítésére vezetett. Ez persze lenyomta az európai árakat és a kiegyenlítődés csak akkor következett be, mikor az európai készletek fogytával az importszükséglet már tényleg éreztette hatását.

Magyar szempontból a búza mellett életbe- vágó fóntossággal bír a liszt külföldi áralaku- lása is. Hogy malomiparunk a lisztexport terén mily súlyos helyzetben van, legjobban meg- világítja a lisztnek áralakulása egyik legfon—

tosabb exportpiacunkon, Cseh—Szlovákiában.

Prágában ugyanis a belföldi, a magyar és az

amerikai származású búzaliszt között —- a

magyar liszt mindenkori árát IOO-zal véve

(3)

4. szám —351—— 1927—

Prix de gros a_l'étranger en 1926 (en pmgős).

Nagykereskedelmí árak a külföldön 1926-ban (pengőre átszámítva).

bo

vo u-u

Az árú megnevezése 33333 1925 l 1 9 2 8

Dési ' - " m$ !?

Who" de la ma'fhW'se $$$— § xn 1. 11. 111. IV. V. VI. VII. VIII. IX. x. XI xn.

(1) Ausztria. — Autrzche.

Búza(belf.)— Fromenuindigéne) (; 32-— 31-60 31-— 31-40 33-— 33-40 37-20 38-— 30-80 30-20 30-80133-20 32-60!

Búza (1mp)—Froment(1mporte) ,, 35" 34-80 33-80 34-— 35-60 35-40 37--— 37-— 31-20 30-20 30-40 34-80134-—

BúzahsztO—ás— Farinedefr. 1100 ,, 63" 62-40 61-20 61-—— 62-40 63-60 67-60 67-60 65-20 '9-20 58-40 61-60; 60-80 Dam —- Gruau .. .. .. .. .. , 64- 65-20 64-40 64-40 65-20 66-—— 67-60 68-40 66-80 63-60 60-— 63201 62-40 Rozs — Seigle .. .. ,, 24-20 23-40 21-40 21-— 21-40 21-40 21-20 22-80 20-64 21-20 22-60 25-60, 25-—

Árpa — Orgz .. .. , 30- 30-40 26-40 26-40 26-40 26-— 25-40 25-40 30-—— 28-80 30-40 30-80. 30-80 Zab — Avoine .. ,, 23- 22-60 22-80 22-40 22-80 23-60 24-— 26-20 21-20 19-40 19-80 20-60 19-80 Tengeri — Mats .. . , 22- 17-80 16-60 16-40 17-—— 17-— 1860 21-20 20-40 20-— 21-60 19-40 19-—

Burgonya —— Pomme de terre.. ,, 8- 780 6-20 7-80 15-20 580 18-— 14-40 17-60 12-80 14-—— 15-20 14-40 Bab — Haricot. . .. . ,, 34- 3440 33-60 29-60 29-60 29-60 25-20 27-20 — 29-20 27-20 31-20 30-40 Borsó — Pois .. ,, 58-— 58'——- 62-——— 62-80 ;— 62-— 58-— 62-——— 62-— 76-— 76-— 90-— 88-80 Lencse —— Lentille ,, 78-— 78-— 76-— 64-— 64-—— 62-80 54-— 54-— ." -— 84-— 78-——- 78-— 78-—

S_zéna -— Foin .. .. .. .. ,, 12-20 12-20 12-20 12-20 12-40 13-— 13-60 14-80 15-20 12-80 12-80 13-20 13-20 bgalma _ Paille ,. .. . .. . ,, 5-2 5-80 5-80 5-20 5-20 5-20 5-20 5-40 5-40 5-16 5-16 5-16 5-16

Rizs — Ríz.. kg 0-7, 0-50 0-50 0-50 0-51 0-52 0-52 0-54 0-54 0-54 0-5 054 0134

Cukor — Sucre ,, 0-54— 0-55 0-56 0-56 0-56 0? 0-59 0-59 0-61 0-64 0-67 0-68 0-76

So — Se! .. . . (; 30-40, 30-40 30-40 30-40 30-40 30-40 30-40 30-40 30-40 30-40 30-40 30-40 30-40 Tej friss —— Laitfmís .. .. .. üt.-li!" 0-20, 0-29 0-29 0-29 0-20 0-29 0-29 0-29 0-29 0-20 0-29 0-29 0-29 Marhahús —— Víandede 1701"th kg 102, 2-— 1-92 1-84 1-84 1-84 1-84 1-84 1-84 1-84 1'84 1-92 1-84 Bgr'gúhús —— Víande de veau .. ,, 2-12- 2-20 2-20 2-16 2-24 2-24 2-08 2-— 2 — 2-08 2-24 2-24 2-08*

Dlszpóhús * Viande de port,. ,, 2-—- 2-08 2-08 2-16 2-24 2-32 2-24 2-24 2-24 2-16 2-08 2-08 2-—

L6hus —— Viande de cheual .. , ,, 1'— 1-— 1'— 0-96 0-96 0'96 0-88 0-96 1'04 1'04 112 104 090,

Disznózsír — Saindoux ,, 2-4 2-46 2-36 2-34 2-26 2-40 2-60 2-52 234 226 2-22 2-20 2-16

Margarin _ Margaríne .. ,, 2-4 2— 2-— 2'_ 2-— 2—— 2-— 2-— 2- 2-— 2-— 2 _ 2.—

Va; (ku11)——Beurre (úlranger) ,, 6-56, 5-64 5-84 5-88 5-761 51-36 52—11 5-20 548 ö-íő 5", 51-60 6-24

Vaj (belm—Beurre (índígúne) , ,, 4-60 3-20 368 4-48 4-80 4-32 4-16' 3-84 4- 48 3-84 4-08 3-34 4-48

Kávé — Café . ,, 4-80' 4-92 51-08 4-02 4-80 5-4 5-12' 4-80 461 4-60 4-44 4-56 4-40

