Bretagne-nak fiaihoz, kik mindenek fölött k i r á l y i a k , katholi-kusok, és harezfiak." Nem Paris tehát, nem Siècle emberei, nem az 1789-i elvek b í r j á k a császár ro-konszenvét, h a n e m Bretagnenak népe, mely a con-vent csordái ellen a legmakacsabb harczot vívta.
„Tartsa meg ezen nép az ő példás nyíltságát, az Is-ten a k a r a t j a iránt mindég tanúsított alávetését ; az Isten őrködik a k u n y h ó fölött, m i k i n t a nemzetek l e g m a g a s a b b rendeltetései fölött." Bizalom az Isten-be, alávetés az ő szent a k a r a t j a előtt, jelzi III.
Na-Ez oly fejedelem hitének, s hálás szivének volt a t é n y e , ki mindent az isteni gondviselésnek köszön, s aki ahitattal t é r d e t h a j t a mindenható Isten előtt. A császár kor-mánya szolgálatot tesz az egyházi érdekeknek, minden kö-rülményekben, nem azért, hogy az egyházból eszközt csi-náljon magas szándékaira, miként «st Marseilleben mondta, hanem szeretetből, tiszteletből azon igazság iránt, melyet hirdet, azon jó iránt, melyet tesz-" Constitutionnel 1858.
a i i g . 16-án.
11*
84
poléon császár nyomdokait, a forradalom gyilkot mérgez, a 89-i elvek fiai ostromot visznek ellene, az európai fejedelmek őt magára hagyják, az ujságlapok az ő zavarait hirdetik, szorul a sziv, aggódik a kebel, minden oldalról nyomás és erőszak, a császár I X . Piushoz fordul, a ker. hitet szabályul, az Istenbe v e t e t t bizalmat támaszul kiáltja. A püspökök, a kath. lapok a császár dicséreteiben áradoztak ; a quimpêri püspök megköszönte neki a religionak szeretetét, a vannesi a szentszéknek nyújtott s e g é l y t ; a rennesi őt sz. Lajos után Francziaország minden fejedelmeinél vallásosabbnak hir-dette ; egy másik püspök mondá : „Napoléon császár imádja Jézust, mint Istent, segítségül hivja, mint mindenhatót." ' ) A nagy vállalat, melyet Plombiéresben Cavourral föltett, mégis aggasztotta, a B r e t a g n e b a n végzett ajtatosság a szivnek nyu-galmat még nem adott, azon év sept, h a v á b a n Biaritzból fön-séges nejével Gruipuzcoaba, Loyola szent I g n á c z , a jezsuiták alapitójának lakó szobájából készitett templomba zarándokolt, itt imádkozott, megtekintvén a szent helyet, a jezsuita atyákkal ozsonált2). A veszély morog, a császár imádkozik; ostromol-ják, ő Istenbe bizik; elhagyatik, ő Piushoz ragaszkodik; háláról v a n szó, t u d j a hogy Piusnak, hogy a kath. egyháznak sokkal tartozik, rövid az élet, a halál a küszöbön, az utczán, a szinház-ban, ő h á l á j á t nem róhatja le, erre fejedelmi fiát kötelezi az Istennek oltára, az egyháznak magas főpapja előtt, udvari személyzetének hallatára , n e j é n e k , s fiának jelenlétében, í g é r t védelmet a szentatyának, a szentatya kifosztatott, de a szentatya bizva az Istenbe, három éven át minden ellensé-gein diadalmaskodott. A császár a szentatyától tanul bizni az Istenbe, s ki t u d j a , mily vállalatokban töri a fejét, mily tervekkel lepi meg még Európát, a folyó év a föloldások éve, tovább nem maradhatunk. Mondták h o g y hitetlen, ö liitet vall ; mondták hogy babonás, ő Loyola sz. Ignáczhoz zarán-dokol; mondták hogy a fatumba bizakodik, 3) — nem, ő az Istenbe bizik, hogy h a tenni kell, ne mondhassa : v e n e r u n t filii usque ad partum, et ecce non est virtus pariendi. Ne féljünk, lia e császár f e n y e g e t , de n a g y r a készüljünk, ha imádkozik, ha a világ előtt kath. hitet vall, ha Piushoz ra-gaszkodik
-Veszély fenyegeti őt kívülről, mint m i n d e n k i t , na-gyobb veszély bent, mint alig valakit. A veres rém, mely a hatalmas nevűnek lábaihoz űzte a nemes nemzetet, r é g e n volt, kik azt látták, kik azon eliszonyodtak, már meghaltak, vagy a g g s á g u k miatt t é t l e n s é g r e jutottak, kik 1848-ban 15
évesek voltak, a veres rémet nem ismerik, a r é g i uton kísér-letekre merészkednek, ezek ma a nemzet zöme, békében, rendben fölnevelt nemzedék. A császár u j nemzedéket kor-mányoz, melyben a szabadsági vagyak nagyok, kik, miként Thiers mondá, ma kérnek, holnap követelni, holnap u t á n — f e g y v e r t ragadni fognak. Az eddigi szabadságok a franczia u j nemzedéket ki nem elégítik, s h o g y ki ne elégitsék, a csá-szár szabadságos törekvései külföldön legfőbb okai. Napo-léon saját ellenségeit már nem a küszöbön, hanem a szobá-ban látja, kikkel egyezkedni, v a g y kiket erővel megsemmi-síteni kell. Panaszkodott nov. 5-én, hogy a szenvedélyek
' ) Unitit cattolica 66. sz. 17. j a n . 1864.
