JÓ GYAKORLATOK A NÉMET KÖZOKTATÁSBAN
5. PROJEKT ÉS KUTATÓSZEMINÁRIUM A GIMNÁZIUMBAN 28
A bajor pedagógiai kísérletek a korai kisgyermekkori neveléstől a középfokú oktatás kü-lönböző szintjein és formáiban támogatják a fi atalokat abban, hogy csökkenjen a korai is-kolaelhagyók száma, növekedjen a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, miközben a tanuláshoz való jog érvényesítésében biztosítják az esélyegyenlőséget. A kö-zépiskolások esetében a fi atalok sikeres pályaorientációját, pályaválasztását, eredményes társadalmi integrációját segíti a 2005 és 2007 között kipróbálásra került kísérlet, amelyet 2008-tól vezettek be, mint projekt- és kutatószemináriumokat.
A szemináriumórákat a 11. osztályban és a 12. évfolyam első félévében, tehát három féléven keresztül tartják. Két formája van a szemináriumnak: az egyik a tudomány világá-ba vezet be, ez a Wissenschaft29-szeminárium, amit szerencsésebb kutatószemináriumnak fordítani, amely elsősorban a felsőfokú tanulmányokra, a szemináriumi munkára, az ön-álló kutatásokra ösztönzi a fi atalokat. A Projekt30-szeminárium a pályaválasztást, a munka
25 http://www.bildungspakt-bayern.de/fi leadmin/user_upload/bilder/projekte/Flex_GS/Kurzfassung_des_
Evaluationsberichts-fi nal.pdf Kiemelten az Evaluationsbericht (2014). Staatsinstitut für Schulqualität und Bildungsforschung (2014): Schulversuch „Flexible Grundschule“ – Evaluationsbericht von Barbara Klöver. München – alapján.
26 Evaluationsbericht (lásd fentiekben), 23-24.
27 Jéna-Plan óvodák, iskolák.
28 http://www.gymnasiale-oberstufe.bayern.de/seminare/w-seminar.html 29 Wissenschaft (tudomány)- szeminárium
30 P = Projektszeminárium
J
világával való szorosabb kapcsolat kialakítását, a műveltségi horizont koncentrikus fejlesz-tését kívánja szolgálni. A szemináriumok a diákok egyéni érdeklődésére építenek (nincs tantervük), a fi atalok az iskolák (és tanáraik) által kínált fő témákból választhatnak és ala-kíthatnak ki a saját érdeklődésüknek megfelelő kutatási területet. A szemináriumok egy adott tantárgyhoz (vagy tantárgyakhoz) kötődnek, de jóval túlmutatnak az iskolai gyakor-lat keretein. A szemináriumokat tarthatja és vezetheti egy vagy több tanár is, lehetőség van arra, hogy a diákok egyénileg, párban vagy csoportban végezzenek bizonyos feladatokat (méréseket, vizsgálatokat, kutatásokat, gyakorlati, szervezési feladatokat). A diákok mind-két szemináriumtípust egy dolgozattal és annak a megvédésével zárják. A teljesítéséhez egy 10–15 oldalas dolgozat megírása szükséges, amelyet a szakdolgozathoz hasonló tartalmi és formai kritériumok (eredetiség, önállóság, hivatkozások, szerkesztés, fedőlap) alapján kell elkészíteni. Az értékelés szabályai szerint 3:2 arányban számít az írásbeli, amely 90 pon-tos, a szóbeli pedig 60. Az írásbeli dolgozatot egy tanár értékeli, de az értékelés nyilvános, a diák és a szülő számára, az iskola utána a témazáró dolgozatokhoz hasonlóan köteles megőrizni a munkákat. A szemináriumok útmutatója példákat és segítséget ad ahhoz, hogy az iskolák és tanáraik változatos témákat találjanak.
