adott irodalmi jegyzéket köszönöm (Tübinger
Quartalschr. 1905. II. 231). Koch a korinthusiak-hoz irt I. levelet az agape megdönthetetlen bizonyítékának t a r t j a . De nem zárkózik el teljesen az elől a közvetitő nézet elől, a melyet
Bricout a j á n l o t t (Revue du clergé français 1 9 0 4 .
369—396), hogy az agapé általános elterjedését a ker. őskorban tényleg nem lehet kimutatni.
Dr. Zubriczky Aladár.
A J O G Á T A L Á F O S F O G A L M A É S E R E D E T E .
(Folytatás.) I .
a) A p o z i t i v i s t á k s z e r i n t : j o g c s a k az, a m i m i n d e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t m e g v a l ó s í t h a t ó . Á m d e i l y e n e k c s a k az á l l a m n a k t é t e l e s t ö r v é n y e i ; m e r t c s a k a z á l l a m k é p e s a m a g a t ö r v é n y e i n e k s a z a z o k b a n m e g n y i l a t k o z ó a k a -r a t á n a k é -r v é n y t s z e -r e z n i . F e l e d i k , h o g y a kötelesség, m é g p e d i g a lelkiismeretben kötelesség, bűn és örök büntetés terhe alatt, a jognak kiegészítő része, támasza, érvényesítője.
A természetjogot, v a g y m i n t ö k n e v e z i k , „észjogot" e l v e t i k ; m e r t , m i n t ö k m o n d j á k , az n e m e g y é b , m i n t „ e g y e s e k ö n k é n y e " , m e l y c s a k a r r a v a l ó , h o g y a n n a k l e p l e a l a t t
22
170 RELIGIO. L X l V . évf. 1906.
kiki azt hirdethesse „ j o gu- n a k , amit akar. m i u t á n a n n a k tételei — n e m lévén kihirdetve — biztosan m e g nem állapithatók és n i n c s e n e k szentesítve.
A p o z i t i v i s t á k n a k a természetjogról ama véleke-dése, h o g y észjog nincs: helyes; m e r t a t e r m é s z e t j o g n a k az a v é g e s emberi ész n e m törvényhozója, h a n e m csak m e g i s m e r ő j e és megismertetője. A z é r t a t e r m é s z e t j o g o t h e l y t e l e n ü l v a g y n e m eléggé szabatosan m o n d j á k néme-lyek „észjog"-nak.
T é v e s azonban a pozitivisták ama vélekedése, mintha „ t e r m é s z e t j o g " egyáltalán n e m volna, m i n t h a ennek t ö r v é n y e i k i h i r d e t v e nem lennének.
V a n t e r m é s z e t j o g , melyet I s t e n oltott az emberi természetbe, mely m i n d e n pozitiv t ö r v é n y a l k o t á s t meg-előz : e n n e k alapján K á i n testvérgyilkossága m i n d e n pozitiv t ö r v é n y h o z á s t megelőzőleg égbekiáltó j o g t a l a n -ság volt. A t e r m é s z e t j o g minden n é p e k n é l ós nemze-teknél u g y a n a z , m e r t a n n a k t ö r v é n y e i t a j ó z a n emberi ész a lelkiismeret szava ú t j á n megismeri. Megismeri, mcgismerteli és nem megalkotja. Máskép a nemzetek k ö z ö t t az érintkezés nem is volt képzelhető, sőt ma sem kép-zelhető azon népek és nemzetek között, kik k ö z ö t t emez é r i n t k e z é s t pozitiv nemzetközi t ö r v é n y e k m é g nem szabályozzák. A t e r m é s z e t j o g előfeltétele nélkül n e m képzelhető sem „pozitiv jog", sem „szokásjog" ; m e r t a legelső tételes t ö r v é n y már feltételezi ama sehol nem kodifikált természeti törvényt, h o g y „törvényes hatalom igazságos parancsainak engedelmeskedni kell". A s z o k á s j o g pedig szintén föltételezi az emberek „jogérzék"-ét, vagyis a lelkiismeretünk s z a v á b a n m e g n y i l a t k o z ó „természet-jog"-ot.
