(líeligionis status in Bosna et Hercegovina.) Scripsit : P. Julianus Jelenië O. F. M."
I n Bosna et Hercegovina, quae ab anno 1878.
veniunt saepe sub nomine t e r r a r u m occupatarum, relative ad singulas alias religiones, numero adhuc praevalent schismatici, qui se appellant orthodoxos vei Serbos. Hoc nomen „Serbus" ab annis 1804., t e m p o r e belli Serborum cum Turcis, per Bosnam p r o p a g a t u m usque novissimum tempus in Bosna et Hercegovina religiosum characterem habuit, novissime autem induit nationalem. Ipsi 4 episcopatus habent, videlicet Sarajevii,
* Bosnyákországnak régi viszonya Magyarországhoz ismere-tes. Összeköttetésünk megujúlt s a jövőre nézve egyre bensőbbnek ígérkezik. Szükséges, hogy egyházilag is meleg érdeklődéssel ápol-juk bosnyák hittes'tvéreinknek hozzánk való közeledését. A jelen
czikk szerzője tavai óta áldozópap, a budapesti egyetem hittudo-mányi karában végzi tanulmányait, doktori babérral kecsegtető sikerrel. Ismertetését az egyház nyelvén irta, melyet a Religio minden olvasója ismer s velünk együtt bizonyára testvéri
szere-tettel mondja : vivat sequens ! Szerk.
Tuzla, in B a n j a l u k a et in Mostar. Collegium ad educandos sacerdotes h a b e n t in Keljevo non a S a r a j e v o multum distante pago.
P o s t schismaticos, spectato numero adhuc auderem ponere muslimanos, qui de die in diem aperte deíiciunt, nam recentissimo t e m p o r e migrant in Asiam et caeteras terras turcicas, ubi ob turcicae linguae ignorantiam et diversum coelum male se sentiunt. Causae migrationum variae sunt, sed p r a e c i p u a e hae duae : quia t e m p o r e turcico dominare assueti, nesciunt n u n c laborare et ita materialiter pereunt, et quia eifugiunt scholas, ubi, u t i dicunt, pueri eorum t a n t u m indiferentismum et nihil aliud discunt.
Tertio loco v e n i u n t catholiei, quos numero duae priores religiones singulae valde non superant. J a m oblivioni traditum est nomen „Latini", quo eos prae-cipue in Hercegovina appellabant, sicut et n o m e n
„Magyári," quo eos potissimum in circulo Bihac voca-b a n t ovoca-b eandem religionem cum Hungaris.**
Catholiei, uti n o t u m est, post errectionem an. 1881.
hierarchiae in Bosna et Hercegovina unum h a b e n t archiepiscopatum cum sede in Sarajevo, et très episco-patus cum sedibus in Mostar, B a n j a l u k a et in T r e b i n j e . Ultimus hie episcopatus adhuc per Ragusanum r e g i t u r episcopum. Principales sacerdotes in Bosna et H e r c e -govina adhuc sunt franciscani, qui duas h a b e n t suas religiosas provincias, Bosnensem scilicet et Hercegovi-nensem, cum suis provincialibus in Sarajevo et Mostar, quorum utarque est episcopus, P . M. Markovii1 in B a n -j a l u k a et P . Paschalis Bucon-jie in Mostar. V u l g a t u m nomen franciscanis in Bosna et Hercegovina est
„ u j a k " (avunculus), quod historicam habet significatio-nem. Tempore enim turcico, quando franciscani u t p o t e duces catholicorum persecutionem patiebantur, civiles i n d u e b a n t vestes et sic suos fideles visitabant et consolabantur. Si vero deprehendebantur a T u r c i s in aliqua domo, pater familias eos sub nomine avunculi praesentabat. Post hierarchiae erectionem sunt etiam saeculares sacerdotes, qui educantur per P P . J e s u i t a s in gymnasiali seminario in Travnik et in theologico in Sarajevo. Franciscani sua gymnasia cum 6 classibus h a b e n t in Yisoko pro provincia Bosnae et pro provincia Hercegovinae in Sirokibrijeg. Hercegovinen-ses h a b e n t etiam theologicum seminarium in Mostar, Bosnenses vero theologiam pro tempore adhuc h a b e n t in conventu Gucegorae prope Travnik, sed jam collec-tiones faciunt pro aedificatione theologici seminarii in S a r a j e v o cum splendida ecclesia s. Antonii paduani.