Tea —— Thé .. . .. ,, 880, 8'80 9-20 11-20 11-20 9-20 9-21 9-20 9-20 51-20 91-80 24-80 8-80

Csokoládé — Chocolat . . ,, 2-96 2-96 2-96 2-06 2-96 2-9* 2-96 2-96 3-12 3-12 3-12 3-12 3-12'

Kakaó —Cacao. . , 3-—— 3-— 3-— í-—- 3-— 3-—— 3-08 3-08 3-12 3-12 3-44 3-52 3-60

Bors — Poivre ,, (*)-_. 6-60 13-36 560 5-20 504 504 5-04 4-96 4-40 4-64 5-12 5--——

Dohány— Tabu: ,, 3-35; 3-35 3-35, 3-35 3-35 3-35 3-35 3-35 3-35 3-35 3.35 21-35 1-35

Pamut — Colon .. .. _ ,, 2-51 2-." 2-60 2-43 2-41 2-39 2-30 2-57 2-25 2-35 1-64 1-60 1-55 iammfonál —— Fil de foton ,, 4-45 4-22 4-31 4-04 3-77 3-72 3-65 3-62 3-40 3-40 3-16 2-06 2-81

Gyapiú —— Lame ,, 14-04 12-06 12-— 12-— 12-32 12-32 - 12-—— 12-— 12-— ' 12-72 12-06 11-60

Talpbőr —— Cuir a' semelle . ,, 6-0; 15-07 6- 7 6-07 5-46 5-46 5-46 5-71) 15-34 1334 13-34 11-34

Felsőbőr: —— Cm'r 1i empeigne.. ,, !

Marhabőr —— ., de (menj.. , , ,, 11-08 9118 11-98 11-98 11-06 8-96 8'116 8-00 9-86; 11-86 51-86 9-86

Borjúbőr — ,, de vt'au .. ,, 11-32 104181 10-98 10-98 11-88 9-881 9'88 9'88 10-86, 10-86 ' ' '

Petró1eum — Pén-Ole .. .. .. .. . ,, 0-20 0-10 0-20 0-22 0-22 0-22 - -' 0-24 " 0-26, 0-26 ;

Paraffin — Paraffine ,, 0118 0-04 10-96 11-94 11-93 0'91 11.93. 0'91 (1-114' (ii-95

Benzin —— Benzine .. .. . . ,, ().-'). 0-53 11-54 054 0-54 0'55 058 0'58 0-56 0-55 Tűzifa — Bois a brl'ller .. U .. .. (; 4-4f 4-52 4-02 4- 52 4' 52 4-52 4 52 4-64 4-64 464 - - , Kőszén A Honille .. ,, 51-76, 57-76 5 , 5- 71) 5 47 5-47 5-47; 5-57 5-57; (")-04 '- Bamaszéu — Ligníie .. ,. . ,, 31-60 31-60 3- 60- 3- 60 3-60 3-44 3" , 3-44 3-44f 3-44 :-

Koksz — Coke ,, 721 720 720 7 "20 704 7-04 6-40i 13-40 11-40, 6'72 * _,

Rúdvas — I'C'V en ban-e . ,, 23-60 23-60 25-20 2.120 25-20 25-20 25-20' 27-20 31-00 31- 60, 31-60 31- 60, 31- 60

Vailemez (durva) "— Tole de_fer 34-40 34'—— 35-20 35- 20 35-20 35-20 3520 35-20 3520 30- 20 3520, 35-20 35-20

(grossíére). . .. .. ,, ! g _ —

vörösréz _ Luime ,, 195-— 197— 192'—1190-— 180— 189-— 188'—,184-4 184'—— 187-——;188-—í100-—'184-——

Olom — Plomb,. .. , wou— 11U—gxw-A 90—— 90-— s;:;—— 1f16-——100-— 90-——'100- 91-—! 91-—

On " Elam ,, 8414— 840'—' 24-— 796— 796— 764-—,' 08'— 86—1— 924-— 024 —— 920--—,€M1-—

Horgany — Zinc .. .. .. . .. ., 117'—— 111'—— 114-— 1044 100-— 100'- 101-—— 100-—— 104-—— 102—102- ,102—1102'u Lenolaj — Huíle de lm . .. .. kg 1-19 1'18 1-13 1-01 1-04 1'02 1-07 1'19 1'18 1'12, 1-12 1'14, 1-14 Terpentinolaj _ Hm'le de lűré— 1-88 1-38 1-38 1138 140 1-40 1-40 1-40 1-40 1-40, 1-28 1'20 1-20

banthiue .. .. .. ..

Sósav —— Acide salícígue .. 1. .. (] 11-21 11-20 11-20 11-20 11-20 11-20 11-"201 11-20 11-20 11-20, 11-20 12-— . 12-—

Kénsav — Acide sulfurígne . . "15-21 15-20 15-20 10 20 15-20 16- —* 16—i 16-80 1080 16-80, 16-80 11) 80 16 80 KristáLvszóda — Som/ie crislal,. , ,, 13- 61 13-60 13-6013-(1113-60 13-60 13' 60, 14-40 14- 40 14-40, 14-40 14 40 14- 40

Tégla — Brígue ., .. ;1000 drb 54— 56-— 56- 54— 54-40 54-40 56- 553— 58— 54-— 54—— 56—i 52-—

Cserép —— Tuile ,. í , pine; 112—112-— 112'—112-— 112-—— 112- — 112'——_;116- —— 116" m 116-——,116-— 112-——'116-— ,

Fűrészeltfa (puha) —Bois scíé, . '

[endre .. m3 65-60 65-60 62-40 56-— 66—1 56-—, 62- 401 6080 6080 60801 61-60 6-1-— 64-——,

b) Cseh-Szlovákla. —— Tchéco-Slovaguze.

Búzahseh)"Frommtnchegmú Cl 32-73 33-66 31-45 " 34-68 36-98, 30-78 3385138-08 40-21 40-21 Rozs — Scigle ,, 24-31 24-14 22-19 21'34,- 21-59 21-76 24-14? 25-93 * 29461 30-69 34-51 35-31?

