— I r t a : dr. Némethy Gyula. —
A z o n kérdésre, mi a m i s e r u h a szabályszerű tör-vényes a l a k j a az e g y h á z jelenlegi f e g y e l m e é r t e l m é b e n , valóban n e m k ö n n y ű a felelet. í r o t t t ö r v é n y , amely p o n t o s a n m e g h a t á r o z n á a casula méreteit, s ezekhez képest a l a k j á t , n e m létezik, a s z o k á s j o g p e d i g igen nagy k ü l ö n b s é g e k e t t ü n t e t föl e t é r e n . Az A l p e s e k t ő l északra f e k v ő o r s z á g o k b a n a casula r e f o r m j á n a k moz-galma m é g egyre hullámzik, a t e m p l o m a i n k b a n a középkori, m i n d e n e s e t r e kései k ö z é p k o r i casulaforma k é t s é g -kívül n a g y hódítást t e t t ; R ó m á b a n ellenben, m e l y n e k szokásai liturgikus t e k i n t e t b e n k é t s é g k í v ü l n a g y tekin-télylyel birnak, a t r i e n t i zsinat óta az u. n. r ó m a i casula a r á n y a i csekély változásokkal u r a l k o d n a k . Vég^
e r e d m é n y k é p e n mégis csak azt kell m o n d a n u n k , h o g y a szokásjog mégis i n k á b b a római, v a g y a r ó m a i h o z
16*
124 RELIGIO. LXIV. évi. 1905.
közelálló alak m e l l e t t szól. I s m e r e t e s dolog, h o g y litur-gikus d o l g o k b a n általában véve m i n d e n j e l e n t é k e n y u j i t á s t ó l t a r t ó z k o d n i kell, vagy l e g a l á b b m i n d e n foko-zatok nélküli változástól. Ehhez k é p e s t a casula r e f o r m j a R ó m á b a n eddig i n k á b b visszatetszést k e l t e t t mint helyeslést, sőt a m u l t század d e r e k á n a S. R . C. egy alkalommal az u. n. csucsives casula behozatala ellen állást foglalt. I t t az ideje, hogy a S. C. R . ezt a leve-lét k ö z ö l j ü k és j e l e n t ő s é g é t megállapítsuk.
„Quum r e n u n c i a n t i b u s nonnullis R m i s Episcopis aliisque ec.clesiasticis et laicis, viris, S a n c t a m Sedem n o n lateret, q u a s d a m in Anglia, Galliis, G e r m a n i a et Belgio dioeceses i m m u t a s s e formám s a c r a r u m vestium, quae in celebratione sacrosancti missae sacrificii adhi-b e n t u r , easque ad stylum, quam dicunt gothicum, ele-gantiori quidem opere conformasse . . . Sacra Con-gregatio legitimis protuendis r i t i b u s p r a e p o s i t a super h u i u s m o d i i m m u t a t i o n i b u s accuratum examen instituere hàud p r a e t e r m i s i t . E x hoc porro examine, quamvis eadem Sacra C o n g r e g a t i o probe nosceret, sacras illas vestes stylum g o t h i c u m prae se ferentes praecipue saeculis X I I I . , X I V . , X Y . obtinuisse aeque t a m e n animadvertis Ecclesiam Romanam, aliasque latini ritus per ő r b e n ecclesias Sede Apostolica minime reclamante, a saeculo X V I . , n e m p e etipsa p r o p e m o d u m Concilii T r i d e n t i n i a e t a t e u s q u e ad nostra h a e c t e m p ó r a illarum reliquisse usum ; proindes eadem p e r d u r a n t e disciplina, n e c n o n Sancta Sede inconsulta, nihil i n n o v a r e posse censuit ; u t i pluries S u m m i Pontifices in suis edocuere constitutionibus, s a p i e n t e r monentes i m m u t a t i o n e s istas, u t p o t e p r o b a t e Ecclesiae mori c o n t r a r i a m saepe per t u r b a t i o n e s p r o d u c e r e posse, et fidelium animos in a d m i r a t i o n e m i n d u c e r e . Sed quoniam S. R . C. arbi-t r a arbi-t o r , alicuius p o n d e r i s esse posse raarbi-tiones, quae p r a e s e n t e m i m m u t a t i o n e m p e r s u a s e r u n t hinc audito Ss. D. N. P i i P a p a e I X . oraculo, verbis amantissimis invitare censuis . . . . ut quatenus in t u a dioecesi h u i u s m o d i i m m u t a t i o n e s locum h a b u e r i n t , rationes ipsas e x p o n e r e velis, q u a e illis causam d e d e r u n t . R o m a e die 21. A u g u s t i 1863. C. Ep. P o r t u e n . et S. R u f i n a e Card.
