"('—8. szám
Különösen az 1930—es évek agrárválsága
után csökkent nagymértékben az iparcikkfeL
használás. A kedvezőtlen termelőeszköz—árakra, vagyis az agrárolló kimélyiilésére a gazdák a fogyasztás nagymérvű csökkentésé- vel válaszoltak. Azóta a termelvények és ter- melőeszközök árviszonya még kedvezőtlenebb , irányban tolódott el; Ez a körülmény szük—
ségszerüen a fogyasztás (lparcikkfelhaszná- las) további csökkenését vonja maga után. A csaknem végelgyengüléshez jutott magyar mezőgazdaság a magas ipari árakra mással nem felelhetett, Ez viszont az iparra is vég—
zetes következménnyel járhat, mert a fo- gyasztók zöme a mezőgazdasággal foglalko—
zók köréből kerül ki. Kölcsönös érdek tehát az árak szigorú revíziója és arányosítasa.
A mezőgazdaság hltelkérdóséhez.
1929-ben és az azt követő válság éveiben a
gazdák adósságuk egyrésze után 14% kama—tot is fizettek. A tőkék átlagos kamatozása
viszont alig 1—2% volt. A magas kamatte-iher miatt tehát __ noha a kisgazdák nem
voltak eladósodva (100 F cselekvőtőkére ugyanis még 10 P teher sem esett), ———- a tisztahozam (vagyis a cselekvőtőke járadéka) nagyrészét az idegen tőketulajdonosok (ban—
kok) vitték el.
Ezeket a kérdéseket az 1929. évről beha—
tóan vizsgáltuk. E vizsgálatok szerint
238
1 kat. holdra esett:
Cselekvőtőke . . . 1860 ]?
Teher . . . , 115 P
Teher a cselekvőtöke 6.18%-a
Tisztahozam . 23 P
T isztahoznm a cselekvőtőkét
kamatoztatta . . 1.25%-ka1
Adósságknmat . . . 10 P Az adósság után fizetett ka— '
mat (átlagosan) 8.75%
Avlősságkamat a tisztahozam-
nak . . . _. . . 431509/0-31.
A közölt adatokból megállapíthatjuk, hogy
1929- ben a számtartási ellenőrzés alatt lévő dunántúli kisgazdaságokban 100 P cselekvő-
tőkére mindössze 6.15 P teher esett. Mégis
l 23 P (1 kat. holdra eső) tisztahozamnak
majdnem felét, több mint 43%-át (10 P—t)
az idegen tőke (bank) vitte el, noha a ka—matláb az összes adósság után nem 14%, ha- nem csupan 8.75% volt.
Ebből az összeállításból is látható! hogy a
hitel csak addig produktív, míg arányban áll
a gazdaság jövedelmezőségével. Különösen ve—szedelmes a magas kamatláb az építkezési,
telekvásárlási, telkesítési és egyéb w a tő—
két lassan megforgató -—— befektetéseknél.
Fenti fejtegetések beszédes bizonyítékai an- nak, hogy a mezőgazdaság az ár— és hitel- kérdés terén míly hátrányos helyzetben van- Helyzetének megjavítása nélkül a magyar mezőgazdaság tőketerjes irányt semmiképen
sem vehet. Kulin Sándor
. A gyáripar 1946 ban és 1947 első felében.
L'industrio manufacturíére de Hongrie en 1946 et dans la premier. moítíé de 1947.
Rágumé. Ouoiaue les perturbations de la.
guerre ne l'eussent plus gene, l'industrie ma-
nufacturiére de Hongrie a d'ü toutefois tra.
valiller en 194 6 encore dans une atmos- phere assez nualsaine. Les plaies occasion—
nées par la guerre ont commencé a se cicatriser, mais la pénurie de matieres pre—
mieres, les difficultés du transport et une
ínflation fiduciaire sans pareil mente sur le plan mondial ont pvaraI/ysé le rythme de la production, Aussi est-il gue le progrés realisé da/ns ces conditions par l'industriemanufacturiere hongroise en 1946 peut a
juste titre étre gualifié diadmirable. A cet égard, le graphigue I, d'ressé d'apres, les enguétes mensuelles et partlelles, nous ren seigne suffiaamment.Le progrés ressort bien du fait gue parmi les 4.629 usines, celles gui ont dü toujours chómer ne représentaient plus gue les deux
tlers du nombre de l'année d'almmt ( tableau 1 ).
La durée d'ea'ploitation a essential-lement augmenté, passant d'une moyenne de 195—
journées par nai/ne a 245. Et aussi la durée des suspensions d'ezploltation ne mental?—
plus gu'a 60% de celle de l'annee precedente (tableau 2).
Les acc'roissements observaubles dans .la
puissanee des machines motrices et des mo.teurs électrlaues (tableaua- 311 el 3b) rendent"
compte (tune part de l'aetivlté de l'industrie manufacturiere mise Wu service de la recen- struetion et, de l'autre part, de l'étendue de:
acauisitions faites par elle. La consommation—
d'énergies enregistre également des augmen—
tations importantes. La guuntlté du char-bon utilisé (36.5 millions de (1) signifie un groa- síssemenl de prés de 3/4e par rapport a 1945 :' celle de l'huíle minérale (1.5 million de a) en,
?—-—8. szám
; presgue triplé, tandis aug celle de Pénemie électríoue (335 millions de kWh) en árait
supérieuro de plus de deux tiors.
Lleffeotif du personnel (tableau 4) s'est álové pour ainsi dire fiam ohaguo oatégowie d'iudustm'e, atteiguaut le chiífre de 330 mille a peu pros (l—21.3%). L effectlf mouoa an- nuol (7 owm'íers, dorka;;ant 250 milla, signing un surcroít de 31."C? %. Lm journées de travail jaites ayant ougmenté ao 51.295, lm moyoune par ouwier en mrouu'aít (Zimi a 278 jow'uées contre 252 l'auuée amo 1. Les places ao travail a'ispouiblcx (eu műmc temps tagom passz? a 421, miilc, le pourocnrtage do l'utilísa- Lion de la capacité 39544 rost Cie'vó a 48.979, mmm 43.096 en 1935 (fabioawc 5 et 6).
