A magyar társadalom szubjektív helyzetképét árnyalják a biztonsághiány-nyal kapcsolatos percepciók is, amelyek szignifikáns kapcsolatban állnak a materiális, kulturális és társadalmi erőforrásokkal. Általában elmondható, hogy a személyes, családi szinten megjelenő gondok elsősorban anyagi erő-forrásokra vezethetők vissza, míg a társadalmi szintű aggodalmak esetében az okok kevésbé egyértelműek, itt mindenesetre előtérbe lépnek a kulturális erőforrások. A biztonsághiány nagymértékben függ a társadalmi-demográfi-ai adottságoktól és annak a településnek a jellegétől, ahol a biztonsághiányt megélő lakik. A nagyvárosokban a kedvezőtlen percepciók például jóval
4 A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politika-tudományi Intézet és a GfK Piackutató Intézet közösen végezte 2014-ben, melynek adatbázisába
határozottabbak voltak, mint a falvakban. A tudatosság és a jövővel való ter-vezőség is hasonló pályán mozog a településszerkezet tekintetében: a fiatal generáció körül inkább a városi/nagyvárosi, illetve fővárosi fiatalok tekinthe-tőek tudatosnak.
A 2008-as gazdasági válság számtalan területen érintette Magyarország lako-sait is. Az eladósodottság, a munkanélküliség hirtelen és drasztikus növeke-dése nagy hatást gyakorolt az általános elégedettség alakulására is. A 7. áb-rán az Ifjúság 2004, 2008 és a Magyar Ifjúság 2012 adatfelvételi hullámában kapott válaszok láthatóak a család, illetve az ország gazdasági helyzetével, valamint az emberek életszínvonalával kapcsolatban. A kérdés mindhárom aspektus esetében ugyan az volt: javult, romlott, vagy nem változott a hely-zetük?
7 . ábra: javulások/romlások a család, illetve az ország gazdasági helyze-tével kapcsolatban, illetve általánosságban az emberek életszínvonalá-val kapcsolatban (százalékos megoszlás)
Látható, hogy mind a három kérdés esetében 2008-ra jelentősen megnőtt azok aránya, akik szerint romlott a helyzet és töredékére esett vissza a javu-lást érzékelők aránya. 2012-re további romjavu-lást érzékeltek a fiatalok mind a 3 aspektussal kapcsolatban, igaz ugyan, hogy az ország gazdasági helyzete esetében ez a tovább-romlás szinte elenyésző mértékű.
A visegrádi országok és ezen belül a teljes magyar lakosság véleményéhez a 8.
és a 9. ábra alapján viszonyíthatjuk a magyar ifjúság álláspontját. 5
5 Az eredmények a TÁRKI rendszeres Omnibusz adatfelvételeiből származnak. A kérdések a CEORG (Central European Opinion Research Group, Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportja) által képzett kérdések átdolgozása.
8 . ábra: az ország gazdasági helyzetét jónak vagy nagyon jónak értékelők aránya a visegrádi országokban, 2004- 2013 (százalékos megoszlás)
9 . ábra: a saját anyagi helyzetüket jónak vagy nagyon jónak értékelők aránya a visegrádi országokban, 2004-2013 (százalékos megoszlás)
Az eredmények értékeléseként mindenképpen kijelenthetjük, hogy a 2008-as válság sokkal jelentősebb mértékben változtatta meg (negatív irányba) a fiatalok személyes és országos helyzetértékelését, mint hogy azt a teljes la-kosság körében tette.
A 10. ábra hasonló eredményeket mutat: arra a kérdésre válaszoltak a fiata-lok, hogy véleményük szerint romlani, vagy inkább javulni fog a személyes helyzetük, az ország gazdasági helyzete, illetve az emberek életszínvonala. Az eredmények alapján a romlást várók aránya, mind a 3 kérdés esetében szinte megduplázódott.
10 . ábra: javulások/romlások a család, illetve az ország gazdasági hely-zetével kapcsolatban, illetve általánosságban az emberek életszínvona-lával kapcsolatban (százalékos megoszlás)
A személyes helyzet Az ország gazdasági helyzete Az emberek életszínvonala
A 2008-as pénzügyi válság Magyarországon is felszínre hozta a lakosság pénzügyi kultúrája terén meglévő hiányosságokat. A lakossági szektorban az ismerethiány elsősorban a tényleges teherviselő képességnél magasabb adósságkockázat vállalásában és végső soron a túlzott eladósodottságban mutatkozott meg. A legkiemelkedőbb példát erre a devizahitellel rendelkezők szolgáltatták (Luksander et al., 2014). A fiatalok pénzügyi kulturáját és pénz-ügyi terveiket az Állami Számvevőszék koordinációjával megvalósuló Pén-zügyi Kultúra Kutatás adatait felhasználva ismerhetjük meg. Itt a kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok külön-böző demográfiai és oktatási jellemzői miként hatnak pénzügyi kultúrájukra.
