— I r t a : dr. Nemethy Gyula. —
A miseruhának, amint ezt a szent áldozat méltó-sága ós fénye megköveteli, tartós és nemes anyagból kell készülnie. Az egydiáz ősrégi szokása és pozitív törvényei a selyem, arany és ezüstszövetek^t fogadták el a casula anyagául. Szóljunk először is a selyemről.
A casulát tiszta, vagy7 egész selyemszövetből kell készíteni ; szegénység esetében megengedi az egyház, hogy félselymet alkalmazzanak, de csak olyat, amely-nek selyemből való láncza a nem selyem vetülóket
egészen eltakarja, úgy hogj- a szövet selyemnek lát-szik. 1 E tétel bizonyítására lássuk a S. R . C. egy decretumát.
3543. Guesnen. et Posnanien.
P e r varia S. R . C. décréta vetitum est, quominus sacra ornamenta ex gossypio vei lana contexta adhibe-a n t u r ; imo ex hobserico opere tadhibe-antum illadhibe-a confici praescribitur. Quum vero n o n omnes Ecclesiae ob redituum defectum eiusmodi paramenia serica sibi comparare valeant, et eadem S. R. C. declarari petiit Em. ac Rr. D u u s Cardinalis Ledochowsky Archiepis-copus Gues. et Posn., an a t t e n t a Ecclesiarum pauper-tate liceat pro ornamentis sacris praeparandis illud adhibere panni genus, quod ex parte externa, et oculis intuentium apparente ex filo serico i n t e g r e con-tegitur, sed h a b e t oper is textilis fulcrumentum im gossypio, lana vel lino ?
E t S. R. C. postquam u o t u m alterius ex Aposto-licarum Caeremoniarum Magistris exquisiunt, referente Secretario, sic declarare rata est : „Attenta Ecclesiarum paupertate, panni genus, de quo in casu pro sacris ornamentis tolerari posse."
Atque ita declaravit et rescripsit.
Die 23. Martii. 1882.2
1 Láncznak nevezzük a szövet azon fonalait, amelyek a szó-vet hosszával párhuzamosan futnak, szó-vetüléknek, amelyek a szöszó-vet hosszirányára merőlegesek. E két rendbeli fonalak összefonódásának módjától függ a szövet minősége.
2 Décréta authentica Congregationis Sacrorum Rituum Romae.
1900. vol. III. p. 127.
134 RELIGIO. L X i V . év f. 1905.
A z o n félselyem szövetek, m e l y e k n é l csak a m i n t a a beleszőtt minta v a n selyemfonálból, az alap ellenben g y a p j ú (Imperiál-szövet) vagy v á s z o n (Serolin) v a g y pláne g y a p o t , nem felelnek meg az egyház szabá-lyainak.
H a már a félselymet is csak t ü r i az egyház, még pedig bizonyos j ó l m e g h a t á r o z o t t föltételek mellett, annál i n k á b b tilt j e l e n l e g legalább m i n d e n közönségesebb, olcsóbb, m i n d e n n a p i b b a n y a g o t . Már csak g y ö n -gesége, feslókenysége miatt is kifejezetten t i l t j a a g y a p o t - c a s u l á k a t . Csak egy d e c r e t u m o t idézünk :
Mutinen. 2769. V. 3. N u m P l a n e t a e , S t o l a e et Manipula possint coníici ex tela linea vei gossypio v u l g o Percallo, coloribus praescriptis tincta aut depicta ?