2) Civiltà catt. ser. III. Vol. 12. p.
366-3 ) Volksfreund 18. sz. 23. jan. 1864.
éjszakról délre, keletről nyugotra dúlnak ; ő érzi saját házá-ban. Külföldi háború a figyelmet másfelé forditaná, u j állam-csín a dörgő ajkakat elnémitaná ; de ha egy se sikerül ? X. Károly ordonnanceait u g y parancsolta a szükség, mi-kint a 2-ik decembert ; az nem s i k e r ü l t , azért undok, ez sikerült, azért erény. Ma p e d i g a helyzetek sem kül-háborunak, sem államcsínnek nem kedveznek. A császárnak oka van p a n a s z k o d n i , imádkozni, kath. hithez ragasz-kodni, Piushoz csatlakozni, csak ne ingadozzék. A mely fe-jedelem a vész idején r e t t e g , az már elveszett, a mely kormány gyengeséget mutat, az megdőlt. E t e t t e , itatta a szabadelvű, a forradalmi p á r t o t , csak szenvedélyeit nevelte, magának meg nem hódította ; zaklatta, prédául dobta a katli.
érdekeket, most csak ezek között számit híveket. E n n y i sza-badság veszélyt szült, mennyit szülend a több szasza-badság ? A 89-i elvek kérlelhetlen logicája, h o g y a zsarnokot zsarnok-sága, a szabadságost szabadságossága miatt elnyeljék. H o l nincs ker. elem, vagy ha van, de a gyakorlatban elvettetik, ott minden fejedelem, minden kormány saját háztetője alá temetkezik, az ellentmondásokból szóban s t e t t b e n soha ki nem bontakozik. A nagy császár látja, hogy tovább nem me-het. Vissza fog-e térni az elhagyott ösvényre, vagy vállal-kozni előre vetett kétségbeesett t é n y r e , nem soká kell várakozni. Mit mondjunk IX. Piusról ily helyzetekben? ,,Ot a k a -tliolikusok egyetemes érzelme, és a bölcs politika akkor is f ö n t a r t o t t a , midőn körülötte minden r o s k a d o t t " , mondá Thiers. Pius leghatalmasabb fejedelem, mivel a szivek ura ; az ő bölcsesége és a mi ragaszkodásunk az ő trónjának dönt-hetlen támasza. Mennyit tesz az e g y s é g ? mennyit a fiúi en-g e d e l m e s s é en-g ? Akik százezer szuronynyal daczolnak , fiúi engedelmességünk előtt meghajolnak. E r r e van szükségünk a szenvedélyektől fölizgatott világban. A köz föloszlásban az e g y s é g n y e r diadalt. L á t j a ezen erőt a nagy császár, tisz-teli, r e t t e g tőle, hozzá szorul, hozzá simul, de más oldalon lába kötve van, azért : venerunt filii usque ad partum, et ecce non est virtus pariendi. Imádkozunk mi a fejedelme-kért, kérünk nekik az Istentől lelkismeretes tanácsosokat ; imádkozzunk most, hogy az Isten nyújtson erőt a fejedel-meknek oly tanácsosok tanácsait megvetni, kik őket vissza-t a r vissza-t j á k , midőn a kavissza-th. egyházban erővissza-t és vissza-támaszvissza-t keresnek.