D e micsoda j o g az — m o n d j á k a pozitivisták — mely n i n c s s z e n t e s í t v e ?
N a g y o n t é v e d n e k a pozitivisták, ha azt hiszik, hogy a t e r m é s z e t j o g nincs szentesítve. Igaz, h o g y a t e r m é s z e t j o g nincs pénzbírsággal, b ö r t ö n n e l a v a g y e g y é b é r z é k e n y földi b ü n t e t é s e k k e l szentesítve, de a z é r t kellő-leg szentesítve v a n az lelkiismeretünk szavában, b ű n és örök b ü n t e t é s t e r h e alatt, m e l y e t ha talán e földi életben e l a l t a t h a t u n k a v a g y k i j á t s z h a t u n k is, teljesen azonban el nem h a l l g a t t a t h a t u n k . A t e r m é s z e t j o g töké-letes szentesítését t u l a j d o n k é p e n a másvilágon kikerül-h e t e t l e n b ü n t e t é s e k b e n birja. Es e t e k i n t e t b e n a ter-m é s z e t j o g szentesítése ter-messze f e l ü l h a l a d j a a bárter-mily szigorúan szentesített emberi t ö r v é n y e k e t , sőt ezeknek épen e túlvilági szentesítésével támasza. Mert ha a tételes emberi t ö r v é n y e k csak büntetés és n e m egyszers-mind bűn t e r h e alatt kötelezők : h a t á l y u k kétes és bizony-talan. Az alattvalók k ö z ö t t mindig lesznek m e g r o m l o t t észjárású és g y e n g e a k a r a t ú e m b e r e k , kik a s z u r o n y o k erdeje és a börtönök tömkelege ellenére ki f o g j á k j á t -szani a legszigorúbb szentesítéseket. É s t e g y ü k fel, h o g y a földi igazság s ú j t ó k e z é t nem s i k e r ü l t kijátszaniok, a m e n n y i b e n az súlyos büntetést s z a b o t t reájok, h a lelki-i s m e r e t ü k b e n nem érzlelki-ik, hogy a t ö r v é n y klelki-ijátszásával ós á t h á g á s á v a l b ű n t követtek el : k o r á n t s e m f o g n a k m e g j a v u l n i , legfelebb arról győződnek meg, h o g y rosszúl számítottak, s j ö v ő b e n ó v a t o s a b b a k n a k kell lenniök.
A t e r m é s z e t j o g azonban nem teszi fölöslegessé a
tételes pozitív t ö r v é n y e k e t , sőt egyenesen k í v á n j a ilye-nek alkotását, a m e n u y i b e n a t e r m é s z e t j o g b a n az élet minden j o g e s e t é r e nézve n e m találunk részletes intéz-kedéseket. Ezenfelül a b ű n által elhomályosúlt emberi ész igen g y a k r a n n e m t u d m a g á t ó l a m i n d e n k i előtt legvilágosabb t e r m é s z e t j o g i elvekből helyesen k ö v e t -keztetni. A t e r m é s z e t j o g n a k ugyanis csak igen kevés, úgyszólván a l a p t ö r v é n y e i azok, melyek ö n m a g u k b a n nyilvánvalók és semmi t o v á b b i m e g h a t á r o z á s r a n e m szorulnak ; m e l y e k m i n d e n józaneszü e m b e r előtt első t e k i n t e t r e világosak. I l y e n e k a j o g , kötelesség, j o g t a lanság fogalmai körében : a lót, élet, becsület, t u l a j -d o n j o g és á t a l á b a n az ö n f e n t a r t á s j o g a . E z e n kevés és alapvető t ö r v é n y e k e n kívül a t e r m é s z e t j o g n a k még k é t r e n d b e l i t ö r v é n y e i t k ü l ö n b ö z t e t j ü k meg, n e v e z e t e s e n : a f e n t e b b említett a l a p v e t ő t ö r v é n y e k b ő l ö n k é n t folyó k ö v e t k e z t é s e k e t és a z o k n a k közelebbi m e g h a t á r o z á s á t . E k é t u t ó b b i f a j a a t e r