Az Európai Unió gazdasága

57  Download (0)

Full text

(1)

Távoktatás

(2)

Az EU közösségi politikái:

környezeti, közlekedés, energia és kutatási és

technológiafejlesztési

politikák

(3)

Közös vagy közösségi politika?

• Közös politikák: tagoknak alacsony beleszólása van, vagy a döntés teljesen az EU-é: kereskedelem, agrárpolitika,

versenypolitika. Római Szerződésekben szerepel a közlekedéspolitika is, de ebbe a besorolásba nehéz elhelyezni (itt inkább koordinál csak ez EU)

• közösségi politika: nemzeti szabályozásról nem mondanak le az államok. Széles spektrumú ez is, jobban az EU

kevésbé az állam szabályoz (környezetpolitika, regionális politika, foglalkoztatás)

• Uniós politikák: tagállami szuverenitás marad,

kormányközi együttműködés területére eső témák: közös biztonság- és védelempolitika.

• Mind a négy politika kapcsán megosztott

hatásköre van az EU-nak

(4)

Horizontális vagy ágazati politika?

• Az Európai Unió politikáinak gyakori osztályozása a

horizontális és ágazati politikák

megkülönböztetése.

▫ A horizontális politikák közé pl.

 a közös kereskedelempolitika,

 a kohéziós politika,

 a szociálpolitika,

 a monetáris politika,

 a pénzügyi politika,

 az adópolitika,

 a környezetvédelmi politika

▫ Az ágazati politikák közé

 a közös agrárpolitika,

 a közlekedési politika,

 a távközlési politika,

 a kutatási politika,

 az energiapolitika,

 az audiovizuális politika és

 a szakképzési politika

sorolható.

(5)

EU2020 Stratégia

• COM(2010) 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

• 5 célkitűzés

1. Foglalkoztatás 2. K+F

▫Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.

3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás

▫A (közlekedés és az ipari termelés) üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).

▫A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.

▫Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

4. Oktatás

5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés

ellen

(6)

politika

(7)

Szabályozás története

• Kezdetek:

▫ ESZAK és Euratom is tartalmazott már K+F-re vonatkozó rendelkezéseket.

▫ RSZ: Közös Kutatóközpont (JRC)

• Hetvenes évek:

▫ Elaprózódott nemzeti programok,

▫ Lemaradás a nemzetközi innovációs és gazdasági versenyben.

• 1979: Davignon-jelentés → ESPRIT program 1984-től 10 évre. Hármas célja:

▫ a versenyképessége megőrzéséhez szükséges technológiai bázissal segíti az európai információs technológia ipart;

▫ előmozdítja az európai ipari együttműködést az információs technológiában;

▫ hozzájárul a nemzetközileg elfogadott szabványok

fejlesztéséhez

(8)

• Nyolcvanas évek:

▫A gyenge eredmények és az elmaradás okai:

 Nehézkes a tudomány átültetése a gyakorlatba

 Marketing hiánya, gyengesége,

 Vállalatok elavult technikái

 Elégtelen pénzügyi források.

▫1986: Egységes Európai Okmány

 Keretprogramokról döntöttek (célok – források – elosztás)

 Közös K+F három eszköze:

 JRC 2000 fős kutatógárdája

 Megosztott költségű, vagy szerződéses kutatások

 Közösség vállalja a koordinációt és ennek költségeit.

