NEMZETKÖZI STATISZTIKA
ALBANIA
A Statisztikai Hivatal jelentése az 1951. évi népgazdasági terv teljesítéséről
1951—ben az ipar _ a bányászat, vala- mint a kisipari üzemek és a fogyasztási szövetkezetek termelését is beleértve ——
tervét 105,9%'ra teljesítették. A termelés volumene l950—hez viszonyítva 47,l%—kal emelkedett.
Az elmúlt évben az erdősítési tervet 154,5%-ra, a talajjavítási munkálatok ter-
vét pedig 167%-ra teljesítették,
Az országos jelentőségű beruházások 1950—hez viszonyítva 31,6%—kal, a helyi je—
lentőségűek pedig 42%—kal emelkedtek.
Forrás: Rudé Právó, 1952. február 12.,2.
1951-ben számos nagy ipari objektumot be?
lyeztek üzembe, így a ,,Szta'lin" textilkom—
binátot, a ,,V. I. Lenin" vízierőművet, stb.
Az alapvető fontosságú népgazdaság?
ágakban foglalkoztatott munkások száma, az elmult év folyamán l2,7%-kal emel—
kedett.
Az áruforgalmi tervet 1951—ben 101,7%—ra teljesítették; az áruforgalom 16,5%-kal emelkedett l950-hez viszonyítva.
1951-ben három új főiskola nyílt meg az Albán Népköztársaságban.
old .
NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG
Az Állami Tervbizottság jelentése az 1951. évi népgazdasági terv teljesítéséről
[.
Ipar
1951-ben az egész ipar bruttó termelési tervét 105,2%-ra teljesítették,, s a termelés l950-hez viszonyítva 12l,9%—ra és l936—hoz viszonyítva 136,0%-ra emelkedett.
A népi tulajdonban levő ipar termelése 24,4%—kal, a magán termelő—üzemeké pedig 12,4%—kal emelkedett l950-hez viszonyítva.
A hszövetkezeti termelő üzemek szintén je—
lentősen emelték termelésüket az elmult évhez viszonyítva.
A fontosabb termékek és gyártmányok szempontjából az ipari termelés 1951-ben a következő volt:
1951. évi termelés 1950 százalékában Vi mosenergía ... -. ... 1 09,7
ószén ... 1 14,2 Barnaszén ... 1 1 (),4 Barnaszén-hrikett ... 109,1 Vasérc ; ... 121,9 Rézérc ... 126,0 Nyersvas ... 1 01 ,3 Tömbacél ... ] 56,0 Hengerelt acél ... 140,4 Energiatermelő gépek ... 1518 Kohászati és bányászati felszerelések . 1 1 5,() Szerszámgépek ... 1 19,1 Teher-vagonok ... 1 O7,3 Személyva gonok ... 1 38,1 BMW-t ipusú személyautók ... 179,7 DKW-típusú személyautók ... ] 28,8 Teherautó ... 405,0 Traktor ... 169,9 Mezőgazdasági gépek ... 12753 "
Kálisó ... 1055) Kénsav ... 120,8 Ma rónátron
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
1951. évi termelés 1950 százalékában
Kalcinált szóda ... 117,8 Benzin ... 1 ISA Cement ... 1 1 7,4
Gyapjúszövet . ' 1593
Pamutszövet . . 128,6
Harisnya és zok . . . . 123,2
Kötöttáru ... 139,3 Kon fekcióáru ... 124,6 Bőr-cipő ... 136,8 Nyers növényi olaj ... 129,8 aj ... 1382 Cukor ... 122,1
%A népi tulajdonban lévő ipar termelésé- nek önköltsége, __ amint az 1951i szeptem- ber 30-i elszámolásból kitűnik a tovább csökkent 1951—ben.
II.
Mezőgazdaság
1951—ben, az ötéves terv első évében további sikereket értek el a mezőgazdaság terén.
