vál-jon van-e remény, hogy a szentatya saját allattva-lóival kiengesztelődjék.
3) Tehát még nincs eldönt-ve e kérdés a turini kormány szemében, az ő joga kétséges, s 18G1. mart. 25-i határozat: „Egységes Italia Roma fővárossal" nem végleges, mert arról Venosta most tárgyalást kíván. Cavour tehát hirte-lenkedék, vagy Venosta ügyetlenkedik. Elismeri, hogy a szentatya fejedelem , hogy neki alatt-valói vannak; az 1856-i congressus pedig ki-mondta, hogy a gyengébb fejedelemnek egyenlő fejedelmi joga van a hatalmassal, Piusnak Victor Emmanuelle] ; anélkül tehát hogy tudná, hogy akar-ná, Venosta Piusnak Turinban kimondott kifosztását
1) Armonia 22. sz. 28. jan. 1864.
2) Osservatore Romano 21. sz. 27. j a n . 1864.
3) Osservatore Romano 22. sz. 28. jan. 1864.
1 8 *
indirecte viaszavonja. Mely árkot a romai kormánynak ásott, abba maga bele esett. Cavour és Ricasoli álnokok, ravaszok voltak ; Venosta ügyetlen. Miért van a franczia őrsereg Ro-mában, 1859-től a franczia kormány többször s ünnepélye-sen kimondta ; s nem a czélból van ott, hogy a szentatyát alattvalóival kiengesztelje. Ez mutare nomina rerum. Van Romában néhány b é r e n c z , kiket Venosta fizet, ezek nem akarják a szentatya k o r m á n y á t ; ezeknek elégedetlenségét veszi ő a romai nép elégedetlenségeiil ? Europa nem veszi.
A bérenczek soha sem lesznek megelégedve ; de azért, hogy néhány rabló nincs megelégedve a társadalmi renddel, le kell-e mondani e rendről, vagy a rablókat büntetni ? Nápoly-ban milliomok nincsenek megelégedve ; feladja-e azért Ve-nosta N á p o l y t ? Az őrsereg kivonását javasolja ; t e g y e meg először Nápolyban és Siciliában. Venosta, mig Mazzini zász^
lója alatt v o l t , Európának minden fejedelmeit kifosztani akarta ; most egy fejedelemnek szolgája lett, mivel jól fizet, a fejedelmek legszentebbikét kifosztani akarja, h o g y azután a többi fejedelmeket, sőt saját urát Victort, kifosztani köny nyebben lehessen. Mily megelégedett a romai nép, Venosta maga jól tudja, mivel három év alatt minden bujtogatások da-czára föl nem lázad. A turini kamara nyiltan vádolta a romai népet, hogy az egységért semmit nem tesz. S Venosta e nép-nek három éven át ezerszer bebizonyitott megelégedését, elé-gedetlenségnek veszi. Nemzetiségi, és a közbe-nem-lépés elvére nézve idézzük Timesnek szavait, melyek magyar lap-jainkban világot nem láttak. „Venosta alapul két elvet vesz,
a nemzetiséget és a közbe-nem-lépést. U g y véli, hogy e két elv egyetemesen el van fogadva. Elfelejti, hogy e két eszme különféleképen határoztatik, vagy inkább semmiképen sincs meghatározva. Lehetetlen a nemzetiség elvét egyátalában kimondani és esztelenségbe nem esni. Miért nem megy fel a fajok eredetéig, midőn két három faj volt Európában ? A nemzetiség elve oly botorság, hogy a müveit világban nincs egy ország, hol alkalmazást nyerhetne. Italia többes faj, Francziaország három faj, Britannia legalább'négy faj. Ezen elv mellett egész Europa helyzete megváltoznék. — S z e r e n -csétlenebb a másik elv. Italia örömmel fogadta a franczia közbelépést; Lengyelország esdve esd utána ; meddig nyerni lehet az idegen hatalmasság közbelépése által, mindenki el-fogadja. Az egész okoskodás tévelyen alapszik, mivel a köz-be-nem-lépés nem elv, hanem érdek, s a hatalmasságok soha elvül el nem f o g a d j á k . " 1) Anglia elősegitette a marsalai beü tést, Volturno partjain ágyúit s matrózait kikölcsönözte, buz-dította a turini kormányt; annyi jó szolgálatért egyet kivánt, h o g y a congressust föltétlenül el ne fogadja. A turini kor-mány elfogadta, sőt oly elvet akar vitatni, mely ha érvényre jönne, Britannia Cadixot, Máltát, Irlandot, Indiát, s minden gyarmatait elvesztené. A britt parducz is mondhatja : pugno cum decern leopardis, quibus et cum bene feceris, pejores fiunt. Venosta Londonból megtorlást kapott, mit nem várt, Parisból választ se kapott, amit esengve várt.