P r a e t e r hos, unus t a n t u m ordo in Bosna regularium est, trappistarum in „Marija Zvijezla" prope B a n j a l u -kam, qui tenent etiam orphonotrophium.
P o s t reguläres possumus enumerare varias congre-gationes monialium, quae potissimum multiplicatae sunt cura archiepiscopi illustr. D. J o s e p h i Stadler, qui exis-t e n exis-t i b u s jam congregaexis-tionibus addidiexis-t duas, sororum videlicet „pueri J e s u " et „charitatis Dei." Episcopus
** Tehát Boszniában „magyar" vallás katholikus vallást jelentett.
13. sz. R E L I G I O . 173 vero Buconjic induxit in suum orphanotrophium in
Mostar sorores III. ordinis s. Francisci Assisiensis.
De aliis religionibus in Bosna et Hercegovina n o n est disserendum, nam J u d a e i sunt t a n t u m in Sarajevo, ubi novissime et synagogam aedificarunt ; protestantes sunt tantum quidam advenae, similiter Sarajevii temp-lum habentes. Zingari seipsos muslimanis adnumerant ; sed muslimani eos in t e m p l a sua non admittunt n e c Muhamedi íideles esse agnoscunt.
E x his religionibus, schismatica est tantum in naturali progressu, muslimani uti dixi deficiunt. Sed catholici miro modo multiplicantur. N o n erit nimis magna auxesis, si cum J o a n . G. Huber, scribente an 1901. in „Quartal-Schrift," affirmaverimus, solum Saraje-vium in catholicismo multiplicatum esse post occupatio-nem a 300 ad 12.000 catholicorum, dum in tota Bosna et Hercegovina numerus catholicorum 70.000 major effec-tus est. Sed h u n c n u m e r u m majorem non tarn conver-siones, quam immigrationes efl'ecerunt. Maxime in Bosnam immigrant B u t h e n i , qui potissime circulum P r u j a v o r a 400 catholicis ad 4000 d i t a r u n t . Sed cum novis advenis praecipue diversae religionis incipit Bosnensium prius innocens morum s t a t u s immutari.
H o c videre potest quisque in urbibus. I n pagis a d h u c viget prisca fides, vigent prisci mores, viget prisca adhaesio sacerdotibus, qui sunt eorum non t a n t u m spirituales sed et corporales medici et curatores. Non inveniuntur apud ipsos aliquae superstitiones, quamvis inter schismaticos et muslimanos viventes illis facile imbui potuissent, sed firma vera fides, q u a e tantum ea agit et credit quae in ecclesiis audit.
Ecclesias, quamvis post occupationem multiplicatae sunt, tamen per 4 et 6 horas dissitas diebus domiuicis et festis visitant, ubi missam audiunt et ea orant, quae ipsis sacerdos ante introitum, ante off'ertorium et post communionem comendaverit, u t orent. P o s t evangelium apud Bosnenses et Hercegovinenses statim sequitur praedicatio, nam populus, qui de longe venit, d e b e t post sacrum statim domum proficisci. P r o p e Savum prae-sertim colunt B. Y. Mariam, in cuius h o n o r e m plurimae sunt ecclesiae. Deinde, diem dominicum novilunarem, ob expositionem Sanctissimi maxime h o n o r a n t et in ea ecclesiam f r e q u e n t a n t . Novissime autem cultus ss. Cordis Jesu, qui j a m an. 1806. p e r episcopum P . Ilijic satis propagatus est, per archiepiscopum Stadler et J e s u i t a s ad summum culmen elevatus est, ita u t die SS. Cordi J e s u festo, dimidio pretio in curru ferreo, quotannis multa millia fidelium S a r a j e v i u m c o n c u r r a n t .