Ad. V. quod 3. Serventur Rubricae et usus omnium ; quae h u i u s m o d i Casulas n o n a d m i t t u n t .3
N é h á n y évtizeddel ezelőtt m é g a g y a p j ú s z ö v e t b ő l készült casulá-kat sokan m e g e n g e d e t t n e k t e k i n t e t t é k , ma a z o n b a n a S. R . C. több r e n d b e l i , a g y a p j ú s z ö v e t i casulá-kat k i f e j e z e t t e n tilalmazó rendelete u t á n már senki se v i t a t h a t j a ezt. Az első h e l y e n idézett rende-leten kivül idevág m é g a S. R. C. négy más r e n d e l e t e is. Csak a legutolsót idézzük :
3779. L a n d e n . E m u s Dnus socunes B a p t i s t a R o t a E p i s c o p u s L a u d e n , animadvertens in pastorali visi-tatione, quod in pluribus Dioeceseos sibi commissae Ecclesiis sacra p a r a m e n i a et suppellectilia a d h i b e n t u r h a u d liturgicis legibus conformia, quae quid em ob res a n g u s t a s h a u d facile est passim r e n o v a r i ; Sacrae R i t u u m Congregationi insequentia dubia p r o o p p o r t u n a solu-tione humillime subiecit ; nimirum :
D u b i u m I. N u m adhiberi p o s s i n t sacra p a r a m e n i a ex m e r a lana confectas p r o h i b e n d a tarnen ne in poste-r u m e m a n t u poste-r ?
Resp. Ad I. „Negative." I d e v á g még a S. R. C.
egy intelme, m o n i t u m a 1881. j u l . 28., h a t á r o z a t a i : 1877. deczember 18., 1880. április 15. és 1888. deczem-ber 17-ről.4
A selyemszöveteken kivül, melyekről a l á b b még egyszer szó lesz, az egyház m e g e n g e d i az a r a n y - és ezüstszövetek alkalmazását a casula készitésénél. A r a n y -s z ö v e t ű ca-sulát -szabad ha-sználni vörö-s, zöld é-s fehér-selyem casulá-k helyett, mint azt a következő határo-z a t o k b i határo-z o n y i t j á k .
3145. Quadelaxare. Quum E m u s D n u s P e t r u s Espinosa, Archiepiscopus de Quadelaxare penes S. R. C.
humillime sequiens dubium e n o d a n d u m proposuisset ; n i m i r u m : an r e v e r e sacra p a r a m e n t a , cur e maxima saltern ex p a r t e contexta, p r o q u o c ü n q u e colore, excep-tis violaceo et nigro, inservire p o s s i n t ?
S. eadem R . C. in ordinario coetu ad V a t i c a n u m h o d i e r n a die coacta rescribendum c e n s u i t : „Tolerandam
. 3i . h. vol. II. '276. lap.
4 Acta Sanctae Sedis. XIV. 144. Ballerini Pelmieri. Opus Morale. IV. 791. Analecta Ord. Capucin. VI. 102. s végre a közlött idézeti Decret. Auth. Volum III. 239. old.
esse l o c o r u m consuetudinem, relate t a n t u m ad para-m e n t a ex aura c o n t e x t a . "
D i e 28 Apr. 1866.5 A másik h a t á r o z a t a k ö v e t -kező :
3191. Syren. E m u s D n u s J o s e p h u s Maria A l b e r t i E p i s c o p u s Syren. a Sacra R i t u u m Congregatione, inse-q u e n t i u m d u b i o r u m solutionem humillime postulavit, n i m i r u m . . .
D u b i u m IV. P a r a m e n t a coloris fiavi, tum serica, t u m ex auro c o n t e x t a p o s s u n t q u e adhiberi pro albo, viridi, r u b r o , ac violacea, praesertim in Ecclesiis p a u -perioribus, facere n o n valentibus p a r a m e n t a singulorum colorum a R u b r i c a p r a e s c r i p t o r u m ?
Ad IV., Quo ac! p a r a m e n t a coloris flavi ; N e g a -tive quoad p a r a m e n t a ex auro contexta, A f ï i r m a t i v a ; excluso tamen colore violacea.'1
E z ü s t s z ö v e t ü casula használata csak fehérselyem casulá-k h e l y e t t v a n megengedve, mint azt a k ö v e t k e z ő d e c r e t u m m u t a t j a .
