—' . A nevezőben szereplő munkaidőösSzeg' az ültetni könyvelésből közvetlenül [adott, r
a számláló kiszámításához pedig a fajlagos monkaídőráfordítások ismerete szükséges, *
ami számos szakmában az egyéni munkalapokból könnyen megállapítható. Tőbb szakmában azonban éppen ez okoz komoly nehézségeket és teszi szükségessé a terme- ' lésnek bruttó volumen—értékben való kifejezését. " ' *A cikk a számláló folyamatos megállapítására új és hosszadalmas módszert mutat be. Feltételez egy nagyobb munkaegységet, melyet idővol mér és G-v'al jelöl. Ha a G munkaogységet elosztjuk az egyes termékegység fajlagos időtartamával, megkapjak a (? idő alatt legyártható termékek darabszámát (a bázis időszakban). '
Ha a bázis időszakban legyártott termékekmennyiségét elosztjuk ezzel a hánya—
dossal (vagyis a O'munkaegység és a fajlagos idő hányadosával, amely egyenlő a a munkaegység alatt legyártható termékek darabszámával), megkapjuk a bázisidőszak—
ban legyártható termékmennyiséget 9 munkaegységben kifejezve. Ehhez hasonlóan, ha a vizsgált időszakban legyártott termékek mennyiségét osztjuk ugyanezen hánya—
dossal, megkapjuk a vizsgált időszakban legyártott termékek mennyiségét G munka-
egységben kifejezve. Ha ezt a O-val beszorozzuk, megkapjuk azon munkaórák számát,
amely szükséges lett volna abban az esetben, ha nem változik a termelékenység.Még ha rendelkezésre is állnak a kulcsszámok, akkor is legalább egy elemi műve- lettel (szorzással) több munkába kerül a termelékenységi index kiszámítása, mint amennyi a Szavinszkij—iéle formula szerint szükséges. Ha pedig ehhez hozzászámítjuk a kulcsszámok hosszadalmas meghatározását, gyakorlati szempontból nem tűnik hasz- nosnak a szerzőnek javaslata.
Felmerül ugyanis a kérdés, hogy ha már megvan a 10 értéke, miért van szükség _ még egy további () időmérték bevezetésére. Nem hinnék, hogy azért, hogy a terme—
* lékenység megállapítása több munkaráfordítással, illetve számolási gyakorlattal jár—
jon. Az ilyen termelékenységellenes elképzelés sehogy sincs összhangban a termelékenység;—
vizsgálattal.
Bármily jószándékú is a szerző azon igyekezete, hogy az összetett termelés ter—
melékenységének általános érvényű új mérését kidolgozza és bármilyen tiszteletre—
méltó fegyelmezeíiséggcl alkalmazza is a matematika eszközeit, hogy gondolatmenetének logikai biztonságot adjon a termelékenységszámítás nehéz kérdéseinek megoldásá—
ban, nem halad előre. Ennek oka éppen az, hogy a számítások formális vizsgálatának kedvéért a lermelékenységvízsgálal lényegbeli, vagyis a gazdasági vizsgálatát szemel—
láthatólag feláldozza. .
A szovjet gazdaság újabb fellendülése");
A Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezése utáni hazánk újból gazdasága felépítésének békés szakaszába lépett. A háború'utáni sztálini ötéves terv pontosan kijelölte a Szovjetúnió gazdasági fellendülésének további "vonalát. A szovjet nép rend— ;
?kívüli eredményeket ért el a kitűzött terv megvalósításában és megteremtette a szocialista gazdaság hatalmas új fellendülésének és további előrehaladásának legfon—
*;tosabb feltételeit, Az 1947—es év végén végrehajtott pénzreform és a jegyrendszer eltörlése megadta a Szovjetúnió népgazdasága további fellendülésének meggyorsításá—
hoz szükséges kedvező előfeltételeket. A háború utáni ötéves terv időelőtti teljesítéséért indított hatalmas munkaverseny kifejezésre jutott a szovjet népnek az 1948—1949, évi terv eredményes teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott harcában.
Az az erőfeszítés, melyet a munkások, kolhozisták és az értelmiségiek a válla—
latokban, kolliozokban és az építésben a terv időelőtti végrehajtására kifejtettek, a népgazdaság minden ágában újabb termelési győzelmeket aratott. Még jóval _az 1948—as év befejezése előtt a vállalatok ezrei teljesítették a rájuk eső évi tervet. ,
1948. november 19—én a Szovjetúnió fővárosa, Moszkva —— az ország legnagyobb ipari központja ———- idő előtt teljesítette a bruttótormelés és az ipari termelés legfontosabb _árufajtáinak többsége tekintetében a rendes termelési tervet. A moszkvai kerület, Leningrád és a leningrádi kerület, a cseljebinszki kerület, az Örmény Köztársaság, :
' Vesztnik sztatisztiki, Mogzkva, 1949, 1. sz,, 19—30. old.
342
Baskir Köztársaság, a kujbisevi kerület és más köztársaságok, országunk más vidékei és kerületei idő előtt teljesítették az évi tervet.
A szocialista mezőgazdaság dolgozói a bőséges termés learatása és betakarítása után országos munkaversenybe kezdtek a mezőgazdasági termékek állami beraktáro—
zási tervének időelőtti végrehajtásáért. A terven felü ltöbbszáz millió pudl) gabonát, sokezer tonna húst, olajat, gyapjút, burgonyát, zöldséget, szőlőt és más terméket adtak az államnak. ,,Nemcsak teljesen biztosították a lakosság évi folyamatos kenyér- ellátását, de kellő állami készleteket is 'tartalékoltak a jövőre." (V. M. Molotov).
A vasúti szállítás idő előtt teljesítette a teherszállítás általános rakodási , tervét. A folyami szállítás túlteljesítette tervét. A vasút és a folyamhajózás 1948—ban , óriási tömegű teherrakományt szállított, mely biztosította az ipar és mezőgazdaság munkájának eredményességét és a lakosság élelmiszer— és közszükségleti cikkekkel való fennakadás nélküli ellátását.