Valde pulchrae sunt commendationes, quas p a t e r familias post surrectionem, ante dormitionen, ante et post prandium et coenam praeorat. J e j u n i a et abstinen-tias Bosnitae strictissimae observant, imo voluntaria praeceptis addunt ; ideo eis non placent d i s p e n s a t i o n s , quae novissime vi facultatum quinquennalium illis
conceduntur in quadragesima et aliis diebus jejunii-P l u r e s scio, qui a feria q u i n t a majoris hebdomade us-que Pascha nihil sumunt et in Paschate post commu-nionem primum benedictum panem et ova edunt.
Insignis certe firmitas fidei et pietas in Christum, qui
m o r t e m p e r f e r e n d o m e r u i t n o s t r a m salutem. E x brevissimo conspectu hoc patet, religionis catholicae in terris occupatis s t a t u m laetum omnino esse.
E G Y H Á Z I T U D Ó S Í T Á S O K .
Az erdélyi e g y h á z m e g y é t nagy veszteség érte Biró Béla p á p a i prelátus, apát-kanonok, főesperes, ko-lozsvári plébános halálával. Társadalmi- és irodalmi működésével az erdélyi egyházmegye életében sok-szoros mély nyomokat h a g y o t t maga után. Halála folyó hó 22-én következett be. Temetése 25-én volt n a g y részvéttel. N y . b.
Budapest, május 28. Vaszary Kolos bibornok áldozó-papi jubileuma — a mint előre látható volt, nagy egyházi
és hazafiúi ü n n e p p é magasztosult, melyben részt v e t t e k a pápa ós a király. Ö szentsége üdvözlő levelének szövege m a g y a r fordításban ez :
K e d v e l t F i u n k n a k ü d v ö t és apostoli áldást ! Mivel értesültünk, h o g y a n a p o k b a n áldozópap-ságod ötvenedik esztendejét töltöd be, nem a k a r j u k szeretetünk és j ó i n d u l a t u n k nyilvánításának ez alkalmát, elmulasztani, noha eléggé ismeretes lehet előtted irántad táplált érzületünk. Örömmel járulunk t e h á t hozzá ü d vözletünkkel a téged ü n n e p l ő k köszöntéséhez, j ó k i v á -nataikat a mi j ó k i v á n a t a i n k k a l tetézve. És midőn ezt tesszük, különösen ó h a j t j u k , hogy a betegségből, mely-ben — m i n t halljuk — gyöngélkedel, mielőbb felépülve, j ó egészségnek örvendhess sok éven át a gondjaidra bizott n y á j üdvére. A m e n n y e i adományoknak és atyai érzületünknek záloga g y a n á n t szeretettel adjuk rád, kedvelt fiunk, apostoli áldásunkat az Ú r b a n .
Kelt Rómában, 1905. május 16-án, pápaságunk második esztendejében. X. Pius pápa.
Ö felsége, F e r e n c z József, a következő levélle gratulált :
K e d v e s Vaszary Bibornok !
Őszintén sajnálom, h o g y áldozárságának félszá-zados évfordulója, t e k i n t e t t e l gyöngélkedő egészségi állapotára, n e m lehetett a magyarországi katholikusok tiszta örömünnepe. Eminencziád személyében velem együtt az egész ország a béke apostolát, a keresztényi szeretet, a jámbor és hazafias főpásztor mintaképét tiszteli és számtalan szűkölködő áldja a bőkezű j ó -t e v ő -t ; m i n d n y á j u n k hő óhaj-tása -tehá-t, hogy egész-ségét mielőbb teljesen visszanyerve, az isteni Gondvi-selés Eminencziádat az egyház és a haza javára és diszóre m é g évek hosszú során át tartsa meg.
Kelt Bécsben, 1905. m á j u s 24-én.
Ferencz József s. k.