P a t r i c i P r a e f .t t ]
M e g j e g y e z z ü k , h o g y ez a d e c r e t u m általános és döntő j e l l e g ű n e k n e m tekinthető, m i é r t is a S. 0 . R . D é c r é t a authentica cz. g y ű j t e m é n y é b e n e m is v e t t é k föl. J e l e n t ő s é g e t e h á t n e m abban áll, m i n t h a minden casula r e f o r m o t tiltana, s különösen a k ö z é p k o r i casula-forma visszahozatalát, hanem h o g y általában v é v e hangsúlyozza a n a g y o n feltűnő v á l t o z t a t á s o k helytelen-ségét, s a liturgikus dolgokban a szentszék véleményé-nek kikérését. H o g y a szentszék a k ö z é p k o r i casula-f o r m á h o z való közeledést nem k á r h o z t a t j a casula-feltétlenül, azt l e g j o b b a n m e g m u t a t t a a milanó-i zsinat határoza-t á n a k h e l y b e n h a g y á s á v a l , melynek d e c r e határoza-t u m a i k ö z ö határoza-t határoza-t a B o r r o m e o , t e h á t a középkorihoz igen közelálló casula a r á n y a i is meg v a n n a k állapitva. J e l e n l e g a kései k ö z é p k o r i casula-alakot bátran lehet alkalmazni B r a u n
1 Analecta Iuris Pont. I. ser. fol. 627. Lásd Herdt. Sacrae Liturgiáé Praxis. Lovanii 1894. t. I. pag. 221—222.
véleménye szerint,'2 annál i n k á b b , mert a Caeremoniale E p i s c o p o r u m e g y helye m a is oly casuláról beszél, amelyet j o b b r a balra föl kell gyűrni, v a g y h a j t a n i , h o g y a miséző p ü s p ö k ö t kezei használatában ne gátolja, a ki nem v á g o t t n a k föltételezett bő casula. „Mox surgit Episcopus, olvassuk a Caeremoniale E p i - c o p o r u m I. k ö n y v é n e k V I I I . f e j e z e t é b e n a 19. számnál „et in d u i t u r ab eisdem planéta q u a e hinc inde s u p e r brachia a p t a t u r . et r e v o l v i t u r diligenter, ne ilium impediat." s A Missale r u b r i k á i most is oly m i s e r u h á t tételeznek föl, mely bőségénél, n a g y s á g á n á l fogva t e r h é r e v a n a p a p n a k az U r f e l m u t a t á s n á l , s azért az oltárszolgának föl kell emelni a miseruha alját-ez alkalommal. „Minis-t e r manu sinis„Minis-tra eleva„Minis-t fimbrias pos„Minis-teriores P l a n e „Minis-t a e , ne ipsum Celebrantem i m p e d i a t im elevatione b r a c h i -orum, quod et facit in elevatione Calicis." (Ritus cele-b r a n d i Missam.) A k i v á g o t t m o d e m casula u g y a n nem g á t o l j a a p a p o t k a r j a i fölemelésében.
