E g y i k szentség kiszolgáltatásánál sincs oly n a g y eltérés az egyes e g y h á z m e g y é k rituáléjában, m i n t épen a h á z a s s á g szentségénél. E s z t e r g o m f ő e g y h á z m e g y é b e n t u d v a l e v ő l e g a házasfelek által m o n d a n d ó esküforma a s z e r t a r t á s legvégén van ; ám v a n n a k oly egyházme-g y é k is. hol az e s k ü t a leegyházme-gelején m o n d j á k . S amennyi-ben szentbeszéddel tartatik, azt is vagy a kezdetén, k ö z e p é n (a gyűrűváltásnál), vagy a végén szokás t a r t a n i .
P r a k t i k u s oldala lehet u g y a n , hogy valaki a j e g y e -sekhez intézett s z a v a i t a h á z a s s á g szertartása előtt m o n d j a el, mert l e g a l á b b d i s p o n á l j a őket a szentség
13. sz. RELIGIO. 141 méltó felvételéhez. Ám ha meggondoljuk, hogy a
leg-több beszéd inkább a házastársi kötelmekről szól, mint a lelkileg méltó előkészületről (eltekintve attól, hogy ez iránt a legtöbb esetben előzőleg is oktatásban ré-szesülnek), t é n y l e g még sem czólszerü a szentbeszédet a szertartások előtt tartani. Annak sincs sok értelme, hogy a gyűrücserénél m o n d j a az eskető p a p beszédét s nem a végén, miután érzelmi szempontból a jegyesek az eskünél a l e g m e g h a t o t t a b b a k s következésképen — ha csak egyszer intéz a p a p beszédet a házasfelekhez, legjobb azt a szertartások végén tenni, hogy annak be-hatása alatt távozzanak.
Ami az ilyen szentbeszéd (sermones epithalamiei) t a r t a m á t s alakiságát illeti, soha ne legyen az 10 — 15 percznél tovább tartó és szóljon a házastársak kötel-meiről (kölcsönös szeretetről, egyetértésről, békességről, egymás megbecsüléséről, lutvestársi hűségről, szüleik i r á n t való további ragaszkodásról, s ami a l e g f o n t o s a b b I s t e n iránt való kötelességükről, melyből mint forrásból, származnak mind e tulajdonságok, mert a tartós szere-tet, egyetértés, megbecsülés, h ű s é g stb. csupán vallásos léleknek kisugárzásai lehetnek. Meg kell jelölni röviden az eszközöket is, amelyek segítségével e j ó tulajdon-ságok állandósíthatok. V a g y — ha a rendelkezésre álló rövid idő ezt nem engedné, kiemelheti a szónok külön a férfi s külön a nő kötelmeit egymás iránt
Végül megemlékezve esetleg a szülőkről is, Isten oltalmába ajálja őket s áldását kéri szent f r i g y ü k r e .
Nem t u d j u k , mily stádiumban van az esztergom1
u j rituálé ügye, de ebben is kívánatos lenne, hogy a régi rituáléban levő allokuczió teljesen kihagyassék s helyébe tartalmasabb s csupán egy beszéd kerüljön>
az esküforma után. Az e g y ö n t e t ű s é g mindig j ó hatással v a n a hívekre s a vendégpapok funkczióját is meg-könnyíti, akik igy nem lesznek kénytelenek a sekres-tyésektől kérdezősködni a helyi szokások felől
E G Y H Á Z I T U D Ó S Í T Á S O K .
