A törökök hite szerint a rózsa édes illata Moha-m e d n e k , az ő n a g y p r ó f é t á j u k n a k lehelete s azért oly n a g y r a becsülték a rózsát, h o g y ha az u t o n v a g y útszélen megpillantottak e g y e t a földön, bár csak egyetlen szirmot is, óvatos kézzel fölemelték, hogy el n e tapossák, sárba n e tiporják. A mi lelkünk is az örök I s t e n lehelete ; szikra, mely Isten lelkéből p a t t a n t k i : méltó tehát, hogy mi is n a g y r a becsüljük azt, m e r t g y ö n g é d e b b a fakadó rügynél, illatosabb a piros rózsánál s megérdemli a fáradságot, hogy — ha uton vagy út-szélen megpillantunk egyet a földön, sárban — óva-tos kézzel felemeljük s eltaposni, összetiporni ne en-g e d j ü k .
D e valamint édes Üdvözítőnk színeváltozása n e m a n a g y tömeg szemeláttára történt, hanem apostolai-ból is csupán h á r m a t választott ki, a Tábor hegyére m e n t velük s i t t : félrevonultan a néptől, távol a zajos várostól, elkülönítve a világtól, e csöndes, magányos helyen, dicsőült m e g alakja ; itt részesültek tanítványai a m e n n y e i világosság látásában ; itt hallották Isten s z a v á t : Ez az én szerelmes fiam, kiben nekem k e d v e m telik" : ugy a vigasztalást kereső, enyhülés után epedő, békességért sóvárgó léleknek is egy magaslatra kell törekednie, a szívthztaság, a lólek-ártatlanság, a hit f ö n s é g é n e k m a g a s l a t á r a : a lélek Tábor hegyére, hogy ezen imádságos m a g á n y b a n föltalálja mindazt s hall-hassa az igéket : Ez az én szerelmes fiam . . . .
13. sz. RELIGIO. I l l Ha sokáig nézünk ködképeket, folyton váltakozó
piros, zöld, sárga, s minden m á s szinben j á t s z ó mozgó képeket, szemünk elfárad és szinte jól esik néhány perezre lehunyni.
Hasonlóan j á r u n k lelki szemeinkkel.
Átéltünk egy farsangi időszakot; pihenés nélkül, zajban, sóvárgásokkal eltelten, lelki szétszóródásban, talán imádság nélkül, szivtisztaság, lélek-ártatlanság, öntudatos hit nélkül s ha visszapillantunk az átélt örö-mökre, szórakozásokra, t a r k a: barka képekre, szinte belefáradnak lelki szemeink, fátyol képződik rajtuk, összefolyik minden előttünk, alig látunk tisztán s most:
a szent időkben a nagy b ö j t komor napjaiban örömest lecsukjuk, m e g p i h e n t e t j ü k lelki szemeinket ; vissza-vonultunk az eddigi megszokott s talán nem is helyes életmódtól s kivánkozunk, sóvárgunk egy magaslatra, a szent hegyre, a lélek Táborhegyére.
Ám, ami fönséges, magasztos, csak fáradtsággal, vágyakozással j u t h a t u n k oda. Hiszen az oltárhoz is lépcsők vezetnek s a kereszten függő Kr. Jézushoz is csak u g y j u t h a t u n k , ha tizennégy stácziót vógigimád-kozunk a kálvárián. Ilyen lépcsők, ilyen stácziók e nagyböjti szent napok, melyek az Üdvözitő keresztjé-hez, a Kálvária hegyre vezetnek, de h o g y méltók lehessünk e szent útra ; hogy méltóan előkészülhessünk a közeledő húsvéti ünnepek megülésére, előbb egy másik u t a t kell megtennünk, megjárnunk lélekben: azt az u t a t az öntudatos vallásosság, a szívtisztaság, a lélek-ártatlanság magaslatára . . . .
