ez a szabálya a szerzetesnek is ; a fegyencz szűk ele- ele-dellel él, kemény ágyon nyugszik, azt teszi a
7 8 ság, 17 praebenda, 2 külön javadalom, és 10 káplánállomás
A kinevezési dij 4000 romai tallér. A most kinevezett püs-pök Micallef született Maltában, i f j ú korától fogva a sz.
Ágostonról nevezett szerzetesek testületéhez tartozott. A hitvallást a bibornokdekán kezeibe tette le. — N o c e r a a pápai államban, megüresedett Agostoni halála által. A város számit 2000 lelket, egy plébániát, 5 zárdát és egy papnevel-dét. A székesegyház a bold. Szűznek, és sz. Rinaldusnak, ki e megye püspöke volt, van felajánlva. A káptalanban van 2 méltóság, 12 praebenda, és 4 mansio. A kinevezési dij 2500 romai tallér. Az újonnan kinevezett püspök Pettinari Antal született 1818-ban, és szent Ferencz rendű szerzetes volt.
— V a n n e s Francziaországban, megüresedett püspökének az avignoni érseki székre t ö r t é n t áttétele által. A megye ne-pessége 480,000 lélek, és tartozik a rennesi egyh. tartomány-ba. A város számit 15 ezer lelket, 2 plébániát, több zárdát, és 2 papneveldét. A káptalanban 9 kanonok. A kinevezési dij 370 forint. Az u j püspök Gazailhan Károly, született 1814-ben Bordeauxban. A hitvallást a párisi apóst, nuncius előtt tette le. — S o i s s o n s Francziaországban, megürese-dett Christoph halála által. A megye számit 600,000 lelket, és a reimsi egyh. tartományba van bekebelezve. A városban lakik 10,000 lélek, és van ott két plébánia, több szerzetes testület és 2 papnevelde. A sz. Gervasius és Protasiusról czimzett székésegyház egyszersmind plébániatemplom. A káptalanban van 9 kanonok, kinevezési dij 370 forint. Az u j püspök Dours P é t e r János született 1809-ben Alzonnebana carcassonei megyében. A hitvallást Parisban a nuncius fogadta el.
B R U X E L L E S , jan. 15-én. A belga katholikusok 1857-től tűrték a szabadságos kormánynak gazdálkodását Ezen kormányi szabadságosság nem más volt, mint a szabadkő-mives páholyokban elhatározott rendszeres üldözés a kath.
nép religioja ellen. Ez évben különös erélylyel kelt föl a belga nép buzgalma, hogy drága szabadságait oly kormány ellen megvédje, mely magát szabadságosnak nevezi, és kér-lelhetlen zsarnok. A népnek érzelme fölkelt, győznie kell.
A páholyokból kikerült kormány elkövethet még n é h á n y zsarnoki merényletet, de magát nem t a r t h a t j a föl többé.