3646. P a p i é n . D u b i u m I I I . P o t e s t n e permitti tela a r g e n t e a pro p a r a m e n t i s albi coloris? Ad. I H . A f f i r -m a t i v e .
D i e 20. N o v e m b r i s 1885.7
Az arany ós ezüst;-zövetek alkalmazását az e g y h á z n e m irja elő, csak m e g e n g e d i bizonyos föltételek mel-lett. A m i s e k ö n y v b e n felsorolt öt liturgikus szín k ö z ö t t az a r a n y és ezüst n e m szerepelnek, s igy a m i s e r u h a eszménye liturgikus s z e m p o n t b ó l mégis csak a selyem m i s e r u h a marad. V é l e m é n y ü n k szerint esztétikai szem-p o n t b ó l is ; az arany-eziist, f é n y ü k miatt, díszítésnek valók a r u h á n ós nem alapnak. E g y divatos és világ-hírű m a g y a r f e s t ő8 egyik székesegyházunkban a n n y i r a visszaborzadt azon látványtól, m e l y e t ott egy t e l j e s e n a r a n y s z ö v e t ű o r n á t u s b a öltözött p ü s p ö k i as&istentia n y ú j t o t t , h o g y m e n t e n lemondott a f é n y e s jelenet meg-festéséről, mint k é p t e l e n föladatról. Elviselhetetlen sárga s y m p h o n i a lett volna az egész. A dolog a n n á l szomorúbb, m e r t a kérdéses o r n á t u s 20,000 k o r o n á b a k e r ü l t , melyen l e g n a g y o b b m ű v é s z e t t e l készült o r n á t u s t Î l e h e t e t t volna beszerezni.
A S. R . C. egyenesen m e g t i l t o t t a oly a r a n y és ezüstszövetü m i s e r u h á k használatát, amelyeknek szöve-t é b e üvegszálak v a n n a k belészőve.
2949. A t r e b a t e n .
P a u c i s a b h i n c omnis mos i n v a l u i t in Galliis telas sericas vitreas texendi, quibus vestes Ecclesiastica Sacrificio Missae aliisque divinis officiis inservientes conficiuntur. E a r u m t e x t ú r a ex gossypio aut simili m a t e r i a componitur, cur super imposita sunt filamenta serica et vitrea q u a e aurec certe dici valerent, si ex v i t r o lux auro similima produci p o s s e t ; v i t r u m enim, in filamenta subtilissima redectum inseritur filis sericis eodem fere pacto, quo filamenta aurea vei a r g e n t e a i n s e r u n t u r telis aureis vei a r g e n t e i s n u n c u p a t i s ; vei e t i a m ad m o d u m operis phrygii d i s p o n u n t u r s u p e r
5 Decret. Authens. 1. c. vol. II. pag. 450.
6 i. h. 468. lap.
7 Débret. Auth. i. h. vol. III. pag. 177.
8 László Fülöp.
13. sz. RELIGIO. 135 telam eadem filamenta. Q u u m autem h a e e facili negoti
in minutissimas partes f r a n g i possínt et delabi in Calicen cum probabili pericula valetudinis illius Sacer-dotis, qui has partes cum J e s u Christi sanguine deglu-tiat ; Eminentissimus ac R m u s Dnus Cardinalis Hugo Iiobertus De la Tour d ' A u v e r q u e Lauraquais Episcopus Atrebatensis Sacrae Rituum Congregrationi humillime sequens dubium proposuit erodandum ; nimirum : An licitum sit ad celebrandam Missam ornamentis uti, q u o r u m t e x t ú r a vitrea est mixta auro vel argento ?
Sacre R i t u u m Congregratio, ad quirinales Aedes subscripta die Ordinariis in Comitiis coadunate, audita relatione ab Eminentissimo ac Reverendissimo Dno Cardinali Constantino P a t r i z i Urbis Yicario facta, rituque consideratis iis, quae ab exquisito voto alterius ex Apostolicarum Caeremoniarum Magistris praelo cuso exponuntur, rescribendum censuit : „In n o t o Magistri Caeremoniarum seu Negative, ad propositum, dubium ; proptereaqne praedictis ornamentis uti n o n licero."