Árpa — Orge ,, 27-63 26-77 22-53 22-19 22-36 23-55 24-40; 24-65 26-60' 26-60 27-6í, 27-63;

Zab —— Avome . ,, 25-33 24-31 24-31 24-31 23'63 24-74 24-99 20-44 , 24-00 23-04 23-80 23-21,-

Búzaliszt O-ás — Farine de fro- ! [

meni, 1100 ,, 51-— 51-——— 50-07 50-07 50-02 53-46 55- 59 58-09 59-84 59-84 59-33 61-88 61-88 Búzaliszt amerikai—— Farine de

jroment, amérícaíne ,, 60-78 64-09 61-20 61-37 59-50 60-35 61-20 62-05 63.75, 65-45 67-58 60-70 68-43

Búzaliszt magyar — Farina de ! 1

jroment hangroíse . . ,, 62-90 65-28 62-90 65-88 64-18 65-03 66-73168-35 70-08, 70-55 69-70 73-53 73-53 Rozsliszt — Farina de seigle ,, 33-25 382") 35-28 34-77 34-77 35-62 36-13 39-87 41-143 45-14! 46-67 52-62 3.312 Burgonya — Pomme de terre. ,, 6-20 6.211 6-29 6-29 6-46 6-80 7-06,14-54 17-35; 13-35 12-84 12-02 11- 00 Box-so (sárga) — Pois (jutnia,; ,, 33.58 33-58 33-58 33-58 33-58 33-58 3358 33-58 35-70, 40-38 44-63 48-88 53-55 Tengeri __ Ma'is ,, 21-42 19-55 18-28 17-77 17-26 18-70 18- 36 10-89 23-72 23-80 22-19 23 29 23-21

1

1 !

(4)

4. szám.

Rizs — Riz

Juta —— hitt..

Len [. r. ,

Rizs —— Ríz.

boeu

Tea ——— Thz-

—— 352 —— 11121

% 2 .

4) "a "1

Az árú megnevezése .Ég'3í §].9 0; 1

; - - , , - !: "33 3 * '

Dastgmmon dc la marchandise ggg—§ §§XIL § 1. III IV. § V. IX. Xl. XII.

1 M

' I

,. kg §§ 07! 0-50 fra—§ 0-50 0-511 11—51; 11-53 0-58

Marhahús (hátulja)— líamíe ; § _

de bamf (partie postérízure) ,, § 273 2-21 2-21 2-04 2- 30 2-38 2-25

Sertéshús — Viande de pmc ,, 1-81- 1-87 1-96 1-91 2- 25 2- 38 2-34 2-17

Borjúhús — l íande de vean .. ,, 1-7 1-62 1-53 1-62 1 28 2- — 1-83 1-62

Sonka, f. pr.- -JamboudePr .fumé ,, 344 3-32 3-32 3-82§ 3 49 3-70 3-705 3156

Zsír (belf ) —— Graísse (índigéne) ,, § 2-5? 2-21 2-25 2-34 2- 47 266 2-51 2-59

Teavaj —— Bem-le a the' . ,. § 41-76 4-08 4-25 4-59 5- 10 4-93 :1-91 _4-59

Tojás —- Oeufs.1440 drb 12713— 249-A 213'— 155'—— 155'— 155'— 217'——— 2411-— 2411-—

3 11 ces. ,

Cukor nyers —— Smre brut. ' "pg !, 38-48, _ 29-75 28-90 25-50 26-35 .; 23-40 29-30 " ' 32-73; 40-80

Cukor, krislály —— Sucre, mais! kg § 11-77; 0-77 0—77 0-773 0-77 0-77 0-77 0-87, 11-87

Kávé, Santos —- Cafe, Santos , _ 7-44 5-23 51-14 51-19 5-10 5-14 5'14 41-89; 4-85

lea, Souchong _ Thf', Souchong ,, 8-7 § 11-50 31-50 21-84 14-67 11-18 11-35 9-69- 9-18

Maláta --— Vall. .. 50-06 " 44-20 44-03 42'50 43'86 4420 46-56 50-32 49'%

Asztal: bor —— Vin de table 111 §124-— 123-—— 121-—— 123'— 123'—— , 27-— 127- — 123-—— 1511-—

Szena, préselt — — Fain pressc'.11 11-39 11-39 11-89 10-88 11-56 18-77 12-92 12-24 12'24

Szalma — Paille . .. . , 0'02- 11-04 6'38 6'04 6'38 11-72 638 5'30§ 5'36

Rúdvas — Far en ban'e ,, 28- 28-90 28-90 28—90 28-90 9 . - 28-90 . 28-91'1- 28-90

Pléh mm. ——— l-er—l-Ianc, mm . .. , 3571 35-70 35- 70 35'70 35'70 ' ' 35-70 .--1 35-70 35'70

Réz, vörös —— Cuiwe .. .. .. .. e. ,, '197 —— ( ' ——-——196 192'—192'— l$18-— 196-—§100-—

On —— Emm .. ., '850'— 8530-— 815'—— 808 — 849— 824-—— 1 893'— 936- — moz-19311—

Horgany — Zinc .. , ., É121-— 121-— 120-— 118- — 108-—104-—— 113-—— ' 11:€-—— 1011-—

0 om -— Plomb . . .. _ gib-_ 100-__ 90— 93- — 87-— Sii-A 07— 89-—§ 87-—

Kőszén, darabos — Houílle ' . §

g7 nssíém .. . A. . .. .. . _ ,, 3'48 348 31-48 51-48 31-48 31-48 '1'48§ 3'48

Barnaszén _ Ligníte _ 1-66 1-66 1-011 1-66 1-66 1-66 1-66§ 1'66

Nyers pamut — Colon brut kg 3-26' 11-21 51-03 2 88 2-813 2-99 2-101 "'01 '