Legalább a páholyos szabadságosság nagyobb gyalázatjára fog a belga kőmives kormány megbukni, (már megbukott a b r u g g e i követválasztás következtében,) és a többi országok-nak példányul szolgálni, miképen lehet a katholikusokországok-nak forradalom nélkül, a kormányzó hatalom tisztelete mellett, a szabadságot kivivni, u g y tudnillife, ha a katholikusok az alkotmányos szabadságokat nem a szájhős, az utczai nép-szónok tanácsai, hanem saját lelkismeretük szerént igénybe, s alkalmazásba veszik. De az a katholikusok szokása egész Európában, hogy az alkotmányos szabadságok használatját a népizgatóknak átengedik, magok pedig vagy félre állnak, vagy épen magokat az álnok, a ravasz népizgató által vezet-tetik. Belgiumban a katholikusok csendesen voltak, hiszen a katholikusok minden országban igen türelmes nép, de most jogaik gyakorlatába léptek, mivel látják, hogy ép azoknak gazdálkodása alatt, kik magukat szabadelvűeknek nevezik, az alkotmányos szabadságok épületje fejők fölött összeroskad, s ők kath. országban ilotáknak tekintetnek. A szabadságok visszakövetelésének az alkotmányos uton egyik tanújele, a
temetők megszentségtelenitése ellen tett nyilvános és ünne-pélyes tiltakozás. A temető a katholikusoknál megszentelt hely, mely a templomhoz tartozik ; megszentségtelenittetik pedig e hely, ha benne öngyilkos, vagy a kath. hitnek nyil-vános és halálig megátalkodott gúnyolója eltemettetik. E z t pedig a szabadkőmives páholyok tagjaiból kinevezett tarto-mányi kormányzók, kerületi főnökök megtették. A kath. plé-bánosok, és községi tanácsok tiltakoztak ezen bünmerény ellen, melyet a hatalom kezelői elkövettek, de mind hiában-Most a belga nép a kamarákhoz intézett föliratokban köve-teli az ő szent helyeinek tiszteletét. íme a kamarákhoz be-adott és sok község aláírásával ellátott fölirat : „ U r a k ! A nemzedékek állandó nézete szerént szentnek tekintetett min-dég a temetkezési hely, melyet különféle vallások elkülönö-zötten bírtak. Ezen jogot, melyet a pogányság tisztelt, s a keresztényvilág magasan hirdetett, egyedül a franczia Con-v e n t lábbal taposta. De a forradalom első dobzodásai után Bonaparte consul eleget tenni igyekezett a fölgerjedt népek kívánságának, midőn törvényül kimondta, hogy minden val-lásnak elkülönített temetője legyen. A császárság, sőt a prot.
hollandi kormány is, habár a katholikusok jogait más szám-talan pontokban sértegette, a belga nemzeti gyűlés a teme-tőket minden türelmetlenség, s vallásos gyűlölet merényei ellen biztosítani akarta A vallásszabadság és a religionak külső szabad gyakorlatja alkotmányunk első pontjaiba föl-vétetett, s alkotmányos dogmává tétetett. A katholikusnak e j o g á t tehát tagadni vagy sérteni senkinek sem jutott-eszébe.
A kormányok e jogot vallották, a jogtudósok hirdették, s leg-tudósabb állam-férfiak olyannak vélték, mely a közlelkisme-retbe iratva minden kérdésen kivül van. Hanem néhány év múlva a keresztényellenes szabadelvüség, hiven követve az 1793-i atyáinak nyomdokait, oda vitte az orságot, hogy a szabad polgárnak ne lehessen szabadon temetkezni, s meré-nyeket követve legkedvesebb szahadságaink ellen gyászba borította a kath. családokat, kik előtt a temető szent hely.
