STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A MUNKA ARÁNYA A FELDOLGOZÓ IPARBAN
P. J. LOFTUS
Minden fejlett országban régi központi gazdasági probléma, hogy a termé- kekből mennyi jusson a munkásoknak és mennyi a termelés egyéb tényezőire. Mo—
dem gazdaságban az e kérdésről hozott döntés nagyon fontos lehet a gazdaság életképessége szempontjából. Valójában az Egyesült Királyság gazdasági nehéz- ségei, a francia dolgozók általános sztrájkja és John F. Kennedy 1962. évi árvi- tája az acéliparral mind ebből az alapvető problémából eredtek.
Az ..igazságos bérek" meghatározása — Aauinói Szent Tamás megállapítása szerint —- az ,.igazságos árak" rendszeréhez kapcsolódik. Ez lényegében nem kü- lönbözik modern megfelelőjétől, a jövedelmekre és az árakra vonatkozó helyes gazdaságpolitika kialakításának szükségességétől. Az egyetlen különbség az. hogy a döntés az etika és az erkölcs vonaláról a gazdasági vonalra tolódott át. Jelenleg
nem az a legfőbb kérdés. hogy mi a helyes etikailag és morálisan. hanem az, hogy mi a helyes a gazdaság érdekében. Ez a változás természetesen kapcsolatban van az anyagi jólét hatalmas fejlődésével. amely azt jelenti, hogy az ipari országokban a sztrájkok és a munkaügyi viták manapság általában nem annyira az alapvető életszükségletek biztosításával kapcsolatosak, mint inkább a munkaidő kérdésé—
vel és a szabadidő elosztásával.
A nehézséget az okozza, hogy a bérszínvonal egyensúlyát —- amelyre a mak—
roökonometriai elmélet vonatkozik — statisztikailag nem lehet mérni. A bérek általá—
nos színvonala a kollektív alkudozósok eredménye, amelyről Paul Samuelson azt mondta, hogy a közgazdászok álláspontja szerint a végső eredmény meghatároz—
hatatlan, ,,csaknem annyira meghatározhatatlan, mint két milliomos alkudozásá-
nak eredménye egy ritka olajfestmény óráról."1
A helyzetnek megfelelően sok országban hangsúlyozzák a bérek-árak—termelé—
kenység—jövedelem komplexum további elemzésének szükségességét, és jelen cikk célja. hogy bemutassa azokat a különböző országok feldolgozó iparáról készült statisztikai információkat. amelyek nemzetközi összehasonlítás céljára felhasz—
nálhatók. Az adatok alapján bizonyos gyakorlati összefüggéseket lehet megfi—
gyelni, amelyek több ország és a különböző helyzetek tapasztalatait tükrözik, és amelyek eredményesen felhasználhatók a nemzeti árak szintjének és a jövedelem—
politika irányának meghatározásakor. A bemutatott fő összefüggés a feldolgozó iparban kifizetett bérek és fizetések összegének a feldolgozó iparban keletkező hozzáadott érték (value added) összegéhez viszonyított aránya a különböző or—
szógokban.
1Paul A. Samuelson: Economics. 2. kiad. McGraw-Hill. London. 1951. 603. old.
1.
1000 P. :. LOFTUS
Ennek az aránynak —- a munka arányának a nettó termelésben, illetve recipro—
kának, a kifizetett bér termelékenysége mutatójának -- nagysága és stabilitása nagy jelentőségű az elosztás tanulmányozása céljából. A mutatóknak mindkét for—
mában az az előnye, hogy lehetővé teszi az országok közötti összehasonlítást anél—
kül, hogy szükség volna a valuták átszámítására, amit az érvényben levő kétes ér- tékű átváltási árfolyamok alapján kellene elvégezni. Ez a mutató kifejezően fel- tárja a feldolgozó ipar nettó termelésében a munka arányát. Ezzel olyan adatot kapunk. amely ugyanazt fejezi ki a különböző helyzetekben és gazdaságokban, amely helyzetek és gazdaságok a legtöbb egyéb vonatkozásban eltérnek egymás- tól. Ez az arány az egész feldolgozó ipar tekintetében az 50 százalékos érték kö—
rül mozog. %
Számos aktuális és történelmi tényező kölcsönösen hatott egymásra, és na—
gyon változó módon alakította ki a munka és a tőke közös termékének jelenlegi
elosztási arányát az egyes gazdaságokban. A feldolgozó iparnak lényegében ugyanaz a feladata az egész világon minden fejlett országban. Ennek az a lé—nyege, hogy a feldolgozó iparnak a munka és a tőke felhasználásával a nyers—
anyagokat (vagy a részben megmunkált anyagokat) termékekké kell átalakítania a fogyasztás vagy a jövőbeni termelés céljára. A hozzáadott érték a feldolgozó ipar—
ban úgy definiálható, mint a termékek értéke csökkentve a felhasznált alapanya—
gok, tüzelőanyagok és energia költségeivel.2 Ahogyan az átalakítási folyamat egy—
re komplexebbé válik, a hozzáadott érték aránya a nyersanyag értékének arányá- hoz képest növekvő irányzatot mutat. Következésképpen a hozzáadott érték ará—
nya a feldolgozás folyamán felhasznált nyersanyagokéhoz képest az iparilag fej—
lett országokban a legmagasabb.
A gyártott termékek értékét minden gazdaságban a piac hatása határozza meg gazdaságonként külön-külön. A feldolgozó ipar anyagi ráfordításainak értéke részben a gazdaságon belüli tényezőktől, részben külső tényezőktől: az anyagok
nemzetközi árszínvonalától függ. A két értékösszeg közötti különbség. azaz a ter- melési folyamat által létrehozott hozzáadott érték a következőkből áll: egyrészt magában foglalja a termelési tényezők hozzájárulásának összegét (amelyet min—
den egyesgazdaságban a relatív marginális termelékenység határoz meg). más—
részt tartalmazza a termelési folyamatban elhasznált berendezések (tőke) érték—
csökkenését. Az egész termelési folyamatot tekintve bármely tényező marginális termelékenysége számos ipari ágazat különböző változóinak eredménye, változása összefügg a tényezők összetételével és az ipar méretével. Következésképpen nincs
értelme feltételezni, hogy valamely gazdaságban a nemzeti valutában mért hozzá-
adott érték bármilyen szükségszerű kapcsolatban volna bármely más gazdaság hozzáadott értékével.A feldolgozó ipari munka díjazását hasonló módon olyan tényezők határoz—
zák meg, amelyek minden gazdaságban a jövedelmek, az árak és a foglalkozta—
tottság általános szinvonalából következnek, és itt ismét nincs szükségszerű ösz—
szefüggés az egyik vagy másik gazdaság ipari bérei között a munkaerő teljes mobilitásának hiányában.
