TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIÁK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A PTE TANÁRKÉPZÉSÉBEN

D R A

3.1 K^{ÉTKURZUSEVOLÚCIÓJA}

Először 2011 tavaszán terveztek a PTE nappali tagozatán tantervfejlesztő tanár szakon tanári felkészítésben részt vevők választható feladatként a többszörös intelligenciák el-méletét gyakorlatba átültetendő a holokauszt magyarországi áldozatai emléknapja köz-oktatási megemlékezésére témanapot egy speciálkollégium, valamint közismereti tanár szakos hallgatók egy szabadon választható kurzus keretei közt. Akkor még magyar nyelvű szakirodalom hiányában a hallgatók kiscsoportokban, csupán elméleti munkát végeztek a csoportos tanítási gyakorlatukkal egybeeső szemeszterben ezen alkotószemináriumokon.

A tervező munka alternatívájaként néhányan (oktatói) nyelvi és szakmai lektori támogató tevékenységgel szakfordításokat készítettek a téma alapvető szakirodalmából válogatva.

Egyes kurzusrésztvevők fél évvel később, egyéni tanítási gyakorlatuk alatt a közösen ter-vezett órák közül kipróbáltak egyet-egyet, s időközben megszületett az első vonatkozó magyar nyelvű segédanyag (D 2011). Ez a gardneri elmélet összefoglalóját (G

2006a: 3–24), annak kritikáit, a kritikákra adott elméletalkotói refl exiókat (G

2006b: 54–62), valamint az előző félév során a hallgatók által létrehozott legátgondoltabb témanaptervet tartalmazza, mely a Sorstalanság című fi lmalkotást dolgozza fel.

Egy évvel később mindkét kurzus meghirdetésre került posztgraduális képzésben taná-ri mesterszakon levelező tagozaton is, ahol a már pályán lévő pedagógusok feladata az volt, hogy saját közismereti szakjaikhoz kapcsolódóan tervezzenek, kivitelezzenek és refl ektál-janak tanórákat a gardneri intelligenciák mozgósításával. E munkák közül több alkotás bekerült egy későbbiekben szerkesztett vonatkozó kötetbe, példatárba (D 2014a).

Nappali tagozaton ezen a tavaszon (2012) a holokauszt témáját több csoportban is feldolgozták a hallgatók, s öt pécsi általános iskolában is lebonyolítottak, majd refl ektál-tak témanapokat – a Sorstalanság című fi lm előzetes tanulói megtekintésére építve. Az egyes témanapok szervezése úgy történt, hogy az azon részt vevő nyolcadikos osztályos tanulók forgószínpadszerűen négy egymást követő tanórában más-más intelligenciapár mozgósítása által dolgozták fel a művet – négy tanóra alkalmat ad ugyanis a nyolc intel-ligencia azonos mértékű mozgósítására, amennyiben azokat párokban tesszük. Minden tanórán többtanáros (általában 2-3 fős) modellben próbálhatták ki magukat tanárjelölt-jeink. A feladatok tervezése, majd kivitelezése során a tanárjelöltek a tanulásközpontú pedagógiák főbb elemeit építették be az általuk kivitelezett tanórákba a foglalkoztatott diákok s a közoktatásban dolgozó pedagógusok örömére (pozitív szóbeli és írásbeli visz-szajelzések egyaránt születtek). Az egyes intelligenciapárokat az iskolákhoz tartozó tanári csoportok eltérő módon osztották fel, s minden érintett intézményben más-más, egyedi témanap született.

2013-ban nappali és levelező tagozaton is folytatódtak a kurzusok, választható fel-adatként megmaradt a holokauszthoz kapcsolódó témanap tervezése, lebonyolítása és refl ektálása nappali tagozaton, s átmenetileg visszatértem a plurális intelligenciakoncep-ciók témájának kizárólagos elméleti feldolgozására azon hallgatókkal, akik nem kívántak részt venni a témanap megtervezésében, lebonyolításában és refl ektálásában. Az elekti-vitás e tekintetben azért kapott hangsúlyt, mivel az előző év hallgatói visszajelzései közt

A     

akadt erősen antiszemita felhangú vélemény. Mivel e tematika feldolgozása nemkívánatos olyan tanárjelöltek által, akik nem érzékenyek annak jelenlétére a mai magyar közokta-tásban, így a későbbiekben – l. alább – úgy változott a kurzusok tematikája és követel-ményei, hogy minden résztvevő gyakorlati munkát végezhessen, függetlenül ideológiai beállítottságától. A főként tantervfejlesztő tanár szakpárral rendelkező hallgatók számára hirdetett speciálkollégium és a bármely közismereti szakos tanárjelöltek számára hirdetett Szabadon választható ismeretkörök című kurzus a gyakorlatban átjárhatóvá vált a tanárje-löltek számára. Míg az előbbi kurzus keretei közt a teljesítendő feladat a témanapra fóku-szált, addig az utóbbi tekintetében új, szintén tanári gyakorlatot facilitáló feladat került kijelölésre (l. alább).

3.2 E^{GYHIÁNYPÓTLÓKÉZIKÖNYV}

2013. szeptemberben Plurális intelligenciakoncepciók neveléstudományi relevanciái címen elnyertem a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjat (A2-MZPD-13-0287), ahol a téma további kutatását, vonatkozó tananyagfejlesztést, felsőoktatási képzést és vonatkozó gya-korlat egységes megvalósítását tűztem ki célomul (D 2014d). A plurális intelligencia-koncepciók érvényességének kérdőíves kutatása mellett célul tűztem ki vonatkozó koráb-bi munkám (D 2011b) folytatásaként egy online kötet létrehozását (D 2014a), mely hiánypótló kézikönyvnek tekinthető nem csupán a hazai, hanem a Kárpát-medence magyar ajkú pedagógusképzői és gyakorló pedagógusai számára is.