174 KELIGUO. L X I Y . évf. 1905.
I t t j e g y e z z ü k fel, h o g y ő emja, jubileuma alkal-mából eddig 265,000 koronát adományozott jótékony czélfikra.
A budapesti ünnepségek sorrendjében elsőnek a budapesti közp. papnevelő intézet m á j u s 19iki ü n n e -pélyét említjük. Az intézet hódolatát külön feliratban tolmácsolta. A budapesti t. egyetem h i t t u d . kara 24-én reggel 9 órakor ülést t a r t o t t s abban f é n y e s bekötésben üdvözlő feliratot írt alá. Ülést t a r t o t t ugyanazon a napon a budapesti egyetem tanácsa is, amely rendkívül fényes kiállítású feliratban gratulált, mellékelve az ülés
j e g y z ő k ö n y v é t is.
Hálaadó istentisztelet és ünnepély volt a buda-pesti Ranolder-intózetben, hol Krizsán Mihály p á p a i t. kamarás isk. igazgató mondott g y u j t ó h a t á s u beszé-det. P é n t e k e n volt a Pázmány-egyesület ülése, amely-ből szintén fényes felirat ment ő eminencziájához.
27-én két ü n n e p é l y volt : az 0 . K a t h . T a n ü g y i T a n á c s díszközgyűlése, kapcsolatosan az Orsz. Kath. M a g y a r Iskola-egyesület alakuló közgyűlésével ; és Nagyszombatban az ottani főgimnázium hódoló ünnepélye. A m a n -nak tárgysorozata ez v o l t : I. a) Jelszó. Vavrinecz Mórtól, b) Ecce Sacerdos magnus. Vavrinecz Mórtól.
Előadta a v e g y e s k a r . I I . Beszéd. M o n d t a K ő h a l m i J ó z s e f főgimnáziumi igazgató. III a) Himnus az igazsághoz. Schuberthtől. b) Az innisfarei harangok. A t t i n g -hofen-től. E l ő a d t a a f ö g i m n . v e g y e s k a r . I V . H ä n d e l ; „Largo.a T r i ó : hegedűn j á t s z a J u s t h P á l VIII. o. t., cellon D r e s c h e r P á l V I I . o. t. harmo-.
niomon k i s é r t e : M a t z e n a u e r B é l a iir. V. Ünnepi költemény. Vaszary Kolos bibornok 50 éves jubileumára.
Szavalta P a i s s D é n e s VII. o. t. VI. A ivalesi bárdok.
Arany J.-tól Szavalta R e i c h e n b a c h B é l a VII. o. t.
VII. a) Isten dicsősége. Beethoventől, b) Csendes éj.
Előadta a v e g y e s k a r . VIII. E l ő j á t é k a Kumhild cz.
opera III. felv. C. Kistlertől. Trió, j á t s z t á k mint a IV. számban. I X . a) Ergo vale parva Borna — irta és M u t s c h e n b a c h e r G y u l a t a n á r n a k ajánlotta E r . Picka o p e r a k a r n a g y P r á g á b a n , b) Néma cseud van .. . Böttichertől. Előadta a v e g y e s k a r . A hangverseny rendezője ós a vegyeskar vezetője Midschenbacher Gyula tanár volt. Emez a következő tervrajz szerint folyt le : 9 órakor Ünnepi szent mise Te fíeummal az invalidusok templomában. Mise alatt a főgimnázium vegyes k a r á n a k gregorián osztálya a következő szer-zeményeket a d t a elő : Messe en plain- chant musical dite du 1-er. Ton par Henry Duviont (1610—1689) Harmonisée pour l'orgue par Alexander Guilmant.
*) Graduate : Sacerdotes eius induam salutari. Melódia gregoriana. *) Offertorium : Veritas mea. Melódia grego-riana. *) Te Deum. Melódia gregogrego-riana.
Ezzel az ünnepélyek sora koránsincs kimerítve.