Az egyes mezőgazdasági növények hek- táronkénti terméshozama 1951—ben 1950—hez viszonyítva a következőképpen alakult:
1951. év 1950 %—ában Gabona és hüvelyesek ... 128 Olajos növények (rostnövények nélkül) 135 Burgonya ... 99 Cukorrépa ... 102 Kapásnövények takarmányozási célra . . 113 Szálas takarmány (széna) ... 144
Az elmúlt év folyamán tovább bővült a ' gépállomások hálózata és javult műszaki felszerelésük. 1951. végén 540 gépállomás állott a parasztság rendelkezésére.
A gépállomások traktorállománya 1951-
ben 42,6%-kal növekedett, az összes trak—
torral végzett munkálatok mennyisége pedig 75%-kal emelkedett 1950-hez viszo—
nyitva.
A gépállomásoknál foglalkoztatott trak—
toristák száma 1950—hez képest lSOO/O—ra emelkedett.
Az elmúlt évben jelentősen megnöve- kedett az állatállomány. A sertésállomány 24,3%—kal, ezen belül az anyakocaállomány 59,8%-kal, a szarvasmarhaállomány 5,4%—
kal, ezen belül a tehénállomány ll,8%-kal, a juhállomány l4,2%—kal, ezen belül az anyajuhállornány lO%—kal emelkedett 1950—
hez viszonyítva. x
239
A tehenenkénti tejhozam —— 3,2%-os zsír- tartalomra számítva ——- 13,2%-kal, a serté- sek átlagos vágási súlya pedig 5%-kal nö- vekedett 1950-nel szemben. tA népi tulajdonban lévő birtokok lénye- gesen magasabb hozamot értek el a nö- vénytermelésben és állattenyésztésben, mint az egyéni parasztgazdaságok. A népi tulajdonban lévő birtokok hektáronkénti hozama gabona- és hüvelyesekből átlag ll,6%-kal, olajosnövényekből (rostnövé—
nyek nélkül) átlag 27,0%—kal, takarmány- növényből (szénát) átlag ll,7%-kal volt magasabb, mint az egyéni parasztgalzda—
ságoké. '
Megjavult a népi tulajdonban lévő bir- tokok gazdasági vezetése; azonban még nem minden termék termelése jövedelmező.
A mezőgazdasági munkák gépesítésének _ üteme a népi tulajdonban lévő birtokokon nem volt kielégítő. A nehéz mezőgazdasági munkák gépesítése és a gépek alkalmazása a talajművelési—, aratási— és egyéb növény—
ápolási munkálatoknál nem felelt meg a Német Demokratikus Köztársaság műszaki lehetőségeinek.
Az egész mezőgazdaság műtrágya—el—
látása lényegesen megjavult. A nitrogén műtrágyával való ellátás 1950-hez viszo-
* nyitva llO,9%-ra emelkedett.
A mezőgazdasági termékek begyűjtési és felvásárlási tervének teljesítése, 1951-ben nem volt kielégítő
III.
Közlekedés
A vasút, a belföldi hajózás és a gép—
keesiközlekedés tonnában és tonnakilo—
méterben túlteljesítette az áruszállítási tervet.
Az Állami Vasút a tehervagonok napi rakodási tervét lO4,4%-ra teljesítette; a napi rakodási teljesitmény 18,9%—kal emel- kedett 1950-hez viszonyítva.
A népi tulajdonban lévő hajózás szálli- tási tervét tonnában 109,8%—ra teljesítette.
A gépkocsiközlekede's áruszállítási tervét 33%-kal túlteljesítette.
A személyforgalom az összes szállító-_
eszközöknél emelkedett, így az Állami Vasút személyforgalma 5,4%-kal, az omnibusz—
személyforgalom 7%-kal ' emelkedett 1950—
hez viszonyitva.
Marxizmus—zi *STÁTISZTiRA" *
IV.
Beruházások
1951 folyamán a beruházási munkálatok főleg az iparra koncentrálódtak Az egész népgazdaság beruházásai 40,7%kal növe- kedtek 1950-hez képest.
