A munkatermelékenység alakulása a magyar iparban

DR. ROMÁN ZOLTÁN :

A MUNKATERMELÉKENYSÉG ALAKULÁSA A MAGYAR IPARBAN

A termelékenység növelésének meggyorsítása az 1961. ! évvel induló második ötéves tervünk egyik alapvető célkitűzése. Az utóbbi néhány év- ben a termelékenység problémáinak kutatásában, s újabb mérési—elemzési

módszerek bevezetésében lényeges előrehaladást értü nk el.! Az alábbi cikk ezeknek az eredményeknek a felhasználásával t örekszik képet és értékelési:

adni iparunk termelékenységének alakulásárc'xl.2 A cikk először a termel—é—

kenység szinvonalának időbeli (1), majd nemZetközi (2) összehasonlitását adja. Ezután a termelékenység átlagos növekedési ütemét (3) és a termelé—

kenységnek az 1949—1959. évek közötti dinamikáját (4) vizsgálja. A terme—

lékenység növekedésének kérdéseivel foglalkozva két tényező * sserepét

vizsgálja közelebbről: a termé—lés növekedésének (5) és az ipari beruházásait—

nak (6) hatását. Ezután a termelékenységi indexek korlátairól (??) ssel; végül

pedig a termelékenység növelésének tartalékaira (8) mutat rá.

1. A TERMELÉKENYSÉG SZINVONALA IDÖBELI ÖSSZEHASONLITÁSBAN

A termelékenység színvonalát időbeli összehasonlításoknál3 1949—hez, az első ötéves terv bázisévéhez és 1938-hoz, az utolsó háború előtti évhez szoktuk viszonyítani. 1949-ben az ipari termelés az 1938. évi szintet jelen- tékenyen meghaladta, s a termelékenység színvonala is magasabb volt, egy foglalkoztatottra számítva 17,8 százalékkal. Az állami (gyár-) ipart nézve,

! Lásd többek között Lukács Ottó—Román Zoltán: A munkatermelékenységi konferencia tanulságai 1ess6 feladataink a termelékenység mérése terén az iparban. Statisztikai Szemle. 1980. évi

2. sz. 172— . o .

! A cikk ,,A munka termelékenysége az iparban 1958—1959" (Statisztikai Időszaki Közlemé- nyek 35. köt. Központi Statisztikai Hivatal Budapest. 98 old.) c. kiadvány felhasználásával készült.

A közölt adatok forrásául nagyobbrészt e kiadvány szolgált.

' A termelékenység időbeli változásának vizsgálatára az iparban jelenleg négyféle módszert alkalmazunk, ezek:

(

a) a munkaidő-ráfordítások egységére jutó nettó temetési érték indexének meghatározása, b) a munkaidő—ráfordítások egységére jutó nettó termelés indexének meghatározása,

c) a munkaidő—ráfordítások egységére jutó vállalati teljes termelési érték indexének meg- határozása, és végül.—

d) a közvetlen mérés (vagyis a termékegységre jutó munkaórák számának megfigyelése s index számítása az ennek alapján képzett dinamikus vlszonyszámokból, megfelelö mérlegeléssel).

Az a) módszer csak az ipar egészére, a d) módszer pedig csak egyes ipar-ágakon belül kerül alkalmazásra. A b) és e) módszer alkalmazása viszont az ipar egész területére kiterjed. iparágak szerinti részletezésben. E két utóbbi módszer közül megbizható képet a b) módszer ad a termelé—

kenység alakulásáról. A nettó termelés közelítő indexe alapján számított termelékenységi indexe—

ket a termelés termékek szerinti összetételének és a kooperációnak a változásai csak kismérték—

ben befolyásoliák. Az esves mérési — indexszámítási módszerek közös és sajátos korlátaival a 7. pontban fogunk foglalkozni.

DR., Rom; MUNKATERMELÉKENYSEG A. MAGYAR IPARBAN 1193

a. temlelékenység —— aszerint, hogy a teljesített munkaórák, a munkások

vagy az összes foglalkoztatottak alapján számítjuk —— 22,8, ll,2, illetőleg O,;

százalékkal volt magasabb az 1938. évi szintnél.4 A foglalkoztatottak egy tel—

jesitett órájára vonatkoztatott termelékenység 1949—ben közelítő számítá—

110 2 , , ,

sunk szerint az állami iparban (1223 — É: 110,6)_11 szazalekkal, az egesz

!

ipart tekintve pedig 28 százalékkal haladta meg az 1938. évi szintetfs A ter—

melékenység 1959. évi színvonalát közelebbről a következő indexekkel jel—

lemezhetjük.

1. tábla A termelékenység színvonala a magyar iparban 1959—ben

; ; A termelékenység színvonala

1959-ben

Index az 1949. az 1938.

évi százalékában

Ipar

Az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés indexe ... 160,0 188,4 A foglalkoztatottak egy teljesitett munkaórájára jutó nettó

termelés indexe* ... 162,1 208,2

Állami (gyár—) ipar

Az egy foglalkoztatotti—a jutó nettó termelés indexe ... 156,7 157,0 A foglalkozmtottak egy teljesitett munkaórájára jutó nettó

termelés indexe* ... 158,8 l73,5 Az egy teljesitett munkaórára. jutó nettó termelés indexe . .. 151,5 186,0 Az egy munkásra jutó nettó termelés indexe ... 149,4 166,1

Az egy munkásra jutó vállalati teljes termelés indexe" . . . 159,4 180,0

* Az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe osztva az egy munkás által teljesített mun- kaórák számának indexével.

** Az 1960 elején kijavított index—értékek. A javítás a vállalati teljes termelési index 1949-—

1954.évi értékelt oly módon helyesbítette, hogy ez az index tartalmi sajátosságait (kooperáeió—

változások, termék-összetétel—változások hatása stb.) ne érintse, hanem azon tényezök befolyását küszöbölje ki, melyeknek az index helyes számítása esetén—nem lett volna szabad érvényre jut—

nlok (csoportárak alkalmazása, kiinduló adatok hibái, a befejezetlen termelés felértékelése, kor- rekciók elmulasztása vállalati átszervezés esetén stb.).