1948—ban a népgazdaság összes ágaiban óriási épitési munkálatokat hajtottak végre. E munka általános terjedelme 1948—ban 23 %—kal volt nagyobb, mint 1947—ben és 58%—kal lépte túl az 1945-ös évét. 1948—ban nagy munkát végezték az anyagi és pénzügyi források, valamint a munkaerőknek a meginduló építkezésekhez való össz—
pontosítása érdekében. Ez lehetővé tette sok ipari építkezés megindítását és a leg—
fontosabb iparágak teljesítőképességének jelentős emelését. Évről—évre nő az újonnan felépített és helyreállítot bányák, ércbányák, üzemek és gyárak száma. 1946—tól
1948—ig kb. 4.000 állami iparvállalat indult meg.
Az anyagi ellátás 1948. évi állami tervét teljesítették és jelentősen megjavult a népgazdaságnak nyersanyaggal, alapanyagokkal, tüzelővel, villamosenergiával és
üzemi felszereléssel való ellátása.
A Szovjetúnió népgazdaságában az elmúlt évben sok magasteljesítőképességű gépfajtát, készüléket és műszert, úgyszintén több élenjáró technológiai és termelési eljárást vezettek be.
Az 1948. év állami költségvetésének teljesítése a rubel további megerősödéséről, a Sz'ovjetúnió erős, egészséges pénzügyi rendszeréről tanuskodik. Az állami költség- vetés bevételi része 1948—ban 408.4 milliárd rubelre nőtt, azaz 222 milliárddal gyara—
podott az 1947. évihez viszonyítva. Az állami költségvetés kiadási része 1948—ban 3683 milliárd rubelt tett ki és 7.3 milliárd ruhellel volt magasabb az 1947. évinél.
A jövedelem 1948-ban 39.6 milliárd rubellel volt több, mint a kiadás. Az 1949. évi új állami költségvetés, melyet a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának ötödik ülésén fogadtak _ el, teljesen biztosítja azoknak a feladatoknak a megoldását, melyek a háború utáni ötéves terv negyedik évében országunk előtt állanak. A költségvetés bevételi része 1949-ben eléri a 446 milliárd rubelt, a kiadási része pedig a 415.4 milliárdot. A nép—
gazdaság további fejlesztésére 1525 milliárdos hatalmas összeget fordítunk; 1192 milliárd rubelt kulturális és szociális intézményekre, 79.1 milliárd rubelt, —— azaz a költségvetés 19%—át —— a fegyveres erőkre, amely biztosan őrzi hazánk szabadságát és függetlenségét, a szovjet nép békés, építő munkáját.
Az 1948—es évet hazánk életében jelentős politikai és gazdasági események tették nevezetessé. A Szovjetúnió népgazdasága elérte és túlhaladta a háború előtti szinvonalat.
Ez a tény rendkívüli erővel bizonyítja a szocialista tervgadálkodás hatalmát, a szovjet _ társadalmi és állami rend utolérhetetlen fölényét. l'amiskodik a szovjet nép kimeríthetetlen teremtő erejéről, mely a kommunista párt vezetése mellett megvalósítja a nagy Sztálinnak a kommunista társadalom hazánkban való felépítésére vonatkozó zseniális elgondolásait.
A szocialista tervgazdálkodás óriási fölénye, amely biztosítja a Szovjetúnió népgazdasága minden ágának töretlen fejlődését, az állóalapok szocialista repro- dukcióját és a szakképzett munkaerő magas színvonalát —— különös világossággal mutatkozik meg annak a gazdasági káosznak tükrében, mely az USA- ban és az európai kapitalista országokban uralkodik. Az USA ipara jelenleg nem éri el 1943. évi terme—
lésének 80%—át. Az USA gazdasági életének bizonytalansága az árak és a tőzsdei árfolyamok állandó ingadozásában, a fogyasztási piacokért folyó lázas harcban, a
kapitalista monopóliumoknak a munkásosztály politikai és gazdasági jogai ellen
indított támadásában jut kifejezésre.Az európai kapitalista országokban a gazdaság helyreállításának és fejlesztésének számításait azokra a képzeletbeli áldásokra alapozzák, melyeket a hírhedt ,,Marshall—
') ] pud_, 16.3á5 kg.
343
terv"—nek kell majd hoznia. Azonban közismert, hogy a ,,Marshall-terv" nem az európai ipar fejlesztését célozza, hanem az amerikai áruknak akar Európában kiterjedtebb—_ , fogyasztási piacot teremteni és a ,,marshallizált" országoknak az amerikai mono—
póliumoktól való politikai és gazdasági függését akarja megvalósítani.
*
A Szovjetúnió ipara 1948—ban új, nagyarányú fejlödést ért el., Az ipari össz—
termelés évi tervét lOö%-ra, az ötéves terv első három évének tervét 103%—ra telje- sítették; az 1948. év ipari össztermelése 1946—hoz viszonyítva, több mint másfél- szeresére emeikedett.
A Szovjetúnió ipari termelésének aháború előtti színvonalra való emelését az ötéves terv 1948—ra irányozta elő. Az ötéves tervnek ezt a feladatát nemcsak teljesi—
tették, hanem túl is szárnyaltak ; az 1948. év ipari termelése 18%-ka1 haladta túl az 1940—es termelési szinvonalat. Országunk így kevesebb, mint három év alatt elérte a ter—
melés háború előtti színvonalát, ugyanakkor, mikor az első világháború után az ipari termelés 1913. évi, háború előtti szinvonalának elérésére hat év volt szükséges.
Az 1948—as év az állami terv feladatai teljesítésének és túlteljesítésének, valamint az ipar minden ágazata növekedésének jegyében állott. Az elmúlt évben kivétel nélkül
* mindegyik ipari minisztérium teljesítette az ipari össztermelésre és a legfontosabb ipari gyártmányok többségére vonatkozóan előírt évi tervet. Terven felül jelentős mennyiségű ipar-terméket bocsátottak ki, így: feketefémeket, színes fémeket, szenet, villamosenergiát, gépeket, felszerelést, vegyitermékeket, építési anyagokat, szöveteket, olajat és egyéb termékeketf'
Különösen az ipar legfontosabb ágazatának, a feketefémiparnak eredményei jelentősek, amelyek sok tekintetben meghatározzák az egész népgazdaság fejlődésének ütemét. A nyersvasönte's 1948—ban —— 1947—hez viszonyítva —— 22 %—kal, az acélöntés, a hengerelt vas— és acéltermelés 28%—ka1 emelkedett. Az 1948. év IV. negyedében a nyersvasöntés átlaga túlhaladta a háború előtti színvonalat, az acélönte's, a hengerelt vas és vascsövek kibocsátása pedig ezt a szinvonalat lényegesen felülmúlta. Jelentősen
megnőtt a színesfémtermelés. '
Nagy eredményeket ért el a tüzelőanyagipar is. A szénkitermelés egy év alatt 14%—kal, az kőolajé 13%—kal nőtt. 1948—ban sokkal több gépet, felszerelést, vegy—
ipari, fa— és papíripari terméket, valamint építkezési anyagot bocsátottak ki, mint 1947—ben. Jelentősen emelkedett a fogyasztási cikkek termelése.