Az egyes iparágakban a beruházások a következőképpen emelkedtek:
1951 . év 1 950 % -ában Központilag vezetett népi tulajdonban
lévő ipar összesen ... 1414 Ebből :
Kohászat ... 177,4 Szénipar ... 139,6 Energiagazdálkodás ... 165,0 Gépgyártás ... 142,8 Vegyipar ... 166,7 Mező- és erdőgazdasági ipar . 111,6 Közlekedés összesen ... . 193,5 Kulturális berendezések ... 1383 Egészségügy ... 176,2
A beruházási munkálatok végrehajtását
nagymértékben korlátozta a tervek késedel- mes elkészítése és az építkezési munkála-tok késői kezdete.
Az 1951. évi beruházási tervet (az utólag engedélyezett beruházások nélkül) 97%—ra teijesitették.
V.
Foglallcoz/atottság és munkatermelé-—
kenység
1951-ben tovább emelkedett a népgazda- ' sagban foglalkoztatottak száma.
A nők ioglalkoztatottsága nagymérték—
ben megnövekedett az egész népgazdaság—
han, arányuk az összes toglalkoztatottak számának (Sal?/(rám emelkedett, Az elmúlt Hév folyamán kereken 210000 fiatalkorú
állt munkába.
A népi tulajdonban lévő és vele egyen- rangú iparban az egy termelőmunkásra számitott mtmkatermelékenység 1950—1ioz viszonyítva 112,8%—ra emelkedett, azonban a tochnikailag megalapozott munkanorma elégtelen alkalmazása következtében nem teljesítették az előirányzott 14,7%-os einel—
kedést. i
A teljesitménybér tovabbi bevezetésével a népi tulajdonban levő iparban emelkedett a termelőmunkások átlagbére. A népi tulaj- donban lévő ipar össz—munkabéralapja viszonyitva 23.29/0—kal emelkedett.
_§_
VI.
Külkereskedelem
1951—ben a külkereskedelmi forgalom 60
%-kal emelkedett 1950-hez viszonyítva.
A Német Demokratikus Köztársaság íkül- '
kereskedelmében a Szovjetunió, 'a népidemokratikus országok, a Kínai Népköz—
társaság részesedése tovább emelkedett—rés 1951—ben 79% volt. 1951-ben hosszúlejá—
ratú szerződéseket kötöttek a Szovjetunió
val és a népi demokratikus országokkal. '
A Nyugat-Németországgal való árassérév
forgalom az 1950 évinek 2/5—ére csökkent.
Az 1951—ben kötött berlini egyezmény végrehajtására nem került sor; A* bonni kormány amerikai parancsra sz'abotálja a
Németország részei közötti kereskedelmet. _
ezzel az amerikai háború előkészítését szol—07 gátja és megkárositja a nyugatnémet ;gaz—
daságot, valamint elmély'iti Németország kettészakadását,
VII.
A m forgalom
1951—ben az áruforgalom érték szerint 1950-hez-viszonyítva 25,5%—kal emelkedett.
1951—ben megszüntették a liszt, tápszer.
kenyér, sütemény, gyümölcsíz, szövetek és műrostgyártmányok jegyrendszerét.
A Német Demokratikus Köztársaság kor- mánya az elmúlt év során ötször csökken- tette az Állami Kereskedelmi Szervezetek—
ben —— és részben az egész kereskedelem- ben —— a fogyasztási cikkek árát. Az Állami Kereskedelmi Szervezetek árainak csök—
kentése által a lakosság 1951—ben öszesen 2,17 miliiárd DM—át takaritott meg_ Az ár- csökkentések növelték a márka vásárló- erejét, és kifejezésre juttatták a Német
ÁDemokratikus Köztársaság életszínvonalá-
nak további emelkedését.
VII ! .