Szerencsétlenebb volt Guéroult, a veres berezegnek barátja, jan. 29-én Parisban. Tizenhármán módosítást ja-vasoltak a válaszföliratba Romáról. A javaslat szónoka Guéroult volt. Felkelt, szólni akart, a képviselők ,szavaz-zunk' kiáltottak. ,,Nem tudom, válaszolt-e a szentszék a
kor-( ' O s s e i ' v a t o r e R o m a n o 20. s z . 26. jan. 1864.
mány sürgönyére. Gyanítom, hogy nem." (,Szavazzunk.') ,,A pápa nem enged, s jogában v a n . " (Szavazzunk, szavazzunk!') ,,Az úgynevezett csalhatlanság a szellemiekben befolyik a földiekbe is." (,Szavazzunk, szavazzunk !') , , U g y látom, hogy a pápai rendszert helyeslik ; alkalmazzák t e h á t F r a n -cziaországra ; (,Szavazzunk !') ha pedig ezt nálunk rossznak tartják, miért kényszeritik a romai népre ? " (,Szavazzunk, szavazzunk!') Igy ment e szónoklat, mely az őrsereg haza-hivását, Romát a romaiak számára követelte. Guéroult szó-noklata egy voksot se nyert, sőt egyet vesztett, mivel 13-an aláírták a javaslatot, 12-en szavaztak mellette, 218-an el-lene ; tizen hiányoztak, ezek is a lapokban közzétették, liogy Guéroult javaslata ellen szavaztak volna. A franczia kor-mány nem válaszolt Venosta jegyzékére, válaszolt a franczia törvényhozói testület. Kérte Venosta, kérte Guéroult, hogy a sereg visszahivassék ; 218 szavazat 12 ellen Parisból vá-laszolt: a sereg Romában marad. Kérte Venosta, kérte Gué-roult, hogy a szentatya magára, Piemontnak prédára ha-gyassék; 218 szavazat 12 ellen válaszolt: a szentatyát Pié-mont ellen védeni fogjuk. M o n d t a Venosta, mondta Gué-roult, hogy a szentatya ellenségeskedésben él alattvalóival;
218 szavazat 12 ellen válaszolt: az ellenségeskedésről nem tudunk semmit. ,Vég nélkül fog-e tartani a megszállás ?' kérdezte Venosta, kérdezte G u é r o u l t ; 218 szavazat 12 ellen válaszolt : szavazzunk, a sereg maradjon. Kik I I I . Napoléon belkormányzata ellen Thiers s B e r r y e r vezénylete alatt har-czoltak, Pius mellett szavaztak. Ily zavarban, miként a turini kormány van, ily ingerültségben, miként I I I . Napoléon el-len a párisi kamarákban nyilvánult, Guéroult szónoklatának ily szakadatlan félbeszakítása, javaslatának ily gyalázatos bukása, a fegyvertelen szentatyának legnagyobb diadala.
Francziaország Romának átadásáról hallani sem akar. Erez-ték ezen szavazatnak sulyját Turinban s kétségbeestek.
