A JOG ÁTALÁNOS FOGALMA ÉS EREDETE

1 Lásd a Vegyes-ek rovatában.

A JOG ÁTALÁNOS FOGALMA ÉS EREDETE.

(Vége.) II.

A történeti új iskola hívei.

A j o g n a k az erkölcstől való függetlenítése t ö b b e -ket m e g d ö b b e n t e t t a m u l t század 30-as éveiben. Be-látták t ö b b e n , h o g y h a a j o g c s u p á n az emberi aka-r a t o n ós a fizikai eaka-rőn alapszik : akkoaka-r az abból folyó jogrend nagyon ingatag alapokon nyugszik, folytonos válto-zásoknak van kitéve; m e r t az az e m b e r i akarat, m é g ha f o l y t o n az ész szavára hallgatna is, miután a véges emberi ész a t é v e d é s e k t ő l nincs mentesítve, n e m elég biztosíték és szentesítés a jog állandósága mellett. S ha ehhez hozzávesszük a szenvedélyek hatalmát, m e l y e k r e n d e t l e n k í v á n s á g a i n k k a l az észt elvakítván, m i n t aka-rat j e l e n t k e z n e k kaleidoszkopszerü v á l t o z a t o k b a n : meg-é r t j ü k a j o g ingadozó v á l t o z a n d ó s á g á t , hogy ami ma jog, h o l n a p már m e g s z ű n h e t j o g lenni, amint a viszo-n y o k s a viszoviszo-nyokkal az igéviszo-nyek változviszo-nak. B e l á t t á k e t a n veszedelmes .voltát, melyben a^vnépfönség^u elve ép úgy bennrejlik, m i n t az „állami mindenhatóságé^u. A z é r t az ezen elvek szülte franczia f o r r a d a l o m szomorú követ-kezményein okúivá, elkezdték h a n g o z t a t n i , h o g y a j o g és állam egyaránt történeti fejlődés eredménye; (innét a t ö r t é n e t i iskola elnevezés), mely a l a p j á t és f o r r á s á t a népek szellemében, a velők született jogérzék nyomán kelet-kezett szokásokban találja. A j o g n e m apriorisztikus fogalom, h a n e m társadalmi p r o d u k t u m , a népek j o g é r z é k é -nek ö n t u d a t l a n m e g n y i l a t k o z á s a a szokásjogban. Minden jog alapjában véve szokásjog. Nem az állam t e r e m t i meg

a j o g o t , ellenkezőleg, maga az állam is a szokásjogban nyilvánuló jogfejlődés eredménye, még pedig ennek legma-gasabb foka. Az á l l a m n a k t e h á t n e m az a feladata, h o g y a j o g o t megcsinálja, hanem, h o g y azt alattvalói m ű v e l t ségi f o k á h o z képest a közöttük dívó szokásjognak m e g -felelőleg t ö r v é n y b e igtassa és m e g v é d j e , oltalmazza. Az állam törvényhozó hatalma tehát a népek szokásjogának alá van rendelve. A jog változatosságának megértésére kita-lálták, h o g y a jogérzék olyas valami a népeknél, mint a beszélőképesség orgánuma, a nyelv. Miként a nyelv a n é p e k v á l f a j a i és ezek m ű v e l t s é g i f o k á h o z képest v á l t a k o z ó : a k k é n t a j o g is. Sőt miként a nyelvnek megvannak a maga provinczializmusai : épúgy vannak a jogban is ilyen helyi sajátságok. E mellett azonban n e m tagadhatván, h o g y a n é p e k különböző szokásjogában v a n valami közös és maradandó vonás, ezt az emberi természet közösségéből m a g y a r á z t á k ki. E l i s m e r t e k bizonyos természetjogi áta-lános elveket és eszméket a jogfejlődós a l a p j á u l ; de hozzátették, hogy ezek az átalános eszmék és elvek még magokban véve nem kötelező jogszabályok. I l y e n e k k é csak a népek szokásjoga által lesznek.

E z Savigny-nak, a „történeti iskola" megalapítójá-n a k a tamegalapítójá-na.¹ K ö v e t ő i : Fuchta és Stahl, m e s t e r ü k n e k eszméit tovább f e j l e s z t e t t é k ; d e eközben az állami m i n d e n h a t ó s á g v é d e l m é t ő l elvakítva, több p o n t r a nézve

' Savigny, „Vom Beruf unserer Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft". 3. Aufl. Heidelberg, 1840. S. 8—15.

24. sz. RELIGIO. 187 ellenkezésbe j ö t t e k n e m c s a k mesterükkel, h a n e m

ön-m a g u k k a l is.

Nevezetesen : Puchta 1 a b b a n megegyezik m e s t e r é -vel, h o g y a j o g forrásául átalában ő is a n é p e k közös j o g é r z é k é t f o g a d j a el, mely v e l ü k születik és amely arra van hivatva, h o g y k ö z ö t t ü k az egymással való külső é r i n t k e z é s b e n , erkölcsi k a p c s o t képezzen. E z a j o g é r z é k m a g á b a n v é v e m é g nem j o g , hanem azzá lesz

a n é p e k szokásaiban a k a r a t l a n u l is megnyilatkozó j o g i m e g g y ő z ő d é s által, v a g y pedig t u d a t o s a n az összesség a k a r a t á b a n nyilvánuló kötelező erejóvel.''J^ összesség akaratának közös orgánumra van szüksége, mely által meg-nyilatkozzék, m i u t á n e g y e n k i n t n e m nyilatkozhatik.

