VÉLEMÉNYEK A PORTFÓLIÓ TARTALMÁRÓL

Bármilyen gondosan jártunk is el a portfóliós szabályzat megalkotásakor, az apróbb fi -nomhangolásokat, módosításokat csak a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése után és ezek feldolgozásával lehet elvégezni. Ennek érdekében 2014 őszén online kérdőívvel ke-restük meg azokat a hallgatókat, illetve a portfóliók összeállítását segítő, a kész produk-tumokat értékelő kollégákat, akik már az új szabályzat alapján teljesítették feladataikat, végezték munkájukat. Kérdéseinkre 89 hallgató és 42 oktató válaszolt.

Elsőként arra kértük a válaszadókat, hogy tekintsék át a jelenleg érvényes szabály-zatban felsorolt kötelező portfóliótartalmakat, és nyilatkozzanak arról, mennyire tartják szükségesnek az adott elemet a gyűjteménybe. Három kategóriából választhattak: feltét-lenül szükséges; csak szabadon választottként; felesleges (1. táblázat).

Hallgatók A portfólió dokumentumai Tanárok

1 2 3 1 2 3

47 30 12 az első félévből egy (refl ektált) hospitálási jegyzőkönyv 27 13 2

B A

38 38 13 a „Pedagógiai folyamat 2.” (Pedagógiai értékelés) tárgyból készült témazáró feladatlap hallgatói értékelése 20 13 8 30 46 13 a „Modern szemléltetés” tantárgyból készített digitális produktum 27 12 3 36 36 18 a „Tanulás tanítása” tárgyból készített fejlesztési terv 15 21 4 75 9 3 a harmadik félévből egy megtartott óra óraterve, valamint az órát

követő megbeszélés vezetőtanártól és hallgatótársaktól származó

refl exiói 36 2 2

80 5 2 a negyedik félévből egy megtartot t óra óraterve, valamint az órát követő megbeszélés vezetőtanártól és hallgatótársaktól származó

refl exiói 36 4 1

53 33 3 szakmódszertanos anyagok 23 14 5

57 19 10 az ötödik félévből legalább két hospitálási jegyzőkönyv 30 9 3

76 7 2

az ötödik félévből – mindkét szak esetén – a félév elején és a félév végén megtartott óra óraterve, valamint az órát követő megbeszé-lés mentortanártól, vezetőtanártól és hallgatótársaktól származó refl exiói

37 3 0

17 44 27 a felsoroltak közül kiválasztott két elem véleményeztetése a hallgatótársakkal 8 22 11

17 41 30 az egyik véleményre történő reagálás 11 20 10

45 30 15 a gyakorlóhelyek maximum egyoldalas bemutatása 28 8 5 45 34 11 az iskolán kívüli tevékenységek tapasztalatainak összefoglalása 25 15 2 78 8 3 önértékelés (a fejlődés megítélése, a jövőre vonatkozó fejlesztési tervek stb.) 37 1 3

1. táblázat: A hallgatói portfólió elemeinek megítélése a hallgatók és a tanárok által (fő) 1 = feltétlenül szükséges; 2 = csak szabadon választottként; 3 = felesleges.

A portfóliónak vannak olyan elemei, melyeket a hallgatók és a tanárok meglehetősen eltérően ítélnek meg. Ezek közé tartoznak a hospitálási jegyzőkönyvek, függetlenül attól, hogy az első, második vagy ötödik félévben készülnek. A tanárok jóval fontosabbnak tart-ják ezeket a dokumentumokat, mint a hallgatók. A legmegosztottabb azonban a „Modern szemléltetés” tantárgyból készített digitális produktum megítélése.² Míg a hallgatóknak csak a harmada tartja ezt az elemet feltétlenül szükségesnek a portfólióban, addig a ta-nárok kétharmada vélekedik így. A talán meglepő különbség okainak feltárása újabb vizsgálatot igényel, de minden bizonnyal szerepet játszik ebben a korábbi minta hiánya,

2 Ezt a produktumot tetszőleges interaktív tábla szoftverrel kell elkészíteniük a hallgatóknak, két-három

A    D E

mely az interaktív tábla újdonságából egyenesen következik. Ezért nehezebb a hallgatók-nak az ilyen produktumok elkészítése és ezért szeretnének ilyenekből minél többet látni a tanárok.

Az adatok azt mutatják, hogy az eltérő megítélésű produktumokkal szemben négy olyan elem is van, melyeket egyértelműen kihagyhatatlannak gondolnak a hallgatók és a tanárok is. Ezek a harmadik, a negyedik és az ötödik félévből származó óratervek, me-lyekhez kapcsolódnak az órát követő megbeszélésen elhangzott hallgatói, illetve tanári refl exiók is. A negyedik kiemelt fontosságú elem pedig a tanárjelölt összegző önértékelése.

Ezek alapján úgy tűnhet, hogy válaszadóink nagy fontosságot tulajdonítanak a refl exiók-nak, de kiderül, hogy nem ez a helyzet (ezt hamarosan más módon is bizonyítjuk), hiszen mindkét megkérdezett csoport szerint a leginkább elhagyható elemek szintén refl exiók.

Ezek egyrészt a csoporttársaktól származnak: „a felsoroltak közül kiválasztott két elem véleményeztetése a hallgatótársakkal”, másrészt magától a portfólió készítőjétől, és kap-csolódnak az előzőekhez: „az egyik véleményre történő reagálás”.