az imádság helye, megáldatik a hitnek, a kath. egyháznak szokása szerint. Ezen merények közrosszalást hivtak föl magokra, melytől önök idegenek. De a kormány a merénye-ket helyeselte, s nem nyerhetvén meg önöknek helyeslését, a törvényt közigazgatási uton megváltoztatta, s igy az al-kotmányos szabadságok helyébe kormányrendeleteket hozott be. Uraim ! Mi sértett jogaink helyreállitását kérjük, miként atyáink 1820. és 1829-ben tették. Mi követeljük önöktől, a mi hitünk, a szabadság, az egyenlőség és a nemzeti hagyo-mányok nevében oly jognak a kimondását, melyet a türel-metlen hollandi prot. kormány és a korlát nélküli franczia császárság sem mert megsérteni, mely jog a zsidóktól sem tagadtatik meg, melyet hitsorsosaink a prot. Angolországban, a szakadár Muszkaországban, a pogány Törökországban is bírnak. Mi igazságot követelünk a gyűlöletes üldözés ellen, melyet egy más korbeli rajongás, nem tisztelve a nemzet akaratját, az öt milliom kath. belga néptől megtagadott, mi-dőn temetőinkbe erőszakkal olyakat temettet, kik religionk-lioz nem tartoznak, mivel ezt el nem fogadták, vagy pedig csú-fosan megtagadták. Kik velünk nem akartak élni az egy igaz hitnek kebelén, mi azokkal nem temetkezünk együtt a sír-kertnek mezején, s kik megvetették szent hitünket, jele an-nak, hogy nem tisztelik temetkezési szent helyünket, s ha
— « 7 9 közöttünk akarnak temetkezni, csak az életben ellenünk tett tiszteletlenségekhez holtuk után az utolsó tiszteletlenséget akarják adni. Ez ellen tiltakozunk, s vallásunk külső gyakor-latának szabadságát s tiszteletét követeljük. Nem előjogokat követelünk mi. Mi akarjuk, hogy minden vallásfelekezetnek legyen saját temetkező helye, s hogy ez tiszteletben tartas-sék, amint a családok becsülete, és a sirok méltósága köve-teli, a mely jogokat követelünk, azt minden vallásfelekezet-nek akarjuk. Ezen rendszer egyezteti meg a szabadságot az egyenlőséggel ; ez a mivelt nemzetek köztörvénye. Kérünk t e h á t , uraim! tegyetek rögtön szükséges intézkedéseket, h o g y vallásos jogaink és szabadságaink a kormány meré-nyei ellen ezután megóva legyenek, s hogy a kormány az ő kötelességére visszatérjen tisztelni az alkotmányos jogokat, nem pedig lábbal taposni."
N Á P O L Y , jan. 10-én. A sz. Ephremről nevezett zár-dának capucinus atyái kényszerittettek odahagyni a zárdát.
A kormány parancsolta, a kormány a parancsolatot katonai erővel v é g r e h a j t o t t a . A mód, miként tette ezt, a pogány Caesarokra emlékeztet. Először a salernei, nocerai, sorrentei, s ephrem-vecchioi atyákat zárdáikból ide parancsolta. Ösz-szegyiiltek többen, mint 400-an, a földön, a folyosón, az ud-varon háltak, élelmet pedig házankint kerestek. Midőn Hum-bert lierczeg Nápolyba jött, az atyák remélték, hogy talán j a v i t v a lesz nyomorodott sorsukon. De a forradalmi herczeg érez e másképen mint bár mily forradalmár ? Elhalván re-ményük, nem élhetvén együtt, elszéledtek. Soknak nincs szülője, nincs rokona, nincs barátja. A hivek adakozása segit ugyan rajtok, hogy é h e n ne haljanak s ők áldják az isteni gondviselést, de üldözőiket is eléri egyszer eme gondviselés.
A sz. Ephrem zárda fogházzá fordíttatott. Annyi a fogoly, hogy Nápolynak h é t váracsa sem képes őket befogadni, a kolostorokat kell fogházzá alakítani. — A napolyi .Concili-atore' irja : „ T e g n a p városunk népe egészen fölingerült. A
^Gesù e Maria' zárda-nénék 24 óra alatt kényszerittettek zárdájukat elhagyni. Evvel üdvözölte a király Nápoly váro-sát, midőn ide jött. — Modenában a hébervallásuak tem-plomot épitnek, az ottani .Strega' (boszorkány) czimü lap irja : „Dicsőség a vállalatnak, mely városunkat szépiteni fogja, hol az elmék fölvilágosodnak a nyomorult babonaság fölött, csak emelkedjék föl az elme minden gondolat fölé."
Mit mondanak a modenaiak, kik városuknak ezen diszét máig elfelejtették ? Mit magok a héberek, kiket a babonaságról vádol ; mit a bölcsészek, kik hallják, hogy az elme a gondo-lat fölé emelkedjék? Eddig a gondogondo-lat emelkedett. E d d i g az elme a gondolat szárnyain emelkedet ; ma a madár földön h a g y j a szárnyait, szárny nélkül szárnya fölé emelkedik. A forradalmárok, mikor dicsérnek, gyaláznak, mikor bölcszész-kednek, a gondolat szabályait is tépik. — Palermoból sz.