Es cz az orgánum: az állami hatalom. Azért a velünk született jogérzéknek szükségképeni folyománya az állami hatalom, melynek h i v a t á s a a j o g o t az életben megvaló-sítani és megvédelmezni. Végső elemzésben tehát úgy a jog, mint az állam Isten akaratán alapszik. Nem az egyesek

a k a r a t a hozza létre az államot, hanem a velünk született jogérzékben kell annak alapját keresnünk. Isten akarja, hogy az ember szervezett társadalomban éljen. Ugyanő akarja, hogy ebben a társadalomban legyen fensőbb tekintély, mely mint az összesség akaratának orgánuma, azt, amit az összesség szokásjogaiban nyilvánít, az egyesekre nézve kötelező jog-szabályokba foglalja. E z e k n e k az isteni missióval alkotott szabályoknak, vagyis törvényeknek engedelmeskedni azután lelkiismeretben kötelesség.

E l t e k i n t v e a „jogérzék", helyesebben m o n d v a a

„ t e r m é s z e t j o g " kötelező erejének tagadásától, Puchta v é l e m é n y e ellen nincs k i f o g á s u n k : de amit ezután m o n d , az ellen m á r ó v á s t kell e m e l n ü n k . Ha ő k ö v e t -kezetes a k a r t volna lenni magához és mesteréhez : neki is arra a k ö v e t k e z t e t é s r e kellett volna eljutnia, h o g y^vaz állam törvényhozó hatalma a népek szokásjogának alá van rendelve". E helyett a z o n b a n h a l l j u k csak, h o g y miféle k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t bölcselkedésében: „ H a egyszer a törvényt meghozták, érvényét semmiképen sem lehet attól füg-gővé tenni: ha vájjon összhangban van-e a népakarattal...

Amit egyszer a törvény alkotmányos módon élőírt, az mint jog, mint közakarat kötelező nem a tartalom, hanem az alkot-mányos forma miatt, melyben a közakarat nyilvánult'^.¹ Ma is hallunk ehhez hasonló n y i l a t k o z a t o k a t : „A törvény, törvény, tehát meg kell azt tartani¹¹. H o g y észszerű és igazságos-e a t ö r v é n y V az közömbös. Innét m á r csak egy lépés a j o g n a k elerkölcstelenítéséhez.

E z t a lépést a z t á n valóban m e g t e t t e Stahl, a tör-t é n e tör-t i iskola h a r m a d i k mestör-tere, a m ú l tör-t század k ö z e p é n . Stahl s z e r i n t² a pozitív jogfejlődés alapja ós f o r r á s a : az Isten örök tervében megalkotott világrendben keresendő, melynek egyik része, alkotó eleme, az emberi társadalom jog-rendje. Kz. isteni világrend örök eszméi és t ö r v é n y e i az emberi társadalom j o g r e n d j é b e n a z o n b a n csak akkor és annyiban lesznek kötelezők, ha és amennyiben azokat az

1 Puchta: „Kursus der Institutionen." 3. Aufl. Lipcse, 1850.

I. k, 23—29. 11.

1 Puchta, i. mű 33. lapon.

2 Stahl: „Philosophie des Rechts." II. Band. „Rechts- und Staatslehre." (3. Auflage, Heidelberg, 1854.) I. Abtheilung. Buch 2 Kap. 2. § 12. S. 221.

emberi társadalom magáévá teszi. Más szavakkal : az em-beri jogrend az isteni jogrenden alapul; de ettől független és e függetlenségét pozitivitásától kölcsönzi. Az emberi j o g eszméit és elveit az isteni v i l á g r e n d b ő l meríti ugyan, sőt kőtelező erejét is végső sorban onnan nyeri ; de azért attól független, amennyiben önálló pozítiv alakban jelenik meg és kötelező ereje is pozitivitásában van közvetlenül. A pozitív j o g a l k o t á s emez önállóságánál fogva az isteni világrenddel, és így Isten akaratával ellenkezésbe is jöhet, a nélkül, hogy kötelező erejét veszítené: Miután az emberi társadalom közakarata van h i v a t v a a j o g r e n d e t tetszése szerint meg-állapítani és kötelezőleg előírni : még ha olyasmit ima is elő a törvény, ami már magába véve esztelenség vagy erkölcstelenség, avagy nyilvánvaló jogtalanság : azért kötelező erejét megtartja, még ha; mindjárt Isten akaratával ellen-kezik is; sőt épen ebben nyilvánul leginkább pozitívitásának becse. „ A törvény, törvény, t e h á t m e g kell azt tartani."

A „történeti iskola" ezen b o r z a s z t ó tanítása, mely I s t e n r ő l képtelen ellenmondást, r é s z ü n k r e pedig a

köte-lességek összeütközését hirdeti : n y i l v á n v a l ó a n az állami m i n d e n h a t ó s á g v é d e l m é r e van kitalálva.

E szerint t e h á t I s t e n az á l l a m o t „charta bianca"-val l á t t a el, mikor a j o g o t szabályozó missióbianca"-val bízta meg, melyre amit felír, az mind a törvény, jog erejével bir, még ha mindjárt a megbízó más úton-módon kinyilvá-nított akaratával ellenkeznék is. E z képtelenség, ellen-m o n d á s Istenről, a k i ellen-míg egyrészről eszeellen-m ú t j á n nekeellen-m k i h i r d e t i a természetembe i r o t t a m a t ö r v é n y é t , hogy s e n k i v e l szemben j o g t a l a n s á g r a n e v e t e m e d j e m , hogy a b ű n t kerüljem : másrészről m e g b í z o t t j a , az állam által a j o g t a l a n s á g , a b ű n elkövetésére kötelez. Ez méltatlan és Istenre nézve végtelenül sérelmes felfogás az isteni meg-bízatásról, mely csak arra van kitalálva, hogy az állam tekintélyét nevelje az alattvalók szemében s őket lelkiismeret-béli feltétlen engedelmességre serkentse. E mellett meg-f e l e j t k e z i k arról, h o g y az a l a t t v a l ó k a t ezáltal a köteles-ség-összeütközés veszedelmébe sodorja, melyben természe-tesen azon elvnek kell érvényesülnie, h o g y „inkább Istennek, mint az embereknek engedelmeskedjünkA köte-lesség-összeütközés veszedelmének kikerülése követeli, h o g y a törvény s e m m i olyast n e i r j o n elő, ami magá-ban v é v e erkölcstelen.