Pamutfonál, 311. sz. —— Fil de -' ;

coton, no 35. ,, T-7É 51-60 5-40 5-18 409 4110 1-93- :1-91

Gyípiú. A— AA. mosott— Laiue, í

[l,—AA lavée .. .. .. . ,, 13'36 11'84 11'84 11-84 11-84 11-84 12-10 12-19

Selyem nyers —— Soíe bmle , § 95-— 95--— 89-— 86-— 84— x2-—— kis-"§ 87-—

.— ,, 1 1'80 1-74 1-55 1-39 1-41 1'11 04.10. 0116

Lm, I—r-e guaziu .. , 1-3; 1-45 1-40 1-42 1-42 145 1411 145

Bőr nyers 130131) —— Lm": brut * :

de veau , 3-74' 349 3-15 293 2-76 2'59 2'98' 2438

Bőr, nyers marha——Cuir I'm! ,

de hoetgf ,, 1-73- 1-62 ms 1—51 1-49 1-49 1-501 146

Talpbőr -— Cui; (: semelle . .. .. ,. 6-21 15-21 13-95 57-78 4113 53-61 5-70; 0'70

Borjúbox —— Boxcalf , [] láb 1'91 1'87 1'79 1'74 1-74 1-59 106, 1116

lpied [] l §

Petróleum _ Pltrole .A 1. kg ' 023 023 023 0-2: 0-23 0-28 11-28§ 0- 28

Kristályszóda Soude crístal. (] § 13-77 14-71 14-54 14-54 14-54 14-11 14-111 14-11

Papír, rotációs -— Papier, rotal. kg 0-51 0-51 0-51 0-5! 11-51 11-51 0710 0-50!

Cement, portland —— Lzment ,

m'lland .. .. . ., .. j g 51-33 ' 51-33 51-33 5'33 51-33; 57-33 31111 5'33

Tegla _ Brigm- *1000drb* 51-.—— ' ' .,, 51— 48-—— 43-—É 4114 51— 52"—

: ,, pie-ces § ! §

a) Németország.— Allemagne.

Bozs -—— Seigle 1 ([ ' 20 — *21' 1-1 23'84: 24'18 .," '..ö'" 30-97 31-84

Búza _. From:-11! .A .. 1 ,, 33.113 34- 91 39-31 40-26 -— 35- 78 I '- 37-47 36-61

Arpa —- (Irge.. ,, 24-47 24-19 27'18 26-84 ' 30-72 .L 32-17 31-42

Zab — Avome .. ,, ** ' 21-67 22-86 26-86 27-24 1 . 24-09 *" 25-37 24-66

Rozsliszt 700/o—os — Farina de ; y

seigle, 700/0 .1 ; ,, ,3 30'89 31'70 3554 81703 . " 42-02 45-42 45-57

Búzaliszt 70?/.,-os—— ['arine de

froment, 700/0 . .. 3 ,, í; ' ' 46-05 47-04 52 —. 51-87 T'. 51-03 50-84 49-08

Tengeri morzsolt — Ma'iségrené 11 ,, ,? - . ' 23-49 23-26 24--72i 41-57: ,. , _ 24-86 L' 25-30 23-55

. .A .. .. a kg ;; 0-31 - 0-39 0-41 0425 11-42§ 11-41; 11-44 11—42

Borsó, Vlktórl —-País, Victoria ? (] 1 39136 ' 40-79 38-81 45'36— 48-48, -" ' 0286 83-50 '?'/"30

Bab — Harícoí. .. 1' ,, "1 45-15 42-06 42-35 38-84 34-19i 34-49§_ ' - 40-88 42-16 3794

Burgonya — Pomme de terre ' , § — 46'88 47-87 41-89 44-06- 46611 * 05-55 88-94 85-41

Szalma, rozs — Paílle de seigle § , 11 269 2-67 283 310 373 381§ 21-18 3- 59 3-54

Széna, réti — Foín de pmiríe § ,, i' 15-43 1130 51-19 8-30§ 8- 16 - (1-20 13-52 51111

Mama (ökör) —— Boeuf" kg §l 1-42 1-37 1-34 1-39 1-44- 153§ - 1-48 152 1-63 Disznó — Parc. _ l ,, ,; 2a'; 2-15 2113 2-10 2-—É 2-m§ — _ 2-22 2-06 1-97

Marhahús (ökör) —— Víamle de * IÉ § 1

. . ,, 'É 2'39§ 2-1 2-22 2-31 2-39; 260§ 2-67 2- * 2-50 2-34 231

Diszn hús— Vim—ide de porc ,, §? 2--94§ 2-7 2-63 2-62 2-' § 2-59§ .. -611 2-8?E 282 206 2-5-7

Vaj —— Beun : .. _ !' 3 42§ 4-35 41-98 4 95 4715: 4 36§ 4-30 41-51 4-7]; 4'66 4- 64 4 99

Margarin — Mafgarine ,, 1- 80 1-80 1-80 1-80 1-80; 1-801 1- 180? 180 1- 80 1'80

Zsír ' Graísse . ,, ; 240§ 24. 2-40 2-35 2-25 2-421 2-52 2-40 2-31 2 10 2-10

Lenolaj — Hm'le de lin ,. ÉJ 1- 09 04191 0419 0-95 0-98 —— 1-11 1-11 1'04 1-01 1-—

Cukor —— Sucre .A .. .. .. .. .. ,, §l . 0-40 0-44 0-44 046, 0481 0-49 0-51 0-52 0-55 0110

Kávé _— Cafi .. ,, _ 28311 11-02 2-90 280 269 2-82 2-82 277 2119 52-30 2-47

.... , 4—37 4-37 4-35 4-35 4-37 _ : 4-13 4-12; 4-22 3-79 :1-79 Gyam'ú — Lame ,. :E 13 68§ 12-39 12-24 12-61 12 92 12-92§ 13-00 13-——-' 13—21 13-60 12-92

Gyapot — (,oton . .. ,, §. 2'G9§ 2-76 2-76 2-58 ' 2 52 2-77 2-62 2-49 1-78 1-71

Gyapotl'onál —— Fil de Eaton ,, §§ 4 52 4-28 4-2—1 51-89 11171 3 69 51-54 3'1' 31-00 3'16 11-14

Pamutszövet — (kreton) — Tís— § ;

sus de cotun (melonne) m.-m[-tr.§§ 11-91 0-82 0-76 0 751 0-71 0-65 0-64 0-60 0-61

gyerssely'em — Safe 177 nte kg § 93-09 .' -.. 91-87 84-66 83-23 8180 - 80-56 83-71 84-52

l'iSelyem —— Safe av'tt'fic. .. . .. ,, §! 23-12 ' 18-36 18-36 18-36 18 '161 18-86 18-31) 13-36

1' 1

11 1 ; §

. .