Le salairo journalior moyen (Fun ouvríw de fobrigue momaít a 11 florms el 12 fíllárs ou Ior ootobro 19.46, ooit a 1 floriu et 31 fil—
lérs a Pheure; les limites owtrömes par caté—
gloria; u'm furom plus aussi distmmfes' ou'on 1938 Cal—o(lés su? la base de l'indice du coút de la vie, les salaires des ouvriors éouüva-
!oípm': r? vn'virou 80% de ceux— aos ;aunée's de pam- (tableau 7).
Los ímlíoes oouteuus dans Zo tableau 8 sor—
vont a l'appréo'z'atiou des: résultats oue Piu- dzmtrío mamzfacturiére du pays azfsaát (mrc- yzxírés eu 1946 par ramon a la situation amount Za guerre. Selon ces indices, les élé- ments uécogsaires a la production 'marouent ua progros, mais la mesure, des arantages (gaou en tirait domouralt aa—cáessous du ui rcau oolable pour 1938.
Dans la. premiere moiH'á de
l' annéo 1947, Za productioyl mau/u- facturiöro couti—uuait a progrooser. Los: indi- ces (tableau 9) foudás sur les ronxeígnomonis rcpréseí'ztatifs mensuels moutrent uno zen- ala/noe ascemdauto, sans iméter toutefoís la oademro obsewoéo l'armóe (Fovam. Il est avé'ré ceueudaut gu'au souil du Plan triomzal, la production de Pindustrie manufacturiöre de Hongrie, cousídéréo dans son engem/bla, ótait dóm parwfonuo au uíreau gui lui apparíouait avant Za guerre.
Le graphioue III, tracé sur la base des heules do travail faites nous 'rousoíoue __
par comparaison a la situation de 1938 —— de Pimporírauoe oue les dívev'sos brauohes ont,
ohaoune, á Pintért—our de Viuáustríe manu-
facturiére totale.UesSor réalisé dans leg size promiers mois de l'sauuéo 1947 nous autorise d*espc§ror gue Z'mdusírie manufacturiO/ro de Hongrie re- pr'cndrabientót oou állal—tre place do naguére.
*
Magyarország gúrlpara, miután 1945—ben
átvészelte egész történetének legnehezebbesztendejét, az 1946. év folyamán csataiaj-
tól ugyan már mentes, de azért egészen bé- késnek mégsem mondható légkörben fejt—
239
hotte ki termelési tevékenységét. Azok a
szörnyű sebek, amelyeket a háború mindent
elpusztitani látszó utolsó tombolása a ma—gyar gyáriparon ejtett, az 1946. év folya—
mán lassan hegedni kezdek, de a gőg yu—
lás s az újjáéledés ütemét a sebek nagysá- iftzln kívül még _az orvoslási eszközök elégte- lvnsége is 11ngymértékben mnglussítotla. Az év elején még rendkívül súlyog, de többé—ke—
egész év folyamán fennálló nyers- fanyaghíány és szállítási nehézs _ li már ön- mugleil un is alla: xnofjoltlhafó feladnlok vol- tuk, moolyelzllezbúsult :; viluswn edlll g is—
mert legnagyoob mortóírü inllucm. la. penz el:—ették!*lonedéso torna,-szomoru nemcsak fo- knzl'a aza anyagmwerzés nehézségeit, hanem még átmeneti munkaerőhiányt lo okozott, amikor a pénzben fizetett munkabérnek jó—
formán már semmi gnkorlati jelentősége sem volt.
v;:bbé az
Annál elismeréfwmx'xéltobb, hogy 'a gyár- ípur üzemi és termelési viszonyaiban az'1946.
(fi) folyamán mindezek ellenére Szinte hónap- ról hónapra fokozódó bámulafos fejlődés nmiatkozott. A Központi Statisztikai Hiv-
!ial havi részleges gyáríparí,_mtisztílmlmlat—
frs'iíjtéseEn el; a gyáripar egészére is vonatkoz- tatlmtó eredményei alapján megállapítható, hogy a munk melyek számának, az üzem- anyagfogyasztásn ak, az alkalmazott munká- ssck lélszámának, munlmórateljesítményének, a). termelés eredményének havoukinti alaku- la'fa'ában átmenetl mogtorpanások észlelhetők voltak ugyan, (leafojlűdés Iondfiloz'o azokon mindig úrrá tudoit lenni. (I. grafikon). A munkáslétszám a legmagasabb hullámhogy idején a jzizmúríhoz képest majdnem 30070 03 emelkedést ért el amunkások által tomasí—
tott munkaórák S/ámánnk növekedő—%e pedig az web—ost is meghaladta, ami a munkások fogl:xlkoztatúsímak javulását igazolja lin—
nól is nagyobb arányban emelkedett a; ener- giafogyasztás, mégpedig .a felhasznált szén x'nonunyísége majdnem 60%—kal, a vásárolt villamos energiúé pedig a 100%—ost is meg—
közelítő mértékben. Kétségtelen ugyan, hogy a svónfogyasztús növekedése kalóriaérték szu—int nézve kisebb a kimutatottnál, de a villamos energiafogyasztás kimagasló foko- zódása ;: munkagépek mind nagyobb arányú igénybevételét, illetőleg az üzembehelyezett
gépek számának gyarapodását bizonyítja. Az
elért termelés értéke alapján számított in- dvxszám már meghaladta 9. GO%—OS emelke- dést, ami annm is inkább kedvező tünet, moz—i' az felülmúlja a munkáslétszám, illető—
7—8. szám
leg a munkaőmteljesítmény növekedését is s így egyszersmind a nagyon alacsony szinten mozgó munkafermelékenységnek is javulását
jelenti. _
E minden tekintetben elismerésreméltó fejlődés eredményeit az 194őara vonatkozolag végrehajtott évi általános gyáripari statisz- tikai adatgyüjtés, eredményeinek előzetes fel- dolgozása révén rendelkezésre álló adatok kétségtelenül igazolják. Az említett adat—
gyüjtés során számbavett 4.629 gyári jellegü üzem közül ugyanis a szünyetelők ssám—m —_
az adatgyüjtésm újonnan bekapcsolt és
csaknem 60 százalékban szünetelő mező—
gazdasági szeszgyárekat leszámítva _. már csak kétharmadát tette az előző évben üze—
mét még szüneteltetni kényszerült ipartele—
pek számának (1. tábla). (Megjegyzendő, hogy a gépgyártás körébe tartozó javítómü- helyekre és az élelmezési ipari csoportba tar- tozó mezőgazdasági szeszgyámkra vonatkozó adatok csak az 1945. évtől kezdődően gyüj- tettek be, ezért; e két alcsoport adatsora ki- emelve, külön közöltelett, hogy ezáltal a táb-
lázatok többi adatainak a korábbi éviekkel
netelő gyárak száma majdnem mindeni/per csoportban csökkent ; mégis számszerint leig— ' inkább az élelmezési iparban, —— [%i—rö!