A „történeti iskola" hívei, m i n t látjuk, a j o g o t n e m c s a k elszakították az erkölcstől, h a n e m egészen erkölcstenné tették. E p o n t o n t e h á t a pozitivistákkal találkoznak. De találkoznak a pozitivistáknak általunk k i f o g á s o l t többi tanításaiban is. Nevezetesen elvetik a

„természetjog"-ot, h i r d e t v é n , h o g y annak tételei nin-csenek szabatosan körvonalozva, t e h á t kötelező jog-szabály erejével n e m is birnak. Stahl szerint : „Észjog nincs, h a n e m v a n n a k az észnek k ö v e t e l m é n y e i a j o g g a l s z e m b e n " . „ T e r m é s z e t j o g nincs. A r r a hivatkozni akár az e g y e s e k , akár az összesség n e v é b e n : egy a forrada-lom v a k m e r ő s é g é v e l " . „A t e r m é s z e t j o g a bíráskodásnál nem alkalmazható, m é g kisegítő-jog czimén sem, mert szabályai nem lévén t á r g y i l a g o s a n körvonalazva, tág m e z ő t h a g y az alanyi b e l e m a g y a r á z á s o k számára."¹ A r r a az ellenvetésre, h o g y a legelső pozitív t ö r v é n y már

1 Stahl, i. m. 222. 1.

24 *

12G RELIGIO. LX1V. év f. 1905.

föltételezi azt a t e r m é s z e t j o g i t ö r v é n y t , h o g y „a tör-v é n y e s h a t a l o m n a k e n g e d e l m e s k e d n i kell", azt m o n d j a Stahl, h o g y ez és az ehhez hasonló örök igazságok nem jogi, h a n e m erkölcsi törvények.1 Mintha bizony a jogi t ö r v é n y e k n e m v o l n á n a k erkölcsi t ö r v é n y e k .

H a s o n l ó k é p e n osztja a „ t ö r t é n e t i iskola" a pozi-tivisták ama vélekedését, mely a j o g o t a l e g d u r v á b b fizikai kényszerrel azonosítja. A j o g o t az erkölcstől elszakítván, sőt azzal n y í l t a n e l l e n t é t b e h e l y e z v é n ; más oldalról az állam feladatául a h a t á s o s j o g v é d e l m e t hir-d e t v é n ; eme t a n o k b ó l logikai szükségszerű f o l y o m á n y : a j o g n a k a kényszerrel való azonosítása.

A jog forrására nézve a „ t ö r t é n e t i iskola" hivei a b b a n megegyeznek, h o g y végső elemezésben a jogot Isten akaratából származtatják, és e tekintetben a pozitivistáktól lényegesen különböznek; de már a j o g közelebbi forrására nézve eltérő véleményben vannak egymástól. Míg Savigny a j o g közelebbi forrásául csupán a szokásjogot ösmeri el:

addig Puchta a szokásjogo kivül m é g az állam törvényhozó hatalmát és összevetés, egybehasonlítás u t j á n a jogtudo-mányt is a iog közelebbi forrásaiul jelöli meg.² Stahl ismét csak a szokásjogot és az állami törvényhozó hatalmat ismeri el ilyenekül.³ A szokásjogot tehát egybehangzóan hirdetik a jog közelebbi forrásául, m é g pedig föforrásáúl;

de e tekintetben tanításuk zavaros, mert az abból származott jog kötelező erejét, elvetvén a természetjogot, nem tudják

kellőleg kimagyarázni. H o n n a n v a n a legelső szokásjog kötelező e r e j e ? E r r e a kérdésre n e m t u d n a k kielégítően felelni, mivel bizonyos, hogy emberek vagy emberek soka-ságának sincs hatalma más embernek a lelkiismeretét meg-kötni, hogy az valamely jogszabályt lelkiismeretben kötelezőnek ismerjen magára nézve. Legfeljebb addig fog hódolni vala-mely szokásnak, míg neki úgy tetszik.

E z a nehézség, ú g y látszik, Stahl i d e j é b e n volt kellőleg k i d o m b o r í t v a a „ t ö r t é n e t i iskola" ellen ; mert ő m á r igyekszik a kérdéses n e h é z s é g e t megoldani és eloszlatni. De az ő megoldása n e m n y u g t a t j a meg a m é l y e b b e n gondolkodót. Azt m o n d j a u g y a n i s Stahl*

h o g y a szokásjogban m e g n y i l a t k o z ó jogszabály köte-lező e r e j é t nem az emberektől nyeri, hanem közvetlenül magától bírja. A szokásjogon alapuló t ö r v é n y már ön-magában ellenállhatatlanul és szükségképen kötelező erővel bír. É s ebben v a n a különbség a szokásjogi törvény és a pozitív törvény között, hogy a szokásjogi t ö r v é n y köz-vetlenül kötelez : míg a pozitív t ö r v é n y közvetve, t. i. a szokásjog által szentesített törvényhozó hatalom joghatóságá-ból kifolyólag. Az emberek a szokásjogi törvénynél nem törvényhozók, hanem csak eszközök. A szokásjogi törvény-nél nincs szükség a törvényhozó beleegyezésére sem. Ez nem is lehetséges, hiszen a törvényhozó hatalom maga is a szokás-jog produktuma.

N e m kevósbbé zavaros a „történeti iskolá"-nak az állami hatalom eredetére és hatalmi köréré vonatkozó taní-tása, m e l y s z e r i n t az á l l a m h a t a l o m végső sorban u g y a n Istentől származik; de közvetlenül — mint m i n d e n j o g ós

1 Ugyanott, 224. lapon.

2 Puchta, i. m. 30. 1.

s Stahl, i. m. 233—235. 11.