Die 11. Sept. 1847. (Vége köv.)
E G Y H Á Z I T U D Ó S Í T Á S O K .
Budapest. Hányszor misézték naponkint a régi egy-házban ? —
Valamelyik csintalan középiskolai kamasz diák akarta zavarba hozni a h i t o k t a t ó j á t s m i u t á n valahol olvashatta, hogy a régi egyházban többször is miséztek n a p o n k i n t — felállt a hittanóra alatt s meginterpellálta a hitoktatót, igaz-e? A kórdós sokkal jelentéktelenebb, hogysem részletesen foglalkoznának vele a theologián s nem csoda, h o g y a hitoktató zavarba j ö t t s azt felelte kamasz diákjának, hogy nem igaz. Ez csak a zsidó napilapok „Különféléinek" a sületlenségei, h o g y ráfog-hassák az egyház papjaira a kapzsiságot.
P e d i g nem ugy van. A régi egyházban tényleg meg volt engedve naponkint a többszöri misézés s az illető hitoktató csodálkozva hallgatta szavaimat, mikor azt mondtam, hogy bizony I I I . Leo pápáról fel van jegyezve, hogy napjában ötször, sőt kétszer is misézett.
K é s ő b b az egyház ezt a misézési engedélyt megszorította olyképen, hogy naponkint csak 3-szor l e g y e n szabad misózni ; II. S á n d o r pápa pedig 1065-ben ezt is redu-kálta egyre, mivel Krisztus U r u n k is csak egyszer szen-v e d e t t s szen-vele az egész szen-világot megszen-váltotta. Azonban m é g ekkor is voltak egyes napok, melyeken többször lehetett misózni, mig végre I I I Incze p á p a egyszers-mindenkorra elrendelte, hogy : excepto festő Nativitatis Domini et casu necessitatis, dietim a P r e s b y t e r o tantum una Missa celebrari possit. (C. 3. X . de celebr. Missae.) Sőt Spanyolországban és Portugáliában m é g 1—2 évtized előtt is minden pap háromszor misézhetett nem csak karácsonykor, hanem h a l o t t a k napján is.
Az illető hitoktató m i n d j á r t helyteleaítette is, hogy a középiskolai szertartási könyvek ezt nem emlí-tik a szent miséről szóló részben, legalább néhány szóval. Hiszen — mondá — ha a régi nyilvános gyónásról esik szó, mely most már sehol sem dívik, m é r t nem hozhatná ezt is fel. Á m nagy külömbség van
oa kettő k ö z ö t t . Mert a nyilvános gj^ónás és b ű n b á n a t rendkívüli f o n t o s ma is a búcsú megértetésénél s magya-rázatánál. H o l o t t a többszöri misézés semmi jelentőség-gel sem bir manapság s csupán mint régi szokás érdekes.
Róma. X. Pius pápa encziklikája a hitoktatásról. — X . P i u s pápának f. h ó 15-én kelt Acerbo nimis kezdetű encziklikája a hitoktatásról a következő érde-kes dolgokat tartalmazza : A körlevél elején megemlé-kezik azon szomorú időkről, melyet az E g y h á z él. A mindenfelé mutatkozó hitetlenségnek t ö b b oka van, melyek közül az egyik az isteni dolgokra vonatkozó tudatlanság. Tudatlanságban vannak nem csupán az egyszerű, szegény emberek, hanem még az egyébként művelt és eszes emberek is a vallást illetőleg. Ignorál-j á k Istent, a világ teremtőIgnorál-jét és kormányzóIgnorál-ját, az Isteni
Ige megtestesülését, a világnak általa való megváltását.