m é s z e t j o g i t ö r v é n y e k n e k n e m -csak n e m z á r j a ki a pozitív t ö r v é n y a l k o t á s t , h a n e m egyenesen k í v á n j a , követeli azt, nehogy máskép az elho-mályosult emberi ész eltévelyedjék. Igy pl t e r m é s z e t j o g i a l a p t ö r v é n y : „Senkivel j o g t a l a n u l ne b á n j . " V a g y : „A b ű n b ü n t e t e n d ő . " D e h o g y mi az a j o g t a l a n s á g minden k o n k r é t esetben ? v a g y h o g y mily b ü n t e t é s s e l s ú j t a n d ó a b ű n egyes e s e t o k b e n ? : ez a t e r m é s z e t j o g b a n nincs részletesen m e g h a t á r o z v a . Ez a pozitív j o g a l k o t á s n a k s vele a j o g f e j l ő d é s n e k a t á r g y a . Minden félreértés k i k e rülése czéljából azonban m e g kell j e g y e z n e m ós h a n g -súlyoznom, h o g y a t e r m é s z e t i a l a p t ö r v é n y e k b ő l folyó szükségkópeni következtetések, mint pl. „ne ölj", „ne lopj", „ne c s a l j " : ép oly v á l t o z h a t a t l a n o k , mint m a g u k az a l a p t ö r v é n y e k . A z é r t m á r a minden t ö r v é n y e k k ú t -feje és példaképe, az Örök T ö r v é n y h o z ó , a b e n n e lakozó Örök T ö r v é n y n e k az e m b e r e k k e l való közlése czéljából, az ezek szivébe irott v á l t o z h a t a t l a n természeti t ö r v é n y e n felül tételes pozitív, itgyancsak v á l t o z h a t a t l a n isteni t ö r v é n y e k e t h i r d e t e t t ki. A m e n n y i b e n pedig a m a r j e l z e t t v á l t o z h a t a t l a n isteni t ö r v é n y e k b e n a jövőben felmerülő, a helyi és időviszonyok által kívánt, vala-m i n t az e vala-m b e r e k j o g i g é n y e i által t á vala-m a s z t o t t és előre nem l á t o t t m i n d e n n e m ű j o g s z ü k s é g l e t e k r e világos tör-v é n y e k n e m t a l á l t a t n á n a k : m e g a l k o t t a m i n d j á r t kez-dettől, az ember társas természetével egyidejűleg az ember lelki és testi k e t t ő s szükségleteinek megfelelőleg, a k e t t ő s szuverén h a t a l m a t , az egyházi és állami hatal-mat, h o g y ezek alkossák m e g a jövőben szükséges tör-v é n y e k e t az ember számára.
M i n d k é t h a t a l o m t á r g y i l a g tekintve, azaz elvontan a n n a k h o r d o z ó j á t ó l és a formától, m e l y b e n ez a hatal-m a t g y a k o r o l j a : k ö z v e t l e n ü l e g y a r á n t I s t e n t ő l van, és m i n d k e t t ő e g y a r á n t szuverén,1 mert m i n d k e t t ő n e k a társas életre t e r e m t e t t emberi természet kettős szük-ségletében maga a T e r e m t ő szabta m e g a működési tért, m e l y e n belül m i n d k é t hatalom egymástól f ü g g e t len, de nem korláttalan t ö r v é n y h o z ó i és v é g r e h a j t ó i h a t a -lommal v a n felruházva Istentől. I s t e n t ő l származván m i n d e n földi hatalom, m e r t „nincs hatalmasság, hanem
1 Leo XIII.: „Diuturnum illud.' 1881. jun. 29-ről és Immor-tale Dei 1885. nov. 1-ről 24 pont.
20. sz. RELIGIO. 171 csak Istentől11 : következőleg I s t e n törvényei, a
termé-szeti és pozitiv változhatatlan isteni t ö r v é n y e k képezik a korlátot, m e l y e n belül kell m e g a l k o t n i a és v é g r e h a j -tania minden földi h a t a l o m n a k a m a g a törvényeit.
