bünbá-natnak jelképe, s gyakorlata ősi, a babyloni fogság idejét meghaladja. Mint keresztény szokást a tárczairó Nagy sz.
Gergely pápának tulajdonítja. Alább néhány sorral, ,állító-lagosán' 1091-re teszi. Melyik tehát a szokás eredetének az éve ? Hogyan kivánhatnók ezt meghatároztatni oly táreza-irótól,ki hamuval a vörös tehént m o s s a , s nem ennek hamvával vegyitett vízzel a zsidók tisztátalanjait, vagy saját fejét? Mint szokás meg volt az 1091ben tartott be-neventi zsinat előtt, mivel Burchardus 1. 19. cap. 26, és Ivo par. 15. deer. c. 45. agathoni zsinatra felviszi: , T u n c surgens (episcopus) ab oratione, juxta quod canones j u b e n t , manus eis imponat, aquam benedictam super eos spargat, c i n e r e m p r i u s m i t t a t , deinde cilicio capita eorum operiat.' Optatus Milevitanus a szakadárokról mondja:
„consecratas Deo aspersistis immmundis cineribus." (1. 6.
adv. Parmen.) Sz. Isidoras (1 2. de off. eccl. c. 16.)
mondja:
„cinere asperguntur, ut sint memores, quia cinis et pulvis s u n t , " és Tilianus codex : „deinde mittendus est cinis super caput poenitentis." ]) Mit soká csak a nyilvános bűn-bánók tettek, a hamvazáslioz később a hivek mindnyá-j a n siettek. 2) Ily szokás levén egyes egyházakban,
a szokást pedig szentlélek ihlete sugalta, az ajtatos lélek megértette, megtette, gyakorolta. Ez az egyház belső
fejlő-désének ereje, mely fejleszti, anélkül hogy szaggatná. Tou-loni könyvtárban 714-ben föltalált codex mutatja, hogy a hamvazó-szerda utáni négy evangelium már a 8-ik századra felmegy. 3) II. Orbán pápa egyetemesen kötelezővé t e t t e 1091-ben, s nem állitólagosan, hanem bizonyosan, mely nyosságról legfölebb a ,Sürgöny' tárczairója, nem tud bizo-nyost. Nyissa fel „Lonovics Josef Népszerű Archeologia"
I. 114. 1.; nyissa fel Harzlieim T. IL L. t. de discipl eccl.
c. 289. p a g . 482. s mit csak állítólag tud, bizonyosnak fog ismerni
' ) Opera S . G r e g . M. T . S. p. 4 5 0 . C.
2) Lásd K u t s c h k e r D i e heil. G e b r a u c h e T h o n i a s s i n , ds sz. Á g o s -ton után 9 6 . lap.
3) L i t u r g i e p. 256. ed. P a r i s 1 8 5 9 . A pápa is m e g h a m v a z t a t i k , d e n e m m o n d a t i k f ö l ö t t e : 5in p u l v e r e m r e v e r t e r i s , ' m i v e l P e t r u s non i n o -ritur u i n q u a m .
2 0 *
» 1 5 6 «+—
Az idétlen liturgicus , t ö r t é n e t i , liittani, erkölcstani zagyvalékok után, hogy e komoly tárgynál megnevetessen, előhozza a hányatott életű, de mindég n a g y , és törhetlen lelkű VIII. Bonifacius pápát, midőn a genuai püspöknek fe-j é h e z , talán e szent és komoly napon, fazék hamut üt. Említ-h e t n é n k egy igen Említ-hires-neves személyességet a történelem-ből, ki ser-borkancsókkal tudta a hittani vitában saját okait az ellentmondók fejéhez közel hozni ; de nem szólunk, csak a tárczairónak tudomásul hozzuk, hogy mig e regét, mely vallásos szertartásaink magyarázata mellett megnevettetésre
• o l t szánva, hiteles kútfőkből be nem vitatja, a komoly tu-dományhoz szokott férfiak előtt ő nem csuporral, de más va-lamivel ütött fej gyanánt fog mag nélkül virítani. Is t h e r e any thing more impertinent than to laugh at avery turne ? Risu inepto res incptior nulla est. (Martialis.) S. . . M. ')
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T , mart. 8 - á n A lipcsei Freimaurer Zeitung az egész világ szabadkőmiveseinek egyetemes gyűlését teszi kilá-tásba a nyári hónapokban. Agyülésezés helye Lipcse volna.