1 Stahl, i. m. 237. 1.

j o g i i n t é z m é n y — a szokásjog produktuma, m é g pedig oly czélból, h o g y a társadalom jogrendjét megállapítsa, a jogrend fölött őrködjék és ezt hatályos ótálomban részesítse.

M i u t á n a „ t ö r t é n e t i iskola" s z e r i n t „minden j o g csak s z o k á s j o g ós m á s j o g nincs" : azt a k ö v e t k e z e t e s taní-t á s taní-t várnók, h o g y a j o g r e n d megállapítaní-tásánál az állami t ö r v é n y h o z ó h a t a l o m is csak azt kodifikálhatja jognak, a m i t már e l ő b b a szokásjog azzá minősített, mint a h o g y Savigny ezt tényleg t a n í t j a . K ö v e t ő i azonban m á r k ö v e t k e z e t l e n e k . Puchta szerint az állami törvény mar a szokásjogtól eltérhet, sőt nem is s z a b a d kutatni, h a v á j j o n a t ö r v é n y t a r t a l m a megegyez-e a nép szo-k á s j o g á v a l . E l é g , ha a t ö r v é n y t a l szo-k o t m á n y o s formászo-k k ö z ö t t hozták m e g . Stahl s z e r i n t pedig m á r az állami törvény a szokásjoggal ellentétbe is helyezkedhelik, sőt a szokásjogot hatályon kívül is helyezheti. Mert n o h a szerinte is az államhatalom közvetlen forrása a szokásjog ; de az államhatalom törvényhozói hatalma mégis felsőbb rendű jogforrás a szokásjognál. H o g y miért ? Azt elfelejtette meg-magyarázni.

A b e m u t a t o t t következetlenségek m e l l e t t a „tör-t é n e „tör-t i iskola" — min„tör-t l á „tör-t „tör-t u k — súlyos „tör-t é v e d é s e k b e is esik. L e g f ő b b tévedése az, h o g y a „ t e r m é s z e t j o g o t "

elveti. E b b e n keresendő m i n d e n következetlenségének és t o v á b b i tévedéseinek f o r r á s a . Az a velünkszületett

„jogérzék" nemcsak átalános „jogeszme¹¹, melyből u jog fej-lesztendő, hanem a lelkiismeretünk szavában megnyilatkozó és eszünk útján megismert valóságos jog, a „természetjog11. A lopás, csalás és rablás jogtalanság, m i n d e n szokás-j o g o t megelőzőleg. A v e l ü n k s z ü l e t e t t szokás-j o g é r z é k nemcsak a z t mondja, h o g y azok j o g t a l a n s á g o k lesznek a jövőben, h a t. i. a n é p e k szokásjoga azokat tiltó törvónynyé teszi ; hanem h o g y azok m a g o k b a n véve, természetük-b ő l folyólag t i l t o t t jogtalan cselekedetek.

A „ t ö r t é n e t i iskola" s ú l y o s botlásain és tévedésein okúiván, t é r j ü n k vissza az „örök bölcselet11 iskolájához, m e l y az ős h a j d a n p o g á n y g ö r ö g ós római bölcselőinek,¹ n e m k ü l ö n b e n a keresztény szeut A t y á k n a k² egybe-h a n g z ó tanítása nyomán : a jog fogalmát, a „jusu-t a

„justitiau, az igazság f o g a l m á b ó l s z á r m a z t a t j a .3 E b b ő l a n a l y t i c o - s y n t h e t i k u s deductio és inductio nyomán a

„jus" fogálmát tárgyilag a „suum cuique", a „mindenkinek m e g a d n i a m a g á é t " elvben á l l a p í t j a meg, melyből ismét alanyilag a jogok és kötelességek erkölcsi fogalmait vezeti le ú g y a magánjogi, mint a közjogi téren. A j o g o k és köte-lességek mértékéül pedig a törvényt állítja fél, még pedig az isteni ós igazságos e m b e r i t ö r v é n y e k e t . Végre a jog forrásáúl Isten mindenható és igazságos akaratát hirdeti,

m e l y e t közvetlenül ő maga k ö z ö l velünk, részint az ész útján a lelkiismeretünk szavában megnyilatkozó természeti törvényekben, részint pedig kinyilatkoztatott tétéles törvényei-ben; közvetve p e d i g az isteni missióval ellátott emberi tör-vényhozó hatalom által alkotott törvényékben. Mintaképe végül minden jognak az Istenben lakozó örök törvény, melynek h ű

1 V. ö. Cathrein. i. ni 102 - 112. 11.

2 Ugyanott, 112-118. 11.

3 Ugyanott, 34—51. 11. és Suarez : „Tractatus de legibus et de Deo Legislature in decern libros distributus. I—II. kötet. Nápoly, 1872. I. k. 2. fej. 5. és kk. 11.

26. sz. RELIGIO. 189' másolata a t e r m é s z e t j o g és a tételes isteni jog, s kell,

h o g y az legyen e g y ú t t a l minden emberi j o g is. Akkor a z u t á n igazán szabad és független lesz az ember ember-társával szemben; rend, bélce és kölcsönös egyetértés lesz a társadalomban, mely a jognak czélja. „Justitia est regno-rum fundamentum

* *

É s most t é r j ü n k át b e j e l e n t e t t n a p i r e n d ü n k má-sodik részére. Örömmel és e m e l k e d e t t t a n á r i érzéssel m u t a t j u k be m é l y e n tisztelt v e n d é g e i n k n e k a t u d o m á n y reményeit, azon egyetemi hallgatókat, kik ernyedetlen szorgalmuk és energikus szellemi m u n k á l k o d á s u k pálya-k o s z o r ú z o t t zsengéivel m í g egyrészről az alapítópálya-k szel-lemének a l e g k e d v e s e b b hálaáldozatot m u t a t j á k be az

„•universitas scholariumu részéről : másrészről a királyt és a n e m z e t e t a legszebb r e m é n y e k r e j o g o s í t j á k . Elis-merés és méltánylás a p á l y a d í j n y e r t e s g y ő z ő k n e k , kik m i n d e n t u d o m á n y k a r b ó l v a n n a k .