A szeminárium fontos elvárása, hogy a diákok egyéni érdeklődését és kompetenciáit kiaknázva fejlessze a szociális, a kommunikációs képességeiket, kialakítsa náluk az önálló felelősségű munkát. A projektek, kutatások elvárják, hogy a változatos tanulási-kutatási munkamódszerek, technikák (kísérletek, megfi gyelések, kutatási napló vezetése, jegyző-könyvezés, portfólió, műhelymunka stb.) egyre nagyobb teret biztosítsanak a tanulói ak-tivitásnak. A szeminárium és kutatás célja, hogy kivigye a diákokat az iskola világán túlra, a valóságos életbe. A tevékenységeknek gyakorlatorientáltnak kell lennie, a kutatásokhoz, projektekhez tanulmányi utazásokat, látogatásokat szerveznek. A tantárgyi koncentráción túl jelentős elvárás a személyes kompetenciák fejlesztése, az alkotó jellegű, kreatív felada-tok megoldásával a természeti és társadalmi jelenségek világának alaposabb megismerése.
A szemináriumok célkitűzése továbbá, hogy a diákok érdeklődését a természettudomá-nyok és a műszaki pályák felé orientálja.
A tanár, facilitátorként, a háttérből irányítja a munkát. A diákok űrlap kitöltésével jelentkeznek a szemináriumra, amelyen jelzik a vállalt témát, a részfeladatokat. A tanár pontosan megjelöli a félévek során az elvárásokat, az értékelési kritériumokat. A szeminá-riumok lehetőséget adnak arra, hogy a diákok bekapcsolódjanak különböző versenyek-be.31 A lebonyolítást és az értékelését segíti az iskolai fejlesztésekért felelős intézmény, az ISB.32 Például értékelőlap-mintákat lehet letölteni a kísérletet bemutató prezentációkhoz.
(Ez 30 pontos, hármas tagolású a pontszám: 1/3 a tartalom és a felépítés, 1/3 a szóbeli megjelenítés, 1/3 a kísérlet bemutatása.) A diákok a szeminárium feladatainak
teljesítésé-V B
90 pontot kaphatnak a diákok (30 pont a tartalom, 45 a kidolgozás, 15 a formai megjele-nítés), amelyet szöveges értékelés kísér. A szóbeli prezentáción összesen 60 pontot lehet el-érni.33 (Gymnasiale Oberstufe, Bayern, 2014) A gimnáziumok a honlapjukon teszik közzé, hogy milyen projekt- és kutatószemináriumokat kínálnak.34 A bajor gimnáziumok felső tagozatának szemináriumi gyakorlata újszerűen kapcsolja össze a megváltozott tanulási és munkakultúrát, illetve integrálja azt a gimnáziumi oktatásba. A korábbi (esetleges) pro-jektekkel szemben nagy előnye, hogy kötelező, egységes elvárásokkal és értékelési kritéri-umokkal egyenlő esélyt ad a diákoknak, osztályozható, ugyanakkor jól képes kiaknázni a diákok egyéni érdeklődését, a személyes kompetenciákat.
Ez a gyakorlat jelen van már ma is néhány magyar iskola gyakorlatában,35 ám szeren-csés lenne, ha szélesebben beágyazódna. Például kapcsolódhatna az Öveges-programhoz, vagy a 11–12. osztályban igénybe vehető fakultatív órákhoz, előkészítve tanulókat a tan-tárgyi megmérettetésekre, országos tanulmányi versenyekre (OKTV), nemzetközi projek-tekre és a felsőfokú tanulmányokra.