B u d a p e s t , máj. 31. A kassai vértanuk boldoggá ava-tásának ünnepsége Jézus Szive templomában. (VIII., Mária-utcza.) —
Junius 1. Aldozócsütörtökön d. u. 6 órakor X . Pius pápa okiratát a boldoggá avatásról felolvassa és
*) Megjelent Ett „Cantica sacra" cz. művében.
magyarázza főt. lliesz Ferencz, S. J . házfőnök. U t á n a Mindenszentek letenyéje és áldás.
Junius 2. P é n t e k e n reggel 6 órakor szentség-kitétel s 6, Y,7, 7, y.28 és 8 órakor szentmisék, e mise végén szentségbetétel ; 9 órakor szentmise. Majd 10 órakor ünnepélyes nagymise ; a p r e m o n t r e i növ.-papok segédkezése mellett, t a r t j a ngs és főt. dr. Giesswein Sándor, apátkanonok ú r . Délután 6 órakor a szent-beszédet m o n d j a főt. Guzics Lajos úr, lazarista. U t á n a Mindenszentek letenyéje és áldás.
J u n i u s 3. Szombaton a délelőtti rend a tegnapi.
A 10 órai abbatialis misét tartja ngs. és főt. Schiffer Ferencz, p r é p o s t k a n o n o k úr, a praemontrei növ.-papok segédkezése mellett. D é l u t á n 6 órakor a szentbeszédet mondja f ő t . Buttykai A n t a l , sz.-ferenczrendi házfőnök.
Utána Mindenszentek letenyéje és áldás.
J u n i u s 4. Vasárnap a rend mint pénteken, de a szentsógbetétel a 9 órai szentmise u t á n lesz. A 10 órai nagymisét mólt. ós főt. dr Városy Gyula, székesfehérvári megyés p ü s p ö k úr t a r t j a a cziszterczi-rendi növ.-papok segédkezése mellett, mialatt a k a r b a n a prsemontrei növ.-papok énekelnek. 11 órakor szentmise. Délután 6 órakor a szentbeszédet mondja főt. Faluscsuk P á l , domonkosrendi atya. U t á n a Mindenszentek letenyéje, Te Deirm és áldás.
B ú c s ú k . E három n a p alatt n a p o n k i n t egyszer 100 napi b ú c s ú t nyernek a hivek, ha e templomban b ű n -bánó szívvel imádkoznak a pápa szándékára. E g y s z e r pedig teljes búcsút n y e r h e t n e k e n a p o k alatt, ha a szentségekhez járulnak és a pápa szándékára e tem-plomban valamit imádkoznak. E b ú c s ú k a m e g h a l t hívekre is alkalmazhatók.
M. 1. N. D.
Győr. Szeretet a kereszténység erkölcsi lényege. Beszéd.
Mondotta a győri j ó t é k o n y nőegylet jubiláris közgyű-lésén, f. h ó 6-án S t r o m m e r Viktorin dr. sz. B. r. főgim.
tanár :
F e l e b a r á t i s z e r e t e t ! A győri j ó t é k o n y nőegyletnek alakulásakor ez volt a jelszava s n e g y v e n küzdelmes esztendő u t á n ma is ez a zászlaja. Az ember elbűvölve indul u t á n a , önfeledten szegzi tekintetét, hiszen olyan szép, olyan ellenállhatatlan, varázshatalom a szeretet, az igazi, őszinte, meleg szeretet, mely nem szép sza-vakban, h a n e m őszinte érzelemben és tettekben nyilat-kozik. Mi is voltaképen ? Levegő, m e l y b e n élünk, moz-gunk és v a g y u n k s amely nélkül nincsen életünk. Mint a madár a repülésre, mi erre a szeretetre születtünk.