Az ellenzéki szónokok dicséreteivel telvék a lapok.
Irányszorgalom a pontos közlésekben. Thiers a haza érdemes fiának, a szabadság bajnokának mutatta fel magát, p r o -grammot adva az u j alkotmányról. Ne varázsoljon el a bű-vös név, nagynak hirdetett férfiak hiányai is nagyok. Thiers bálványa a 89, a 30, a 48, Másképen érti-e a szabadságot, mint azt a forradalmárok értik, nem m o n d t a . Ő Juarezzel akar alkudni, a püspökséget, a kifosztott népet a véres zsar-nok bosszújának átadni. í g y érti ő a szabadságot. Pro-gramja oly ruganyos szólamokból van alakitva, mint bár kié-Ez 1830 program u j kiadásban, mely 1848-ban a februári napokra vezetett. 0 , ha F a v r e - a l kezet nem szőrit, túlélte magát ; adja meg a császár, mit Thiers követelt, legyen Thiers első miniszter, holnap megbukik. Nincs megelégedve a mostani kormánynyal, holnap Francziaország nem volna megelégedve Thiers kormányával. Thiers 1830-nak liive, nem ostromolta-e ezt nyolcz évig ? Nem vett e részt meg-d ö n t é s é b e n ? É p ugy, miként X. Károly elűzésében. T h i e r s
85 с,
két kormány buktában részes, ez a hazafias érdeme.
Szabad-«lvüségnek embere, erős a b u k t a t á s b a n , g y e n g e a fentartás-ban, még saját bálványát sem védelmezte. Thiers nem más mint forradalom, szabad elveket vallott, a szabadság elveit taposta. 1789 vezetett 1793-ra, 1830 vezetett a veres rémre, 1830-ban ugy törték a kereszteket mint 1793-ban, Thiers ily szabadságokat vall. ,Forradalomnak fia vagyok' mondá 1847-ben, Nettement forradalmárnak nevezi Tliierst. Akkor lép fel ő, mikor a kormánynak halált kell jósolni. K é t feje-delmet segitett buktatni, lesz-e vészmadár, h o g y a harmadiknak sirján rémletesen h u h o g j o n , a jövő megmondja. F o r -radalmi szónok a forradalom nevében radalmi császár for-radalmi kormányát p e r k e r e s e t alá vette, s alkotmányról okos-kodik. „Mikor a nép saját alkotmányáról tanakodik, mondá Brucker, mindég azt gondolom, hogy a 32 fog tanácskozik, mikint kelljen az állkapczának alkotva lenni." A császár vezetni akarta a forradalmat, ma a forradalom akarja vezetni a császárt. Testvéri b a j v i v á s . A császár töprenkedik, imád-kozik, mit tevő legyen, elfogadja-e az u j szerepet, elmélke-dik. Figyeljünk e gondviseléses személyre, figyeljünk az ese-ményekre, bonum est praestolari in silentio salutare Dei. A z a v a r t , Layard kormánytitkár által áthatlannak n e v e z e t t Holstein-kérdés széles g y ü r ü z e t e k e t vet, infirma elegit D e u s , ut confundat fortia, e g y e d ü l I s t e n b e van bizalmunk, s biz-hatunk, ha egységbe tömörödve állani fogunk. Onnan jön a segitség, honnan az ember nem is várja. Omnia j a m fient, fieri quae posse negabam, ez az Isten közbelépésének a csal-h a t l a n j e l e . Az emberek jót akarcsal-hatnak, csal-hanem irva v a n : ,vult et non vult piger irva van : ,venerunt filii usque ad partum, et ecce non est virtus pariendi', hanem az Istenről olvassuk : .respicite filii nationes hominum, et scitote, quia nullus speravit in Domino et confusus est. Quis enim per-mansit in mandatis ejus et derelictus est ? aut quis invo-cavit eum, et despexit illum ? Vae duplici corde, et labiis scelestis, et peccatori terram ingredienti duabus viis. Quid facient, cum inspicere coeperit Dominus ?' 2)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T , febr. 5-én. A szentatya Guidi Fülöpöt, dec.