A k a r i bírálatos j e l e n t é s e k felolvasására felkérem a h i t t u d o m á n y k a r i D e k á n urat.

E G Y H Á Z I T U D Ó S Í T Á S O K .

Budapest, j u n . 7. Vaszary Kolos bíboros hgprimás levele a főváros hatóságához. —

A székesfőváros t ö r v é n y h a t ó s á g i bizottsága f. hó 7-én délután 4 órakor tartott, közgyűlésében egész ter-j e d e l m é b e n felolvastatta azt a levelet, m e l y b e n ő emter-ja,

a székesfőváros főpásztora, a papi j u b i l e u m a alkalmá-ból hozzá intézett üdvözlő feliratra válaszol. 0 emjá-nak ez a levele is m a g á n viseli az ő magasztos gon-dolkodásának és m o n u m e n t á l i s irályának j e l l e g é t : azért azt t e l j e s szövegében közöljük, a mint k ö v e t k e z i k :

T e k i n t e t e s Székesfővárosi T ö r v é n y h a t ó s á g i Bi-z o t t s á g !

B e n s ő megilletődéssel m o n d o k forró köszönetet az áldozó papi j u b i l e u m o m alkalmából tolmácsolt igen megtisztelő üdvözletért.

E k e g y e s megemlékezés u j a b b felemelő bizonyí-tékot n y ú j t n e k e m azon személyes viszonyról, melyet a T e k i n t e t e s T ö r v é n y h a t ó s á g i Bizottság, m i n t K e g y ú r hozzám, főpásztorához a n n y i melegséggel igyekezik f e n t a r t a n i és ápolni.

A n n á l is i n k á b b örömmel töltenek el a szoros érzelmi kapcsok, m e r t székesfővárosi híveim n a g y lelki szükségleteinek kielégítésére i r á n y í t o t t t ö r e k v é s e i b e n a T e k i n t e t e s T ö r v é n y h a t ó s á g i B i z o t t s á g készséges, áldo-zatkész t á m o g a t á s á t v o l t a m szerencsés mindig tapasz-talni.

Mélyen át v a g y o k h a t v a a tudattól, h o g y a Min-denható különösen drága kincsnek gondozását bizta reám, midőn édes h a z á n k g a z d a g szellemi és anyagi élettől l ü k t e t ő szivének, k ö z é p p o n t j á n a k , h ő n szeretett székesfővárosunknak főpásztorává rendelt.

N e m c s a k százezrek lelki érdekeinek előmozdítását t e t t e ezzel hivatásommá, h a n e m n e m z e t ü n k szivének erkölcsi romlástól való megóvását, a hit szent eszmé-nyeivel és vigaszaival való nemesítését, a hazafias fel-adatok eme l e g f o n t o s a b b i k á t is elém szabta.

Fölötte j ó l e s ő vigasztalásomra szolgál, hogy e hivatásom t e l j e s í t é s é t m e g k ö n n y í t e n i i g y e k e z e t t a T e -k i n t e t e s T ö r v é n y h a t ó s á g i B i z o t t s á g fen-költ szellemével, m e l y a valláserkölcsi életet fejlesztő eszközök és ténye-zők felkarolását azon m é r t é k b e n ismerte fel nemcsak a székesfőváros, h a n e m édes h a z á n k l e g f o n t o s a b b érde-k é n e érde-k is, amily m é r t é érde-k b e n f e j l ő d ö t t virágzó széérde-kesfő- székesfő-v á r o s u n k székesfő-világszékesfő-várossá.

F o g a d j a a T e k i n t e t e s T ö r v é n y h a t ó s á g i Bizottság ezen hazafias t á m o g a t á s á é r t személyem és l e g j o b b szán-d é k a i m iránt ú g y mostani félszázaszán-dos ü n n e p s é g e m alkal-mából, mint e g y é b k é n t is m i n d i g t a n ú s í t o t t jóindula-t á é r jóindula-t és szíves előzékenységóérjóindula-t legbensőbb hálám kife-jezését, amit i m á b a foglalva, b u z g ó n kérem Istent, hogy m i n d e n m a g y a r n a k szemefónyét, drága székesfőváro-s u n k a t áldja, ó v j a , boldogítszékesfőváro-sa.

B a l a t o n f ü r e d , 1905. m á j u s hó 31-én.

Vaszary Kolos, bibornok herczegprimás,

esztergomi érsek.

A levelet a közgyűlés lelkesen m e g é l j e n e z t e s elhatározta, h o g y j e g y z ő k ö n y v b e iktatja.

Rozsnyó. Főpásztori buzdítás a Sz. I. T. pártoló tagságának terjesztése ügyében. —

E g y éve m u l t el már, h o g y a Szent-István-Társulat ú j alapszabályai n y o m á n az ú g y n e v e z e t t pártoló tag-ságot kebelében életbe l é p t e t t e azon czélból, hogy a n é p szélesebb r é t e g e i t is a m a g a körébe v o n j a s ezzel k a t h o l i k u s m a g y a r n é p ü n k e t meghódítsa azon szellem-n e k , melyet a S z e szellem-n t - I s t v á szellem-n - T á r s u l a t szellem-n a g y szellem-n e v ű alapítói-t ó l örökölalapítói-t s mindezideig h í v e n ápolalapítói-t.

