Szeitl Blanka
I . Bevezetés
Minden eddigi társadalomban az emberek kisebb-nagyobb csoportokra bomlottak és ezek a csoportok más és más módon kapcsolódtak a társadalmi viszonyok újratermeléséhez. Minden eddigi társadalom tehát strukturált tár-sadalom volt (Kolosi, 1983). A társadalmi struktúra vizsgálatának fő kérdései közé tartozik, hogy melyek azok az alapvető csoportok, osztályok, rétegek, amelyek fő vonásaiban kialakítják egy társadalom fejlődésvonalát, illetve me-lyek azok az egyének, illetve kisebb, nagyobb társadalmi csoportok közötti társadalmi viszonyok, amelyek az egyének és csoportok társadalmon belüli helyzetét mozgatják. Marx elméletében az osztály és az osztályharc kategó-riái szétválaszthatatlanok, melyek, mint statika és dinamika, az adott helyzet leírása, mozgástörvényeinek vizsgálata, szerves egységet alkotnak (Ferge, 1975). Az osztályharcok és átrendeződések az osztályok eltérő társadalmi helyzetének következményei, ami a társadalom alapvető struktúrájából, a munka társadalmi megosztásából következik. A társadalmi osztályok mind-ezek alapján tehát egyidejűleg gazdasági, politikai és társadalmi kategóriák, melyek egymástól szintén elválaszthatatlanok (Ferge, 1975). A társadal-mi struktúra vizsgálatában a kiindulópont a termelőtevékenység elemzése, azonban a termelőtevékenység nem pusztán egy gazdasági szerkezetet ered-ményez, hanem egy társadalmi-gazdasági struktúrát is (Kolosi, 1983).
Mindezek alapján tehát kijelenthetjük, hogy a jelen tanulmány címében is szerepelő gazdasági pozíció kifejezés egy sokkal összetettebb kérdéskört ta-kar, melyet a következőkben az említett társadalmi-gazdasági kapcsolódások okán több egyéb társadalmi jelenséggel együtt vizsgálunk.
Habár jelen tanulmánykötet különböző fejezetei ezekkel a komponensek-kel egyenként és részletesen is foglalkoznak, itt összekapcsoljuk a gazdasági
pozíció vizsgálatához szükséges jelenségeket és rendszerként vizsgáljuk azok együttes természetét és változásait az ifjúság esetében.
A „Hogyan?” viszont már egy nehezebb kérdés: a társadalom szerkezeti (a státus, a rétegződés, a strukturális viszonyok) leírásának nincs sem általá-nosan elfogadott elméleti kerete, sem egységes módszertani váza, így a vizs-gálódás nem tud kitaposott úton haladni. A társadalmi struktúra fogalmával kapcsolatban számos megközelítés ismert és használatos: míg a behavorista megközelítés a társadalmi viszonyok konfigurációjaként, a pozíciók és a sze-repek együtteseként értelmezi azt, a funkcionalista megközelítés az értékek és a normák intézményesültségével ragadja meg a társadalmi struktúrát, míg egy harmadik megközelítés pedig az emberek differenciált társadalmi pozíci-óinak sokdimenziós terét veszi figyelembe (Bánóczi et al, 2015). A társadalmi rétegződés is szorosan kapcsolódik vizsgálódásunkhoz, mely a marxi osztály-fogalom egyik alternatívája volt és tulajdonképpen a társadalom különböző csoportjainak hierarchikus rangsorolását jelenti (Bánóczi et al, 2015).
A társadalmi státus különböző elméleti keretei közül a Kolosi-féle megközelí-tés áll a legközelebb a tanulmány módszertani kereteihez. Kolosi az életfelté-telek és lehetőségek minden releváns komponensét bevonja státusdefiníció-jába, mely így a munkaerő-piaci helyzet és a gazdasági pozíció mellett számos egyéb tényezőt is magába foglal (Kolosi, 1983).
Az 1. ábra azokat az elemeket jeleníti meg, melyekkel a továbbiakban az ifjú-ság gazdaifjú-sági pozíciójának leírására teszünk kísérletet. Ez nem egy alternatív társadalmi szerkezeti megoldást jelent, csupán a fiatal korosztály gazdasági helyzetének leírására alkalmasnak vélt tényezők strukturált ábrázolását. Az ábra az elmúlt 25 év vizsgálatának tematikáját is előrevetíti, hiszen ezeken a kérdéseken keresztül mutatjuk be az ifjabbik korosztály gazdasági hely-zetének változásait. A gazdasági pozíció és tudatosság vizsgálatába olyan elemeket is bevontunk, amiket a fent említett elméleti megközelítések nem tartalmaznak, illetve adatok hiányában kihagytunk olyan komponenseket is, melyek az elméleti megközelítések valamelyikének részét képezik.