Jellemzőnek a foglalkoztatottak egy teljesített munkaórájára jutó nettó

' A termelékenységi indexek számításánál a Központi Statisztikai Hivatal a munkaidő-ráter—

dítások kifejezésére ez idő szerint a munkáslétszámot, az összlétszámot és a munkások teljesített óráit használja. Tulajdonképpen a leghelyesebb az lenne, ha a fő indexet az összlétszám teljesí-tett órélval határoznánk meg; így a munkaidő—ráfordítások körét nem szűkítenénk le a munkás állománycsoportra s ugyanakkor a ténylegesen ledolgozott idő termelékenységet vizsgálnánk, különválasztva azt az egy főre jutó órák számának a munkarendszertól, a munkaidő hivatalos csökkentésétöl és sok más tényezőtől mgg változásától. Az összlétszám teljesitett óráit jelenleg nem vesszük számitásba, ezért a továbbia ban elsősorban a munkások teljesített óráira vonat- koztatott termelékenységi indexekkel dolgozunk. Az összes létszám (a foglalkoztatottak) egy teljesitett órájára jutó termelés indexel azonban közelítőleg jelenleg is meghatározhatók oly módon, hogy va y az e y munkásórárs jutó termelés indexét szorozzuk a munká—sietnem láss;—

dolgozókon belü arány nak változását kifejező lndexszel, vagy az egy foglalkoztatottra jutó ter—- melés indexét osztjuk az egy munkás által teljesített munkaórák számának indexével. Mindkét esetben feltételezzük, hogy az egy fő által teljesített órák száma a munkásoknál és a többi

létszámkategórlánál azonosan változik. *

' A munkások és az összes fo lalkoztatottak létszáma — ha az állami iparról van szó ——- nem tartalmazza a fiatalkorú kisegít munkaerők, az otthon dolgozó munkások, valamint az ! ari kutató- és fejlesztő intézetek dolgozóinak számát. Az iparban foglalkoztatottak összlétsz ma magában foglalja az előbb figyelmen kívül hagyott létszám—csoportokat s természetesen a kis- ipari szövetkezetek és a magánkisipar teljes létszámát is.

1194 * , na. nem mmm

ség színvonala mind az állami, mind az össziparban mintegy 60,százalékkal volt magasabb mint 1949-ben; 1938—hoz képest a termelékenység növeke—

dése az állami (gyár—) iparban 74, az egész iparban 108 százalék.

Az összipari termelékenységnek az állami (gyár-) iparénál jóval na—

gyobb emelkedése bizonyára elsősorban annak tulajdonítható, hogy a vizs—

gált időszakok között az iparon belül a magasabb termelékenységű állami (gyár—) ipari tevékenység aránya jelentősen megnövekedett. _

Az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés az állami iparban 1960. ,I.

félévében az 1959. év átlagához viszonyítva 2,7 százalékkal, 1959. I. félévé—

hez viszonyítva 6 százalékkal növekedett. 1960. I. félévében tehát a terme—

lékenység színvonala az állami iparban ——- közelítőleg -- mintegy 63 száza—

lékkal, az egész iparban pedig mintegy 66 százalékkal volt magasabb, mint 1949—ben.

A termelékenység színvonala 1959—ben 1949-hez viszonyítva az állami iparon belül, az egyes iparcsoportokban és főcsoportokban a következőkép—

pen alakult.

2. tábla

A termelékenység szinvonala 1959-ben az állami ipar egyes csoportjaiban és főcsoportjaiban

Az ágazat

Az egy A foglalkoz- arám-a

(6110!!th Az egy A, egy tiltottak l.! állami munkás- munkánra dolgozóra ?" "315335 iparban

órán. tett munka— : foglalkoz-

Iparcsoport, főcsoport órájára (zatot—tak

1959. évi áággggví utó nettó termelés színvnnala 1950-ben "

j az 1949. évi százalékában $$$?

Bányászat ... 105, 7 97, 8 97,0 104, 9 _ , " 1357 Vas-, acél- és fémgyártás ... 136.9 132,0 136, 2 1415 _ 7,3 Gépgyúrtás ... 205,4 195, 1 205,3 216, 3 165 Villamosgépipar ... 179,0 l7l.5 189,5 1983 TJ Műszeri par ... 2663) 276,5 289, 5 279, 7— _,—_;—_2,3 _ Vas- és fémtömegcikkipar ... 156,3 159,9 165,7 1623 4,1

!Gépipar ... . . . 191,4 _ 184,5 195,1 2023 30,o

Villamosenergiaipar ... 138.8 I37.7 159.9 161.3 3,3 Építőanyagipur ... . ... mao 162,4 165,6 169,2 653

Vegyipar ... 217,6 210,7 243,2 25l,1 4.3

Gumi- és műanyagfeldolgozó ipar ... 159,l 164, 7 185, 4 179. 6 0,9 Nehézipar ... 1511 150,6 157,3 1643' 65.8 Nehézipar, bányászat nélkül . ; ... 1 76, 1 170, 7 180, 8 ] 86,7 52, 1 Faipar ... l72,7 " l78,6 173,6 163,2 2,6 Papír-ipar ... 179,4 190,2 188.5 1783 O,'7 Nyomdaipar ... 194,0 , 194,8 20l,8 201,0 l,3 Textilipar ... 126,6L 129,4 134,0 1312 10.70 Bőr- és szőrmeipar ... 102.8 110, 2 117, 8 IIOA O, 7 Ruházati ipar ... 132,1 1435 150.2 l38,4 6,1 Vogyesipar ... 117,6r l27,6 ll9,6 1102 320 Könnyűipar ... 140. 1 14116 l49,7 1456 244