2014 tavasszal a Szabadon választható ismeretkörök című szeminárium keretei közt bármely közismereti tárgy szakos tanárjelölt számára nappali tagozaton először, a cso-portos tanítási gyakorlattal – mely ugyancsak a tanári mesterképzés negyedik félévében esedékes – összekötve, és levelező tagozaton is a többszörös intelligenciák közelítésű óra-tervezés, lebonyolítás és refl ektálás vált a kurzusteljesítés feladatává – s a legsikeresebb al-kotások bekerültek az online elérhető példatárba (D 2014a). A tanárjelöltek csoportos tanítási gyakorlatuk ideje alatt valamely szakjukhoz kötötten 90 perces témafeldolgozá-sokat terveztek és kiviteleztek, majd refl ektáltak a gardneri intelligenciák mozgósításával a közoktatás felső tagozata, illetve a középiskola évfolyamain. A publikussá tett órater-veket vizsgálva elmondható, hogy akad még tennivaló az egyes intelligenciák értelme-zése, a tanulásszervezés kooperatív jellegének erősítése – melynek alkalmazása meglátá-som szerint elengedhetetlen –, az időgazdálkodás, illetve a dokumentációban felhasznált források adekvát megjelenítése kapcsán egyaránt. Ugyanakkor mérföldkőnek tekinthető e kiadvány, mely hűen tükrözi, hogy a jelen hazai közoktatási viszonyok között is lehetséges

D R A

a pécsi tanárképzésben 2012 és 2014 folyamán a mestertanulmányok negyedik szemesz-terében, a csoportos tanítási gyakorlattal megegyező félévben speciálkollégium, illetve Szabadon választható ismeretkörök tantárgyak keretei közt születettek közül a leghíveb-ben tükrözik a többszörös intelligenciák elméletének gyakorlati adaptációs lehetőségét hazai terepen a humán területre fókuszálva.

Szerkesztőként e kötet létrehozásával célom volt, hogy pedagógusok és pedagógusje-löltek a Kárpát-medencében is betekintést nyerhessenek az e régióban még széles körben ismeretlen, a tengerentúlon három évtizedes hagyományt magáénak tudható gardneri koncepción alapuló diff erenciált tanulásszervezés lehetőségeibe, s saját praxisukban kipró-bálják, adaptálják azt annak érdekében, hogy a mindenkor kívánatos iskolai követelmé-nyeket azok a diákok is sikeresen teljesíthessék, akik a hagyományos, főként verbalitásra épülő oktatási rendszerekben sikertelenekként címkéződnek.

3.2.1 A kötet szerkezeti felépítése

A bevezetőt követően a 2. fejezetben Gardner engedélyével egy vonatkozó írását közöljük (2009) – magyar nyelven először –, melynek tárgya az eltérő tanulói megértési utakból következő kívánatos eltérő tanítási módok lehetséges alkalmazása, azaz a diff erenciált ta-nulási-tanítási folyamatok osztálytermi megvalósíthatósága. A 3. fejezetben található in-telligenciaprofi l-kérdéssor a diff erenciálást megalapozandó az egyes tanulói intelligenciák feltérképezésére szolgál (A 2009).

A 4–12. fejezetekben közölt órákról minden esetben megtudjuk, hogy milyen tan-tárgy(ak) mely témaköre(i)re épülnek, milyen céllal hozta létre alkotójuk, milyen jel-legű településen és milyen iskolatípus mely évfolyamán, milyen létszámú tanulócso-portban kerültek megvalósításra. A leírásokhoz tartozó mellékletek közlésének célja, hogy a kézikönyvet forgatók maguk is kipróbálhassák a bemutatott órákat vagy azok részeit szükséges adaptációt követően. Akad olyan óratervezői logika, mely minden intelligenciát minden bevont diák esetében mozgósít, ugyanakkor előfordul az a tí-pusú diff erenciálás is, mikor a tanulócsoport tagjai intelligenciaprofi ljának felmérését követően kifejezetten a tanulói erősségekre építhet a pedagógus. Az óratervek tartal-mazzák a mozgósított intelligenciákhoz rendelt időkeretet, tanári és tanulói tevékeny-séget, munkaformát és eszközigényt. Esetenként a bloomi tudás-taxonómia szintek elkülönítését is megtalálhatjuk – ennek jelentősége nem Bloom elméletének kritika nélküli elfogadását jelenti a szerkesztő részéről, hanem annak feltételezését, hogy az egyes tudástípusok kívánatos tudatos pedagógiai kezelése pozitív szakmai, alkotó ta-nári hozzáállást tükröz.

Minden egyes, a kötetben található fejezet a tervező és végrehajtó pedagógusok – pedagógusjelöltek őszinte szakmai és emberi refl exióit tükrözi. Hiteles megjegy-zéseket olvashatunk a kollégákban felmerült kérdések, olykor szkepszisük kapcsán a gardneri elképzelés lehetséges adaptációjának tekintetében, ugyanakkor élmény-szerű beszámolókkal találkozhatunk az átélt pedagógiai sikerekről, az alkalmazások továbbgondolásáról.

A     