Az ötéves terv három elmúlt évében iparunk nagyot fejlődöttt. 1948-ban a legfontosabb cikkek termelése 1945—1167. viszonyítva a következőképpen növekedett:
1948. évi index
(1945 : 100)
Nyersvas ... . ... 156
Acél ... 152
Hengereltvas 166 Szén ... 140
kőolaj ... 151
Villanyerő ... . . . 147
Pamutszövet . . ... 193
Gya pjúszövet 221 Bőrcipő ... Állati zsír . 259 Növényi zsír . 196 Cukor ... . ... 357
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy 1948-ban bár az össztermelés és a legfon—
tosabb ipari termékek többsége tekintetében a terVet túlteljesítették, egyes minisz—
tériumokl) néhány fontos termék tekintetében elmaradtak a tervelőirányzattól.
A fémipari minisztérium nem teljesítette az acéldrótkötél termelési tervét, a gépkocsi és traktoripari minisztérium a személygépkocsik termelési tervét, a nehézipari miniszté- riuma gözturbinákra,aközlekedési gépipari minisztérium a gőzmozdonyokra, a szer—
számgépipari minisztérium néhány szerszámgépre, a gép— és műszergyártási minisz—
térium a vegyipari felszerelések és textilgépek gyártására, a mezőgazdasági gépipari minisztérium a traktorvontatásu vetőgépek és talajművelők gyártására, az elektro—
mosipari minisztérium a fővonali villanymozdonyok és egyes elektrogenerátor típu—
sok gyártására, az erdő— és papíripari minisztérium a talpfák gyártására vonatkozó tervét.
220
1) A szovjet kereskedelemben és iparban a minisztérium szóval megjelölt fogalom alatt kb. a magyar ipariga-zgalóság értendő. (A ford.)
344
s
Az eimúlt évben az ipari munkaterén nagy lépést tettünk előreaminőségi mutató—
számok további javításának irányába—n. A moszkvai bolsevikok kezdeményezésére szélesen kibontakozó hazafias mozgalom, mely a belső tartalékok mozgósítására, a vállalatok rentábilis munkájára és a terven felüli tőkefelhalmozásra irányult, . meghozta gyümölcsét. A vállalatok ezrei, melyek előzőleg állami támogatást kaptak, nemcsak hogy lemondtak az anyagi támogatásról, de kötelezték magukat az akkumu—
láeióra is; a veszteségnélküli vállalatok feladatul tűzték ki, hogy nyereségüket a meg—
állapított terven felül fogják növelni. Ennek eredményeként az ipar egészére vonat- kozóan megállapított 1948—as ipari termelési önköltségcsökkentési tervet túlteljesítet- ték. Az ipari termelés önköltségcsökkentéséből származó terven felüli megtakarítás
1948—ban több mint 6 milliárd rubelt tett ki.
1949—ben az élenjáró moszkvai vállalatok újabb hazafias kezdeményezésbe fogtak : kötelezték magukat a forgótőke forgási sebességének meggyorsítására és ezzel a nép—
gazdaság számára 1949—ben több mint 400 millió rubel felszabadítását vállalták. Ez a rendkívül fontos gazdasági kezdeményezés széleskörű visszhangra talált a moszkvai és moszkva—környéki ipari vállalatoknál és a többi vidékek és kerületek vállalatainál.
A moszkvai és moszkva-kerületi üzemek elvállalták, hogy 1949-ben az egész mosz—
kvai iparban 1.300 millió rubelt szabadítanak fel.
Az ipari önköltségcsökkentés, a munka 'rentabilitása és a forgótőke forgásának meggyorsítása szétbonthatatlanul összekapcsolódik a vállalatok belső tartalékainak mozgósításával. Ez a felszerelés jobb kihasználását jelenti a nyersanyag, az alapanyagok, a tüzelő és a villamoserő gazdaságosabb kihasználását, a munkatermelékenység szin—
vonalának emelkedését, a járulékos és nem termelési költségek csökkentését, a túl nagy méretű befejezetlen termelés csökkentését. 1948—ban az ipar legtöbb ágazatában tei—
jesítette'k és túlteljesítették az állami terv által megállapított a berendezés, nyers—
anyag, tüzelő— és alapanyagok kihasználására vonatkozó progresszív átlagnormákat, jóllehet sok iparágban a berendezés kihasználásának normája magasabb volt, mint 1940—ben. Ez elsősorban olyan fontos iparágakra vonatkozik, mint a feketefémipar, a kőolajipar, villanytelepek, stb. A fémipari minisztérium üzemeiben a kohók hasznos terének kihasználása 1940—hez viszonyitva 13%—kal javult és a Martin-kemence egy négyzetméterére eső acéllevétel a háborúelőttivel Összehasonlítva 12 %-kal növekedett.
A kőolajipari minisztérium vállalataiban az olajkutak kihasználási fúrásainak gyorsasága 1940—hez képest 28%—kal nöVekedett. A vidéki villanytelepeken az egy kitermelt kilowattóra elektromos energia előállításához szükséges tüzelőelhasználás 1948—ban 1940—hez képest 5%—kal csökkent. A cementgyárak kapacitásainak kihasz—
nálása a háború előttihez képest ugyancsak javult. Az ipari munka termelékenysége 1948—ban 1947—hez viszonyítva 15%—kal növekedett és túlhaladta a háború előtti szinvonalat.
De a progresszív átlagnormák bevezetése nem minden iparágban folyik kielégítően.
Nem teljesen használják ki az adott teljesítőképességet a széniparban, az olajipar kísérleti fúrásainál és a textiliparban.
Egyes iparágaknak a rendelkezésükre álló magas teljesítőképességű gépiberende—
zés kihasználásában mutatkozó elmaradottságát a legrövidebb idő alatt meg kéj]
szüntetnünk.