21én kinevezett bolognai érseket J é z u s n e v e n a p j á n sz. P é -ter templomában püspökké szentelte. M a t t é i , Antonelli, Clarelli-Paracciani, Roberti bibornokok, P a c c a , H o h e n l o h e , Marinelli pápai udvari főpapok a szentatyának, Feriisi kon-stantinápolyi s Belgrado, antiochiai patriarclia az u j püs-pöknek adtak segédszolgálatot. A vaticani káptalan hivata-losan jelen volt a nagyszerű szertartásnál, mely a romai szer-tartásos könyv szabályai szerint pontosan végeztetett. Az u j püspök a hitvallást a szentatya kezeibe letette, lábát s kezét csokolta, s általa megöleltetett, mint t e s t v é r az U r b a n . M e g t ö r t é n v é n a k e n y é r és borban szokásos megajánlás, T e D e u m u t á n az apostoli alszerpap az érseki palliumot arany-tányéron selyem lepellel betakartan előhozta, s midőn az auguriumok után a felszentelt püspök a pápa lábaihoz bo-rult, az apostoli hatalom teljeért könyörögve, a szentatya a felszentelt püspök, s kinevezett érsek vállaira tette a
palli-' ) Monde 17. j a n . 16. sz. 1864.
2) Ecclesiastic. 2, 11—17.
umot, a teljhatalom jelvényét, mire az érsek a szentatya lábát és kezét ismét megcsókolta, s a szentatya által ismét megöleltetett mint testvér. A bolognai egyháznak t e h á t van püspöke, van érseke Guidi F ü l ö p , bibornok urban. A tudo-mány, életszentségen kivül a szentszék az ily választások-nál még más tulajdonokra is tekint, és pedig a püspöki szék jelentősége szerént. Ez a szentszék ősi bölcsesége, mely a legválságosabb időszakokban oly bőven gyümölcsözött. Élet-szentség, ker. jó hir nélkül a szentszék püspököt nem ne-vez, mivel rontani nem akar. Tudomány m a g á b a n senkit se képesit püspöki méltóságra. A tudományhoz kell megállapo-dott tiszta lelkismeret, melynek megállapodását nem csak az I s t e n , hanem az egyház, a p a p s á g , a hivek is t u d j á k . Ezen megállapodás pedig embernek mindén tetteire, egyéni, házi, hivatalos s nyilvános tisztkedésére kiterjed, hogy mindég és mindenütt u g y a n a n n a k bizonyitsa magát. A szentszék midőn valamely megyének püspököt ad, mindent szigorúan vesz.
Szentek kapják a menyeknek országát, tudósok a tanári szé-keket, állhatatosak felebarátjaik bizalmát, de a püspöki mél-tóságban mind a három követeltetik az egyház által. Ehez járulnak azon kellékek, miket sz. Tamás .virtutes politicae' g y ű j t ő név alatt előad. Guidi Fülöp bibornoknál ezen kellé-kek tündökölnek. H o g y ha a szentatya valamely egyház fő-pásztori székére azon megyének szülöttjét választja s ezt saját szent kezeivel felszenteli, ez oly kitüntetés, mely kevés megyének j u t osztályrészül. Boldog megye, mely. ily férfit nevel, melyet a szentatya ily kitüntetéssel megvigasztal.
Ezen atyai kegyességet mutatta a szentatya Bologna iránt, midőn egyik fiát bibornoki méltóságra emelve, és saját ke-zeivel felszentelve Bologna érsekévé tette. Bologna hires volt az ő egyeteme, miveltsége, földjének termékenysége, fiainak harczias vitézsége miatt. Az olasz városok egyik legtekin-télyesebbike. De a mi Bolognát nagygyá tevé az a szent-szék iránti h ű s é g volt, s nem egy fia már volt a bibornokok között, sőt a pápai trónon is, érseke pedig rendesen bibor-nok volt. A pápák kegyelt városa, kiknek mindent köszön-nek, de kik a bolognaiak fegyverében nehéz idők közbejöt-tével nem egyszer védelmet találtak. Bologna a félszigeten Roma u t á n első város volt. H ü e ma is a szentszékhez ? H ü e őseinek erényeihez ? A nép ma is hü, csak föltolakodott vezérei árulók. Az árulás fekete háladatlanság, ma már ke-servesen megfizette a bűnnek zsoldját. A szentatya, I X . Pi-us a legtudósabb férfiakat küldte a bolognai egyetemhez, ő állitotta vissza az ős de hanyatlásnak indult pénzverdét, ő gazdagította műtermeit, sokasította tanszékeit, 1857-ben sz. Petronius templomnak homlokzatjára 75,000 scudot ado-mányozott. A templom nagysága bámulatra ragadja az utast, mivel sz. P é t e r nevü helyi székesegyháznál négyszer tága-sabb, de homlokzata a nagy piaczról ? Avult téglafal. Mind-ezen jótéteményeket Bologna azzal hálálta, h o g y Pepoli áruló herczeg vezénylete alatt a lázadás zászlaját kitűzte.