U g y a n a z az ember lévén p o l g á r a E g y h á z n a k és Állam-nak, mint a h o g y édes apa és édes anya gyermeke is u g y a n a z : ö n k é n t következik, h o g y a k é t szuverén hata-lomnak kölcsönös h a r m ó n i á b a n kell k o r m á n y o z n i a a g o n d j a i k r a b i z o t t polgárokat, mint a h o g y kölcsönös e g y e t é r t é s b e n kell nevelniök az apának és a n y á n a k édes g y e r m e k e i k e t .
b) A pozitivisták a t e r m é s z e t j o g o t elvetvén, leold-ván a j o g eredetének lánczolatát Istentől, megfosztot-ták azt kötelező erejétől. H i r d e t n i k e z d t é k , hogy „jog csak az, amit minden körülmények között, ha kell kényszer útján is, érvényesíthetünk11. E k k é n t a j o g o t , mely a maga egészében erkölcsi kötelék, a legdurvább fizikai kény-szerrel azonosították. F e l e d t é k , h o g y a j o g , m i n t erkölcsi képesség, n e m szűnik meg, h a n e m teljességében fön-m a r a d akkor is, ha az esetleg n e fön-m is érvényesíthető.
A rablógyilkos áldozatának j o g a az élethez és tulaj-donához nem szűnt meg, h a b á r nem is t u d t a azt érvé-nyesíteni. Az igazság s ú j t ó k e z e alól m e n e k ü l t bűnös-nek t e t t e m é g korántsem lett jogossá az által, hogy az utói nem é r h e t t e őt.
A felhozott példákból l á t j u k , hogy a fizikai szernek a j o g lényegéhez semmi köze. A fizikai kény-szer fogalma a j o g fogalmába semmiképen sem illeszt-hető, a j o g n a k alkotó elemét n e m képezheti, sőt inkább föltételezi azt. A logikai és ontologiai r e n d b e n előbb v a n j o g ós kötelesség, és csak azután j ö h e t segítségül ezek érvényesítésére szükség esetében a kényszer. Nem a kényszer t e r e m t i meg a j o g o t ós kötelességet. Bizo-n y í t j a ezt az a tapasztalati t é Bizo-n y is, h o g y m a g á t a kényszert és ennek esetleges alkalmazását is a j o g sza-bályozza ; m e r t nem szabad azt ö n k é n y ű l e g alkalmazni.
J o g és kötelesség minden kényszer n é l k ü l is szépen érvényesülnek az emberi társadalomban ; de mert az emberi t á r s a d a l o m b a n v a n n a k g y ö n g e v a g y rosszaka-r a t ú emberosszaka-rek is, kik a j o g g a l és kötelességgel vissza-élnek : ezek megfékezésére, a m e g s é r t e t t t á r s a d a l m i rend helyreállítására, a rossz példa ellensúlyozására, a hibás m a g j a v í t á s á r a és jövőben elrettentésére, társadalmi szükség, h o g y a j o g o k ós kötelességek, ha kell, kény-szer u t j á n is érvényesüljenek.