8

(9)

• Kihívások:

▫ Monetáris unió megvalósulása

▫ Nagy bumm: 10 új tagállam

• Válasz: Lisszaboni Stratégia

▫ Cél: versenyképesség 2010-re Eszköz:

oktatás, kutatás és innováció általi elérhető tudás alapú társadalom

- Európai Kutatási Térség

- 3%-os GDP-ráfordítás

(10)

Keretprogramokról

• Költségvetés folyamatosan nőtt

• Finanszírozás: a költségek 50%-ig nyújt vissza nem térítendő támogatást (100%)

• Keretprogramokon belül részprogramok:

▫ ESPRIT: IT

▫ RACE: kommunikációs technológia

▫ BRITE: feldolgozóipar

▫ BRIDGE: biotechnológia

• Részvétel:

▫ EU tagországok

▫ EU tagjelölt országok – Mo. már az 5.-hez csatlakozott

▫ Keretprogramhoz csatlakozott országokban bejegyzett

természetes és jogi személyek

(11)

FP1 1984 – 

1987 3,27 mrd 

ECU ICT, ipari technológiák, Környezet (éghajlat, tenger), Élettudományok,  Energia, Szellemi erőforrások menedzselése (képzés, mobilitás…) FP2 1988 – 

1989 5,4 mrd ECU FP3 1990 – 

1994 5,7 mrd ECU Környezeti, a biotechnológiai, az agráripari kutatások hangsúlyozása,  valamint a kutatói mobilitás támogatása

FP4 1994 – 

1998 13,1 mrd 

ECU Kevesebb, koncentráltabb kutatás, jobban összehangolva a nemzeti és  közösségi programokat. Közlekedés és társadalmi gazdasági kutatások,  szinergia a kutatás és képzés között

FP5 1998 - 

2002 15 mrd ECU Interdiszciplináris kutatások mint pl.  Életminőség és erőforrás-gazdálkodás,  Versenyképes és fenntartható növekedés, fejlődés, Energia – környezet –  fenntartható növekedés

Horizontális területek: KKV ösztönzés, Társadalmi-gazdasági tudásbázis  fejlesztése

FP6 2003-

2006 19 mrd euró Európai Kutatási Térség fejlesztése, európai kutatás koncentrálása és  integrációja 

FP7 2007-

2013 50,5 mrd 

euró a keretprogramba integráltak korábban független pályázati rendszereket,  integrált megközelítés, környezet- és energiapolitikai célok megvalósulását  elősegíteni 

Horizo

nt2020 2014-

2020 80 mrd euró A kiváló tudomány fejezet célja, hogy erősítse az EU vezető tudományos 

helyét. Iparági vezető szerep kivívását is támogatja, valamint a társadalmi 

kihívások (egészségtől az energiáig) kezelését 

(12)

Ma: Kutatás és innováció

• http://ec.europa.eu/research/index.cfm?l g=en

• Az új program 2013-tól: Horizon 2020:

http://ec.europa.eu/programmes/horizon2 020/en/h2020-sections

▫7 év alatt 80 milliárd eurós kerettel gazdálkodik

▫Az Innovation Union és az Európa 2020

stratégiák finanszírozását oldja meg

(13)

szereplőknél (milliárd dollár)

Forrás: Világbank csoport adatai alapján saját

szerkesztés

(14)

Helyzetkép: A magas technológiai színvonalú ágazatok exportja a teljes ipari exportból 1988 és 2016 között egyes kiemelt szereplőknél (a teljes ipari export %)

Forrás: Világbank csoport adatai alapján saját

szerkesztés

(15)

A környezetvédelem intézményesülése

és gyakorlati megvalósulása az EU-ban

(16)

A környezetvédelmi intézkedések kezdete

• II. világháború után gazdasági konjunktúra

• tömegtermelés megindulása

• hulladék mennyiségének megnövekedése

• ipari kibocsátások növekedése

• természeti erőforrások erőltetett felhasználása

globális környezeti problémák

(17)

’60-as évek vége, ’70-es évek eleje

• EGK: 6 tagállam

• globális környezeti problémák felismerése

„A környezeti problémák nem ismernek

országhatárokat. Összehangolt, Unió-szerte

érvényesülő közelítésmódra van szükség ahhoz, hogy az Európai Unión belüli problémákat meg tudjuk oldani, és segítséget nyújthassunk a

regionális és globális kihívások kezelésére.”

