2—3. szám — 127 —- 1942 Születésszaporulatunk a német asszo—
nyok büszke vallomása a német nemzet életakaratáról, olyan tett, amely méltán állítható a német férfiaknak a német nem- zet jogaiért és létalapjaiért folytatott és rájuk kényszerített küzdelme mellé. Végső fokon pedig dönteni fog népünk jövője felől. Azt a szellemet, amely a nemzeti szocialista birodalomnak születésszaporula—
tot ajándékozott, a háború alatt meg kell
tartani és erősíteni, és semmi sem erősít—
heti inkább, mint a háború győzelmes be—
fejezése. És akkor a német népnek sike—
rülni fog nemcsak a háborúval járó kike—h rülhetetlen veszteségeket kiegyenliteni, ha—
nem ezen túl ismét szaporodó néppé válni. Nagy néppé, amely biológiailag) is abban a helyzetben lesz, hogy a rá váró feladatokat a megnagyobbodott Biro—
dalomban, az új Európában és a világban megoldja. Burgdörfer Frigyes dr.
4- _
[PAR
Az ónérc és az ön vílágtermelése 1938-ban.
La production mondiale dub minerai detain et de l'étain en 1938.
Résumé. Parmi les métaux inégalement ré—
partis au monde, nous allons parler de llétain, au point de vue de liíndustrie d*Europe.
UEurope, gui a peu de mines dlétain, occupe par contre, pour la production de l'étain, la deuxiéme place entre les parties du monde, et cette place-lá, elle la doit a ce guielle posséde ibeaucoup diénergies naturelles nécessaires á cette
production.
Clest liAsie gui a le plus de gisements diétain; les plus importants sont dans la Confede—
ration des Etats malais, dans les Indes néerlandai—
ses, au Siam et en Chine; dans guelgues autres pays asiatigues, il y a des gisements moins con- sidérables. LiAsie fournissait en 1938 65'7% de la production mondiale a'u minerai d'étain, représen- tant 163 mille tonnes. Donc, sous ce rapport, les autres parties du monde niont contribué gue pour 34'3% á la production du monde; et ce sont les parties du monde les plus industrialisées gui ont le moins de mines d,étaín. I.,Ame'rigue du Sud occupait, sous ledit rapport, en 1938 la deumiéme place, avec 17%. Venait ensuite l,.Afrí—
gue (13%), tandis alien Europe la production de minerai d'étain n'e'tait gue de 2'1% (3'5 mille tonnes). En Europe, on produit un peu de minerai (Pétain en Grande-Bretagne et au Portugal (1'2%
et 0'7%), et encore moins, en Allemagne et en Italic. L'Océanie fournit, comme liEurope,
2'1% de la production mondiale du minerai
diétain. Dans l'Amérigue du Nord, il n'y a pas de gisements d'étain en exploitation; et cela est désavantageux surtout pour l'industrie lourde et la fabrication des conserves des Etats-Unis.
En Amérigue centrale, Ia production da
minerai dle'tain représente Russie soviétigue,
diétain.
0'2% seulement. Enya on n*extraít pas de minerai On voit, par la répartition, suivant les Etats, de la production du minerai d*étain, gue c'estv I'Empire britannigue gui occupait en 1938 la pre- miere place, gráce a ses possessions asiatigues, gui fournissaient sous ce rapport 40'4% de la pro—
duction mondiale. Venaient ensuite les Pays-Bos, les Indes néerlandaises ayant fourni 17% de la production du minerai diétain du monde. La Bolivie- occupait la troisiéme place, avec enuiron 26 mille tonnes (16%). La Chine, le Siam, le Congo belge produisaient bien moins de minerai d'étain (9'2%,,
7'3%, 5'6%); le Japan venait aprés, avec 1'4%
seulement; et la production des possessions asia—
tigues et africaines de la France ne représentaitv gue 1'1 %.
Ce sont Ilindustrie des conserves et l'industrie—
lourde guí ont surtout besoin d'étain. Lialliage der Pétain et du cuivre donne da bronze, et l'étain peut étre allie' avec d*autres métaux aussi; ces:
alliages sont employe's dans Pindustrie des me'taux, dans I'industrie chimigue et dans la fabrication- des textiles. Aussi, les pays industriels ont-ils besoin de beaucoup diétain.
Parmi les parties du monde, "c'est l'Asie gut produit, gráce á ses riches mines d'étain,_
le plus d'étain: plus de la moítié (51'5%) de la pro- duction mondiale, laguelle représente 166 mille ton- nes. UAmérígue du Sud, gut occupe, parmi (es par—
ties du monde, la deuxiéme place (17%) Pour lan
production du minerai d'étain, ne foumit, d'aprés les.—
chiffres de 1938, gue 0'7% de la production mon——
diale de Pe'tain; cela est attribué á ce gue la Boli—-
2———3. szam
vie nla pas de hauts loui'nraux propres ri fondre le minerai d'étuin. C'est llEurope (lui vient, avec 447770, upres littsie pour la production de l'étain:
pourtant, nous l'avons déja dit plus haat, l'Europe esí paum'e en mines il'e'tain ('2'1%). l/Afrigue (oni iournit 13% de la production des mines diétain du monde entier), prend part pour 1'1%
seulement (: la production mondiale de liétain.
L'Océanie prend part li celle—ci pour 2%. —— Les differences entre la répartition de la
production du minerui d'etain et celle de la pro—
duction de (látom, tiennent ii ee oue cette dernii're gu'on noi!