Budapest. A franczia szep.irdcziós javaslat. — A franczia egyház és állam szétválasztására vonat-kozó törvényjavaslat eddigi tárgyalásairól lapunk f. évi 15. és 17-ki számaiban számoltunk be részletesen ; a következő sorokban magát a t ö r v é n y j a v a s l a t o t hozzuk főbb pontok szerint, hogy olvasóink a maga egészében lássák a radikálisok törekvését s annál nagyobb figyelem-mel kisérhessék az egyes paragrafusok tárgyalását. Az egész szétválasztási javaslat n é g y szakaszra oszlik s összesen 32 p a r a g r a f u s a van. Az első szakasz c z i m e:
Alapelvek s m i n t e g y átmenetet csinál az eddigi viszo-nyok s a javaslat, illetve elfogadandó t ö r v é n y után életbelépő viszonyok között. A második szakasz a kultuszépületeket tárgyalja. A 3. szakasz a kultusz-egyesületekről szól s végül a 4. szakasz rK u l t u s z h a t ó -ság" (rendőrség) czimen arról intézkedik, hol kell
bejelenteni az esetlegesen t a r t a n d ó körmeneteket) kitől kell erre engedélyt kérni stb.
A következőkben tehát csak főbb vonásokban, a fontosabb p a r a g r a f u s o k a t a k a r j u k olvasóinkkal megis-m e r t e t n i :
I. Alapelvelc.
1. §. Az állam nem ismer és nem fizet kultust.
A bevett vallásfelekezetek nyilvános épületei megszűn-n e k a 3. §. követelmémegszűn-nyeimegszűn-nek tekimegszűn-ntetbevételével. A törvény életbeléptetése után az állam s a departemen-t e k köldepartemen-tségvedepartemen-tésében a kuldepartemen-tusnak összes departemen-tédepartemen-telei departemen- töröl-tetnek. 2. §. A vallásgyakorlat szabad oly megszorítá-sokkal, melyek a rend f e n t a r t á s a érdekében szüksége-sek. 3. §. Az egyes egyházak intézményei egyelőre t o v á b b funkcionálnak bizonyos határidőig. 4. §. 1 év leforgása alatt az emberek, templomok, egyháztanácsok kötelesek a k ö z v a g y o n t átadni a kultus fentartására alakított egyesületeknek. Á m d e az államtól adományo-zott vagyon az államra száll vissza. 5. §. Ha valamely egyházi intézmény nem tesz e tekintetben eleget köte-lességének, az átadást a p r e f e k t u s fogja eszközölni.
6. §. Ha valamely egyesület feloszlik, kötelessége ezen k ö z v a g y o n t a h a t á r , illetőleg szomszédegyesületnek átadni. Véleménykülönbségek esetében a döntés az illető arrondissement tribunálja kezében van. 7. §. Az állam-tól fizetett papok életük végéig n y u g d i j a t élveznek az államtól, melytől aszerint, h o g y már husz vagy har-mincz évig szolgálnak, évi fizetésüknek vagy felét, vagy egyharmadát fogják kapni. A n y u g d í j nem lehet keve-sebb 400 franknál s nem lehet 1200 f r a n k n á l több.
Azon papok, kiknek szolgálati évük meg nem haladja a húszat, óvenkint 400 frankot kapnak. Ezen nyugdijak át n e m ruházhatók s be nem szüntethetők, kivétel az az eset, midőn az illető súlyos, megbecstelenítő bünt követ el.
I I . A hűtusépületelcről.