Kultúra és egészségügy
A Német Demokratikus Köztársaság ösz—
szes iskoláiban 3,5 millió gyermek és ifjú
tanul. A iőiskoláknak'kb. 28.000 hallgatója van. A munkás- és parasztiakultásokon 9500 munkásszármazású fiatal részesüit a) főiskolai ta'nulim'myokat előkészítő előzetes oktatásban.A NEMZETKÖZI STATISZTIKA
241
1951— ben 107 tízosztályos iskolát létesítet—
tek és az osztatlan iskolák számát 449 ről
* 245re csökkentették.
A népfőiskolák száma 202-re emelkedett, ,
hallgatóik száma pedig 582.200—ra.A nyilvános népkönyvtárak száma 1951—
ben 7346 volt; ezenkívül 5484 üzemi könyv- tár működött.
l951 folyamána napközi otthonokban és a bentlakásos napközi otthonokban a férő- helyek szám'a 242.800-ra emelkedett.
Jelentősen fejlődött az egészségügyi eli—
látás is. 1951 év végén többek között kere- ken 189000 kórházi ágy, 479 községi poli—
klinika és ambulancia, 167 vidéki ambulan—
cia, 2883 községi gondozónői állomás állt a lakosság rendelkezésére.
A népi tulajdonban levő és ezzel egyen- rangú üzemekben 6 poliklinikát, 5 ambulan—
ciát és 1002 egészségügyi állomást rendez—
tek be újonnan 1951 folyamán.
Forrás: Neues Deutschland, m., 1—3. old.
:
1952 február
TÖRÖKORSZÁG
Gazdasági helyzet
A török uralkodó osztályok, melyek a második világháború alatt Hitler hallga-
tólagos szövetségesei voltak, a második
világháború után az amerikai imperialis—ták hűséges kiszolgálóivá váltak. Az or—
szágot az USA-monopolisták érdekeinek rendelik alá és aktívan támogatják agresz- sziv háborús politikájukat.
Az amerikai ,,segély", amely kb. 2895 millió dollárt tesz ki, arra szolgál, hogy az amerikai monopóliumok —— így a Dil- lon Road Company-, a Chase "National Bank, a Sooony 'Vacuum Company és a
török szén—, vas—,rézbányákat, valamint a kőolajlelőhelyeket, amelyek kiaknázása stra- tégiai szempontból fontos.
A koreai (háború kitörése óta az ameri—
kai acélipar krómszükséglete erősen meg—
növekedett. Az amerikai imperialisták szem—
pontjából tehát különösen fontos a török krómércbányák megkaparintása, mivel Törökország termelése a világ krómérc—
termelésének 25%—át képezi. 1951-ben a török krómérctermelés 500000 tonna; volt, ezt a mennyiséget úgyszólván teljes egé—
General Motors, stb. —— megszerezzék a Szében az USA-ba exportálták.
Stratégiai fontosságú nyersanyagok termelésel 1949 ! 1950' 1 1951*
Megnevezés "M'/"" ' ,
* havi átlag
(1000 tonna)
Kőszén ... 349 * 359 390 Ásványolaj ... 1,17 j l,4l l 1.58
Réz ..; ... 0,94 0,96 l l,44
* li hónap havi átlaga.
1 Monthy Bulletin of statistics, l952.febrnár adataialapján szátiiítva.
A természeti kincsek kialmázásán kívül az amerikai monopólísták fokozódó mér- tékben ellenőrzik a kohászatot, a vegyipart, a cementgyártást; ezenkívül stratégiai nta-
kat, ban.
Az amerikai imperialisták terjeszkedése az országnak stratégiai támaszponttá van;
repülőtereket létesítenek Törökország——
242
átalakítása mégjobban aláássa az ország amúgy is zilált gazdasági helyzetét, és újabb terheket ró a dolgozó tömegekre,
tovább fokozza elnyomorodásukat.
Az amerikai árucikkek elárasztják a tó- rök piacot, minthogy az amerikai áru majd—
nem teljes vámmentességet élvez. A fejle—t—
len török feldolgozó ipar nem tud lépést tartani az amerikai konkurrenciával, aminek köVetkeztében a válság ezekben az ipar- ágakban egyre fokozódik. Különösen válsá- gos iai textilipar helyzete; számos gyár le:
állítása következtében a munkások ezrei válnak munkanélküliek'ké.