(1 besoin d'une grande guantité de ('harbon et de coke. De sorte (lue les parties du monde pauvres en charhon et en coke sont oblige'es d'exporter leurs minerais al'űtain.
Pour [a produrtion de l'étain, l'Empire hritan—
nioue vient en léte. avec 63376, dont 22'4% pour la Grande—Bretagne. — '— Les lni—nemis (retain extraits dans les lndes Neerlandaises (en 1938, 347
tonnes) étaient travailles surtoul dans les
Eas, (;ui en lrailaient dans la méme unnée 26'8 mille tonnes, soit I()"I%l —- Done. l'Empire ori—tan—
nioue. ainsi gue [es Pays-Bas- et les possessions néerlandaises, fournissaient plus de 83 pour 100 de
la production mondiale de l'étain. —— Dans cette production, la part de la tjhine représentait, dans ladite unne'e, enuiron '7%
mille Pays—
ei ("elle de la Belgium) el de ses possessions. .')'3% (la plupurt des mine—
ruis d,étain extraits possessions helyes étaient trauaillés en lielgiaue). ——- Venaient ensuite, l'l'lllemagne (I'8%) et le Jupon (1'100 ). —* ;linsi donc, lu production europeenne de
dans les
l'étain, non
compris relle de la Grande—Bretagne. representait 22'5% de la production mondiale. ta—ndis (;ue pour liextraction du minel-ai (retain. la
l'Europe n'était meine pas de Iga.
proportion de
Ces derniers besoins en etain
angmentaient tellement (lue la production mondiale de llétain grandissail bien. Elle a
61'2% en 1920—29 Elle s'eleua
(6: 192 mille tonnes) en 1925),
54% pendant la (rise tomber le plus lms (SS)
Ensuiie, elle u
rrprise économiuur.
temps. les
progress-é de particulierement pour (liminuer de economigue mondiale et mille tonnes) en 1933.
monte, parallelement ii .'a grandissant
en 1937, 0171 elle ses! óleuee a vite
purticulierement 211 mille tonnes, A la fin de l'année 1937. elle arcusaít une regres—
sion, les cireonstanres economigues étant deve—
nues moins iavorables; en 1938. elle a également baissé (de ?3%), pour s'éleuer de 10'5% en 1939.
() cause des preparatifs de guerre. Depuis. du fait de la guerre, la [abriration des munitions et celle de beaueoup d'autres produits industriels ont pris un nouvel-élan, et la production de l'étain. si nécessaire á llinllustrie [our/le. grandissait fort.
*
—128——- l 942
Az ipari nyersanyagok lelőhelyei—nek szóródás—a úgy az egyes világrészek között, mint azokon belül, nagyon egyenlőtlen. Ez a körülmény a gazdasági kapcsolatok meg- lazulásával könnyen idézhet elő hosszabb- rövidethb ideig tartó zavarokat a nyers—
anyaggazdálkodáshan. Ha pedig a világko- reskedelem megbénul, tehát ha a Világgaz- dasági kapcsolatok teljesen megszakadnak, a nyersanyaghiannyal küzdő kontinentális európai országokban egyes nyersanyagok tekintetében súlyos ellátási nehézségek jö- hetnek létre. Vannak ugyanis egyes fémek, amelyeknek termel-ése csak kevés helyen folytatható sikerrel. Igen gyakran ezek az anjagok a nehézipar alapanyagaiihoz ké—
pest, mint amilyen a vas, réz, mangán stim, viszonylag csekély mértékben termelhetők, de az iparnak ezekre a félne-kre is feltét—
lenül szüksége van.
A jelenlegi világháború egyre nagyobb arányoktban való kilerjeszkedése folytán ma már a tengerentúli nyersanyagtermelő országokkal és gyarinatokkal a kereske—
delmi kapcsolatot fenntartani nem lehet.
Az ezeken a területeken található fémeket azonban az ipari államok nem nélkülöz—
hetik, azokra most még nagyobb mérték—
ben van szükségük, mint volt a békeéyek—
ben, amikor a világkereske—dolem egész-A séges ós teljesítőkéims volt. Különösen áll ez azokra az anyagokra, amelyeket mások—
kal ma még pótolni nem lehet és amelyekre a hadiiparnak is nagy szüksége 'an
Azok közül az ércek közül, amelyeknek lelöhelyei rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg a vilagon. európai szemszögből nézve, az ónórc egyike azoknak, amelyeknek mog—
oszlása az ipari élet szei'npontjiz'iliól nem kő—
zömbös. Ennek az éri-nek a hazája tulai—
donkr'zppen Ázsia, a keletazsiai rendkívül gazdag lelőhelye-k folytán. A többi, főleg pedig az ipari világrószek ónérchen reml- kíviil szegények. Fiának-Amf-rika mellett.
mely teljesen nélkü—lizi ezt az értékes l'é- met, Európa csak elenyészően csekély rhá—
nyaddal vesz részt a termelésben, de a ren—- delkezésre álló energiaforrások és egyéb okok folytán is az ön termelésében már igen jelentős mennyiséggel szerepel, amely részére a világrószok között a második helyet biztosítja. Fejlett ipara folytan ter—
mészetesen ónl'elliasználi'lsa is igen tekin—
télyes. Nem szabad azonban elfelejteni.
hogy Európa energiában való gazdagságát e téren csak egészséges vilagkereskedelmi viszonyok között tudja keltők—éppen kihasz—
_ ércet
2—3. szám
nálni, tehát csak addig, amíg az ázsiai és afrikai földrészeken rendelkezésre álló ón- gátló körülményektől mentesen be- hozni tudja.