,,Nem vagyunk Napoléonnak barátjai, igy szól II Diritto, nem imádjuk az ő eszméit, rendszerét vagy külpolitikáját, de megvalljuk, hogy a romai kérdésben Napoléon császár-nál nagyobb ellenségünk a franczia nemzet. Most már lát-juk, mit várhatunk ez ügyben Francziaországtól." ' ) „ R e á n k n é z v e , igy szól Discussione, legérdekesebb lett volna a Romáról szóló javaslat fölötti vita. Nyugtalanul vártuk. Vet-tük hirét, de soha szomorúbbat, mint most, s be kell valla-nunk, hogy Francziaországban a császáron kivül nincsen barátunk." 2) „ E n n e k legfőbb oka a romaiak, igy szól a Nazi-one, mivel nem mozdulnak." Venostának lapja Venostát czá-folja ,a romai nép nem mozdul.' „Rémület csak gondolni is, lia a császár meghalna, igy ír Gazzetta del popolo, mivel Francziaország akár királyi, akár köztársasági legyen, Ro-mát az olaszoknak soha nem a d j a . " 3) Mondá Cavour 1861 mart. 25-én : „Romába megyünk, fővárosunkat elfoglaljuk, de csak Francziaországgal e g y e t é r t v e . " Francziaország az-óta évenkint szavazott, évenkint válaszolt : — , R o m á b a nem mentek.' ,A Roma non si va' piemontiak rémszólama. E
' ) 11 D i r i t t o 31. s z . 1. febr. 1 8 6 4 . „ N e l l a q u e s t i o n e di I î o m a ci ë q u a l c u n o c h e più d e l l ' i m p e r a t o r e ci ë a v v e r s o : ë la F r a n c i a . "
2) D i s c u s s i o n e 30. jan. 1 8 6 4 . „ I I più g r a n d e a m i c o d'Italia ë in Francia l ' i m p e r a t o r e N a p o l é o n e . " I g a z , i g a z , c s a k h o g y t e h e t e t l e n .
3) Gazzetta, del popolo 3 2 . s z . 1. febr. 1864. - - Unità catt. 79. s z . 2 . febr. 1 8 6 4 .
— H 1 4 1 «I —
miatt mondá Garibaldi : „lábom g y ó g y u l , de szivem meg van lőve" ; meg van lőve a Romára szegzett remény is. ,Ro-ma vagy halál Ro,Ro-ma nincsen, lesz t e h á t halál. — Mit Francziaország mondott, rettegve jósolták Romának ellen-ségei is. ,A Roma non si va' századok hagyományos szava.
— „Roma, a műveltségnek kétszer mestere, a világnak két-szer királynéja nem lehetett a barbarok p r é d á j a . " Igy Bog-gio. J) „Nem volt császár, ki a pápákkal kezdett viszályai-ban saját vesztét nem találta volna. Ma is (1695) a legha-talmasabb fejedelmek viszályai a romai udvarral mindég azoknak vesztére végződnek." Igy Bayle. z) „Köszönjük meg, ha Romába mindjárt nem mehetünk. Roma oly név, mely összezúz," Igy Tommaseo. 3) „Voltam Romában, mond Cernuschi, s nem találtam helyet a királyok számára." 4)
„Roma a királyok vészhelye, utolsó királya soha sem látta, tik azt végzetszerűvé teszitek uralkodó házunkra." Igy F e r -rari. ä) „Romában nem uralkodhatik csak a pápa, vagy Cola di Rienzo." Igy Mamiani. 6) „Roma nem lehet Italiának fő-városa, mivel liusz századon át a katholicismusnak székhe-lye. Lehetetlen azon kötelékeket összetépni, melyek Romát a keresztény világ minden pontjaihoz kötik." Igy Tettaman-zi. 7) Bevallja a forradalom, kimondja Francziaország, kiáltja a ker. v i l á g : Roma nem Italiának, hanem a kereszténységnek fővárosa ; Romát átadni nem szabad, nem lehet, Roma Pie-montnak át nem adatik soha. Megkérlelte volna IX. Pius a forradalmat, ha Bolognát, F e r r a r á t önként föladja ? Bolo-gnát birva, Umbriát követelték; Umbriát birva 1861-ben Romát sajátjuknak tekintették ; Romát birva a szentatyát száműznék, vagy tömlöczöznék ; ezt téve a kath. egyházat irtanák, miként megváltották. Ime : pugno cum decern leo-pardis, qui me custodiunt, quibus et cum bene feceris, pe-jores fiunt. Iniquitas autem illorum mea doctrina est. Ro-máról, a szentatyáról igaz, „inquisiverunt eum et qui oderant et qui a m a b a n t ; illi persequendo, isti habere cupiendo."