„Gyűlések készitették elő az olasz forradalmat Mindenféle t á r g y a k alkalmul szolgáltak gyűlésre. Pacheco Spanyolor-szágban a jogtudósok gyűlésén dolgozik. Francziaország-ban sem volt ez másképen " Épen ugy volt, a lipcsei lap-nak szavait egész terjedelemben elfogadjuk. Jelentéktelen t á r g y r a gyűlést szerveztek, százan és százan összesereglet tek, külszinre a ,lana caprina' kapott szónoklatokat, azalatt a kőmivesi vezérek, néhány külföldi vendéget is ide értve,
' ) N e m tudni, n e m g o n d o l n i , n e m tisztelni a katli. s z e r t a r t á s o k a t , b o t r á n y i g m e g y o l y a n o k n á l i s , k i k n é l az illem é s k ö z m ű v e l t s é g m e g -k í v á n j a , h o g y miről s z ó l n a -k , arról j ó l é r t e s ü l v e l e g y e n e -k . V e g y ü -k e l ő , S ü r g ö n y ' n e k jan. 14 i s z á m á t 1 8 6 4 , o l v a s s u k : „ A bécsi M a r i a s e g é l y t e m p l o m n a k B. g r ó f n ő v é g r e n d e l e t i l e g e g y 3 0 , 0 0 ' ) frt. é r t é k ű s z e n t s é -g e t h a -g y o m á n y o z o t t . " Mi a k o r m á n y l a p n e m h i v a t a l o s rovatában nyúj-t o nyúj-t nyúj-t e z e n ú j s á g í r ó i z a g y v a l é k ? „ A g r ó f n ő v é g a k a r a nyúj-t á b ó l e s z e n nyúj-t s é g e nyúj-t é k s z e r e i b ő l f o g ; á k ö s s z e á l l í t a n i " A kath. e g y h á z hét s z e n t s é g e t v a l l ; m e l y i k a z , m e l y e t B . g r ó f n ő h a g y o m á n y o z o t t ? O l y s z e n t s é g ü n k i s v a n n e k ü n k , m e l y e t é k s z e r e k b ő l l e h e t ö s s z e t á k o l n i ? P e r s z e h o g y n e m t n l a j -d o n k e p f n i s z e n t s é g e t ( S a c r a m e n t u m ) é r t , h a n e m t a r t ó t ( m o n s t r a n t i a ) az O l t á r í s z e n t s é g r e . K e l l - e t e h á t újságírói toll o l y férfinak k e z é b e , ki a kath. s z e n t s é g , é s e n n e k tartója k ö z ö t t k ü l ö n b s é g e t n e m i s m e r ? É r d e m e s n e k tartotta a z u t á n h o z z á t e n n i : , , A , K i k i r i k i ' é p ü l e t e s ( ö n é p ü l h e t r a j t a ) d o l g o k a t m o n d h a t e r r ő l , h o g y uiikép profanálják az o l t á r t a v i l á g i h i ú s á g r a k é s z ü l t é s v i s e l t t á r g y a k k a l ; azonban e t e t t minda-m e l l e t t minda-m a g a s z t o s minda-m a r a d . " — M a g a s z t o s minda-marad, anélkül h o g y a bécsi l a p n a k p h a r i z e u s i s z ó l a m a i g a z o l v a , v a g y é p ü l e t e s volna. A z o n é k s z e r h i ú s á g e s z k ö z e v o l t , l e h e t az I s t e n d i c s ő s é g é n e k e s z k ö z e , a az o l t á r l e m p r o f i n á l tutik. A pénz o l y a n , m i l y e n a l é l e k , m e l y a z t h a s z o n r a for-dítja. S mit az e g y i k k é j r e , a z t a m á s i k az Isten d i c s ő s é g é r e fordítja, ö l e m f o r d u l e m e g s o k k r a j e z á r t o l v a j n a k , b u j á n a k , k o r h e l y n e k , g y i l -k o s n a -k -k e z é b e n ? I\e v e g y e t e h á t e z t a b e c s ü l e t e s e m b e r , é s n e é l j e n v e l e ? A t á r c z a i r ó n e m s z o k t a v i z s g á ' n i , mire s z o l g á l t a p é n z , m i t k e z é -h e z kap. A pénz a bűnt m a g á r a nem v o n j a , m i v e l l e l k e t l e n t á r g y , ő s e j ó , s e r o s s z , ö Istentül.ióra t e r e m t e t t e s z k ö z . S m e l y pénz e g y ó r a e l ő t t t a l á n a r é s z e g e s n e k k e z é b e n v o l t , a z t a j ó k e r e s z t é n y a k o l d u s n y o m o -rának en »hit s é r c f o r d í t j a ; az v é t k e z e t t , e z j ó t c s e l e k e d e t t . H o n n a n é p ü l t e k a t e u i p ' o m o k ? honnan az ápoldák ? P é n z volt az e s z k ö z . Min-den k r a ' c z á r tiszta k e z e k b e n f o r d u l t m e g ? E g y v é t k e v o l t a boldogult grófne nek k i k i i i k i e l ő t t , h o g y az Isten d i c s ő s é g é r e áldozott, é s p e d i g h o g v e / t a k Ih. isteni t i s z t e l e t m a g a s z t o s s á g á b a n k e r e s t e . O l x a s s a a s z e n t í r á s t , mit m o n d o t t a p i ' b l í c a n u s : , síqueui detraudavi reddo q u a d -r u p l e n . " iSze-rk.