A főt. p a p s á g m e g g y ő z ő d v e , hogy i t t n e m valami irodalmi üzletről, magánvállalatról, nyerészkedésről van szó, hanem egy a m a g y a r k a t h o l i k u s nép érdekében k e z d e m é n y e z e t t akczióról, l e l k e s örömmel v e t t e kezébe a pártoló t a g s á g g y ű j t é s é n e k m u n k á j á t ós í g y sikerült is a lefolyt é v b e n mintegy t i z e n k é t e z e r pártoló tagot toboroznia, mely bíztató e r e d m é n y ugyan, d e az üdvös

czélt tekintve m é g csekély.

B ű n ö s k ö n n y e l m ű s é g v o l n a tehát az elért ered-m é n y n é l ered-m e g á l l a p o d n u n k . Csak akkor k e z d h e t n e az i n t é z m é n y l á t h a t ó e r e d m é n y e k e t felmutatni, h a tagjai-n a k száma l e g a l á b b is megtízszereződtagjai-nék.

Minél veszedelmesebbek az áramlatok, melyek n é p ü n k e t m o s t a n á b a n környékezik, annál k i f o g y h a t a t -l a n a b b n a k , -l a n k a d h a t a t -l a n a b b n a k ke-l-l -lennie a buzga-l o m n a k , mebuzga-lybuzga-lyebuzga-l a n é p e t a S z e n t - I s t v á n - T á r s u buzga-l a t népies tagsága szellemének körébe v o n n i s állandóan magunk-hoz csatolni i g y e k e z z ü n k .

E z a t u d a t késztette a S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t elnökségét arra, h o g y a pártoló tagok számának növe-lése érdekében ú j a b b mozgalmat indítson ; ez a meg-g y ő z ő d é s vezette az e meg-g y h á z h a t ó s á meg-g o k a t , h o meg-g y az üdvös i n t é z m é n y t a főt. p a p s á g n a k körlevólileg a j á n l j á k (lásd a m ú l t évi X I I - i k itteni k ö r l e v é l 2312 száma alatt k ö z z é t e t t felhívást) ; és remélem, ezen meggyőződés és ebből merített lelkesedés fogja sarkalni a f ő t . papságot is, h o g y a t a g g y ű j t é s m u n k á j á b a n lehetőség szerint k ö z r e m ű k ö d j ö n .

190 RELIGIO. LXIV. évi. 1906.

Minden plébánia részére egy taggyüjtő ivet mellé-kelek. K é r e m a főt. lelkész u r a k a t , ne d o b j á k azt k ö z ö n y ö s e n félre, a nélkül, liogy a t a g g y ű j t é s t meg-kisérlenék.

Az í v e k e t aztán kérem a S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t h o z k ö z v e t l e n ü l visszaszármaztatni.

R o z s n y ó , 1905. j u n i u s 1.

Dr. Stephanus Podraczky Vicarius Capítularis.

Bécs, j u n . 8 Belopotoczky Kálmán dr tábori püspök jubileuma. —

Az 1773-ban felállított t á b o r i püspökségben eddig csak k e t t e n részesültek abban a szerencsében, hogy ebben a magas f ő p a p i állásukban 15 évi j u b i l e u m o t ü l h e t t e k . Most a h a r m a d i k eset k ö v e t k e z e t t be. A monarchia h a d e r e j é n e k jelenlegi f ő p á s z t o r a , a papi t u d o -m á n y á r ó l , ékesszólásáról ós apostoli buzgóságáról is-mert püspök iir, nem s a j á t elszántából, h a n e m főleg lelkes tá-bori p a p s á g á n a k kezdeményezéséből főp. m ű k ö d é s é n e k 15-ik é v f o r d u l ó j á t ü n n e p e l t e . B e l o p o t o c z k y K á l m á n t á b o r i p ü s p ö k ú r főp. m ű k ö d é s e példaszerű és korszakot alkotó-nak m o n d h a t ó . N a g y erélylyel r e f o r m á l t a úgyszólva az egész k a t o n a i pasztorácziót. A k a t o n a i p a p o k a t n a g y o n m e g v á l o g a t t a , de társadalmi állásukról és ellátásukról is megfelelő magas színvonalon g o n d o s k o d o t t . N a g y figyel-met f o r d í t o t t a k a t o n a i nevelő-intézetekre s keresztül v i t t e azt, h o g y ezekben az i n t é z e t e k b e n a n ö v e n d é k e k számára minden v a s á r n a p és ü n n e p n a p o n l e g y e n szent mise ós megfelelő vallásos tanítás. A tábori p a p o k vizsgálata, a k a t o n a s á g esküje, vallási oktatása, t e m p l o m b a -j á r á s a , sőt m é g k ó r h á z i ápolása is különös g o n d o s k o d á s

t á r g y a vala a t á b o r i püspök ú r részéről. K e z d e m é n y e -zésére a tisztek n e j e i külön oltáregyesületet alakítottak.

Szóval : B e l o p o t o c z k y püspök n a g y s z a b á s ú v á t e t t e a h a d s e r e g pasztoráczióját. Az ünnepeltetós m é l t á n öltött szokatlan n a g y a r á n y o k a t . Ad. m. a !

Jeruzsálem. Kis Arisztid sz. Fer. r. szentföldi magyar misszionárius levele. —

„ T e k i n t e t e s szerkesztőség ! Alázattal f e l k é r e m a t e k i n t e t e s szerkesztőséget és az összes k a t h o l i k u s és k e r e s z t é n y szellemű lapokat, h o g y szíveskedjenek meg-czáfolni mindazt, amit t á v o z á s o m r ó l a zsidó-liberális lapok írtak. Czáfolatnak elég v o l n a az a k ö r ü l m é n y , h o g y m a g a m k é r t e m magamat szentföldi misszionárius-nak, mely régi vágj^am volt s r e á hivatást éreztem.