• 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia csatlakozása

• 1972: első közösségi szintű akcióprogram

• ’70-es évek második fele: recesszió

(18)

1980-as évek

• mediterrán országok csatlakozása

DIREKTÍVÁK

1985. Egységes Európai Okmány: közös környezeti

politika

Elvek:

• Megelőzés

• A keletkezés helyénél orvosolni

• Szennyező fizet elv

• környezeti problémák súlyosbodása

• környezeti szabályozás közösségi

szinten

(19)

• fenntartható fejlődés

• 1992. Maastrichti Szerződés: integrált megközelítés

• 1993. Kohéziós Alap

• 1994. Európai Környezetvédelmi Ügynökség

▫környezetvédelem és szabályozás: állandó tanulási folyamat

• 1994-1999: strukturális támogatásoknál fokozottan figyelembe veszik a környezeti szempontokat (8,3 Mrd ECU, az össz.

támogatás 9%-a)

(20)

2000-es évek

• Bővítés új környezeti problémák

• a struktúrapolitikában további figyelem

a környezetvédelemre

(21)

Jelen helyzet a szabályozásban

• Lisszaboni Szerződés 191-193. cikkelyei alapján a céljai:

a) a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása;

b) az emberi egészség védelme,

c) a természetes erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása,

d) a regionális vagy világméretű

környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni

küzdelemre irányuló intézkedések

ösztönzése nemzetközi szinten.

(22)

Jelen helyzet a szabályozásban

Mostanáig 11 elvet fogadtak el:

1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés.

2. A környezeti hatások figyelembevétele.

3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása.

4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése.

5. A szennyező fizet.

6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak.

7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele.

8. Az EK és tagállamainak regionális és nemzetközi együttműködése.

9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyre minden szinten oktatni kell.

10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása.

11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és

harmonizálása a Közösségben.

(23)

a t ál y

1973-76 1977-81 1982-86 1987-92 1992-2000 2002-2012 2013-2020

C él o k, je ll e m z ő k

környezeti károk

megelőzése, ökológiai egyensúly, erőforrások ésszerű használata

szektorális megközelítés jogi

szabályozás megkezdése

környezeti politikát a gazdasági és az egységes belső piac érdekeinek rendelték alá

integrált megközelítés

;

elmozdulás a fenntartható ság felé

A

fenntartható növekedés és

környezetvéd elem

megvalósítás a teljes társadalmi támogatottsá g-gal,

szektorális politikákban is jelenjenek meg a

környezeti szempontok

Kiemelten foglalkozik az éghajlatválto zással, a biológiai változatossá g

megőrzéséve l, a környezet és az

egészség megőrzéséve l

„Jólét bolygónk felélése nélkül”

egységes meg-

közelítés kell az

összefüggés ek

figyelembev ételével, természeti tőke

védelme, zölden is ver- senyképes gaz-daság, egészség és jólét a

polgároknak E

r e d m é n y e k

a

fenntartható fejlődés kezdet- legesen jelenik meg, nem ren-deli alá a közös piacnak a kör-nyezeti politikát;

horizontális szemlélet alap-jai;

Környezetvé- delmi

kutatások kezdődtek

hatásvizsgál at

módszertaná nak

kidolgozása;

ökológiai feltér- képezés;

információs rendszer felállí-tása;

az egyén felelős-sége megjelenik

előtérbe kerül-tek a gazdasági megfontolás ok;

a környezeti politika megje-lenik közösségi szinten;

határértékek meghatározá sa

környezeti jog-

szabályalkot ás és

érvényesítési rendszer fejlő-dése;

integrált szennyezés- megelőzés

Európai Környezeti Ügynökség támogatja a célok

elérését, jogszabályok , piaci alapú intézkedések , általános és pénzügyi támogatás övezze a célokat

2006-tól működik az Emisszió Kereskedelmi Rendszert (Emissions Trading

System, ETS) (határértéke k vállalása és kereskedés lehetősége)

 

(24)

Az új, 7. környezetvédelmi cselekvési

program 2013-2020: „Jólét bolygónk felélése

nélkül”

(25)

2020: „Jólét bolygónk felélése nélkül”

▫http://ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm

 Resource Efficiency Roadmap, 2020 Biodiversity Strategy and Low Carbon Economy Roadmap.