(5)

4. szám. —— 353

az m$ 19251: ?.

Az árú megnevezése 329923 ! A, ; _

, . . , 7: (173; ** ' ,

Dcs7g77atmn de la marchanms: $$$-§ XII., 1. 11. HI. VILÁ'HI ! X. Xl !Xll.

N : l 1 1 7

N : ; [, ,_ ! ! !

Kender —— Chanvre .. .. ,. ,. g 193 1'89 1'89 7185 144 1411; 147; l'32l 1'44

Nyers juta —— Jmfe brut ., 1'55 1'51 1'35 1'20' 987 975 0681 0 69 071

Marhabór — Cuir de boeuf ,, 204 185 177 190 1, 2174! 2041 2 04 2'12

Borjúb61 —— Cm'r de veau. ,, 3'67 3'67 3'67 353 2 72 999 2991 2 99 3'13

Talpből — (,m'r ü semslle ,, 571 544 544 5-44 5-1? 5-7? 73—127 6 12 612

Boxcalf színes —— Bax-calf,en 1;

coulezn . . 258 2": 2138 ?'58 ')'45 ' 2'58 2'58

Kautschuk —— Caoulchoucu kg 941 7 14 5362 510 *3'44 ' 3'69 .l58 344

Darabosmész — Chauxgmssiére ([ 3284 32 84 32 84 3284 3283 32'4 32-49 32'49 32'49

Cement —— Címem ,, 53'07 5.3 07 5.3 07 5307 5287 5287; 52.87 5287 52'87

Újságpapír—— Papzerújonmuúx kg 0'47 0 46 ()46l 0'46 (Mil 042; 0-42 942 043

Rúdvas —- Fer en barre (] 1773 17 77! 18 011 1826 1822 18—22 18-22 182? 1822 1822

Olom -— Plrm7b.. , 94—— 94— sra-_; 86-—— Sík—1 1175-— 89-—; 84'— 870'— 78"—

Béz — L'uíw'e ,, 160'—— 160'— 162-—— 161*—— 157 — 161 —- 165 "1161? — 164'— 163'—— 1531——

On ——— Etain ., 729'—— 769— 781'-— 801'— 748'_—— 796' — 819 ——l837'—— 863'——— 846' — 833—

Horgany — Zinc .. .. .. .. .. .. _ 105— 103'——10(7'———A 93— 94— l, 9í'l—l 94—— 94'— 92'—1 91'M

Petroleum —— Péh'ole .. .. .. . . kg 935 935 9'35 0'35 () * () 37 0'38 9383 939

Benzin _ Bmm'ne ,, 948 049 (MS 77-51 0 501 () 52; 9'51- 061

Kőszén —— Hom'lle (1 37 53-79 37-79 3-79 _' 3—78' :7 78; 3178, 373

Barnaszén — Lígníle ,, 941 (741 (741 941 * [()—417 17477 (749 (l'-19

rl) Franc1aország. ,

Búzav ['7'01712717 .. 2886 30-01 30-72, 30-45 ' 39-96 34-02 39—19; 39-11 3824

Búzalíszt w Farme de fmment 36'37 3801 38—93' 39— . 40171 4637 51-—7 5522 5403

Rozs —— Seiglf . .. .. .. 2077 2137 21'63 20'22 1993 2383 u 15906 34'55 31'63

Árpa — Orge . . . .. 22'33 22'63 21'39 2095 1818 21"le 26'39 28'74 27'4'2

Zab _— Avoine 22'21 2249 22'15 21'06 1824 1791 20'91 23'23 21'95

Tengeri — Illa'is .. 23'44' 22'05 20'12, 1908 11705 2302 2376 28'93 30708

Burgonya —-— Pomme de lene 1140 1191 12-02 126! 1 1279 12128 18'79 21'81 22'85

Marhahús —— Viande de boeuj. . 1'85 2'14 1'97 2'10 1'68 1'61 — 1'82 2'04

Sertéshús AA Víande de porü .A ,, 1'96; 2'13 218 225 1'75 2-04 214 244 2'43

Zsír — Graísse . .. .. .. . ,, 219 220 — 212 173 _ —— 2'07 —

Vaj — Bemre ,, —— 3'89 3 90 370 212 2'32 i 53 3'99 4'91

Lenolaj — Hm'le de Iin. ,, 113 109 104 1-01 1-01 — — — —

Cukor —— Sucre .. . 1. .. .. .. .. ,, 0'47' 050 0 53 051 047 0'51 () 59 961; 0'65