Akkor meghalljuk Isten szavát s ragyogni látjuk a hit világosságát. És a villágosság mellett megismer-j ü k a világ hiúságát, a g y ö n y ö r ö k rútságát, az élet rövidségét; viszont az erénynek nemes, magasztos vol-t á vol-t s az Ur szerevol-tevol-tremólvol-tóságávol-t !
A Mária-nosztrai fegyházban van egy kápolna.
A rabok itt gyülekeznek össze, hogy a vérnélküli áldo-zaton, a szent misén jelen lehessenek. Párosával állnak hosszvi sorban s a bilincs a kezükön . . . . A j k a i k imát rebegnek, szivükben békesség honol s amint ki-ki buzgó imáiban merülten ájtatoskodik, a nagy csöndben egye-bet sem lehet hallani, mint a miséző p a p félhangos i m á d s á g á t . . . az ámpolnák csörrenését . . . a csengetyü csilingelő szavát . . .
Mikor pedig a pap a szent mise legfönségesebb részéhez ér, az átváltozáshoz, az Urfelmutatáshoz, a néma csendben megcsörrennek a rabbilincsek, amint tulajdonosaik letérdelnek s a h a n g nyöszörögve, sirva, nyögve vegyül össze a csengetyü örömhangjával.
A bűnös ember kezén is rabláncz van ; rabláncz, mely az élvezetekhez fűzi ; kötelék, mely a gyönyö-rökhöz k a p c s o l j a ; bókó, mely a lélek szárnyalását meg-akadályozza. É s a világ z a j á b a n talán n e m hallja a siró, j a j g a t ó , nyöszörgő h a n g j á t . . . nem érzi a súlyát, nem zsibbad m e g a szorítása alatt. De ha eszmélni kezd, ha visszavonul a magányba, kezdi érezni a kelle-metlen voltát, n y ö g a t e r h e alatt, fölszisszen a mély bevágástól, fogait szívja tehetetlen k í n j á b a n s csak úgy enyhül meg, ha Isten szavát hallgatja s a hit vilá-gosságát keresi szemeivel . . . . Csupán a k k o r csörren
meg, s b á n t j a füleit, midőn K r i s z t u s Jézusra irányítja tekintetét s belátja, hogy nincs másban senkiben üdvös-ség, hanem csak ő benne !
Hiszen ő a megtestesült ige is a pusztába vonult, mennyivel inkább kell nekünk a m a g á n y t k e r e s n ü n k ; nekünk, kiket a szenvedélyek megvakítanak s a földi gondok és foglalkozások nyugtalanítanak és meg-zavarnak.
E nyugtalanságból és zavarból csak egy ú t vezet ki ; az, amelyik a lelki magaslatra vezet ; az, amelyik elejére mintegy jelzésül e szó van írva : lelki magány . . .
Igaz, hogy fárasztó ez az ú t és hosszú.
Ám a fárasztó úthoz a v á g y ad e r ő t ; s ha hosszú is, a vágy megrövidíti. Ha rögös, nehezen járható, a vágy elviselhetővé teszi. Lelki u t u n k o n is j u t minda-kettőből, mert b ű n b á n a t o t kell t a r t a n u n k : ez lesz a fáradtság s az erényeket kell g y a k o r o l n u n k : ez lesz a vágyakozás. S ha az egyiket m e g t a r t o t t u k , a másikat gyakoroltuk, ezáltal m e g t e t t ü k a föntebb jelzett utat.
mely a gyalulatlan egyszerűségében is magasztos, meg-vettetésében is fönséges fához, a világ Megváltójának keresztjéhez vezet, melytől csupán a bűn űz el s az eré-n y e k hiáeré-nyossága tart vissza. Azért, hogy m e g t u d j u k magunkról, v á j j o n méltók v a g y u n k - e a közeledő hús-v é t megünneplésére, odatérdelhetünk-e a kereszt töhús-vé- tövé-hez, átölelhetjük-e azt a szenvedéstől vonagló szent testet, kutassuk lelkünk á l l a p o t á t : vonuljunk vissza lelkünk magányába, ismerjük m e g magunkat, kérdez-zük egyenkint magunktól : magaslatra törekszel-e vagy mélység, örvény szélén állsz ? Melyiket teszed ? De mit is kérdeznéd ; hiszen k ö n n y ű a választás ! Emberek vagyunk, fölfelé törekszünk. (Vége köv.)