a teendőkről tanácskoztak Elmés találmány az a gyülésezés ? Az utazók az állam figyelmét ki nem kerülnék, levélre nem jó mindent bizni, papiron nem lehet mindent végezni, a tömeget nem lehet észrevétel nélkül egyenesen dagasztani.
A veszélyes esélyek ellen tehát legbiztosabb, a tömeg moz-gósítására leghatályosabb a gyülésezés. Kitétetik az ártal-matlan czég, kijelöltetik a közhasznú tárgy, felhivatik a hazafiság, a közjólét rokonszenve ; jönnek az avatottak, j ö n -nek az avatatlanok; azok csudálatos esetlegességgel a kevés t a g ú bizottmányokba megválasztatnak, az idegenek tiszte-letből ide v é t e t n e k , zárt ajtóknál folyik a tanácskozás, gyanú nem é b r e d , mert a nagygyűlés ügyeit kevesen kezelik ; az avatatlanok szavaihatjak az előre készített szónoklataikat mellpattanásig ; az avatottak a főpontokban megegyeztek lehetőségig ; a tömeg mozgásba t é t e -tett, a figyelem az avatottakra egy ártatlan czég alatt lesze-geztetett, minden nyerve van, a föld jól szántatik, a rögek töretnek, a mag telt marokkal hintetik. J ö n n e k nehézségek, felmerülnek félreértések a vezérek között, van más t á r g y , vagy lefolyt az év, ismét gyűlés tartatik, minden kiegyen-littetik, az egyesség részletesen kipontoztatik, a tömeg figyelme ismét lekötetik, a mozgás állandóvá tétetik, a ke-dély szorgalmasan gyúratik. Csak habzék a lelkület, s min-den jól megy. Az olasz félszigeten a legszélsőbb erő meg-feszíttetik, mert a n é p se Garibaldit se Victort nem akarja.
Mit akar ? Arról kiki hallgat, mert a Pica törvény ismer vádlót, de nem ismer védőt. Kedvező volt Galileo Galilei
születésnapja febr. 18-a. J) A forradalom vezérei nem csu-dálták, nem magasztalták a nagy csillagász érdemeit, hiszen Descartes is kicsinlőleg nyilatkozott felölök, hanem a szent-szék becsmérléseit, hol Galilei, miként Libri Vilmos, az epés, és a romai szék ellen gyűlöletes tollú iró mondja, 2) üldöztetett, felfedezése miatt tömlöczöztetett, mint eretnek gyötörtetett Libri Vilmos egyetlen kútfő e tárgyban, a ,Lincei' nevű tudományos társulat, mely a csillagásznak müveit egykoron egyenkint kiadta, Cesi herczeg halála után feloszlott, a perkereset pedig a vaticani levéltárnak áttörhetlen ajtai megett tartatott, eziránt semmi kútfő nem volt, a hitek, és szenvedélyek hatalma a történelem burka alatt szerte csatangolt. Véletlenül-e vagy kiszámítva, Sz. F , ur a Prot. egyh. s isk. lap 9 számában az olasz zenekarhoz csatlakozott. A kath. hit ellensége a tudományos kuta-tásnak, bizonyíték erre Galilei, „ki sok üldözést szenvedett, mivel Copernicus rendszerét pártolta. 1633-b. az inquisitio tömlöczébe hurczoltatott, állításainak ünnepélyes vissza-vonására kényszeríttetett." Sit Fabio loquacior, oportet, ki Sz. F . urnák minden állításait saját érdemére visszavezetni akarná ; legyen ezen egy példa a többiekre, mily tudomá-nyos ezen academicusnak a kutatása. Galilei üldöztetett, mivel a földnek forgását tanította ! De miért nem üldöztetett,
' ) S z ü l e t e t t 1 5 6 4 - b e n P i s á b a n r e g g e l 5 órakor. Ép e r e g g e l e g y ó r á v a l h a m a r á b b h a l t m e g M i c h e l a n g e l o R o m á b a n . INémelyek G a l i l e i h a l á l á t N e w t o n s z ü l e t é s é v e l e g y napra teszik ; p e d i g iVevvton 1642 d e c . 2 5 - é n 1643 jan. 5 - é n G e r g e l y naptára s z e i i n t ) ; Galilei m e g halt jan. 8 . 1 6 4 2 . C a m ù S t o r i a T . 9. p. 1051. ed. T o r i n . 1857.