258—ra —— viszonylag pedig a ruházati ipar—
ban, ahol a szünetelő gyáraknak az összes gyárakhoz mert aránya 21.8%-ról k7.3%—m
apadt. A szóbanforgó arány a gyáripar egé- :rft nézve 17.4%-ra csökkent az előző évi
28.4%-ról. Budapest gyáripa—ra e téren még kedvezőbb képet nyujt, amennyiben itt e szá— '
zalékszám 17.1-ről S.O-re —— tehát mintegy felére —— kisebbedett.
Nem kevésbbé kedvező tünet azonban az
üzemben volt gyárak üzemben töltött idejének-
lényeges emelkedése is, mely nem a napi üzemi időnek növelése, hanem az üzemszüne;tek csökkenése révén állt elő (2. tábla). Az—
átlag egy gyárra eső évi üzemmolc számi!
ugyanis 1946ban 245—re emelkedett az előző évi gyárankinti 195 napos átlagos üzemi idő—
vel szemben,mi'ga napom-(inti átlagos üzemi
idő tartama csupán 6 perccel —— 10 óra 54 perc-ről csak 11 órára —4 növekedett, tehát alig változott. Számottevően csökkent azon—
1. A gyárak száma.
Nombre des usines.
—
, . _ . A ; 'k _ (: Az uionnan alakult A szunelelő gyárak száma ipari csopori —- Cataggoncs düna'mme Sigllgghíáama ésaslaliszl'xkai—adat: Nnmbre a'c: mincs chőmmues
Nam 485 a ." ; gyűlésbe felvett ———————-———————-———-.—————————————————
—— 9) " e gyárak " Umm az összes telepek —
en 1 45 nouvellernentcréées összesen 0/o:ábanylw m %
H , —7———— e: eorleex) sur au total des átala mernem;
733225 megnevezése ————— a'r'sz'gnalion összesen , hágai lenguele "MMX
_ l945:
M "M 100 1945 1946 1945 1946 1945 1946
I. Vas: és fémipnr -— 5irlémrgze ez métal-
[ürgét ... 360 703'4 13 17 50 24 14'4 x") ?
ll (íépgxázlás —— Comzruríiun mccimigue .. 268 102"? 23 16 , 19 ? ("3 2 6 Hl Közhasznúvi'l. cnmgiafcmw
057155 % Prociucrzmz et ("§ § x
lénergie élür/rzgue c Nubain/nr. . . . 240 998 1 4 if) 13 6'6 ) 5'4
IV, Köz, fold , 313335: ,4 ílxegjípm —- Pm— ; _
re, cémmig'ne, argűe, tami; ... 554 96'0 2 4 272 239 47'] ' 43"!
XI. Faipar —- Boz; ... 418 105'6 5 28 ill [ 1Ú2 3572: .?4'4
Vi (sam: éw n "
(res amf 15 1001? ] 2 1 l 67 f,"?
Höri nem ez [re/zur. .. Yin 501 3 5 5 m 8_ 13'3 176724
(Bunpar —— ,aauáchora* * 13 II./%? 1 2 i 9"! 7"?
sax-m, szőr.—, mun. %
[Ill/177185 . . 33 10040 " 2 l i 1 l 1 333 331?
X. Fonó: éF 42l 99'8 8 10 104 59 ?4'6 is;—"K)
Xi. Ruházati ipar ——- Vitemm: HZ 88'9 3 6 42' M 211? Éli
Xlí. Papiroeipar Papzrw . . . 106 99'1 ——— W 13 ? 121 (W)
XUL lelmczési ipar —— Alimf'n'b,im .3779,
tabac: ... 1.168 96'4 4 El 228 133 19"? 97 Kiv. Mar Ifm'uffrív damn? ue . . 31 1 76213 10 14 37 41 72? 132
, ' ] .
XVI. író: és míí'ipa; - — int/wine
puh'gmpl'nguePf (Pm. . A 994 i i 20 TSE. [á'—1 .;
"menek—,a ——r (oral. . 98'9 ?? 141 OTC) ; (355 32'3 ifi?
ll. file/W; dr
140 1197 41 26 ii 5 9'4 36
Kill.
; VM; 21127 5 28 103 i45 5915" 747
: A(HldÖ-RS'IC - - 'iomuz gvnemur .4 4.029 3 §9'9 123 195 LUÖM 805 23'4- ; "§";
! A " — lm- im; ; Wo ; mir) 29 a 271 144 N*! [ 9—0
) A! s: por! szam. NMR ); zug—gramm
saw-na....-
'x mlm
Nm ff ;":
Mu;—
';P'H
,":z :;ng
Hux'wu w ,! ..
.! , bt ,
.
Jag/m'; "
! I
u', : * — Huuu jlb'HJ ,
d'wv — !. : 'mws tax/es m.: 118 owríew; % murmw . "un w es?!"
H'!" HI ''
a. WVAs—snszhü GYÁRIPARA."
Ma?.)Uáíí'RH águ-sajatrURlÉRE DE HONGRIE. ')-
1945.
Ulm. fa.") [ már
Híd'lwvx'. Jun ír 1946 100
1
100
200
**.w nvh -'—' .nkg—LW, a száma
;u :um. n,!emnnmwn en mia—ns ZÚHrpS
200 —
490
l
I
480—
470 _
460 —--
450 -——
440 r—H
430 ——
420 —-
440—
F
b
400
l
90——
M. St. 81.194?
490
————— 480
470
' 460
450
430
x'];! u.n-u- o"' ;
gun" ! .
. ,!
4 20
440
(-§h vm m"? Wx
1946
H . . . . 4 , A naptár: behatasvn kmuswbmes'ever —— Avon ehmmanan des mfuanms d:; cammma:
.
)(l
——-— 400
_! 0— 90
7—8. szám 241 194?
a
2. üzemidő és üzemszünet.
Durée e! suspension díexploitazion.
A leliesiteii üzemnapck száma —— Nombrz . Uzemben volt ánk 1946.
