KALOCSA, mart. 2-án. Istennek jóvoltából az iskolai első félévet szerencsésen elvégeztük. Papneveidei intéze-tünkben a próbatételek mult február 22, 23, 26, és 27-kén tartattak meg, egy részben nm. főpásztorunk kegyes elnök-lete alatt. A jól sikerült próbatételek mindég örömére szol-gálnak a kegyes főpásztoroknak, és jutalmára a nevendé-keknek, kik szorgalmuk és törekvésük által előmenni igye-keznek. A papneveldékben nyert ismeretek alapját képezik azon tudományosságnak, melyre a pap a pásztori életben szert tesz, s ha látunk hivatalokban serény és buzgó lelki-pásztorokat, azonnal tudjuk, hogy ők oly ifjakból válltak, kik egykor jól tanultak, jó feleleteket adtak és a helyes alap-ismereteket magokévá tették. Főleg a jelen életviszonyok több tekintetből tudományosan kiképzett papokat kivánnak, kik a tévely kiirtására alkalmas ismeretekkel birjanak. Kü-lönben is a nevendékpap napi foglalatosságai és köteles-ségei közé tartozik, és hivatásának egyik részét képezi, hogy tanuljon, annál is inkább, minthogy a gyakorlati élet azon tapasztalást n y ú j t j a , hogy az egyházi vagyis papi élet csak oly egyénekben gyümölcsöz, kik hivatásbeli teendőik iránt helyes felfogással birnak és alapos ismeretekkel van-nak ellátva a hit- és erkölcstan terén. A munkás és kellő is-meretekkel ellátott papság mindég áldása volt az emberi-ségnek, s ezért kedves a kegyes főpásztorok előtt az egy-szerű probatáteteken is észrevehető törekvés, melyet az il-letők a hittani ismeretek megszerzésében tanúsítanak. — U g y a n ezen időszakban folytak a próbatételek a főgymna-siumban is. F e b r . 22 volt a hittanból a 7. 6, 5, és 4 osztályban. február 23kán a 3. 2, és 1 osztályosztályban. A többi tan -tárgyakból a 7-ik osztálybeliek febr. 24-ik reggelén, a 6-ik osztálybeliek ugyanazon nap délután. Az 5, és 4-ik
osztály-beliek 25-kén ; a 3-ik és 2-ik osztályosztály-beliek 27-kén, az első osztálybeliek febr. 29-kén végezték a vizsgálatokat. Mi a probatéteken több osztályoknál jelen lévén, átalában azt ta-pasztaltuk, hogy az ifjak derült és nyilt homlokkal felelnek, a kérdések nem annyi szószerinti folytonos elpergést sürget-nek, mint inkább értelmes fölfogást ; a kérdések a tantárgy különböző részeiből tétetnek s minden felelőnek Összes isme-retei napfényre hozatnak a rövid idő alatt, mely egy-egynek juthat. Tapasztaltuk, hogy az ifjak a próbatét alatt nem unatkoznak, attól nem tartanak, sőt annak tetszik jobban, kit többször felszólítanak. Az ifjakon bizonyos szerénység látható, rendhez szoktattatnak, feleletük fokonkint növekedő műveltségre mutat. Mindazok, kik jelenvoltak örömüket fe-jezték ki az ifjak szerényen nyilt és nyugodt viseletük fölött.
Aki az i f j ú s á g jelen sajátságait ismeri, s látja az ilyszerü viseletben a reá fektetett nevelési gondot, bőven elgondol-ja, hogy ezen eredmény sok fáradságnak, sok emberi lcöz-remunkálásnak, és igen sok kegyelemnek kifolyásául tekint-hető. Adja Isten, hogy kegyelmes főpásztorunknak az iíju-ság nevelésére szánt ezen szent törekvésében sok áldás nö-vekedjék nemzedékek és nemzedékek j a v á r a ; a t . jezsuita atyákat pedig az Isten tartsa, és számra hazánkban szaporítsa.