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T , febr. 28-án. Romában lakó külföldiek választott-jai jan. 18 hódolati föliratot adtak át a szentatyának. Lacom-benak jutott a szerencse ezen hódolatot a szentatya előtt felol-vasni. Herczegek, grófok, bárók, marquisk, lovagok, nemesek, tudósok, művészek fényes választottjai voltak itt ; hazánkfiai közül, Liszt Ferencz. Eme művész, sok éven át Európának ünnepeltje, a zenészet királya, a jövendő zenészeinek alapi-tója volt. Sóvárgó lelke őt Romába hozta, csudálni a művé-szetnek azon t á r á t , mely, ha Europa minden fővárosainak műkincsei egy helyre hozatnak is, mindnyájokat fölül múlja.
Természetes, hogy Liszt Ferencznek fogékony keble a kath.
egyház művészi szépségein elragadtatott, s a benyomás sulyja alatt meghajlott. Vaskeblek olvadtak, kőszivek er-nyedtek ezen benyomás őrlő ereje alatt, Liszt Ferencz vá-gyakodva ment a fővárosba, keblét az elfogultság meze nem
' ) 1 8 6 1 . m a r t . 2 7 - é n , Atti n f f . n . 4 2 . p. 1 5 1 .
*) D i c t i o n , h i s t o r i q u e T . 2 . p. 6 0 ? . nota B .
3) Lettera ad E n r . C e n n i . L u c c a 1 8 6 3 . p. 13.
») Unitit c a t t . 7 8 . s z . 3 1 . j a n . 1 8 6 4 .
5) 1 8 6 1 . m a r t . 2 6 - á n . Atti u f f . n . 4 1 . p. 1 4 5 .
6) Atti d c l l ' A s s a m b l e a c o n s t i t u e n t e R o m a n a s e d . 3 . p . 12. c o l . 1 ,
7) La m i o v a c a p i t a l e d'Italia, 1 8 6 3 . p. 21. U n i t â catt, 78. s z . 3 1 . jan. 1 8 6 4 .
