Hazánk iparának tízéves fejlődése

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

Hazánk iparának tízéves fejlődése*

A felszabadulás óta eltelt tíz év alatt hatalmas eredményeket értünk el ipa- runk fejlesztése terén. Az elmaradt, im- perialista hatalmaktól függő ipart,—me—

lyen belül a könnyű— és élelmiszeripart egyoldalúan, túlzottan fejlesztették -— a réginél jóval korszerűbb, fejlett nehéz- iparral rendelkező szocialista nagyiparrá alakítottuk át. Munkásosztályunk súlya megnőtt, reálkeresete, munkakörülményei lényegesen jobbak, mint a felszabadulás előtt bármikor.

Ebben a cikkben a legjellemzőbb ada—

tok megvilágításában kívánjuk ábrázolni iparunk fejlődésének menetét.

1. az ma HELYREALLITASANAK IDÖSZAKA (1945—1949.)

1. Az ipar háborús kárai

A felszabadulás után igen nehéz körül—

mények közt kellett hozzáfogni az ipari termelés megindításához. A második világháború, a német fasiszták 5 magyar csatlósaik hatalmas károkat okoztak az egész népgazdaságnak, s ezen belül az iparnak is.

A magyar gyáripar háborús károsodása

(a bányászattal és kohászattal együtt) több mint 2 milliárd 1938—es értékű pengő volt, az 1938. évi nemzeti jövedelemnek kb. fele. A gyáripar üzemeinek kb. 900/0—a szenvedett kisebb—nagyobb kárt, ezen be—

lül a szénbányák s a gépipar közel 100%-a A károsodás következtében a

gyáripar összes üzemeinek kb. fele vesz—

tett termelőkapacitásából, olyan mérték- ben, hogy a bányászat és kohászat nélküli gyáripar termelőképessége 23,9%—kal csökkent. Legnagyobb volt a kapacitás

' A cikkben közölt adatok egy része — bizonyos szerkezeti változások miatt szükségessé vált átszá- mítások következtében — kisebb mértékben eltér a korábban közölt adatoktól.

csökkenése a gépgyártásban: 3605—es, itt a munkagépekben 75%—os volt a kárese—

dás.

Igen jelentős —— közel 1,5 milliárd pengő értékű —— kárt szenvedett a kisipar. '

2. Az ipari termelés megindítása

(1945—47. aug. 1.)

A romos üzemekben anyagellátási és más nehézségekkel küszködve, a munkás—

ság hősies erőfeszítéssel indítottai"'meg és

növelte — ha lassan is —— hónapról—

hónapra a termelést. A termelés növeke—

dését az 1945. év folyamán nagyon meg—

nehezítette, hogy a háborús károk hatása—

képpen, 1945. évi átlagban a gyáripar ize—_

lepeinek (a bányászatot és kohászatot nem számítva) több mint egynegyede szünetel- tette működését, több mint fele pedig csak ' 1—400/o—os kapacitáskihasználással dolgo—

zott. A felszabadulás idején a gyáripari munkások száma csupán kb. 75%—a volt az 1938 évinek.

A főbb termékek előállított mennyisége ezért 1945—ben még erősen alatta maradt az 1938. évi szintnek.

Főbb cikkek termelésének alakulása 1945—ben

Termelt mennyiség

A cikk Mennyi- '

, ségi 1938. 1945. 1945. év

megnevezése egység 1938. év

évben (%,-ában Vasérc ... 1000 1; 2793 47,8 17,1 Feketeszén ... —. . 1000 17 1 0423 711,4 68,2 Barnaazén és lignit, 1000 1; 8 817,6 357433 4841 Nyersvas ... 1000 t 335,0 483 18,0 Acél ... . . 1000 t 647,0 128,8 19,9 Villamosenergi . mill kWó 1 399,3 755,6 '54,D Talpbőr ... tonna 7 751 1649 21,2 Férfi- és nőibőrcipö 1000 pár 1 784 150,8 8,4' Nyomó- és írópapir tonna 16 290 5441 38,4

A termelés emelkedését lassitotta'a ro- hamosan fokozódó infláció is. Hozzávető- leges számítások szerint 1945. év végéig

sm'nsmxu rmexozm' ro

1945. április utolsó napjaihoz viszonyítva a létfenntartási költségek közel ötszáz- szorosra növekedtek. 1946. május hónap—

ban átlagosan a bérek vásárlóereje az 1939. évi -—— tudvalévően alacsony -— bé- rek vásárlóerejének alig egyharmadát, 1946 júliusban már csak kb. egytizedét érte el.