*
A mezőgazdasági dolgozók —— végrehajtva a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának februári, történelmi jelentőségű határozatát, —— 1948—
ban újabb jelentős eredményeket értek el.
A kedvezőtlen' időjárási körülmények a volgamenti kerületek többségében oda vezettek, hogy ezekben a kerületekben a gabonatermés kevesebb lett, mint azt a terv előirányozta. Ettől eltekintve, a gabonaneműek össztermése az egész Szovjet- únióban több mint 7 milliárd pudot tett ki, így alig valamivel maradt el az 1940—es, háború előtti év színvonala mögött. Ezt az eredményt a kolhozok és szovhozok akkor érték el, mikor még a vetésterület nem emelkedett a háború előtti szinvonalig és amikor még nem hozták helyre a traktorokban és mezőgazdasági gépekben az ellenséges meg—
szállás által okozott veszteséget. A technikai adottságok helyesebb kihasználásának és a munkamegszerVezés jelentős megjavulásának eredményeként a szemestermé—
nyek egy hektárra eső átlagtermése túlhaladta a háború előtti színvonalat.
Az elmúlt évben a mezőgazdaságban biztosították a vetésterület óriási arányú
345
:;
növelését. Az egész vetésterület növekedése 1947—hez viszonyitva 13.8 millió hektár,
ebből 10 millió a gabonaterületé.
A háború utáni időszakban megvalósítják a mezőgazdaság technikai felszerelésé—
nek állandó növelését. Az ötéves terv harmadik esztendejében folytatódik a gép- és traktorállomások munkájának megjavítása és kiterjesztése. A gép— és traktorállomások 1948—ban a kolhozokban 25%—kal több mezőgazdasági munkát végeztek el, mint 1947—ben, továbbá megjavult a traktorok kihasználása. 1948—ban az egy traktorra eső teljesítmény az előző évhez képest növekedett, ami 1940—hez viszonyítva 13%—os , emelkedést jelent.
i A szocialista ipar óriási segítséget nyujt a mezőgazdaságnak. A traktorgyárak és a - mezőgazdasági gépgyárak 1948—ban több gépet adtak ki, mint 1947-ben: traktorból
% ' kétszeresét, kombájnból ötszörösét, mezőgazdasági gépekből kétszeresét ; a vegyipari k* üzemek műtrágyából 43%—kal adtak többet. A mezőgazdaság az elmúlt évben 'az 1, államtól háromszor annyi traktort, kétszer annyi gépkocsit és kétszer annyi mezőgaz-
*' dasági gépet kapott, mint 1940-ben.
1948 őszén a mezőgazdaságban az 1949—es termés növelésének biztosítására nagyarányú munkálatokat végeztek. Az őszi állami vetéstervet túlteljesítették és ,_ így az 1949. évi termés alá 3 millió hektárral többet vetettek, mint 1947—ben. Az őszi
szántóföld 1948—ban 17 millió hektárral több volt, mint 1947—ben.
1948—ban meggyorsult a társadalmasított állattenyésztés fejlődése. A kolhozok állatainak száma — beleértve a kolhoztagok személyes használatában lévő állatokat is —— jelentősen megnőtt. 1948—ban a kolhozokban a szarvasmarhaállomány 23%-kal, a disznóé 75%—kal, a juhé és kecskéé 16%-ka1, a lóé 1.5%—kal növekedett. A haszon—
állattenyésztés emelkedése terén komoly eredményeket értek el.
1948. októberében tették közé a Szovjetúnió Minisztertanácsának és a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának rendeletét: ,,A mezővédő, erdőültetésre, a füvosítési vetésforgó bevezetésére, a Szovjetúnió európai részének sztyeppés és erdősztyeppés vidékein, a magas és tartós terméshozam biztosítása céljából tavak és vízgyűjtők építésére vonatkozó tervet", melyet Sztálin elvtárs javas.
latára fogadtak el. Ezeknek a vidékeknek kolhozai, szovhozai és leszhozai 1) nagy lelkesedéssel és óriási energiával fogtak hozzá e nagy terv megvalósításához és a védő erdőöv ültetésében, a földnek ehhez 1949—re való előkészítésben, a mag gyűjtésében, a facsemeték ültetésében és a füVes vetésforgó bevezetésében már 1948 őszén jelentős munkát végeztek. Az erdő Védövezetek ültetését 1948-ban 199000 hektáron, a talaj 1949. évre való előkészítését 279090 hektáron végezték el, a faiskolákban 1.869 millió facsemetét növesztettek, a kolhozok több mint 2.800 mesterséges tavat és víztárolót építettek.
*
A népgazdaság fejlődésében igen nagy szerepe van a szállításnak. 1948—ban a szállítási mindenfajta munkája 1947—hez képest igen nagy mértékben megjavult. A vas—
úti teherforgalom 1948—ban 27 %—kal nőtt 1947-hez viszonyítva és túlhaladta az 1940—es színvonalat. A vasutak napi átlagrakománya 1947-hez képest 19.3%-kal nőtt. Jelen—
tősen emelkedett a feketefe'm—, érc—, koksz—, kőolaj-, szén—, gabona—, liszt—, só—, fa— és .eementrakományok szállítása. Az ötéves terv elmúlt három éve alatt a vasúti szállítás munkája jelentősen emelkedett. A napi átlag—szállítmány 1948—ban az 1945. évinek majdnem másfélszeresére nőtt, a feketefém—szállítás 63%—ka1, a szénszállítás 38%—kal emelkedett.
' 1948—ban a vasúti szállítás gördülőállománya új, hatalmas mozdonyokkal, nagy teherbírású vagonokkal és kényelmes személykocsikkal bővült. A szállítási gépeket gyártó vállalatok a múlt évben több mint másfélszer több mozdonyt és majdnem másfélannyi tehervagont bocsátottak ki, mint 1947. évben.
A vasúti szállítás munkájában még komoly hibákat kell leküzdenünk. A teher—
vagonok fordulási átlagideje 1948-ban magasabb volt a megállapított normánál.
A vagonok előirt fordulási idejének betartása lehetővé tette volna a vasutak számára
,a rejtett tartalékoknak a teherszállítás további növeléséhez szükséges kihasználását.Az előző évhez viszonyítva 1948—ban jelentős túlteljesítést ért el a folyami és _ tengeri szállítás a rakományok szállításának munkájában. A gépkocsiszállítás teher—
; forgalma jelentősen megnőtt 1947-tel szemben és közel másfélszeresen haladta túl
*) leszhoz m erdőkitermelő szövetkezet. (A ford.)