Nem t u d j á k mi a malaszt, mik a szentségek s a szent miseáldozat, melyekkel a malasztot megszerezhetjük.
Nem fogják fel a bűn rútságát, nem t ö r ő d n e k hallha-tatlan lelkükkel, pap nélkül halnak meg.
Mindezen tudatlansággal szemben az emberi aka-r a t n a k vezéaka-raka-re van szüksége, aki jó útaka-ra teaka-relje azt s kioktassa vallásáról s teendőiről. Ez a vezér pedig maga az értelem, m e l y az isteni dolgok helyes ismerete által képes lesz m a j d az eltévelyedett, gyarló emberi akara-t o akara-t jó ú akara-t r a vezeakara-tni. Azérakara-t először az érakara-telmeakara-t kell vallási ismeretekkel kiművelni, ami főkép a hitoktatás feladata s h a ez meg lesz, az akarat is Istenhez fog emelkedni.
Az erkölcsi romlottság, ha a hit világa teljesen ki nem aludt, r e m é n y t n y ú j t a j a v u l á s r a ; de ha a kettő összekapcsolódik, az erkölcsök romlottsága és a hitnek tudatlansága okozta hiánya alig lesz a gyógyulásnak helye és nyitva áll a romlás u t j a .
Azért a lelkipásztornak, a papnak legfontosabb kötelessége a h í v e k e t oktatni, idézi a papi encziklika a tridenti szent zsinatot, mely a lelkipásztorokról intéz-k e d v e intéz-kimondotta, hogy első és legfőbb intéz-kötelességüintéz-k a keresztény n é p e t tanitani. Eczélból m e g h a g y j a nekik a vasár- és ünnepnapokon való hitszónoklatok tartását, valamint az a d v e n t b e n és n a g y b ö j t b e n naponkint, vagy h e t e n k i n t legalább háromszor tartandó tanítást. Ám ugyanazon szent zsinat a gyermekekre vonatkozólag is kötelességévé teszi a lelkipásztoroknak az isteni törvények s a hit elemeinek oktatását. Majd különösen a katekista m ű k ö d é s é t emeli ki, mert hiszen ő csinálja az alapot, amely nélkül hiába akarnánk h á z a t épiteni.
Azért, ahol ezt elhanyagolják, helyre kell állítani ! E czélból a következőket rendeli el: 1. Minden vasárnap és ü n n e p n a p egy órán át t a n i t a n i kell a plébánosnak s általában minden lelkipásztorkodással foglalkozó p a p n a k , a katekizmust leány- és fiúgyerme-k e fiúgyerme-k számára. 2. T ö b b napon át fiúgyerme-készítséfiúgyerme-k őfiúgyerme-ket elő a szent gyónásra és bérmálásra. 3. A n a g y b ö j t minden hétköznapján oktassák az első szent áldozáshoz járuló-k a t . 4. Minden egyes plébánián járuló-kánonszerüleg alapít-sanak egy egyesületet, melynek neve keresztény hit-tanítási kongregáczió. Itt, ahol papszükség van, a
136 RELIGIO. LX1V. évi. 19U5.
plébánosnak a katekezis tartására világi kisegitői lesz-nek. 5. N a g y o b b városokban, ahol egyetemek, közép-iskolák vannak, alapítsanak vallásközép-iskolákat, mely pótolja a hittanitást, melyet esetleg egyik-másik iskoláb a n nem t a r t a n a k . 6. Végül felnőtteknek is kell k a t e -kezist tartani a templomban s négy-öt esztendős idő-közben a hitvallásról, a szentségekről, tízparancsolatról, imádságról s az egyház parancsolatáról szóló egész anyagot ismételjék át.
E hat p o n t u t á n hozzáteszi a körlevél : E z e k e t , Tisztelendő Testvérek, apostoli tekintélyünk erejével
elrendeljük és parancsoljuk.
Végül szivére köti minden lelkipásztornak, h o g y ne csak a szónoklatra, de különösen a katekezisre is lelkiismeretesen készüljön, mert csak igy r e m é l h e t sikert fáradozása után.