4," journée: d'exploitatmn fbi!" 333533! __ , évi összes üzemgsíüncnartama
. , Egy uzemnap atlagos ,
Ipan csoport szama .. . __ , Duree tatale, en 1946, de
Slámal) N [7 d uzcmoratariarza guru la suspemion d'exploizatían N , d —- átlag egy üzemben volt O'" ," "4 MW"? en) ""." (une de: mint: ,; fen
umero , " osszesen ,: beuresdexplox- journee dexplmzanon catégorm ! gyatra —- m meger"): par . ';
d'indumíel) au lola mint ti fm tanar; fat es
üzemnap index journée; india:
'! 946 l945 1946 1946 1945 1946 d'exploítation 194521m
[. 87.255 202 260 811.650 9'0 9'3 13.928 48'4
11 70.222 21? 269 Ó50.ó90 8'6 9'3 8.624 42'4
H 1. 76.619 286 338 1,569.439 20'6 20'5 6.334 393
IV. 62.797 133 19( 889880 14'4 14'2 34.466 65'8
V. 70.734 181 224 635.879 8'3 91) 22.271 71' 7
V . 3.486 143 249 32.387 8'6 9'3 765 35'2
VIT. 17.797 208 ? 26? 151871 8'2 8'5 2.599 43'2
Vlil, 2.88? 210 241 29.138 81 10'1 557 606
lX . 4.956 198 225 42.323 8? 8'5 1.623 71'4
Xi. 88.173 196 244 922.h2! 8'8 105 20.647 59'6
XI.. 42.389 16? 238 353.125 8'1 9'3 10.181 4923
XII. 23.851 187 241 230681 90 97 4.876 47'0
XIII. 245078 198 232 2,439.265 10'3 10'0 76.918 740
XIV, 65.452 174 242 809278 11'9 12'4 17.637 53'9
XVI 29.951 220 285 244.572 8'2 8'2 1.058 13'1
i—XVI. 891.ó47 195 245 981219? 10'9 11'0 221484 600
II. 108 42.275 2?4 313 506.186 12'3 12'0 920 19'9
XIII. 227 2.957 , 60 60 28.448 9'9 9'6 11'806 84'8
Mindössze — To—
taux génémux 936379 193 245 1034/1433 10'9 11'0 235210 60'5
E bból " Dont :
' Budapest 372684 188 25? fő,—496408 8'9 9'4 64.532 449
') Megnevezéséi lásd az L sz. táblán. — Voir lű désignalwn au tableau ].
ban az íizen'lben volt g'árak üzemszünettoar—
hmm, mely 194Crban már csupán 60%-át tette az 19-15. évinek. Igaz ugyan,hegy en—
nel; ellenére az üzemidőveszteség még min- vdlgr nagon magas számot képviselt __ meg—
lmlzulta a 235 (1938-ban 113) ezer napot, __
aminek xlényeges további apadása minden—
lcówen kívánatos lenne. Az üzemszünetek te:":nmz'mnk csökkentése tekintetében a leg—
v'e-Lb eredmenyt a nyomdaipar tudta felmu- tatni, mlm] már csak 13.1%-át, (; legrosszab- bat pedig az élelmezési, fa— és kefeipar, ahol már mindig több mint 70%-át tette az üzem- sy'inetek tartama az előző évinek. Budapest gy'mpztm az üzemi idő teljesebb kihaszná- lása terén az nrszúgosnúl la'ai'iyegesen juli?) eredményt ért el, zt g'z'n'unkimi átlzisxus üze:imapteljesítmi'xnyeugyanis Más—ról EST—re, zu: ítliflfJJUS napi üzemidő 8 óra 54 yei-erőn 0 óra 24 percre enwlkedett, az íizemlzziine' tél: tartalmu pedig: már csak §4%—i'ttí tette ez 1945. évinek.
A gyáripar újjáépítési és beruházási tevé- kenyst'wz'óről számol be az erőgépek és (L vil- lamommímml—s telje—sítőképességében bekövet- kezeit gyarapodás (3_ a) és 0) tábla).
Az éj-i't'lwi'xpek teljesítőképességében majdnem 8 ;i W§l:llll()SlllÓ!0t()kébzin pedig több mint íltEO/í—ws smmrulm mutatkezik a mult évihez
képest. A hajtóerő megnövekedése inkább a vidéki gyárakban következett be. Budapest gyáriptvában ugyanis csupán 0.5, illetőleg O.T%—ot tett a fentemlített gépi kapacitás növekedése.
Az erőgépek energiafogyasztása a gyárak üzemi idejének kihasználási mértékében be- következett növekedést lényegesen meghala- dóan emelkedett, ami a teljesebb kihaszná—
lm'uf; mellett szól. A felhasznált 36.53 millié mérermz'tzsa Szén mennyisége majdnem há- rrmmegyedtfével volt több az előző évinél, az 1.5 millió métermüzsa ásrányolajá majdnem megbúromszerozódott, a 335 millió kWó mú—
torikus villamos energiafoyyaszici§ pedig több mint kétharmaddal emelkedett az 1945.
évihez képest. A szónfogyasctás emelkedése szmnpontjz'tból' _ az e tekintetben sem jelentős kefeiparon kivül _ különö- Sen El textil— és )')§lpit"l)f§lpfíl' tűnik ki, de figyelmet érdemel e tekintetben a vas— éb fémipar, valamint a vegyészeti ipar is, ahol a. jelennie szénfegygsztús több mint kétsze- resére növekedett az előző évivel szemben.
A nyers ásványolajfogyasztás emelkedése mennyiségileg különösen a vas— és fémipar—
him, viszonylag pedig a gépgyártásban volt jelentős. A mótorikus, de az összes 'villamoí energiiajugyasstás megnövekedése szempent—
7—8. szám 242 v 1§47 x
3/a. Erőgépek, szén: és ásványela, egyasztás.
Machines matrices, consozmm/ion de ck'zarban e! d'huíle minérale.
_
A fi'izeÉőanyx ként felhaszná? ——— Camhustibles utiliJe's 'pck Micsífőkc'pás
[7741 mm (le; m.u. ' ' "'
Ipari csapod számal) mama; m CV széwmcnnviség, 1.000 (; ásványolaimgnnyiség, 1.000 (;
, , . ,7. (Zur/Jon, 1.000 (1 buzlc mmerm'e, 1.000 :]
Numero des (':tfegorles a zm/uílrwí)
Safschcn § .