övedzte, a bámulat, az élvezet, az elragadtatás, a magas szem-lélődés villámröpülései után ő gondolkozóvá, ő ajtatossá, az
egyházhoz, a szentatyához ragaszkodóvá lőn. Hire megy, hogy a külföldiek tündöklő koszorújában ő is volt, a pápa nagy-ságának ő is hódolt, a turini lapok után, melyeket a magyar kiköltözöttek gyászos lehelete elfogott, Lisztről a magyar lapok azt hozták, hogy szerzetes akar lenni, hogy domon-kos csuklyát akar fölvenni, talán mint esztelen meg akar halni. A romai lapok Lisztnek e szándékáról mit se tud-nak, g ha meg is történnék, ebben őt már ezerek megelőz-ték, mivel Romában az áhitat, az örökkévalóság lége van, mely meghat, megdöbbent, olvaszt, áthangol mindenkit. D e ezen lapok gúnyt űztek hazánk ünnepelt fiából. Előttök szer-zéíesnek lenni bolondság, Liszt t e h á t ? M i g az egy-házról mit se t u d o t t , mig egy prot. fejedelemnek udva-ránál és városában lakott, addig „tisztelet a haza nagyfiá-nak, ki a magyar névnek, oly nagy dicsőséget szerzett ;" mi-kor Liszt Ferencz Romába megy, mimi-kor a pápának a vallá-sos, az erkölcsi, a szellemi nagyságnak hódol, mikor a fön-séges, de elnyomott, kifosztott szegénységnek fölsegélésére concertet ad, akkor ő a világ esztelene. K á r hogy jezsuita rendet nem toltak nevére ; úgyis a lángeszek, midőn meg-térnek, jezsuita rendbe szoktak lépni. Az angol királyné-ról, kinek kath. irányzatait, sovárgásait ismerik, ismét esze-lőséget rebesgetnek. II. Károly titokban kath. volt és saját fia által, ki jezsuita volt, halottas ágyán a haldoklók szent-ségeivel elláttatott ; a kenti grófné, Victoriának anyja, mint kath. nő, királyi pompa nélkül temettetett ; mily csapás volna az anglican protestantismusra, ha Victoria kath. hitre t é r n e ? S ki tudja, ha nem az-e m á r ? Minél inkább rebes-getik róla az eszelőséget, annál több ok, hogy őt katholikus-nak higyjük. D e egy angol király ! és kath. hit ? Az ország-lás ügyeitől elhúzódik, minisztereit nem fogadja, a kormány tudósításait levélben kívánja ; Victoria a koronát nehéznek találja, mivel lelkét a földhöz több, a kárhozatra huzza;
Victoria a koronát akadálynak látja szive vonzalmát követni, est viscus in auro, est clavus in praedio, mondja sz. Ambrus.
U t á l j a ezen ügyködést, mely miatt nyíltan nem vallhatja, mit szive érez, mit lelke hisz, kiván, akar. Lemondana a ko-ronáról, vallaná szabadon hitét, de családja nem veszti-e el a koronát ? A viruló kath. egyház ellen nem röffennek-e fel a világ legtürelmetlenebb népei, az angolok ? Az angol dölyf nagy, a gyűlölet Roma ellen még eleven. Ki t u d j a a szivek titkait ? az Isten határozatait ? Nő volt, ki az egyháztól el-szakította e nemzetet ; nő lesz talán, mely visszatereli. Qui cecidit per mulierem, non erigitur, nisi per mulierem. Vi-ctoria elvonul, mivel a királyi palotának levegője fojtó ő reá, télre nem ment Londonba, mivel f u t a Babylonból, Jeruzsálem felé vágyódik, elvonul udvari személyzetétől, saját nagykorú gyermekeitől, mivel saját és ezeknek szive között nincs össz-hangzat ; f u t a világtól, mivel ez őt sérti, gúnyolja. Lisztre is hullnak a gúnynyilak. A ,comitato nazionale' őt bolond-nak, a nemzetek szemetjének mondta. Ezeket követték a magyar lapok. — E z e n comitate, melynek n é h á n y tagjait a turini kormány fizeti, tilalmat adott a farsang ellen, Napoly-ban p e d i g parancsot a farsangra. RomáNapoly-ban halálfenyegetés alatt nem kellett mulatni, Nápolyban halálfenyegetés alatt kellett bálozni. Ezt t e t t e B e r g is Varsóban. D e a romai n é p
mulatott, mint szokott; a nápolyi nép nem bálozott, miként három éve már nem szokott, mind a két helyen a piemonti-s á g megvettetett. Ezt bopiemonti-spiemonti-szulandó a bérencz conpiemonti-spirator, 9-én kedden a velenczei kávéház előtt, hova a papalinok gyüle-kezni szoktak, meggyújtott 24 fontos bombát a földre tett ; egy másik pénteken estve febr. 12-én más bombával a spanyol piaczon ugyanezt tette. Az elsőt egy franczia ka-tona eloltotta, s ha el nem oltja, legalább 50-et megöl ; a másik Spithöver könyvárus u j d o n ú j boltkirakatját összezúzta, de senkit nem ölt. A piazza di Spagna estve üres szokott lenni. Hiába a romai nép nem piemonti, ő római, ő sz. Pé-t e r népe, ő forradalmaPé-t csinálni nem akar, ő a piemonPé-tiak czéljainak a legnagyobb akadály, őtet ezen bombák sem fog-ják Piemonthoz csatolni, miként mult évben az Argentina szinházban elszórt bóditó por nem csatolta. Ez a piemontia-kat még gyűlöletesebbé teszi. ,Előre piemontia-katholikus nép ! T e a világot meghódítottad, ne engedd ezt kiragadni kezedből.' Hic ego nec metas rerum, nec tempóra pono. Imperium si-ne fisi-ne dedi. Romanos rerum dominos, gentemque togatam.