Páris. A szeparácziós vita folytatása. —
L a p u n k f. é. 15. számában beszámoltunk IUhot, a jogpárti republikánusok vezérszónokának szerepéről, aki találóan mondta, hogy ez a vita a külföldön n a g y o n fog ártani Francziaország tekintélyének. S valóban igaza van. Már-már komikum számba megy a liberálisok vergődése. V a g y nem nevetséges-e Reveilancl volt protestáns pásztornak beszéde, aki a szeparácziós j a v a s -latot csak azért üdvözli örömmel, m e r t abban eszközt lát u j hitszakadások előidézésére s igy a reform szelleme
úgymond — legyőzi majd a római szellemet. P e d i g Reveillandnak tudnia kellene, h o g y a protestánsok kilencz tizedrésze ellenzi az elkülönítést.
Reveilland abszurd beszédéhez hasonló Barthon volt minister felszólalása. Titkon u g y a n Combes hive, de — miért, miért nem - talán a ministeri tárczák-nál való mellőzése miatt, bárgyuságnak nevezi az egéss vitát, amire maga a javaslat előkészítő bizottságának elnöke, Buisson bevallotta, h o g y : „egyes pontokra nézv9 még nincs tisztában azoknak helyes értelmezésével.
Persze azért B a r t h o n is a végén a javaslat melleit szavazott. S az ilyen eljárás t ö b b szónokot jellemez már eddig. Beszélnek hosszasan a javaslat ellen s a végén vagy mellette szavaznak, v a g y a legjobb eset-ben, ellenjavaslatukat visszavonják. Sőt már ellenpeticzióról is szó volt s 1180 peticziót már be is n y ú j tottak a j a v a s l a t ellen, ám kevés eredménnyel. E g y e -sek már nem is a javaslat ellen foglalnak állást, csupán enyhíteni a k a r j á k azt s még ez sem sikerül nekik. Igy például Delcassé és B e r r y képviselők csak annyit kér-tek, hogy legalább a szegény községek kultusz kiadásait
fedezze az állam ; hiszen színházakat subvenczionál-nak, miért nem tehetnék ezt is meg. De 108 szótöbb-séggel erről sem akarnak hallani. Természetes, hogy a többség a radikálisokból kerül ki, akik még a húsvéti szünidőről is lemondtak, csakhogy a szeparácziós vitát május közepéig befejezhessék. Szóval most m á r bizo-nyosra vehető, hogy a szeparácziós javaslatból t ö r v é n y lesz s talán éppen ez fogja majd a franczia katholiku-sokat intenzivebb összetartásra s együttműködésre buzdítani, akárcsak nálunk a politikai pártokat a liberá-lis politika túlkapása.
V E G Y E S E K .
— A herezegprimás aranymiséje czimen lapunk f. év 15. számában megemlékeztünk Boltizár József püspök lelkes körleveléről, mely ünneplésre buzdította a híveket. a biboros-herczegprimás kitér e nyilvános ünnepeltetés elől, mely szándékát levélileg közölte
érsekhelynökével. L e v e l é b e n hálával veszi tudomásul Boltizár püspök intézkedését aranymiséje alkalmából s abbeli ó h a j á t fejezi ki, v a j h a mint a t y a családja k ö r é ben, szeretett papságától s híveitől környezve, r e b e g -hetné el a Te Deumot, ám az ó h a j nem valósulhat, mert — mint a herezegprimás irja — „Spiritus quidem p r o m t u s est, caro a n t e m infirma. N a g y o n is érzem testi gyengeségemet, mely az ünnepség fáradalmait elviselni képes nem lenne. Ez okból aldozópapságom jubileumát csendes visszavomdtságban óhajtom megülni. A levél v é g é n jóindulatáról biztosítja a jubiláns f ő p a p papjait. Boltizár püspök e hozzá i n t é z e t t legkegyesebb levelet most közzé teszi ama m e g j e g y z é s keretében, hogy m ú l t k o r i intézkedéseit a templomi s iskolai ünnepségekre v o n a t -kozólag azért f e n t a r t j a . A herczegprimásnak Boltizár püspökhöz intézett eme sorai a I X . számú körlevélhez v a n n a k csatolva, m e l y körlevél a főegyházmegyei p é n z t á r számadásain kivül csupán a vízszabályozási költségek fedezéséről szóló vallás- és közoktatásügyi minister rendeletét közli, valamint a tábori p a p s á g számára írt kézikönyvet és Sarmaságh Gézának, „a család, egyház állam, jogai ós kötelességei a t a n í t á s és nevelés terén" cz. m ű v e k a t ajánlja.