2 Cîintù i h. 1073. lap. — , , G u g l i e l m o Libri d é n i g r a al più p o s -s i b l e l ' o p e r a r dello c h i e -s a in q u e -s t ' alt'are, -sin a -s o -s t e n e r e la b r u t a l i t é c h e G a l i l e o f o s s e m e s s o alla t o r t u r a . " C a n t ù i. h. 8 2 3 . 1 32. j e g y z e t .
—— n 1 5 7 « < —
sőt 37 éves korában V. Miklós pápától brixeni püspöknek s bibornoknak neveztetett Cusa Miklós, aki Copernik előtt ugyanezt tanitotta ? A föld forgása a nap körül nem a thorni születésű Copernik, nem a pisai Galileo találmánya, az egyptomiak, pergai Apollonius, Eraclides, a joniai iskola, a pitagoreusok e g é s z b e n , vagy részletben vitatták ezt;
Ulugh-beigh táblái, Calwini töredékei, sőt a cabbalisták Zoharja is, mint ügyes föltételt emiitik. Copernik az elej-t e elej-t elej-t , Tolomeus álelej-tal elszakielej-toelej-telej-t fonalaelej-t fölemelelej-te, elej-tovább f ű z t e ; s Roma nem csak nem üldözte, hanem először a bolo-gnai. később aromai egyetemnél tanárnak alkalmazta, warmiai káptalannál kanonoknak kinevezte, Schönberg Miklós capuai püspök a könyvet ,De revolutionibus orbium coelestium' ki nyomatta, III. Pál 1543-ban amunka fölajánlását elfogadta. 3) Caleaguini Celius Romában, Stunica Didacus 1584-ben Sa-lamancaban 5) ugyanezt tanították, mégis a r o m a i udvar ke-gyeit el nem vesztették ; végre Vidmanstadt VIII. Kelemen és két bibornok előtt e tárgyról előadást tartott. 6) Bellarmin s Clavius jezsuiták eleget beszéltek, hogy Copernik s Gali-lei tana a szentirásba ütközik, a római szék még sem kár-hoztatta e tant, sőt a naptár javítása már munkában levén, a csillagászokat maga körébe gyűjtötte. Cantù történelmi nagy munkájában még csak Libri Vilmost birván ezen ese-ményekről kútfőül, eleget haboz ; de olvasván a perkereseti okmányokat, határozottan mondja : „hazudik, aki az egy-házat ellenségesnek mondja azon időben oly csillagászati t a n iránt, mely őt nem sérti". 7) Üldözte-e tehát, és csilla-gászati elmélete miatt üldözte ? Valami más volt, ami miatt, h a ugy tetszik a szó, üldöztetett. Hogy Copernik és Galileit, daczára annak, hogy a pápák és jeles bibornokok kegyeit, élvezték, sok kellemetlenség érte, igaz ; de ennek mind a kettőnek marakodó természetű vitamodora volt az oka.
Galilei, a florenczi egyetemnél csillagásznak levén beirva, ez ellen tiltakozott, ő bölcsésznek akart tartatni, amint is róla Íratott, hogy a csillagászatra annyi hónapot nem fordi-tott, a hány évet a bölcsészetre. Ily modor elleneseket
' ) C l e m e n s Giordano B r u n o e JVicol v o n Cusa p. 9 7 . 1 8 . 17. — C u s á n a k e n i u v e c s k é j e , d e docta i g n o r a n t i a ' C e s a r i n i b i b o r n o k n a k van f ö l a j á n l v a . HI. Cali t u s , I l P á l , l e g n e h e z e b b k ü l d e t é s e k r e i g é n y b e v e t t é k e z e n e l s ő n é m e t bibornok b ö l c s e s é g e t . S z ü l e t e t t 1 4 0 1 - b e n , 162 é v v e l G a l i l e i előtt.
l) C a n t ù S t o r i a i. h 8 1 1 . lapt
8) T i r a b o s c h i , S t o r i a della L e t t I t a l . C. III. p . 5 0 2 .