— A t . iskolatestvérnők szerény probateremükben a proba-tétek febr. 24. 25. 26. és 27-kén tartattak. 24-én ugyanis a hittanból, a külső 3, 2, és l - ő osztályban, 25-én az olvasás és egyéb tanulmányokból a 3-ik és 2-ik osztályban, 26-kán az első osztályban. Ezen vizsgálatok folytán szerencséje volt az intézetnek magas alapitoját, kegyes főpásztorunkat is tisztelhetni atyai jelenlétében, kinek atyai gondossága és jó akarata az intézetnek mindig u j erőt kölcsönöz. Az intézet áldásos működése eléggé látható az ifjú sarjadék ama vál-tozásában, mely a szerény viselet, nyájasság, illendőség, jám-borságban köztapasztalás szerint tükrözik. Az intézeti belne-vendékek febr. 27-kén végezték a probatéteiket. Mind a vallástanból, mind az olvasás, irás, elemezés, német magyar nyelvek, földrajz, történet, természetrajz, táblai, és fejszá-molásból helyes feleleteket lehetett hallani. A; szülőknek növekedett öröme azon csinos, ildomos, és szerény m a g a -tartásban, mely a jó feleletekkel párosult. A szülőknek ugyanis tapasztalása, hogy az intézet minden szükségesre nagy gondot fordit, ehezképest a gyermekek alapos val-lási ismeretekkel látatnak el, és a keresztény élet boldogító gyakorlataiba szeliden bevezetetnek, azonfelül az illem és műveltségre, szerenségre, nyájasságra, kölcsönös szeretetre, ügyességre sok gond fordittatik. Szembetűnő az őszinte szeretet, melylyel a jó gyermekek egymás i r á n t viseltetnek, és örömeik s bajaikban kölcsönösen részt vesznek. A jól be-végzett próbatételek után egy alkalmas ének zárta be az egészet. A vizsgaterem mellett egy másik teremben voltak megtekintésre kitéve azon számos kézi munkák, varrások, himzések, rajzok, melyek részben a házi nevendékek, rész-ben a külső iskolások és részrész-ben a kézi munkára bejáró leá-nyok dolgoztak. Valóban ez nem csak szép és hasznos isme-ret a leánynevendékekre, hanem egyszersmind hivatásukba vág, és igy lesznek egykor képesek életviszonyukhoz mérve saját körüket betölteni, ha hogy hasonló csinos és nélkü-lőzhetlen ismeretekben kellő j á r t a s s á g o t nyernek. Isten ad-jon az intézetnek sz. kegyelmet szép hivatását a
megkez-dett buzgalommal folytathatni. Már is sok szülők örvende-nek jó gyermekeikben, kik az intézetben nyertek nevelte-tést. — A képezdében és elemi főtanodában febr. 18-kától kezdve 26-ig szokott rendben folytak a vizsgálatok. — Vá-rosunkban inség van, de a szeretet győztesen küzd vele ; egy részről, hogy a szegényebb sorsú nép lássa, kik az ő jótevői, kik mikor adományt nyújtanak, ezért eléb nem
tán-czolnak ; más részről a ker. szeretet felkarolja az ügyefo-gyottat, hogy testét táplálva, lelkét az Istenhez, az egyház-hoz lekösse. M é g igy leszünk, szegényeink lesznek mindég, de éhenhalottaink nem lesznek Kalocsán. A lelki alamizsnát a többi közt a főtemplomban ft. Tary xav. Ferencz osztogatja péntek délután, a hivek számosan hallgatják ezen valamint a t. jeszuiták templomában tartatni szokott predikácziot, hol t. Szigeth Ferdinand, t. Belus Ferencz atyával váltva buz-gón hirdetik az anyszentegyház tanát. Mindezekre Isten adja sz. áldását !
P A R I S , mart. 4-én. Marette nevü lelkész Grlatigniben.
a beauvais-i megyében, egy petróleumra alkalmazott és sza-badalmazott lámpa föltalálója a lapokban, és a ,Monde'-ban különösen ennek használatát az egyházakban is ajánlja. A takarékosság szempontjából kiindult feltaláló ur buzgalmát nem akarjuk épen kárhoztatni, annálinkább, mivel néhány theologus véleményére, és egykét megyés püspök engedé-lyére támaszkodik, azonban mégis liturgicus szempontból erre némi megjegyzéseink vannak. 1-ször : A forradalom után nálunk a vászonruhák helyett a pamutszövet haszná-lata takarékossági szempontból majdnem átalános lett a templomokban, azonban 1819-ben egy május 15-én kelt ren-deletben a szertartások egyesülete ezt kárhoztatta, és a pápa e rendeletet megerősitette. Midőn később a stearin a viasz-tyertyákat kiszorítani kezdette, ugyanazon egyesület 1843.
sept. 14-én megparancsolta a rubrikák megtartását, és 1850-ben sept. 7-én meghagyta, hogy semmi ujitás ne történjék.