4.346
az 1946—es, háború előtti'szlnvonalat. A gépkocsigyárak 1948—ban 43 %—kal több teher— * gépkocsit gyártottak, mint 1947—ben ; ez a tehergépkocsipark lényeges megnövekedésé- hez vezetett. A személygépkocsik gyártása 1948—ban több mint kétszeresre nőtt az
1947. évi termeléshez képest.
*
M' A szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelése szempontjából az 1948-as esztendő hatalmas eredmények éve volt.
Az 1947—ben végrehajtott pénzreformmal és a lakósság élelmiszerrel és ipari ter—
mékekkel való ellátására vonatkozóan fennállott jegyrendszer megszüntetésével egy—
időben megszüntették a magas kereskedelmi árakat és az élelmiszerekre és a közszük—
ségleti ipari cikkekre egységes állami kiskereskedelmi árakat vezettek be. Ez volt a közszükségleti cikkek ára csökkentésének első szakasza. Az első szakasz árcsökken- tése az állami kiskereskedelemben a közszükségleti cikkek olcsóbbodásához vezetett, mely egy év alatt 57 milliárd rubelt jelentett. Az állami kiskereskedelmi árak csökken- tése ugyanilyen árcsökkenést idézett elő a kolhoz— és szövetkezeti piacon is, amely a
*kolhoz— és szövetkezeti kereskedelemben egy év alatt legalább 29 milliárd olesóbbodást tett ki. A lakosság tehát a kiskereskedelmi árak csökkentésének első szakaszában egy év alatt 86 milliárd rubel nyereségre tett szert. -
Az állami kiskereskedelmi árak csökkentésének és a szövetkezeti és kolhozpiaei árak ezt követő csökkentésének eredményeként a rubel vásárlóereje megkétszereződött.
Ennek és a munkabérek felemelésének következtében a munkások és tisztvi—
selők reálbére 1948—ban több mint kétszeresére emelkedett 1947-hez képest.
A Szovjetúnió népgazdasága további fellendülésének, a közszükségleti cikkek termelése emelkedésének és az önköltségcsökkentésének újabb nagy eredményeinek kö- vetkeztében 1948 II. felében újabb árcsökkentés végrehajtása vált lehetővé. Ez az új árcsökkentési szakasz 1949. március 1—én fejeződött be.
,, Az újabb árcsökkentés a közszükségleti cikkek további olcsóbbodásához veze—
tett, ez a kiskereskedelmi állami szektorban egész évre számítva legalább 48 milliárd rubelt jelentett. Ha figyelembe vesszük, hogy egyidejűleg a kolhozpiaei és szövetkezeti árak is csökkentek, akkor a lakosságnak az új árcsökkentésből nem kevesebb mint 23 milliárd rubel haszna volt. Igy tehát a lakosság az árleszállitás második szakaszában egy év alatt összesen 71 milliárd rubelt nyert.
Az újabb árleszállítás folytán ismét jelentősen nő a rubel vásárlóereje, újból lényegesen emelkedik a munkások és értelmiségiek munkabére és megint jelentősen csökken az iparcikket vásárló parasztok kiadása.
A szovjet kereskedelemnek a jegyrendszer megszüntetése utáni kibontakozásával az állami és szövetkezeti kereskedelemben 1948-ban 1947—hez viszonyitva jelentősen megnőtt az élelmezési és ipari cikkek: a kenyér, cukor, pamutszövet, lábbeli és sok más áru eladása.
Egyidőbeu növekedett azoknak az áruknak a tömege is, melyeket a szövetkeze—
tek adtak el és értékesítettek a kolhozpiacokon, erősen csökkenő árak mellett.
A Szovjetúnió gazdaságának szakadatlan fejlesztése mellett 1948-ban folytató—
dott a munkások és tisztviselők számának növelése. A dolgozók száma 1947—hez képest 2 millió emberrel növekedett és 10 %-kal haladta túl az 1940-es, háború előtti színvonalat. A háború utáni ötéves terv három éve alatt a Szovjetúnió népgazdasá—
* gába a munkások és tisztviselők óriási serege özönlött be, szám szerint több mint 6 millió ember.
A munkások és tisztviselők munkabéralapja a mult évben 10%—kal növeke—
dett ; az iparban alkalmazott munkások munkabére 15%-kal, az építkezési munkásoké pedig 24%-kal nőtt. A munkások és tisztviselők munkabéralapja 1948—ban az 1940.
évinek közel kétszeresére emelkedett.
A dolgozók anyagi jólétének szakadatlan és rendszeres javulása a szocialista társada—
lom egyik alapvető törvényszerűsége. Egyedül a szocialista társadalom biztosítja a dolgozó tömegeknek a munkanélküliség, az ínség és nyomor megszüntetését. A háború után a kapi—
talista országokban fokozódik a munkanélküliség, csökken a munkásosztály életszín—
vonala. Az USA—ban a teljesen munkanélküliek száma 2—3 millió (a hivatalos adatok legalább háromszorosan kisebbítik azokat), a részleges munkanélküleik száma pedig 1949 januárjában elérte a 9.5 millió főt. Franciaországban a munkások reálbére az utóbbi években negyedére csökkent. Ezzel egyidőben óriási mértékben növekszika
347
' .kapitalisták jövedelme. 1939-ben az amerikai részvénytársaságok jövedelme 6.4 mit—*
liárd dollárt tett ki, 1947—ben ez már 30 milliárd dollár volt.
Óriási eredményeket ért el országunk a nép kulturalis színvonalának további emelésében, jól berendezett lakások építésében és az egészségvédelem javításában.
A háború utáni ötéves terv évei során a Szovjetúnióban széles méretekben folyik a lakások, iskolák, kórházak, üdülők és kulturális intézmények építése, a városok újjá—
rendeze'se. 1946, 1947 és 1948 folyamán a városokban és a munkás—lakótelepeken az állami vállalatok, az intézmények és a helyi szovjetek útján és az állami kölcsönök segít—
ségével a lakosság mintegy 51 millió m2 lakóterületet épített fel és hozott helyre. A Vidéki helységekben ezen idő alatt 1,600.000 lakóházat építettek fel és állitottak helyre.