Az iparstatisztikai adatok országok közötti összehasonlíthatóságának vala-
mennyi nehézsége ellenére feltűnő hasonlóságok is találhatók a fejlett országok
feldolgozó iparában. A figyelemre legméltóbb és valószínűleg a leghasznosabb az2Ez (] ,,cenzus szerinti hozzáadott érték", amely rendszerint nagyobb, mint a feldolgozó ipar hozzá—
járulása :: bruttó nemzeti termékhez, mivel a cenzus szerinti hozzáadott érték a más (a feldolgozó szektoron kívüli) szektorok részére a szolgáltatásoke'rt (például a szakértői szolgáltatásokért, a hirdetéseke'rt) kifizetett összegeket is tartalmazza.
A MUNKA ARÁNYA
1001
1. tábla
A bérek és fizetések aránya gnrlrggzóggott értékhez yigonyitlgjó or§zóg feldolgfokzó ipcirííúban
Egyesült Királyság
Finnország
Hollandia
lrorszóg
Luxemburg
Magyarország .
Norvégia
Svédország .
Szovjetunió . Izrael .
Japán .
Dél-Afrikai Unió .
Déi-Rh6desio Egyesült Államok Kanada
Ausztrália
Új-Zéland
*1964, évi árakon
1954 1958 1963 1954 1958 1963 1953 1953 1963 1953 1958 1963 1953 1958 1962 1958 1958*
1964 1953 1958 1963 1953 1958 1963 1963 1964 1956 1958 1963/64
1953 1958 1963 1953 1958 1963 1953 1958 1963 1954 1958 1963 1953 1958 1963 1953/54 1958/59 1963/64 1953/54 1958/59 1963/64
?
§ Hozzáadott
[ érték
1 (value added)
6 234 7 849 10 705 2 082 2 862 4 814 6 332 i 9 555 16 989 85 103 174 5 078 8 176 9 658 25 248 31 217 71 515 5 385 7 062 10 771 1 1 345 16 750 25 537 65 500 69 500 393 702 1 815 1 686 2 866 7 430 755 1 009 1 425 26 084 44 661 63 905 1 16 639 141 054 191 391
7 975 9 455 13 174 2 356 3 508 5 005 148 218 339
összesen
3 427 4 454 5 670 1 131 1 483 2 473 2 907 4 920 7 868 45 55 88 2 693 3 638 4 986 17 354 26 124 2 445 3 504 5 461 6 583 9 481 14 630 29 600 31 300 231 337 835 667 1 172 2 734 353 483 647 13 022 23 625 32 099 62 752 73 625 92 840 3 950 4 759 6 506 1 370 1 889 2 591 87 128 184 '
Bérek s fizetések
aránya (százalék)
0,55 0,57 0,53 0.54 0,52 0.51 0.46 0.51 0,46 0,53 0.53 0,51 0.53 0.44 0,52 0.69 0,56 0,37 0,45 0,50 0,51 0,58 0.57 0.57 0.45 0.45 0,59 0,48 0.46 0.40 0,41 0,37 0,47 0.48 0,45 0,50 0.53 0,50 0,54 0,52 0.49 0.50 0,50 0,49 0,58 0.54 0,52 0,59 0,59 0.54
Pénzegység
millió font millió új márka
millió gulden
millió ír font millió frank millió forint millió korona
millió korona
millió izraeli font
milliárd yen millió
rond ezer rhodesíci
foni millió dóllór millió kanadai
; dollár 1 millió ' ausztráliai
1 dollár
1 millió 1 úi—zélandi
font
Forrás: Growth o'f World Industry 1953—1965. Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala; New York. 1967.
1002 P; J. tenus
elemzés szempontjából a hozzáadott érték és a kifizetett bérek és fizetések között ,
megfigyelhető állandó összefüggés. Az 1. tábla adataiból látható —- amint már em—
lítettem —. hogy a munkadíj a feldolgozó iparban megközelítőleg 50 százaléka a—
hozzáadott értéknek minden felsorolt országban.3 (A vizsgált országokat együttesen *
vizsgálva, a bérek és fizetések aránya számtani átlaggal számolva 50, mértani át—laggal számolva 49 százalékot tesz ki.) '
2. tábla A bérek és fizetések aránya a hozzáadott értékhez viszonyítva az Egyesült Államok
feldolgozó iparában, 1889—1965
HOÉZÓPIÉOH Bérek és fizetések
Ev (valuzrtgdded) összesen l aránya (százalék)
% millió dollár A* s"
1889 . . . . . . . . . 3 4 102 2 209 54 .
1899 . . . . . . . . . 5 474 2 596 47 .
1904 . . . . . . . . . - 6 019 2 991 50 .
1 909 . . . . . . . . . 8 160 4 105 50
1914 . . . . . . . . . 9 385 5 01 6 54
1919 . . . . . . . . . ! 23 841 12 427 52
1921 . . . . . . . . . 3 17 253 9 870 57
1923 . . . . . . . . . 1 24 569 12 996 53
1925 . . . . . . . . . ; 25 668 12 958 51
1927 . . . . . . ., . . ' 26 325 13 123 50
1929 . . . . . . . . . 30 591 ' 14 284 47
1933 . . . . . . . . . 14 007 6 237 45 -
1935 . . . . . . . . . 18 553 9 565 52 .
1937 . . . . . . . . . 25 174 12 850 51 .