4) Q u o d c o e l t i m s t e t , terra a u t e m m o v e a t u r .
s) C o m m e n t a r i a in Job. s u p e r e o : ,qui c o m m o v e t t e r r a m d e l o c o s u o ' , , H i c l o c u s quidem difficilis v i d e t u r , v a l d e q u e i l l u s t r a t u r e x P y -t h a g o r a e o r u n i s e n -t e n -t i a , e is-tinii iiliiiin -terram n i o v e i i na-tura s u a , n e c aliter p o s s e s t e l l a r n m m o t u s , tarn l o n g a tardit. te e t c e l e r i t a t e ( é s m é g a h á t r á l á s ?) d i s s i m i l e s e plicari ; quam s e n t e n t i a m t e n u i t P b i l o l a u s et H e i a c l i d e s P o n t i c u s , u t r e f e r t P l u t a r c h u s in libro d e plac. p h i l o s ; q u o s s e e n t u s e s t INuma P o m p i l i u s , e t quod m a g i s mir..r, P l a t o s e n e v f a c t u s . iVostro v e r o t e m p o r e C o p e r n i c u s ju ta b a n c s e n t e n t i a m p l a n e t a r u m c u r -s u -s d é c l a r â t . " T o l e d o 15*4.
6) A pápától A l e ander A p h r o d i s c u s m u n k á j á t , d e s e n s u e t s e n s i -bili' kapta E z m o s t M ü n c h e n b e n van Borna t e h á t m e g a j á n d é k o z z a a tan tétel t.
' ) M e n t i s c e elli imputa la C h i e s a d i niniirizia o r i g i n a l e c o n t r o una dot Ii Ina, c h e non l ' o f f e i d e v a . M o i i a degli Italiani Vol. 3 . p. 8 3 4 . e d . T o r i n . 1858. T i r a b o s c h i l i z r n j i t a, h o g y C o p e i n i k r e n d s z e r é n e k h í v e i isehol n e m k e g y e l t e t t e k a n n y i r a , m i n t B o n i á b a n
szül, ») kivált midőn a vitatárs a legjobb indulattal van.
Bölcsészeti túlnyomó tanai miatt ő csillagászati tételénél nem maradott, ezt észlelésekkel leggyérebben támogatta, hanem philosophumenákkal, s lehozást t e t t a szentírásra, ezt tévesnek kiáltván ki, hogy a szentírás merő alkalmazko-dásból az ész legegyszeriiebb igazságait felforgatta. Evvel az egyházi, a hittani térre vágott, s mind e miatt, mind modo-ráért könyve donec corrigatur alatt az Indexbe jött, ő pedig csendeségre parancsoltatott. Ezt megígérte, de szavát meg-szegte .Diaioghi' könyvével, s az itt leirt egész czélzásokkal.
Hogy tantételét mindenki azonnal el nem fogadta ; váljon nem ez-e a sorsa minden ilynemű tanoknak ? Columbustnem ostromolták korának csillagászai ? I. Napoléon nem nevette ki gúnyosan Fultont a gőzerőnek jósolt jövő miatt ? S ha némely romai tudós bűnös, hogy Galilei tanát egyházelle-nesnek mondta ; Keppler nem üldöztetett a tübingai prot.
tanároktól? 2) Newton ellen fel nem lázadtak sok ango-lok? 3) Miért nem bűnösök ezek ? Sz. F . ur hallgat. Az epés merészség kath. irók bármelyikére a szentszék kárhoztatását fogja vonni. íme miért volt a kellemetlenség. Galilei peré-nek okmányai a vaticani levéltárban feküdtek, ezeket 1809-ben I. Napoléon Parisba vitette, XVI. Gergely vissza-kapta. Eme per a szentszék igazolásának, a tudósok iránt a túlságig menő gyengédségének bizonyítványai H a e per-iratok a szenszékre árnyat vetnének, I. Napoléon közzé tétette volna, mivel a szentszék legázoltatása ép u g y érde-kében volt, mint ma Victor Emmanuel és forradalmi társai-nak. S Delambre Venturinek mondá : ,a szentszék nem szé-gyelheti magát e per miatt *) Marini Marino romai főpap a periratokat közölte, 5) a világ mindent lát ; de vannak, kik előítéleteik falaival körülvéve tudományos kutatá-saikban csak kis tűzhelyeik hamujában kotorázva, nem l á t j á k , mi történik a v i l á g o n , m o n d j á k , i r j á k , Galilei tömlöczöztetett, visszavonásra kényszeríttetett. Libri még most is kútfő, miként Sarpi azon zsinatra , melyet Gioberti az európai műveltség codexének mondott. ' ) Szilágyi F. ur még udvarais, ő „kényszeríttetett" szót hasz-nált ; de tudjuk, hogy a 17-ik században a kényszerítés ,kín-zást' ,gyötrést' jelent. Ezt mondák a turini lapok. Libri Vil-mos ezen kinzást 1633 jun. 21-re teszi. De Galileinek 2 Li-pót toscanai nagyherczeg által 1841 ben kiadott munkáiban azon évről van Viterboból Nicolinihez írott levele, hol mondja, hogy jul. 6-án négy mértföldet gyalog ment. Aki 21-én kinoztatik , az jul. 6-án, sőt dec. 6-án is az ágyban mint súlyos beteg egészségének reménye nélkül fekszik, mi-ként 1644-ben Szebenben a sz. Ferencz rendű szerzetesről írja a ház történeti jegyzéke : „in partem tractus, t o r t u r a -que exagitatus, et examinatus. qui ad 3-um us-que diem
spi-' ) G a l i l e o e r a s i fatto una folia di nemici p e r m o d a a c c a n i t o c o n ciii egli trattava g l i a v v e r s a r i i . C a n t ù S t o r i a T . 9 p. 83.