▫9 prioritást neveznek meg

▫http://toochee.postr.hu/a-wwf-15-legjobb-plakatja

•az Unió természeti tőkéjének védelme,

•az Unió erőforrás-hatékonyságának támogatása,

•az uniós polgárok egészségének és jóllétének védelme

Tematikus célok

•a környezeti szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával

• az uniós környezetpolitika tudásbázisának bővítése

• állami és magánberuházások, innovációk

• a környezeti szempontok integrálása, a szakpolitikák koherenciájának növelése

megvalósít A ás keretei

•az uniós városok fenntarthatóságának javítása

•a globális kihívások hatékonyabb uniós kezelése

Térbeli

dimenzió

(26)

A jelenleg még fennálló problémák

▫Joganyagok nem megfelelő végrehajtása

▫Következetesség hiánya

▫Beruházási ösztönzőkkel összefüggő problémák

▫Adatok, információk, ismeretek hiánya vagy

nem jó összehangolása

(27)

Az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok

Határidő Célok

2020-ig - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni  kell az 1990-es szinthez képest 

- a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni  - az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani

2030-ig (2020-as célok

továbbfejlesztése)

- az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 40%-kal csökkenteni  kell az 1990-es szinthez képest 

- a megújuló energiaforrások arányát 27%-ra kell növelni  - az energiahatékonyságot 27%-kal kell javítani

2050-ig - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 80%-kal csökkenteni  kell az 1990-es szinthez képest 

- ennek eléréséhez a mérföldkövek:

- 2030-ra: 40%, 2040-re: 60%

(28)

EU2020 célok teljesülése

(29)

kapcsolata

(30)

A környezet és a versenyképesség kapcsolata

• A környezettel kapcsolatos célok és elvek megjelenése a költségvetési politikában

▫Munkát terhelő adók helyett legyen a szennyezésre kivetett adó – az átlag most 6,3% körül van

▫A támogatások felülvizsgálata

• A termelékenységre és a versenyképességre gyakorolt hatása

▫Az EU szerint kb. 17%-kal lehetne csökkenteni az erőforrás-input igényt a gazdaságban, ami kb. 3,3%

GDP növekedést eredményezne és min. 1,4 millió új munkahelyet.

▫Ennek ösztönzője az erőforrások árában rejlik.

▫Ezzel együtt az erőforrás-hatékonyságon kell javítani!

(31)

A környezetvédelem érdekében kirótt adó arányának

változása, típusonként valamint a teljes adó és szociális

bevétel (TSC) %-ban

(32)

A környezetvédelem érdekében kirótt adók mértéke a

teljes TSC valamint a GDP %-ban tagállamonként (2011)

(33)
(34)

Szabályozás kezdete

• RSZ:

▫külön fejezetet szenteltek a közlekedésnek.

▫Közös piac – növekvő áruforgalom – növekvő áruszállítás

▫Erősen szabályozott tagállami szinten.

• Céljai:

▫Induló, érkező vagy áthaladó forgalomra közös szabályok felállítása,

▫Nem helyi közlekedési vállalat forgalomba állásának feltételeit meghatározni.

• Rendelkezések nem érvényesek a tengeri

és a légi közlekedésre.

(35)

Szabályozás alakulása

• Hatvanas évektől:

▫a hangsúly a működés harmonizálásán volt,

▫Az akadályok lebontásának időszaka,

▫Közös szabályozás kialakítása.

Tagállami végrehajtás lassította a folyamatot!

• Egységes Európai Okmány:

▫Áttörés a tengeri, légi és a közúti kamionforgalom terén.

▫1992-re kialakult az egységes belső közlekedési piac.