A stabilizáció, s ezzel a gazdasági élet megszilárdulása után az ipar erőteljes fejlődésnek indult, a forint bevezetése után eltelt egyetlen év alatt termelése 30,2'/.-kal nőtt meg.

A fejlődést jelentős mértékben segítette elő az is. hogy az ipar egyre nagyobb ré—

sze került állami kezelésbe vagy állami irányítás alá.

A szénbányákat még l945 decemberé—

ben vettük álla-mi kezelésbe. 1946 tava—

szán kerültek állami ellenőrzés alá az ak—

kori WM-gyárak, a Ganz és Rimamurányi—

Salgótarjáni Művek, ugyanakkor államo- sítottuk az olaj- és bauxitbányákat is, és a bankokat állami felügyelet alá helyez- tük. A nagybankokat ——- melyek sok ipar- vállalatot irányítottak —- teljes mérték—

ben 1947 novemberében államosítottuk.

1947 végén a gyáripar dolgo zóinak (bá-

nyászattal és kohászattal együtt) közel enm-a tartozott már az államosított szek- torba. de ezen belül a vas- és gépiparban a dolgozók 880/0—3. az elektromos energia—

iparban közel 100%-a, a bányászatban 95%-a dolgozott állami üzemekben.

_A gyáripar fejlődését mutatja, hogy 1947-ben mind a gyárak erőgépeinek tel- jesítőképessége, mind pedig a munkások átlagos állományi létszáma magasabb volt már. mint 1938—ban.

Gyáripanmk erőgépei teljesítőképességé—

nek,_a munkások átlagos állományi lét—

számának alakulása 1946. és 1947. évben

1938 , 1946 ! 1947 index: 1938 s 100 Iegnevezés

Brőgépek én villamosmoto- tok teliesltőképessége

Merőben ... 100,0 122,2 127,5 Munkások év! átlagos

állományi létaxtma ... 100,0 95,5 111,5

A_gyáripar termelése gyors ütemben növekedett és 1947-ben a nehézipar ter—

melése már megközelítette, több iparosof portban pedig meghaladta az 1938. évi szinvonalat.

s Statisztikai Szemk—

369 _

A gyáripari termelés volumenének alakulása 1946. és 1947. évben

1988 ! 1946 ! 1941

—_______.._._._—-——————-——

Index: 1988 a 100 Megnevezés

Gyáripar összesen . . . ; . . 100,0 38,4 75,7 Nehézipari ... 100,0 56,9 92,1 Ezen belül :

bányászat ... 100,0 . 81 ,7 113,2 villamosenergiaipar ... 100,0 101 ,0 129,9 erősá: emil villamosipar. . . 100,0 68,6 129,8 vegyipari ... 100,0 65,4 105,4

* Gumiipar nélkül.

Jónéhány fontosabb -— főleg nehézipari -— termékből 1947—ben már többet vagy közel annyit állítottak elő, mint 1938-ban.

Fontosabb cikkek termelése 1946. és 1947. évben

1938 1946 1947 A cikk megnevezése ————-————————

index: 1988 1-- 100

FeketeSZÉB ... 100,0 69,2 101,7 Bamaszén, lignit . . 100,0 67,8 93,3 Nyersvas ... . 100,0 47,8 90,0 Acél ... 100,0 80,l 100,5 Mezőgazdasági szerám . . . . 100,0 69,l 105,5 Távbeszélukószülék ... 100,0 12345 188,9 Villamosenergia .. . . .., . . 100,0 9l,5 126,2 Slküveg (öntött és húzott) 100,0 87,2 229,9 Rotációs papir ... 100,0 106,l 1503 Pamutionalak .. ... 100,0 45,0 105,2

Férfi cipő . . . 100,0 lml 93,2

Cukor ... 100,0 60,9 1432

Sör ... . . 100,0 44,0 121,2 Szivar és cigaretta ... 100,0 96.55 218,6

A termelékenység is növekedett, bár 1947—ben az 1938. évi színvonalat még gnem érhette el, hiszen a gyáripar újjá- építése, a berendezések helyreállítása, a műszaki feltételek'biztositása ,még csak részben történt meg.