A z u t á n , h o g y a szerzet belügyeit ós m a g á n ü g y e i t nem t a r t o z u n k a n a g y nyilvánosság elé vinni. M e g k a p v á n R ó m á b ó l a szentföldi misszióra a kinevezést, a t ö r v é n y -szabta módon l e m o n d t a m h i v a t a l o m r ó l és á t a d t a m utó-d o m n a k a t a r t o m á n y f ő j e l e n l é t é b e n és közreműköutó-désé- közreműködésé-vel. H á t ez is n y o m t a l a n u l eltűnés ? Igaz, nem csaptam z a j t azzal, h o g y misszionárius leszek, a legszűkebb k ö r b e n b ú c s ú z t a m el. U g y hiszem, ez az e l j á r á s egy szerzetesnél indokolva van. N e m is untam m e g a szer-zetesi fegyelmet, hiszen itt k e l e t e n a legszigorúbban t a r t j u k a rend szabályait. Igaz, hogy elfelejtettem távozásomat, szándékomat, elhatározásomat bejelenteni a n e v e z e t t s a j t ó n a k , ez tőlem szarvashiba volt. De a n n y i t mondok, h o g y itt az „ázsiai állapotok" között,

a t ö r ö k , arab, a s z a k a d á r orosz és a zsidó fanatizmus-sal szemben n a g y o b b oltalomban részesülünk, mint a m ű v e l t E u r ó p á b a n , o t t b á n t a t l a n u l n y ú l h a t n a k a szer-zetes ós a pap becsületébe m e g t o r l á s nélkül, mert értik a módját. I g a z á n ázsiai á l l a p o t az, ami Magyar-országon, főleg B u d a p e s t e n v a n , ahol a pap, a szer-zetes folytonos czéltáblája az e l v e t e m ü l t s a j t ó n a k . I t t m é g e g y ferde t e k i n t e t sem m a r a d megtorlás nélkül ! Már m a j d 30 éve annak, hogy a Szentföld zarándokai-n a k zarándokai-n e m volt m a g y a r vezetője, g y ó zarándokai-n t a t ó j a , tolmácsa a Szentföldön.* E r r e vállalkoztam én, elhagyva h a z á m a t s m i n d a z t , ami emberileg még l e k ö t h e t egy szerzetest.

S í m e igy k o m m e n t á l j á k ellenségeink, h o g y nyom-t a l a n u l elnyom-tűnnyom-tem, csak szenzáczió legyen belőle ! Nem is t ö r ő d t e m volna vele, ha s z e n t rendem r e p u t á c z i ó j a és a j ó m e g g y ő z ő d é s ű híveknek a megtévesztéstől való m e g m e n t é s e ezt n e m kívánná. E g y ú t t a l f e l k é r e m a k a t h o l i k u s és k e r e s z t é n y érzelmű lapokat, h o g y jelen s o r a i m n a k a d j a n a k helyet, m e r t sem elfoglaltságom, sem g y e n g e egészségi állapotom — m a j d n e m mindig f o r r ó láz g y ö t ö r — n e m engedi, h o g y v é d e l m e m e t több l a p n a k megírhassam. E g y k e z d ő misszionárius sokkal is j o b b a n le v a n kötve, hogy irodalmi, s a j t ó b e l i polé-m i á k b a bocsátkozhasson. K é r é s e polé-m polé-m e g ú j í t á s a polé-mellett m a r a d t a m a t e k i n t e t e s szerkesztő u r n á k r é g i híve.

P . Kis Arisztid, szentferenczrendi áldozár s szentföldi m a g y a r misszionárius. J e r u z s á l e m , 1905. j u n i u s 4."

F u l d a . Szent Bonifáczius jubileuma. —

Németország, mint n a g y egység, a k e r e s z t é n y czivilizácziót az angolszász e r e d e t ű Y y n f r i e d , utóbb sz. Bonifáczius n e v ű szerzetesnek köszönheti. Leo, a p r o t e s t á n s t ö r t é n e t í r ó ezt m o n d j a Szent Bonifáczius p á r a t l a n érdemeiről : „Mindaz, ami N é m e t o r s z á g b a n u t ó b b politikai, egyházi, szellemi tekintetben kifejlődött, a z o n az alapon f e j l ő d ö t t ki, m e l y e t Bonifáczius t e t t le, az a Bonifáczius, akinek sirját F u l d á b a n n e k ü n k (néme-t e k n e k ) s z e n (néme-t e b b n e k kellene (néme-t a r (néme-t a n i , min(néme-t az izraeli(néme-ták az ő pátriárkáik sirjait t a r t j á k . Mert ő szellemi a t y j a a m i n é p ü n k n e k " . Nem csoda ennélfogva, h o g y Német-o r s z á g kathNémet-olikusai, különösen főpásztNémet-orai, F u l d á b a n t ö b b napra t e r j e d t j u b i l e u m b a n ü n n e p e l t é k n e m z e t ü k n a g y apostolának 1150-ik e m l é k n a p j á t . H á r o m bibor-n o k j e l e bibor-n t meg ezebibor-n a j u b i l e u m o bibor-n : K a t s c h t h a l e r , P r i m a s Germaniae, Salzburgból, F i s c h e r kölni érsek és K o p p boroszlói h g p ü s p ö k , aki innen m e n t B e r l i n b e a császári n á s z r a , vive a p á p a a j á n d é k á t N é m e t o r s z á g jövendő császárnéjának. A nagy n e m z e t i jubileum, — melyen f e l t ű n t a kath. u r a l k o d ó családok távolléte — j u n . 4-ikén k e z d ő d ö t t reggel, kettős szentmisével, b e n t a dómban és k i n t a szabad ég alatt, d é l u t á n szent Bonifácz erek-l y é i n e k ü n n e p é erek-l y e s k ö r m e n e t b e n körüerek-lhordozásávaerek-l és a n a g y diszüléssel, este n a g y s z e r ű kivilágítással, mely a z o n b a n szerencsétlenül v é g z ő d ö t t . A dóm k é t t o r n y a k i g y u l a d t ; az éjszakit sikerült megmenteni, a déli egészen leégett és összeomlott, szerencsére n e m a dóm, h a n e m a tér felé. A híres H o s a n n a - h a r a n g elolvadt, a B o n i f á c z i u s - h a r a n g pedig összetörött. J u n . 4-én K o p p

* Fölöttébb kívánatos, hogy ezentúl állandóan legyen.