í j G e s c h c h t e der D e u t s c h e n 2. B . 6 4 5 . s . S t u t t g a r d . 3 - e Aufl
s) D i c t i o n , d e s m a t h é m a t i q u e s T . 1. . N e w t o n . '
*) M e m o r i e e l e t t e r e inedite di G a l i l e o T . I I . p. 193: „ s t a m p a n -dosi non f a r e b b e d i s o n o r e ai g i u d i c i . "
<•) G a l i l e o G a l i l e i e l ' i n q u i s i z i o n e , m e m o r i e s t o r i c o - c r i t i c h e etc. (la M n g r Marino [Vlarini p r e f e l t o degli a r c h i \ i s e g r . d. S . R o m a 1 8 5 0
-6 H i s t o i r e d e s s c i e n c e s m a l h é m . en Italie.
'•) G e s u i t a m o d e r n o T . 4. cap. 14. p. 259. T o r i n 1848.
« 158
rans et suspirans a latronibus (Bocskay és Bethlen talpa-sai) repertus est exanimis, vulnus in cervice habens, in la-teribus, in facie ustus, in inguine mucrone confossus (a papi nőtlenség gúnyja). Relatum est insuper eum ad longam ci-stam per modum crucis alligatum, ustulatum, in dorsoque ejus crucem excisant fuisse. H u j u s mortis descriptio reperi-t u r in archivo ;" J) Galilei pedig gyalog négy mértföldet tesz. Az ,Opinione'-nek héber szerkesztője kinzásról beszélt, ebben Galilei panaszló levelére hivatkozott; Albéri italianis-simo a szerkesztőséghez ir, hivatkozik Galilei összes mun-káinak 7-ik kötet 40-ik, és 9-ik kötet 449-ik lapjára, hol be-bizonyittatik, hogy azon levél hamis, költött. a) Kényszerit-tett-e tehát a visszavonásra? Nem, csak arra 1-ör, hogy hallgasson ; 2-or hogy mint föltételt, értelmezési eszközt adja elő, amint e tantét hypothesis fog maradni örökre, mi-vel Archimedesnek pontja hiányzik. De mégis tömlöczözte-t e tömlöczözte-t tömlöczözte-t Galilei. 0 ! igenis, csakhogy nem az Inquisitömlöczözte-tio tömlöczözte- töm-löczében, miként Sz. F . ur mondja, hanem ott, hol most Theiner atya lakik a Vaticannak legfelsőbb emeletjén, Romá-nak egyik legszebb kilátású pontján, hol a zajtól menten számtételeit tovább fűzhette. K é t hónap után más tömlöczbe vitetett Galilei, s talán Mammertinusba ? Nem ; itt sz. Pál ült, de Medici-nek gyönyörű fekvésű villájába a Pincio he-gyen, a rómaiak sétahelyén honnan a bibornokok őt sétára vitték. Kívánatos egy fogság, a tudományos kutatás fogsága Nicolininél ; innen Piccolomini sienai érsekhez, legkedve-sebb barátjához, ment, innen elűzetve P a d u á b a , a velen-czei köztársaságot megunta, hogy végre ismét kínzásának he-lyére Romába visszatérjen. Ily fogságba teszi Roma a tu-dósokat, és igy t u d Sz. F. ur tudományos kutatást tenni.