T a g a d h a t a t l a n végül az is, hogy a casulának jel-kópies j e l e n t ő s é g é t , m e l y h e z képest az, a fölszentelő püspök szavai szerint a s z e r e t e t e t jelenti, accipe ves-t e m sacerdoves-talem, per q u a m Carives-tas inves-telligives-tur, csak a bő casula, mely c s a k u g y a n befödi a t ö b b i öltözetdara-bokat, valamint a szeretet betetőzi a többi erényeket, j u t t a t j a kifejezésre, nem p e d i g a rövid ós mélyen ki-v á g o t t casulá-k, melyek az albát két oldalt a p a p ki- vál-láig s z a b a d o n h a g y j á k , s m e l y e k t ő l a cingulum köté-sének titkait, a b e l é a k a s z t o t t zsebkendőt is b á t r a n láthatni. A casula eszményének k é t s é g k í v ü l a közép-kori, kivágatlan, vagy m é r s é k e l t e n k i v á g o t t casula felel m e g l e g j o b b a n .
A középkorias bő casulának előnyt kell a d n u n k azért is, m e r t ez sokkal szebb, méltóbb öltözetdarab mint az összenyirbált casulá-k, m e l y e k n e k egyike másika pánczélhoz j o b b a n hasonlít, m i n t öltözethez.
Már pedig l i t u r g i k u s öltözeteknél szépség, természetes-ség, m é l t ó s á g kétségkívül oly szempontok, m e l y e k n e k fontosságot kell t u l a j d o n i t a n u n k . A l i t u r g i k u s szem-p o n t o k n a k ezekkel a szemszem-pontokkal nem szabad ellen-t ó ellen-t b e n állaniok.
A hosszú ós bő casula ellen két p r a k t i k u s nehéz-ség szól : először a kényelmetlennehéz-ség, m e l y e t a bő casulá-k a misézőnek o k o z n a k , másodszor a n a g y költség, melybe e g y bő casula a ráfordított a n y a g m e n n y i -ségénél f o g v a kerül.
E n e h é z s é g e k e t m é l t á n y o l v a a m a g u n k részéről csatlakozunk K e p p l e r a t u d ó s r o t t e n b u r g i p ü s p ö k véleményéhez, melynek az A r c h i v f ü r christliche K u n s t
1888-ik é v f o l y a m á b a n a d o t t kifejezést. A z ő tanácsai a casula-alak és a r á n y o k k é r d é s é b e n c s a k u g y a n az a r a n y középúton h a l a d n a k , s azért n a g y o n m e g é r d e m l i k n e m csak a feljegyzést és megszívlelést, de a k ö v e t é s t is. L á s s u k e t a n á c s o k a t .
2 Winke für die Anfertigung und Verzierung der Paramente.
Freiburg, 1904. 42. 1 Gegenwärtig können Kasein spätmittel alter-licher Form ohne Bedenken als zulässig gelten.
2 Caeremoniale Episcoporum. Venetiis. 1777. pag. 156. Igy van editio typica-ban is. 1886. 150.
13. sz. RELIGIO. 1 2 5
Székesegyházak, gazdagabb szerzetes és plébánia egyházak részére, ünnepnapi használatra ajánlja K e p p -ler a n a g y o b b középkori casula alakot a következő arányokkal :
A hátsó rész hossza : 1 m. 35 cm.
A mellső rész hossza : 1 m. 20 cm.
E g y váll hossza : 70 cm.
A miseruha legnagyobb szélessége 1 m. 50 cm.
Valamennyi templom részére ü n n e p - és vasárnapi használatra ajánlatos a kisebb középkori alak, mely főleg a X V . sz. közepétől a X V I . közepéig divatozott sok helyen, melynek méretei a következők :
A hátsó rósz hossza : 1 m. 25 cm.
A mellső rész hossza : 1 m. 10 cm.
E g y váll hossza : 55 cm.
A legnagyobb szélesség: 1 m. 20 cm.
Mindennapi használatra a jelenlegi viszonyok között a legalkalmasabbnak látszik a római alak, mely u g y a n méltóság, ünnepiessóg és szépség dolgában n e m kelhet versenyre a középkori formákkal, de amely elég-séges szélességgel birván, m é g mindig betölti a casula eredeti rendeltetését, befödi a pap t e s t é t egészen. A római casula méretei :
A hátulsó rész hossza : 1 m. 15 cm. 1 m. 20 cm.