A pamut— és gyapjúfonaltermelés alakulása2
, 1950 195!
Megnevezés "
9 hónap havi átlaga (1000 tonna) Pamutfonal ... 2,51 ! 2,3l Gyapji'ifonal ... 0,64 t O,.Si
' Monthly Bulletin of statistics, 1952. február adatai al apján számítva.
Az amerikai árucikkek behatolása követ—
keztében válsággail küzd a török kézmű—
;
NEMZETKÖZI STATISZTIKA ipar is. Minden túlzás nélkül azt lehet
mondani, hogy a világhírű tőrök szőnyeg- ipar teljesen tönkrement.fMEZOGAZDASAG
A lakosság 80%—a mezőgazdasággal fog- lalkozik. A mezőgazdaság félfeudális jel—
legű, és ennek következtében rendkívül el- maraidott. ,A kisparasztgazdaságok, melyek a földbirtokok számának 86,4%—át képezik, a megművelt földterület 23%-áí foglalják magukban, ezzel szemben a nagybirtokok;
amelyek a mezőgazdasági üzemek számáé nak O,19%-át teszik ki, a földterület
l5%-át tairtják kezükben.
A török újságok bevallása szerint 6,000.000 parasztnak egyáltalán nincs földje. A parasztok száma évről-évre csök—
ken, mivel a nincstelenek a városokba tódulnak, és ott a munkanélküliek tartalék-
hadseregét növelik. -
A mezőgazdaság termésh0zama állan- dóan csökken. Ennek következtében Török-
ország évek óta gabonaimportra szorul.Károsan befolyásolja Törökország mező—
gazdasági termelését a marshallizálás is.
így pl. az amerikai verseny kiszorította a nyugateurópai piacokról ai török dohányt
A földbirtokok megoszlása bir'toknagyság-csoportok szerint
(iazdaságnagyságcsoport
!
A földbirtokok számának %—os
megoszlása
A megművelt földterület %—os
megoszlása Nagyhirtokok
50— 500 ha ... O,l9 '- lő
Nagy— a; középparasztgaz ?
50-26 ha l3,4l — 62
Kis— és törptparasztgardaságak : !
(L ?S lla—ig ... %AO ; 23
Osszesen ... ' 100,00 i [00 Forrás: Bjul'elzcmy inogztmenmi leommerrosesvzkoj' infor'nmciri, 1951.
26. melléklet, 1—3 old.
KÖLTSÉGVETÉS, PENZUGYEK Amerikai nyomásra a költségvetési kiadá- sok kb. 85%-át fordítják katonai célokra.
Az USA-imperialisták számára jó üzletnek' bizonyul a török hadsereg fejlesztése, mint ahogy a ,,Time" cimíi amerikai lap irja
júlmius S., 68, sz
—— a török katona olcsó. A török katona évente 500 dollárba kerül, ezzel szemben egy amerikai katonára évente 2700 dollárt kell költeni.
A költségvetési hiány évről—évre emel—L
kedik.
'NEM ZETRÖZI STATISZTIKA
' 243
Költségvetés
Költségvetési %
É , kiadások ] , bevételek hiány
millió török font
l 1938 ... 313,2 3l4,2 _—
I 1946 ... 990,5 894,6 95,9
r949 ... mus 12513 120,0
1950 ... 14872 13132 174,0
1951 ... 1580,3 1345,0 2353
Forrás: ; Bjulieteny lnosztramnoj 26. melléklet, 1—3. old.
A költségvetési kiadások fedezése céljá- ból a kormány fokozza az adóprést. Az adóterheket a dolgozó tömegekre hárítják,
,ksormmemseszkoj inform-am, 1951. június 5., 68, sz.
amennyiben az egyenes aldók részaránya az állami bevételekben csökken, a közvetett
adóke' pedig emelkedik.