Élelmiszeripar ... 147,1_ 151,4 nm 164.5 9.8

Állami ipar ... 151,5 149,4 156.7 l58,8 1004) Állami ipar, bányászat nélkül ... 161 , 5 — 161, 5 170, 5 171, 5 86,3

a ( _, ' :

MUNKA'I'ERWLÉKENYSEG A MAGYAR IPARBAN 1195

1. ábra.. A termelékenység színvonala* 1959—ben 1949—hez viszonyítva az állami ipar egyes iparcsoportjaiban

:) 50 mp 750 206 250 500?:

línyisza/ , [la:-, atal-!sfe'myyá/v/ás üggyé/lás

I'll/amnsgebabap Niszan/pan

[las-ésű/n/á'r/Jegaifh'pw őe'p/pan

MY/amasmer'y/áóaan

f'p/Via/fyayóaap

[legy/pan

őumi—ásmá'a/J/ag/S'M/yvzó/jaap , IMA—Joan

lebéz/ka/vúányáa'za/né/íű/

Falke/' Pap/húgai!

Wanda/pap fex/lnpa/v

Ba'?- -e'.r szirma/pan kvháza/l'óva/r remes/par-

Kábnyűpai' f7e/M/3'zeP/jeap

Álma/lme

47/am1'ljzanbálzjv'szafné/éű/

* A foglalkoztatottak egy teljesített munkaórájára jutó nettó termelés indexe alapján.

A munkaidő—ráfordítások különböző számításbavétele az egyes ipar- csoportok termelékenységének egymáshoz viszonyított alakulásaról alko- tott képet jelentősen Mfolyásolja. Jellemzőnek itt is a foglalkoztatottak egy teljesített munkaórájára jutó nettó termelés indexét vesszük. (Ez néhány iparcsoportban —— így elsősorban a vas—, acél- és fémgyártásban, a gépgyár—

tásban, a villamosgépiparban és a faiparban —- a munkaidő—ráfordítások mindhárom szokásos kifejezésével számitott termelékenységi indextől szá- mottevően eltér.) A termelékenység l949-hez viszonyított 1949. évi színvo—

nalának iparcsoportok közötti összehasonlitásához meg kell jegyezni, hogy az alapul szolgáló termelékenységi indexek korlátai a különböző iparcsopor—

tokban eltérő súllyal érvényesülnek. A holtmunka-ráforditások alakulása például a

villamosenergiaiparban nyilvánvalóan sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a ,,munkaigényes" bányászatban vagy gépiparban. A termékek minősége, korszerüse'ge, választéka is különbözőképpen változhat és külön-—

böző pontossággal figyelhető meg az egyes iparcsoportokban (különös figyel—

met érdemel ebből a szempontból például a gépipar, a ruházati ipar). Figye—

lembe veendő emellett, hogy magának a termelési, illetőleg termelékenységi indexnek sem azonos a hibahatára az egyes iparcsoportok tekintetében; köz—

tudomású például, hogy a gépipari indexekkel szemben sokkal kisebb pon- tossági követelmények támaszthatók, mint például a textilipar indexeivel szemben.

Mindezek előrebocsátása után —— az egyes iparcsoportokat össze—

vetve —— megállapíthatjuk, hogy 1949—1959 között az átlagosnál lényegesen jobban nőtt a termelékenység színvonala a műszeriparban, a vegyiparban, a gépgyártásban, a villamosgépiparban, valamint a nyomdaiparban. (A növe—

1196 DR. nem 393539N ; k " , ,

kedés néhány tényezőjére a későbbiekben még visszatérünk.) Az átlagosnál jóval kevésbé emelkedett viszont a termelékenység a bányászatban, a vas—, acél— és fémgyártásban, a textiliparban, a bőr— és szőrmeiparban, a ruhá——

zati iparban, a vegyesiparban. Különösen feltűnő a termelékenység csekély növekedése a bányászatban, a bőr— és szőrmeiparban, valamint a vegyes- iparban. A bányászatban ez a jelenség jórészt megmagyarázható azzal, hogy a termelés 1959—ben lényegesen kedvezőtlenebb geológiai feltételek között folyt, mint 1949—ben. A bányászat legfontosabb hazai ágában, a szénbányá—

szatban például az egy munkásórára jutó nettó termelés 1959—ben mindössze 7,7 százalékkal volt magasabb mint 1949—ben, ugyanakkor az egy műszakra jutó tonnában mért széntermelés 31,3 százalékkal növekedett. A két index nagy eltérését az magyarázza meg, hogy a tonnában kifejezett termelés je—

lentős növelése az átlagos fűtőérték számottevő csökkenése mellett ment végbe, egyrészt az egyes szénfajták fűtőértékének romlása, másrészt a ma- gasabb fűtőértékű szénfajták termelési arányának csökkenése folytán.

A vegyesiparban a termelékenység mérése az ágazat sajátossága miatt bi—

zonytalan, emellett ezen a területen --— nagy része javitóipar, háziipar ——

valóban nem lehet nagy termelékenység-növekedéssel számolni. A bőr- és szőrmeiparban viszont a termelékenység csekély növekedése nem magya- rázható hasonló adottságokkal.

Az egyes iparcsoportok termelékenységének összevetésénél felmerül- het az a gondolat, hogy egyes területeken azért volt kisebb a termelékeny—

ség növekedése, mert színvonaluk a bázisidőszakban, 1949—ben már vi- szonylag magasabb volt s így e területeken a termelékenység növelésére kisebb lehetőségek nyíltak. Természetesen nem közömbös az, hogy vala—

mely ágazat a termelékenység növelésénél milyen szintről indul el, s a ter- melékenység növelésének lehetőségei sem egyformák az ipar különböző területein (főképpen a beruházásokat figyelmen kívül hagyva), mégis hely—

telen lenne, ha például a kohászat vagy a textilipar termelékenységének lassú növekedésére főként ilyen magyarázatokat keresnénk.