Egyes fémek és érceik termelésének megoszlása között főleg az energia, a szén, koksz, más esetben. mint például a bauxit- nál, illetőleg az abból előállítható alumi—
niumnail, az elektronu')—sára1n szerepe foly- tán mutatkoznak igen nagy eltérések az energiahordozó anyagokban bővelkedő vi—
lágrészelc vagy nemzetgazdaságok javára.
Az energiaszolgaltató anyagoknak tehát a kohászatban is nagy szerepük van, de egyes fémek érceinek kohósításánál külö—
nös fontossággal bírnak. Ilyen esettel állunk szemben az óne'rcnél is, amelynek kohósitása nagymennyiségű energiát igé- nyel.
Eltekintve az acólnemesítő, igen kis mennyiségben rendelkezésre álló, különle—
ges l'émektől, a többi t'emeklhez képest az óne'rctermele's igen csekély mérvű. Az ón—
ércelőforxdulások is elég ritkák, mindössze 28 helyen folyik ónérobányaszat a világon, ezek közül azonban, mint elsőrendű lelő—
helyek, csak a Maláj államszövetség, Hol—
land-India és Bolivia jöhetnek tekintetbe.
Ezek együttesen a világtermelésnek kere—
ken ö9%—tat adják, míg a 'in'á—rsuodrendű lelő—
helyekkel rendelkező Sziám, Kína es Nige—
ria együtt csak 22'1%-kal vesz részt a világ ónéretermelés'ében. Az említett három elsőrendű és három másodrendű termelő orszag szolgáltatása tehat együttesen 81 % —ot tesz, a többi 22 ónérclelőhely e szerint cse—
kély jelentőségű, mert azok a termelésnek csak nem egészen egyötödét adjak. Ennek a mennyiségnek azonban a jelentőségét lé—
nyegesen csökkenti az a körülmény, hogy az azt szolgáltató ón—erctelepek több világ- rész között, tehát rendkívül nagy területen oszlanak meg és szóródnak széjjel.
Mielőtt az ónérc lel'lllClÓSÖlle szóródá—
sával és az ipari államok szempontjából annak kedvező vagy kedvezőtlen voltával tüzetesebben foglalkoznánk, meg kell je gyeznünk, hogy az 1938. évi termelés he—
lyett; -melyre mint legközelebb eső adatra kívántunk támaszkodni. talán célszerűbb lett volna az 1937. évi termelési adatokat
tenni vizsgálat tárgyává, az igan—33.
évekre terjedő világgazdasági válságot kö—
vető általános fellendülés ugyanis ebben az esztendőben erte el tetőpontját. Az ön—
éretermelés is a minden eddigit meghaladó 210'7 ezer tonnával 1937—ben knlminált.
—-—129———
,-
1942 1937 végén, illetőleg 1938 elején a gazda- sági konjunktúra a világon mindenütt ha- nyatlásnak indult. A válság szele az ipari termelésben azonnal igen erősen éreztette
hatását, s ennek folytán az ónére termel-ése
közel 23%—kal süllyedt az 1937. évi szin—
vonal alá. Ez az oka annak, hogy az Ázsia ónérerészesedésére vonatkozó 1938. évi arányszám nem ad tiszta képet Ázsia tulaj- donképpeni súlyáról és jelentőségéről. A konjtinktúra—csúcspontot követő hanyatlás azonban nem volt tartós és 1938 utolsó
negyedében, az akkor már lendületben lévő háborús készülődés folytán, ismét emelkedni kezdett a termelés, 1939-ben pedig számottevő növekedés következett be és a világ ónéretermelése 180 ezer tonnát tett, szemben az előző évi 162'6 ezer tonná—
val. A konjunlctúmtetőpontot követő ha- nyatlás így nem terjedt messzire. A válság szele egyébként hatásában sem nyilvánult meg egyformán az egyes ipari nyersanya—
gok termelésénél. lay az ónércnél is az 1938. évi átmeneti hanyatlás csakis az első- rendű bányák teljesítőképességére gyako- rolt kedvezőtlen hatást, míg a kisebb jelen—
tőségű ónxérctelepek termelése az 1937. évi színvonalat nemcsak hogy megközelítette, de sok esetlben azt meg is haladta. Az ősz- szes termelés nagyarányú hanyatlása foly—
tán így százalékos részesedésük sokkal kedvezőbb volt az előző évinél.
Elemezve már most a termelési adato—
kat világrészek szerint, azt látjuk, hogy a Maláj alla'insziivetség Holland—India, Sziám,
1. Az ónérctermetés megdszlása a világrészek között.
Production de minerai d'étain, suivont les parties du monde.
w *; §§ ., *: Ég:
§ %%
a) 3 .§§
GJ N$$$;
CD U ..Parties du monde ? § §": (§ :; § Én 33 '
§: ';END gs ';ENO
202 (t—afegÉ ;O) (Cu/m$
t937 1938
Ázsia — Asie . . . 155-2 736 106—7 65-7
Dél-Amerika — Amé- '
rigue du Sud. . 27'1 12'8 27'5 16'9 _ Afrika — Afrigue . . 210 10" 21'2 _ 130 l Európa —— Europe . 3'3 1'6 825 21 : Obeún'ia —- Océam'e . 3'7 .1'8 — 3'4 ! ,2-1
Közép—Amerika —— , V
Amérigue centr, . 04 02 O'?) O'?