A társadalom tagozódása egyúttal társadalmi egyenlőtlenségeket is hordoz magában, ezek rendszere a társadalom alapvető strukturálásával az emberi történelem több évezredes fejlődésében elválaszthatatlanul összekapcsoló-dott (Kolosi, 1983). Arra a kérdésre, hogy „mennyire átjárhatóak a társada-lom gazdasági pozíciói” a mobilitás- és egyenlőtlenségkutatás eredményei
adhatnak választ. E két (egymással jelentősen összefüggő) tényező mellett, a gazdasági pozíciók „megszerzéséhez” kulcsfontosságú az iskolai végzett-ség, illetve a társadalom munkaerő-piaci lehetőségei (melynek számunkra az egyik legfontosabb komponense a munkanélküliség). A gazdasági pozíciót formáló társadalmi jelenségek kialakulását alapvetően a makrogazdasági és politikai háttér formálja, melyet az elemzés során az elmúlt 25 évben végbe-ment társadalomtörténeti és politikai változások elemzésével veszünk gór-cső alá. Az elemzés során minden időszakban különös hangsúlyt fektetünk a foglalkozási helyzetre, illetve a jövedelemre, a jövedelmi különbségekre.
1 . ábra: a gazdasági pozíció elemzése a tanulmány során
Az egyén gazdasági pozíciójának nem csak megelőző alkotóelemei lehetnek, hanem maga is hatást gyakorolhat számos más tényezőre. Ilyennek számít az
egyén életminősége, melyből az elégedettség, a jövőbe vetett hit, a bizalom, il-letve maga a tudatosság is fakad. A tanulmányban tehát nem csak a gazdasági pozícióval kapcsolatba hozható komponensek együttesét vizsgáljuk, hanem arra is rámutatunk, hogy milyen „következményekkel” jár ez az ifjúság tuda-tosságában és általános elégedettségében.
Az ifjúság gazdasági pozíciója és tudatossága az elmúlt 25 évben több szem-pont alapján is fontos és sokszínű kérdéskörnek látszik. Legfőképpen azért, mert a 80-as évek végén megindult politikai-gazdasági átalakulások során több olyan társadalmi változás ment végbe, ami a fiatalok gazdasági helyzetét és aktivitását a társadalom más korosztályához és rétegéhez képest, eltérően érintette (Garami-Tóth,1994). Habár ezek a makroszintű változások az egész társadalomra ránehezednek, a fiatalokat sajátos problémáik, sérülékeny tár-sadalmi helyzetük különösen kiszolgáltatottá teszi a nagy intenzitással vég-bemenő változásokkal szemben. Ezek a fiatalság körében (is) végvég-bemenő politikai, gazdasági változások nem csak a rendszerváltás folyamatában ér-hetőek tetten, hiszen az elmúlt 25 évben számtalan olyan átrendeződés ment végbe Magyarországon, melyeket a fiatalok joggal élhetnek meg válságnak, vagy kardinális átalakulásnak, mind gazdasági, társadalmi, politika szinten, mind az egyéni mindennapok szintjén is.
A tanulmány címében szereplő válság kifejezést most nem annak „drámai”
jelentésében használjuk: nevezhetnénk ezeket az eseményeket átrendező-déseknek is, hiszen válasz, reakció mindre született és a rendszerváltás óta eltelt időszak gazdasági, politikai változásai közül nem csak a „hivatalos” vál-ságokat szeretnénk elemzői szemüvegünk elé emelni.
A tanulmány tehát az ifjúság gazdasági pozícióját vizsgálja az elmúlt 25 év kontextusába helyezve, a következő szerkezetet követve: az írás első részében röviden vázoljuk az ifjúság rendszerváltás előtti és közvetlenül azutáni gazda-sági helyzetét a népszámlálási adatok vizsgálatával. Ezután egészen 1999-ig haladunk tovább, majd az ezredforduló és a 2012-es év között eltelt időszak vizsgálatát végezzük el. Mindegyik időszak esetében csak az ifjúságot érintő társadalmi, gazdasági és politikai változások kiemelésével foglalkozunk, szá-mos empirikus eredmény felhasználásával, melyek egy része kifejezetten a fiatalokkal foglalkozó adatfelvételekből származik, másik része pedig olyan lakossági felmérés, amelynek eredményeit érdekesnek tartjuk a fiatal korosz-tály jellemzéséhez. A tanulmány második részében az ifjúság tudatosságával és elégedettségével rajzolunk összefoglaló képet az elmúlt 25 évről.