Katalin zárdának szerzetesnői folyamodtak Victor király ke-gyes szivéhez, kérvén, vonja vissza a kormány által beho-zott törvényt a kolostorok eltörléséről. „Ily törvény, irnak a nők, megsérti a Statuto főpontjait és a polgári szabadságot.
A szerzetesek létezése nem csak vallásos kérdés, hanem a polgári és politikai szabadságnak is a kérdése. Emlékezzék meg fölséged, hogy Károly-Albert által adott alkotmány nyiltan kimondja, hogy az egyház is oly jogos birtokos, mint a korona m a g a . " 0 kedves apáczák ! ne szoljatok e szívhez
könyörületességről, igazságról, törvényről, ő ezeket nem is-meri, mivel nem támadta volna meg hadizenet nélkül roko-nát II. Ferenczet, s nem öletné a megfosztott király orszá-gának alattvalóit. — ,Patriotta' p arm ai ú j s á g kikel Cantimorri püspök ellen, mivel a passaglianus papokat megtérésre szó-lította föl. „Mi tudjuk, hogy néhány szabadelvű pap a püs-pök szavainak engedett. H i g y j e n azután, a ki akar a papok szabadelvüségének !" — A hivatalos ú j s á g közzéteszi, hogy az alessandria-della-rocca minorita-zárda Siciliában, a paler-mói trinitarius-zárda, és a monterossoi ferencziek zárdája a karabélyosok számára lefoglaltattak. Hányadik rablás már ez a szabadságos kormány történetében ? Capassó beneven-toi püspökhelyettes tömlöczbe tétetett. Ez is Victortól egy üdvözlet volt a nápolyiakhoz. — ,Guida del popolo' firenczei lapban olvassuk : „az államtanács oct. 9-én megszavazta a törvényjavaslatot, mely egyetemesen a szerzetes házak el-törlését, a szerzetes rendek föloszlását, s az egyházi javak teljes elfoglalását kimondja. Az érseki székesegyházaknál meghagyatik 16 kanonok, a püspöki székesegyházaknál pedig 12. Turinban az Oltáriszentségről, Florenczben asz. Lőrincz-ről, Bolognában a sz. Petroniusról nevezett társas káptalanok a jelenlevő kanonokok kihalásaig meghagyatnak, ugy hogy a megürült széknek jövedelmét azonnal az állam huzza. A világi kegyúri javadalmak kanonokjai élelmi átalányt kap-nak. A törvényjavaslat rövid idő alatt a kamarák elé ter-jesztetik." Mit nyertek tehát a szerzetesek, hogy főnökeik ellen föllázadtak, csak hogy a turini forradalmároknak tes-senek ? Mit nyertek a kanonokok, kik szabadítani akarták az egyházat, midőn esküjéhez h ü püspöküket keserítették ? Tesz e a forradalom a jó és rossz pap között különbséget ? Kiirtja mindkettőt ; csak hogy a jó paptól fél, a rossz pot megveti. — Veszve van t e h á t minden a szabadelvű pa-poknál mivel a becsület is oda lett. — A pisai érsek meghívást tett híveihez J é z u s istenségének vallomását hir-dető ájtatosságra. A kormány a bujaképeket nem b á n t j a a kirakatokban, az érsek megliivó levelét leszakitatta a tem-plom ajtajáról. Ebből tudjuk, hogyan állunk.