Arra is megkértük válaszadóinkat, hogy a portfólióban elhelyezett dokumentumok kö-zül válasszák ki, melyiket tartják a legfontosabbak. Mindenki csak egyetlen produktumot jelölhetett meg, és a választáshoz indoklást is kértünk (2. táblázat).

A portfólió legfontosabbnak tartott dokumentuma

hall-gatók taná-rok a negyedik félévből egy megtartott óra óraterve, valamint az órát követő

megbeszélés vezetőtanártól és hallgatótársaktól származó refl exiói 5 4

szakmódszertanos anyagok 4 3

az ötödik félévből legalább két hospitálási jegyzőkönyv 5 –

az ötödik félévből – mindkét szak esetén – a félév elején és a félév végén megtartott óra óraterve, valamint az órát követő megbeszélés mentortanártól,

vezetőtanártól és hallgatótársaktól származó refl exiói 57 24

önértékelés (a fejlődés megítélése, a jövőre vonatkozó fejlesztési tervek stb.) 12 9 2. táblázat: A portfólióban elhelyezett dokumentumok közül melyiket tartja legfontosabbnak? (fő)

A kérdőíveket kitöltők közel kétharmada döntött azonosan és választotta legfontosabb elemnek a következő kötelező tartalmat: „az ötödik félévből – mindkét szak esetén – a fél-év elején és a félfél-év végén megtartott óra óraterve, valamint az órát követő megbeszélés mentortanártól, vezetőtanártól és hallgató társaktól származó refl exiói”. Választásukat azzal indokolták, hogy ez az elem önmagában „komplex dokumentumegyüttes”³, így a

ben-B A

meg, „hogy hova jutott a hallgató”. A vélemények szerint az ötödik félévben a tanárjelölt már átfogóbb képpel rendelkezik a szakmai és pedagógiai ismeretekről is, így a képzési folyamat zárásakor készülő dokumentáció reálisabb képet mutat az elért szintről, teljesít-ményről, a hallgató erősségeiről és gyengeségeiről. „Kiderül belőlük, készen áll-e a tanárje-lölt az önálló oktatási-nevelési tevékenységre.”

A Debreceni Egyetem szabályzata lehetővé teszi, hogy a portfólió kötelező elemein túl-menően a hallgatók minden olyan dokumentumot betegyenek gyűjteményükbe, melyről úgy gondolják, hogy az szakmai fejlődésüket mutatja be. A kérdezettek többsége (85%) élt is ezzel a lehetőséggel, és legalább egy szabadon választott elemet beemeltek gyűjte-ményükbe. Általában 1–5 dokumentummal egészítették ki összeállításukat, ennél több elemet csak tíz hallgató használt fel, egyikük viszont 52 dokumentumot is kiválasztott, főleg az általa tanított diákok munkái közül. Válaszadóinkat arra is megkértük, hogy indokolják meg, miért érezték szükségét a kiegészítésnek, de nem mindenki írta meg döntésének okát. A megismert magyarázatokban megjelentek racionális („feleslegesek, de növelik a terjedelmet”) és emocionális („jól sikerültek”) elemek egyaránt, és bár a szabályzat kimondottan ebben az irányban kívánta bővítetni a lehetőségeket, csak 11-en válaszolták azt, hogy fejlődésük jobb bemutatása volt a célja az újabb dokumentumok bekerülésének.

13-an csak annyit írtak, hogy a kiegészítést fontosnak, szükségesnek érezték, részletesebb indoklást viszont nem írtak. A portfóliójuk bővítését indokolók többsége (22 fő) pedig azzal magyarázta választását, hogy a kiegészítéssel teljesebbé, egyedibbé szeretette volna tenni a róla kirajzolódó képet.

A pedagógusok előmeneteli rendszerével kapcsolatos minősítő vizsgák, illetve minősí-tési eljárások egyik fontos részét képezi a portfóliókészítés. Ennek tartalma természetesen jelentősen különbözik a hallgatók által készítendő portfólió elemeitől, de néhány esetben elképzelhető átfedés is. Ezért kérdeztük meg a hallgatókat és a tanárokat is arról, hasz-nos lenne-e, ha bekerülnének a tanárjelöltek portfóliójába a következő – az előmeneteli rendszerben kötelezően előírt – dokumentumok: csoportprofi l; gyermek/tanuló profi l;

esetleírás (3. táblázat).

3. táblázat: A hallgatói portfóliót bővítő lehetséges elemek megítélése a hallgatók és a tanárok által (fő) 1 = feltétlenül szükséges; 2 = csak szabadon választottként; 3 = felesleges.

A    D E

A válaszokból az állapítható meg, hogy a gyakorló tanárok számára előírt portfólió álta-lunk vizsgált elemeit – egyetlen kivételtől eltekintve – mind a hallgatók, mind a tanárok a tanár szakos portfóliók választható kategóriájába javasolják. Egyedüli kivételként csak a csoportprofi lt és azt is csak a megkérdezett tanárok tartják a gyűjteménybe beemelésre érdemesnek, a hallgatók ennek sem látják feltétlenül szükségét. A hallgatói és a tanári portfóliók ilyen típusú tartalmi összehangolását tehát a többség nem támogatja.