Együttf- Ensemble, '21017
1000 me.-67 'zoo-o
2—3. szam —l30———
1942*
Kína ónénctelepei és még néhány kisebb jelentőségű
ázsiai lelőhely termel (% PRODUGHDN DU MINERAI D'ÉTAIN El DE L'ÉlAtN. PAR sms lNOÉPENDANTS
reven tulajdonkeppen Ázsm a)0NÉRC 1938 §) mi,
MWERA! í) §le
a hazája ennek az értékes LFAN
s a nehrézi'panban oly sok irányban haszn—osítható fémnek. Az 1938. évi kere—
ken 163 ezer tonnát kitevő termelésből 65'77, míg az 1937. léviből 73'6% esett erre a vilátgrészre. Ennek folytán az óne'rc termelésé—
ben Ázsiát kiváltságos hely
illeti meg és így atöbbihanyatlás. amint azt a szá-
AZ ÚNÉRC ÉS AZ ÚN TERMELÉSÉNEK MEGOSZLÁSA ÖNÁLLÓ ÁLLAMOK SZERINT x
6. em birtokok-Possessmns butanmaues 2. Holland—India —— lndes néevland.
világrészeknek a Távol Kelettől való függősége nyilvánvaló. Az újabb bá—
borús fellendülés folytán 3 maja _ BM csak átmenetinek bizonyult giga—633
1938. évi konjunktunális B. Belga birtokok —— Passessuons belges,_Japán_jam
8 Egyéb mszagnk _ Aulres pays
%
185"!
ezer !. !
mille t. ,
20'5 /
t Brit birodalom — Empire brit
?. Németaltóíd és birt. _ Pays—Sas el possesslms néerland.
3, Kina — Chine
4. Belgium és birtokai — Beígrnue ei ses 90538581006 54 Németország — Altemagne
. 6 Japán ——Japan
? Egyéb orszagok — Auhespays
M5!S; 1947
zal-ákos arányszámok mu—
tatják, Ázsia részesedésére
volt a legnagyobb kihatással. A többiavilág—
részek termelését nemcsak hogy nem érin—
tette, de egyeseknél az még kedvezőbben alakult a kisebb termelőhelyek kapacitásá—
nak fokozódása folytán. Bolivia gazdag és jelentős mennyiséget szolgáltató ón'ércter- melése révén a világr—észek között Dél- Amerika áll a második helyen, mely 1938—
ban közel 17%—kal vett részt a termelés—
ben, az 1937. évi 12'8%-os részesedéssel
szemben. Nigeria, Belga—Kongó és a főleg brit érdekkőrbe tartozó egyéb afrikai gyar- matok termelése folytán Afrika elég jelen—
tős, 13%—nak megfelelő ónércmennyiséget produkált. 1937—ben csak 10'O%-ksal vett részt a termelésben.
Az erőteljes és fejlett iparral rendel—
kező Európa ónérclelőhelyekben rend—kívül szegény, s így termelése 1938-ban mind- össze 3'5 ezer tonnát tett, ami csak 217 — nzak felel meg. Az 1937. évi részesedése, jóllehet a termelt mennyiség közel azonos volt, lényegesen kisebb, mindössze csak
1'6%-ot tett. Az európai országok közül
csak Nagy-Britanniában folyik 1'2 és Por—tugáliában O'7%-nak megfelelő ércterme—
lés. Németország és Spanyolország szere—
pel még a kontinentális európai országok között egészen jelentéktelen mennyiséggel.
Oceánia 3'4 ezer tonnát kitevő ter—
melése erősen megközelíti az európai ón-
? .4 ms- HW
ércbányászat eredményét, s részesedése 1938-ban ugyancsak 2'1%—0t tett. Az 1937w
évi részesedés itt is valamivel ki.sebb,1'8%
volt, jóllehet a termelés akkor magasabb volt s az európai produkciót is meghaladta
(37 ezer tonna).
Észak—Amerikában ezivdőszerint feltárás.
alatt álló ónérctelepek egyáltalában nincse—
nek. Ez a hatalmas, területre nézve Euró—
pánál sokkal nagyobb földrész tehát ónbanx teljesen szegeny, amit elsősorban az Egye—
sült Államok fejlett konzerv— és fémixpar'a érez meg. A világrészek között ónéroben szegény még Közép-Amerika is, mert ott az én csak nyomokban található s a ter—
melés oly csekély, hogy az mindössze
0'2%—nak felel meg. Az ön hiánya termé-
szetesen a közepamerikai apróbb, iparilag, fejletlen államokat nem érinti súlyosan.
Az ásványi, illetőleg ipari nyersanyag—
kinosekben egyébként olyan gazdag és ked—r vező százalékos anányban részesedő Szovjet—r Unió óne'rcbányrászattal nem rendelkezik.