Egy munkásra eső termelés alakulása 1946. és 1947. évben

1938 1946 1947

Megnevezés ___—MM

index: 1938 :- 100 Gyál-ipar összesen ... lO0,0 40,2 67,9 ltl'ehéziparl ... 100,0 48,5 70,5

Ezen belül:

bányászat. ... 100,0 683 85,8 villamosenergiaipnr ... 100,0 76,6 93,6 erősáramú villamosipar . 100,0 M.!) 97,5 tömegcikkipar ... 100,0 58,2 98,9 Könnyűipari"- ... 100,0 35,0 76,6 '

Ezen belül:

papíripar ... lO0,0 4730 683 Élelmiszeripar ... 100,0 83.44 60,1

1 Gumiipar nélkül.

' Gumiiparral.

370 STATISZTIKAI Mmmm ,

3. A gyáripar fejlődése a hároméves tervben

(1947. aug. 1.——-1949. december)

Az ipari kulcspozíciók megszervezésé- vel ki lehetett tűzni azt a célt, hogy rövid időn belül, jelentősebb beruházások segit- ségével, teljesen helyreállítsuk az ipart.

Ez volt a fő célja a hároméves tervnek.

Ennek megfelelően a terv előírta, hogy az ipar termelésének 1950 július végére ál- talában véve el kell érnie az 1938. évi színvonalat, ezen belül pedig a bányászat- nak és kohászatnak 340/0-kal, a gyáripar többi ágának 270/0—kal kell többet termel—

nie, mint 1938—ban. Még nagyobb mérték—

ben kell a termelésnek emelkednie a gép—

gyártásban (640/0-kal) és a villamosener—

giaiparban (%%—kal).

A hároméves tervet 2 év és 5 hónap alatt teljesítette a gyáripar. Termelése 1949. évben 40,4%—kal haladta meg az 1938. évi színvonalat, ezen belül a nehéz- ipar iparágainak termelése 66,3%—kal emelkedett. Lényegesen nagyobb volt a gépgyártás és a villamosenergiaipar, de igen sok más iparág termelésének növe- kedése is, mint azt a hároméves terv elő—

írta.

Ezek a főbb eredmények is mutatják, hogy az ipart a felszabadulást követő 4 év alatt nemcsak helyreállítottuk és újjáépí—

tettük, hanem termelését már a fel—

szabadulás előttinél magasabb színvonalra emeltük.

A sikerek elérésében döntő szerepe volt a gyáripar államosításának és a munkás—

osztály államhatalma megszilárdulásá- nak. 1948. március 25—én államosítottuk a 100 főnél több munkavállalót foglalkoz- tató iparvállalatokat. Ezzel a gyáriparban foglalkoztatott dolgozók 83,5%—a már a szocialista szektorban dolgozott. A gyár- ipar államosítása a 10 vagy ennél több al—

kálmazottat foglalkoztató, továbbá a kül—

földi kézben lévő "vállalatok állami tulaj—

donba vételével fejeződött be 1949. év vé- gén. Ezzel az egész gyáripar állami tulaj—

donba került.

A gyáripar államosításával, a munkás- osztály végleges hatalomra kerülésével, az életszínvonal gyors emelkedésével kiala- kultak azok az előfeltételek, melyek a ,,szocializmus építésének kommunista módszeréhez". a munkaversenyhez szük—

ségesek. 1948 tavaszán indult"meg az első országos munkaverseny-mozgalom. 1949—

végén pedig a Sztahanov-mozgalom, s ez—

zel a termelés új, nagy lendítőerőt ka- pott.

A gyáripar fejlődését nagy mértékben elősegítette a hároméves terv időszakában _ végrehajtott 3 milliárd forintot meghaladó értékű ipari beruházás, melynek eredmé—

nyeképpen sok üzemünket korszerű for—

mában építettük újjá, jó néhányat ki—

bővítettünk, termelőképességüket növel—

tük.

A hároméves tervben építettük újjá például a Mátravidéki Erőmüvet és az Almásfüzitői Timföldgyárat. Új létesít—

mény volt a Gödöllői Arammérőgyár, me- lyet teljesen készen 1950—ben adtak át az iparnak. Megkezdtük a hároméves terv—

ben az új, korszerű Szegedi Textilkombi—

nát építését.

A gyáripar 1947—1949. évi fejlődését az alábbiak jellemezték.

A gyáripar termelése a hároméves terv Végén 40,4%—ka1 múlta felül az 1938. évi színvonalat. Ennél nagyobb mértékben emelkedett a nehézipar több ágának; s az egész nehéziparnak a termelése. Ezzel a nehézipar részesedése 460/o—ra emelkedett a gyáripari termelésben, az 1938. évi 380/0—ka1 szemben.