1939 . . . . . . . . . ! 24 487 12 706 52
1947 . . . ., . . . . . 74 290 36 696 53 .
1950 . . . . . . . . . 89 750 47 893 53 41
1951 . . . . . . , . . 102 086 55 992 53 47
1953 . . . . . . . . . 121 639 68 590 56 46
1954 . . . . , . . . . É 1 17 032 65 977 56 59
1955 . . . . . . . . . 135 023 72 126 i 53 49
1956 . . . . . . . . . 144 969 77 048 * 53 50
1957 . . . . . . . . . ' 147 838 79 345 54 52
1958 . . . . . . s . . 141 500 78 326 55 56
1959 . . . . . . . . . 161 315 85 042 53 49
1960 . . . . . '. . . . * 164 003 88 037 54 52
1961 - . . . . . . . . . 164 179 ' 88 128 154 54
1962 . . . . . . . . . 179 290 94 291 53 49
1963 . . . . . . . . . 191 035 99 739 52 49
1964 .. . . . . . . . . 205 963 106 034 52 ' 48
1965 . . . . . . . . . : 225 366 1 13 942 51 47
Átlag - — 52 50
'Az adott évi bérek és fizetések és az adott évi hozzáadott érték alapján.
"Az adott évi bérek és fizetések és a következő évi hozzáadott érték alapján.
Megjegyzés: A bérek és fizetések fi yelembe vett összege a ténylegesnél némileg magasabb, mert magában foglalja az ellenőrző igazgatási %ivatalokat ls.
Forrás.- Statistical Abstract of the United States. Washington.
Az, hogy ez az arány megközelítőleg azonos minden főbb ipari orszagban.
annak a gazdasági hatásnak az erősségét mutatja. amely a technológiában, a
3Más szavakkal: a munka aránya közel egyenértékű a termelés egyéb tényezőinek. valamint az érték"
csökkenés és a nem anyagi szolgáltatásokén más ágazatoknak történ! kifizetések együttes arányával.
A MUNKA ARÁNYA 1003
termelés nagyságméreteiben és az ipari struktúrában meglevő széles körű külön- bözőségek ellenére is érvényesül. Közgazdasági tapasztalat. hogy bár a gazdasági
koncepció és irányítás tekintetében az Egyesült Államok és a Szovjetunió. az Egye—
sült Királyság és Magyarország között igen nagy különbségek vannak. a gyakor- latban a megvalósítás terén figyelemre méltó hasonlóságok találhatók. Az 1. tábla tartalmazza azokat az információkat, amelyek majdnem minden fejlett feldolgozó iparral bíró országról rendelkezésre állnak. Sajnos néhány fejlett nyugat-európai ország, például Franciaország, Belgium és a Német Szövetségi Köztársaság adatai hiányoznak.
Az Egyesült Államok iparáról rendelkezésre álló hosszú statisztikai idősorok
lehetővé teszik, hogy a mutató alakulását 75 éves perióduson keresztül követhes—
sük.
Az 1889—től rendelkezésre álló adatok (2. tábla) azt mutatják, hogy az arány át—
lagos értéke az egész sorozaton keresztül 0,52. Figyelemre méltók a depressziós évek. amikor a hozzáadott érték meredeken zuhant. és a munka aránya is csök- kent.
A bérek és fizetések aránya eredeti színvonalát 1935-ig meg sem közelítette. A háborús években azonban ismét 50 százalék fölé emelkedett. Aháború utáni idő—
szakban előfordultak olyan évek. amelyekben a munka aránya egy évvel meg-
előzte a hozzáadott érték növekedését, vagyis az évenkénti munkabérek a követ—
kező év hozzáadott értékével összehasonlítva közelítik az egyenérték pontot (az 50
százalékot), ami az ipar árpolitikájóval magyarázható.43. tábla
A bérek és fizetések aránya a hozzáadott értékhez viszonyítva az Egyesült Államok
*)erI—dAglgg-zá—ipara'ban a foglalkoztatottak száma szerint
Hozzáadott érték , , ,
(value added) Berek és flletesek A bérek és fizetések
A foglalkoztatottak aránya (százalék)
száma (fő)
millió dollár
1947 [ 1954 [ 1958 I 1947 l 1954 l 1958 1947"'l 1954 l 1955
* l
1832! 325; 663 738 0.36§ 0.43 0.40
1— 4... 904l1554
5 -— 9 . . . . . 1 444§ 2 008! 2 544* 6991 1 065 1 297 0.48 ; 0.53 0.42 10 — 19 . . . . . 2 59ól 3 645 4 838 1 366l 2 038 2 615 0,53 0.56 0,54
20 — 49 . . . . . 6 039 8 351 11 089 3 242 4 797 6 05? 0.54 0,57 0.55
50 —— 99 . . . . . 6 581 _ 9 66? 12 024 3 440 5 449 6 416 0,52 0,56 053 100 —- 249 . . . . . 11 7725 17143 21 162 5 937 9171 10 938 0,51 0,53 0,52 250 -— 499 . . . . . 10 432 15 835 19 219 5 244 8 218 9 709 0,50 0,52 ] 0.50 500 —-— 999 . . . . . ; 10110 15 451 18103 5 219 8 046 9176 0,52 l 0,52 0,51 1 000 — 2499 . . . . . 11 598 18927 21 449 6237 9767 10852 054 l 0,52 1 0,51 2 500 -— . . . . . . . * 12 812 24 272l 28 938 7 986l 13 739 15 950 062 l 0,57 , 0,56
l 0,54 ! 0,52
""**Auag" — l _ § _ i _ l _ l — lo,53
Forrás: Statistical Abstract of the United States. Washington.