Infrastruktúra közösségi fejlesztése: TEN

(36)

Transzeurópai hálózatok - TEN

• MSZ→1992: Fehér Könyv a közös közlekedéspolitikáról.

• TEN jelentősége (közlekedés, telekommunikáció és energia területén is):

▫Kapcsolatot és átjárhatóságot teremt a tagállamok között,

▫Jobb, biztonságosabb közlekedés,

▫Alacsonyabb szállítási költségek,

▫Nemzeti hálózatok rendszerszemléletű kialakítása,

▫Óriási, gazdaságélénkítő beruházások.

• TEN célja: integrált szárazföldi, tengeri és légi

közlekedési infrastruktúra-hálózat létesítése a Közösség területén 2010-ig.

• 1997: Összeurópai Közlekedési Konferencia

(37)

Sajátosságok

• Nem kiegyensúlyozott a fejlődés.

• Kiemelten hangsúlyozzák a kombinált fuvarozási módok fontosságát – ROLA

• 1999-ig lezárult a Közlekedési Infrastruktúra- szükségletek Felmérése (TINA) program

▫ Becsült fejlesztési költség 2015-ig 90mrd euró.

• 2001: Fehér Könyv az Unió közlekedéspolitikájáról

▫ Súlyponteltolódás,

▫ Szűk keresztmetszetek megszüntetése,

▫ Közlekedés-biztonsági kérdések,

▫ Közlekedés globalizációja

(38)

• A problémák átfogó értelmezése:

▫ K+F politika is támogatja a megoldások keresésével.

 EURET

 A kutatási keretprogramok – Versenyképes és fenntartható növekedés címszó alatt

foglalkoznak a közlekedéssel.

38

(39)

Közlekedési alágazatok szabályozása

• Közút

• Vasút

• Folyami, tengeri hajózás

• Légi

(40)

Transzeurópai közlekedési

hálózat (Trans-

European Transport Network)

40

Cork Dublin

Liverpool

London Dover

Calais Le Havre Lille

Luxembourg Liège Brüsszel Southampton

Manchester Birmingham

Rotterdam Zeebrugge Antwerpen

Utrecht Düsseldorf Gent Köln

FelixstoweAmszterdam Belfast

Glasgow Edinburgh

Bréma Oslo

Hamburg

MagdeburgBerlin Poznań Wrocław

Varsó Drezda

Prága

Katowice Ostrava

Brno Žilina

Frankfurt/Oder Osnabrück

Hannover

Frankfurt Würzburg Stuttgart Mannheim

Göteborg

Örebro

Stockholm Turku Naantali Helsinki

Tallinn

Riga

Kaunas Vilnius Ventspils

Klaipėda Koppenhága Malmö

Trelleborg Rostock

Gdynia/Gdańsk

Szczecin/Świnoujście

Hamina Kotka

Pozsony Nürnberg

Regensburg Passau

Bécs Wels/Linz

Graz Budapest

Zágráb Rijeka München

Strasbourg Bázel Dijon

Lyon

Innsbruck Párizs Metz

Klagenfurt Arad

Temesvár

Brassó

Sulina

Burgasz Szófia

Szaloniki

Constanţa Craiova

Bukarest

Igumenítsza

Pátra Athén/Pireász Nicosia

Limassol Udine

Trieszt Ljubljana Koper Velence

Ravenna Ancona

Nápoly Róma Livorno La Spezia

Bari Taranto

Gioia Tauro Palermo

Valletta Genf

Marseille Bordeaux

Perpignan Barcelona Tarragona Valencia Zaragoza

Bologna Torino Milánó

Novara Verona

Vitoria Bilbao

Valladolid

Madrid

Sevilla

Murcia Cartagena Algeciras

Aveiro Lisszabon Porto

Antequera/Bobadilla Sines

BALTI–ADRIAI FOLYOSÓ ÉSZAKI-TENGERI–BALTI FOLYOSÓ MEDITERRÁN FOLYOSÓ

KELETI/KELET-MEDITERRÁN FOLYOSÓ SKANDINÁV–MEDITERRÁN FOLYOSÓ RAJNAI–ALPESI FOLYOSÓ

ATLANTI-ÓCEÁNI FOLYOSÓ

ÉSZAKI-TENGERI–MEDITERRÁN FOLYOSÓ RAJNA–DUNA FOLYOSÓ

Forrás: a Bizottság szolgálatai.