A k é n y s z e r t e h á t társadalmi szükség igényelte segítő eszköz, melylyel az erre j o g o s í t o t t tekintély szükség esetében a j o g n a k és megfelelő kötelességnek é r v é n y t szerez a külső forumon, nem azért, mintha a j o g és kötelesség kényszer n é l k ü l nem érvényesülhetne,
— amint hogy sokaknál t é n y l e g anélkül, p u s z t á n lelki-ismeretből é r v é n y e s ü l - h a n e m , mert e g y e s e k vona-kodása f o l y t á n a társadalmi r e n d érdekében arra szük-ség van.
J ó l van, m o n d j á k a pozitivisták — h a a fizikai kényszer nem is tartozik a j o g fogalmához : legalább a n n a k tényleges kierőszakolhatása képezi a j o g n a k alkotó elemét. Máskép a j o g és kötelesség — m o n d j á k tartalom nélkül való üres szavak.
É s m é g sincs úgy. V á j j o n ha a t ö r v é n y e s hata-lom valamely t ö r v é n y b ő l folyó j o g o k n a k és kötelessé-g e k n e k n e m bír é r v é n y t szerezni, pl. lázadás, zendülés esetében n e m rendelkezik kellő számú f e g y e r e s erővel a lázadók m e g f é k e z é s é r e : k é r d e m , v á j j o n a lázadók által lábbal t a p o s o t t j o g o k és kötelességek t ö b b é nem j o g o k és k ö t e l e s s é g e k ? V á j j o n a lázadók vakmerősége azért, m e r t n e m b i r j á k őket megfékezni, m á r j o g o s u l t t á lesz? É s azok, akik lázadás n é l k ü l a t ö r v é n y t kijátszák, m e r t őket az igazság sújtó k e z e utói n e m érhette, mert velők szemben, mint ismeretlenekkel szemben, a hata-lom erőszakot nem alkalmazhatott, v á j j o n jogosan cse-l e k e d t e k ? A k i azt mondja, h o g y cse-legacse-lább a j o g o k és kötelességek t é n y l e g e s kierőszakolhatása képezi a j o g alkotó e l e m é t : a felvetett k é r d é s r e igenlőleg kell vála-szolnia, p e d i g szemlátomást n i n c s igaza.
A k é n y s z e r és erőszak, m i n t látjuk, a n n y i r a n e m elemei a j o g n a k , hogy a n n a k m é g k í s é r e t é b e n sem lép-h e t n e k föl. Erőszak és j o g e g y m á s t kizáró fogalmak.
Az erőszak e l n y o m h a t j a a j o g o t , de nem szüntetheti meg. Aki a k é n y s z e r t ós erőszakot a j o g b a belemagya-rázza, az önkéntelenül az „ e r ő s e b b a „hatalmasabb"
jogát, az ú g y n e v e z e t t „ököljogotu védelmezi, mely nem j o g , hanem visszaélés a joggal, a legnagyobb jogtalanság.
De l e g a l á b b a fizikai k é n y s z e r alkalmazására való erkölcsi k é p e s s é g alkotó eleme a jognak, m o n d j á k a pozitivisták. Semmikópen, H a ú g y volna, a k k o r a rab-szolgatartónak a rabszolgával szemben alkalmazott kény-szerítő eszközei is jogosak volnának. A kényszer és erőszak erkölcsi alkalmazhatása sem k é p e z h e t i a j o g alkotó elemét. Ellenkezőleg, ez is feltételezi már a j o g o t ós kötelességet. V a g y i s : csak az j o g o s u l t
kény-szeríteni, a k i n e k m á r k é n y s z e r nélkül is j o g a volt valamit k ö v e t e l n i valakitől, ós csak az kényszeríhető valaminek a teljesítésére, aki m á r előbb m i n d e n kény-szer nélkül is köteles lett v o l n a azt teljesíteni, amire u t ó b b kényszerítik.
M e g e n g e d e m azonban, h o g y a k é n y s z e r segítő eleme a v é g r e h a j t ó h a t a l o m n a k a j o g o k és kötelességek m e g v a l ó s í t á s á b a n ; de nem mindig, h a n e m — ós ezt hangsúlyozni k í v á n o m — csak mikor a társadalmi rend érdeke sürgeti. T e h á t csak mikor a társadalmi szükség k í v á n j a .