A szerk.

RELIGIO. 191 b i b o r n o k pontifikált és K o r ú m trieri püspök m o n d o t t

szentbeszédet. J u n . B-én K a t s c h t h a l e r bibornok ponti-fikált és K e p p l e r r o t t e n b u r g i p ü s p ö k m o n d o t t szent-beszédet. A j u b i l e u m m a l kapcsolatosan a poroszországi p ü s p ö k ö k 7én é r t e k e z l e t e t t a r t o t t a k . A nép N é m e t -ország minden részéből népes z a r á n d o k l a t o k b a n özönlik sz. Bonifáczius sirjához. A n é m e t katholikusok virágzó t á r s a d a l m i életet élnek. A f u l d a i jubileumi diszülésen a v á r o s f ő p o l g á r m e s t e r e volt az első szónok. Öt bocsá-t o bocsá-t bocsá-t a előre a fuldai püspök.

Kóma, j u n . 8. Az eucharistikus kongresszusról. — Az eucharistikus k o n g r e s s z u s o k a t t u d v a l e v ő l e g a mint iró is hires abbé, később m s g r de Sógur alapította.

K é t f é l e ilyen kongresszusokat szokás megkülönböz-t e megkülönböz-t n i : n a g y o k a megkülönböz-t és kisebbekemegkülönböz-t. A n a g y o k s o r r e n d j e ez : 1881. Lilieben, 1882. A v i g n o n b a n , 1883. L i é g e b e n (Belg.), 1885. svajczi F r e i b u r g b a n , 1886. Toulouseban, 1888.

P á r i s b a n , 1890. A n v e r s b e n (Belg.), 1893. J e r u z s á l e m b e n , 1894. Reimsben, 1897. P a r a y l e M o n i a l b a n , 1898. B r u -xellesben (Belg.), 1899. L o u r d e s b a n , 1901. A n g e r s b e n , 1902. N a m u r b a n (Belg.), 1904. A n g o u l ê m e b e n . E z volt a X V - i k . Az ezidei R ó m á b a n a X V I ik n a g y kon-gresszus. A kisebb euchar. kongresszusok s o r r e n d j e : 1891. Nápolyban, 1893. Valenciában (Spany.), 1894.

T u r i n b a n , 1895. Milanóban, 1895. W a s h i n g s t o n b a n (É.-A.-E.-Á.), 1896 L ú g o s b a n (Spany.), 1896. Orvietoban, 1897. Velenczóben, 1899. M a d r a s b a n (E.-Ind.), 1899.

P h i l a d e l p h i á b a n (É.-A.-E.-Á.), 1900. Goaban (E.-Ind.), 1901. S.-Louisban (É.-A.-E.-Á.), 1904. B a n g a l o r e b a n (E.-Ind.), 1904. N e w - Y o r k b a n (É.-A.-E.-Á.), 1904. San-t i a g o b a n (Chile.) V o l San-t összesen kisebb euchar. kon-gresszus 15.

A z ezidei r ó m a i e u c h a r i s t i k u s kongresszus az eddigiektől, melyek franczia j e l l e g ű e k voltak, elütőleg az első egészen nemzetközi euch, kongresszusnak tekinthető, a m e l y e n legtöbben v o l t a k u g y a n a franczia kongresszusi tagok, de e mellett úgyszólván az egész egyház kép-viselve volt, a p á p á v a l és a r ó m a i papsággal élén.

Magyarországot Kanter Károly apát, kir. v á r p a l o t a i plébános, mint a m a g y a r o r s z á g i E u c h . Társ. igazgatója képviselte. Elnöke a k o n g r e s s z u s n a k a p á p a római p ü s p ö k i helytartója, Bespighi b i b o r n o k volt. A kon-gresszust U r u ik m e n n y b e m e n e t e l e n a p j á n (jun. 1-ón) maga X. Pius p á p a n y i t o t t a m e g a S z e n t P é t e r t e m -p l o m b a n a Confessio oltáránál celebrált misével, mely sok r ö v i d í t é s daczára reggeli 10 órától 11 és fél, t e h á t másfél óráig tartott. A kongresszus üléseit a 12 apostol t e m p l o m á b a n t a r t o t t a . I t t h a n g z o t t a k el a szebbnél-szebb, tanulságos, lelkesítő beszédek. Második szerep-lése X . P i u s p á p á n a k a kongresszuson, vasárnap, j u n . 4-én volt. E k k o r f o g a d t a délután a Szent-Péter-tem-p l o m b a n a kongresszus t a g j a i t és a többi zarándokokat, kikhez e g y ü t t v é v e szent-beszédet is intézett. A ben-czósek Anzelm-kollégiuma latin, a görög kollégium n ö v e n d é k e i görög h y m n u s o k a t énekeltek. A kongresszust j u n . 6 á n szintén m a g a X . P i u s p á p a zárta be n a g y -szerű k ö r m e n e t b e n v i v e az Oltáriszentséget a Sixtiná-ból szent P é t e r bazilikájába a p á p a i oltárhoz. I l y e n pápai processio az Oltáriszentsóggel I X . Pius p á p a

In document Religio, 1905. (Pldal 190-197)