A gyáripari termelés volumenének alakulása 1947—1949. években

1938 ! 1947 ; 1948 ! 1949

Megnevezés "Mm—___-

Index: 1938 :: 100 Gyáripar összesen 1004) 75,7 1043 no,;

Nehézipari ... 100,o 92; m,! 1663

Ezen belül:

gépgyártás .... 100,0 80,7 181,0 IDSJS villamosenergia—

ipar ... 100,0 129,9 182,8 212,B erősáramú

villamosipar . . . . lO0,0 1293 ml.! 820,0 vegyiparl ... 100,0 105,4 1075 176,0 Könnyűipar2 ... 100,0 62,2 SBA IIGJ

Élelmiszeripar . . . . lOD.0 653 van mi,-:

' Gumiinar nélkül.

* Gumiiparral.

A legtöbb fontosabb termékből többet "*

gyártottak 1949—ben, mint 1938—ban, 5 az előállított mennyiség általában évről évre emelkedett a hároméves terv folya—

mán.

srmsznxm TÁJÉKOZTATÓ

i

Fontosabb cikkek termelésének alakulása 1947—1949. években

A cikk 1938 1947 1948 1949

"woww" index: 1938 .., 100

Feketeazén ... 100,0 101,7 118,8 1323 Bermuda, lignit . 100,0 933 112,9 126,0 Veséro . .. . . 100,0 82,0 99,0 1144) 100,D 90,0 114,7 122,7 100,0 1005 119,0 1323 szerszámgépek . . 100,0 881,7 1625!) 3072,5 Tehergépkocsi . 100,0 65,0 86,0 319,5 Kerékpár ... 100,0 72,8 1493 1924 Mom! kerékpár . . . 100,0 453 226,1 5463 Kerekes és lánc-

talpas traktor . . . 100,0 76,3 264,9 474,4 Villamosenergia .. 100,0 1262 158,5 180,1 Nitrogénműtrágya 100,0 16,8 161,5 205,8 Foszmv-mütrágya . 100,0 44,7 89,0 170,0 Rotációs papír . . . 100,0 150,9 173,3 200,7 ramutfonalek . . . . 100,0 1052 117,0 1463 Férfi cipő ... 100,0 93,2 1643 171,9 Gyermekcipő . . . . . 100,0 82,8 1699 188,7 Bőr ... 100,0 121,2 1462 139,7 Szivar 6: cigaretta 100,0 218,6 2855 312,6 Va! . ... 100,0 29,3 60,3 139,0

Jelentősen megnövekedett a hároméves terv folyamán az erőgépek teljesítőképes—

sége.

Az erőgépek teljesitőképességének alakulása 1947—1949. években

[

1938 ! 1947 I 1948 ! 1949 index: 1938 - 100 legnevezés

ili-Eme! és villa- mosmomrok hajtó-

orelo, Merőben 100,0 127,5 1335 188,0

Emelkedett a munkások és alkalmazot—

tak létszáma, 1949—ben a gyáripar 2830/0- kal több munkást foglalkoztatott, mint 1938—ban. Nagyobb lett a munkásosztály számszerű súlya is: az 1930—as népszám—

láláskor az ipari munkások és eltartottaik száma az egész népesség 14,70/0-a, 1949- ben pedig 17,2%-a volt. A hároméves terv végén megszűnt a munkanélküliség a gyáriparban.

A nehézipar növekvő súlyára jellemző, hogy a munkások száma főként a nehéz- iparban emelkedett.

Munkáslétszám növekedése az ipar egyes szektoraiban

Nehéz— Könnyű- Élelmiszer Gyáripar-

ir ipar ipar ipar összesen

tv

A évi átlagos munkáslétszáma az 1938. évi átlagos munkáslétszám százalékában ma 183,7 ) 100,6 131,4 122,4

§!

371

A nehéziparon belül 1949—benamunkás—

létszám a gépgyártásban 63,2, az erős—

áramú villamosiparban 120,7, a finom- mechanikai iparban 70,8%—kal volt na—

gyobb mint 1938—ban.

A szocialista nagyipar kialakulására jellemző, hogy a gyáriparban foglalkozta- tott munkások aránya az 500 főnél többet foglalkoztató nagyüzemek felé tolódott el.

Munkáslétszám megoszlása az üzemek nagyság—kategóriái szerint

1—100 ' lül—500 [ 501 és több

Evek munkást foglalkoztató vállalatok 62838,

létszáma az összes munkáslétszúm

%-6ban

1988 27,1 29,2 ! 43,7 100,0

1949 7,6 24,6 ! 67,8 100,0

A forint bevezetése óta gyorsan emel—

kedett a munkások munkabére. A szo- cialista bérezés elveinek megfelelően — a munka elvégzéséhez szükséges szakkép—

zettség, a fizikai erőkifejtés mértéke, az egyes iparágak népgazdasági fontossága figyelembevételével — a keresetek főleg a nehéziparban emelkedtek.