De vizsgáljuk 2-szor a szóban levő tárgyat magát. Noha az átalános szabály nem határozza meg névszerint az olajnak azon nemét, melynek a szentélyben égnie kell, mindazon-által egy régi és egy átalános szokás rég meghatározta, hogy faolajat (olajbogyókból nyert olajat) kell használni. Ez az, mit az ó-szövetségben rendelt az U r maga. „Praecipe íiliis Israel — mondja Exod. 27, 21 — u t offerant tibi oleum de arboribus olivarum purissimum, piloque contusum , ut ardeat lucerna semper in tabernaculo testimonii," és Levit 24, 2 : „Praecipe íiliis Israel, ut oíferant tibi oleum de oli-vis purissimum ac lucidum ad concinnandas lucernás ju-giter." Nincs kétség benne, hogy a keresztény egyház e te-kintetben is, mint másokban a szertartásokra nézve, az ó-szövetség nyomán indult. E g y 1849-ben a szertartások ro-mai egyesületéhez intézett ily kérdésre : „Quaeritur, utrum retineri possit usus olei lampadis sanctissimi Sacramenti non ex oliva, sed viliori m a t e r i a ? " a 2 l - é n kelt válasz az volt : „Respondeo, esse debere ex oliva." Igaz, hogy eme határozat nem hozatott az egyesület tagjainak teljes gyű-lésében, mert ezek akkori időben szétszórva valának, de
;izért szinte hivatalos, mert amaz egyesület elnöke Bianchi bibornok, és a titoknok által aláírva, és szokott módon volt kiadva. —• Egyébiránt ezen szertartási elvnek, melyet sérthetlennek tartok, megállapításával nem akarom a
kivéte-lek lehetőségét megtámadni, különösen ott, hol a templomok szegénysége ezt kívánni látszik. Sőt még talán azt is föl lehetne hozni, hogy némely hidegebb tartományokban, h o l t é -len át a faolaj hamarább megfagy, még előnyösebb a más-nemű olaj használata. A missiokban némely helyen megtör-ténhetik, hogy a tulajdonképeni oleum olivarum hiányában más is használtathatik. Ily kivételes esetekben azonban min-dég az illető püspököktől fog f ü g g n i a szükség esetét meg-határozni. 3-szor. Nem ismerjük azon érveket, melyekre a
fönérintett Marrette ur által megkérdezett theologusok ked-vező nyilatkozataikban támaszkodtak, és azért nem szólha-tunk róluk. Felteszszük azonban, hogy a canonisták és li-turgisták fenn meghatározott elvét el kell fogaciniok, és a kivételt csak szükség esetében engedik meg. Es ha igy van nincs mit ellenvetnünk. Habár a különféle vegetabilis ola-jok használata nálunk itt-ott lábra kapott is, kevesbé vagy többé alapos okokból, ez nem igazolhatja, hogy most a pe-troleum is behozattassék, mely természetére nézve annyira elüt az előbbeniektől, és hogy igy ismét ujitás történjék, melyet talán maholnap Roma kárhoztatni fog. Azért taná-csolnék, hogy a szertartásos egyesület előbb kérdeztesék meg. Nem sokba kerül az ily tanácsnak kérése. Különben nem lehet szándékunkban a romai határozat előtt, mely ked-vező vagy kedked-vezőtlen lehet, a dolgot eldönteni akarni.
Tudjuk, hogy a szertartások egyesülete, mely a pamutfehér-nemüeknek (Coton) vászon helyetti és a stearin hasz-nálatát megtiltotta, Coreában 1833-ban viasz helyett egy bizonyos fanemből szivárgó a n y a g n a k , és 1850-ben Oceaniában a halzsir használatát olaj helyett megengedte.
Minden attól f ü g g , milyen a szükség és a körülmények ? Mind a mellett egy pár adatot hozhatnánk fel, melyek egy talán nem is sejditett nehézséget tüntetnek fel. Midőn Ro-mában a gázvilág behozataláról volt szó, az is kérdésbe jött, váljon az utczákban itt ott levő Madonna képek előtt szinte gáz égjen e ? A szentatya faolajat kívánt, noha ezen ü g y tulajdonkép nem is volt szertartási. J) Midőn Francziaor-szág több helyeiről felmentést kértek az Oltáriszentség előtti úgynevezett öröklámpa ügyében, felkiáltott volna : „nem fogom fel a francziákat, minden nemes és szent ügyekre, és vállalatokra van pénzük, csak a templom világítására nin-csen !" Mindenesetre legczélszeriiebb leend liui tanulékony-sággal Romába folyamodni, és alázattal várni az elhatáro-zást. — H a valaki mégis a püspöki engedélyre, és más a petróleumnak a templombani használata mellett küzdő ér-vekre hivatkozik, utasitjuk őt a „stearin gyertyák haszná-lata ellen a szertartások congregatiojához intézett prome-moria" olvasására, mert az érvek majdnem azonosak. Olvas-hatni azt a Correspondance de Rome" 1850 december 24-i számában, és Migne Encyclopoediájában : Dictionnaire des Décrets col. 1207.