9. §. A templomok, székesegyházak, kápolnák, zsinagógák, érseki és püspöki paloták, lelkószlakóházak és szemináriumok minden ingó és ingatlan vagyonúk-kal, melyek a k o n k o r d á t u m megkötése előtt a kultus-hoz tartoztak, az állam v a g y o n á t teszik s ezek a köz-ségektől 2 évre az egyházaknak rendelkezésére bocsá-t a n d ó k . Ugyanez vonabocsá-tkozik azon épülebocsá-tekre is, melyek a konkordátum megkötése u t á n építettek. A két év leteltével az egyházak bórbevehetik az épületeket, ám-de legfeljebb 10 évre. Az épületekért fizetendő bér nem haladhatja m e g az illető intézet évi jövedelmének 10 százalékát. A bérlet felújítása csupán a két utolsó esztendőben t ö r t é n h e t i k . A j a v i t á s i költségek az egye-sületeket terhelik, valamint az egyesületek kötelessége az épületeket tüz ellen biztositani. H a ezen rendeletek nem t a r t a t n a k be, a szerződés semmissé lesz. A bérlő egyesületek az állammal szemben nem használhatják a Code Civile 1720-ik rendelkezését. 10. §. Azon nyil-vános épületek, melyek egyházi intézetek birtokában voltak, az összes ingóságokkal együtt az egyesület b i r t o k á b a mennek. 11. §. A középületek ingóságai 3 év leforgása alatt az állam számára foglaltatnak le azon t á r g y a k kivételével, melyek művészettörténeti értékkel bírnak. Ennek megítélése a nevelésügy és a szépművé-szetek ministereire tartozik. Azon immobiliák és ingó-t á r g y a k , melyek ezen ingó-törvény alapján az egyesüleingó-tek v a g y o n k ö r é b e tartoznak, ép oly feltételek mellett osztályoztatnak, m i n t a nyilvános épületek. A felesle-get tekintve, fennmarad az 1887. évi törvény.
142 RELIGIO. L X i V . év f. 1905.
I I I . A kultusegyesületelcről.
12. A kultusegyesületek az 1901. juliusi tör-vények alá tartoznak. 13. g. Az egyesületek kizárólag a kultusért v a n n a k . Az egyesületek ugy gyűjtéssel, mint fizetések felvevésével szerezhetik be a szükséges költségeket. Az államtól semmi körülmények között sem k a p h a t n a k segélyt. 14. §. Ezen egyesületek olyan társulatokat alkothatnak, melyeknek formái az :901-dik évi dekretum 7-dik fejezetében foglaltatnak, t. i.
melyeknek egy központi igazgatóságuk van. Mindazon-által oly társulatok, melyek több mint tiz départe-ment s-ra t e r j e d n e k , nem k a p h a t n a k jogi személyt.
15. §. Az egyesületek értékpapírjai a tulajdonosok nevére kiállított papírokban fektetendök be. Az össz-nyereség nem h a l a d h a t j a meg azon összegek évi átla-gait, melyek az utolsó öt évben a kultus kiadásainak fedezésére szolgáltak. 16. §. 16 f r a n k t ó l 100 frankig t e r j e d ő pénzbirságra vagy 6 naptól 3 hóig terjedő fegyházra ítéltetnek azon társulatok vezetői és igaz-gatói, kik a 12., 13., 14., 15. §-kat megszegték.
IV. Kultusrtndőrség.
17. § Vala.mely kultus ünneplését czélzó össze-jövetel csak a b b a n az esetben t a r t h a t ó meg, ha előző-leg a hatóságnál bejelentetett és ha a helyiségbemon-datik, ahol a gyűlést meg a k a r j á k tartani. 18. §.
Tilos oly helyiségekben politikai gyűléseket tartani, m e l y e k valamely kultus gyakorlására vannak szánva.
19. §. K ö r m e n e t e k megtartásához a községi előljáró engedélye szükséges. 20. §. Tilos vallásos képet, nyilvános helyeken vagy épületeken alkalmazni, kivéve, melyek a kultuséi, azonkívül muzeumokban és kiállí-tásokon. 21. § Ezen paragrafusok megszegése közönséges r e n d ő r i büntetések alá ésnek. 29. §. A 403.
b ü n t e t ő k ö n y v i paragrafus minden eshetőségre alkal-mazható, melyben e törvény büntetést ir elő. 30. §.