Helyzete ebből a szempontból tehát épp——
olyan kedvezőtlen, mint Észak—Amerikáé,
illetve az Amerikai Egyesült Államoké.Ha az ónérocel rendelkező egyes nem—
zetgazdatsátgok súlyát nézzük, azt látjuk,, hogy főleg ázsiai birtokai révén a Brit birodalom vezet a termelésben. Az összes lelőhelyek közül a legjelentősebbek a brit ér-dekkörbe tartozó Maláj államszövetség—-
AZ ÚNÉRB ÉS AZ ÉN TERMELÉSÉNEK MEGUSZLÁSA
RÉPARTITION DE LA PRODUCTION DU MINERAI D'ÉTAIN ET DE L'ÉTAIN
ggg/5383
iépték échelles
60 ha azert
?g millet.
1.
2
0—3 our-hun: alatti termelo: ninc: feltüntetve SM! ll production de mint; de 0'3 mille !.
ónérctermelés óntermelés
Production du minerai d'álain Production de I'émm
M.Sr.s:.1542.
2—3. szám ——- 131 __ 1942
2. A világ 1938. évi ónérc- és óntermelésének megoszlása!)
Répartitio'n, en 1938, de la production mondiale du minerai d'étain et de llétainJ)
' Ónérc — Mineraí d'étam Ón — Elam
M e ggg V; Z e ** ezMgg'őgg t,?áíátiínelíf 615355; Máltát???
y ma' 1000 :. "355375?- mé; 1000 t. 7313;ifj/13053"-
Ázsia: —— Asie
1. Burma (brit) —- Birmcmie (britarmigue) 4'5 2'7 —— —-
2. Francia-Indo-Kina —— Indo-Chine frang. . . . . 1'6 1'0 —— —
3. Holland-India —-— Indes ne'erland ... 27'7 17'0 7'8 4'4
4. Japán ——- Japon ... 2'3 1'4 1'9 1'1
5. Kina. ——- China ... 11'8 7'3 114 69
6. Maláj államok (brit) —— Etats malais (brit,) . . . 2'0 ) 1'2 ) 648 391 7. Maláj államszövetség (brit) Confédér.malais.(brit.) 41'8 25'9
8. Straits Settlements (brit) — Etablissements du
Détroit (brit) ... 0-1 00 _ —
9. Sziám —— Siam ... 149 92 —— ——
Dél-Amerika: — Amérigue du Sud
10. Argentina -— Argentine ... 1'5 0'9 1'1 0-7
11. Bolivia —— Bolivie ... 25'9 16'0 — ——
12. Peru — Pérou ... D'] 00 —— —
Afrika: — Afrigue
13. Belga—Kongo —-— Congo belge ... 9'1 5'6 18 11
14. Délafrikai Unio (brit) — Union Sud-Afric.(brit.) . 0'5 02? W ——
15. Délnyugat-Afrika (brit) Sud-ouest afric. (brit) . 0-2 01 —— — 16 Dél-Rhodézia (brit) — Rhode'sia du Sud (br—it.) . 0'3 ! 0-2 -— _-
17. Francia-Kamerun — Camermm frang. . . . . 02 01 — -—
18. Nigeria (brit) ——- Nigéria (brit) ... 9'1 5'6 —— —
19.'Ruanda—Urundi (brit) —— Ruanda-Urundi (brit) 11 0'7 —— —
20. Swaziföld (brit) —— Pays de Swazi (brit) . . . 01 00 —— ——
21. Tanganyika (brit) — Tanganyika (brit) . . . . 02 O'] — ——
22. Uganda (brit) — Ouganda (brit) ... 04 03 —— —-
Európa: -—— Europe
23. Nagy-Britannia —— Grande-Bretagne ... 2'0 1'2 368 222
24. Németország —— Allemagne ... 08 02 30 1.8
25. Portugália —-— Portugal ... 11 O'? —— -—
26. Spanyolország —— Espagne ... 01 00 — -—
27. Németalföld —— Pays-Bos ... — —— 268 16-
28. Belgium —— Belgigue ... —— —— 6'9 4'2
29. Olaszország —— Italia ... — ——- 0'3 02
30. Norvégia —— Norvége ... —— — 03 02
Oceánia: — Océanie
31. Ausztrália (brit) —- Australie (brit) ... 34 21 33 20 Közép-Amerika: — Amérigue centrale
32. Mexikó —— Memigue ... 03 0-2 —— -—-—
Összesen —- Total. . . 162-6 100—0 165-7 zoo-o
1) L. —— V. Ammaire Statistigue de la Société des Nations 1939/40. Genéve, 1940.
beliek, amelyek a világtermel—és közel land-indiai birtokai révén, 1938-ban 177 -
26%-át adják. A Brit birodalom tehát fő—
leg ázsiai birtokai révén vezet az ónérc—
bányászatban s az összes termelésből 40'4%-kal részesedett 1938-ban (65'7 ezer tonna). A brit birtokok közül a Maláj zállcamszöve'tségen kívül Nigeria, a Maláj államok és Burma jöhetnek még számí—
tásba (5'6. 1'2, 2'7%). Németalföld, hol—
nak megfelelő ónércmennyiség felett ren- delkezett (277 ezer tonna) s az ónércter—
melő államok sorában is a második helyen állott. Közvetlenül a holland—indiai terme- lés után következik Bolivia 25'9 ezer tonná- val, ami számára 16%—os részesedési arányt biztosít.
Az ónxérctermelő államok rangsorából
91-
2—3. szám
—
közepes súlyuknál fogva még Sziám, Kína és Belga-Kongó érdemelnek említést, me—
lyek 9'2, 7'3, illetve 5'6%-os arányban vesznek részt a termelésben. A többi ón—
ércbányaszatbal foglalkozó állam részese- dése másfél százalék alatt van, de ezek közül is csak Japán tud felmutatni 14 (és ázsiai és afrikai birtokai révén Francia—
ország 1'1%-nak megfelelő mennyiséget. Az ónércbányászattal foglalkozó többi ország termel-ése azután jóval 1%—on alul van.