Piemonti bérenczek t e t t é k ezt, Pepoli vallomása szerint vi-lági ruhába b u j t a t o t t egy ezred piemonti katona, de a bo-lognaiak engedték, a lázadás zászlajának ,éljen' — eket ki-áltoztak, a csatlakozásból magoknak aranyvárakat Ígértek.
Sokat nyernek az állatok, ha az oroszlán barlangjába lakomázni járnak. A lázadás elfogadása az ő undok bűnük. P i u s -nak bosszúja a jótétemény. Nemes szive Bologná-nak
kegye-86 м
ket oszt. Mezzofanti halála után nem volt a bibornokok kö-zött Bolognának fia, a szentatya Guidi F ü l ö p ö t bibornoknak nevezte. Bologna már elfelejtette az érseki székre lépett fi-ainak hosszú sorozatját, 63 év után IX. Pius ezen lánczola-tot ismét összefűzte. Lássák, mennyire becsüli a szentatya ezen hires várost, háladatlanságaért kegyességgel bünteti.
F o g j a - e eme kegyesség a lelkismereteket üdvös nyugtalan-ságra inditani ? Siralmas helyzetű város ; melynek dicső-sége a véres szolgaság a gonoszok zsanoksága alatt. S a j á t fiát, az egyházi méltóságok minden nemeivel fölékesítve nem láthatja ős hirii érseki székén.
ROMA, jan. 10-én. (Davis elnök levele a pápához.) IX. Pius p á p a ő szentségének. Richmond sept. 23-án 1863.
I g e n tisztelt főnőké a szentszéknek, és uralkodó főpapja az apostoli, romai, és katholika egyháznak ! Szentségednek az uj-orleansi és new-yorki tisztelt katholikus egyházfőnökök-höz intézett levelét velem közölték, s megindulással olvas-tam azon kifejezéseket, melyekkel mély bánatát méltóztatott kifejezni a vérontáson romlás- és pusztításon, melyek az Egyesült-államoknak az engem elnökül választott államok és népek ellen inditott háborúnak következményei ; azon le-velet, melyben szentséged meghagyja ama főnököknek, és kath. papoknak, h o g y a népet és hatóságokat kegyesség gyakorlására, és a béke szeretetére intsék. — Mély elisme-réssel vagyok azon kegyesség és rokonszenv iránt, mely szentséged ismételt felhivását sugallta, melyet a kath. egy-ház tisztelt főnökeihez intézett a végett, hogy használják fel egész tekintélyüket a béke és nyugalom visszaállítására.