Az egyes iparcsoportok termelékenységi szinvonalának az 1938. évi szinttel való összehasonlításához jelenleg nem állnak megfelelő adatok ren- delkezésre. Ilyen hosszú távú összehasonlítás —— bármennyire is érdekes lenne -— egyébként is igen nagy nehézségekbe ütközik. A termékek kicse—

rélődése, illetőleg minőségük lényeges változása ugyanis mind árindexek számítását —-— értékmutatók felhasználása esetén —, mind a termékegységre jutó ráfordítások közvetlen összemérését igen szűk körre szorítja. Kísérlet—

képpen megpróbáltuk két iparág, a Vas- és acélgyártás és a pamutipar ter- melékenységi indexelt hosszabb időszakra (1926—tól, illetőleg 1925-től keze- dődően) rekonstruálni a termelékenység közvetlen mérési módszerével.3 E számítások szerint a termelékenység színvonala 1949—ben a vaskohászatban

mintegy 15 százalékkal alacsonyabb, a pamutiparba n 5—10 százalékkal ma—

gasabb volt, mint 1938-ban. 1938 azonban a pamutipar szempontjából nem tekinthető jellemző évnek, a korábbi években ugyanis 10—20 százalékkal magasabb termelékenységi szintet is elért ez az iparág. A termelékenység növekedése e kísérleti számítások szerint ebben a két — az egész iparra teré- mészetesen távolról sem jellemző —— iparágban nemcsak 1949—hez, hanem

a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva is Viszonylag csekély volt.

' Román Zoltán.- A munkatermelékenysé alakulása a vaskohászatban és a pamütlpavban.

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdas gtudományi Intézete részére készített tanulmány.

Kéziratban. ' *

MUNKATERMELÉKENYSÉG A MAGYAR IPARBAN 1197

Külföldi adatokkal is cáfolható, hogy a kohászat vagy a textilipar ter—

melékenysége szükségképpen kisebb ütemben növekszik, mint az ipar átla—

gos termelékenysége. A Német Demokratikus Köztársaságban például 1950—1958 között mind a kohászat, mind a textilipar termelékenységének növekedése meghaladta az ipar átlagos ütemét, Csehszlovákiában a kohá- szatban nagyobb, a textiliparban kisebb volt a termelékenység növekedése az egész iparra számított átlagos növekedésnél. A Német Szövetségi Köz—

társaságban forditva: a textiliparban kb. az egész iparra számított átlagos növekedéssel azonosan, a kohászatban pedig kisebb ütemben növekedett a termelékenység.

A termelékenység 1959. évi (1960. I. félévi) színvonalának értékeléséhez az időbeli összehasonlítás természetesen nem elégséges. Ezt legalábbis két oldalról ki kell egészíteni: 1. hogyan áll iparunk termelékenységének szín—

vonala nemzetközi összehasonlításban és 2. hogyan értékelhető a termelé—

kenység növekedési üteme.

2. A TERMELÉKENYSÉG SZíNVONALA NEMZETKÖZI ÖSSZEI—IASONLITASBAN

A magyar ipar termelékenységi színvonalának nemzetközi összehason—

litása terén a szélesebb kutatómunka csak a közelmúltban indult meg, meg—

bízható eredmények tehát csak későbbi időpontban várhatók. Az egyéni ku—

tatás e téren nehezen leküzdhető korlátokba ütközik. Az első ilyen számí—

tások —— eléggé durva közelítéssel —— azt állapították meg,7 hogy a magyar ipar termelékenysége 1955—ben — átlagosan —-— a lengyel ipar termelékeny- ségével körülbelül egy szinten állt, a szovjet ipar termelékenységének felét nem sokkal haladta meg. A színvonal—arányok iparáganként természetesen igen eltérők. Az alábbiakban néhány természetes mértékegységű termelé—

kenységi mutató nyers összehasonlitását adjuk az 1958. évről. Hangsúlyozni kell, hogy ez az összehasonlítás igen durva képet ad, mert a megfelelő sta—

tisztikai évkönyvekből vett mutatók tartalmi azonosítása (a termékek és a munkaidő—ráfordítások azonos körének, azonos számbavételének tisztázása) még csak most van folyamatban. (Lásd a 3. táblát.)

Ha a közölt viszonyszámok megbízhatóságát, a felhasznált mutatók összehasonlithatóságát illetően komoly fenntartásokkal is élünk, akkor is megállapítható, hagy a magyar ipar termelékenységi színvonala a szovjet és a cseh ipar mögött jelentősen elmarad. Ezt az eddigi érték-mutatók alapján végzett vizsgálatok és más közelítő számítások (például az egy munkásra jutó Villamosenergia—felhasználás egybevetése) is megerősítik. További szá- mításokat is figyelembe véve, valószínű, hogy a termelékenység színvonala a Német Demokratikus Köztársaság iparában is lényegesen magasabb, a lengyel iparban kb. velünk azonos szinten áll, Romániában és Bulgáriában pedig alacsonyabb mint nálunk. Helyes, ha megjegyezzük ehhez, hogy a szovjet, a cseh és a német ipar termelékenysége az amerikai ipar termelé—

kenységétől ugyan elmarad, de ettől eltekintve a Világ élvonalában áll és állt már a második világháború előtt is, a magyar ipar termelékenységi színvonala Viszont messze elmaradt ettől a szinttől. Az alapkérdés szá—

munkra az: csökken-e ez az elmaradásunk, közelebb kerülünk-e a fejlet- tebb országok termelékenységi színvonalához. Erre a termelékenység átla—

gos növekedési ütemének elemzése adhat választ.

1 Román Zoltán: A munkatermelékenység nemzetközi összehasonlítása az iparban. MTA Közgazdaságtudományi Intézetének Közleményei. 5. sz. 1959.