6. ÖSSZEGZÉS
A német állam a tartományok kulturális függetlenségének tiszteletben tartásával törekszik mind szövetségi szinten, mind tartományi szinten a német oktatás színvonalának emelé-sére. Az eltérő regionális sajátosságok és eredményességben megmutatkozó különbségek jelentős reformokat hoztak az ezredfordulóra. A változtatásokban kulcsszerepet játszottak a nemzetközi mérések kedvezőtlen eredményei, köztük a PISA-sokk. A német oktatás a nemzetközi rangsorban 2000-ben a középmezőny végén, a 20–21. helyen állt.36
A következetes és tartós oktatásfejlesztés irányát befolyásolták az EU-harmonizációs elvárások, az erősödő globalizációs kihívások (migráció, munkaerő-piaci és képzési igé-nyek), a tudományos és technikai változások, a tudásról, a tanulásról kialakított új tudáselemek. A kompetenciaalapú oktatás színvonalát javító intézkedések meghozták eredményüket, a német oktatás 2012-es PISA-vizsgálat alapján újabb előnyre tett szert, a nemzetközi rangsorban az első harmadba került.37 Bajorországban mintának tekin-tik az észak-európai államok sikeres oktatáspolitekin-tikáját, főként a fi nn modellt. A bajor tartományi fejlesztések (hasonlóan a többi tartományhoz), igazodva a szövetségi har-monizációs elvárásokhoz, tiszteletben tartva az intézmények jelentős (egyre növekvő)
33 Az értékelőlap két nagy egységet különít el: a tartalom 36 pont/60% (az érdeklődés felkeltése 6, felépítés 6, a kifejtés, érvelés 12, szakszerűség 6, befejezés 6 pont), a szóbeli kommunikáció 24 pont/40% (fellépés 6, beszédmód 6, fi gyelemtartás 6, alkalmazott média 6 pont). Az értékelési skála 0–6 között van. Az összteljesítmény kiszámításának a menete: 3× az írásbeli munka+ a prezentáció: 2.
34 http://www.gymnasiale-oberstufe-bayern.de (Jelen esetben a szemináriumok leírásához Bohnhoeff er Gymnasium, Oberasbach honlapja és gyakorlata szolgált mintául.)
35 Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, Projektmunka (10-11. osztályban) http://www.
apaczai.elte.hu/?fomenu=apaczaisoknak&cikk= projektmunka 36 http://www.oecd.org/berlin/presse/pisa-2012-deutschland.htm 37 ua.
J
autonómiáját, támogatták a felülről történő (állami) kezdeményezéseket, de tág teret adtak a helyi fejlesztéseknek is.
Sikeres innovációs projektnek tekinthetjük a rugalmas tanulmányi idő alkalmazását:
a rugalmas iskolakezdést, biztosítva az egyéni tanulást támogató év beiktatását (vagy egy tanév átlépését), az intenzív órákat, amelyek igazodva az egyéni képességekhez le-hetővé teszik a tanulás perszonalizációját (H 2007). Számos konfl iktus, feszültség elkerülhető a bukások megelőzésével, idő, pénz takarítható meg a hiányok racionális pótlásával. A tanulást sűrítők számára jól kiaknázható az oktatási időkeret a személyes kompetenciák fejlesztésére. A délutáni foglalkozásokon, az intenzív órák segítségével a felzárkóztatás és a tehetséggondozás sajátos gyakorlata alakult ki, szerencsésen beépül-ve az egész napos iskola különböző formáiba. A változatos szabadidős tevékenységek, a kreatív foglalkozások segítik a fi atalok életmódjának alakítását, életszemléletük hosszú távú fejlesztését.
A pályaorientációt és a felnőttéletre való előkészítést hatékonyan szolgálja a gimnáziu-mokban bevezetett, a személyes érdeklődésre építő projektszeminárium és kutatószeminá-rium, amelyek módszertana a frontális oktatással szemben főként a kooperatív techniká-kat alkalmazza, törekszik a tanulók aktivitását és kreativitását a leginkább kiaknázni.
A pedagógusok és az iskolán kívüli világ szorosabb együttműködésén alapuló, gyakor-lat orientált projektek, az innovációt szolgáló továbbképzések az iskolát tanuló szervezetté alakítják, amelyet a hálózati tanulás, a hatékony tanári együttműködés lokális és regioná-lis formái is erősítenek.
Az új gyakorlat nagyfokú önállóságot igényel a tanároktól, akik magukénak érzik az iskolát, élvezik a társadalom fi gyelmét, támogatását. Sikernek tekinthető, hogy a német minőségirányítási modell képes volt az iskolai fejlesztéseket magába integrálni. Az inno-vációs programokat többéves implementációs folyamatokkal vezetik be, az eredményeket kutatásokkal igazolják, amelyeket rendszeresen kommunikálnak is. Az oktatás a német társadalom szívügye.