4Az Egyesült Allamok 1889—1965. évi adatai szolgáltatnak anyagot az itt leírt fő javaslatok bizonyos statisztikai vizsgálatához. Felismerhető. hogy ha a bérek és fizetések aránya ily mértékben változatlan ma—
rad, akkor két feltétel teliesitése szükségszerű: 1. a két értéksor (a bérek és fizetések, illetve a hozzáadott 'érték) korrelációs koefficiensének nagyon közel kell lennie az egységhez: 2. a bérek és fizetések relatív standard eltéréseinek (variációs koefficienseinek) megközelítőleg azonosnak kell lenniök a hozzáadott érték sorának relativ standard eltéréseivel. Ezt a két feltételt vizsgálták az Egyesült Államok 1889—1965. évi idő- soraival: a korrelációs koefficiens 0.9987—nek bizonyult. a bérek és fizetések relativ standard eltérése 0.8420 volt. ugyanakkor a hozzáadott érték eltérése ezzel gyakorlatilag azonos, 0,8421 volt,
1004
P. .l. LOFTUS
A bérek és fizetések aránya a hozzáadott értékhez viszonyítva
. ' , d,
. o ! n .x
_, ige ? 3 5 x 3 5
%.
.f
i73 —o
's .. -—§... % 3": § "%
...?
Ország _; kg É 1 . í 3303 vig—§ "áig—§ "3 "§ % '"
5 —'-f *a : 1102 7th 376": ._Ét E "0
.E 755 5390 %S ?S güzü .É-o 33'56 e.g..u § ?
§ ne —a 0.9 .Es use .Es; az.—%% .ha 2-3;
§. i 1 2 3 4 5 s 7 s 9
1. Egyesült Királyság . . ' OAAB 0.303 0.245 0.568 0.610 0.621 ' 0.650 0.498 0.554 2. Finnország . . . . 0.395) 0.424 0.261 0.593 ; 0.561 0.630 0.642 0.420 0.500 3. Hollandia . . . . ! 0.419 0.161 0.161 0.652 0.609 0.548 0.548 0.455 0.542 4. írorszóg . . . . . . 0.513 0.353 0.400 0.529 0.600 0.667 0.667 0.600 0.600 5. Norvégia . . . . . ; 0.675 0.196 0.068 0.523 0.554 , 0.552 0.564 0.574 0.499 6. , Svédország . . . . i 0.397 0.430 0.247 0.588 0.636 ; 0.596 0.626 0.526 0.393
7. . Izrael . . . . ] 0,491 0.190 0.074 0.521 0.456 0.557 0.415 0.360 0.647
8. 3 ]Gpón . . . . . . ; 0.304 0.240 — 0.414 0.432 0.465 0.455 0.345 0.413
9. Dél-Afrikai Unió . . 1 0.354 0,342 0.210 0.402 0.547 0.535 0.586 0.372 0.573 10. Dél-Rhodesiu . . . , 0.420 0.303 0.570 0.452 0.517 0.524 0.538 0.418 0.621 H. Egyesült Államo . . * 0.405 0,351 0.196 0.548 0.568 0.555 0.562 0.474 0.526 12. § Kanada . . . . . 1 0.474 0.284 0.353 0.546 0.636 0.581 0.618 0.457 0.573 l3. Ausztrália . . . . . 0.428 0.322 0.244 0.544 0.584 0.563 0.557 0.417 0.555 14. Új-Zéland . . . . . 0.562 0.250 0.333 0.600 0.680 0.565 0.625 0.363 0.545
Átlag [ 0.449 0.296 o,259 0.535 0.571 g 0.571 a,575 0.449 0.553
A 3. tábla, mely szintén az Egyesült Államokra vonatkozik. mutatja. hogy a gyakorlati összefüggés nemcsak a nagyipar vonatkozásában tapasztalható, hanem bármilyen méretű ipar esetében. A táblán az 1947., az 1954. és az 1958. éveket
mutatjuk be, mivel ezek az adatok álltak rendelkezésünkre. Az arány átlagos ér- téke 0.53, 054, illetve 052. tehát csak kis ingadozást rhutat.
Az eddig mondottakban a munka arányát mint függő változót mutattuk be. Ez csupán az ismertetés érdekében történt. Valójában ugyanilyen kifejező lenne a
nem munka jellegű tényezők arányának mint függő változónak a bemutatása. Ez esetben az összefüggés azt mutatná, hogy az értékcsökkenés értékének és a nem munkajellegű tényezőknek aránya a munka arányával való kiegyenlítődés felé
halad a feldolgozó ipar által termelt hozzáadott értékben.
Néhány évvel ezelőtt a Harvard Egyetem egyik közgazdásza felvetette azt a gondolatot, hogy bizonyos ipari ágazatokban a szakszervezetek hatása létre hoz—
hatja a munka monopóliumát, amely szükségessé teheti az állami szabályozást hasonlóan az üzleti monopóliumoknál alkalmazott szabályozáshoz. A rendelke—
zésre álló adatok azt a gondolatot sugallják, hogy mindaddig. amig ez be nem kő—
vetkezik, a szakszervezetek tevékenysége minden ipari országban ugyanabba az irányba fog haladni, vagyis. hogy a munka arányát. az egyenlő szintig (a poritósig) növelje. sőt alkalmilag még e fölé is emelje egészen addig, amíg olyan erők jön—
nek működésbe, amelyek azt ismét csökkentik, és így új körforgást indítanak meg.
Bár lényeges különbségek vannak a vizsgált országok között a munkahét vagy a munkanap hossza tekintetében is, ezek a különbségek — úgy tűnik - nem za- varják a kiegyenlítődési tendenciát. Ezek a tendenciák figyelhetők meg az Egye—
sült Államok 1889—1965. évi adataiban is. Az Egyesült Államokban a munkahét át- lagos hossza 1889-ben még 55 óra volt, 1965—ben pedig 40 órát tett ki.