A világháború újabb fejleménye foly—
tán az ázsiai ónrérctelepek közül jelenleg az ónéreben szegény Japán szükségletének kiegészítésére szolgálnak Sziám közel 15 ezer tonnás (9'2%), Francia-Indo-Kína 1'6 ezer tonnás (1'()%) és Brit-Malájca tekin—
télyes, közel 44 ezer tonnás (27196) ter—
melése. Ha az újabb fejlemények folytán még a holland-indiai termelest is japán érdekkörbe tartozónak vesszük, akkor meg—
állapíthatjuk, hogy az ónérctelepek eddigi birtoklása tekinteteben lényeges eltolódá- sok jöttek létre, amelyek főleg Nagy—Bri—
tannia és az általa ónnal ellátott Amerikai Egyesült Államok iparára lehetnek messze—
menő kihatással.
Az ón felhasználását tekintve, erre a fémre elsősorban a konzerviparnak van nagy szüksége, mert az az étel'savakkal szemben nagy ellenállást tanusít. De nagy arányú felhasználása folyik az ónnak több irányban a fémiparban is. Ez a fém ugyanis a többi fémekkel igen jól ötvöződik és így mint Ötvözőfém, a nehéziparban játszik nagy szerepet. Az ón rézzel ötvözve adja a külömböző bronzokat, az ön és az ólom öt—
vözete szolgáltatja a gy—orst'orrasztót. Réz- Zel és antimonnal együttesen is ötvözik, így nyerik a fehércsapágyfémet, ez az ötvözet a motorgyártásbran nyer nagy felhaszná—
lást. Az ólom—, ón- és antimonötvözetre
pedig a nehéziparnak van nagy szüksége.
A fémiparon kívül vegyületei, az ónklorid
és az ónoxid révén a vegyészeti és textil-
iparban nyer alkalmazást. Az ón tehát azok közé a fémek közé tartozik, amelyek az ipari életben sok irányban hasznosíthatók.
Egyes iparágakban pedig az ónt ma még lehetetlen/nélkülözni. Ezert az ónérrrlelő- helyek kapacitása, illetőleg az énemet 'ex—
portáló országok és gyarmatbirtoko'k meg—
oszlása az ipari államok ónellátásának biz—
tosit-ása szempontjából éppenséggel nem
közömbös. * *
Ha már most az ónórctermelés meg osztása mellett az óntermeléx szóródását
——132——
3. Az óntermelés megoszlása a világrészek között.
Production d'étain, suivant les parties du mondta;;—
vizsgáljuk, lényeges eltolódások mutatkoz—
nak, amelyek a kohósítashoz szükséges energia szerepét domborítják ki. Nézzük elsősorban az óntermelésnek világrészenkint való megoszlását. Mind az ónércterme- lesben, mind az óntermeiésben e Wilág- részek között természetesen az önért: leg-
nagyobb termelője, Ázsia vezet. De az
1938, évi 165"? ezer tonnát kitevő ónterme—
lésnek csak 51'5% -át (854 ezer tonna) szol—
gáltatta, szemben az előző évi 62'2%—0ts Aré—
szesed—ésével és az ónérctermelésben 1938- ban elfoglalt 65795 —os súlyával. Boliviának fejlett ónkohászata nincsen, így Dél-Ame—
rika, mely az ónérc termelésében közel l7%-kal részesedett és a második helyen állott a vi—lágrészek között, óntei'melésben az ötödik helyre szorult vissza s mindössze ()'7%—nak megfelelő 11 ezer tonna ónt ter—
melt. Az 1937. évi termelése pedig ennél is—
kisebh volt (0395).
A hatalmas ipari élettel rendelkező
Európa, mely az ónérctermelésben csak
2'1%-kal vett részt, az 1938. *évi közel 166 ezer tonnás óntermelésnek 44'7%—át szoli—
gáltatta, s így a világrészek között hatol-' mas százalékos aránnyal a második helyre került. Az 1937. évi részesedése azonban lényegesen kisebb, kereken 35% volt, de ez is jó második helyet biztosított számára.
Ázsián kívül, amin-t ezek a százalékos jelzőszámok mutatják, tehát tulajdonkép- pen csak Európában folyik nagyebh atás nyokb'a'n az én kohósítása. A többi vili—ág—
rész'termelése egészen jelentektelen. Óceá—
ním'mindössze 33 ezer t-onna'iónt termel, ami'2%-nak felel meg. Óceánia lie—inter-
melése' nem is mutat visszaesést "íéreterme-
1942 , _
:: % § ::- w
te saga %e %e§a
. , . m" É [ 341 a" E 331
Vilagreszek Éiwf a 5: ÉM— § ! a e
— §: — ev.-s : aaz-"§
Parties du monde § § %% § § § § % %%
goz 433 $ sőr 45235
1 9 3 7 "773ng *
Ázsia —— As'ie . . . 124-2 62' 85 4, 51-5
Európa —— Europe . 699 34' M'] 44'?
Óceánia —-— Océam'e . 3'0 1'5 3'3í * fá'Oi
Afrika —— Afrigue . 2'8 1'1 I'Sl *1'1 Dél-Amerika —— Amé-
rigue du Sud . . . O'? 0'3 1'1 0"?