(m mia! ;
1940 19452100 1946
T. 100"? 2034 589 3907
H. 95'9 1459 255 3.833'3
HI. 111"! 155277 19 ' llöj'őf
IV. WÖU JÓT? 43 21500
V. "232? 189'2 24 2.4000
VT. 10011 200'0 — — ——
XIII. 950 FIFO _ 2 2.070
XIII]. IUO'Ó 196??? 1 —-
LX: (SZO IÖI'Ú 9000 —w- —— *—
x. 46.333 104'7 .?""(*0 97 , 483'3
K!. M 891? - — —— § —
XIII 3.447 99'9 — '
xm. 168 999 ma ? rra
XIV. _ .713 1047 Elm () 391 179'4
XVI. I' 479 [()0'9 ** —-
I—XVI. 125143? , 107") 36.939 ; 17.73 1.477 2911?
H. 108 . . 193518 7031? 447 1099 *) IGY/"0
XUL 227 ... 4.839 ! §]??? !? 71313 2 —————
Míndössm —-- Toemur génénmx . . l,27í.157 10?!) 39.197 ! l7l'i 1.488 290'6
Ebből w— Dont: Budapvsi ... 350ng 100'.5 6314, 3177 393 i ()Ó'3'3
1) M § ijed d.! 1. számú f.?v'án. —— Voir la dásignaríun mi tab/0414 ].
S/b. VillamosmátomÉ-i és cnergíafagyaazíás.
Mycurs é VLtlriv7.:::; e! co:;m'n—'nm'mz dhwrgícsx
Ipar] cvopcr
170sz
IVumém dr; ( a
1 104,
263. 3'0 117'4 110117 ]57'] 2064)
73. 57 1022 32315 ' 16115
O—L 5'0 143"! ——
54.8'2'2 [13'1 19.478 145'9
14.831W) 1061? 3.504, 305'9
BMW) mut; (30 161'4
131 ! 95'2 1.255 114'5
1245 ) IUU'H 4.755 , '
?, i * v ;
.b ]! :( 11 'r
98'9' 8313
1"?! 11.463
103 l , sam
1042? ' .190 i
10015 , 405
I—XVI. ... mmm- ? : 10-4 310433
II. 108 ZIJDO'O 1138 libák-)
XUL 227 HTO 63'3 !
Mindössze —— Tomux généraux .. BGOJBT'Ö ; 1165 331720 493806
6
Ebből — Dam: Budapes! ... 254311'5 § 1007 105263 1964 12023 1930 .!) Mcgnm'c/f lásd 82 1. számú táMív. —— Voir 11 désignazíozz au tablazat I.
x
7—8. szám
jából is a textilipar vonja magára leginkább a figyelmet, ahol a majdnem 45 milliónyi kilowattóra felhasználás több mint 21/3571;- re—u't tette az előző évinek. A 230 millió kWó—t meghaladó legnagyobb villamos ener—
giuiogyasztó ipar, a vas— és fémipar megket—
nzerezte a fogyasztását. Budapest gyáripara az energiafogyasztás emelkedése szempont- jából is feltilmulta a vidék gyáriparát, fini—ennyiben széiifoggasztása több mint két—
szeresét, villamos energiatogyaszta'isa majd- nem kétszeresét tette az előző évinek, ús- ványolnjból pedig Gil—szer annyit hasznalt tel, mint 1945—ben.
Az üzemi idő és hajtóerő, valamint az erő- gépek iizeinbmtartásúl'ioz felhasznált üzem- anyag—ok növekedésével karöltve majdnem minden ipari cxoportkban szaporodott az al—
Mhz/lamina]; Zétysáma is; csupán a kefe— és a nyoiiidaipnrban mutatkozott etéren némi esükkenés (4. tábla). Az Maas akalmazottah csaknem 330 ezer főt számláló október 1-1?
létszámában 2l,.3%—os gyarapodás állapítható meg s miután az alkalmazottak között leg- nagyobb, mintegy 269 ezer főnyi létszámban munkások talalhatok, természetszerüleg a moniáslc'fíwám szaporodása is ehhez hasonló mértékü " 20.8-70-08 volt. Legnagyobb
43 1947
arányban —— mintegy 70%-lial _— a gumi, majd több mint 40%-kal a textil— és afaipar növelhette 1946-ban munkásainak s egy-
szersn'iind összes alkalmazottainak létszámát.
A gyúripari alkalmazottak között legnagyobb mértékben az ipari munkát nem ngző egyéb M;;(Eclszvmálryzet 15 ezer főnyi létszáma emel- kedett, a gyáripar egészét tekintve több mint 40%—l—:al, de voltak iparágak—wa lta-, gumi—_
papir—, textilipar _— ahol több mint 3/4—óvel
szaporodott meg: az ily minőségü alkali'i'mzott—
tak száma. Ennek főként az a magyarázata, hogy' az üzemek rendbehozatala után 1946 9 el;: már többé—kevésbbé sor kerülhetett a G.
mm üzemi épületek rendbehozatalára, a szállítóeszközök üzembehelyezésére, illetőleg g'iót,z'lszii'zi is s így az előző évivvl szemben már lényegesen nagyobb létszámú takarító, portás. autóvezető, kocsis stb. személyzetre volt, szükség. A művezetők száma a munká- sok létszámát meghaladó mértékű — több mint 30%-os _ emelkedéssel túllépte a 7.4 ezor főt; a gyarapodás különösképpen a textilipar—mil szembe—tünő, ahol az előző évi—
nél több mint 130%-kal volt nagyobb a mű- vczetők szama. Legkisebb mértékben a 38.13 ezer főt számláló tisztviselő/c létszáma sza- porodott —— csupán 17.3%-kal — s itt ipar—
4. Az alkalmazottait október 1-i létszáma.
Delfccrif du personnel au ler ocíobre.