Érdekes megjegyezni, hogy 1836—ban Nassau William Senior angol közgazdász (1790—1864) azt állitotta, hogy a pamuttextilipar egész nettó profitját az ,,utolsó órában" azaz a munkanap tizenegyedik órájában és a további félórában keres-
A MUNKA ARÁNYA 1005
4. tábla
wie/dolgozó ipari ágazatban és 14 országban, 1963 (százalék)
; lfs
k 'xi x
§ _. §. § § 2 342 $
35317 .. 13 .. 07? 3 ; 43? $ '; 333 (3133 1'? *8 "8 agy: egi-ua .a: 3-43' 32 igao't. _a; 37.23 1363 9 18. 3
ÉEUNBX 43?- .__ GÉE' 'EO *;É—ty )"—€ .o.g)m. ;) Eat—"PD x.y...o 193! B _
krt.—t én fiam -*E— 05er % "'Mi H 9343? 33? 90— 03 :0239—13—2 0.491 899 ..,—g 50 1.592! :r: a 1303. 030 van" ?
mvxmlOBml)—03m'xü.9— 232301 13.15 0.015: 05 33301 xamjuJYEÉK-É—z'ő §
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ' 20 _ 21 , 12
l
0.559 0.537 0.353 0.397 0.548 . 0.569 0.550 . 0.582 0.565 0.614 0.533 0.529 1.
0.640 0.476 0.349 0.172 0.545 - 0.466 0.634 0.593 0.598 0.631 0.574 0.513 2.
0.523 0.523 0.288 0.288 0.481 0.373 0.582 * 0.582 % 0.486 0.603 0.613 0.463 3.
0.333 — . 0.333 — 0.444 ; — 0.667 % 0.500 0.429 , 0.636 0.400 0.505 4.
0.543 0.582 0.391 0.271 0.458 . 0.472 . 0.532 . 0.536 : 0.490 - 0.656 ; 0.544 0.507 5.
0.622 0.601 ' 0.417 0.347 ; 0.525 1 0.613 0.634 : 0.634 — 0.605 0.650 , 0.551 0.572 6.
0.536 0.389 1 0.403 0.408 § 0.332 0.444 0.541 . 0.322 0.470 0.667 . 0.628 0.460 7.
0.428 0.358 3 0252 0.228 0.348 0.460 0.413 1 0.416 . 0.333 0.354 1 0.407 0.367 a.
0.500 0.394 § 0.358 . 0.305 . 0.431 0.437 0.569 1 0.605 . 0.500 0.520 0.500 0.454 9.
— ! 0.402 ; 0.314 1 — ! 0.432 0.597 0.591 0.535 . 0.509 0.795 0.396 ; 0.502 10.
0.509 . 0.509 ; 0.330 ; 0.305 . 0.456 0.513 0.545 '. 0.543 . 0.560 0.513 0.493 : 0.485 11.
0.642 ; 0.541 ; 0.301 0.350 ; 0.464 0.415 0.561 ; 0.540 . 0.565 0.518 0.531 5 0.493 12.
0.563 1 0.558 ; 0312 0.173 — 0.470 0.478 0.591 * 0.607 ; 0.597 0.673 0.516 l 0.517 13.
0.666 : 0.500 l 0.375 0.500 . 0.470 0.333 0.571 0.600 ! 0.461 0.641 . 0.355 í 0.542 M.
0.531 l0.490 10.347 lo.312 l 0.461 l0.476 lo.567 las—13 lo.512 [0.609 l0.517 l0,494 l
ték meg. és ezért a gyári munkaórákat nem lehet napi tiz órára csökkenteni.
Ugyanezzel érveltek a londoni közgazdászok 1848—ban a munkanap csökkentésé—
vel kapcsolatos törvény ellen. Ezt kommentálta Marx. és megjegyzése így vissza- tekintve igen figyelemre méltó. Valóban prófétai éleslátással mondta: ,.Az a ki- jelentés pedig. hogy a munkás az első 5 3/4 órában munkabérét és az utolsó 5 3/4 órában tiszta nyereségeteket termeli meg. ugyancsak nem jelent semmi mást. mint azt. hogy az 53/4 órát megfizetitek és az utolsó 53/4 órát nem fizetitek meg."") A marxi terminológiában az ..értéktöbblet". amelyet a második öt és há- romnegyed órában termel meg a munkás. azonos azzal az értékkel. amelyet előbb leírtunk, és amit megkapunk, ha a hozzáadott értékből levonjuk a munka érté- két és a berendezések értékcsökkenését. Más fejezetekben Marx rámutatott arra.
hogy az értéktöbbletnek határa van. és illusztrációként egyenleteket használt.
amelyekben feltételezte (: munka arányának kiegyenlítődését.G (Ne felejtsük el, hogy mindezt Marx pontosan 100 évvel ezelőtt irta le.)
A bérarány (a kifizetett bérek összege osztva a hozzáadott értékkel) relatív stabilitása — az Egyesült Államokban már 1889 óta a 0.5 érték körüli — támpontul szolgálhat a jövedelem— és árpolitika alkalmazásához más fejlett feldolgozó ipar- ral rendelkező országok részére. Ez a központi tendencia mércéjét nyújtja az egész feldolgozó iparra. és segítségével megállapítható. hogy az egyes ipari ágazatok bizonyos stabilitást mutatnak az átlaghoz viszonyitva. Érdemes felfigyelni azoknak az ipari ágazatoknak a jelentőségére. amelyeknek béraránya nagyon közel áll
az egész ipar átlagához. Ilyen például az Egyesült Államokban (: kohászat, bele—
értve az acélipart is. Az acélipar béraránya 1962—ben. amikor Kennedy elnök megakadályozta az acél órának további növekedését, 0.54 volt. ami 1963-rc1 visz—
szaesett 0.48—ra. A hozzáadott érték ugyanis növekedett. de növekedését nem ki-
5Karl Marx: A tőke. A politikai gazdaságtan birálata. Első kötet. Karl Marx és Friedrich Engels Mű—
vei 23. köt. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1967. 212. old.