2 Statisztikai Szemle

1198 , , na. ROMAN mmm , ;

;. tábla—

A magyar ipar néhány ágazatának termelékenységi színvonala nemzetközi ös'szehasonlításban (nyers adatok?

A termelékenység színvonala a magyar iparban 1958—ban

Ágazat :, szovjet a cseh a lengyel

ipar termelékenvségi színvonalának százalékában

Feketeszénbányászat" ... 52 46 51 Bamaszén- és lígnitbányászat** . . . . ; 22 .

Kőolajbányászat ... . 224 330

Vasércbányászat*** ... . 115 290 N yersvasgyártás ... 14 39 37

Martinacélgyártás ... 36 68 76

Hengerelt áru termelés ... 29 43 .

Öntvénytermelés ... . 74 .

Villamosenergia—termelés ... . 52 49

Cementgyártás ... 74 75 88

Téglagyártás ... . 107 .

Fűrészárutermelés ... . . 93

Pamutipar ... 56 85 115

Gyapjúipar ... 53 81 95

Selyemípar ... . . . . 68 73 96 Cipőipar ... . ... . . . . . . 64 69 Cukoripar . . . ... ,... . . 83

Sőripar ... . . 145

Cigarettagyártás ... . . l 11

' * Az egy munkásra jutó termelés természetes mértékegységben kifejezett mutatói alapján.

Forrásul az egyes országok statisztikai évkönyve! szolgáltam

" A tonnában mert termelés alapján, a kalóriatartalmat figyelmen kívül hagyva.

"* A tonnában mert termelés alapján, az Fe—tartalmat figyelmen kívül hagyva. —

3. A TERMELÉKENYSÉG ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSI ÚTEME

A termelékenység átlagos növekedési ütemét vizsgálhatjuk egyrészt a magyar ipar tekinteteben különböző időszakokra vonatkozóan, másrészt nemzetközi összehasonlitásban. Mindkét vizsgálatnál elsősorban két prob- léma okoz gondot: a megfelelő időszakok kiválasztása, továbbá az átlagos növekedési ütem kiszámításának alapjául szolgáló termelékenységi indexek összehasonlíthatósága. Az átlagos növekedési ütem elvileg bármely időszak tekintetében összevethető, csak az eredményt helyesen kell értékelni. Az alábbi tábla azonban rávilágít arra, hogy — ha a termelékenység növeke—

dése nem volt egyenletes ——5 az időszakok megválasztásától függően rend- kívül eltérő átlagos növekedési ütemet kaphatunk. (Lásd a 4. táblát.)

Komoly problémát jelenthet az összehasonlítható termelékenységi in—

dexek kiválasztása is. A magyar ipar termelékenységének felszabadulás előtti alakulásával való összehasonlításhoz szilárd alappal nem rendelke—- zünk. A Központi Statisztikai Hivatal csak 1948—tól tesz közzé termelékeny—

ségi indexeket, korábban csak a Magyar Gazdaságkutató Intézet Végzett ilyen számításokat. Az Intézet ,,a technikai haladásról és racionalizálásról"

más—más indexsort közölt a felszabadulás előtt kiadott helyzetjelentésében (A), az 1938-ban kiadott 15. sz. külön kiadványában (B) és az 1947—ben ki—

adott 6. sz. füzetében (C).

MUNKA'I'ERMELEKENYSEG A MAGYAR IPARBAN , 1199

4. tábla

A termelékenység átlagos évi növekedési üteme a magyar iparban különböző időszakokban* (százalék)

Időszak ——1950 —1951 ——1952 —-—1953 —1954 -—1955 -—1956 —1957 ——1958 ——1959

1949— 12,4 10,0 8,0 6,5 4,4 4,6 3,3 3.8 4,4 4,2

1950— -—— 7,7 5,9 4,7 2,3 3,2 2,2 3,1 3,3 3,9

1951— —— — 4,0 3,2 0,6 l,9 0.7 1,8 2,8 3,4

1952— —— — —— 2,3 ———1,1 l,3 ———O,l 1,4 2,6 3,1

1953— —— —— — —— ——4;4 O, 7 ——O,8 1,0 2,5 2,9

1954— —— —— —— —— —— 6,1 l,1 3,1 4,5 4,1

1955— —— —— -——— — — —— ———4,0 l,6 4,0 3,5

1956— —— — —— —— — —— —— 7,6 8,2 6,0

1957— —— —— —— — — —— -—— —— 8,8 5,4

1958— —— __

* Az állami ipar egy teljesitett munkásórára jutó nettó termelési indexe alapján.

5. tábla

A Magyar Gazdaságkutató Intézet által közzétett termelékenységi indexsorok

A technikai haladás és racionalizálás indexel

Időszak A B C

(1938. év a 100) (1937. év :: 100) (1938. év a 100)

1927 ... 83 78 85

1928 ... 87 81 86

1929 ... 90 82 90

1930 ... 99 89 95

1931 ... 105 95 98

1932 ... 114 97 108

1933 ... 116 100 104

1934 ... 113 101 102

1935 ... 109 102 102

1936 ... 106 105 101

1937 ... . 104 100 95

1938 ... 100 . 100

1939 ... 105 . 108

1940 ... 104 . 108

A három indexsor értékei között jelentős eltérések vannak, de annyi—

ban egybehangzók, hogy 1927—1933 között a termelékenység meglepően jelentékeny növekedését, 1933-tól pedig a termelékenység stagnálását-csök—

kenését jelzik. A teljes 1927—1938 közötti időszakot nézve, a termelékeny—

ség évi átlagos növekedési üteme e háromféle index szerint eltérően, átlag- ban kb. 2 százaléknak adódik. Tőkés viszonyok között ez elég jelentős növe- kedésnek mondható. Ugyanezen időszakban Németországban például a ter- melékenyse'g átlagos növekedési üteme szintén nem egész 2 százalék volt, az Amerikai Egyesült Államokban hosszú távon évi 2—2,5 százalék a terme- lékenység átlagos növekedési üteme. Az 1949—1959 közötti időszakban iparunkban a termelékenység évi átlagban —— bármelyik index szerint is vizsgáljuk —- legalább 4 százalékkal nőtt. Ezek alapján a termelékenység növekedésének jelentős gyorsulását állapíthatjuk meg. Kérdés azonban, nem

2*

12.00 _ DR. noMÁHi'zG M

gyorsult-e meg más országokban is a tennelékenység növekedéseí elégsé— 7 ges-e a termelékenység jelenlegi növekedési üteme a színvonal tekintete "

mutatkozó lemaradásunk behozásához.