Gyárvc; lpazi munkál nem N
fmhu x, ,, , bla 71. . xégző alkalmazol: L'sszcs alkalma:
Dircttcm's a'lmme .1 áru—7105 A 1an fek lak —— Pcmmnc/ zartak ?— Person—
4 , e! employé: de CW'S *! "me OM'TNU fex) m pa; im nel (atal
Ipari csoport 523733!) burmu travail illdmlrirl
Numb!) de; catéguries
dlmdujmrl) 1 é l s z á m a —-— e f) e c ! íj
,, 1 in ' '): ,, lnöcx " lmű'x , index __ 'mdcx
055166? ' illdl££í %S??? indzz'cs CSSYCSC? inf/[ira ( 537177? z'na'irc'í mm;—T? indiai:
au lora %: áll azt : au tam L ; : mt wa : 111! va :
1946 11400 1946 lát;) 1946 1 14450 1946 12450 1946 12403,
5.216 [25'4 1.080 119'6 53.829 [35'9 1.879 130'3 62.004 1258
7.713 110'2 1.142 119'2 46.089 119'3 1.989 IÉi'T 56.933 118'1
2.771 1135 416 123'6 9.478 111"? 1.654 111'8 14.319 1125
1.665 ]25'5 350 128"? 17.261 777'8 855 154'1 20.131 1198
935 llf'g 133 122'0 (3.241 1432? 307 193'1 7.616 1406
35 IOÖ'I 5 500'0 172 133'3 1 1000 213 129'9
(747 1027 180 1277 3.919 97'! 339 127'9 5.085 1003
417 115'8 80 102'6 1.842 170'6 153 185'9 2.497 155'8
68 10915 10 149'2 527 84'6 ? 1000 ()12 87'6
4.457 125'9 1.479 2315 45.941 [413 1.760 173"! 53.637 142'3
732 114—0 117 110'4 4.067 990 140 134'6 5.056 101'9
! (317 1130 90 1304 3.430 106'4 205 181'4 4.342 1101
(1.103 122'1 1.209 IIÓ'Ó 31.617 127'8 3.169 144'8 42.103 IZY'T 5.132 120? 407 97'6 17.082 11'0'5 1.646 137"! 24.267 114'6
1.028 97'9 137 101'5 ().14? 96"? 264 107'8 7.570 96'9
1—XV1. ... 37.541 117'8 6.835 1315 247.642 123'1' 14.373 139'3 306391 1233
11. 108 1.323 1060 583 116'4 20.751 98? 450 195? 23.107 99'9
XIII. 227 ... 37 56'1 9 100'0 312 297"! 2 33'3 360 193'5
Mindössze —— Totauz' géné-
Tuux . . . ... 38.901 117'3 7.427 130'1 268.705 120'8 14.825 1405 329358 121'3 Ebből —— Dan!: Budapes! .. 18.595 116'8 3'234 132'1 102738 1238 5.876 1398 130.443 123'6
1) Megzzevczésél lé—ld az 1. számú táblán. ——— Voir la désígnarion az tableau I.
?-—-8. szám
1)§v114:'.:'.. ' : 21.51 m 1. szfm'i e'w—xep. " .f/ffgnatmn au Mb./mu 1.
244 1947
5. Munkáslétszám, betöIthefő munkahelyek száma.
Effeclif ouvrier, places de lravail disponíbles.
—
Évi átla8os munkásléíszám 194órban —— E ecti maJ'en Az egyidőben —- Nombre aminel dou'vrien 671 1946 de: places de travail
, Munkahely:
193" csoport _"— kihasmálác %:a
száma!) .. . . . _ betölvhdő bdöhön ' L " ,
Numéro des osszesen —— au total mdex — mdnes 1945—100 disponibles arcupées Plageáde "47,th
catégon'e: unlmw en %
findumie') munkahelyek száma
férfi nő együtt férfi nő együn en mőme temp;
hommes femme; emcmble hommes femme; ensemblv
! 1945 1946 1946 1945 1946
1. 44.039 7.696, 51 .735 140'4 1337 139'3 56.763 65.867 39.011 54'5' 592
11. 37.305 8.018 45.323 129'6 142'5 1.317 69.203 07.855 43.995 47'9 648
111. 8.951 294 9.245 113'3 125'1 113'4 9.030 10.000 7.415 71'7 74'2
IV. 12.759 3.807 15.566 141'7 137'0 140'6 46.162 46.098 14.595 2215 317
V. 5.089 913 6.002 1567 141'6 1537 17.793 18.789 5.686 21'8 3011
V1. 61 85 140 108 9 1133 111'5 518 579 136 25'3 235
VH. 3.157 901 4.058 113'0 89'1 1056 9.118 9.170 4.054 41"! 442
V111. 945 596 1.541 16571 15013" 159'4 4.005 4.006 1.367 23'8 34'1
IX. 161 375 5313 970 921 93'5 1.756 1.527 536 324 35'1
X. 15.368 26.054 41.422 145 1 148'2 147'0 53.713 57.042 27.755 50'2 48'7
XL 2.203 1.827 4.030 110'7 95'3 103'1 13.796 12.699 4.031) 28'3 31'7
XII. 1.902 1.511 3.413 153'9 113'0 132'6 8.102 7.817 2.825 26'7 36'2
XUL 21.847 8.538 30.385 128'1 116'4 124'6 64.937 67.527 18.079 29'4 26'8
X1V. 13.566 3.919 17.485 133'8 1180 130'1 26.222 26.084 14.593 39'9 55'0
XVI. 4.078 , 2.197 6.275 111'0 113'8 112'0 10.103 9.887 5.865 54'4 59'3
I—XVL ... 171.431 66.731 238.162 133'3 132'6 1331 391314 404347 189943 413 409
11. 108 ... 21.775 485 22.260 1201 121'6 120'1 26.254 27.257 21.874 67'8 80'3
XUL 227 .a. ... 303 3 306 75'8 4 60'0 7575 1.274 1.370 286 300 209 !
Mindössze —— To- ?
Linux généraux .. 193.509 67.219 12603728 131'5 132'5 131'8 118312 433574 212103 430 489 :bböl — Dom .'
Budapes! ... 71.144 27.487 . 98.631 1440 13522 141'5 171.652 174.626 91.730 391 525 1) Megncvcze'sé! lásd az 1. szí nú fáb'án. —— Von lx Jéoígnxtwn M tblem 1.
0 "
ó. Munkazdo.
Tom ps de I m va ! /.