' ) C o l l e n e t dijoni p l é b á n o s mult é v b e n k é r d é s i tevén a g á z n a k h a s z n á l h a t ó s á g á r ó l a t e m p l o m b a n , a s z e r t a r t á s o k e g y e s ü l e t é n e k titokno-ka Bartolini e z t v á l a s z o l t a nov. 2 4 - é r ő l : „ D e G a z d e q u o a m e petis s í illo uti possit in i l l u m i n a t i o n e e c c l e s i a e r e s p o n d e r e m s a c r a m Kit mim C o n g r e g a t i o n e m o m n i n o proliibere u s u m h u j u s g a z o s a e i l l u m i n a t i o n i s . "
( M o n d e 65. s z . 6. mart. 1 8 6 4 . ) A s t e a r i n r e n é z v e , ha az oltáron k é t v i a s z k g y e r t y a m e g g y t i j t a t i k , n e m l e h e t k i f o g á s t tenni. A makiári ft. p l é -bános ur erre k e d v e z ő v á l a s z t k a p o t t K o m á b ó l .
« 1 7 5 LONDON, J a n u a r 10-én. Néhány tudósításomban sem-mit sem írtam irhoni barátainkról, kell tehát, hogy róluk is megemlékezzünk. Kezdem Sir Robert Peel irhoni utjának némely részleteivel, melyek őt, hogy Erzsébet királynénak szavait használjuk „hibernis hibernionem fecerunt. (?) Föl-jegyeztük már egy izben ama haszontalanná vált nagylel-kűségét, melyet a s n e m i kath. hivek irányában gyakorolt, ki-ket a legnagyobb szél és esőben az egy nyilt fészerben mon-dott szent misén jelen lenni látott. (A katholikusok ős egy-házai az anglikánok által elfoglalva azalatt üresen állottak.) A W h i g kormány titoknokának „misereor t u r b a e " - j e is későn érkezett, amennyiben az a megtért Dunraven gróf által meg-előztetett, ki 75,000 frankon Sneemben kath. templomot építtet. — De t é r j ü n k vissza Robert Peel kalandos útjára.
Waterfordból Osbornba érkezvén minden bejelentés nélkül a nemzeti iskola tantermeibe lépett — mint valami Sultán, de incognito — és az épen a vizsgát végzett alfelügyelőnek a vizsga ismétlését parancsolta, mit midőn az, az államtitkár magasztos ! vonásairól méltóságát le nem olvasván, tenni vonakodott volna, az államtitkár maga examinált. Az igy végzett vizsga után a látogatók könyvébe a felügyelőnek nem épen kedvező jegyzetet igtatott be, és nevét — nagy betűkkel : Robert Peel — aláirta. Bár e névaláirás azé volna, ki e nevet először viselte, hogy törölné ki onnét, ki azt oly kevés méltósággal, és értelmiséggel viseli. Corkban tapasz-talni kényszerült, hogy ámbár a munsteri tartomány minta-gazdászata sok éven át fön áll, és az adózók nem csekély Összegébe került, mégis a katholikus haszonbérlőket, és föld-míveseket nem lehet reá venni, hogy fiaikat tanulás v é g e t t oda küldjék. Clommelben meglátogatván és megvizsgálván a minta-főtanodát, a miniszter szintén tapasztalta, hogy a püspök, a két plébános, az összes papság, a családapák ezen intézmények irányában ellenséges indulattal viseltetnek, mert habár e tanoda 1849-ben a kath. papság által t ü r e t v e , hogy ne mondjuk annak közbenjárásával lőn fölállítva, azóta a protestáns plébániai iskola egy nemévé változott át. E vá-ros katholikus gyermekei a keresztény iskolatestvérek, és a szeretetnénikék iskoláiba járnak. Természetesen ezen inté-zetek semmi közköltségbe nem kerülnek, és valóban figye-lemre méltó, hogy az angol kormány, mely Angliában kivé-tel nélkül minden vallásbeli iskolákat segélyben részesít, — Irhonban az adózók által, kik roppant többségben katholiku-sok, oly iskolákat tart fön, melyek egyedül a protestánsok használatára vannak; és ez történik oly tartományban, mely-ben az összes egyházi vagyon már régen elvétetett a katho-likus nemzettől a czélból, hogy néhány eredet-, és érzelemre nézve idegennek adassék. Valóban különös mód a százado-kon át elkövetett igazságtalanságot e néppel elfeledtetni!