Az egyházi szövetkezetek az 1901. jul. 1. törvényeknek alárendeltetnek. 31. §. Jelen t ö r v é n y kibocsátása után 3 hónappal külön törvény fog rendelkezni e törvény életbeléptetése ügyében. 32. Minden kultus ügyben eddig hozott törvény érvénytelenittetik, különösen, amelyek szelleme a törvénnyel ellenkezik. I g y különö-sen érvényét veszíti: 1. A 18. germinalról szóló tör-vény. 2. Az 1852-iki dekretum (a protestáns kultusról.) 3. Az 1808-iki dekretum, mely az izraelita kultust szabályozza. 4. Az 1812-ik évi dekretum, valamint 1859. év márczius havában kibocsátott rendelet. 5. A b ü n t e t ő t ö r v é n y k ö n y v 201—264. terjedő paragrafusai.
6. 1884-diki t ö r v é n y 100. és 101-ik paragrafusai.
P á r i s . A szeparáczió elvi elhatározása, u g y látszik m é g sem oly teljes sikere a radikálisok egyházellenes politikájának, mint remélték Még pár n a p j a Jaurès az egész javaslat húsvét előtt való elfogadását sürgette.
F u r c s a , ha a szoczialisf a-vezér tüzes czikkei után n é h á n y n a p p a l azt halljuk Briand előadótól, hogy ami az 1. szakasz ismeretes megváltoztatását illeti, annak helyességéu mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy a franczia törvényhozásnak nem lehet czélja az egy-házat „megmásítani- 1. Igaza van a République
FruncaUe-nak, ha ezt az ellentétet konstatálva az vhomaisu-naki a k a t h o l i k u s f a l ó k n a k debacle j á r ó i beszél. A 4. szakasz megváltoztatása az egyház érdekeit véleménye szerint oly hathatósan t á m o g a t j a , hogy a börzezsidók szabad-kőmives újságírója, La/erre már attól tart, h o g y az egyházirtás aeore-jét ezek után tiz évvel ú j r a kell kezdeni. Ranc, a Dreyfus-párti szenátor nemcsak a hierarchiának, h a n e m az egyház vagyonának és dog-máinak védelmét látja a r e f o r m á l t paragrafusban.
Clemenceau vigasztalhatatlan, amiért a franczia egyház előreláthatólag még tovább is élni fog és a szoczialista Gerault-Ri chord azon mulat a Petite République-ben, h o g y az egyház radikális ellenségei, hogy siratják, hogy nem ők lesznek csalhatatlan pápái a kultuszegyesületek o r t h o J o x i á j á n a k . A logika, melynek Jaurès és Briand kénytelenül engedtek, még nem h a t o l t bizonyos szabad-sághősök obskuritására. A legfájdalmasabb persze az, h o g y a Szentatya, akiről radikális körökben azt hitték talán, hogy feliratban kéri a többség jóindulatát, nagyon n y u g o d t a n szemléli a történőket. Jaspar kanonok a Croix du Nord-ban közli a pápa nyilatkozatait, melyek-ből árnyékát sem lehet kiolvasni a remélt kétségbe-esésnek. A pápa általában m é g mindig megfigyelő álláspontot foglal el. Tekintve, hogy a szeparáczió létesítése körül m á r eddig is mily lényeges változások m e n t e k végbe, a csendes megfigyelés egyelőre tényleg czélszerünek bizonyult. (Alk.)
K A T H . E G Y E S Ü L E T I É L E T é s
K Ö Z T E V É K E N Y S É G .
Keresztényszocziálisok közgyűlése.
A Keresztény Szocziális Egyesületek Országos Szövetsége m u l t hó 29-ón este t a r t o t t a végleges alakuló közgyűlését Giéssiv in Sándor kanonok, országgyűlési képviselő elnöklete mellett.