A német (bajor) reformok többségében pozitív hatást váltottak (váltanak) ki, a társa-dalom úgy látja, hogy a befektetett pénz és energia megtérül, jogosan bizakodóak.
HIVATKOZÁSOK
B, J. (2007): Einführung in die Unterrichtsentwicklung. Beltz Verlag, Weinheim–Basel.
B, H. (2013): Interwiev mit dem Schulleiter über Flexi-Jahr. DBG, Oberasbach.
(V B, interjú ideje: 2013. 07. 19.)
V B
Bildungstandards und Unterrichtsentwicklung. http://www.kmk.org/bildung-schule/quali- taetssicherung-in-schulen/bildungsstandards/bildungsstandards-und-unterrichtsent-wicklung.html (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
Bildung in Deutschland 2014. Bundesministerium für Bildung und Forschung. www.
bmbf.de/de/6204.php (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
B, C. (2012): Wird das Abi in Zukunft schwieriger? Interwiew mit Hamburgs Schulsenator Ties Rabe. http://www.stern.de/politik/deutschland/zentralabitur-fuer-de-utschland-wird-das-abi-in-zukunft-schwieriger-1843906.html (Cikk megjelenése:
2012. június 22., letöltés ideje: 2014. június 24.)
Bundeszentrale für Politische Bildung (Zahlen und Fakten). http://www.bpb.de/nachsch-lagen/zahlen-und-fakten/europa/135807/bildung (Letöltés ideje: 2015. január 30.) D, J. – T, H. E. (1997): Th eorie der Schule, Ein Studienbuch zu Geschichte,
Funktionen und Gestaltung. Cornelsen Scriptor, Berlin. (Letöltés ideje: 2015. január 30.) http://www.dfg.de (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
Grundgesetz (GG): (Letöltés ideje: 2015. január 30.) http://www.verfassungen.de/de/gg/gg-a7.htm http://www.verfassungen.de/de/gg/gg-a104b.htm http://www.verfassungen.de/de/gg/gg-a 91b.htm
Flexibilisierungsjahr. DBG. http://www.gym-oberasbach.de/gymnasium/individuelle-ler-nzeit/ (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
Forschungsthemen bei DIPF. http://www.dipf.de/de/forschungsthemen (Letöltés ideje:
2015. január 30.)
G, G. (2011): Schulgeschichte in Deutschland. Von den Anfängen bis in die Gegenwart.
Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main.
H G. (2001): Az oktatás jövője – lehetséges szcenáriók. Iskolakultúra, 5(9), 73–77. http://epa.oszk.hu/00 000/00011/00052/pdf /iskolakultura_EPA0 0011_2001_09_073- 077.pdf (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
H, H. (2008): Die Schule neu denken: eine Übung in pädagogischer Vernunft.
Individuelle Lernzeit am Gymnasium. Erw. Neuausgabe, 5. Aufl age. Beltz, Weinheim.
http://www.km.bayern.de/allgemein/meldung/1833/noch-mehr-foerdermoeglichkei-ten-individuelle-lernzeit-am-gymnasium.html (Letöltés ideje: 2015. január 30.) Institut zur Qualitätsentwicklung im Bildungswesen. http://www.iqb.hu-berlin.de/institut
(Letöltés ideje: 2015. január 30.)
Intensivierungsstunden. Bayerisches Staatsministerium für Unterricht und Kultus. http://
www.km.bayern.de/eltern/schularten/gymnasium/weitere-infos.html (Letöltés ideje:
2015. január 30.)
Jahresprogramm 2013/14. Staatsinstitut für Schulentwiklung und Forschung, München.
http://www.isb.bayern.de/jahresprogramm2013/14 (Letöltés ideje: 2015. január 30.) K, R. – W, M.: Fexible Grundschule. http://www.bildungspakt-bayern.
de/projekte/fl exible-grundschule (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
K, W. (2002): Schultheorie, Schulforschung und Schulentwicklung im politisch-ge-sellschaftlichen Kontext. In. K-P, B. – S, H. – H, W. (Hrsg.):
J
Ausgewählte Studien. Studien zur Schulpädagogik und Didaktik, Bd. 19. Weinheim.