,,Ha a romai n é p mozogna, ("mozgott a Corson, és pedig fe-lette vigan) a párisi kamarában nem kaptunk volna ily ve-reséget,'' irja L'Italie. ,,En nem vádolom a kormányt kése-delemről, hanem a romai népet, mely nem keres kegyelmet Europa előtt. A mai romai nép nem 1848-i nép, a mai romai n é p sz. Péternek népe, ereiben nem vér, nem víz, hanem szirup v a n , " igy Petrucelli clella Gattina 1862 jul. 20-án. E miatt felkiált a vereslap ,11 Diritto' : „fájdalommal kell meg-vallanunk, hogy miként a párisi kamara tárgyalása mutatja, a közvéleményben igen sokat vesztettünk, s a romai kérdés ma távolabb van a megoldástól, semmint valaha." „Ne rin-gassuk magunkat hiu reményekben, igy ir a milanói ,Perse-veranza,' nem a császár, nem Thiers, nem Guizot, nem Montalembert, nem Proudhon, sem ez, sem az, de az egész F r a n -cziaország nem akarja Italia egységesítését. Mi rövid idő alatt vagy egyesülni fogunk vagy pedig elveszünk." Fiat tibi secundum verbum tuum. — Ludere qui nescit, campe-stribus abstinet armis, — Indoctusque pilae, discive, tro-chive quiescit, Ne spissae risum tollant impune coronae.
K E C Z E L , febr. 12-én. A csintalan gyermek szinte könnyebben érzi magát, ha csak egyet ránthat is azokon, kik vele érintkeznek ; u g y látszik, hogy némely urak is ily kór-ban szenvednek minden iránt, mi ,catholicum' főleg pedig a jezsuiták iránt. P e d i g habár azt mondja is az evangelium, hogy ha valaki egyik arczodat megüti, tartsd neki a másikat is ; talán még sem egyedül azért van hátok a katholikusok-nak és jezsuitákkatholikusok-nak, hogy egynémely azon szabadon muto-gathassa ügyességének kézzelfogható bizonyságait De azért mégis a másik oldal a türelmes, a liberális, a katholikusok türelmetlensége pedig szinte proverbiummá lett ! — Igaz ugyan, hogy erre azt mondhatjuk : In patientia vestra possi-d e n t i s animas vestras ; possi-de ha hallgatunk, ellenségeink vér-szemet kapnak, és még jobban nyakunkra nőnek ; mert azt mondják ; qui tacet consentire videtur. Most bőven ismer-jük a santiagói tűznek szomorú részleteit, de azért a bécsi ,,Presse"-nek igen tetszik emlegetni, hogy a templomot padre U g a r t e jezsuita boszuból gyújtotta föl, sértve érezte magát azáltal, hogy dec. 8-án Eizaquirre, pápai nuncius magának tartotta fön a sz. beszéd tartását. A „ P r e s s e "
sze-rint bizonyos czélok miatt tartatott az ajtatosság éjjel, a kö-zönség csupa nőkből (Mária-leányokból) á l l o t t , kik a
„ P r e s s e " szerint mennyei levelezést folytattak a templom jezsuitáival s t b . — A józan logikának elve az, hogy minden-kit becsületes embernek kell tartani, mig az ellenkezőről meg nem győződünk. S váljon meg van-e a Presse győződve az általa fölhozott aljas dolgokról? A meggyőződés okokon nyugszik; hányat emlit szemtelen gyanúsításának támoga-tására. Ami pedig azokat a bizonyos czélokat illeti, meg-mondá már Annegarn, hogy háromszáz éven át, mióta a je-zsuiták léteznek, nem lehetett egy t é n y t is bebizonyítani, mely