Ez okból kötelességemnek tartom kijelenteni szentségednek, magam és a szövetkezett népek nevében, miszerint élén-ken m e g v a g y u n k h a t v a a keresztényi szeretet, és jámborság érzelmei által, melyek szentségedet ez alkalommal vezérlék, és biztositjuk, h o g y e nép, melyet egészen tűzhelyéig ke-gyetlen elnyomás és borzasztó vérengzés f e n y e g e t , most, va-lamint mindig forrón ó h a j t j a azon gonosz háború bevégzé-sét ; hogy mi az égi Atyához intézett forró fohászunkban már kifejeztük azon érzelmeket, melyek szentségedet lelke-sitik ; hogy nem kívánjuk rosszát ellenségünknek, hogy nem óhajtjuk semminemű birtokát, hanem csupán azért küzdünk, hogy szűnjenek meg valahára hazánk pusztitásától, n é p ü n k vére ontásától, hogy hagyjanak minket békén intézményeink és törvényeink szárnyai alatt, melyek mindenkit megvéde-nek nemcsak világi jogainak élvezetében, hanem vallása sza-bad gyakorlatában is. Kérem szentségedet, f o g a d j a részem-ről és a szövetkezett államok részérészem-ről őszinte köszönetünket
a béke j a v á r a intézett törekvéseiért. Hosszabitsa az u r szentséged napjait, s vegye szentséges kegyelmébe. J e f -ferson Davis a szövetkezett államok elnöke. — E le-vélre IX. Pius pápa következőleg felelt : Tisztelt érdemes elnök urnák üdvöt ! Teljes jó akarattal, mint illik, fogadtuk
sept. 23-án önnek küldöttjeit, kiket levelének átadásával megbízott. Nem kis örömünkre Szolgált az egyénektől, és ama levélből értesülnünk, minő öröm és elismerés érzülete j á r t a át önt érdemes elnök, midőn tudomást vett
leveleink-ről, melyeket tisztelt J á n o s testvérünkhöz a new-yorki érsek-hez, és J á n o s uj-orleansi érsekhez intéztünk mult év
Octo-ber 18 -án, s melyekben egész erőnkből arra biztattuk e tisz-telt testvéreinket, hogy püspöki gondjaikat a legnagyobb
buzgalommal oda intézzék, hogy vége szakadjon a végzete»
polgárháborúnak, mely ama vidékeken kitört, hogy az ame-rikai népek végre békéhez, és közös e g y e t é r t é s r e jussanak, s egymást keresztényi módon szeressék. Különösen az szol-gált nagy örömünkre, hogy ön tisztelt és érdemes elnök, é&
magok ama népek a békét és nyugalmat ép ugy ó h a j t j á k , a mint mi érintett tiszteletreméltó testvéreinkhez intézett le-velünkben nyilvánitánk. Adja az ég, hogy Amerika többi népei, és igazgató kormányaik komolyan megfontolva, meny-nyire terhes a polgárháború, és mily csapásokat hoz, hal-gassanak v é g r e a kiengesztelődés szavára, s t é r j e n e k hatá-rozottan a béke ú t j á r a . A mi minket illet, nem szününk meg legforróbb imánkat emelni a mindenható Istenhez, h o g y Amerika minden n é p é r e a béke , és kegyesség szellemét öntse, s megszabadítsa az őket sújtó rosszakból. K é r j ü k egy-szersmind a kegyelmes Istent, hogy Önre kegyelmessége vilá-gát árassza, és önt teljes barátsággal kapcsolja hozzánk. Kelt Romában sz. Péternél, dec. 3-án 1863. pápaságunk 18-ik évé-ben. IX. Pius. —Tisztelendő testvérünknek Jánosnak uj-yorki érseknek, IX. Pius. Azon sokféle és súlyos bajok, és szoron-gattatások között, melyeke nehéz időkben bennünket érnek,, mily bánatot, és szomorúságot érezünk azon valóban szomoru-ságteljes állapoton, melybe az amerikai népek a kitört polgár-háború által jutottak. Nem lehet nem a legnagyobb fájdal-mat éreznünk, ha a csapásokot, pusztításokat, vérontást, ki-hágásokat és rfiás siránkozásra méltó bajokat tekintjük, melyek az amerikai n é p e t érik. Bizonyosak vagyunk felőle,, hogy te tiszt, testvérünk szakadatlanul könyörögsz az irga-lom Istenéhez, hogy ama tartományoknak adja vissza az igaz békét és nyugalmat. Mi apostoli hivatalunk kötelmé-nél fogva, és mint — ámbár érdemetlen — helytartói Annak, ki a béke szerzője, és a szeretet fejedelme, feladatunknak t a r t j u k , azon népek legfőbb kormányzóit, és a népet magát a béke szeretetére serkenteni, és inteni. Ezért irunk mi néked szeretett t e s t v é r ü n k , kérünk és feszólitunk, hogy kitiinő püspöki buzgalmad által papjaidat és népedet imára buzdítani meg ne szűnjél, és hogy együttesen buzgoságto-kat, és befolyástokat a kormánynál és népnél oda irányoz-zátok, hogy az óhajtott béke és nyugalom, melyben az egy-házi és világi társadalom boldogsága áll, minél hamarább visszaállitassék. Azért kisértsetek meg mindent, tanácscsal, cselekedettel és tekintélyetek egész sulyjával, hogy
szeli' ) J a n . 3 á n meghalálozott. Nagy erényei k ö z t i s z t e l e t e t , ez p e -dig hatályos befolyást adtak neki a washingtoni k o r m á n y r a . K e n r i c k P a t r i k , haltimorei é r s e k , « az e g y e s ü l t - á l l a m o k primása juliusban meg-h a l t , H u g u e s J á n o s n a k meg-halála meg-hozzá jővén, n a g y v e s z t e s é g é r t e a viruló e g y h á z a t . H u g u e s J á n o s s z ü l e t e t t C l o g h e r b e n , felső I r l a n d b a n l 7 9 S j a n . 2 0 á n . 1817ben Amerikába kivándorolt, s/.üz Mária neveidébe E m m i s t -burgban f ö l v é t e t e t t , hol Dubois alapító még igazgató volt. Dubois new-yorki püspök l e t t , H u g u e s n e k j e l e s tulajdonairól el nem felejtkezett.