151 városban és munkás—lakótelepen vezettek be vagy javítottak meg vízvezetékhaló—
zatot, 15 városban kezdték el a villamosvasút építését és 5—ben a trolieybuszvonal , építésének munkálatait. 195000 lakást láttak el gázzal. Nagy munka folyik a városok,
7 parkosítására. —
* A népoktatás 1948—ban tovább szélesedett és javult; az iskolai tanulók száma 1947—liez'képest több mint 2 millióval növekedett, a főiskolai hallgatók száma elérte a 734.000—t és 26%—kal haladta meg a háború előtti színvonalat.
;; A technikumokban tanulók száma elérte az 1,094.000-et és a háborúelőtti számot
' ., 33%—kal múlta felül.
* A felsőbb iskolák és technikumok évről—évre százezernyi fiatal specialistát adnak a'gazdaság minden ág számára. Ezek a felsőbb intézetek 1948—ban 374000 ember, bocsátottak ki, ami 64.000—rel több az 1940 évinél.
A népgazdaságban foglalkoztatott főiskolát és technikumot végzett specialisták
*száma 1948—ban 55%—kal volt nagyobb, mint 1940—es, háború előtti évben.
A kézműipari és vasúti szakiskolák, valamint a gyár'územi kiképzés iskolái (F. Z. O.), az ipari szállítás és az építkezés munkásai új, szakképzett káderekkel valo (eltöltésének hatalmas munkáját végzik. Ezek az iskolák 1948—ban egymillió embert bocsátottak ki és állítottak munkába. Az üzemekben nagyarányban folyik a káderek kiképzése és szakképzettségüknek esti tanfolyamok útján való emelése. 1948—ban 6 millió ember részesült szakoktatásban és kiképzésben.
!
1948 a szövetséges Icöztársaságokat gazdasága további helyreállításanak és tej..
lesztésének éve volt. —
Az ipari össztermelés az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság—
ban 1948—ban 26%—kal haladta túl az 1947. évi eredményt. A köztársasági és helyi ipar az ötéves terv első három évében túlteljesítette a tervet és jelentős mennyiségű közszükségleti cikket adott. 1948—ban a pamutszövetek termelése az 1947-es termelés 1.3—szeresére, a gyapjúszöveté 26%—kal, a bőrcipőké 16%—kal, a fémedényeké 1.9—szere—
sére, a bútoroké 28 %—kal, a grammofonoké 1.7—szeresére, az írógépeké másfélszeresére nőtt. A mezőgazdaságban a vetésterület óriási növekedését érték el. Az 1948-as termés alá 9.6 millió hektárral többet vetettek, mint az 1947-es alá. 1948—ban az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságban sok új gyümlcsöst és szőlőt telepítettek.
Az erdőültetési és facsemetetelepítési tervet túlteljesítették. Az elmult évben a kolho—
zokban az összes állatfajták száma növekedett.
Az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság megszállás alatt volt területein folytatódik a gazdaság töretlen fellendülése. Ezeken a területeken, valamint ,a volt hadműveleti területeken az ötéves terv három éve alatt a kolhozdolgozók részére 407000 házat építettek fel és állítottak helyre, továbbá 189000 gazdasági
és 21.000 kulturális és szociális építményt.
Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban 1948-ban az összterlnelés 1945—hoz képest 2.8-szorosra nőtt. A nyersvas és acélöntés ezalatt az idő alatt 3.2—szeresre, a hengerelt fémeké 3.5—szörösre emelkedett. Az ötéves terv folyamán óriási épitési munká—
kat valósítottak meg. Úszkös romokból fémipari óriások emelkedtek. A széntermelés 1946—tól 1948—ig csaknem megkétszereződött. Az ország legnagyobb gépgyárai ontják a termékeket. A traktortermelés 1948-ban 1945—höz képest 24-szeresre növekedett.
Ujjászületett Dnyeprogesz, a szovjet villamosítás büszkesége. A négy hatalmas villany—
erómű—agregát teljes kapacitással dolgozik. Ez teljesen a honi gyárak érdeme. Óriási H , eredményeket ért el az ukrán könnyű- és élelmezési ipar. A köztársaság cukorgyár-ai az 1948—as termésből 14 millió pnddal több cukrot gyártottak, mint az 194 '7—es termésből,
348 %
Ukrajna mezőgazdasága majdnem telj esen helyreállította a háború előtti vetésterületel;
ésalegértékesebb élelmezési növény, a tavaszi búza vetés'teriilete 1948-ban másfélsze- resen haladta túl az 1940 évit. Jelentősen megnőtt 1947—hez képest a kolhozok állatainak száma. Az ötéves terv három éVe alatt a városokban és munkástelepeken , l'iasználatba vett lakóterület több mint 10 millió m2-t tett ki, így ez az Ukrajna V német megszállás alóli felszabadítása óta eltelt teljes időszak alatt 21 millió m2 lakó—
területet jelent. ' (
A Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipar össztermelése az ötéves terv három éve alatt 3.5—szörösre növekedett. Jelentős mértékben emelkedett a köz—
társaság legfontosabb iparágainak— főként az építkezési anyagok, a tőzeg, a könnyű—
ipari termékek és az élelmiszerek —— termelése. A köztársaság mezőgazdaságában foly— , , tatódott a vetésterület helyreállítása és az állatállomány növelése.
Az Úzbág Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipar össztermelése 1948-ban 1940—hez képest 42 %—kal növekedett. A széntermelés egy év alatt 2.5—szeresre, kőolaj—
termelés 31%—kal emelkedett. A kőolajtermelés 1950—re megállapítótt tervének szín— , vonalát már 1948—ban túlhaladták. Jelentősen növekedett a textilipari és mező—
gazdasági gépek és felszerelések, valamint a közszükségleti cikkek gyártása is. A mezőgazdaságban a gyapotterületek növekedése 1948-ban 55.000 hektárral haladta
túl az 1947. évit. '
A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipari össztermelés 1948—ban 90%—kal haladta túl a háború előtti színvonalat. Jelentős mértékben emelkedett az acél, a színes fémek, a műtrágya, a szövet és az élelmicikkek termelése. 1948—ban sza— . porodo'tt az állatállomány, növekedtek a vetésterületek. 1948—ban 150.000 puddal több 7 * állati zsírt dolgoztak fel és készítettek a fogyasztás számára, mint 1947—ben és jóval
többet, mint az 1940—es, háború előtti évben.