_
A munkások á1ta1 tchsíten ——— Alnmbre G'Ci
munkalapok ——— journées munkaórák ——- iyeures ÁHag egy
munkanapra cső
, . ., . munkaóra
Ipari (Koper! szén-m!) szama ... la:.ws ,..r la nu'vmfn Moycwze far §,
Numéw dm catégouw " ou'axrzvr dr; hmres
d'industriü) összcscn ,! ( , öss'grsen , , jam; clmgue
ezexben §."ch amg egy mm,;agxa muben index atlag egy munkasm jourmc dc travail au lami, indíts; 0" moymw I"" (m total, imízws m WWW" F"
en mil/ien 1945: M UN" en "41!th 19451: emma
100 100
1946 1945 1946 1945 [ 1945 I 1946 1945 1946
15.040 1622 250 291 128518 1620 2.135 2.484 8'6 8'5
12.377 1594 226 273 109.513 109'9 1.874 2.416 8'3 8'3
2.931 1222 294 317 24.410 122'0 2.454 2.640 83 8'3
4.247 155'1 232 256 35.551 157'5 1.915 2.146 8'2 8'4
1.422 166'1 219 237 12.097 1709 1.813 2.016 8'3 8'5
35 194'4 137 240 321 207'1 1.182 2.199 86 92
1.044 1174 234 257 9.155 127'1 1.892 2.256 8'1 8'8
427 206'3 214 277 3.830 236'5 1.749 2.485 92 90
129 110'3 204 241 1.094 1117 1.709 2.041 814 8'5
11.340 1762 228 274 94.852 18—1'2 1.828 2.290 8'0 8'4
994 1237? 206 247 8.289 129'9 1.633 2.057 7'9 8' 3
941 157'9 232 276 8.173 1637 1.916 2.395 8'3 18"?
8.559 145'1 242 232 74.786 [4813 2.064 2.461 8'5 8'7
4.019 1423 257 281 42.104 1402 2.143 2.408 8'3 8'6
1.803 137'5 234 287 .. 13.437 130'6 1.835 2.140 7'8 74
56.208 154'8 239 73 őbó.120 159'2 1.988 2.377 83 8'6
6.135 1207 274 275 40.632 1187 2.257 2.230 8'2 8'1
XIII 227 ... 21 677 77 ff) 18b ()4'1 716 608 94 89
Mindösgzp , Tofrxugzt §
généraux ... 72.361 § ]51'2 242 278 615338 1548 2.010 2.362 8'3 8'5
— 1 ?
Ebbő1 —— Dam! : Budapcsl .. 27.571 ; 1676 236 280 240325 1774 1.943 2.443 8'3 8"?
7—8. szám
ágankint vizsgálva az emelkedés legnagyobb mértéke is alig multa feláll a Zotyo-ost, mint pl. a textil-, kő- és agyag-, valamint a vas- és fémiparban. Buüapest gyáripar-ában az alkalmazottak 1304 ezer főnyi létszámá- nak a mult évihez képest bekövetkezett vál—
tozása hasonló képet nyujt a gyáripar egé- szére nézve megállapitotthoz s attól a legna- gyobb eltérés mét-tőke sem haladja meg a
3%-ot.
A 2631 ezer főt majdnem elérő 1946. évi áilagos munkáslótszám az október Li let- számnál megállapítottal szemben lényegesen nagyobb mértékben emelkedett: növekedése a gyáripar egészében 31.8%—os volt. (5.
tábla). Csökkemis az ipari csoportok közül csak a kefeiparban mutatkozik s az emelke- dés legnagyobb mértékben __ 50%—0t megha- ladva —_ két iparágban, a gumi— és a faipar—
bán jelentkezik. Judapext gyáripar-a a 99
ezer főnyi évi átlagos munkáslétszámát még nagyobb fejlődés után érte el, amennyiben a főváros területén levő gyárak 1946—ban 415 százalékkal alkalmaztak több munkást az előző évinél. Érdekes még megemlíteni, hogy míg az egész ország iparában a női munká- :ok létszáma 1%—kal jobban növekedett a férfiakénál, addig Budapest gyáriparában a férfimunkások szaporulata multu, felül 8.8 százalékkal a női nlunkásokét.
A munkások 1948-ban 51.2%-kal teljesítet- tek több munkanapot, mint az előző eszten- dőben (6. tábla). Növekedett tehát a mu'n- kása/c átlagos évi munkanapteljesítménye is, mégpedig 278 napra az előző évi 242 napos átlaggal szemben. Minthogy pedig a munká—
sok által teljesített munkaórák számában még nagyobb _ 54.8%-Os —— emelkedés kö- vetkezett be, növekedett a munkások átlagos napi munkaórateljesítménye is. Míg ugyanis 1945-ben egy munkanap átlagos időtartama 8 óra 18 perc volt, addig 1946—ban átlag 8 óra 30 percet dolgozott naponta egy munkás.
A munkások évi átlagos munkaórateljesítmé—
nye 2.010 óráról 2.362 órára emelkedett. A ieghoesmbb bum/foldi; a dolog természetéből folyónn a villamos energiatermelő iparban mutatkozik, ahol egy munkás 1946—ban átlag 317 napon összesen 2.640 órán át, de csak napi 8.3 munkaórával dolgozott, mig a mű- anyag- és a gumiiparban a munkások átla- gos! napi munkaideje meghaladta, illetőleg el- érte a 5) órát. viszont _az évi átlagos mun—
lkm'lapteljesitmónyiik csak 240, illetőleg 277 nap volt. Budapenfen egy munkás 194543911 átlag kovek—ebb __ csak 236 M napon át dol-
245 194?
gozott, mint a vidéki gyárakban, 1946—ban azonban 'a budapesti munkás átlagos 'évi munkaideje már 2 nnppal felülmulta az országos átlagot. Ugyanez állapítható meg a munkában töltött órák számának alaku—
lására nézve is; egy budapesti munkás ugyanis 1945—ben átlag összesen csak 1.948 orát dolgozott, 1948-ban pedig' 2.443 órát, vagyin ,az előző évben (32 órával keveneb—bet, Till—it'rban pedig: 81 órával többet, mint 'az egy munkám-a esti évi munkaórák számá—
nak országos átlaga
Az egyidl'iben betölthető munkahelyek szá- múoun az eddigiekben megállapított igen je—
lentős l'ejls'lllési aránnyal szemben lényegesen kisebb HlJÉI"fÖ/t"ű swporulat következett be (5.
tábla). A munkahelyek száma ugyanis 412) ezerről 434 ezerre növekedett, De a munkahelyek kibasználtságának elég ala—
csony voltára való tekintettel s figyelemmel arra a körülményre, hogy a meglévő kapaci- tás kilmsznz'tlásának fokozásához lényegesen kisebb a tőkesziikséglet, mint a kapacitás bővítéséhez, a gyáriparnak ez a gazdagodám is feltétlenül elimnerésreméltó. Kedvezőtle- uebb képet nyujt azonban még mindig a.
munkaholxykapacitásnak kihmználánei mér- téke. A második és harmadik műszakban dolgozo munkások figyelmen kívül hagyásá—
val ugyanis az első műszakban foglalkoztat—
tott munkások 1946-ban csupán 489 (1945-ben 4210) százalékát töltötték be a rendelkezésre álló munkahelyeknek. Tehát 1946—ban kb.