Átlagos havi munkáskeresetek alakulása 1947—1949. években '

' 1946 ! 1947 1949

Megnevezés index: 1946. vm—xn.

. havi átlaga 100

Nehézipari ... 100,0 141,9 1673 Könnyűipari ... . . 100,0 128,9 147,9 Élelmiszeripar ... 100,0 112,5 151,7 Gyáripar összesen 100,0 136,0 IMA?

' A gumiipar a könnyüiparban szerepel.

A hároméves terv során a termelékeny—

ség tovább emelkedett, s 1949-ben a gyár- ipar egészében és a bányászat és finom-—

mechanikai ipar kivételével minden ipar—

csoportban felülmúlta az 1938. évi szín- vonalat. Különösen nagymértékű volt a termelékenység emelkedése az erősáramú villamosiparban. a villamosenergiaipar—

ban, s a felszabadulás előtti kisipari mód— ' szerek helyett nagyüzemi módon dolgozó ruházati iparban.

372

Egy munkásra eső termelés alakulása 1947—1949 években

! 1938 1947 1943 1949

Megnevezés —————————————————-——-2 Index: 1938 :- 100

Gyáripar összesen 100,0 07,9 89,9 1093 Nehéziparl ... IBM) 70,5 92,1 114,0

Ezen belül:

villamosenergia-

ipar ... 100,0 93,6 132,5 144,1 erősáramú

villamosipar . . . . 100,0 97,5 132,4 145,0 Könnyűipaű ... 100,0 76,6 100,6 1153

Ezen belül:

ruházati ipar . .. 100,0 1193 134,6 158,5

Élelmiszeripar 100,o ami ss,9 103,5

1 Gumiipar nélkül.

? Gumiiparral.

II. AZ ELSÖ ÖTÉVES TERV (1949—1954.) A hároméves terv eredményeire támasz—

kodva határozta meg pártunk és kor—

mányzatunk a szocializmust építő első ötéves terv ipari célkitűzéseit. Alapvető feladat a korszerű, a fejlett gyáripar meg- teremtése volt, ezen belül a nehézipar eről teljes fejlesztése, mely az ipar és a nép—

gazdaság többi ága fejlesztésének is alap—

feltétele. ,

Az ötéves tervidőszakban nagy eredmé—

nyeket értünk el. A gyáripar termelése 1954-ben körülbelül 2,6-szorosa volt az 1949. évi termelésnek. ezen belül a nehéz—

ipar termelése mintegy 2,9-szeresére emel- kedett.

A nemzeti jövedelemnek 1953-ban kb.

kétharmada az iparból származott, míg 1949—ben az ipar részesedése csak kb.

EGÓ/mos volt,

1. Termelés

Az ötéves terv végén a gyáripar terme- lése 2,6—szorosára emelkedett és kb.

3,5—szer termelt annyit, mint 1938-ban.

A gyáripari termelés volumenének alakulása az ötéves—tervben

1949 11950 !1951 11952 !1953 ]1954

Megnevezés * ' '

index: 1949 :: 100

Gyáripar .... fmoniisselissz122161253512584

A termelés gyorsütemű növekedését nagy mértékben előmozdították az ipar- ban megvalósított beruházások. Az ötéves tervben 75 új ipari vállalat létesült és több mint 80 fontosabb ipari vállalatot bővítettünk, korszerűsítettünk. Új szo-

mmm" Turkemre '

cialista városok épültek s épülnek ki, mint Sztálinváros, Komló, Várpalota, Kazincbarcika. Az ország olyan vidékein létesítettünk jelentős új iparvállalatokat, melyek azelőtt ipari szempontból elmara—

dottak voltak, mint például Debrecen, Szolnok, Békéscsaba, Kiskunfélegyháza;

Gyöngyös, Jászberény, Kaposvár, Zala- egerszeg.

Igen nagy mértékben —— 1949—től 1953—ig 440/g-kal —— nőtt meg a gyáripar erőgépe'i—

nek és villamosmotorjainak együttes bel- jesitőképessége.