Kávé —— Café 1. .. ,, 292 306 3 11 305 279 2-88 2-44 2-34 2 51

Tea — Thé .. , — 516; 460 — 4'17 — — — 6 "2

Pamut _ Coto77.. .. ,, 284 288; 2810 267 263 2133 2 04 1-91 1 90

Gyapjú — Lnine .. .. .. ,, : 366 3170 3'51 3457 324 3'611 3'90 3'88 3'79

Selyem ..— 507'5 .. . ,, ?; 8706 8923 8595 82'51 75 62 81'31 85'84 88'69 85'12

Len — Lin .. . ,. .. ,, 4'23 4'17 3'66 3'59 277 3'781 3'94 3'89 4'42

Kautschuk " (adni:.houc. ,, 12'14 11'27 7179 753 4 52 499 5'34 5'24 4'77

Vas —— Fel . .. .. l; 7 71 849, 8'22 8'35 "723 966 1002 1176 1344

Réz — Cuim'e ,, 71194" m 194'—*196'—— 197'— 68194 m 1%'— 194'— 191'— 187"—

Horgan — Zinc .. .. .. ,;;1213—126-—l1117-—114'— 1109313110 110 _ 1019-— 105-— 1113-—

n — :tam ,, 7846 -— 845'—*858'— 878'——— 1800— 872— 95: '— 934'—— 918' —

lom —— Plamb ., ;107'—— 108' — 105-— 100'—— 7'— ; 98'— 101 — 97'—— 92 — 92-—

Szén —— (jhm'bon .. ., 1. .. ., ; 1 %% 2'91 196 192 . _ 1'44 1'85 2'101 ..53 298

Petróleum _— Pe'írole ,. .. .. .. .. ?; 2876 3953 32'19 3167 V.. : 30-02 35-85 . :%8'74E 4488 51718

Salétrom —— Sulpűtre 3211 33'-—[ 33447 33'62 .e — —— 35'91É 35-97, 36'11

e) Nagy-Brltanma. — Grande—Bretagne.

Búza —— ]70777677! .. .. .. .. .. 32'95 33'87 32'61 31'8'2 ' " ; 38'01 38'72 ' 30'88 33739 13262

Búzalíszt —— Fa77'77e de froment ,, 5318 52'85 5208 48-79 ' ' . 5395 5418 5175 5196 49-56

Árpa — ürge" .. .. . .. ,. ,, 2981 29' 01 2701 2511 2. ' ' " 2413 2865 . 33776 3175 3021

Zab —— ili/01712 ,, 25'3 25 53 25'01 2427 "' 27'71 26'61 2216 22'94) 22'62

Tengeri — Ma'z's .. ,, 233 2054 1901 17'43 ' 20'17 1977 1922 1985 1878

Burgonya — Pomme de te7'7'e _ ,, 15'08 1713 1593 14'91 ."— 11'79 13'88 17391 2124 2124

Marhahús — Viande de boe77f.. kg 233 225 229 229 * ; 229 2 21 204 189 198

Sertéshús — Víande de porc ,, 3'12 3'01 13-04 304 ' 3-2? 3 30 1541 33-28 13-20

Zsír — Graisse ,, 211 219 212 212 ' 228 217 2'— 1-87 1—89

Vaj — Benne .. .. . .1 .. ,, 572? 493 5'33 523 498 ' 480 488 492 474 598

Lenolaj __ Hm'le de 1777 . .. .. : ,, 0'98 078 987 (774 974 ' 097 995 985 987 086

Cukor —— Sucre .. ., 960 067 967 967 067 ' 071 073 088 089 094

Kávé — (Sajt , . .. .A .. . .. .. ,, 291 308 3'10 295 288 ' 2-91 2-86 2-70 2-71 2—62

Tea —— Thé .. ., .. .. .. ,, 454 477 5'05 486 464 - 444 4-32 457 422 409 3'53

Nyersbőr —— (7777 brut .. .. .. . ,, 2'27 2'21 217 202 202 1'92 1'88 1'92 1'98 195 195 1'95

Bőr —— Perm . .. ,, 7'67 7'68 768 768 768 768 768 812 844 1907 1023 10'14

Pamut — ('otzm ,, 25 272 269 2-54 279 261 2-52 2-49 51-49 184 1-77 1-71

Gyapjú m Lm'ne ,, 6-9 ("49 614 614 614 614 614 614 6-14 6—40 6-14 6—14

Selyem —— Sm'e ,, 89-04 90-77 9067 87-88 81-98 78-10 7984 8136 81-36 ' 81-36 79-84 7915

Juta —— Jute .. . .. ,, I': 1131 149 136 126 116 113 0-94 0-80 0-83 0-88 0—83

Kender — (hanm'e ,. ,, 1'21 1'26 1'20 1'14 109 104 108 110 121 126 1'30 1'31

Len — L7'77 . .. . .. ,, 1'97 192 187 192 190 1'87 ' 176 174 1'60 1734 150

Kautschuk —— (ao77tchouc . .. .. ,, 13'24 10'33 7-64 694 63-24 537 505 496 5-18 4-93 4-29

Vas _— Fe7 .. . .. . .. (1 911 948 959 959 959 977 1194 1234 1569 1645 14-19

Réz — Cuim'e .. . .. .. .. ,, 180'— 180'—— 183— 180'—— 177'—— '— 180'——— 184'— 182'—— 181'_;176'——

Horganv —— Zinc .. .. .. .. .. .. ,, 94'—— 104'— 98 — 94'— ' 93'-— 94'—— 94'—— 91'——— 997

n _ Etain .. .. .. . . . ,, 779'— 771-— 787— 799'— 770'— 800'— 851— 841'— 841—

Olom —— Plomb . ,, 99'— 99— 85-— 91-— 90'—— 93'—— 89'——. 84'— 84-—

Szén — Charbon .. .. .. .. .. .. ,, 1'87 186 1 93 188 _ — _— — 2'87

Petróleum — Pétrole .. .. .. . .. kg 942 042, 47'42 045 045 04") 945 0477 945

Salétrom — Salpéh'e (;

36'12 36'12 36'12 36'38 . 36'64 36134 ' 36134, 3647 3595

(6)

egyenlőnek ——a következő árdiszparítás állott fenn az 1926. évben:

A liszt indexszámai Prágában : Cseh liszt ára Amerikai liszt ára

(a magyar liszt prágai ára : 100)