Együtt _ Ensemble 2001 1000! rea-7! 100—
2—3. szam ——l33——-
léséhez képest. A többi világrész azontban ónér—ce legnagyobb részét exportálni kény- telen és így az én termelésében lényege—
sen kisebb arányban vehet részt. Mi sem bizonyítja jobban az energia szerepét, mint éppen az .a körülmény, hogy Afrika, mely az ónérctermeluésnek l3%—át szolgáltatta, ónból csak 1'l%-nak megfelelő mennyi- séget produkalt (1'8 ezer tonna). Még na- gyobb arányú visszaesés jött létre, amint arra már utaltunk, Dél-Amerika termelésé—
nél, mely (mércének legnagyobb részét szintén kivinni kénytelen.
A viiágrészek között mutat—kozó eltoló- dások folytán természetesen az egyes nem—
zetgazdaságok ónérc— és óntermelése között is lényeges különbségek vannak. Mind az éreterinelélsben, mind a fémtermelésben a Brit birodalom áll az első helyen, azonban lényegesen nagyobb mennyiséggel, mert az ázsiai és délamerikai, valamint az afrikai ónércnek, jórészét is Nagy-Britannia veszi át feldolgozás céljából. Az 1938. évi 165'7 ezer tonnát kitevő ónterinelésnek 63'3%--át szolgáltatta, amíg az érctermelésben csak
40'4%—kal részesedett. A Brit biro-dalom
által előállított, kereken 105 ezer tonnát
, kitevő ónmennyiségből Nagy-Britanníám közel 37 ezer tonna, a világtei'melés 22'2% -a esik. Ugyanez állapítható meg a termelés- ben második helyen álló Németalföldre is, mely birtokai révén az érctermelésben szin—
tén kedvező auányszámmal részesedett. Mert amíg érclermelése csak 277 ezer tonnát tett (17'(l%), addig fémtermel—ése 341 ezer tonnára rúgott, ami 20'5%—nak felel meg.
A hollan—dindiai ónérctelepeken termelt érc jelentős része, 26'8 ezer tonna azonban (16176) Németalföldön, tehát az anya-
országban nyer kohósitást. A gyarmatbir—
tokok termel-ése így mindössze csak 73 ezer tonnát tesz (4470).
Az óntermelő államok rangsorát vizs- gálva azt látjuk, hogy Kína Pyenge har—
madik helyen áll, valamivel több, mint 11 ezer tonnával, ami kereken 7%-ot tesz.
Belgium és birtokai az óntermelésben ki- sebb arányban vesznek részt. Érzeeiknek egy csekély részét más államoknak enge—
dik át. A termelésben való részesedésük 5'3%—ot tesz. Ennek azonban legnagyobb része Belgiumra esik, mert Belgium [közel
7 ezer tonna ónt állít elő (4'2%). Említésre—
méltó, hogy az érctermelésben második helyen .álló Boíivia ónt egyáltalában nem termel az energia hiánya folytán.
A csekélyebb jelentőségű óntermelő
1942 4. Az 1938. évi ónérc- és óntermelés megoszlása
országonként.
Production de minerai d'étain el ami" en 1938, par pays.
Ónére Ön
Mineraí d'éfain Elam
. g _ ;" . § ; ——' Megnevezés § zef—2 § 7653
Mr.—' slag 53—- als;
Pays aes az: aes § :,—
gLs sgsg §;— agas
5-4 _ :: ' u . ::1 '
Brit birodalom - Empire
britann. ... "4 857 4051 ')104'9 63'3
Németalföld és birtokai Pays—Bos et posses-
Sions néerland. . . . 3) 27'7 17'0 *) 34'1 20'5 Bolivia — Bolivia . . 259 16' -— —- Sziam —— Siam . . . 14'9 9'2 -— --—
Kina. —— Chine 11'8 73 114 6'9!
Belgium és birtokai
Belgigue et ses pos— _
sessions . . , . *) 9'1 5'6 ') 87 5'3
Japán — Japan . . . 2'3 1'4 1'91' 1'1
Franciaország birtokai *
Poseessions franoaises 1'8 1'1 — ——
Argentina —— Argentina: 1'5 0'9 1'1 0 ? Portugália —— Portugal 11 O'? __ ——
Mexikó — Mea-igue . 03 02 —— ——
Németország — Alle-
magne ... 03 0 ! 30 1 8
Spanyolország — Es—
pagne ... 01 00! —— ——
Peru —— Pérou . . . 01 00 —— —
Olaszország —— Italic —— —— 0'3 0'2 Norvégia —— Norvége . —-— i —— 0'3 0'2I
Osszesen _ Total 162'6 zoo-o 165'7 100-0!
1) Ebböl Nagy-Britannia —— Dont Grande-Bre- tagne, 20 ezer t. —— mille t. (1'20/0).
2) Ebböl Nagy-Britannia. —— Dont Grande-Bre-
tagne, 38'6 ezer t. — mille t. (22'20/0).
3) Osaka birtokok termelése. —— Les possessions seulement.
*) Ebböl Németalföld —— Dont Pays-Bois, 268 ezer :. —— mille t. (16'10/0).
5) Csak birtokok termelése. —— Les pas-sessions seulement.
") Ebből Belgium — Dont Belgigue, 69 ezer t.