Az ipar igen sok, azelőtt nem gyártott terméket állított elő az ötéves terv folya- mán. Csak a fontosabbakatemlítve:

bányagépek (pl. rakodógép, réselőgép), mezőgazdasági gépek (pl. kombájn, 54

lóerős lánctalpas Diesel-traktor, per—

metező porozógépl, újtípusú szerszámgépek,

közlekedési eszközök (pl. trolibusz, ten—

geri személyszállító motoroshajó, há- rom tengelyes terepjáró gépkocsi), előregyártott épületelemek,

nagyhatású gyógyszerek (pl. penicillin, streptomycin, B 12 kristályos Vitamin), műcserzőanyagok.

nylonharisnya.

Az egész gyáripar fejlődésén belül első—

sorban a nehézipar s különösen a gépipar termelése növekedett, ami megfelel a szo—

cialista iparosítás követelményeinek. A növekedés üteme azonban egyes területe—

ken túlzott, aránytalan volt. Nem vettük minden esetben figyelembe országunk adottságait, a rendelkezésre álló nvers—

anyagbázist, s még a nehéziparon belül is főként az anyagigényes ágakat feilesztet—

tük és kevésbé a munkalgényeseket. A könnyű— és élelmiszeripari termelés fejlő—

dése nem volt minden tekintetben kielé—

gítő.

A termelés volumenének alakulása az ötéves tervidőszakban a gyáripar-ban

1949 ! 1950 ,1951 '1952 11053 index: 19455— 100 "

Megnevezés

Nehézi'p'm ... l00,0 [SE,] 1953 258,7 MM.!

Ezen belül: *

bányászat ... 1001) 1148 l3l,2 1673 NB.!

kohászat .. .. 100,0 1324 l70,9 202,3 2293 villamosene ia-

ipar ... . . lO0.0 ll2.4 1357 1633 1863 gépipar ... 100,0 153,6 24837 3482 4105 *

Könnyüipar ... 'ioo,o 131.0 meg ma.: ma.:

Élelmiszeripar ... 100,0 1505 180,0[217,8 2405

mmmm TÁJÉKOZTATÓ

1953 és 1954 között a nehézipari terme—

lés á szocialista iparban 3,1%—ka1 volt ke- vesebb, a könnyűipari termelés 9,50/0—kal, az élelmiszeripari termelés pedig 1220/0—

kal volt több mint 1953-ban.

373

A legtöbb ipari termékből lényegesen többet gyár-tettunk az ötéves terv utolsó évében (1954-ben), mint 1949—ben és külö- '

nösen. mint 1938—ban.

Fontosabb Cikkek termelésének alakulása az ötéves tervidőszakban

1988 1949 1950 1951 1952 1958 1954

A cikk megnevezése

index: 1938 — 100

Gauss szén ... 100,0 126,5 14l,8 168,1 200.8 2275 235,1

K'volni ... 1009 11878 12015 1165,4 18975) 1975,8 28433

Villamosenergia ... 100,0 180,1 2144 250,6 299,9 3293 8453

Iymus ... _100,0 1225 137,7 157,4 185,0 zum 25141

Acél ... 100,0 132,9 162,0 199,4 225,6 238,4 2805

Intorkerékpárl lomo 54633 582.2 6545 6943 7923 811,5

Palm" szövet. l00,0 1144 121 ,7 14 1.8 1472 143,3 1543

1161 cipö 1000 138,0 1902 250,6 250,0 27S,7 8059

Gyurmekelpő . . . 100,0 188,7 875,8 4615 672,1 540,7 736.1

Onkor ... 100,0 14l,5 1769 9195 1763 8013 240,7

Bór ... 1009 139,6 2299 2903; 870,1 4993 6889

almenü ... 100,0 818,4 78,1 869,0 4493 486,1 5513

' Tartalékalkatrészek nélkül.

A legtöbb iparcikk termelésének nagy—

arányú növekedése, mellett azonban a mezőgazdaság céljaira szükséges, továbbá a lakosság szükségleteit kielégítő cikkek egy részének termelése nem fejlődött ki—

elégítően, sőt több cikk termelése 1953- ban kevesebb volt, mint az ötéves terv kezdetén. illetve azt csak kevéssel haladta

meg. Ilyen cikkek például:

1953. évi termelés az 1953. év százalékában:

Cséplőgép ... 51,4 Nitrogénműtrágya ... 109,6 Kerékpár ... 99,4 Égetett cserép ... 93,2 Gyapjúszövet készáru 69,9 Pamutharisnya ... 103,1 Pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata nyomán eredményeket értünk el e cikkek termelésének növelése terén. Már 1954—ben lényegesen többet termelt az ipar például az alábbi fonto- sabb cikkekből, mint 1953—ban:

1954. évi termelés az 1913. év százalékában

Nitrogénműtrágya ... 109,6 Kerékpár ... 127,7 Égetett cserép ... 110,2 Gyapjúszövet készáru 133,1 Pamutharisnya ... 138,3

A nagyipar mellett igen gyorsan fejlő—

dött a helyi és szövetkezeti ipar is. 1954—

ben — [1949—hez viszonyítva —— a helyi ipar termelése 6.7—szeresére, a szövetkezeti iparé pedig tízszeresére emelkedett.