LONDON, jan. 12-án. A vallásos sajtó érdemes tárgy a tudósításra. Az anglicán egyháznak, ide nem értve a dis-sidenseket, van nyolcz újsága, mind hetilap. Legfőbb a ,Guardian' és ,Record,' Guardián az államegyházhoz szit, azért vallásos téren conservativ, a ,Record' pedig inkább a svajczi tanokhoz hajlik. Jön ezután a ,Weekly R e v i e w , ' m e l y majd nem dissidens, oly szabadelvű ! de szerkesztősége az ügyességben mindnyájokat fölülmúlja. Legjubban a pusey-sticus oxforti püspök ellen igy ir ; „Az angol egyház az ő függetlenségét, és törvényhozó hatalmát az állam kezébe letette, (az állam fejét pápának kiáltotta) s az államtól kapja kezébe a kelyhet, melylyel az oltáron tisztkedik (vagyis a kül-detést). A pápistaság tisztábban nem mondathatikki, mint ezt az oxforti püspök teszi. Wilberforce püspök (a három testvér-nek, kik megtértek negyedike,) magát protestánsnak mondja ; de minden hittudor előtt ő papista. Borzalmas látni, hogy e nevü férfi, utolsó az ő családjában, igazságnak nyilatkoztatja azon tant, melyet mi, mint pápistát (csak'azértmivelromai t a n ) gyülölünk. A romai egyház sem az állami, sem a puseysta egy-házat nem ismeri el testvérének, s természetfölötti régiójából u g y tekinti mindkettőt, mint Hercules a majmot, mely az ő
— m 8 0 « n a g y d o r o n g f e g y v e r é t f o r g a t n i akarta. Az angol-pápisták
helyzete t e h á t , miként az oxforti püspöké, esztelen." I g y be-szél az egyházi lap, az egyház n a g y papjáról. — ,E 11 g 1 i s h C h u r h m a n ' lap mint a felső mint az alsó p a p s á g n a k akar kedvezni, s mindkettőt sérti Angol d u r v a s á g vallásos szin-ben. A püspök, ki neki nem tetszik, előtte az ,egyház asz-szonya' = c h u s c h womam. — ,Orb' ú j s á g dr, Hook chiche-steri dekán u r n á k k e z é b e n az államegyház t a n a i t védi, de s a j á t shibbolethje alatt, melytől ,hookites'-ák veszik neveze-t ü k e neveze-t . Ezelőneveze-tneveze-t Hook szabadelvű volneveze-t, mosneveze-t dekán levén az államegyházhoz állott némi kifogásokkal, melyek ismerete-s e k . — , C l i u r h S t a n d o r d ' p u r i t a n u ismerete-s o k l a p j a valláismerete-soismerete-s de-mocrata. — ,C h u r h T i m e s ' a puseyták lapja, kiket itt an-gol-pápistáknak neveznek, a puritánok lapjával szakadatlan p e r b e n van. — ,English C h u r c h union' a r é g i Union lapnak f o l y t a t á s a melynek szerkesztője katholikus lett, s ma f a -blet' kath. ú j s á g o t igazgatja. — V é g r e , C h u r c h R e w i e w ' szigorúan a 39 czikkeknek t a n o n c z a és katonája.
IRODALOM.
Hit- és erkölcstani kath. n a g y b ö j t i beszédek a tékozló fiúról. I r t a Pellet Ödön, s z é k e s f e j é r v á r - e g y h á z m e g y e i áldozár, h i t t u d o r , papneveidei lelkiatya, t a n á r és ő cs. k. F e l s é -gének cz. u d v a r i káplánja. S z é k e s f e j é r v á r o t t . 1 f r t . o. é.