Szeretet n é l k ü l puszta, kietlen az élet s szivünk t é l e n befűtött szobában avagy nyáron a n a p égető h e v é b e n is fázik, didereg ; szeretettel a szivünkben csikorgó hidegben is élet, boldogság sugárzik le arezunkon. H a mindenem megvan is, mit szemem, szám megkíván ; ha soha e g y óhajom sem marad teljesületlen, de szere-tetem nincs, olyan v a g y o k , és lehetek csak, m i n t a csengő érez és pengő czimbalom, m e l y hangokat ád ugyan, h a megütik, de m a g a nem érez semmit. Minden elmúlik, de a szeretet megmarad örökre. Egyszer m a j d hosszú, mély álomra csukódik le szemem, akármilyen tűzben ég is jelenleg; h i d e g veríték lepi el homloko-mat, akármilyen büszkén hordom is m o s t ; elnémul ez a nyelv, melynek most oly jól esik beszélni ; megszű-nik dobogni ez a sziv, mely most oly nyugtalanul v e r ; hovahamar por és h a m u lesz ez a test, mely m o s t lényem egy részét teszi. Elmúlik m i n d e n a muló
idő-13. sz. RELIGIO. 175 dermesztően hidegek, mikor szenved az ember. E g y e -dül a szeretet az, mi az e m b e r t igazán n a g y g y á , felebaráti szeretetben mint egy A t y á n a k gyermekei, m i n t édes t e e t v é r e k egymásra ismerünk s nemes ver-s e n y r e kelünk : melyikünk t u d j a t e ver-s t v é r e i t j o b b a n , iga-z a b b a n , melegebben, ősiga-zintébben s öniga-zetlenebbül siga-ze- sze-retni. Mert a felebaráti szeretet csak m i n t t e v é k e n y , tehe-t e tehe-t l e n szeretehe-tetehe-t, hanem igaz, bensőséges érzelem, mely t e t t é változik, mikor szenvedő szűkölködő e m b e r t á r -sával kerül szembe. Az Isten igazi, valódi szeretetének is ez a p r ó b á j a . Aki e világ j a v a i v a l bir és l á t j a szű-k ö l szű-k ö d n i f e l e b a r á t j á t és b e z á r j a szivét előtte : m i szű-k é p m a r a d meg a b b a n az Isten s z e r e t e t e ? . . . Mert aki n e m szereti f e l e b a r á t j á t , aki lát, I s t e n t akit nem lát, h o g y a n szeretteti ? (I. J á n , 3, 17. ; 4, 20.)
A szeretet a kereszténység lényege. E z ihlette m e g az emberiséget s szította lángra a szív mélyén s z u n n y a d ó szikrát. A szeretet e v a n g é l i u m á t n e m kell fölfedezni. Nem kellenek ú j próféták, ú j evangeliummal.
A Tolsztoj L e ó k n a k is csak az lehet a szerepük, h o g y gyakorlására alakult s immáron n é g y évtizeden át ezt a fönséges czélt szolgálja igaz lelkesedéssel, sok örök városból való hazatérésem u t á n intéztem hozzá-tok, a személyesen szerzett t a p a s z t a l a t o k szomorú apos-toli Szentszékhez való törhetlen h ű s é g és ragaszkodás-nak m e g e r ő s í t é s e ; második c z é l j a : a keresztény kötelez az apostoli Szentszék iránt, m e r t kiáltó szük-s é g e i n k b e n a római p á p á k voltak legelszük-ső szük-segítőink, nem fillért, és igy egész évi adományuk mégis számbavehető segítség lesz a k a t h o l i k u s a n y a s z e n t e g y h á z czéljaira.
176 RELIGIO. L X l V . évi. 1905.
A társulat tagjaiul törekedjetek m e g n y e r n i és igy az adokozók sorába belevenni, Tisztelendő Testvé-véreim, a plébániátok területén lakó k e g y u r a s á g o t és más uri családok tagjait is, kik bizonnyára már eddig is szivesen a j á n l o t t á k volna fel könyörgő imádságukat és adományaikat is letették volna az apostoli Szent-szék czéljaira, de talán eddig alkalmuk n e m nyilt a szeretet e gyakorlására ; talán eddig senki sem figyel-meztette őket az apostol kérésére: „Atyámfiai, imád-kozzatok é r e t t ü n k " (I. Thess. 5, 25.) ós az apostolok cselekedetében foglalt példa követésére : „És P é t e r u g y a n a tömlöezbe tartatok, az anyaszentegyház pedig szüntelen k ö n y ö r ö g vala Istenhez ő érette." (Apóst, cselek. 12, 5.)