161–165.
K, H. (2001/2007): Eigenverantwortliches Arbeiten und Lernen. Bausteine für den Fachunterricht. 5. Aufl age. Beltz Verlag, Weinheim–Basel.
K, H. (2000/2008): Pädagogische Schulentwicklung. Planungs- und Arbeitshilfen zur Förderung einer neuen Lernkultur. 3. Aufl age. Beltz Verlag, Weinheim–Basel.
Migration, Integration. http://www.kmk.org/bildung-schule/allgemeine-bildung/migra-tion-integration.html (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
N A. – S, E. (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
O, J. (2007): Wie man Schule entwickelt: eine bildungspolitische Analyse nach PISA.
Beltz Verlag, Weinheim–Basel.
O, J. (2013): Einheitliches Abitur. Zündstoff im Aufgabenpool.
http://www.sueddeutsche.de/bildung/einheitliches-abitur-zuendstoff -im-aufgaben-pool-1.1702917 (Cikk megjelenése: 2013. június 20., Letöltés ideje: 2015. január 30.) PISA-eredmények, 2012. http://www.oecd.org/berlin/presse/pisa-2012-deutschland.htm
(Letöltés ideje: 2015. január 30.)
Projektmunka: Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (10–11. osztályban)
http://www.apaczai.elte.hu/?fomenu=apaczaisoknak&cikk= projektmunka (Letöltés ideje:
2015. január 30.)
R, H. G. (2007): Studien zu Th eorie der Schulentwicklung. Beltz Verlag, Weinheim.
R, H. G. (2007): Skizzen zu einer Th eorie der Schulentwicklung. Tagung des Netzwekes
„Schulentwicklung”. Köln, 02. 14–15. http://www.netzwerk-schulentwicklung.de/
Skizzen_zu_einer_Th eorie_der_Schulentwicklung.pdf (Letöltés ideje: 2015. január 30.) Seminare in der gymnasialen Oberstufe, Bayern. http://www.gymnasiale-oberstufe.bayern.
de/seminare/w-seminar.html (Letöltés ideje: 2015. január 30.) Seminarfächer in der Oberstufe in Oberasbach.
http://www.gym-oberasbach.de/gymnasium/oberstufe/seminarfaecher/
www.gymnasiale-oberstufe-bayern.de (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
Sprachförderung in Bayern. http://www.bildungsserver.de/Sprachfoerderung-Bayern-3277.
html (Letöltés ideje: 2015. január 30.)
V B. (2011): Az oktatási program (pedagógiai rendszer) Németországban. Tanulmány.
Sulinova. Educatio Kht., Budapest. http://www.educatio. hu/bin/content/tamop 311/
download/tamop _311/2piller_tanulma nyok/03_komplex_pe dagogiai_rendszer/3 _tanulmany_2011_0 4_12jav.pdf (Letöltés ideje: 2015. szeptember 8.)
V B. (2014): Fókuszban a német közoktatás. In: Nemzetközi tapasztalatok.
V B
Zehn Ziele für Bildung. BMZ Bildungstrategie 2010–2013. www.bmz.de/de/zentrales_
downloadarchiv/Presse/BMZ_Bildungsstrategie_Entwurf_deu_2.pdf (Letöltés ideje:
2015. január 30.)
VINCZE BEATRIX, egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszi-chológiai Kar, Neveléstudományi Intézet, Pedagógiatörténeti Tanszék. Főbb kutatási területei:
reformpedagógia és életreform mozgalom, projektpedagógia, tanárképzés története. Kutatási ak-tivitások: tanárképzés története Magyarországon 1945 után, életreform mozgalom a két világhá-ború közötti Magyarországon, kulturális irányzatok az Osztrák–Magyar Monarchiában.