B R U X E L L E S , február. 20. Chinában alapítandó belga missionak terve nem r é g tétetett közzé kis 24 lapra t e r j e d ő munkácskában. Azon négy áldozár, kik e czélra egyesültek, egy bruxellesi külvárosban töltik az ujonczi időt, hol már házuk és kápolnájuk is van. A napokban ismét egy 10 lap-nyi tudósitás adatott ki általuk, mely három figyelemre méltó okmányt tartalmaz ; kettőt Malines-ból, e g y e t Rómá-ból. Az első november 28-án 1862 keltben ő emtja a mali-nesi bibornok s érsek maga megyéjében egy egyházi egye-sületet állit fel, melynek czélja, oly áldozárokat nevelni, kik a keresztény hitnek hirdetését a hihetlenek között, különösen a chinai birodalomban tűzik ki feladatul." 0 emtja ezen egyesületnek alapszabályokat is adott, azonban a szentszék és a hitterjesztő egyesület tekintélyének csor-bítása nélkül. — A második okmány tartalmazza az egye-sület főnökének ő emtja általi kineveztetését. E főnök Ver-bist Theofil áldozár, eddig a bruxellesi katonai iskolának káplánja. — A harmadik okmányt képezi ő emtiájának Bar-nabo bibornoknak a hitterjesztő egyesület római főnökének egy levele Verbist Theoíilhez, mely 1863 november 14-én kelt. A belga missio e levélben első megerősitését nyeri Romából és általa- a kezdett vállalat dicséretekkel halmoz-tatik. — Ime a levél szövege. „ É r t é s é r e esett a hitterjesztő egyesületnek, és ezt méltán dicsérni kötelmének vallja, hogy társulatot alakítottatok, melynek czélja Isten nagyobb dicsőségét előmozditani, és urunk Üdvözítőnk Jézus
Krisz-') B a r c s e k C a n . S c e p u s . m a n n s c r i p t u m .
2) Unitá, cattol. 97. 23. febr. 1864. 4 1 0 . lap.
tus vallását a chinai birodalomban terjeszteni. H a az idők folytán szerencsés eredményeket fog felmutathatni ezen egyesület, a hitterjesztő congregatio nem fog késni annak alapszabályait megvizsgálni, és a netán szükséges változ-tatásokat kijelelni, hogy azután ő szentsége elé terjeszthesse az apostoli megerősítés kinyerése és az alapszabályok hely-benhagyása végett. Ezen első jóváhagyás kétségkívül for-rása leend bő áldásoknak, melyekkel e társulat munkásai ellátva sikerrel fognak működni azon tágas birodalomban, melynek még számos részei a hitetlenség sürü setétségébe vannak elmerülve."
NÁPOLY, febr. 22-én Főt. Frascola az újonnan fel-állított foggiai püspöki széknek első főpapja. 0 még a leg-utóbbi politikai mozgalmak előtt mosolyogva szokta volt mondani, hogy az első püspöknek leggyakrabban vértanúi halál jutott osztályrészül, ő erre készül is, s a következmény mutatja, hogy ő jósolt. Egyike volt a nápolyi tartományok legkitűnőbb püspökeinek. Különösen kitűnt ékesszólása ál-tal. Eletéből érdekes leend itt két adatot felemlitenünk.
E g y napon a főpap egy veszélyesen beteg áldozár há-zába hivatott. A püspök azt g o n d o l t a , azért hivják, hogy a nagy útra készítse elő a haldoklót, és azért sie-tett majdnem lélekzetét vesztve. Azonban furcsa jelenet-nek lőn tanuja. Az említett pap egy rokonaért 500 aranyig jót állott és most a hitelező, mivel fizetni nem tudott,
házá-ban hivatalosan mindent lezároltatott. A szégyen és a fáj-dalom a b e t e g pap állapotját még rosszabbra forditotta. A kö-rülálló rokonok keservesen sírtak mindannyian, de ime! meg-jelenik közöttük a vigasztaló angyal a püspök személyében.
K é r t e a lezárolással elfoglalt hivatalnokokat, hogy működé-süket csak egypár órára függeszszék fel, mi mégis történt.
A püspöknek, ki különben tehetős családból származik, épen nem volt egypár aranynál több pénze, de azért nem j ö t t zavarba. F o g t a drágakövekkel kirakott keresztjét, g y ű r ű j é t , és egy két ezüst edényt, elvitte egy gazdag emberhez zá-logba, a kivánt összeget felvette, sietett vissza a beteg há-zához, a hitelezőt kielégítette, és igy visszaadta nyugalmát egy családnak. — Más adat. (Különös isteni ihlet püspö-keinknél ! Az irgalmasság cselekedeteiben a világon mind egyiránt vetélkednek. Szent hivatás az érdek-és haszonvá-gyo világban !) Foggiába egy alkalommal missionáriusok jöttek a kitűnő nápolyi papság köréből, és a sz. Domonkos társházában szállásoltattak el, hol az időben a püspök is lakott. A missionáriusok, kik itt is a nekik kijelelt alapítvá-n y i — most már az országos cassa ecclesiastica által elalapítvá-nyelt
— jövedelemből éltek, egy napon kérték a püspököt, tisz-telné meg asztalukat és jönne el körükbe ebédre. A püspök azonban egy egész 6 óráig tartó böjti szónoklat miatt csak később jöhetett, az atyák nem akarván a szokott gyakorla-tokat a templomban elhagyni, csak egyet hagytak vissza társaik közül, ki őket kimentse, és társaságára legyen a püspöknek. A püspök elvégezvén igen hosszan tar-tott szónoklatát, visszatért kis lakába, de egészen átizzadva.