az ilyetén piszkos vádakat igazolta volna. A bécsi Pressenek nincs levelezője Chiliben, ő csak Times s Stan-dard után énekelt. Mindakét lap pedig ugyszólva Rafael ecsetjét kölcsönözte, hogy a szerencsétlenséget egész iszo-nyatosságában felmutassa. Nehéz dolog feleselni ily lapok-kal, kiknek minden tudósításai tendentiával jellegezvék, elég legyen Presse ellen ,Daily News'-t idézni : „Times felette élénken festette a santiagói szerencsétlenséget. De ez nem egyetlen a világon, mult aug. hónapban borzasztóbbat lát-tunk Japanban, Kagosima városában Erről hallgat Times, hallgatnak más európai lapok is. A város 170,000 lakosságú, s három óra alatt romba döntetett, hamuvá t é t e t e t t , mivel nagyobb részt faépületekből állott. K u p e r admiral minden előleges tudósítás nélkül lövetni kezdette, s bizonyos, hogy benne nem 2000, hanem 30,000-nél több ember golyó és tüz által elveszett. H o g y egyetlenegy angol kereskedőt megbőszül janak, 170,000 lakosságú várost hamuvá tesznek, 30,000-nél többet megölnek. Váljon azon bénák, azon betegek, azon ag-gok, kik a bombáztatás kezdetén el nem futhattak, ártottak azon kereskedőnek ? S ezek ölettek meg. Mely nemzetnek hadserege ily kegyetlenségeket képes véghez vinni, azon nemzet újságainak nem szabad szörnyűködni a santiagói szerencsétlenségen." H a e tekintélyes lapnak szavai nem elégségesek, idézzük Buxton képviselőnek 164 szavazattal 85 ellen elfogadott indítványát az angol törvényhozói testü-letben. „ A ház, látván hogy K u p e r admiral rosszul fogta fel kapott utasitását, sajnálja Kagosima városának felperzselé-sét, miután ez ellenkezik a müveit nemzetek szokásaival a hadviselésben." A képviselőkből mellette és ellene szóltak.
Amint a szavazásból l á t n i , egyik vádolta K u p e r t , másik Neale ezredest, harmadik Russell grófot. Igaz, hogy R u s -sell utasította Nealet, ez pedig K u p e r t , hogy Satsumától erőszakosan is elégtételt kell venni. Ezt Neale szigorú érte-lemben vette, K u p e r pedig Kagosima alá hajózott, s hideg vérrel tette porrá a várost. Russell gróf nov. 10-én tudósít-tatván, mily elégtételt vett K u p e r , ennek megelégedési nyi-latkozatot küldött. Bécsi s pesti újságaink e kamarai ülést lapjaikban nem hozzák, mivel a ,Kölnische Zeitung'-ra szo-rítkozva ennél többet nem tudnak, ennek pedig szabadkő-mivesi érdekében volt ilyesmit a santiagói szerencsétlenség festményei után nem hozni. ,United service Gazette' védel-mezte K u p e r t , de u g y , hogy szavait méltóknak tartjuk kie-melni azok ellen, kik a chilii eseményen borzadnak. Igy szól a lap : „A háború iszonyatosságait nem szükség nagyítani, magokban elegendők, hogy borzadjunk tőlük ; hanem Ka-gosima áldozatjai nem szenvedtek többet mint más városok Chinában csupa angol kéz által. IIa Kagosima szétrombol—
« 1 4 3 tatásának okát keressük, ezt csak a kereskedési érdekben találjuk. E szétrombolás gyümölcse az istentelen s igazság-talan kereskedési szerződésnek, mely Japannál köttetett.