kétszorannyi munkás alkalmazására nyilt volna lehetőség, ha az üzemek a termelőke- pességüket teljes mértékben ki tudták volna használni. Munkabelykapncltásának tkihaszn nálása tekinteteben legkedvezőtlenebb hely—
zetben a műanyag- és az élelmezési ipar volt (23.5,—— illetőleg 2ll.8%), de nem volt sokkal előnyösebb körülmények között a fa-'(30.3%), a kő- és agyag—, valamint a ruházati ipar (31.7%), továbbá a gumi—, kefe- és papíripar (Si—1.1, 551, illetőleg 36.2%) sem. A munka- helyek kapacitását legiobban kihasználni tudo iparágak " a villamos energiaipart a dolog természetéből folyóan figyelmen kívül hagyva a gépgyártás (64.8%), továbbá a nyomda- (593570), valaminta vas- és fémipar (55—i.2%) volt. Budapest gyáripara e tekin—
tetben is jobb eredményt tudott felmutatni, ugyanis munkabelykapacitasának kihaszná- lási mértéke 1945—1'61 IMG-ra 39.1%-ról 525 százalékra javult.
A Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott gyáripnri statisztika a háború
csal;
7—8. szám 246
?. Nunkémk keresem.
], es
(T
S
:in
Egy munkás átlagos
mhims des ouvn'crs.
_:
f
] 947
- Safdirc malna: d'un au'wicr
; óra mp"; óra napi 5 óra mp"; óra
__ _ 0 [Azt' gum lá Phü-urt par jour fifáewe p." jour ! il'heurc par jour álibeun'
: ' 1 cm
§IL"!!! nep?" _szanvml ? !? gdb—Év, _ , , reál keresnie 1946—
Numero de; misgone; dmamznel) fg ;: : § nommal kercsclz real kirescrc2) keresek pctngmcn ban az 1938. év
" gp'; _: valeurs mmmalcs valeur; réclleíz) 1938- 014017" ben Wazábnn _ crg 4 UV:;
en pengő5, au 1946, valeur; fc—
fonnkban 1946.auokk.," octabrchén —— en lar/m, 1" amit"? 1938 ".mi "",0/0 de celu; luucbe en 1938
l
651048 12'21 4' ('8'4 ? 76'4 i
537.%4 11'67 4- 69'8 ! ():-2
' 11-02 5- 61-i ; 63'9
lO'ÖÖ. ! 3" 95? ;; 102'8_
"33 :90-4 ;; 929
* ;
ű ]
f— !; ;;
a s,
* L
:5 O';
3 55 3 2 2
1-3; 323 § 0—st
Ebből — Dom; Budap'x—f ...l...láz,wx.067 n 4 . 3-33 340 L 030 W: : 0.45 91—9 [ 86-13;
1) Megnevezésél lási az !. szlmú íáblán. —— Deir la dégígnatian m; tab/mu 1.
2) Az l939 XIII 26. "A100 alapu léífcnmzmási indcxszzl számítva ál, —— Calsnié ;ur [; 1'5450 de [lindicc du foút de [:
via, le Jom du 26 az;-ú: 1979 ('galé a 100
áta clsó'íc'bcn a: 1946. évre vonatkozólag hl sérelle meg a: ártéigadatoknaf'c begyűjtését és feldolgovísát. Minthogy azonban a tárgyalt év elso felében lezajlott lxxfláció m érvel—Ie—
lést og'vszen li;ízonyt:lmmx'x teme, ;; begyűj- tám ori(xkz'ulm'okxmlc l—iözlósóu'n ;;xlnmuldíg el—
t(:r."znhiní;, míg: azok ;:míflos rev.:aló mim a valóságos helyzetet ténjíleg megközelítő jel- lá'gí'wlumk nem lexmek !
ez alkalmaznia] is mód nyila már egy érték—
adaz'fmi', lluígperlig a munf.((báradaíoi; közül áz 01 lóhm' jI—íz. Mmmm xdm. (7. tábla).
Az ifi—MZ. évi október hó 1on alknlnmzott munkások (beleértve ;; tanoncokat is) egy napi összes keresete kereken 3 millió forin—
tot tett. Egyszerű átlagszámítás útján tuhát megállapítható, hogy egy gyári 1mmlcás át—
lagos napi keresem október 1—ón, 11 farint 1.3 fillér, az" átlag egy fmmícwónim'*cső Ice-re—
scíc pedig 1 forint 31 fillér volt. A munká- :xo'xmk ilymódon kiszámított átlagkeresete igaz-rí partunk-int ugyan elég széles hatá- uff ioc'oít, de mégsem olyan mű?"-
miwt II.—', Jinn, A gnmiiparban elért
15] fíllx'ms és :; nyomdaiparban imát,; 17: forint él fil aims maximá-
n
Tá;
íkereseteklgel szemben ugyanis a Imm- pátlagos napi keresete a kefeíparban 8 fil];r, az élelmezési ipmbzm 9 fo—
m, fílló,r VUh míg 1938-ban az átlagos wesríeék szóla'S értékei 'T'w ? m 3'24 Az Mag egy mamáuórám eső föm'loges kereset maximuma 1946—ban 3, fo—
gint (38 filléres összeggel ;! nyomdaiparban minímálísf :' '- .Ha el, 'íní, 92 fillérrelpedíg a keíeípari mun-
.1
mazlim n? E', 12054 wmlx *:
í- 1 %n ;; nyomda-
íAmrí munká—tol; áll ml; az u 'az ki'—'? ;)íillígőü ím;430 s ön.Kercrettel, de a, legkisebb átlag a ke'í— (s agyagípar'mn csak 0 36 pengő volt.
Mugáisérelhető az 1946. évi névleges mun—
kz'askareseteknek a megélhetési index segítsé- géve' tényleges, békebeli vásárló erejű kere—
setre való átszámítása. Az ily módon végzett számn— sok eredményeként adódó 1946. évi reálkeresetek az 1938. évi tényleges kerüle-
teknél általában kisebbel; s a gyáripar egé-
szét tekintve 1946 október 1—ón annak mint- egy 81—8296—á—t tették. Az ipari csoporton—kint kiszámított szóbanforgó százalékszámok- ból alakult adatsor az keresetek kiegyenlítő-