A visszamaradt atya ezt észrevevén, kérte a püspököt, hogy ne jönne le a kissé nedves étterembe, hanem hogy szolgája saját szobájában terítsen neki, az ebédről majd ő gondosko-dik. A püspök szabadkozott, és késznek nyilatkoztatta ma-gát az étterembe lemenni. 0 ugyanis, hogy a szegényeket
— « 1 5 9 c<
segíthesse, összes ezüst készletét elzálogosította, és megelé-g e d e t t p a k f o n megelé-g evőeszközökkel, ezt, pedimegelé-g nem akarta ész-revétetni a jó missionáriussal. Es ime ezen angyali jóságú főpap üldöztetik, és Comóban töltendő nehéz börtönbünte-t é s r e íbörtönbünte-télbörtönbünte-tebörtönbünte-tebörtönbünte-tbörtönbünte-t. — Elfeledém mondani, hogy ma reggel egy gyönyörűen készitett arany kelyhet és patenát láttam. R a j t a latin fölirat e szent edény hováforditását jelöli. 600 arany értékű és ajándoka a calabriai és reggioi híveknek, melylyel Ricciardi Marián érseküknek kedveskednek, kit a forrada-lom elszakasztott tőlük.
IRODALOM.
Erdélyi kath. hitszónok, vagyis egyházi beszédek g y ű j t e m é n y e . Szerkeszti és kiadja V e s z e l y Károly ká-rolyfejérvári gymnasium-igazgató és püspöki szentszéki jegyző. I. K . néhai S z a b ó J á n o s apát s kanonok sat. V a
-s á r n a p i h o m i 1 i ái. Koloz-svárit. 1863. a rom. cat. lyceum betűivel. Ara : 2 fr. 20 kr.
A legújabb idő több irodalmi terméket mutat föl a h o -miletica mezején. E mindenesetre dicséretés tünemény tevé-kenység s életről, érdekeltség s buzgalomról tanúskodik e sz.
ü g y iránt. Ahol valódi készültségü hitszónok van, ott vallásos s üdvszomjas hallgató közönség is van, s egyiknek jelessége kölcsönösen éleszti és fokozza a másiknak lelkesültségét is ; u g y vagyok mégis meggyőződve, hogy e viszonyos egy-másra-hatás első csillámának a hitszónoktól kell kiindulni s őneki hallgatói lelkét szelleme erejével rendeltetésökhöz lép-csönkint magasabbra emelni. Az őszinte vallásosság, a tu-domány, a nap körülményeinek alapos felfogása, a lelkisme-retes készülés e sz. tiszthez s a feddhetlen nyilvános élet, mely a szinetlen meggyőződés pecsétjét nyomja a szóra, ama főkellékek egy hitszónokban, melyek a hallgatók szivére tartósan üdvös befolyással vannak ; s a hitszónok öntudata angyali diadalát aratja annak örvendetes szemléletén, hogy hivatalában kifejtett erényei mily fényesen tükröződnek vissza hallgatóinak életében. Ám ezekből önkényt követke-zik, hogy ily teljes eredmény kivívására többi közt főleg megkívántatik a hitszónokban a lelkismeretes készülés min-den egyes föllépésre s ami ennek sikerét kiválóan bizto-sitja, a folytonos tanulmányozás tulajdon szakmájában, úgy-mint : figyelmes észlelése a jeles hitszónokok előadásainak s az e szakbeli remekmüvek szorgalmas olvasása.
E szempont vezérelt, midőn S z a b ó J á n o s fönczimzett homiliáit e becses lapok hasábjain megismertem s méltá-nyolni elhatárzám, annál elmulaszthatlanabb tisztemnek tart-v á n ezt, minthogy magam tart-valék, ki S z a b ó J . összes
E szempont vezérelt, midőn S z a b ó J á n o s fönczimzett homiliáit e becses lapok hasábjain megismertem s méltá-nyolni elhatárzám, annál elmulaszthatlanabb tisztemnek tart-v á n ezt, minthogy magam tart-valék, ki S z a b ó J . összes