Ha t e k i n t e t b e vesszük azt, hogy a szomszédos Ausztriában e társulat bámulatos eredményt tudott
el-érni, gyűlésein, kongresszusain való megjelenésre a legmagasabb állású katholikus férfiakat és nőket is m e g tudta nyerni, ós hogy ez által a katholikus hitélet nyilvános dokumentálására is jelentékeny erőt g y ű j t ö t t a maga számára, m a j d n e m szégyenkedve kell megis-mernünk saját gyengeségünk okait, a szervezetlen vol-t u n k a vol-t e vol-téren is.
Az apostoli Szentszék Magyarország katholikus hivői iránt szeretettel és egyúttal bizalommal van el-telve. F e l e l j ü n k meg e bizalomnak, példaadó cseleke-detekkel érdemeljük ki a reánk vonatkozó szeretetet.
Váltsuk be most, a szükség idején, azt a hálaigé-retet, melyet őseink tettek a Szentszék jótéteményeivel szemben.
A midőn hazánkban is ellankadt a buzgóság, meg-fogyatkozott az áldozatkészség, mi győregyházmegyeiek is vegyünk részt a világszerte kezdődő mozgalomban, mely meg a k a r j a mutatni, mit teremthet a hűség és szeretet, mely gyermeki hálájának érzetével halogatás nélkül siet a szűkölködő édesanya, az egyház segítségére.
Tisztelendő Testvéreim ! Ha a ti éber buzgóságtok nem fogyatkozik meg és a hivő népnek megmagya-rázzátok a czélt, az adományoknak teherrel nem járó voltát, — mert igazán csak filléreket kérünk, — a mi j ó népünkben bizonyára érdeklődés támad
anyaszent-egyházunk szükségletei iránt ós adományát, könyörgő imádságát f e l a j á n l j a a Szentszék érdekében.
A sötétnek hirdetett középkor életet, vagyont, földi boldogságot t u d o t t áldozatul hozni az
anyaszent-egyház érdekében, mi a filléres áldozatokat túlságos tehernek t a r t a n o k ?
Kérlek benneteket, Tisztelendő Testvéreim, hogy a tavaszi esperesi tanácskozmányaitokon, vagy más összejövetelek alkalmával beszéljétek meg intézkedése-met, melylyel a jelzett társulatot egyházmegyémben ezennel kánonszerüleg megalapítom és minden plébá-n i á plébá-n való megalakítását óhajtom és a társulat megala-pítása után t e g y e n e k nekem jelentést. Töltsétek meg vigasztalással Szentséges A t y á n k aggódó szivét, legye-tek elsők a buzgó példaadásban mások előtt.
(Következnek a Társ. Szabályai.) Győr, 1905. máj. 7.
Miklós s. k.
püspök.
KATH. NEVELÉS- és TANITÁSÜGY.
— Az Országos Katholikus Tauügyi Tanács fő-magasságu és főtisztelendő Vaszary Kolos biborosherczegprimás aranymiséje alkalmából a Szent I s t v á n T á r -sulat nagytermében 1905. évi május hó 27-én, délelőtt
10 órakor diszközgyülést t a r t o t t a következő tárgysoro-zattal: D. e. 9 órakor ünnepélyes hálaadó szentmise J é z u s szent Szive templomában. D. e. 10 órakor disz-közgyülés : 1. Szózat; alkalmi üdvözlő-ének. 2. Elnöki megnyitót m o n d o t t dr. J o r d á n Károly apát, egyházi elnök. 3. Alkalmi beszéd ; t a r t o t t a Guzsvenitz Vilmos, képzőintézeti igazgató. 4. Az Országos K a t h . Magyar Iskolaegyesület alapszabálytervezetének végleges elfo-gadása, az egyesület megalakításának elhatározása. 5.
jnditvány egy tanitóárva elhelyezése tárgyában a K a t h . Tanítók Országos Bizottságának árvaházalapja terhére.