——- mille t. (4—20/0).
államok sorából még Németország és Japán érdemelnek említést, az előbbi minid—
Össze csak 3 ezer tonna (1'8%), az utóbbi
pedig nem egészen 2 ezer tonna (l'1%)
ónt termel. Argentinia, Olaszország és Nor-r uégia közül Argentinia emelkedik ki, mely—
nek termelése 0'7%, az utóbbi kettő azon—
ban csak ()'2——O'2%-nak megfelelő mennyi-y ségű ónt-állit elő. A kontinentális európai államok közül tehát Németalföld, Belgium,"
Németország, Olaszonsz'ág és Norvégia azok az államok, amelyek az óntermelésnélki tudják használni energiagaz—duagságukat ése réven együttesen jelentős súlyt biztosítanak
_2———3. szám —134—-
Európa számára. Európa termelése Nagy—Britannia nélkül a világ óntermele'sé—
nek 22'5%—át teszi, míg az
ónétctermelésben csak nem egészen 1%—Ical részesedik.
Az ón termelése, mint a nehuézipanban felhaszná- lásra kerülő többi anya-
go'ké általában, nagyon megérzi a gazdasági hely—
zetek változását. Az ón azonban főleg az árakon keresztül reagál rendkívül érzékenyen a konjunkturá- lfis ingadozásokra.
Mielőtt a termelés hul- lámzását szemléltetnénk.
nézzük az ön árának mi—
kenti alakulását két fellen—
dülő—sen és az azok által közbezárt világgazdasági
%,
%
a) ÚNÉRD Mmmm D'ETAW
Ázsia a; Dél-Amerika
Aste Amén'we du Sud
Eutópa E u rope
AZ ÚNÉRG ÉS AZ ÖN TERMELÉSÉNEK MEGOSZLÁSA VILÁBBÉSZENKHT
Paonucnon Du MINERAI O'ÉTAW ET DE l'ÉTMN. PAR menes ou MONDÉ
b) ON ÉTAtN
1938
515
447
Móka
Airiaue *
Oceánía Középámerila
Oceanic Amérímie centraíe
válságon keresztül. Az ön, MMM ár tekintetében, .a reagibi-
lás, tehát a konjunktúraérzékeny nyere—
anyagok közé tartozik s úgy a válsággal, mint a fellendüléssel szemben nagyfokú érzékenységet mutat. Feltűnő az ón árának időbeli érzékenysége a gazdasági ciklus le—
felé haladó ágában, míg a fellendüléssel szemben intenzitásbeli érzékenysége'vel tű—
nik ki. _
Az 1926—1929. évekre terjedő általános gazdasági fellendülés alatt az ón árának alakulása a— közeledő válságos időszakot már 1928-ban jelezte gyorsütemű hanyat—
lással. Az évi átlagos ár ugyanis 1928—ban
már 21'7%-kal állott mélyebben az előző
évinél. A következő években az ön ára tovább hanyatlott .s a legnagyobb arányú áresés 1931—ben következett be (— 26'0%).A világgazdasági válság folyamán azután az ön ára az 1927. évi tetőponti helyzetről, mely akkor 141'68 dollárral következett be métermázsánkint, 1932-ig 4818 dollárra
csúszott vissza, ami kereken 66%—os csök—
kenésnek felel meg. Az 1932. évi áresés azonban már kisebb mérvű volt az előző éviekhez képest (— 9'8%). 1933—ban pedig.
amikor még a gazdasági élet csaknem moz- dulatlan volt s csak egy-két tényező jelezte a várható javulást, az ön ára ugrásszerűen,
közel 80%-ka1 szökött magasabbra s erő—
sen megközelítette az 1930. évi színvona—
lat. 1934—ben azután további 30'5%—os ja—
vul-ás következett be az ámívóhan, mely így jóval az 1928. évi fölé emelkedett. Az
R u.ne 554134?
árfejlődés 1937—ben ért véget, amikorra világgazdaság általános javulása tetőponti helyzetbe került. Az 1932. évi mélyponti helyzethez képest eddig az árak kereken
149%—kal emelkedtek. Az ón árának érzé-
kenységét ezek mellett az adatok mellett még az is bizonyítja, hogy az 1937. évi tetőpontot követő hanyatlás 1938—ban ismét 22'4%—kal szállította lejjebb az ön ánát.
Az ón árának hullámzását a százalékos változásokkal együtt az alábbi táblázat tünteti fel.
Mázsánkint
Év dollar Változás olc—ban
1927 ... 141'68 ——
1928 ... 110'88 —— 217
1929 ... 99'44 —— 9'7
1930 ... 87'12 —— 12'4
1931 ... 58'65 —-— 26'0
1932 ... 48'18 —-— 98
1933 ... 86'68 %— 799
1934 ... 115'06 %- 305
1935 ... 110'88 —- 3'6
1936 ... 102'08 —— ?'9
1937 ... 119'90 %— 17'5
1938 ... 93'06 —— 224
1939 ... 102—20 4— 95!
Az ipari élet kiterjeszkedése folytán a világ ónszüksé'glete állandóan növekszik s így, eltekintve a gazdasági válságok okozta visszahatásoktól, az őntermelés emelkedő
irányzatot mutat Az 1920—ig visszatekintő évi termelési adatok vizsgálatából kitűnik,
hogy a termelés az 1920. és 1929; évek kö—zött, tehát egy évtized leforgása alatt, kisebb