6U. a. 494—497. old. *
1006 F. .1. LOFTUS
sé'rte a bérek emelkedése. T965-re Johnson elnök 3.2 százalékos bérelőirányzato következtében a bérarány O,47—re csökkent. ,
Felismerhető hasonlatosságok vannak az egyes országok gyakorlatában a különböző ipari ágazatok tekintetében. Általában megállapítható, hogy adott ipari
ágazatok a paritástól azonos módon térnek el valamennyi országban.. A követ——kező táblákban részletes számításokat tettünk közzé az 1963. évre. 20' iparoso—
portra az élelmiszeripartól kezdve a közlekedési eszközök (a gépkocsi *és egyéb közlekedési eszközök) gyártása ágazatig. Minden országban —- néhány kivételével
—— a bérarány a dohányiparban a legalacsonyabb, és a közlekedési eszközöket gyártó ipari ágazatban a legmagasabb. (Itt a legmagasabb a munka történetében.) A közlekedési eszközök gyártásának általában magas a béraránya, legmagasabb azokban az országokban, amelyekben főleg import alkatrészeket szerelnek ösz- sze (például Dél-Rhodesiában, Ausztráliában. Izraelben, Finnországban), és leg-
alacsonyabb az Egyesült Államokban. A vizsgált 14 ország átlagos béraránya ebben az iparágban 1963-ban 0.61 volt, az Egyesült Államokban 051, az Egyesült
Királyságban 0.61. '
5. tábla
A bérek és fizetések aránya a hozzáadott értékhez viszonyítva az Egyesült Államok feldolgozó íparában ágazatok szerint, 1964
Házzazdgázéegfk Bérek és fizetések
Termék ' § ——-
millió dollár (533215)
5 ;M ,7_ ,_,____,",.z,
Élelmiszer . . . 23 053 9039 ( 0.40
Dohány . . . . . . . . . . . § 1772 353 1 0.20
Textilipari termékek . . . : 6736 3651 . 0.511
Ruházati és hasonló terméke . . . 8150 ; 4696 0.58
Fűrészáru és faipari termékek . . . ' 4361 2535 0.59
Bútorok és beépitett ; l
berendezési tárgyak . . . 3225 1838 0.57
Papír és rokon termékek . . . 7805 3683 ; 0.47
Nyomda és kiadó . . . , . . . 11065 1 5849 ; 0.53
Vegyi anyagok és _
rokon termékek . . . . . . . 19133 É 5340 ? O,27
Kőolaj- és széntermékek . . . 3774 % 1127 ' 0,30
Gumi és műanyagtermékek . . . . *' 4984 § 2544 ,, 0.51
Bőr és bőrtermékek . . . 2270 . 1 287 : 0.57
Kő-. agyag- és üveg- f *
termékek . . . . , . . . . . 7520 3369 0.45
Elsődleges fémgyártási
ágazatok (kohászat) . . . 16732 — 8477 0.51
Fémipari termékek . . . 12636 ) 6857 ' O,54
Gépgyártás stb. . . . . . . . . 19763 i 10 587 ! 0.54
Villamosaépgyártás . . . 18040 _ 9417 ! 0,52 Közlekedési eszközök . . . , 23 961 1 12265 ; 0,51
Készülékek (műszerek) és § '
*rokon termékek . . . 4333 2 021 * 0.47
Vegyes feldolgozó ipar 6647 ' 3836 ; 0.58
Ipar összesen (átlag) -— l —— 0.48
Forrás: Statistical Abstract of the United States. Washington.
A MUNKA ARÁNYA 1007
A vegyiparnak minden országban alacsony a béraránya: az átlag 035, az Egyesült Államokban 0.33 és az Egyesült Királyságban 035 volt. Az összes ipari
ágazat közül a dohányiparban alakult ki a legalacsonyabb bérarány (O,26).'
és mind az Egyesült Államok. mind pedig az Egyesült Királyság béraránya az átla- gosnál kisebb (020, illetve 025).
6. tábla
A bérek és fizetések aránya a hozzáadott értékhez viszonyítva az Egyesült Királyság feldolgozó ipaíában ágazatok szerint, 1963
l Hozzáadatt érték
(value added) ! Bérek ésfizetések
regmék i.,—, W,, , ,, . .. , , ,,,,,.,___m,_,._, "__",
millió font § i (533233)
Élelmiszer . . . , . . . , 794 352 0.44
ltal. . . . . . . . . . . . , 336 102 l 0.30
Dohány . . . 118 30 ; 0.25
Textilipari termékek. . . 705 401 , 0,57
Ruházati, cipő- és
konfekcióipar . . . . , . . 401 244 0.61
Fa— és parafatermékek . . . 164 102 062
Bútor és beépitett '
berendezési tárgyak . . . 126 82 0.65
Papir és popírtermékek . . . 307 153 050
Nyomda és kiadó . . . 530 , 305 0.535
Bőr és bőrtermékek
(bőrruhózati termékek '
kivételével) . . . , . , 59 33 0.56
Gumitermékek. . , . . . ' 173 93 0.54
Vegyi anyagok és '
vegyi termékek. . . 1 031 364 035
Kőolaj- és széntermékek . . , . . _ 93 37 ; 0.40
Nem fémes ásványi ; -,
termékek . . . 421 231 055
Fémgyártás (kohászat) . . . 826 470 057
Fémtermékek (kivéve a gép-
gyártást és a közlekedési '
— eszközök gyártását) . . . 599 330 0.55
Gépgyártás (kivéve
a villamosgépcivórtást) . . . 1318 768 0-58
Villamos gépek. készülékek,
eszközök és felszerelések . . . . 975 550 0.56
Közlekedesi eszközök . . . 1342 325 0161
Egyéb feldolgozó ipar . . . 371 198 ; 0.53
Ipar összesen(átlag) l — —— O,53
l
Forrás: Growth of World Industry. 1953—1965. Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala. New York. 1967.
Az egyes országokról és a főbb ipari ágazatokról rendelkezésre álló 1963.
évi arányok részben tájékoztatásul szolgálnak, részben pedig további statisztikai vizsgálatokat is lehetővé tesznek. Az adatok alapján megfigyelhető például. hogy
a 20 bemutatott ipari ágazat közül az Egyesült Államokban a magas munkabér—
költségek ellenére 11 ipari ágazatban a bérarány alacsonyabb, mint a 14 or—
szög átlaga. ugyanakkor az Egyesült Királyságban csak három ipari ágazatban marad az átlagos szint alatt.