— Házassági elválások Amerikában. Az amerikai hitetlenségre, erkölcsi fogyatkozásra megdöbbentő sta-tisztikát közöl a „Magyarok Vasárnapja.-' E szerint 1901-ben az Egyesült-Államokban minden 11-dik házas-ságra esik egy elválás. Pl. Los Angelasban, San Franciscóban, Indianapolisban, Seattleban a j e l z e t t évben minden ötödik házasság bomlott fel. Clevelandban minden hetedik házaspár válik el ; ezek között sajnos, m a g y a r o k is v a n n a k . Legkedvezőbb még az arány New-Yorkban, hol csak minden 40-ik házasságnak válás a vége. Persze a g y a k o r i elválás n e m csoda, ha tekin-tetbe vesszük, hogy a bölcs biró elég válóoknak t a r t j a azt is, amikor a férfinak nem izlik a felesége által készített fánk s arczát fintorgatja emiatt. Az ideges nő erre annyira felizgul, hogy belebetegszik és — válik.
A „Magyarok Vasárnapja1 1 szerint ez az eset m e g t ö r -tént San-Franciscóban . . .
— Reformtervek. Ilyen s hasonló czimekkel egyes napilapok is foglalkoztak azzal a kis füzettel, melyet állítólag X . P i u s pápa a d a t o t t ki. Azonban egy t e k i n t e t a füzet tartalmába, minden judiciummal biró embert meggyőz e nevetséges állítás valótlanságáról.
A f ü z e t szerint az egész katholikus világnak u g y egy-házi, mint diplomácziai beosztása megváltoznék ; a bíbornoki testülettől kezdve le egészen a szeminá-riumokig mindenütt hatalmas reformok létesülnének.
E g y másik f ü z e t k é r ő l is rebesgettek egyes lapok.
E s z e r i n t a római k é r d é s t ugy kellene megoldani, hogy a római katholikusoknak meg kellene vásárolni Palesz-t i n á Palesz-t s azPalesz-t a p á p á n a k ajándékozni. A Daily Express szerint ez a f ü z e t k e is a pápa sugalmazására íródott.
Már ebből is látszik, mily kevés hitelt érdemel az a másik füzet, ha m i n d k e t t ő titkos szerzőjéül X . Pius p á p á t r á n t j á k elő.
— Csajka Ernő dr., az esztergomi szeminárium pastoralis tanára f. hó 20-án reggel 6 órakor a szakol-czai irgalmasrendű kórházban meghalt. Temetésén az esztergomi szemináriumot Horváth Ferencz dr. kanonok, kormányzó és Babura László dr. praefectus képviselték.
Főszerkesztő: B r e z n a y B é l a dr.
e. i. sz. felelős a
Segédszerkesztő : Valuicsek Béla.
Tulajdonos és kiadó : B r e z n a y B é l a dr, k. m. t. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1905. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
Megjelenik e lap 1905. § kezdetétől hetenként 1 egyszer r c s ü t ö r t ö k ö n . =
Elöfzetcsi díj : \ egész évre helyben s j postakiildéssel 10 kor. I Szerkesztő laká-a : =