Helyi és szövetkezeti ipar termelésének alakulása az ötéves tervben

1949 1950 195111952!1953 1954 Megnevezés

Index: 1949 a: 100

' Helyi ipar .. 100,0 135,4 209,0 364,1 527,0 671,8 Szövetkezeti

ipar ... 100,0 127,0 310,0 6262 782.6 1.019,1

A szövetkezeti ipar gyorsütemű fejlő—

dése mellett a szükségesnél jobban csök—

kent —-- elsősorban vidéken -— a magán—

kisiparosok száma. Az 1953 júniusi hatá- rozatok alapján jelentős lépések történtek e nehézségek kiküszöbölésére, számos kis—

iparos kapott iparengedélyt, főként vidé—

ken s azokban a szakmákban, melyekben sem elegendő kisipari szövetkezet, sem kellő számú magánkisiparos nem dolgo- zott.

2. A termékek minősége. Munka- termelékenység, önköltség

a) A termelés mennyiségének nagyará—

nyú növelése mellett az iparban nem min- dig fordítottak elég gondot a termékek

374 STATISZTIKAI TAJEKOZ'IMÉÖ

minőségére. A felhasznált anyagok sem voltak gyakran megfelelő minőségűek, de hibák történtek a technológiai fegyelem

— betartása, a jóminőségű termékek előállí—

tására leginkább ösztönző bérezési módok kialakítása és alkalmazása terén is. így a termékek minőségében még 1954—ben is komoly hiányosságok voltak.

Nem volt például teljesen megfelelő a mezőgazdaság céljaira gyártott kisgépek, termelési eszközök (pl. kaszák, traktor—

ekék stb.) és a műtrágya minősége. A fo- gyasztási cikkek közül az előírtnál kisebb volt az I. osztályú termékek részaránya cipőkből, férfiingből, férfikabátból, pamut—

szövetből, nem érték el a szükséges élő- gyapjú tartalmat több esetben a gyapjú- szövetek egyes fajtái sem. Gyakoriak vol- tak a minőségi hibák az exportra kerülő cikkeknél is.

A termékek minősége csak 1954 végén kezdett javulni. A nehézipar által ex- portra gyártott termékekből például 1954.

IV. negyedévében csak 7,4% volt a vissza—

vetett termékek részaránya, míg az év első három negyedévében jóval 109/0 fe—

lett mozgott.

b) A termelés emelkedését elősegítette, hogy az ötéves terv során a munkások létszáma közel 300000 fővel növekedett a gyáriparban, s a munkáslétszám 70,3%-a dolgozott 1953-ban 500 főnél több alkal- mazottat foglalkoztató üzemekben, az 1949 évi 67,8 és az 1938. évi 43,7%—kal szem—

ben. A létszám növekedésének ilyen üteme azonban nem tartható tovább, s arra kell törekednünk, hogy a termelés emelését nagyobbrészt a munka termelé—

kenysége révén érhessük el.

Az ötéves terv első éveiben jelentősen nőtt az iparban a munka termelékeny- sége. A minisztériumi iparban 1952—ben 49,3%kal volt magasabb az egy munkásfa eső termelés, mint 1949—ben s kb. l,6-szor akkora volt, mint 1938—ban.

A termelékenység emelkedését —— a munka jobb megszervezése, a munkaver—

seny kifejlődése mellett —— elősegítették a műszaki fejlesztés terén elért —- még csak kezdetinek tekinthető —— eredmények.

Több olyan iparágban kezdték meg, íl- letve terjesztették ki például a munka- igényes és nehéz munkafolyamatok gépe—

sítését, melyekben azelőtt teljesen vagy

nagyobbrészt kézíerővel dolgoztak. Szá—

mos korszerű, a termelékenységet növelő eljárást vezettek be és terjesztettek el az iparban, mint például a szénbányászatban a frontfejtést, a gépiparban a Koleszov—

féle szélesvágást, gyorsmenetmarást stb.