Fun, ' ' 0. tábla

A termelékenység átlagos növekedési ütemének összehasonlítása néhány tőkés országévaP

A termelékenység im nőve—

A termelékenység évi átlagos kedési üteme a magyar 1 ar növekedési üteme (százalék) termelékenység—növekad l

ütemének számlákúban Ország

_ , ,

az 1949—1957. a háború előtti az 1949—1957. a*'Mb01*ű elötti évek" év és 195?" évek" év és 1957"—

közötti időszakban

Magyarország ... . ... 4,4 2,5 100 100

Amerikai Egyesült Államok ... 3,1 2,3 70 92

Anglia ... l,!) 1,7 43 68

Ausztria ... . ... 5,7 1,2 130 48

Franciaország ... 5, 2 1 ,4 1 18 56

Hollandia ... . ... 4, 2 0, 8 95 ' 32

Német Szövetségi Köztársaság ... 6,9 l,5 157 60

Svédország ... 2, 7 2, 0 6 l 80

* A foglalkoztatottak egy teljesitett munkaórájára jutó nettó termelés (közelítő) indexel alapján. (Forrás: Ekonomika kapitaliszticseszklh sztran. Moszkva. 1959. 819. old.)

** Magyarországnál 1949—1958 közötti időszak.

*** A háború előtti év Ausztria és Franciaország esetében 1937, Anglia, Hollandia, Svéd—

ország és az Amerikai Egyesült Allamok esetében 1938, a Német Szövetségi Köztársaság esetében 1936. A magyar ipar átlagos növekedési üteme az 1938—1958. évek közötti időszakra vonatkozik.

Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a termelékenység növekedési üteme a magyar iparban a háború előtti utolsó évtől számítva a vizsgált tőkés országokénál magasabb volt, az 1949-től kezdődő időszakot tekintve azonban néhány tőkés ország, elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság, továbbá Ausztria és Franciaország megelőz bennünket. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezekben az országokban 1949-ben még nem érték el a háború előtti termelékenységi színvonalat (a magyar ipar viszont már túl- haladta), s ezért a korábbi színvonal eléréséig a termelékenység gyors növekedésére különösen kedvező lehetőségeik voltak. (Nem hagyható figyel— _ men kívül a termelés és a termelékenység növekedésének összefüggése sem,

erre visszatérünk még.) '

Hasonló összehasonlítást végezhetünk a szocialista országokkal is.

A termelékenység átlagos növekedési üteme valamennyi vizsgált szo- cialista országban magasabb, s nem is jelentéktelenül, mint hazánkban.a Annál a néhány országnál, melyről ilyen adattal rendelkezünk, a termelé—

kenység növekedése 1938—hoz viszonyítVa is nagyobb volt. Minthogy ipse, runkban nemcsak a termelékenység növekedési üteme, hanem a termelé—

kenység színvonala is alacsonyabbl jelenleg, mint a fejlettebb szocialista or—

' Ez az összehasonlítás az egy munkásra jutó vállalati teljes termelés indexeln ala ul.

Ezekre az indexekre a kooperáció növekedése és egyéb torzító tényezők országonként kitün- bözó mértékű hatást gyakonolnak. Az ipar nettó termelésének indexelt egyedül Csehszlovákiában és Magyarországon tették közzé. Ennek alapján s az összes foglalkoztatottakra számítva a terme—

lékenység évi növekedési ütemét, ez az 1949—1958. időszakra Csehszlovákiánál *"5 Magyarország——

nál 4.8 százalékot tesz ki. a' ' *

%

MUNKATERMELÉKENYSÉG A MAGYAR IPARBAN

1301

szágokban, lemaradásunk a termelékenység tekintetében fokozódni fog, ha a termelékenység növekedési ütemét nem sikerül sürgősen erőteljesen me - gyorsítani. Természetesen az ipari termelékenység növekedését nem szabad elszigetelten Vizsgálni; az ipari termelés növekedésével és a gazdaság fejlő—

désének egyéb jelenségeivel való néhány összefüggésre a későbbiekben Visszatérünk még.

7. tábla

A termelékenység átlagos növekedési ütemének összehasonlitása.

néhány szocialista országgal*

A termelékenység átlagos növe- A termelékenység évi átlagos kedési üteme a magyar ipar

növekedési üteme (százalék) termelékenység-növekedési .

ütemének százalékában Ország

az 1950—1959. az 1938—1959. az 1950—1959. az 1938—1959.

évek közötti időszakban

Magyarország ... 3, 5 2,8 100 100

Bulgária ... ; ... 6,2 . 17 7 .

Csehszlovákia ... 8, O 4, 7 228 168

Lengyelország ... 8,0 4 1** 228 147"

Német Demokratikus Köztársaság 8,5 . 243

Románia ... 8,0 . 228 .

Szovjetunió ... 7,3 5,5 208 197

- l

!

* Az egy munkásra jutó vállalati teljes termelés indexei alapján. (Forrás: Sztatiszticseszldj szbornik po voproszam truda i zarabotnoj platü v evropejszkih szocialiszticseszkih sztran.

Moszkva,** 1937—19591959. Továbbá:közöttiazidőszak.egyes nemzeti statisztikai évkönyvek és tervjelentesek.)