1003 P. ]. LOFTUS
Az adatokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni továbbá, hogy Japánban min—
den ipari ágazatban igen alacsony a bérarány. A japán ipari ágazatok bérará—
nyának átlaga csak 037. szemben a 14 ország adatával, amely 0.49. Általánosí—
tásként — egyéb tényezőket azonosnak tekintve — azt lehet mondani, hogy az ala- csony bérarány a versenyképesség terén előnyt biztosít, a magas bérarány viszont hátrányt jelent az ipari országok számára a világpiacon. Japán nagyelőnye a közlekedési eszközöket gyártó ipari ágazatban — elsősorban a gépkocsi- és ha—
jógyártásban —, hogy béraránya ezekben az ágazatokban 0,35, tehát jóval alacso—
nyabb a többi ország átlagos O,61—os arányánál. _
Japán speciális körülményei miatt —— amelyek sajátságosnak tekinthetők ipari fejlődésének jelenlegi szakaszában — a statisztikai vizsgálatok Japán adataival együtt és Japán adatai nélkül is elkészültek. Ez a már közölt 1963. évi adatok alap—
ján történt. ugyanis erről az évről állt rendelkezésre a legtöbb adat. Annak a fel- tevésnek a vizsgálata. hogy a munka arányának átlaga a feldolgozó ipar által létrehozott hozzáadott értékben 0,50, egyaránt elfogadhatónak bizonyult —— 5 szó- zalékos szintkülönbséggel — Japánnal együtt és Japán nélkül.7
A munka arányának átlaga valamennyi országra vonatkozóan 0.49 (a hozzá- adott érték 49 százaléka) 10 százalékot közelítő variációs koefficienssel, Japán
nélkül viszont 0,53 (a hozzáadott érték 53 százaléka) volt 6 százalékos variációs
koefficienssel.Korábban már hangsúlyoztuk, hogy a bérarány stabilitása a fejlett feldolgo—
zó iparral rendelkező országokra jellemző. Remélhető, hogy további tanulmányok majd pontosabban meghatározzák ezeknek az országoknak a körét. llyen tanul-
mányok fedték fel azt az érdekes lehetőséget. hogy a bérarány kiegyenlítődése azokra az országokra jellemző. amelyekben az egy foglalkoztatottra számított ter- melékenységi színvonal meghaladja a 2500 dollárt (1958. évi árakon és átszámítási árfolyamon). Ezt igazolja az ábra. Látható, hogy azok az országok, amelyekben az egy főre számított termelékenység színvonala az évi 2500 dollárt eléri, közel es- nek a vízszintes tengelyhez, és a bérek és fizetések egységére számitott hozzáa—
dott értékük 2,0 nagyságot ér el. (A bérek termelékenységének ez a mutatója re- ciproka a béraránynak. amely megközelítőleg 0,50.)
A munka aránya az ipari nettó kibocsátáshoz képest hosszú idő óta a gaz- dasági és társadalmi érdeklődés előterében áll. Nyilvánvaló, hogy bizonyos makroökonómiai jellegű empirikus vizsgálatok az alapvető statisztikai adatokra támaszkodva a feldolgozó iparral rendelkező legtöbb országban végrehajthatók, A béraránynak. amely felhasználható a munkaarány megközelítő mérésére, és mint a kifizetett bérek termelékenységének mércéje is alkalmazható. az a hátráv nya. hogy két tényezőből származik.
A két tényező közül az egyik, a hozzáadott érték meghaladja a nettó kibo—
csátás mértékét. mivel az értékcsökkenést is tartalmazza. Az értékcsökkenés sta—
tisztikai mérése pedig számos nehézséggel jár, és ezért még bizonyos ideig a legtöbb országban nem fogják megoldani. A másik tényező a bérek és fizetések összege, és ez szintén nem hasonlítható pontosan össze az országok között, mivel a bérekből és fizetésekből tevődik össze a munka társadalmi jövedelme, és ez kü—
lönböző az egyes országokban, de különösen eltér a piacgazdaságok és a szo- cialista gazdaságok között, mivel a szocialista gazdaságokban számos szociális szolgáltatás ingyenes, mig a piacgazdaságokban a bérekből és fizetésekből kell ezekért a szolgáltatásokért fizetni.
7 s : 0.0479, t (0.05) 13 :: 2.160 (Japánnal),
$ 30,O332, ! (0.05) 12 :: 2.179 (Japán nélkül)
A MUNKA ARÁNYA
1009 Nem kétséges azonban, hogya bemutatott statisztikai idősorok fontos infor- mációkat nyújtanak az egész feldolgozó iparról és a fő ipari ágazatokról 1. a
bérek, 2. 'a hozzáadott érték'és 3'.,_"ag_béraróny vonatkozásában;, A hagyományos gazdaságstatisztikaí adatok kiegészitése ezekkel a sorokkalf'az ipari országokban
sok hasznos célt szolgálhat. 7—A bérek és fizetések egységére jutó átlagos hozzáadott érték néhány piacgazdasággal rendelkező ország feldolgozóríparában, 1958
50 40 ,,
40 ———r—
za -— —
apám?/'Miáf/aywhozzaáaW/án/ÉÉllisa
7,0 -———
4ági/wfir/7250
M'Willliltlllllllllil
m 20 M 4.0 50 630 za 40 20
01 W ágb/taz/a/r/fnajo/a'á/áyyas Ódllíádűffif/Éf //000 Hágár/00001?)
Országok:
1. Dánia 9. izrael
2. Egyesült Királyság 10. Dél-Afrikai Unió
3. Finnország 11. Egyesült Államok
4. Hollandia 12. Kanada
5. lrország 13. Puerto Rico
6. Luxemburg 14, Venezuela
7. Norvégia 15. Ausztrália
8, Svédország 16. Új'Zéland
A tárgyalt jelenségek egyáltalán nem újak. Paul Douglas 1948-ban az Ame—
rican Economic Review-ban megjelent tanulmányában elmondta, hogy húsz évi ku—
tatásainak nagy részét a Cobb-Douglas függvény kidolgozására fordította, amely függvény a változások közötti összefüggéseket 3 változó alapján határozza meg:
1. a termelés (P) a termelés fizikai volumene alapján számított indexszel mérve,
2. a munka (L) a termelésben foglalkoztatott munkások száma alapján számított index—
szel mérve.