A Graz Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipari őssztermelés az ötéves terv három évében 59 %—kal növekedett. 1948-ban az ipari termékek kibocsátása 29.5%—kal haladta túl a háború előtti színvonalat. A köztársaság elektromos műveinek kapacitása 1949—ig 85 %—kal lett nagyobb, mint az 1940—es, háború előtti évben. A mezőgazdaságban a 'szubtrópikus növények vetésterületének szakadatlan növelése folyamatban van. ' 1948—ban a citromültetvények területe 22.500 hektár, a szőlőé 50.000 hektár ; 194646!
1948—ig több mint 15 millió eukaliptusztl) ültettek. A kolhozok állatállománya 1948——
ban túlhaladta aháború előtti szinvonalat: a szarvasmarhák száma 27 %—kal, a sertéseké 89%—kal, a juhoké és kecskéké 89%—kal volt nagyobb, mint 1940-ben.
Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipar össztermelése 1948— _, ban túlhaladta a háború előtti színvonalat és 1945—höz képest 46%—kal növekedett., ' Az ötéves terv három évében az kőolajtermelés 21 %—kal emelkedett. A köztársaság—
ban nagyarányú építési munka folyik. A tőkebefektetés összege 1948—ban közel négyszer volt nagyobb, mint 1945-ben. A mezőgazdaságban a gyapot vetésterülete
1948-ban 22%—kal növekedett 1945—höz viszonyitva. Egyidejűleg jelentősen emelke- dett a gyapot terméshozama ; a nyersgyapottermés 1948—ban kétszer annyi volt, mint 1945—ben. A köztársaság kolhozaiban aszarvasmarhák, juhok és kecskék száma túl—r haladta az 1940. évi szinvonalat.
A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság az ötéves terv első három évében túl.—*
teljesítette az ipari össztermelés tervét; 1948—ban az ipari összermelés 2.9-szer volf nagyobb, mint 1945—ben. Nagy változások mennek végbe a litván falvakban. A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság élenjáró dolgozó parasztsága gyakorlatilag győződött, meg a kollektív gazdaság bevezetésének előnyéről. 1949 márciusában Litvániában már
1.136 mezőgazdasági artelj volt, míg 1948 elején összesen csak 20. , _' A Moldva Szovjet Szocialista Köztársaság 1948-ban 15%-kal teljesitette túl az ipari össztermelés 1940. évi, háború előtti szinvonalát. 1945-tel összehasonlítva az ipari termelés terjedelme 1948—ban 2.5—szörösére emelkedett. A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság dolgozó parasztsága új kolhozokat szerVez, erősíti a társadalmasított gazdálkodást a köztársaságban. 1948—ban a kolhozok száma 38%—kal, a kolhozok, vetésterülete pedig 62%—kal gyarapodott. Gyors ütemben fejlődik a kolhozok állat,—__!
tenyésztése is. '; ?
A Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban az össztermelés 1948—ban 3.8—szerrvolt nagyobb, mint 1945-ben. A köztársaságban a gabonafélék, a cukorrépa, valamint a
!) Gyógynövényiajta. (A ford. )
349
burgonya össztermelése és terméshozama túlhaladta a háború előtti színvonalat. A lett falu' a szocializmus útjára lépett. 1949 tavaszánLettországban több mint 1.209 kolhoz volt, míg 1947 tavaszán ez a szám csak 189. ,
A Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipari termékek össztermelése't az ötéves terv első három évében túlteljesítették. 1948—ban az ipari össztermelés 67%—kal
volt magasabb, mint 1945—ben. A kőszéntermelés ezalatt másfélszere sére növekedett. A
mezőgazdaságban évről—évre nő a vetésterület. A szarvasmarhák, juhok és kecskék száma 1948—Vban nagyobb volt, mint a háború előtt.A Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipar össztermelése az ötéves terv három évében közel kétszeresére növekedett és 1948-ban 24%—kal haladta túl a háború előtti színvonalat. Az egyik legjelentősebb ipar —— a textilipar —— termelése már 1948—ban elérte azt a méretet, melyet 1950—re irányoztak elő. A mezőgazdaságban az ötéves terv folyaman kiterjesztették a gyapot vetésterületét, mely a legfontosabb mezőgazdasági növény Tadzsikisztánban. A gyapot össztermelése 1948—ban már túl—
haladta az 1950—re megállapított terv—előirányzatot. A köztársaság kert— és szőlőterületet 1948—ban 1.250 hektárral növekedtek.
Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaságban 1948—ban a háború 'előtti ipari tennelés színvonalát 66 %—kal haladták túl. Az ötéves terv három évében az ipar összter—
melése 76%—kal növekedett. A köztársaságban nagy építő munka folyik : sok új gyár és üzem létesült, nagy villanyerőműveket és öntőzőműberendezést építenek. Az ipari növények vetésterülete már elérte az 1950—re megszabott előirányzatot. A terv évei alatt a kolhozokban jelentősen szaporodott az állatállomány.
A Turlcmc'n Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipari termelés háború előtti szinvonalát már 1947-ben túlhaladták, a kőolajtermelés az 1946—tól 1948—ig terjedő időben megkétszerezödött. 1948-ban a kőolajtermelés szinvonala túlhaladta a terv által 1950—re meghatározott színvonalat. A mezőgazdaságban évről—évre folytatódik a vetésterület nagyobbitása, a mezőgazdasági növények terméshozamának növekedése, azonkívül eredményesen teljesítik az állattenyésztésre vonatkozó terveket.
Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipari össztermelés 1948-ban 31—
szer volt több, mint 1945—ben és jelentős mértékben túlhaladta az 1940-es, háború előtti színvonalat. Az 1948. évi termés alá Vetett vetésterület 1947—hez képest 43.700 hektárral növekedett. A köztársaságban 417 kolhoz alakult. A kolhozföldeken a termelékenység 20—25%-kal haladta túl a paraszti magángazdálkodás termés—
hozamát. Felszaporodott a társadalmositott állatállomány.
A Karélw—Finn Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipari össztermelés 1945—höz képest 3.2-szeresre nőtt. A papírtermelés, a fűrészáruk termelése s a fakitermelés emelkedett. A kolhozok és szovhozok vetésterülete 1948—ban 24%-kal volt nagyobb, mint 1940—ben; a gabonafélék terméshozama elérte a háború előtti szinvonalat.