Waterfordban épen ugy mint Corkban és Clonmelben Ro-bert Peel kétségen kivül meggyőződhetett a r r ó l , hogy a püspökök, papok, és a nép ellenszenve a minta-tanodák irá-nyában oly intensiv, miként azok a kath. gyermekek által mint valami lazaretek kerültetnek. Vasárnap december 13-án a limmericki megye minden templomaiban felolvastatott a püspök körlevele, melyben a nemzeti minta-tanoda kárhoz-tattatik. A waterfordi püspök pedig minden papjaitól meg-vonta a hatalmat föloldozni azon tanitókat, kik ily intézetek-nél működnek, vagy a szülőket, és gyámnokokat, kik
gyer-mekeiket ezen intézetekbe küldik. Miután ezen város pro-testáns püspöke dr. Daly épen ugy ellenezte ezen vegyes t a n o d á k a t , mint 0 Brien , azok fölállítását csak a liberális kormány minden ároni nyomásának tekinthetni. Szó volt már e lapok h a s á b j á n ama prot. anyáról, ki a katholikus hit-ben oktatandó gyermekeket a,,madárfészek" ( B i r d N e s t ) n e v ü protestáns intézetbe kiildé, hol vallásuk forog veszélyben.
U g y látszik, hogy azon gyermekeknek atyja éltében vallási kötelmeinek teljesitését elhanyagolta, és gyermekeit prot.
iskolába járatta , s hogy ezek következtében halálos ágyán gyontatóatyja által figyelmessé t é t e t e t t lelkismereti köte-lességének teljesitésére. I n n é t származhatott az, hogy a Times és mások az apának ama tettét, mely által gyermekei vallásának megőrzésére gyámnokot nevezett : kierőszakolt ténynek kürtölték ki. A Times szokott képmutatással meg akar leczkézni minket, midőn mondja, hogy : ,,ama kötelék, mely az anyát gyermekeihez fűzi, előbbrevaló minden dog-mánál, szentebb mint a hittani érvek, kötelezőbb a hittani tekintélynél." D e a Times névtelen írója feledni látszik, hogy jelenleg is Angolországban több katholikus anyák léteznek, kik meg vannak fosztva attól, hogy gyermekeik katholikus nevel-tetése fölött őrködhessenek. Az ország törvényei rendelik, hogy a gyermekek atyjuk vallásában neveltessenek ; gyakor-latilag azonban ugy áll a dolog, hogy a törvényszékek szigo-ruancsak akkor alkalmazzák ezen törvényt, ha az özvegy anya katholikus, az elhunyt apa pedig protestáns volt, de ha meg-fordítva áll a dolog, akkor ama törvényszékek rendesen ta-lálnak ü r ü g y e t a törvény kijátszására. Igy történt, hogy lord Stourton egyik testvérének fia jelenleg a protestantis-musban neveltetik, cs hogy Napier Irhoii korláluoka elha-tározta, hogy egy 8 vagy 10 árvából álló család, melynek apja és anyja katholikus volt, a protestáns angol püspök Plum-quett nővérének adattak át, hogy a protestáns hitben nevel-tessenek. Ezek után könnyű megitélni azon fontosságot, melylyel országunkban egy katholikus biró kineveztetése bir, és megmagyarázható, mért nem juthattak oly kitűnő kath. jogtudósaink , minők Lynch és M u r p h y , az ország legfőbb bírói székeibe. M é g a grófságok alsóbb tör-vénykezési testületeibe is csak annyian juthatnak a ka-tholikusok közül, hogy számukat tekintve , önkénytele-nül is eszünkbe j u t a bibliai példabeszéd, a Lázárnak ju-tott kenyérmorzsalékról. Nem fejezhetjük be méltóbban tudósításunkat, mint Cobden és Bright urak lapja a „ M o r -ning S t a r " egy czikkének kivonatával. A czikk kifejti miként azon kérdésre, mi oka Irhon nyomorúságának, és el-néptelenedésének, csak egy alapos feleletet lehet adni, és ez az, hogy Britannia (mondhatta volna a protestantismus) rosszul kormányozta Irlandot. „Magyarázzátok a dolgot — igy folytatja a Star — akármint akarjátok, az igy adott fe-leletben megdöntlietlen igazság van. Tudjuk ugyan, miként mondatik, hogy Irhon ugyanazon módon, és ugyanazon tör-vények szerint kormányoztatik, mint Anglia, és Skotia ; ha-bár ez is nem oly régóta történik, miután még alig egy nem-zedék előtt a testvér-szigettel mint valami meghóditott tar-tományai bántak. Azt is megértjük, hogy egy századokon á t folytatott rossz kormányzat eredményeit nem lehet har-mincz, negyven esztendő alatt egészen megszüntetni ; de ha igazságosok akarunk lenni, tovább kell mennünk