Adók a költségvetési bevételek százalékában
Megnevezés 1945 1946 k 1948 1949 1950 l
!
Egyenesadók . . . ,. ... 47,lB 42,42 39,5 34,8 33,9 Közvetett adók ... 5l,50 55,7l 58,0 60,8 " 6l,4 Forrás: Bjullietetny iinorsrztlramnoj kommercseszkoú iműonmacdd, 1951.
26. melléklet, 1—3 Old.
A zilált pénzügyi helyzetet jellemzi, hogy
' *a pénzügyi és a fizetési eszközök forgalma a háborúelöttinek kb. hétszeresére emelke- dett, az aranyfedezet pedig három év alatt,1946-tól 1949-ig 42,2%—kal, csökkent.
ÉLETSZINVONAL'
Hivatalos adatok szerint az ipari munka- A nélküliek száma 1,1 millió. Ehhez hozzá
' kell még. számítani 2 millió mezőgazdasági
munkanélkülit. A munkanélkülieknél sem sokkal jobb a; török dolgozók helyzete. Az isztambuli kereskedelmi kamara adatai sze—
- rint egy szakképzett munkás bére 1/5-étv—
1/a-át teszi ki a létminimumnak.
A lakásépítés majdnem teljes mértékben szünetel, a munkanélküliek ezrei össze- tákolt barakkokban zsúfolódnak össze.
A kormány a költségvetésnek csupán 4%—át fordítja szociális célokra. A török népjóléti miniszter közlése szerint a lakos—
ság 60%-al gümőkóros, 24%—a trachomás.
1950-ben 2,500.000 maláriás volt Török—
országban. A szörnyű egészségügyi viszo-
június S., 68, sz..
nyokra jellemző, hogy 10.000 emberre jut egy orvos és 160000 emberre egy gyógy- szerész.
KULKERÉSKEDELEM
A török, külkereskedelem struktúrája gyar—
mati jellegről tanúskodik. A török behoza—
tal ieglontosabb tételei az iparcikkek. vegy—
szerek, festékek, üveg— és papíráru, pamut- és gyapjúszövetek. A jelentős gépbehozata—l nem az ország iparosodását szolgálja, 'na- nem stratégiai célokat. .
Kiviteli cikkek a gyapot, a dohány, élő—
állatok, mazsolalszőlő, gyapjú és nyersbőr.
A dohány- és élőállatkivitel a nyugateurópai piac marshallizálása következtében csóka kent. Ezzel szemben a stratégiai nyers—
anyalgok, így a réz, króm, gyapot kivitele emelkedett.
A háború előtt a török külkereskedelmi
mérleg aktív volt, 1947 óta azonban állan- dóan passzív. Ennek oka a marshallizálás, valamint az ország fokozódó fegyverke—
zese.
N EMZETKÖZ! STATISZTiIiA
244 -
A külkereskedelmi forgalom alakulása!8
* A Behozatal ! Kivitel § Egyenleg
[* v
millió török font
. § 1
1937 ... u4,4 : :379 i 4— 23,s 1947 ... 685,2 624,0 ; — 612
1948 ...* . 770,4 T 5503 § —-2!9,6
1949' ... 812,4 5 6936 l _nas
!
1950 ... sem 1 738,0 i — 623
1951 M hón [) ... 992,o É 762,5 § —--—229,5
3 Monthly Butletín of statistics] 1952. február,
68. sz., 26, melléklet, 1—3. oli—d. adatai alapján számítva.
eses-zim) inifonmaxcíi, 195? júmnius S.,
A háborúutáni években az USA részese—
dése mind a behozatalban, mind a kivitel—
ben egyaránt jelentösen emelkedett. A
" koreai háború kitörése óta az USA fokozza
és Bjullewteny imoszmamoj kommer—
a stratégiai nyersanyagok kiszipoíyozását,.
egyidejűleg mindent elkövet, hogy áru—
dumpingjével a török feldolgozó—ipart meg- fojtsa.
