K UTATÓK É JSZAKÁJA

A Nyíregyházi Főiskola 2009-ben csatlakozott a Kutatók Éjszakája (KÉ) programokhoz.

A fi zika tanszék a kezdetektől aktív részt vállalt ezeknek a programoknak a megszervezésé-ben. A tudománynépszerűsítés fontossága miatt a KÉ tematikáját is mindig úgy alakítjuk, hogy a lehető legszélesebb érdeklődésű tömegeket tudjuk odacsábítani, ehhez kísérleti bemutatókat (fi zikashow-kat) és interaktív eszközkiállításokat, laborlátogatásokat tartunk.

Ez tulajdonképpen ugyanaz a feladat, mint amit a Fizikusnapok keretében már amúgy is végeztünk, valójában nem is lehet élesen különválasztani a két rendezvényt, ezért a KÉ szeptember végi programjait az Őszi Fizikusnapok első napjának tekinthetjük.

Az előadások között szerepelnek különféle show-jellegű rendhagyó fi zika- és kémiaórák, amelyek tematikája igen sokszínű, pl. a játékok fi zikája, hangszerek fi zikája, repülés fi zi-kája, közlekedés fi zizi-kája, háztartási eszközök fi zizi-kája, mechanika kísérletek, légnyomás, hőtan, elektromosság, színek, fénytan, lézerek, érdekes anyagok, távcsöves bemutató. Ezen bemutatók egy részét is a kiemelkedő hallgatóink tartották.

Az interaktív eszközkiállítást az NyF C épületének tágas aulá-jában szoktuk berendezni. Azt a célt szolgálja, hogy a diákok merjenek odamenni, kézbe fogni, kipróbálni az eszközöket. Vannak

B I

körülmények között nem találkoznak, mint pl. egy 6 méter magas Foucault-inga modell, kukoricakeményítő egy nagy edényben, önjáró légpárnás modell, amelyre fel lehet ülni, perdületmegmaradás bemutatása forgózsámolyon vagy biciklikerékkel, de ki lehet próbálni a lyukas aljú hordóból kilőtt füstkarikákkal való célba lövést is.

6. kép: A diákok aktív résztvevők is 7. kép: A kísérleteket itt is meg lehet nézni közelről

Ha az időjárás lehetővé teszi, akkor szabadtéri kísérleteket, bemutatókat is tartunk, mint például 200 literes vashordó összeroppantása, folyékony nitrogénnel telt pillepalack fel-robbantása a földön vagy vízzel telt vashordóban, vízrakéta fellövése, vagy pl. teniszlabda kilövése többféle hajítógépmodellel (katapult, ballista, trebouchet).

Meglepő és egyben kicsit szomorú is, hogy az érdeklődő korosztály egyre fi atalabb, kö-zépiskolásból sokkal kevesebb van, mint általános iskolásból, de ezek az alkalmak mindig nagy tömegeket vonzanak, nagyon nagy az érdeklődés irántuk. A hallgatóság odaadóan fi gyel az előadásokon, az eszközöket szívesen próbálják ki, úgyhogy megállapíthatjuk, ér-demes ilyen bemutatókat szervezni.

8. kép: A vashordóban vizet forraltunk, majd lezárás

után lelocsoltuk hideg vízzel 9. kép: A légnyomáskülönbség összeroppantotta

Ö    

4.4 FIZIKAVERSENYEK

A versenyeknek is a fi zika népszerűsítése a legfőbb célja. Mivel jelenleg az országban hiány van természettudományos és műszaki végzettségű szakemberekből, ily módon is lehetősé-get szeretnénk biztosítani az érdeklődő diákok számára, hogy ötleteiket konkrét formában is megvalósíthassák, tehetségüket kibontakoztathassák, és az iskolákban sokszor hiányos vagy hiányzó kísérletezés élményét megtapasztalják. Ennek hatására a fi zika „emberköze-libbé” válik számukra és nem fogják elveszíteni érdeklődésüket. Országos szinten is kevés ilyen eseményről lehet hallani, ahol a manuális munka, a kreativitás, a készített eszközök és a kísérletek bemutatása a feladat.

4.4.1 A Bródy Imre Fizikaverseny

A verseny többéves hagyománnyal rendelkezik, melyet „Aranyos Fizika” néven a nyíregy-házi Arany János Gimnázium és Általános Iskola indított először a saját 7-8. osztályos tanulói számára, majd a következő évben már a városi iskolák körében. 2011-től „Kis fi zikusok kísérleti vetélkedője” címen a Nyíregyházi Főiskola Fizika Tanszékével közös szervezésben megyei szintűre bővítettük, és a középiskolás korosztályra is kiterjesztettük, 2012-től pedig a két szomszédos (Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén) megye iskolái-ban is hirdettük. Ettől az évtől a versenyt Bródy Imre Fizikakísérlet-verseny néven hirdet-jük. 2013-ban már Békés megyéből is volt jelentkezőnk. Idén már országos versenyként hirdettük, de elsősorban anyagi okok miatt az ország távolabbi régióiból nem érkeztek versenyzők (volt olyan dunántúli iskola is, ahonnan jelezték, hogy érdekelné őket a verseny, de nem tudtak jönni). A megrendezés időpontja általában május második felében van.

Minden évben szép számú jelentkező és versenyző vett részt a versenyen. A zsűri értéke-lése szerint igen komoly teljesítmények, magas színvonalú munkák és előadások is születtek.