Idézzük az iró urnák s a j á t vallomását. „Midőn e czimü munkám a nyilvánosság elé bocsátom, távol vagyok azon gondolattól, mintha valami n a g y szolgálatot t e t t e m volna ezzel, oh nem, h a n e m fölajánlom oly szándékkal, h o g y azok, kik olvassák, az I s t e n különös kegyelmétől szivükben érintet-v é n , testök lelkök keresztény életmód által megszenteltetérintet-vén, feleljenek m e g a b ö j t r e n d e l t e t é s é n e k . H a p e d i g találkozná-nak, kik mások oktatására is használhatónak Ítélnék e szent beszédeket, szívből kívánom, h o g y oly lelki örömet élvezze-nek az I s t e n dicsőségeért, mint én az 1862-i n a g y b ö j t b e n , midőn ezeket t a r t o t t a m , de hozzá teszem ám : ne n e k ü n k I s t e n , n e minekünk, h a n e m n e v e d n e k a d j dicsőséget. A té-kozló fiúról szóló h a t beszéd a p e n i t e n t i a t a r t á s s z e n t s é g é t a d j a elő, a h e t e d i k Krisztus J é z u s kinszenvedése és halálának t ö r t é n e t é t , melyekhez v é g ü l egy alkalmi beszéd f ü g g e s z -t e -t e -t -t . " (Az első szen-tmise ü n n e p é l y é r e . ) Az aláza-tosság, a szerénység minden Írónál az első ajánlás, kivált a fiatalnál a l e g k e d v e s e b b . A h é t n a g y b ö j t i beszédnek előleges ismeretére szolgáljon, mit az iró u r a forrásokról mond : „ M u n k á m for-rása a szentírás és a h a g y o m á n y , de mi is lehetne más a kath. szónoké ? A fölvett szentírási példázat fölött elmélkedő szentatyákat szorgalmasan olvasgattam ; magam is elmél-k e d t e m , a hely-, idő- s elmél-körülményeelmél-kre figyelvén, melyeelmél-ket egyházi szónoknak szem elől téveszteni nem s z a b a d . " — A mindkét nemű idézetek m u t a t j á k , h o g y a fiatal szónok igyekezett a szentatyáknak mindég igaz, m i n d é g épületes n é z e -teit u j alakban közölni.
VEGYESEK.
Az idők változtak, igy s ó h a j t fel a P r o t , egyházi s irod.
lap. 2. sz. 41. lapján, a d j u n k hálát az egek urának, ( v a n t e -h á t u r az é g b e n ? ) ki azt m e g é r n ü n k engedte, — most R e n a n könyvét nálunk, mint Bécsben szabadon árulják ! ( P r o u d l i o n igy kiáltana fel : a d j u n k hálát az egek urának, ki azt m e g é r -n ü -n k e -n g e d t e , h o g y a lopás többé -nem b ü -n , h o g y a t o l v a j nem v e t t e t i k t ö b b é a tömlöczbe.)
Caccia Károly, milanói káptalani h e l y e t t e s püspöknek a szentatya mellkeresztet küldött. A milanói m e g y é n e k p a p -j a i és hivei önkénytes adományokat g y ű -j t ö t t e k , h o g y az üld ö z ö t t p ü s p ö k urnák üldiszes mellkeresztet n y ú j t s a n a k . E z e n k e -resztnek h á t á n következő fölirás olvasható : Carolo Cacciae Dominionioepiscopo famae a u g u s t a e v i c e sacra antistiti M e -d i o l a n e n s i u m — a u r e a m c r u c e m gemmis -distinctam clarissimis
— d e f e r u n t catholici ex universa dioecesi-virum fortém admi-r a t i — q u i hostes chadmi-ristianae cadmi-rucis — blandientes admi-risit impeadmi-ri- imperi-osos non expavit. A püspökök püspöke, és a püspöknek n é p e megtiszteli a püspököt. Nem édes-e a püspöknek az üldözés?
M á r csak a P o n t i f e x an imarum nostrarum van h á t r a , h o g y mondhassuk : imposuisti Domine super c a j u t epus coronam de lapide pretioso.
Az asolai plébános h á r o m n a p i a j t a t o s s á g o t tervezett a h o l t a k é r t . Szónoklatra meghívta Passaglia Károlyt. Emez á j t a t o s s á g r a m e g h i v t a a távoli vidékek papjait is. Váljon a ,sancta et salubris est cogitatio pro d e f u n c t i s orare' volt a s z á n d é k ? Nem, — hanem a szabadelvűek kis csoportulása, a csoportulásban kis tanácskozás, a t a n á c s k o z á s b a n kis buz-ditás, a buzdításban nagy megátalkodás a gyászos irányban.