A közgyűlés első tárgya a tisztikar ós az egyes bizottságok megválasztása volt. Elnökké egyhangú lel-kesedéssel Giesswein Sándor dr, társelnökké Szalánezy Andor, alelnökökké Nagy Emil dr és Herényi J e n ő dr,
f ő t i t k á r r á Lakatos Géza dr, titkárrá Huszár Károly, főjegyzővé Antóny Béla, j e g y z ő v é Kozma Ferencz, pénztárossá Krywald Ottó, ellenőrökké Hencz Károly dr, Morva Rezső, Pajlóger A n t a l ós Lincz Rezső ; a végrehajtó-bizottságba : Giesswein Sándor dr, Szalánezy Andor, N a g y E m i l dr, Lakatos Géza dr, Huszár Károly, A n t ó n y Béla, Kozma Ferencz, Krywald Ottó dr, Hencz Károly, Morva Rezső, P a j l ó g e r Antal, Lincz Rezső, Haller István, Tillmann Béla dr, Ernszt Sándor dr, P r o h á s z k a Ottokár, Geöcze Sarolta, Huszár János, Kaitfmann Károly, Gramantik Ágost, L á n g Antal, G r u n d m a n n Emil dr, Tanády Béla, Sándorfi Ede, Pősz József és Szentiványi Károly ; a lapbizottságba : dr Giesswein Sándor, dr Lakatos Géza, Szalánezy Andor, Haller István, Morva Rezső, dr Tanády Béla, Tillmann Béla, F r ü c h t l Ede, P a j l ó g e r Antal, F á b i á n J á n o s és G r u n d m a n n Emil választattak meg.
Giesswein Sándor elnök ezután azt az örvendetes j e l e n t é s t t e r j e s z t e t t e a közgyűlés elé, hogy egy
nagy-18. sz. RELIGIO. Í43 lelkű adakozó az „Tgaz Szó" kauciójára szükséges összeget
kegyes volt kölcsönképpen letenni s igy az „Igaz Szó" leg-közelebbi száma már mint politikai hetilap f o g j a a keresztény szocziális eszméket szolgálni.
Az „ I g a z S:óu kaueziója kölcsönónek visszafize-tésére az „Alkotmány" felhivása folytán eddig a követ-kezők adakoztak : A budapesti központi szeminárium n ö v e n d é k p a p s á g a 500 kor., Jarabek József aranyos-marótlii káplán 10 kor., Réoay Tibor (Kalocsa) 10 kor., a székesfehérvári növendékpopság 20 k o r o n á t A derék adományozóknak a szövetségtanács e g y h a n g ú lelkese-déssel hálás köszönetet szavazott és elhatározta, hogy a g y ű j t é s t tovább folytatja, mig az egész 12.000 korona kaucziókölcsönt le nem törleszti és az adományokat hir-lapilag nyugtázza. Az r Alkotmány"-nak külön is köszö-netet szavazott az ügy szives támogatásáért
Végül Lakatos Géza a keresztény szocziális moz-galom fő irányelveit tartalmazó előadói javaslatot ter-j e s z t e t t e elő, melyet t ö b b felszólalás u t á n a szövetség-tanács egyhangúlag elfogadott ós kimondotta, hogy a kisemberek országos szervezetét keresztény szocziális alapon ezentúl fokozott mértékben folytatja, amihez mi csak a legteljesebb sikert k i v á n h a t j u k .
I R O D A L O M
— Felhívás a következő mű szives megrendelésére.
„A család, egyház, állam jogai és kötelességei a tanítás és nevelés t e r é n . A budapesti kir. t u d o m á n y -egyetem hittani karától a Horváth-alapból 2000 koro-nával j u t a l m a z o t t pályamű. Irta Sarmaságh Géza.
I . kötet (kb. 500 n y o m t a t o t t lap). 1. A család jogai és kötelességei a tanitás terén. 2. Az egyház
fogai és kötelességei a tanitás és nevelés terén.
II. k ö t e t (kb. 500 lap.) Az állam j o g a i és köteles-ségei a tanitás és nevelés terén. A k é t nagy kötetnek ára fűzve H korona (bérmentve 6 kor. 50 fill.).