Szükség l e h e t pedig a k é n y s z e r alkalmazására úgy közjogi, mint m a g á n j o g i t é r e n . Az alkalmazás között azonban k ü l ö n b s é g van.
K ö z j o g i t é r e n , melyen a felettes hatóságok és alatt-valók viszonyát a törvény és osztó igazságosság szabályozzák : m e g e n g e d e t t , sőt szükséges a kényszer alkalmazása, valahányszor az alattvalók t ö r v é n y s z a b t a kötelességei-k e t v o n a kötelességei-k o d n a kötelességei-k teljesíteni ; m e r t a t á r s a d a l m i rend é r d e k e k í v á n j a , h o g y ezen kötelességeket lelkiismeret-ből ós ö n k é n t teljesítő p o l g á r o k o n felül azok is telje-sítsék kötelességeiket, akik arra ö n k é n t és lelkismeret-ből nem vállalkoznak. I l y e n e k k e l szemben a közhata-lom k é n y s z e r t alkalmazhat, sőt köteles is alkalmazni.
Nem a l k a l m a z h a t n a k a z o n b a n k é n y s z e r t az alatt-v a l ó k a felettes h a t ó s á g o k k a l szemben, h a n e t á n ezek a k ö z j a v a k és közterhek elosztásánál az osztó
20*
172 RELIGIO. LX1V. évi. 19Ü5.
igazságot megsértve, alattvalóik egyikével vagy mási-kával jogtalanságot követtek el. Ugyanaz a társadalmi r e n d és közérdek, mely a közhatalmat szükség eseté-b e n feljogosítja, hogy egyik-másik engedetlen alatt-valójával szemben a kényszert alkalmazza: más oldal-ról tiltja az alattvalóknak, hogy a közhatalom ellen
— m é g jogtalanság esetében is — e r ő s z a k o s k o d j a n a k ; de azért a közhatalom által elkövetett jogtalanság j o g t a l a n s á g marad, melyért, ha az alattvalóknak nem is felelős, Isten előtt egykoron számolnia kell, azért
ott felelni fog.
Magánjogi téren, melyen az emberele egymáshoz való viszonyát a kölcsönös igazságosság szabályozza : a j o g o k ós kötelességek szükség esetében kényszer ú t j á n szintén érvényesíthetők. í g y kívánja ezt, a jogok és köteles-ségek méltányos elosztása által, a szabad ós egymástól f ü g g e t l e n egyedekből álló emberi társadalom érdeke.
A j o g o k és kötelességek itt is előbb és minden kény-szertől függetlenül vannak meg. Csak ha valaki embertársának j o g a i t nem akarja elösmerni, avagy u g y a n -azzal szemben kötelességeinek nem akar eleget tenni : j ö n segítségül a kényszer, mint társadalmi szükség,
melyből folyólag m a g á n j o g i téren ki-ki érvényesítheti j o g a i t kényszer ú t j á n is Azonban rendezett társadalmi viszonyok mellett a kényszert az erre jogosúltnak nem személyesen, haaein az illetékes hatóságok közbejöt-tével kell alkalmaznia. A társadalmi rend hozza ma-gával, hogy senki önmaga ügyében n e bíráskodhassék.
Kivételnek ezen szabály alól csakis azon végső szük-ség esetében van helye, ha valaki s a j á t életének vagy v a g y o n á n a k megtámadójával szemben nem rendelkezik annyi idővel, h o g y az illetékes hatósághoz fordúlhatna segélyért. U g y a n a z o n társadalmi r e n d és közbiztonság, mely rendes körülmények között tiltja az önbírásko-dást : ilyen rendkívüli esetben megengedi, hogy az ember természetadta védelmi jogával élhessen, jog-talan megtámadójával szemben.