A TEN-T hálózat átalakítja az összeköttetéseket, megszünteti a szűk keresztmetszeteket, korszerűsíti az infrastruktúrát és ésszerűsíti a határokon átnyúló közlekedést

© Bizottgi szolgálatok

A z E H E k ö z le k e d é s f in a n s z ír o z á s i k e r e t e je le n t ő s ö s s z e g g e l t á m o g a tja a z U n ió le g s z e g é n y e b b r é g ió it . E z z e l a z ö s s z e g g e l v á r h a t ó a n n e m c s a k a z t s ik e r ü l e lé r n i, h o g y ja v u lja n a k a k e le t – n y u g a t i ö s s z e k ö t t e t é s e k , h a n e m h o g y a z o r s z á g o k k ö z ö t t é s a z o r s z á g o k o n b e lü l is é p ü lje n e k k a p c s o la t o k . M in d e z p e d ig a z e lk é p z e lé s e k s z e rin t h o z z á f o g já r u ln i a tr a n s z e u r ó p a i k ö z le k e d é s i h á ló z a t – k ü lö n ö s e n a te r v e z e t t t ö r z s h á ló z a t – b e f e je z é s é h e z .

A z E H E m á s ik re n d e lt e t é s e , h o g y o ly a n je le n t ő s m a g á n b e r u h á z á s o k a t g e n e r á ljo n , a m e ly e k

le g n a g y o b b r é s z e a t r a n s z e u r ó p a i k ö z le k e d é s i h á ló z a t m e g v a ló s ít á s á h o z s z ü k s é g e s le g f o n t o s a b b p r o je k t e k b e – a f ő k ö z le k e d é s i f o ly o s ó k é s a h a t á r o k a t k e r e s z t e z ő s z a k a s z o k m e g é p ít é s é b e – ir á n y u l.

A z e u r ó p a i k ö z le k e d é s fin a n s z ír o z á s á n a k e g y é b m ó d ja i k ö z ö t t s z e re p e ln e k m é g a k ö z - m a g á n t á r s u lá s o k (P P P - k ), a m e ly e k m é g t ö b b é r t é k e t t e re m t e n e k a z e u ró p a i u t a s o k s z á m á r a .

(41)

hatékonyan gazdálkodó közlekedés

• A növekedés és a munkahelyteremtés egyaránt elképzelhetetlen nélküle

▫Kb. 10 millió munkavállaló és a GDP 5%-át adja

• A legnagyobb kihívások

▫Forgalmi torlódások

▫Függőség az olajtól

▫Károsanyag-kibocsátás

▫Infrastruktúra

▫Verseny

• http://ec.europa.eu/transport/strategies/facts

-and-figures/index_en.htm

(42)

Az ezredforduló utáni feladatok

• A közlekedés volumenének növekedését lassítani

• Környezetkímélő módok felé terelni – intermodalitás

• Zajterhelés csökkentése

• Megújuló energiaforrások és technológia alkalmazása

• A közlekedésbiztonság javítása

▫Vasúti utas és teherszállítás súlyát növelni

▫Tengeri és belvízi szállítás

(43)

Jövőre vonatkozó célok

• Optimális kapcsolódás középpontba állítása

• A TEN-T további fejlesztése

• Közlekedési beruházások

• Innovatív eszközök az infrastruktúra finanszírozásához

• Közlekedésbiztonsági szabványok fejlesztése

• Egységes európai égbolt és a vasúti jogszabálycsomag befejezése

• Köz- és magánszféra közötti partnerség

kialakítása az ágazaton belül

(44)
(45)
(46)

Szabályozás alakulása

• Kezdetek:

▫Az ESZAK és az Euratom két szektorban érinti mégis nemzeti hatáskörben maradt.