6. Hymnus. D. u. 5 órakor az Országos Katholikus Magyar Iskolaegyesület alakuló közgyűlést t a r t o t t a a Szent István-Társulat dísztermében.
H I V A T A L O S .
Vallás- ós közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére a nagyváradi latin szertartású székes-káptalanban megüresedett irodalmi kanonoki széket dr.
Karácsonyi J á n o s budapesti tudomány-egyetemi nyil-vános rendes t a n á r és n a g y v á r a d i egyházmegyei áldozó-p a áldozó-p n a k adományozom.
Kelt Bécsben, 1905. év m á j u s hó 18-án.
F E R E N C Z J Ó Z S E F s. k.
Berzeviczy Albert s. k.
V E G Y E S E K .
— A budapesti k. in. tudományegyetem hittudo-mányi kara f. hó 3 l - é n a jövő iskolai évre Szckcly I s t v á a dr ny. r. t a n á r t választotta meg dékánná.
Rektorválasztók lettek : dr Bita Dezső, dr Breznay Béla, dr Prohászka Ottokár ós dr Székely István ny. r. tanárok.
— A „Magyarok Csillaga", melynek felelős szer-kesztője A m e r i k á b a n Kováts Kálmán monongahelai plé-bános, „A szegény m a g y a r " czim alatt panaszos vezető czikkelyt t e t t közzé arról, h o g y kivándorolt honfitár-saink mennyire árvák, elhagyatottak és lenézettek ott Amerikában, k i k e t senki se véd ott a tengeren túl, az ú j hazájukban, mig például az olasz kivándorlottak az olasz királyság részéről szakadatlan pártfogásban része-sülnek.
— Az osztrák kath. papság kongrua-ügye — oly lassan halad, h o g y a ki a javításra nagyon rászorúl, annak a p a p n a k bizony felkopik az ála. A szabadelvű államnak sok más dolog előbbre való, mint a papság betevő falatja. Sok pénz kell az aranygallérokra ós az ágyúkra. Az osztrák papság különösen két dolgot pa-naszol fel. E g y i k az, hogy a javítás sok tekintetben és sok helyen csak úgyszólván koldús-adag. Másik, a mi az osztrák papság önérzetét sérti, a t ö r v é n y j a
-\ aslatban nem egy helyen hangoztatott figyelmeztetés, hogy p. o. quinquennium csak akkor j á r ki, ha az illető „jól viseli magát". Vagyis az államhatalom kor-tes-eszköznek veszi a papság fizetés-javítását. A papság papi magaviseletének egyedüli birája a megyés püspök, n e m pedig minden falusi biró, vagy városi polgármes-t e r avagy kerülepolgármes-ti spiczli.
— Columbus Kristófnak, a kinek halála óta f. hó 21-én 400 óv telt el, a Vatikán közelében emléket szán-dékoznak emelni. Bizottság alakult, mely az egész világon g y ű j t é s t fog rendezni.
Főszerkesztő : B r e z n a y B é l a d r . Segédszerkesztő : Valnicsek Béla.
Tulajdonos és kiadó : B r e z n a y B é l a dr, k. m. t. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1905. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV.. Papnövelde-utcza 8. sz.)
I Megjelenik e lap 1905. I l kezdetétől hetenként ï : egyszer : csütörtökön. ï j Előfizetési dij: j : egész évre helyben s ï i postaküldéssel 10 k o r . ï : Szerkesztő lakása : \ 1 Budapest, \ Ë VI., Bajza-utcza I t . sz., \ I hova a lap szellemi :
\ részét illető minden \ í küldemény czimzendő. :
Előfizethetni minden
I kir. postahivatalnál : | : Budapesten a szerkesz- : j tőnél, és Nagy Sándor I j könyvnyomdájában, ; j IV., Papnövelde-utcza l j S. sz. alatt, hova a ;
= netaláni reclarnatiók is, É j bérmentes nyitott I
; levélben, intézendők. =