Az alacsonyabb átlagos növekedési ütemre bizonyos magyarázatot a termelékenység dinamikájának vizsgálata is ad; teljeselbb választ azonban csak a termelékenység tényezőinek nemzetközi összehasonlításán alapuló,

részletesebb elemzéstől várhatunk majd.

4. A TERMELÉKENYSÉG DINAMIKÁJA

A termelékenység színvonala a háború előtti utolsó év (1938) szintjét az iparban 1948-ban érte el és 1949—ben további 10—15 százalékkal növe—

kedett. Az 1949 utáni időszakot az ipari termelés és termelékenység alaku—

lása szempontjából három periódusra oszthatjuk. Ezek bemutatása előtt idézzük magukat a termelési és termelékenységi indexeket. (Ez a periodi—

zálás az ipar egészére is érvényes, a következőkben azonban csak az állami ipart vizsgáljuk.) (Lásd a 8. táblát.)

Az első periódus az 1949—1953 közötti időszak. Ezt a termelés és a ter- melékenység folyamatos és erős, de csökkenő ütemű növekedése jellemzi.

A második periódust az 1954—1956. évek alkotják. Az ipari termelés és a termelékenység növekedésének tendenciája ebben az időszakban is fennáll, de ezt —— egyes gazdaságpolitikai intézkedések és az ellenforradalmi ese—

mények miatt — jelentős visszaesések szakítják meg. A harmadik periódus 1957—tel kezdődik; ezt az- időszakot a termelés elég gyors és egyenletes nö—

vekedése jellemzi. A termelékenység növekedése 1957—től kezdve szintén egyenletes és viszonylag elég gyors, az 1957. és 1958. évre kimutatott növe—- kedési ütem azonban az ellenforradalmi események hatását figyelembe

vevő közelebbi vizsgálatot kíván.

1202 — na. nem warm j

, 8. tábla '—

A termelés és a termelékenység alakulása az állami iparban * * az 1949—1959. években

A nem A! eti? WW A nettó 353333?-

termelól tett munkús— termelés órúrn jutó nettó

Év indexe órára juha nettó termelő:

(1949. termelés lndexe ,

év a: 100) (1949. év - 100)

évenkénti változása százalékban

1950 ... 128.0 112,2 4- 28,0 4- 12,0 1951 ... 162,7 120,7 %27,1 4— 7,6 1952 ... 195,6 125,5 —%—20.2 %— 4,0 1953 ... 216,0 128,7 4-10.4 %- 2,5 1954 ... 210,5 l23,2 —— 2,5 ——*4,3 1955 ... 225,9 l30,6 %— 7,3 4- 6.0 1956 ... 205,1 125,4 —— 9,2 ———- 4,0 1957 ... 233.5 136,5 —í—13.8 %- 8,9 1958 ... . ... 264,4 146,5 4-13,2 4- 73 1959 ... 292,l 151,5 4-10,5 %- 3.4

1950—1953. évek átlaga* —-— —— $2l,4 %- 6,5_

1954—1956. évek átlaga* -——- —— ——- 1,5 —— Ó,8

1957—1959. évek átlaga! —— — —l—12,5 %— 6,5

' Az évenkénti változások százalékszámalnak számtani átlaga.

2. ábra. A termelés és a termelékenység alakulása az állami iparban az 1949—1959. években'

% 5110 ma 280 2717 250 250 240

250 220 270 200 190 1817 170 150 750 '?'/0

Ala/M/f/v/xyy/és

150 *" __

720

/' [gy le/jks/izvf/ manlám'f'ámjvfa' ne!/J Irma/és

170

7.950 7.957 7352 7953 7.954 7.955 7956 7.957 7.958 7959

' A nettó termelés, illetőleg az egy teljesitett munkásórára jutó nettó termelés indexel

alapján. Logaritmikus léptékben. *'

1956. I—III. negyedévében az állami ipar termelése mintegy 4: száza—

lékkal meghaladta az előző, 1955. évi átlagos szintet; az 1956. I—HLnegyed—

évéhez az 1957. II. félévét viszonyítva (az ellenforradalmi események ' az ipari termelés területén 1957. I. félévében még éreztették hatásukat), a ter-4 melés színvonala mintegy 9 százalékkal mutatkozik magasabbnak. 1957. és

-MUNKATERMELÉKENYSÉG A MAGYAR IPARBAN 1203

1958. II. félévét egymáshoz viszonyítva, az állami ipar nettó termelésének 8,4 százalékos növekedését látjuk. 1960. I. félévében az előző év azonos idő—- szakához viszonyítva 14 százalékkal emelkedett a termelés. Az 1957—tel kezdődő időszakra tehát reálisan a termelés évi átlagos növekedési üteme nem 12,5 százalékra, hanem kb. 10 százalékra tehető. Hasonló korrekciók szükségesek a termelékenység növekedési ütemének vizsgálatánál is. Pél—

dául 1958. és 1957. II. félévét viszonyítva egymáshoz, a termelékenység 3,7 százalékos növekedését látjuk. 1960: II. félévében az előző év azonos idő—

szakához képest 6 százalékkal növekedett a termelékenység. Az l957-tel kezdődő időszakra tehát kb. évi 5 százalékos termelékenység-növekedés tekinthető jellemzőnek.

Áttekintve az egész 1949—1959 közötti időszakot, megállapítható, hogy a termelékenységnek az 1949-et követő első években megfigyelhető gyors növekedésében a legfontosabb szerepet a termelésnek az államosítá- sok utáni átszervezése, a kapacitások jobb kihasználása révén történő jelen—

tős növelése, valamint az üzemek profilozása és koncentrálása játszotta.