1925 XII. 81 97

1926 I. 78 98

II. 80 97

III. 78 95

lV. 79 93

V. 82 93

VI. 83 92

VII, 86 90

Vlll. 84 90

IX. 85 93

X. 85 97

XI. 84 95

XII, 86 93

A cseh vámpolitika tehat elérte azt, hogy Prágában a cseh liszt állandóan 15—20 o/0-kal olcsobb a magyar lisztnél. Még sajnálatosabb jelenség azonban az, hogy a magyar liszt egy közvetlen szomszédságunkban levő export- piacunkon sem bírja a versenyt az amerikai liszttel. Az amerikai liszt a mult évben állan- dóan olcsóbb volt Prágában a magyar lisztnél és az árkülönbözet júliusban és augusztusban elérte a lOo/O—ot. Kereskedelmi szerződések esetleg megkönnyíthetik a magyar liszt hely- zetét a cseh liszttel szemben, az amerikai

— 354 —— 1927

3 es 1925 1 9 2 6

Az árú megnevezése a_gmg

, . . . § W§ §

. ,

DWW'W" de "Páromat" %% § xn. I 11. 111. IV.! V VI. yn. VIII IX. x. 1 XI. xn.

f) Amerikat Egyesult Államok. — Etats-Ums d'Ammgue.

Búza — From:"! . (] 41"17 4294 41'91. 3985 4008 39'11 3631 3316 3082 3042 3135 3231 3242

Búzaliszt — Faríne de froment ,, 5729 5935 5632, 5426 5392 5352 5472 5506 5123 4792 4832 4786 47237

Rozs — Seigle , 25'16 2636. 2402 2224 2247, 2190 2281 25'27 2453 23'67 2402 23'44 2379

r a —— 07 e , 2304 2299 2201 21"44 2139 2156 2207 2293 22131 2190 2184 2166 2236

Za —- Avome ,, 2036 [2081 19" 67 1938 2041 1984 1973 1956 1950 1387 20'64 2018 2153

Tengeri _ Mais .. ,. .. .. . ,, 21'56 2173 2087 2036 1996 1950 19'38 21"16 21'56 21'10 2127 1967 2050:

Burgonya — Pomme de terre .. ,, 4294 4266 41" 23l 4083 5106 4592 3179 2053 2099 2327 2348 31"28 3162 marhahús — Víande de boszi/".. kg —— 316' 346, 316 3'09 2'45 240 240 240 2'40 2'40 240 2"50' Sertéshús — Viande de porc .. ,, 4"41 430 4351 435 424 451 502 4"88 4"58 4'47 4'42 439 429 Zsír —— Graisse.. .. , 1'87 1'98 1"90' 1'91 1'84 201 215 207 1"96 1'90 1"81 l"61 168

Vaj —— Beurre .. .. . . ,, 6'17 580 566 5'40 5'— 5'16 5'20 509 524 558 594 635 684

Lenolaj —- Huíle de lin .. .. .. .. ,, — 164! 1": l 150 1'51 1-51 1'46 l'fl 1'56 1'48 . 144 143 146

Cukor —— Sucre .. .. .. ,, 052 0"? 0'53l 051 052 063 052 0133 053 065 058 060 061

Kávé — Café . ,, 285 3'— 301! 292 277 2'82 285 285 282 2'78 259 260 252

Tea —— Thé .A . .. .. .. , 297 303, 303, 303 303 303 303 3"13 325 338 347 347 332

Nyersbőr — Peau brut: . .. ,, 195 189; 163 165 1"43 166 170 178 1'89 192 202 192 1"90l

Bőr _ Peau .. . . ,, 6'31 6"31 631 6"31 593 543 543 560 568 5'68 571 581 582

Pamut — Colon , .. . v ,. ,, 252 262 261 244 242 239 234 237 233 220 170 102 1'68

Gyapjú — Laine .. . .. ,, 6'88 6'69 669 631 58! 559 565 563 563 568 568 568 568

Selyem — Soíe .. .. , 8571 8823 8684 8268 7813 7460 7323 761 7573 78'76 7725 7400 72'72

Juta — Jut; .. .. . .. . ,, 1'67 11-70, 160 143 132 1"29 — 091 0'84 092 087; 036 086

Kender — Chanme ,, 2'49 252 246 222 194 193 186 206 235 240 235 2"31 2"3l

Len — Lin .. .. . , 1'12 1"18 1" 17 [*14 — 103 106 104 1'04 1"10 1 10 1"10 1"06 Kautscbuk — Caouíchouc .. .. .. ,, 12'24 9" 471 7" 20 656 593 5" 30 4'29 467 4'92 4'92 4" 92 4'.' 4'04 Vas — Fer .. .. A. .. . . A. . .. .. (; 13'72 13 721136? 1321 13'15 12" 92 12'75 1275 1258 12'581258 13" 32 1321 Réz —— Cuiw'e , 178'—— 177" —i180"—178"——- 175"— 175'— 175'— 178"-— _" ' 178" —— 174—171*——

Horgany — Zinc .. .. ,, 137"— 111 —(103 —— 97 —— 92'— 90'— 94'— 97-—— 90— 96— 93—

00 — Etain .. .. . ,, 794*—— 786"—— ISOÖ" — 816" — 799"— 790'—— 705'— 795 —— ' ,-_ 885" —;890" — 866"—

Ólom — Plomb ,, 117-— 117- — '116 — 106 — 101'— 98"- 101—— 107 — ttM$——§161"——99"——

Szén — Charbon .. . .. .. ,, 1"14 1 37! _ 1 26 _ 1'20 — 1"20 * 1 60 2""06 —

Petroleum —— Péírale .. .. .. .. kg 029 0" 29 0"31 0'31 O"31 033 0 33 ()"33 034 035 035 ()"35 035 Salétrom — Salpétre (; 3334 33""85! 3431 3431

3396 3345

3242 3093 2960 2979 3031 3179 3271

liszt versenyt'vel szemben azonban egyelűre éppoly kevéssé van segitség, mint volt a háború előtt, mikor az amerikai liszt a magyart kiszorította a világpiaeokról.

: v

A BUZA ARALAKULASA.

Formation du prix du Froment.

__ Pengőben (?g—kint. En pengős par g.

0 " __§X

" ' _kJ'

/_ ! NEm—Lem

30 Ö l *—--—'t'—-'/"l_

XVVBudapest.