A megszállás alatt volt területek gazdaságainak helyreállítása, melyet még a há—
ború alatt kezdtek el és amely nagy lendületet vett a sztálini ötéves terv éVei alatt, 1948—ban messze előre haladt. Az ötéves terv három éve alatt ezeknek a területeknek ipari termelése a következő mértékben növekedett:
1948. évi index (1945 : 100) Ipari össztermelés
240 Nyersvasöntés ...
292 Henger-elt fém ...
. . 350 Donyec—medence széntermelé se ... 188
A megszállás alatt állott területeken a villanyerő termelése csupán 1947—ben és 1948—ban 1.8-szeresre, a cementtermelés 2.2-szeresre, a cukorgyártás közel négyszen resre növekedett.
*
1948, a háború utáni sztálini ötéves terv harmadik esztendeje a szocializmus országában a gazdasági hatalom további növekedésének az éve, a szovjet nép anyagi jóléte emelkedésének az éVe. A mi nagy Kommunista Pártu—nknak, szovjet államunke nak hatalmas szervező és irányító ereje biztosította az elmult évben a döntő győzel—
met a szocializmus építésének minden frontján.
A szocializmus országa 1949—ben hozzálátott az ötéves terv új, nagyszerű feladatainak végrehajtásához. A sztálini ötéves terv negyedik évében biztosítanunk
kell az egész nemzetgazdaság gyors fejlődési ütemét.
350
Az ipar terén az ipari termelés növekedésével együtt el kell érnünk a termékek, további minőségi javulását és a tervnek az áruk valamennyi körére vonatkozó tel- jesítését.
A mezőgazdaság terén 1949—ben a terméshozam emelését, a vetésterületek ki—
szélesítését és az állatállomány általános fejlesztését vették tervbe.
A szocializmus építésének sikerei a dolgozók anyagi és kulturális életszín—
vonala tovabbi emelkedésének valamennyi szükséges feltételét biztosítják.
1949-ben jelentősen megnő a kicsinybeni áruforgalom terjedelme, kibővül" a kulturális és tudományos kutatóintézetek hálózata.
Országunk dolgozói lelkesedéssel és meggyőződéssel tesznek eleget az 1949, évi tervelőírásoknak, mert azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy teljesítik és túl—
teljesítik a háború, utáni sztálini ötéves terv negyedik évének előirányzatát.
J. Gurevics—
Fényes Elek
Száznegyvenkét évvel ezelőtt, 1807—ben született Fényes Elek, az első magyar statisztikus, a forradalmi politikus és irodalmár.
Akik a magyar statisztika történetében ismerősök, tudják, hogy voltak Fényes művei előtt is magyar vonatkozású statisztikai adatokat tartalmazó munkák, ezek
között azonban alig néhány nevezhető kimondottan statisztikai alkotásnak.
Már a XVII. század második felében megjelent egy, az ország gazdasági és köz—
művelődési viszonyaival foglalkozó munka, melyet FröchlichDávid adott ki ,,Medulla Geographiae Practicae" címen. Fröchlich adatait felhasználta később Bél Mátyás (1684—1749) is, aki ,,Notitia Hungariae novae historia-geografiae" című munkájával—.
megteremtette az első statisztikai földrajzot. Bél Mátyás értékes művei részletenként
,1735 és 1742 között jelentek meg Bécsben é s tizenegy vármegye történeti statiszti kai
földrajzát tartalmazták. Halála után az örökösök a könyveket Batthyiány József kalo—
csai érseknek adták el. A Pozsonyból való szállítás közben egy baleset folytán a köny— * vek nagy része a Dunába veszett. Töredékeit a Nemzeti Múzeum könyvtára őrzi;
Korabínszlcy Mátyás János, gimnáziumi tanár, a XIX. század első éveiben vég—
zett statisztikai munkálkodást. Értékes adatokat szerzett, melyeket ma is felhasznál—
nak népkutatók és nemzetiségtörténészek. 1791-ben jelent meg Magyarországon az első, kimondottan statisztikai mű ,,Statistik des Königreichs Ungarn" címmel. Schwart- ner Márton, 29 éves protestáns egyetemi tanár, a szerzője. 1809—ben és 1811—ben a.
könyvet újabb kiadásban is megjelentették. Schwarlner munkájában a közgazdasági és közművelődési viszonyok ismertetése is jelentős helyet kapott. 1802—ben Magda
Páltól jelent meg egy kisebb statisztik ai munka ,,Magyarország és a határő rző katona—
ság Vidékének legújabb statistikai és geographiai leírása". Csaplovics János művei.
már Fényes idejében láttak napvilágot. 1829-ben jelent meg ,,Gemelde von Ungarn". _ 1830-ban ,,Ungarns Vorzeit und Gegenwart," 1842—ben pedig ,,Ungarn und England"
című munkája.
A XVIII. század óta a polgárosodó európai országokban már mindenütt meg—
szervezték a rendszeres statisztikai adatgyűjtést. 1820-ben Bécsben is létesült egy köz—
ponti statisztikai szervezet, mely Magyarországgal is foglalkozott, mint ,,a birodalom örökös tartományai"—nak egyikével. Magától értetődik, hogy a Bécsben működő Sta—
tisztikai Hivatal alig végzett Magyarországra vonatkozóan statisztikai munkát, és amit végzett az rendszerint elfogult, részrehajló volt.
Fényes Elek előtt Magyarországon tehát nem volt iga zi statisztika. Fröchlich, Bél,
Korabinszky művei sokkal inkább voltak történelmi, földrajzi és politikai munkák, ' mint statisztikák. A legkiemelkedőbbeknek, Schwarlnernelc és Csaplovicsnak munkái,német nyelven jelentek meg. Igy a nagy tömegek kezében egyáltalában nem fordult meg statisztikai munka. Az ország anyagi vonatkozású ügyeit az udvari kancellária útján Bécsből intézték, és ugyancsak Bécsben rendelkeztek a honvédelem és nagyrészt a közoktatás felett is.
Fényes! forradalmi meggyőződése vitte a statisztikai tudomány területére. Helyes politikai éleslátással ismerte fel a statisztika szükségességét. Ö maga írja az 1842—ben
35t
'—-—