A mellső rész hossza : 1 m.
E g y - e g y váll hossza : 30 cm.
L e g n a g y o b b szélesség : 73—75 cm.
A legkevesebb, amit kivánhatunk a casula alak Teformjának dolgában, az, hogy legalább a római alak
méretei m i n d e n ü t t tért foglaljanak, s főleg hogy a rómainál keskenyebb casula-alakot mindenünnen ki-küszöböljék. Legyen a modern casula szélessége leg-alább 73—75 cm. 62—65 cm. szélességű casulákat, aminőket nagyon sok helyen árulnak, sohasem kellene elfogadni.
E g y római casulához manipulust, stólát, velumot, b u r s á t hozzászámítva 3 és fél méter, kisebb középkori f o r m á j ú h o z 5 és fél, végre a nagyobb középkori
formájú-hoz 6 ós félméter rendes szélességű selyem szükséges.
E G Y H Á Z I T U D Ó S Í T Á S O K .
Gyulafehérvár. Majláth gróf erdélyi püspök úr IV. sz.
Jiörlevele. —
Mindenekelőtt a tavaszi korona t á r g y a i t jelöli ki.
Lendületes ékes latinsággal buzdítja p a p j a i t szellemi munkálkodásra annyival is inkább, m e r t a legjobb m ü v e t maga a püspök n y o m a t j a ki s a j á t költségén, vagy illő j u t a l o m b a n részesíti. De mivel igy csak egyet j u t a l m a z h a t , ezentúl inkább több, kisebb témát fog
megjelölni, melyet aztán többek hozzászólásával kell tárgyalni a koronákon. Összesen 5 t é t e l t találunk a körlevélben, melyek mindegyike érdekes casusokat ad fel megoldásra. Majd az elemi iskolák és kisdedóvók államosításának m ó d j á t és feltóteleit közli, Gerebenics Sándor győri szókesegyh. hitszónok „Messiás, Bűn, B u c s u " cz. m ű v é t ajánlja, hozza a tanítói dijlevélről szóló ministeri rendeletet végül a nagyenyedi orsz.
fegyintézet lelkészi állására való pályázat hirdetés és
a róm. k a t h . templom és misealapítványok t e r h é r e szóló községi pótadók közlése után személyzetiekkel fejeződik be a tartalmas körlevél.
Németország. II. Vilmos császár és a katholikus egyház. —
Ezen a czimmel a következő dolgokat mondja el a „Köln. Volkszeitunga £00. száma :
Idők folyamán azon nézet jegeczesedett ki, h o g y II. Vilmos császár n a g y o n jóindulatú a katholikusokkal szemben. Széthintették ellenfeleink ezt a nézetet, hogy a császárt a kath. egyház ellen tüzeljék, a katholikusok pedig szívesen terjesztették, mert ó h a j t o t t á k . E h h e z járult az aacheni beszéd ferde értelmezése. P e d i g könnyen b e l á t h a t j a az ember, hogy a lovagias császár egyik vonása — az idegen politikusokkal való érint-kezésnél is — hogy mindenkinek valami kellemeset mondjon. Reindlandi és westfáliai u t a m b a n magam is gyakran hallottam, h o g y Bismarck a katholikusok nagy ellensége, II. Vilmos pedig igazi Mentora. Mind-ezek daczára csalhatatlan t é n y az, h o g y a császár csak ép oly érzülettel viseltetik a katholikusokkal szemben, mint a hires vaskanczellár. Hogy a dolgot j o b b a n megérthessük, néhány szavat fűzünk a mondottakhoz.