Az emberi élet s ebben minden fontos érdek leg-első kérdését öleli föl e m u n k a ; azt a kérdést, kinek van j o g a a gyermeket a tanítás-nevelés, az iskola által a saját k é p é r e nevelni föl s lelkébe a saját eszméit, érzelmeit s életirányát ültetni.
Az iskola-jog rendszere hazai irodalmunkban m é g nincsen egészen kifejtve. Jelentek m e g ugyan egyes kisebb tanulmányok, czikkek, — de olyan munka, m i n t a f e n t czimzett, amely illetékes bírálat szerint „az iskolakérdést összes vonatkozásaiban a leh' tő legszéle-sebb alapon és keretek közt valóságos hivatottsággal t á r g y a l j a ; az ide vonatkozó hazai és külföldi irodalmat a kitűzött tétel minél alaposabb kifejtésére és megvilá-gosítására felhasználja ; a kérdést szabatosan alakított tételekben a dolog mélyéreható bölcséleti felfogással rendszerben feldolgozva a részletekig kifejti, minden oldalról megvilágítja; ügyesen csoportositott bizonyíté-kok és adatok egész halmazával v i t a t j a be s ahol csak szükséges, kimerítően czáfolja az ellenvetéseket és érve-k e t " — m é g nem j e l e n t meg. A pályázat érve-kitűzésével ennek a hiánynak pótlását ó h a j t o t t a a tudományos egyetem hittanikara is, s hogy a fentnevezett mű m e g is felel czéljának, igazolja a m. t. k a r n a k ítélete.
A m ű n e k azonban, amellett, hogy benne az iskola-kérdésre vonatkozólag az iskolák mindegyik f a j á r a minden tényező megtalálja a részletesen kifejtett érvek egész halmazát, melyekkel jogait bármely támadással szemben megvédheti, a lelkészekre, a tanítókra, az olvasókörök, egyesületek vezetőit e, az élet fontosabb kérdéseivel foglalkozókra nézve más gyakorlati
használ-hatósága is van. Azonkívül ugyanis, hogy -— „az egész mű egyházias irányánál fogva is a ker. iskola, a ker.
szelleműoktatás lelkes apologiája, — egyes részletei is tárgyaik különfélesége szerint mindmegannyi terjedel-mes bölcseleti, apologetikai, paedagogiai, házasságiam, ker államtudományi, közigazgatási, vagyon- ós család-jogi értekezések, melyek bár az egésznek szerves részei, másrészt különvéve is értékes önálló egészet képező érdekes tanulmányok és a ma annyira divatos felolva-sások egész cziklusaira bőséges anyagot szolgáltatnak."
Tisztelettel felkérem azért a vallásos iskola min-den barátait, legyrenek kegyesek művemet a fontos czél érdekében a püspöki, plébániai, iskolai, intézeti, egye-sületi könyvtáraik számára megrendelni vagy nagy-becsű támogatásukkal közreműködni, hogy az megren-deltessék.
Végre mély tisztelettel kérem a szives megrende-lést vagy előfizetést tájékoztatásom v é g e t t mielőbb megtenni, mivel ily nagy költséggel járó munkából sok fölösleges példány nem nyomtatható, második kiadása is alig remélhető, pár hó múlva történő megjelenése után pedig a mű bolti ára a 6 koronánál magasabbra lesz emelve. Nyitrán, 1905. márczius 15-én. Mély tisz-telettel Sarmaságh Géza, sz.-széki ülnök, főgimnáziumi rendes tanár.
Az ember eredése faji egysége és kora. I r t a : Platz Bonifácz dr ciszterci rendű áldozópap, a Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagja. E czimmel jelent meg a Szent-István-Társulat kiadásában egy 346 oldalra terjedő érdekes munka, amlynek ára nagy terjedelme daczára is csak 5 korona.