valló-. 1 7 6 valló-. másainkban, és elismerni, hogy Irkon az egyesült királyság
többi részeivel nem mondható jogegyenlönek. Midőn az an-glikán vallás püspökei az írek vagyonából fizettetnek, az írek pedig ezen püspökök vallásától idegenek, ez több az alárendeltségnél; ez elnyomás. Ez igazságtalanság, és az irhoniak ellen elkövetett valóságos rablás, kik azon pénzt, melynek jogosan saját egyházaik és lelkészeik föntartására kellene fordíttatnia, egy általuk ellenségesnek tekintett in-tézmény által látják fölemésztetni, és kik az igy szenvedett veszteséget roppant áldozatokkal kényszeríttetnek pótolni.
És igy habár a törvény betűje az egyesült királyságban egyenlő is, nem egyenlő azon szellem, melyben kezeltetik, és mely Irhonra nézve bizony kedvezőtlennek mondandó."
A prot. lap valóban őszinte vallomását oly javaslattal végzi, hogy az irhoni földbirtokosoknak a nép hatrányára adott mindenféle kiváltságok megszüntetessenek, mint p. o. azon kiváltság, mely szerint a földbirtokos a haszonbérlőt minden perczben, az év vége előtt is elűzheti. „Irland nyomorúsága
— igy végzi a Star — tehát oly természetű,hogy a törvény-hozás által megszüntethető, és ha nem volna reménynélküli eme testülettől oly tényt várni, melynek kimondhatatlanul nagy erkölcsi hatása volna, azt mondanók : szüntessétek meg Irlionban az államegyházat."
VEGYESEK.
Torquaynak prédicátora Devonshireben, utoljára a cambridgei egyetem tanára Brownlow ur a kath. egyházba visszatért. Megtérése után egy könyvet adott ki e czim alatt : ,Miért lettem én katholikus ?' melyben az isteni ma-lasztnak csudálatos működését leirja, mely szivében egészen ama boldog napig folyt, midőn Newman atya kezeibe le-tette a hitvallást.
A szerzetes rendek, különösen az irgalmas- és szere-tetnénék ellen bizonyos és ismert nemű lapokban vitt táma-dások, rágalmak, nevettető történetecskék mult év lefolyása alatt egészen undorodásig mentek. Ezen apáczák, vagy szer-zetes férfiak a betegek ápolására hasznavehetetleneknek mondattak. Most azonban a berlini prot. kormány egész Né-metországból amennyit csak kaphat, a csatapiaczra küld.
Fremdenblattnak írják Kiéiből : (9 febr.) „Ma érkezett meg városunkba hat irgalmasnéne a münsteri zárdából, kiket a porosz kormány a püspököktől kérelmezett; harmadik rendű sz. Ferenczi apáczák, szeretetnénék is megjöttek, s a po-rosz tábori lelkészek kíséretében a csatahelyre vasúton szál-líttattak. A krimiai s az olasz háborúban ezek nagy szolgá-latot tettek, tevékenységüknek itt is nagy tér nyílik, mivel a^tapasztalat bebizonyította, hogy a világi nők által vitt be-tegápolás, a legdicséretesebb feláldozás mellett is, sok ki-vánni valót mutat." Azon lapokra, s azon városi községi ta-nácsokra nézve, melyek ezen nénéket gyalázták s a kóro-dákból eltávolították, a történet ir legélesebb gúnyt.
Akik az 1861 apr. 8-i protestáns pátenst dicsérik, fentartani akarják, azok az 1855 i concorda tum lerontását kívánják, habár a patens több jogokat ad a protestánsoknak,
Akik az 1861 apr. 8-i protestáns pátenst dicsérik, fentartani akarják, azok az 1855 i concorda tum lerontását kívánják, habár a patens több jogokat ad a protestánsoknak,