Soha életemben sem voltam Bismarck b a r á t j a ,
! sőt mi több, hirlapilag mindig t á m a d t a m . Ámde ő korántsem volt oly katholikus-faló, m i n t a milyennek a katholikusok jelentékeny része tartotta. F ő jellem-vonása a simulékony politika ; s ha n a p j a i n k b a n vezetné az államgépezetet, ép oly könnyedén simulna a Centrumhoz, akár a jelen kormány. Sőt mi több, h a t á -rozottan t ö b b egyházpolitikai e n g e d m é n y t adna ; a jezsuita t ö r v é n y pedig m á r csak az öregek emlékében élne. Bismarck vallási felfogása erősen alanyias volt.
Elkerepelte ugyan hitsorsosainak jelszavait, de tem-plomba soha sem j á r t , az „evangelikus egyház terjesz-tésére" p e d i g semmi g o n d o t sem fordított.
II. Yilmos sokkal hitvallásosabb, h o g y ne mond-j a m sokkal „protestánsabb", mint volt a vaskancellár.
Az evangelikus egyház védpaizsának t a r t j a magát, s szilárdan ragaszkodik családja ősi gondolkozásmódjához, hogy a Hohenzollerneket és Poroszországot vaskötelék fűzi a protestantizmushoz. Nagy atyjától csak annyiban ü t el, h o g y nála a személyes érintkezésben felekezeti különbség nem létezik. K a t h o l i k u s ép oly kedvelt előtte, mint a protestáns, sőt mi t ö b b tán előzékenyebb a zsidó Ballinnal szemben, mint egy uckermárki mágnással ; ellenben I. Vilmos kevósbbé szívelte a katholikust ós a zsidót, k i v é v e az egyetlen Radziwillt. E g y é b k é n t biztos, hogy j ó l értesült forrás alapján beszélteti dr. B e h r -mann senior a császárt a „prot. összetartásról" az
„ultramontanizmus ellen v a l ó küzdelemben." Feltétlenül igazat állit továbbá W a i t z pásztor is, ki elmondja, hogy előtte Heinrich h e r c z e g ugy nyilatkozott, h o g y ugy a császár, mint ő is örömest rokonszenveznének egy ultramontánellenes mozgalommal. Mert teljesen lehetetlen, h o g y ez a k é t pásztor oly nyilatkozatot adjon a császár és Heinrich herczeg szájára, mely min-den tárgyi alapot nélkülöz.
B e h r m a n n és W a i t z eme nyilatkozatai különben
12G RELIGIO. LX1V. év f. 1905.
csak azon világkerülő remetéket l e p i k meg, k i k a kulissza-titkokat n e m ismerik. Okos embernek elég sokat j e l e n t m á r az evang. szövetség és a G u s z t á v Adolf-egyesület mind erősebb t e v é k e n y s é g e , mozgoló-dása, v a l a m i n t az egyháztanács és a n é m e t evang. egy-házi b i z o t t s á g állásfoglalása is a j e z s u i t a - t ö r v é n y és a türelmi-javaslat ü g y é b e n . I t t csak a z o n elemekről v a n szó, a m e l y e k soha komolyan politikai t e k i n t e t b e n j o b b belátásuk ellen n e m harczoltak. A világ m á r sok
különös j e l e n s é g e t látott, de még s o h a lázongó p r o t e s -táns e g y h á z i h a t ó s á g o k a t és p á s z t o r o k a t ; ők sokkal f ü g g ő b b h e l y z e t b e n v a n n a k , hogy sem valamiféle ko-moly ellenállásra gondolhatnának. A konzervatív p á r t r a is, kivált a keletporoszországi képviselőkre, a c z e n t r u m ellen i r á n y u l ó befolyások kezdenek érvényesülni. M á r r é g e n t u d t u k , h o g y az u d v a r n á l k a t h . ellenes p á r t f o n -dorkodik, mely (mindenben) összejátszik a Róma-ellenes p á s z t o r o k k a l ; s a m i n t látszik, m á r annyira v i t t é k , h o g y a császárra is befolyást g y a k o r o l n a k .