Hála a szponzoroknak, mindig komoly díjakkal tudtuk jutalmazni a helyezetteket.

A Bródy Imre Fizikakísérlet-versenyen a versenyzők feladata egy megadott szempon-toknak megfelelő eszköz tervezése és építése, valamint azzal kísérlet bemutatása, magyará-zata. Minden évben három-négy különböző szekciót hirdetünk a különböző korosztályok számára, mint például:

• „Nem tudnak megizzasztani!” – kísérlet bemutatása saját készítésű eszközzel a hőter-jedés, halmazállapot-változás témakörben, 7. osztályosok számára.

• „Nem hiszek a szememnek!” – tükör/tükrök felhasználásával megépített (saját készí-tésű) optikai eszköz bemutatása 7-8. osztályosok számára.

• „Kalóztávcső” vagy kaleidoszkóp készítése – saját készítésű eszköz bemutatása 7-8. és 9-10. osztályosok számára külön-külön szekcióban.

B I

• Emelő és lejtő típusú egyszerű gépek – kísérlet bemutatása saját készítésű eszközzel az adott témakörben, 9. osztályosok számára.

• Lendületmegmaradás törvénye – kísérlet bemutatása saját készítésű eszközzel az adott témakörben, 9. osztályosok számára.

• Az elektromos áram kémiai hatása – kísérlet bemutatása saját készítésű eszközzel az adott témakörben, 10. osztályosok számára.

• Félvezetők az áramkörben – kísérlet bemutatása saját készítésű eszközzel az adott témakörben, 10. osztályosok számára.

• Hőlégballonmodell építése – a cél egy hőlégballonmodell készítése, mely legfeljebb 60 literes műanyag szemeteszsákból készülhet. Minden versenyző ugyanarról az indítóállványról indíthatja a hőlégballonját (a hőforrást nem emelheti magával). Az győz, akié hosszabb ideig tartózkodik a levegőben. 7–10. osztályosok számára.

• „Kedvenc kísérletem” – kísérlet bemutatása saját készítésű eszközzel, szabadon válasz-tott témában, 7-8. és 9-10. osztályosok számára külön-külön szekcióban.

• Hajítógépmodell építése – A feladat egy teniszlabda minél nagyobb távolságba történő kilövése, 9–12. osztályosok számára. Mivel a hajítógépek egyre erősebbek és így egyre veszélyesebbek lettek, ezért áttértünk a hajítás pontosságának értékelésére, és nem annyira a nagy dobási távolság a lényeges, hanem az, hogy egy 20 m távolság-ban levő várfalat el tud-e találni a versenyző. Magasabb pontot kap, ha be tud lőni a falon levő ablakon, vagy eltalálja a fal tetején levő vitéz fejét.

Az utolsó három dőlttel jelzett szekciót minden évben meghirdettük, és mindig irántuk volt a legnagyobb az érdeklődés. Ez is jelzi azt, hogy hiányzik a diákoknak a manuális munka, és a vele járó, azt megelőző tervezés, a kísérletezés élménye, felkelti az érdeklődé-süket a tevékenység-központú megközelítés.

10. kép: A „kedvenc kísérletem” szekció 11. kép: Előadás a „kedvenc kísérletem” szekcióban

Ö    

12. kép: Egy hőlégballonmodell éppen felemelkedik 13. kép: Egy hajítógéppel éppen kilőtték a labdát

14. kép: Igen komoly munkák is születtek 15. kép: Erre a várfalra kell célba lőni

A legerősebb hajítógépek felhúzásához sokszor nem volt elegendő egy ember.

Abban bízunk, hogy ily módon több diákot sikerül a műszaki vagy természettudomá-nyos pályák felé orientálnunk.

4.4.2 Vízrakéta és egyéb járművek versenye

2013-ban és 2014-ben az Őszi Fizikusnapok egyik programpontjaként egy olyan fi zikaver-senyt szerveztünk, ahol vízrakétát, valamint víz-, illetve elektromos meghajtású kiskocsit kellett építeni és indítani.

A vízrakéta egy üdítőitalos palack, amelybe valamennyi vizet töltünk, majd szelepes du-góval lezárjuk. A rakéta felpumpálható, és a nyomás egy bizonyos érték elérése után a dugót kilöki. A rakétából a nagynyomású levegő hatására vízsugár lövell ki lefelé, aminek hatására a rakéta felemelkedik. A verseny célja az, hogy minél magasabbra emelkedjen a rakéta. Mivel magasságot nem tudtuk mérni, ezért a levegőben tartózkodás (azaz a „repülés”) idejét mértük.

B I

A harmadik versenyt elektromos meghajtású kiskocsik vívták: a feladat és a cél az elő-zőhöz hasonló volt, de a kocsit egyetlen 4,5 V-os laposelemmel táplált elektromos hajtással kellett működtetni.

Minden szekcióban az első három helyezettet díjaztuk, illetve különdíjat kaphatott az a versenyző, aki a legötletesebb/legszebb/legérdekesebb megoldást alkalmazta.

16. kép: A versenyzők előkészítik a vízrakétákat 17. kép: Az egyik rakéta indulásának pillanata

18. kép: A vízhajtású kiskocsikat készítik elő 19. kép: A kiskocsik egymás mellett sorakoznak