20

ao

0

X" I ll lll Ill V VI Vll Vlll IX X XI Xll

HSZS 1926 metsmgzz

A búza mellett a többi gabonafajták nemzet-

közi áralakulása korántsem bír oly jelentő-

séggel. Felemlíthető, hogy a mult év folyamán

a rozsnak a buzahoz való árviszonya elég

jelentősen megváltozott:

(7)

4, szám. — 355 — . 1927

A ms, ára a búzaár "érában Az ipari anyagok közül a pamut és a juta

Budapemn NemetorSZágban csehorSZágban áresése a legnevezetesebb. Indexszámokban

1925 XII' 61 61 74 kifejezve a kép a következő:

1926 XII. 78 87 89 Pamut Juta

' , ' , _ , (Amerika) (London)

A buza es a rozs ara között az ev elejen 1925 XII. 100 100 fennállott nagy különbözet fokozatosan csök- 1926'XII. 64 52 kenni kezdett és az év végén a rozs ara

jelentékenyen megközelítette a búza arat.

A legélesebben Németországban domborodott ki ez a folyamat.

A vágóállatok — illetőleg állati termékek ——

csoportjában az elmult évben a sertés nemzet- közi áralaknlasa tarthatott számot a legnagyobb érdeklődésre. Sertés-, sertéshús- és zsírexpor—

tunk ez évben szépen fellendült és együttesen meghaladta a 80 millió pengőt. Ez az összeg felülmúlta a lisztkivitel értékét és mintegy kétharmadát tette a búzakivitel értékének is.

Az élősertés leginkabb Ausztriába és Cseh- Szlovakiaba, a zsír Cseh-Szlovákiába, a le- vagott sertés Németországba iranyult. A ma- gyar piac helyzete ez allamok árviszonyaihoz képest az év folyamán a következő volt:

A sertéshús A zsír

átalakulása indexszámokban

Ausztria Cseh-Szlav_ Németo, Ausztria Cseh-Szlov.

(Mindenkori budapesti árak : 100)

106 168 128 134

106 127 123 145

Németo.

128 119 1925 XII. 111

1926 XII. 111

Az arak ilyen alakulása megmagyarazza az export viszonylagosan kedvező helyzetét, mely mindig odairányult, ahol a legkedvezőbb áralakulast találta és pedig a hús Német- országba, a zsír Cseh-Szlovákiába. (Ausztriába

főleg élősertés ment.)

A PAMUT És A JUTA ÁRA'LAKULÁSAÉ

Formation des pri'x du coton et dujute,

Pengoben hg—kmt En pengő: par ktlos,

2007

nyers pamut (amerika!) Manchester

Como brurtamémcain)

,, Juta London '

O , Jute Londres ,,

Xll ! l ll IIll llV t V l V! VII VIII IX a X tXl Xll

1925 1926 M $r,5z.1927.

A pamutnak 36 o/o-os és a jutanak 480/0-03 áresése az inflációs idők armozgalmaira emlé- keztet és ezzel mindakettőnek az ára 1926 decemberében az 1913. évi nívó alá esett.

Aszénarak dacára az angol szénsztrajk által okozott rendkívüli viszonyoknak, alig mutatnak jelentős változást az egész év alatt s emelkedés csak az év vége felé ielentkezett.

A vasárak is aránylag elég stabilak maradtak, míg a fémaraknal némi ingadozassal, az én kivételével végig csökkenő volt az irányzat.

Szőnyi Gyula dr.

A részvények értéke a külföldön. )—

Valeur des actions á ZlEtrangerf)

Néhány állam részvényíndexe.

Indices d actions de guelgues pays

(1924_ —— 100)

Ország 19241925 1926

Pays í XII. m. vr. IX. lxn.

Amerikai Egyes.

llamok — Etats—Unis

dyAme'mgae 11456 1548 1469 1497 1606 1598 Anglia —— Angle—

terre 104'7 1094 1067 1103 1127 1121 Ausztria — Aat-

riche . 756 605 626 616 762 669

Oseh- Szlovakia

—— Tehéco- Slo-

_vagme 93'5 954 934 878 91'6 ——

Finnország —

Finlande 94'6 1140 1178 1217 135"! 1380 Franciaország —

France . 974 985 1004 1140 1298 1083 Kanada —— Ca—

nada . . 103'6 141 9 1583 151"? 1719 — Magyarország 2)

— Hongrie 1167 895 825 88'6109'6136'8 Németalföld ——

Pays- Bas . . 1000 1081 1070 1012 1035 104"!

Németország _

_ Allemagne 118'7 81'9 106'1 1216 1477 1072 Norvégia —Nor-

végr . . . . 1023 935 892 874 879 ——

Olaszország —

Italic. . . , 117'7110'9106'7 981 890 753 Svédország —

Suede . . . . 1065 1262 1299 1393 1421 1449 1) Wirtsch. u. Stat.

2) 1924 VII. 1 : 100.

25

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

Minden bizonnyal előfordulnak kiemelkedő helyi termesztési tapasztalatra alapozott fesztiválok, de számos esetben más játszik meghatározó szerepet.. Ez

Az élelmiszerek átlagos indexe tehát au- gusztus óta szakadatlan emelkedést mutat, még pedig növekvő arányban, míg ezzel szem- ben a többi árúk átlagos indexe még októ-..

A magyar nagykereskedelmi index novem- berben 1'10/o-kal, decemberben pedig l'őo/o—kal emelkedett. Ezzel a nagykereskedelmi árak december 31-én elérték a decemberi

A most tárgyalt időszakban a helyzet az ada- tok szerint jóval kedvezőbb volt, különösen 1927 augusztusától 1928 januárig, amikor az amerikai liszt prágai jegyzése csak

A Kínai Népköztársaság katonai erejének növekedése és a Japánnal való területi vitája körül fellángoló feszültségek miatt napjainkra enyhülni látszik a kényszerű