B i z o n y voltak ez ideig igen sokan, ugy egyházi, mint világi előkelők, k i k a k a t h o l i k u s egyházat oly b i z t o n s á g b a n h i t t é k a H o h e n z o l l e r n e k uralma alatt, akárcsak Á b r a h á m kebelén volna — és mindez a m á j u s i t ö r v é n y e k után husz esztendő múlva. Ezek az optimis-t á k m o s optimis-t m á r némileg kijózanodoptimis-tak.
T e r m é s z e t e s e n ezzel korántsem akarom jelezni, h o g y k u l t u r h a r c z előtt állunk. N é m e t o r s z á g h u s z o n k é t -milliónyi katholikusával szemben csak akkor l e h e t n e sikeres h a r c z o t felvenni, ha az országot külügyek n e m z a v a r j á k . 1871-ben azt hitték, h o g y F r a n c z i a o r s z á g leverése u t á n elérkezett a kedvező i d ő p o n t és én m á r évekkel előbb — g o n d o s megfigyelések és a k u l t u r -harczos k ö r ö k b e n uralkodó h a n g u l a t o k alapján, — azt irtam, h o g y u j kulturharczra előbb n e m nyilik kilátás, csak u j , győzelmes h á b o r ú után. N e m m i n t h a ez m á r programra, t á r g y á t k é p e z n é — ennyire előre nem készül-nek politikai p r o g r a m m o k — ámde a kedvező alkalom a prot. t ö b b s é g b e n ösztönszerűleg azt az érzést szül-hetné, h o g y i t t az idő az „ősi gonosz ellenség" leverésére. E r r e azután oly erős katholikusellenes m o z g a -lom keletkeznék, h o g y a császárt is magával r a g a d v a , a k a r v a n e m akarva kulturharczba kényszerítené.
H o g y ma már szóles rétegekben él a h a j l a n d ó s á g az i l y e s f a j t a mozgalom előidézésére, régóta l á t j u k . E g y e l ő r e természetesen tövises e n n e k az útja, á m b á r a helyzet n a g y belső harcza sokkal kedvezőbb, m i n t 2 évvel előtte, mikor m é g az oroszok és f r a n c z i á k s z o r o n g a t t a k b e n n ü n k e t . „Az a n t i u l t r a m o n t á n m o z g a -lom" is szabad teret n y e r t , csak az h i á n y z i k még, h o g y a k o r m á n y álljon élére hivatalosan. A z o n b a n még e b b e n az esetben sem kellene r e t t e g n ü n k . A n n a k i d e j é b e n k i a d t á k a jelszót : „Bízzátok csak r e á m a szocziálde-m o k r a t i á t , egyszocziálde-magaszocziálde-m is leszászocziálde-molok vele." P e d i g a h h o z még a szocziálizmusnak alig volt l1/2' millió s z a v a z ó j a ; most m á r 3 millió áll zászlója alatt. D e persze elmé-letben sokkal k ö n n y e b b és kényelmesebb elbánni vala-kivel, m i n t a g y a k o r l a t b a n . T a p a s z t a l t a ezt a vas-kanczellár is, korának legerősebb államférfia.
Mindenesetre ö r ü l j ü n k , hogy m a m á r sokan, k i k
e g y ü t t é r e z n e k velünk, k i j ó z a n o d t a k a m a ferde s f e r d e -sége m i a t t veszedelmes képzelődésből, h o g y a császár élénken rokonszenvez a k a t h . egyházzal s hogy a l e g -messzebb m e n ő á b r á n d o k a t táplálja a kath. e g y h á z iránt. H a B e h r m a n n senior állítása t é n y — és n e m hihető, h o g y ámítás lett v o l n a czélja — a k k o r II. Vilmos császár é p e n ellenkezőleg a p r o t e s t á n s o k n a k a k a t h . egyház f e l e t t kivívandó n a g y győzelmének eszméjével foglalkozik. A k a t h o l i k u s o k ismét o k u l h a t t a k ebből, s b e l á t h a t j á k , mit sohasem lett volna szabad szem elől téveszteni, h o g y P o r o s z o r s z á g b a n (sőt az egész B i r o -dalomban !) mindig t a l p o n kell lenniök.
F o r d . : Tóth Marczell.