H o g y a kereskedői milliomosokat tovább gazdagítsuk, ily szerződést kötöttünk Japannal, s most hadseregünk által ily kegyetlenségekkel kell azt föntartanunk. Ezeknek parancsot küldünk, s mikor ezek a parancsot teljesitik, őket vadcsor-dának, kegyetlennek czimezzük." Hol van t e h á t a kegyet-lenségnek szülőoka? Londonban. H o n n a n tehát 100,000-ek, megöletésére parancsot küldenek, honnan barbár eljárást megrendelnek, ott a santiagói szerencsétlenségen szörnyü-ködnek. Chilinek is vannak szabadelvű hősei, ha mi bizo-nyost tudnának, lapjaikban Európába küldenék. L e g ú j a b b tudósitások már nem 2000, nem 1800, nem 1000, hanem csak 200-ról szólanak. Ez alkalmat adott a piemonti lapoknak is a kath. egyház cultusa ellen kifakadni. Az ,Immaculata' az oka. Chiliben az ajtatosság 1854 óta nem nagyobb, mint az előtt. H a tehát a pápa az Immaculata dogmát ki nem mondja, nem gyúl ki a gázhiggany? A gyiilékonyság az Imaculataból ered? Legkevesebb szerencsétlenség a templomokban törté-nik; egy történt, már nem kell templom. A gyárakban 30 szá-zalékkal több hal meg, ne kelljen tehát g y á r ? A crinolin évenkint 400-at halálba visz, keljen ki tehát az ellen. Kikelt a Gazzetta di Torino a keresztség ellen, a gyermekek halálozá-sának nagy számát a hideg viznek tulajdonítván. Csakhogy ezen arány a török gyermekeknél is oly nagy, a chinaiaknál még nagyobb. „A chílii levelek, igy La F r a n c e , meghazud-tolják a papok ellen hozott gyűlöletes vádakat. Csak a
H o g y a kereskedői milliomosokat tovább gazdagítsuk, ily szerződést kötöttünk Japannal, s most hadseregünk által ily kegyetlenségekkel kell azt föntartanunk. Ezeknek parancsot küldünk, s mikor ezek a parancsot teljesitik, őket vadcsor-dának, kegyetlennek czimezzük." Hol van t e h á t a kegyet-lenségnek szülőoka? Londonban. H o n n a n tehát 100,000-ek, megöletésére parancsot küldenek, honnan barbár eljárást megrendelnek, ott a santiagói szerencsétlenségen szörnyü-ködnek. Chilinek is vannak szabadelvű hősei, ha mi bizo-nyost tudnának, lapjaikban Európába küldenék. L e g ú j a b b tudósitások már nem 2000, nem 1800, nem 1000, hanem csak 200-ról szólanak. Ez alkalmat adott a piemonti lapoknak is a kath. egyház cultusa ellen kifakadni. Az ,Immaculata' az oka. Chiliben az ajtatosság 1854 óta nem nagyobb, mint az előtt. H a tehát a pápa az Immaculata dogmát ki nem mondja, nem gyúl ki a gázhiggany? A gyiilékonyság az Imaculataból ered? Legkevesebb szerencsétlenség a templomokban törté-nik; egy történt, már nem kell templom. A gyárakban 30 szá-zalékkal több hal meg, ne kelljen tehát g y á r ? A crinolin évenkint 400-at halálba visz, keljen ki tehát az ellen. Kikelt a Gazzetta di Torino a keresztség ellen, a gyermekek halálozá-sának nagy számát a hideg viznek tulajdonítván. Csakhogy ezen arány a török gyermekeknél is oly nagy, a chinaiaknál még nagyobb. „A chílii levelek, igy La F r a n c e , meghazud-tolják a papok ellen hozott gyűlöletes vádakat. Csak a