VEGYESEK.
— R ó m á b ó l érkezett tudósításunk szerint X . Pius p á p a ritka dicséretektől áradó levelet intézett Sire Mária Domokos sulpicianus áldozópaphoz, aki P u y b a n a világon páratlanul álló emléket állított az Immaculata dogmatikai definicziój ának. Az 1854—1860. évek alatt ugyanis összegyűjtötte a defíniczióra vonatkozó összes a k t á k a t 300 kötetben és azt a P u y b a n felállított óriás Mária-szobor magyarázata g y a n á n t örök alapítványként oda ajándékozta P u y városának.
A jövő kor történetírásának elképzelhetetlen sok b a j t fog okozni a mai kor napisajtójának az a könyelmü eljárása, hogy minden mende-mondát kész igazság g y a n á n t közöl és vegyit be a kész eseményeknek és teljes igazságoknak a sorába. Igyr t ö r t é n t minap, hogy a B. H.-ban egy ,,A király nem enged" cz. czikkelyben az egyházpolitikai törvónygyártás idejéből Vaszary Kolos bibornok herczegprimásnak a czikkiró oly szava-k a t adott ajszava-kaira, amelyeszava-ket ö maga soha szava-ki nem mondott, t. i. mintha azt m o n d t a volna ő maga a királynak, azokat az egyházpolitikai „törvényeket* meg lehet próbálni. É s hogy ő Felségénél ez a nyilatkozat döntött volna. Szó sincs róla. Kohl Medárd dr. püspök u r a B. H.-ban már kijelentette, hogy a „kardinális herczegrimás ilyen vagy ehhez hasonló értelmű szava-k a t sohasem m o n d o t t sem a felség előtt, sem más egyebütt". Ezzel a nyilatkozattal az ügy tárgyilagos tisztázása be van fejezve ugyan, de nincs befejezve a hamis hirt koholó iró ós az azt közlő lap kötelessége legalább a tekintetben, hogy máskor az ily ráfogások koholásától, illetve közlésétől tartózkodjanak. 0
mltgá-112 RELIGIO. LXIV. évi. 1905.
il a k álláspontja ki van fejezve az ö emlékiratában és a püspöki kar együttes nyilatkozatában. A történet-Írásnak ezekre kell állapitani állításait.
— „Öniryilkoss apáczák" czimen az . E g y e t é r t é s " , a „Nap" és a „Kurucz Újság" márcz. 24. számaiban napihir jelent meg, mely szerint Kon sky Róza és Leysol Gerda charlottenburgi apáczák öngyilkosokká lettek.
Sejdítvén, hogy e sorokban tendencziózus elferdités leledzik, az Orsz. P á z m á n y - E g y e s ü l e t védőirodája az aacheni „Rechtsschutzstelle f ü r die kath. Geistlichkeit Deutschlands" irodához fordult felvilágosításért, honnan azt az értesítést kapta, hogy a fentnevezett lapok által öngyilkos apáczáknak deklarált hölgyek evangélikus világi ápolónők voltai:. Érdemesnek t a r t j u k e sorokat az igazság k e d v é é r t közzétenni és konstatáljuk, hogy a rossz informáczió ós a maiicia mi mindent eredményez-h e t (0. P. E. V. 1.)
— liées megelőzte Budapestet gyönyörű harang-j á t é k felállításával. T u l a harang-j d o n k é p p e n nem Bécsé az érdem, h a n e m ő felségeé, aki a Canisius-templom tornyába Chiappani trieszti harangöntő művészetével remek harang-zeneszerkezetet állíttatott fel. N á l u n k a Mátyás-templom tornya, mily remek helye volna a harangjátéknak. Az egész város hallhatná. ,
— Mese Ányos Pálról. Á n y o s Pálról, a magyar pálos-szerzetesről, ki pesszimisztikus lírájával helyet biztosított magának a magyar irodalomtörténet alakjai közt, Gagyhy Dénes pozsoayi áll. főreáliskolai tanár az
„Egyetértés" 1905. márczius 12. számában tárczát irt.