Az ötéves terv két utolsó évében azon- ban a termelékenység nem alakult meg-—

felelően: 1953—ban az előző évhez képest

csupán 2,40/0—ka1 emelkedett, 1954—ben be—

dig 1953-hoz képest már csökkent.

A termelékenység csökkenésének egyik oka az, hogy a műszaki fejlesztés kezdeti eredményeit nem fejlesztettük tovább megfelelően, sőt több, a termelékenység növekedését elősegítő korszerű eljárás al—

kalmazása kisebb területre korlátozódott.

A szénbányászatban például a munka- igényes és nehéz munkafolyamatok gépe- sítése — főleg a hazai viszonyoknak leg—- inkább megfelelő, kellő mennyiségű gép hiánya, a meglévő gépek kihasználatlan—

sága miatt —- 1954—ben az előző évhez ké—

pest visszaesett, sőt a géppel jövesztett és felrakott szén részaránya még az 1951. évi szintnél is alacsonyabb volt.

Nem volt megfelelő —— az 1953. évihez

képest rosszabbodott —— a gépek és beren-

dezések kihasználása 1954-ben, az ipar nagy részében.

A termelékenység csökkenésének másik oka a Jmunkafegyelem meglazulása, az igazolatlan mulasztások, késések stb. je—

lentős növekedése.

A munkatermelékenység kedvezőtlen alakulása egész további fejlődésünk gát—

jává kezd lenni. Ezért tűzte ki a Köz—

ponti Vezetőség 1955 márciusi határozata awmunkatermelékenység emelését, mint a legsürgősebb, legidőszerűbb feladatot.

c) Az önköltség emelkedése szorosan összefügg a termelékenység csökkenésé—

vel. Nagy mértékben hozzájárult az utóbbi időben az önköltség kedvezőtlen alakulásához az anyagpazarlás, a takaré- kossági intézkedések nem megfelelő végre—

hajtása. 1954-ben például az anyag— és energiatakarékosságra irányuló műszaki- szervezési intézkedések töredékét hajtot—

ták csak végre a minisztériumi iparban és több termék fajlagos anyag— és ener—

giafelhasználása növekedett.

.

_, srA'rrszan TÁJÉKOZTATÓ

Iparunk a felszabadulás óta eltelt egyet—

len évtized alatt olyan mértékben fejlő—

dött, mely kapitalista viszonyok közt el—

képzelhetetlen, s mely —— mint Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámoló- jában, pártunk III. kongresszusán mon—

dotta ——- "kézzelfoghatóan bizonyítja sza- bad népi demokratikus rendünk fölényét az elnyomás és a kizsákmányolás tőkés rendszerével szemben."1

A gyáripar termelése az 1938. évi 3,5—szerese, új iparágakat fejlesztettünk ki és sok új gyártmányt állítottunk elő, a termelés technikája a legtöbb területen

lényegesen fejlettebb, korszerűbb, mint a

felszabadulás előtt volt. Munkásosztályunk súlya számszerűen is megnőtt, többségé- ben nagyüzemben dolgozik, munkakörül—

ményei hasonlíthatatlanul jobbak, mint a felszabadulás előtt.

Szocialista iparunk fejlesztése során hi—

bákat is követtünk el. A Központi Veze—

375

tőség 1953 júniusában, a Magyar Dolgo—

zók Pártja III. Kongresszusán és legutol—

jára a Központi Vezetőség 1955 márciusá- ban hozott határozatai megjelölték a bi- bák kijavításának útját. A párt hangsú—

lyozza: az ipar fejlesztésében elkövetett hibáknak, a fejlődés aránytalanságainak kijavítása semmiképpen sem jelenti aszo—

cialista iparosítás politikájának s a nehéz- ipari termelés elsődleges fejlesztése lenini—

sztálini elveinek feladását. Másrészt nem szabad, hogy a hibák, amelyeket a párt bátran, erejének tudatában feltárt, el— , homályosítsák azokat a hatalmas eredmé- nyeket, amelyeket az ipar fejlesztésében elértünk. A dolgozórnép, a munkásosztály előtt most az a feladat áll, hogy a 10 év alatt elért eredményekre támaszkodva for- dulatot érjen el az ipari termelésben, emelje a munka termelékenységet, csök—

kentse az önköltséget.

Lacfalvi József

' A Magyar Dolgozók Pártja ill. Kongresszusának rüvidltett jegyzőkönyve, Il. kiadás. Szikra. Buda- Wt. WM. 87. old.