• Hetvenes évek:

▫Két olajválság: igény a közösségi energiapolitikára

▫Csak szolidaritási nyilatkozatig és bilaterális megállapodásokig jutottak

▫1974: „A Közösség új energiapolitikája felé”

▫Import visszaszorítása,

▫Belső kapacitásbővítés, függőség megszüntetése érdekében

▫OECD: Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)

(47)

Szabályozás alakulása II.

• Nyolcvanas évek:

▫Az ellátás biztosított → fő téma az árak csökkentése lett.

▫Meghatározott időközönként közös energiastratégia

▫Bizottság érdeklődésének középpontjában:

 Árak átláthatósága

 Energiaszubvenciók

 Állami olajmonopóliumok…

▫1986: Fehér Könyv: egységes energiapiac kell!

 Energiaszektor környezeti és társadalmi-

gazdasági kohézióra gyakorolt hatása.

(48)

• Kilencvenes évek:

▫1991. Európai Energia Charta: pán-európai együttműködés

▫1994. Zöld Könyv → 1995. Fehér Könyv: 3 cél:

 Versenyképesség fenntartása

 Energiaellátás

biztonságának megőrzése

 Egységes energia piac – liberalizáció!!!

+ Környezet védelme

http://memolition.com/2013/10/1 6/time-lapse-map-of-every-nucle

ar-explosion-ever-on-earth/ 48

(49)

meghirdetett cselekvési program:

 Megújítható

energiaforrások

keresése, ösztönzése

 Környezetbarát technológiák,

 Hatékony és biztonságos energiafelhasználás

• Cél: egységes energiapiac megteremtése

49

(50)

Közelmúlt

• 2003-2006. Intelligens Energia – Európa

▫Fenntartható fejlődés támogatása a közlekedéssel karöltve az energián keresztül is.

▫SAVE – energiahatékonyság

▫ALTENER – új és megújuló energiaforrások támogatása

▫STEER – RES használatát támogatja a közlekedésben

▫COOPENER – a fejlődő országokba is előrelépést kell felmutatni ezen a téren

• Új célok 2020-ig: 20-20-20

▫Energiafelhasználás csökkentése 20%-kal

▫A megújulók részarányát növelni 20%-kal

▫Energiahatékonyság növelése 20%-kal

(51)
(52)

Lisszaboni Szerződés és energiapiaci liberalizáció

• Külön fejezet a megosztott hatáskörű energiapolitikának

• A liberalizáció célja az egységes belső

energiapiac a villamos-energia és a földgáz piacon is.

▫Jogszabályalkotás: három hullámban történt

▫Unbundling – hálózatok összekapcsolása – hub-ok kialakítása

▫Uniós energiapolitika elveinek exportálása

az energiát szállító országokba

(53)

2011 és 2016-ban (%)

(54)

A megújuló energiaforrások részaránya a

teljes energiafogyasztásból

(55)

Kapcsolódás más politikákhoz

• Környezeti politika

▫Energia hatékonyság

▫Megújulók használatának növelése

• Közlekedés:

▫Transzeurópai hálózatok az energiaszektorban is – elektromosság, gáz.

▫ http://ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/ind ex_en.htm

A Kohéziós Alapból támogatható „priority projects of European interest”

• K+F:

▫Új technológiák és energiaforrások kutatása

▫ http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/connecting-europe-f acility

A Kohéziós Alapból támogatható „Connecting Europe

Facility”

(56)
(57)

JELEN TANANYAG

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT

AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.

PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16- 2016-00014

LECKESOROZAT

COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018

A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT

HASZNÁLHATÓK FEL.

Figure

Updating...

References

Related subjects :