Néhány év elmúltával azonban a termelékenység növelésének e viszonylag könnyen mozgósítható tartalékai jórészt kimerültek, a beruházások hatása még nem érvényesült, s a termelékenység növelése érdekében nem folyt eléggé céltudatos munka. (Mindennek iparcsoportok—iparágak szerinti rész- letesebb elemzése, közelebbi kimutatása még a további kutatás feladata.) Hozzájárult a termelékenység növekedésének megtorpanásához, hogy kö—

vetelményei a teljes termelés mennyiségi növelésének erőltetett fokozása mögött háttérbe szorultak. 1953—1954—ben az ismert gazdaságpolitikai in—

tézkedések kedvezőtlen hatása érvényesült; 1955-ben egészségesebb fejlő—

dés indult meg, ezt azonban az 1956. évi ellenforradalmi események meg—

szakították. 1957-től a termelékenység — az egész állami ipart tekintve — nem különösen nagy ütemben, de megszakítás nélkül növekedett. Egyidejű—

leg számos ágazatban fejlődés tapasztalható a műszaki fejlesztésnek azokon a területein is (gyártmányfejlesztés, --korszerűsítés, minőségjavítás stb.), amelyeknek helyzete a termelékenység indexeiben közvetlenül nem tükrö—

ződik vissza.

A termelékenység dinamikáját ipari főcsoportok szerint az alábbi indexsorok jellemzik. (Lásd a 9. táblát.)

A bányászatban és a bányászat túlnyomó részét kitevő szénbányászat—

ban a termelékenység az 1949—1951. évek között erősen emelkedett, a kö- vetkező években azonban lényegében stagnált. Ebben — mint már utaltunk rá — igen nagy szerepe volt annak, hogy a termelés a későbbi években ked—

vezőtlenebb geológiai feltételek között folyt. (A szénbányászati termelé— , kenység nem a kalóriában, hanem a tonnában kifejezett termelés alapján vizsgálva 1959—ben 31 százalékkal volt magasabb, mint 1949—ben.) A nehéz—

iparban (bányászat nélkül) l953—ig, majd 1957—től a termelékenység vi- szonylag gyors emelkedése figyelhető meg. A könnyű— és az élelmiszeriparra egyaránt jellemző, hogy 1949—1952 között a termelékenység ugrásszerűen nőtt, a későbbi években már — különösen a könnyűiparban —— keveset emelkedett. Az 1958. és 1959. évet vizsgálva szembetűnik, hogy a könnyű—

iparban ezekben az években a termelékenység stagnált. Ezt a minőség javí—

tása és a választék bővitése részben ellensúlyozza, de teljesen természetesen nem indokolhatja. 1960. I. félévében már a termelékenység nagyobb növe- kedése figyelhető meg a könnyűiparban is.

1204

A termelékenység álakulásá az; állami már egyes fÖCsoporijdíbáh'

' az 1949—1959' közötti idöszakbanwf

Megnevezés Bányászat 333333; Künnyüipar EMm—* *

nélkül W"; ( _

Indsx: 1949. év : 100 _ '

1950 ... 107,1 112,9 114,5 115,5 '

1951 III,!) 119,0 l31,0 1293

1952 ... . ... 103,8 l26,9 135,0 131,7 1953 ... 103,6 134,5 133,3 134,7 1954 ... 98,2 128,5 131,0 1210 * ; '*

— 1955 ... 1003 137,8 137,6 134514,

*1956 ... 93,8 134,4 128,0 132,7 ——

1957 ... . . 93,3 151,8 137,0 kirmo

1958 ... _ 104,8 1663 140,4 14125 '

1959 ... )105,7 176,1 140,1 1411 '"

Átlagos növekedési ütem

az 1949—1959. időszakra ... 0,6 ' 5,8 3,4 -3,9 A termelékenyaég változása százalékban

1957. II. félév —-— 1958. II. félév. . . . 5,1 6,5 ——0,2 , ——0,9 1958—1959 ... O,!) 5,9 0,2 392 'A 1959. I. félév—1960. I. félév** ... '

* Az egy teljesitett munkásórára jutó úettó termelés indexel alapján.

" Az egy munkásra jutó nettó termelés indexei alapján.

Lemaradásunkat a többi SzociáIiSta orázág mögött a termelékenység,

1949—1959 közötti növelése terén az lame—1956. évek közötti stagnáláSSal

csak kis részben magyarázhatjuk meg. A termelékenység növekedési ütemét

nek megtorpanása az 1955 körüli éVekBen —- a Szovjetuniót erée —-—4—' kíSebb—nagyobb mértékben a többi szócialista országban is megfigy, lhétőf

A termelékenység növekedési üteme különböző időszakokban néhány szocialista országban'

A temelékenveég évi—

A teruielékenvaég évi

átlagos növekedési üteme növekeam üteme (százalék) ' A terme-

) . lékelgxgáge 1955351959 '

az x nove e , * " ' 1 %m

Ország mao—1959. msg—1959. 229333 %%ÉÉM 959 B

visézggggtva ' ,; * évek közötti százalékban) ka? 1342; 1-É9$;§$_

időszakba? — damucemlígmmmm

Magyarország ... 3,5 3,1 4,3 89 123

Bulgária, ... 6,2 4, 9 5, 9 79 95

Csehszlovákia ... 8,0 '7,0 8,0 88 100

Lengyelország ... 8,0 5, 3 7, 4 66 93

Német Demokratikus Köztársaság . . . . B,5 7,8 10,0 92 118

Románia. ... _ SJ) 7,2 7,0 90 88

Szovjetunió ... 73 7,0 7,4: 96 101

láttál.)

' A népi demokráciákban az map—1949 utáni első kiugróan magas termelékenység-növekedés, mert a sz

termelési indexet a kooperáció növekedése erősen megemelte.

' Az egy munkásra jutó vállalati teljes termelés indexel alapján. (Forrásokat lásd a ?. kib—_

években bizonyára azért is mutatnunk ' ámítás alapjául szolgáló vállalat! telje;

' 5 u; tábla'r ? * ,