Érdekkel v e t t ü k kezünkbe Platz dr nagy tanulmányra valló művét, mely az ember eredósóről, f a j i egységéről ós koráról szól s ez annyival is természetesebb, mert hiszen m i n k e t minden érdekel, ami az emberben van, vele történik, vele kapcsolatos. Hiszen a földnek élete csak az ember által tökéletes, ki a teremtés koronája, és az ember m u n k á j a által fejlődik és halad csupán. Első részében az evoluezió t a r t h a t a t l a n s á g á t bizonyítja s egy Virchowra, Häckelre hivatkozik szerző, kik szin-tén lehetetlenségnek t a r t o t t á k az ember eredetét az evoluczióval megállapítani. Platz dr. tisztán természet-rajzi szempontból szól az ember eredósóről, a meta-fizikai kérdést mellőzi. Emellett óriási előnye a könyv-nek, hogy az ember eredéséről szóló összes tanokat szembeállítja egymással s ezekből kifolyólag czáfolja a majom elmélet abszurd voltát. F i g y e l e m r e méltó képet találunk e műben az összes ősi népek kultur életéről. Behatóan tájékozódunk a beszédről, s az ösz-szes nyelveknek rokonsági kötelékéről, mely rokonság egy ősi nyelvet tételez fel. Végül megerősíti azt az ismert felfogást, hogy az emberiség elszaporodására öt-hat ezer esztendőt Krisztusig elegendőnek t a r t h a t u n k .
Megjegyzendő, hogy e mű, már a második kiadást érte meg, azonban e második kiadás terjedelmesebb, az elsőnél s a legújabb vizsgálatok eredményeit is magában foglalja. Ezenkívül gazdagon van illusztrálva.
Az első kiadás, mely húsz óv előtt j e l e n t meg, már négy n é m e t és egy lengyel kiadást ért meg. A magyar második kiadás csak most húsz óv u t á n látott nap-világot, ami mindenesetre jellemző magyar viszonyainkra.
KÉPES MAGYAR FOLYÓIRAT AMERIKÁBAN.
Amerikában évről-évre növekvőben van a magyar-ság és erősödését legjobban bizonyítj 8> 8IZ à körül-mény, h o g y az amerikai magyar sajtó mindnagyobb teret foglal el. A mai posta meghozta a távoli tenge-ren túlról az amerikai magyar társadalom képes folyó-iratát, a kéthetenkint megjelenő „Uj Világ"-ot, a mely-nek kiadótulajdonosa SOLYMOSSY O L I V É R , a Dél-magyar Telepítési Jiigyesület elnöke, szerkesztője pedig N É M E T H P É T E R , az ismertnevű magyar hirlapiró, a
144 RELIGIO. L X l V . évi. 1905.
ki főleg az Uránia-szinháznak irt kitűnő darabjaival t e t t e ismertté n e v é t . Meglepetve lapozgatjuk az u j amerikai képes m a g y a r lapot. Szines czímborítékja tiszta magyar stylus és az egész kiállítása r e m e k e a nyomdaművészetnek. Az első oldalon Petőfi Sándor arczképét hozza, t o v á b b á Vecsey Ferikéről, Roosevelt Tivadarról látunk b e n n e képeket és élénk tollal megirt czikkeket. Silzonyi Miklós n e g y v e n t a g u világjáró gyermekzenekaráról vannak ügyes képei, több képen pedig honfitársainkét látjuk, a m i n t Amerika dúsan termő rónaságain alkalmas földet keresnek településre.
A st.-louisi világkiállítás bezárásáról irt Németh P é t e r ügyesen illusztrált czikket, ezenkívül képben ós írásban m u t a t j a be Hagenbeck csodaállatát, a kék arczu mandrilt. Az „ U j Világ" melléklete az „Amerikai Magyar F a r m e r " nemcsak Amerikában, de E u r ó p á b a n is közérdeklődésre számíthat. Előfizetési ára 10 korona ú j é v i g és megrendelhető „Uj Világ" St.-Louis, Mo.
Box 1385 czímen.
V E G Y E S E K .