1825-ben pappá s z e n t e l t e , oldalához v e t t e , baripolisi püspökké in part.
inf. szentelé. Dubois 1850-ben m e g h a l t , H u g u e s J á n o s lett utódja. Mi-dőn püspök l e t t , N e w - y o r k b a n k e v é s k a t h o l i k u s v o l t , ma 300,000-nél több van. T e m p l o m o k a t é p í t e t t , z á r d á k a t , k ó r o d á k a t s jámbor i n t é z e t e -k e t . Két év előtt Lincoln Á b r a h á m őt a f r a n c z i á -k császárjához -k ü l ö n ö s megbízással k ü l d t e . Utolsó t e t t e volt IVevv-yorkban a lázadó i r l a n d í a k a t lecsendesíteni. M á r n o v e m b e r b e n beteg v o l t , s baja mérgesedett m i n d é g .
Halálos ágyánál jelen v o l t a k Mac C l o s k e y albany-i, Loughín brooklyni p ü s p ö k , s S t a r r p ü s p ö k h e l y e t t e s . A t e m e t é s t j a n . 7-én T i m o n buffa-lor püspök v é g e z t e , a s z ó n o k l a t o t pedig az albany-i püspök t a r t o t t a .
—-*ц 8 7
•ditsétek, békítsétek з egymáshoz hozzátok a meghasonlot-takat. Fordítsátok minden gondjaitokat oda, hogy a kor-mányzók és népek komolyan elmélkedjenek azon roppant veszteségeken, melyek a polgárháborúból származnak, mely-nél vészhozóbb szomoruabb nem is gondolható a népekre é s nemzetekre nézve. Ne mulasszátok el nevünkben is in-teni, figyelmeztetni a kormányzókat, népeket, hogy békül-j e n e k ki, és békében, szeretetben legyenek egymás irányában.
Reméljük, hogy annál készségesebben fognak atyai szavunk-r a , és intelmeinkszavunk-re hallgatni, minél inkább elismeszavunk-rik, hogy mi semminemű politikai indokokból, vagy világi haszonvágy-ból, hanem csak atyai szeretet által, indíttattunk arra, h o g y b é k é t nyugalmat ajánljunk. Nem kételkedünk arról tiszt, t e s t v é r ü n k , hogy püspök-testvéreiddel egyesülten eleget fogtok tenni kivánatainknak, és b ö l c s e n , tapintatteljesen megkisérteni mindent, hogy az óhajtott czél elérettessék.
Akarjuk hogy t u d j a d , mikint e napokban J á n o s Mária, uj--orleansi érsek testvérünknek szintén irtunk, hogy ugyan-azon czélra veled e g y ü t t hathatósan közreműködjék. Adja a legirgalmasabb Isten, hogy legforróbb óhajaink teljesülje-nek, és örvendhessünk az U r b a n a népeknek visszaadott bé-ke miatt. V é g r e bé-kedvesen esik ez alkalommal biztositani téged különös jó akaratunkról, melynek zálogául vegyed apostoli áldásunkat, melyet szivünk legmélyéből neked, és a gondodra bizott nyájnak adunk. Roma. Sz. P é t e r n é l oct. 18-kán 1863. pápaságunk 17-ik évében. IX. Pius.
M E C H E L N , febr. 20-án. Néhány szót a többféle nemű és irányú congressusokról, melyek 1863-ik évnek második
M E C H E L N , febr. 20-án. Néhány szót a többféle nemű és irányú congressusokról, melyek 1863-ik évnek második