A forradalmi farkasok végső ízig pusztítják az e g y h á z a t , s ezen szabadelvű papok a farkasok szövetségében máig is maradnak, b ű n b á n a t r a nem indulnak, P i u s és a p ü s p ö k lá-baihoz nem borulnak. — Corti, a mantuai püspök az ajta-t o s s á g szine alaajta-tajta-t ajta-tervezeajta-tajta-t gyiildéajta-t leajta-tilajta-toajta-tajta-ta.
T h i e r s jan. 27-én m o n d á . „ E l ő t t e m J u a r e z csak myt-hos. Alkudni kell a hatalmas p á r t t a l . " Nem tanulmányozta-e T h i e r s S t a u s s t ? J u a r e z ki nem űzte a p ü s p ö k ö k e t , ki nem fosztotta a káptalanokat, nem rabolta el az alapítványokat, a szent edényeket, nem hozta az egyházat oly állapotra, a mi-lyenre Decius alatt sem j u t o t t , J u a r e z T h i e r s előtt mythos ? Napoléon nem mythos ? Francziaországnak első t ö r t é n é -sze ! Az általa ígért szabadságok is e d d i g csak mythos vol-tak. E g y e z k e d j é k a r a b l ó v a l , szabadságot f o g n y ú j t a n i a mexicoi népnek. Ilyenek a szabadelvű szónokok ! p e r A u -soniae fines sine lege vagantur.
A lisaboni kamarákban a halálos b ü n t e t é s eltörülte-t e eltörülte-t eltörülte-t . M í g a forradalmárok a kormány ellen dulakodnak, a halálbüntetés embertelenség, mikor hatalomra j u t n a k , a v é r t özönben öntik. Nézzük N á p o l y t , Siciliát. — Londonban W h r i g h t l e n y a k a z t a t o t t , a n é p azonnal ü n n e p é l y e s Ígére-teket t e t t a kivégzett gyermekeinek ellátására. E g é s z I r l a n d , az ír n é p r e n d s z e r e s í t e t t éhhalállal öletik, nincs iránta az angol n é p n é l könyörületesség. — Kelly Fridrik ü g y v é d vi-t a vi-t j a , h o g y A n g o l o r s z á g b a n 57 év alavi-tvi-t 49 ember igazság-talanul v é g e z t e t e t t ki. Ez t ö r v é n y e s gyilkolás. M i é r t nem m e n t Kelly ur vizsgálódásaiban magasabbra , egész V I I I . H e n r i k i g , a t ö r v é n y e s gyilkolások névsorával 10 kötet köny-v e t betöltött köny-volna.
Matamoros, kit mult évben a g r a n a d a i t ö r v é n y s z é k elitélt, kérvényt n y ú j t o t t be a kamarákhoz vallásos szabad-ságokért. A cortes a k é r v é n y t , e g y s z e r ű nyilatkozattal, h o g y Spanyolországban minden polgár szabadon gyakorolja val-lását, félretette. — Matamoros nem a vallás g y a k o r l á s á r a , hanem a proselitáskodásra kérvényez.
Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos PALÁSTHY PÁL.
N y o m a t o t t Kozma Vazulnál (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) P e s t e n , 1864.
Megjelenik e lap hetenkint kétszer : szerdán és szom-baton. — Az előfizetési díj félévre, postán küldéssel
5 frt. 25 kr.,
helyben 4 frt. 90 kr. a. é.
RELIGIO.
HATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.
Előfizethetni minden cs.
kir. postahivatalnál, s Pes-ten a szerkesztőnél (Lipót-utcza 19. sz.) s Kozma Va-zul-féle nyomdai irodában
(hal-piacz és aldunasor sarkán , 9. sz. a.)
Pesten, február 6-án. 11. I. Félév. 1864.
TARTALOM : Havi szemle II. — Egyházi tudósítá-sok. — Vegyesek.