A tárczában az iró arra következtet, hogy Ányos pesz-szimizmusának és szerelmi lírájának oka boldogtalan szerelme, mellyel egy zsidóleány iránt viseltetett. Mint-hogy erre nézve hiteles adatok sem az irodalomtörté-netben, sem m á s u t t fel nem találhatók, s minthogy a tárczában foglalt adatok h a alapjok nincs — egy elhunyt szerzetest kompromittálnak, az Orsz. P á z m á n y -Egyesület védőirodája abból az elvből kiindulva, hogy de mortuis nil, nisi verum, levéllel fordult a szerzőhöz, melyben felkérte őt, nyilatkozzék, vájjon talált-e erre vonatkozó, ezt a föltevést támogató, biztos a d a t o k a t ? G a g y h y tanár nyilatkozott is, kijelentvén, hogy tárczája nem akart magasabb tudományos ezéll szolgálni, csupán belletrisztikus irányú és a közönség mulattatására van szánva;
a benne foglalt adatok pedig a képzelet szines. ragyogó játé-kának szülöttei, reális alapjok nincs. Minthogy igy Ányos P á l emlékének is tartozunk a valóság közlésével, szük-ségesnek t a r t o t t u k e sorok közzétételét.
(0. P. E. V. 1.)
— Az első körlevél. Most j e l e n t meg P e m p Antal káptalani helynök első körlevele, melyben kegyeletes szavakkal emlékezik meg a püspök ur 0 nagyméltósá-g á n a k nagyméltósá-gyászos haláláról, kiben a szatmári enagyméltósá-gyház- egyház-megye legjobb főpásztorát, a hivek valóságos atyjokat vesztették el. Elrendeli továbbá, hogy Gyula napján, április 12-én, amely nap az e l h u n y t püspök védőszent-j é n e k ünnepe, minden plébániai és szerzetesi templom-ban ünnepélyes gyászmise mondassék a boldogult lel-kének üdvéért, erről a hivek előző vasárnapon a szószékről értesítve legyenek, az elüljáróság és egyéb hivatalos testületek meghivassanak. E n a p előestéjén minden templomban egy n e g y e d ó r á i g az összes haran-gok szóljanak. Elrendeli továbbá, hogy h ú s v é t utáni második vasárnapon a Szentlélek segítségül hívásával ünnepélyes nagymise mondassék, a lelkipásztorok a hívekkel e g y ü t t könyörögjenek, h o g y ismét Isten szive szerint való püspököt n y e r j e n a szomorú árvaságra j u t o t t szatmári egyházmegye.
— Meghívó a budapesti központi Oltáregyesület hazai szegénytemplomok fölszerelésére szánt egyházi készleteinek megtekintésére, melyek a nt. Angolkisasz-szonyok kolostorában (Budapest, Belváros, Yáczi-utcza 47. I. em.) április 7, S, 9-én reggel 8 tói este 6 óráig közszemlére tétetnek ki. — A kiállítással kapcsolatban az Istentisztelet a nt. Angolkisasszonyok templomában következőképen tartatik m e g : Április 7, 8 ós 9-én 6 és
x/g8 órakor szentmise. Április 9-ikón, vasárnap 'a Leg-felségesebb Oltáriszentséget reggeli 6 órától este 6 óráig nyilvános imádásra teszik ki Este 5 órakor szentbeszéd, u t á n a litánia J é z u s Szent Nevéről, mire a hálaadó „Te D e u m " eléneklése után a Legfelségesebb Oltáriszent-séget visszahelyezik és a kiállítást bezárják. A beme-n e t szabad.
— Yeto-jog a pápaválasztásnál. A pápaválasztás-nál u t ó b b is szerepelt veto-jog m é g mindig foglalkoz-t a foglalkoz-t j a a foglalkoz-tudományos körökefoglalkoz-t. W a h r m u n d és Sägmüller a k é t p ó l u s ; az első védi a szoka-jogot, a másik t a g a d j a a jogosultságot, mivel az Egyház folyton tiltakozott.