3. a tőke (C) az állandó árakon számitott tőke értéke alapján képzett indexszel mérvel Az összefüggéseket a következő egyenlettel lehet összegezni:
P : bL k CJ'
ahol a k értéke megközelíti a 0.75—ot, míg a j a 0.25-ot.
Douglas tanulmányában felhívta a figyelmet arra az összefüggésre, amely a bérek és fizetések, valamint a nettó kibocsátás (vagyis a hozzáadott érték leven—
va belőle a becsült értékcsökkenést) között fennáll. A függvényszámítósokat bi- zonyos specifikus ipari ágazatokra és országokra elvégezték. Mindamellett a füg-
vény összetevői nem szerepeltek a kormányok által rendszeresen publikált gazda-
ságstatisztikákban, mivel a szükséges adatok nem állnak rendelkezésre.1010 torrus: A MUNKA ARÁNYA
PE310ME
Heomwmm ycrroaneM npaanmmaü SKOHOMWIGCKOÉ nem merem oőecueaerme coor—
mcrayrornero paunoaerina yponrm aapaöomoit 'nnarst. JIM erore neoőxonuMo npoaecm rny- őoram attam aaamvroaasncumocreü aapaőomoü nnaru —-— nem —— nponaaommnoém'rpyna
— noxonon. Hacrommm osepx oöoőnxaer re anthem—ram, xoropbte conepmaercsr n cramcmxax 05 oőpaőarsmaroxneü npommmrrennocm pasnmrmx crpan. Anrop nonsepraer nccnenonaamo, a nepsyro orrepens, To coomomeane, xo-ropoe meet macro n penzum—xx c'rpauax mem nemna- Herman :; oöpaőarsmaromeüg npommmnennoc'm sapaőomoü maroü :: cyMHoü, nonocoananuoit croumocru (value added). 11on noaocosnannoit cromwoc'm n omomem x ncuonsaosatmomy a xone oőpaőorm cupmo HBJIXGTCR camoü nucoxoü n paaam npoannem-rsm crpaaax. B oöpaöa-rsraaromeü upomsnmreunocm montam naőmoztare necromyro Beaumocaaab Nem no- BOOO3RaHHoü cromwocrsro n BHMRÉBHHOÉ sapaőoraoü marok. Cornacuo npnnommum e nő—
nmre 1 namam a oöpaöarmaatornaü npomumneanocm—sapaóorw nna-ra 530 mert nepemcnen—
aux orpacrmx, cocraamrer upnönmnrenbno 50% nosocosuaunon cromocm. ara semmim apa- mpuo onuaaxona no ncex rnaausrx upomumnermmx rocynapcraax neaaaacrmo or MICHII'BSOB uponsaoncrna mm pasnumtt ;: npomsrmrreanoü crpyxrype. Óyamaormpoaanne erore apartm—
uecxoro npaamra axansanearaocm nome npocnennrn c nomonmo ameroumxcx ); pacnopxxean mat-ennem); apemaxmx parton no npomsrmrrennocm Coennaeuasrx mraron Amepnm. Taőnma 5 uoxasunaer, uto sra npaxmuecxax nmocaxss meet-cx rre forma a xpyrmott npomwnnea—
norma, no a ); moőoü npomumnesaoc'm. Omocmensnax ycromnom norm sapaöomott mara c 1889 rom mamaaerca oxono 0,5 a Coemenasrx learax, 'n-o mouser nocnymm, a xasecrne opnempa n npymM pannonararomuM pannon oSpaöamaarornen npomumnemoc'mo crpauaM : xozte paapaőorm mum-m noxonon n nen. I/Iccnenosarme noxasarro, lm) aru npomrmnenusre orpacrm no noex crpanax romecraeunmvr oöpasoM mamam or sxansaneamoro marta.
Hpnrroxem conepmr nonpoőuue name sa 1963 ron B montam 20 orpacnen oőpaőarsraato- men npommmreanocm 14 crpan. Moxao ycraaoanrs, u'ro cimu mmm! norm aapaöo'rnoü nnam meet macro a raőatmon npouumnenaocm, a came: nmcoxaa — a rpancrroprnom mama- nocrpoemm. Moxao samemrb, trra :; Coermrreaasrx Illra'rax, necmorpn Ha nucoxyro CTOIIMOCTB paöouen cwm. norm sapaőo'moú nun-m naxonmcx name cpemrero yponusr !! 11, a a Coemmea—
nom Kaponeacrae ronsxo a rpex npommnrreauux orpacrmx. "
SUMMARY
An essential condition of elaboratíng a proper economic policy is to establish the ap- propriate eguilibrium of the level of wages. This reguires the thorough analysis of the rela—
tionships of wages-prices-productivity—income. The paper summarizes the information provided by the statistics prepared about the manufacturing industries of the different countries. The 'author particulary examines the ratio between the sum of wages and salaries paid in the manufacturing industry and the sum of value added in the different countries. The ratio of value added compared to the raw materials consumed in the course of processing is highest in the developed industrial countries. ln manufac—
túring constant relation can be observed between the value added and the wages paid.
_According to the data of Table ! the remuneration of labour in manufacturing is approxi—
mately 50% of the value added in all the countries listed. This value is approximately the same in all the principal industrial countries irrespective of the size of produc—
tion oftthe difference of the industrial structure. The working of this empirical rule of parity can be observed with the help of the available long time series of statistics for the U.S.A.
Table 5 ShOWS that this empirical relationship holds not only for large scale industry but for any industry. The relative stability of the wage ratio is around the value of 0.5in the United States since 1889 and it may provide a basis for other countries wich haveade—
veloped manufacturing industry, in forming their income and price policy. The examination has shown that the given industries deviate from the parity figure in similar ways in all the countries. The annex contains detailed data for the year 1963 relating to 20 indus- tries in 14 countries. it can be laid down as a fact that the wage ratio is lowest in the tobacco industry and highest in the transport eguipment industry. lt can be observed that in the United States, in spite of the high labour costs. the wage ratio is below the average in 11 industries while in the United Kingdom it is only in 3 industries below the average level.