A budapesti esperesi kerület papságának mult hó '27-én, csütörtökön délután 5 órakor volt a köz-ponti szemináriumban a tavaszi koronája, dr. Ott Ádám esperes elnöklete alatt. Az ülés elején elhatározták a jelenlevők dr. Ott indítványára, h o g y a jubiláló
herczeg-primást feliratilag üdvözlik. U t á n a König Gusztáv plébános papi szanatórium felállítását ajánlotta ; a ter-vezet elkészítésére K ö n i g plébános dr. Ott esperessel bízatott meg. Majd elnök jelenté, h o g y Kanovics püspök, főesperes lemondott ezen tisztjéről, u t á n a Stieber a p á t o t iidvözlé abból az alkalomból, hogy a király a vaskorona renddel tüntette ki, valamint Nemes apátot, kit a pápa praelatussá tett. Bundala dr. jegyző indítványozza, hogy t e g y e n a kerületi papság lépést aziránt, hogy akik egyhuzamban 40 évig szolgáltak a megyének, betegség nélkül is nyugdíjba mehessenek. Ugyancsak dr. Ott esperes ajánlatára a kerületi papság alapító t a g j a lett az esztergomi tanítói segély egyesületnek. Yégül a n y u g d í j illeték lefizetésére szólítva fel a hátralékosokat, elnök imával zárja b e az ülést.
— Nogely István halála. A Katholikus Hitterjesztés Lapjai-nak ismert n e v ü szerkesztője, Nogely István nagyváradi kanonok mult hó 28-án hajnalban a buda-pesti Herzl-féle szanatóriumban, a haldoklók szentségé-nek á j t a t o s felvétele után meghalt Nogely 1839-ben született a pozsonymegyei Retón. 18t54-ben szentelték p a p p á s mielőtt n a g y v á r a d i kanonok lett, hosszú időn át tanitóképzőintézeti igazgató volt. Érdemes m u n k á s -ságával mindenkinek becsülését megszerezte. Holttestét a kerepesi-uti halottas házban szentelték be dr. Székely István, pápai kamarás egyetemi t a n á r s néhány nagy-váradi barátja jelenlétében. Onnan nagyváradra szállí-tották. hol paptársai s nagyszámú tisztelői vettek részt temetésén. R. i. p.
— Bérmálás. Kohl Medárd dr. püspök a bérmáiá-sokat már e hó első felében megkezdi a fővárosban.
Huszonharmadikán, kedden, a budapest-erzsébetvárosi p l é b á n i a t e m p l o m b a n fogja Őméltósága a bérmálás szent-ségét kiosztani. Jelentkezéseket iskolai növendékeknél az illető hittanár, felnőtteknél a plébánia hivatal fogad el.
— Nagylelkű adomány. Az „Esztergom" vasárnapi számából értesülünk, hogy dr K/inda Theophil eszter-gomi kanonok abból az alkalomból, hogy f. év j u n i u s hó 20 án lesz az ezüstmisóje, az esztergomi papi nytig-dij-intózet javára tizezer koronát adományozott. A nemes
cselekedet önmagában b i r j a legszebb elismerését s ilyen-formán már reményeket is fűzhetünk ahhoz a kedvencz eszménkhez, hogy mihamarább az esztergomi r o k k a n t papok is nyugodtan m e h e t n e k penzióba ; lesz miből el-tengetni hosszú munkálkodásban eltöltött életük utolsó napjait. Sok öreg p a p n a k buzgó imája fog majd esde-kelni Klinda kanonokért is, ki e nagylelkű adományá-val n a g y o t lendített a n y u g d í j ügyén.
— Dánia katholíkussága. A szorosan vett dán katholikusok száma (nem számítva az ott munkálkodó négyezer lengyel munkást, kik az év legnagyobb részét
— Dánia katholíkussága. A szorosan vett dán katholikusok száma (nem számítva az ott munkálkodó négyezer lengyel munkást, kik az év legnagyobb részét