L e g ú j a b b a n dr Silvio Pivano a v e t o mellett érvel a törvényes elbirtoklás alapján. Francziaország ós Spanyol-ország 150 év előtt használták utoljára, a római szent birodalom pedig száz óv előtt szűnt meg, s Ausztria ennek nem törvényes jogutóda.
— Gauss Károly Frigyesnek emlékét ülik most a mathematikusok, a Iii 50 év előtt halt meg. Ismeretes, hogy Gauss, a göttingai tanár és az ottani csillagvizsgáló igazgatója, a kit L a p l a c e E u r ó p a legnagyobb mathe-matikusának nevezett, hívő keresztény volt. A halha-tatlanságba vetett törhetetlen h i t é n e k egyik emlékét m a g y a r vonatkozása miatt mi is fölemlítjük. 1802.
decz. 3-án így irt Bolyai F a r k a s n a k : „Legyen édes neked az álom, melyet életnek nevezünk, legyen előize az igazi életnek a mi tulajdonképeni hazánkban, a hol a fölébredt szellemet nem nyomják többé a nehéz test bilincsei, a tér korlátai, az emberi szenvedés ostorai és a mi kicsinyes szükségeink és vágyaink akadékosko-dásai! Viseljük a terhet végig b á t r a n és zúgolódás nélkül, de sohase felejtsük azt a magasztosabb czélt.
Örömmel fogjuk látni, ha majd ü t az óra, a sűrű lepel-nek ellebbenósét és örömmel tesszük majd le a t e r h e t . "
— Apró hirek. Eigorosum a n e v e annak a 4 vizs-gálatnak. melyet a theologiai doktorság elnyerése czól-j á b ó l a doktorczól-jelöltnek a 4 csoportba osztott theologiai t a n t á r g y a k b ó l le kell tenni. Ilyen rigorosum a budapesti t. egyetem hittudományi karában f. ó. márczius 31-én nevezetes sikerrel v é g z ő d ö t t : Skrábik András nyitra-egyházmegyei áldozópap tett szigorlatot az Erkölcs-tudományból és Lelkipásztorkodástanból applausussal, vagyis a legfényesebb sikerrel. I l y e n volt az első rigo-r o s u m a is. A második szigorigo-rlatot is kitüntetéssel tette l e : cum laude. H a a negyedik is igy sikerül : j o g a van az a r a n y g y ű r ű s királyi (sub auspiciis regis) promóczióra.
— A bécsi egyetem theologiai k a r á b a n márcz. hó 14-én volt az első doktorrá-avatás az u j szigorlati rend alap-ján, melynek dr Schindler udvari tanácsos ei. R . M.
nyilatkozata szerint a régitől való külömbsége főleg abban áll, hogy a dissertatio az aktusok végéről azok-n a k elejére került. A k é t első „újmódi" bécsi doktor egy bácsmegyei pap és egy jászóvári prém. k a n o n o k .
Főszerkesztő: B r e z n a y B é l a dr.
Segédszerkesztő : Valnicsek Béla.
Tulajdonos és kiadó : B r e z n a y B é l a dr, k. m. t. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest. 1905. Natrv Sándor könyvnyomdájából. (IV.. Papnövelde-uteza 8. sz.)
Megjelenik e lap 1905. I kezdetétől hetenként ï egyszer : csütörtökön. \
Előfizetési dij : I egész évre helyben s \ postaküldéssel 10 k o r . =
Szerkesztő lakása: I Budapest, l VI., Bajza-utcza 14. sz., §
hova a lap szellemi l részét illető minden I küldemény czimzendő. I
Előfizethetni minden kir. postahivatalnál : Budapesten a szerkesz-tőnél, és Nagy Sándor
könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza
8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is, bérmentes nyitott levélben, intézendők.
K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , TÁRSA
H A T V A N N E G Y E