Eredményeik szerint a fiatalok pénzügyi tudása jelentős különbséget mutat a vizsgált ismérvek szerint. A férfiak, az idősebbek, a magasabb jövedelműek, valamint azok a fiatalok, akik jövedelmének kisebb része származik a csa-ládtól, magasabb pénzügyi kultúrával jellemezhetők. További eredményeik alapján bizonyos különbségek is megfigyelhetők: a jövedelem és annak a csa-ládtól származó részaránya csak a gyakorlati ismeretek tekintetében mutat szignifikáns kapcsolatot (Luksander et al., 2014).
III. Összefoglalás
A fiatalok gazdasági pozícióját és tudatosságát befolyásoló események az elmúlt 25 évben mindenképpen sokszínűen, változatosan, eredményeiket tekintve nem feketén-fehéren zajlottak le. Gazdasági pozíciójukat közvetle-nül elsősorban az oktatási rendszer, a munkaerő-piaci lehetőségek, illetve a társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek befolyásolják, míg a tudatossággal kapcsolatos változásokra nagy hatást gyakorolhatnak a politikai állapotok, a politikai rendszerbe és ezzel egy időben a jövőbe vetett bizalom.
Fontos látni, hogy a gazdasági pozíció már a rendszerváltás előtt erősen füg-gött a munkaerő-piaci struktúrától és az oktatási rendszer eredményességé-től. 1983-ban és 1992-ben is jelentős különbség volt a fiú és a lány tanulók között, valamint a különböző iskolai végzettséggel rendelkezők más és más valószínűséggel találtak munkát, illetve váltak munkanélkülivé. Ezután éppen az oktatási rendszer az, ami a legnagyobb változásokon megy át, valamint a legnagyobb károkat szenvedi el, ezzel újabb veszélyek felé sodorja a sze-gényebb és képzetlenebb szülők gyermekeit, akiknek már olyannyira nagy hatást gyakorol az életükre a társadalmi egyenlőtlenség, hogy az általános iskola nyolcadik osztályában is hatalmas különbség van a gimnáziumi és az általános iskolai tanulók életesélyei között. Ezt a gazdasági szektorok közötti támogatási különbségek csak tovább tetézik, átalakul a foglalkoztatási struk-túra, a válságok nyertesei és vesztesei egyre távolabb kerülnek egymástól, mely területi, regionális különbségeket is magával vonz. A társadalmi mobi-litás nagyon alacsony, ami az életminőségen keresztül nagy hatást gyakorol a jövőbe vetett hitre, illetve arra, hogy a fiatalok szerint saját maguk képe-sek-e megvalósítani a céljaikat. Maga a tervezhetőség és a tervezés az elmúlt 25 évben folyamatosan változott az ifjúság körében. A lakossági empirikus vizsgálatokhoz viszonyítva világosan látszik, hogy a fiatal korosztály jóval in-tenzívebben érintették a politikai gazdasági változások Magyarországon, így nem csoda, hogy az ő életükre, gazdasági pozíciójukra és tudatos jövőépíté-sükre nyomta rá a leginkább a rendszerváltás és a 2008-as gazdasági válság is a bélyegét.
A tanulmány elején leszögeztük, hogy a címben szereplő „válság” kifejezést nem annak drámai jelentésében használjuk, inkább gazdasági-politikai vál-tozások mentén mutatjuk be a fiatalok gazdasági helyzetét. Az elmúlt 25 év vizsgálata után joggal merül fel a kérdés, hogy az egyes korszakokban
tapasztalt generációs problémákra születtek-e generációs válaszok? Vala-mint mennyire tekinthetőek ezek a válaszok stratégiai szempontból sikere-seknek? Ezekre a kérdésekre magabiztos választ korántsem adhatunk, ellen-ben a vázolt adatok tükréellen-ben a következő sejtéseket fogalmazhatjuk meg: a rendszerváltás bizonytalan helyzetben, váratlanul érte a fiatal generációt, így stratégiai választ a korosztály nem tudott adni. Mindemellett egy akkor jól képzett és kedvező pozícióban lévő csoport jelentősen kiemelkedett és nagy-részt vezető pozíciót foglalt el a gazdasági térben (ezt láthattuk a 2. táblázat adatai során, ahol emelkedik az önállóak, illetve a vezetők aránya). Később az ingadozó gazdasági-politikai környezetben (amit a 2000-es évek során ta-pasztalhatott meg az akkori ifjúság) a stabilitás keresése lehetett az az igény, amit a gyermekvállalás csökkenése, illetve a házasodási kor kitolódása bizto-síthatott. Ebben az időszakban a fiatalok nagyobb mértékben fektetnek ener-giát saját maguk képzésébe, az oktatási rendszerek nyitottsága pedig ennek megfelelő terepet biztosított. A 2008-as gazdasági válság a munkanélkülisé-gen keresztül nem ezt a fiatal korosztályt érintette a leginkább, de a foglalkoz-tatottság csökkenése további bizonytalanságot szült a jövővel kapcsolatban.
A nemzetközi munkaerő-piaci nyitottság ebben az időszakban kezdte először külföldre csábítani a magyar munkavállalókat (ez a folyamat, melyet inkább nem nevezünk stratégiának éppen napjainkban csúcsosodik). A különböző stratégiák alkalmazhatósága azonban nagyban függ olyan háttértényezőktől, melyek a társadalmi egyenlőtlenségek mozgatórugóinak számítanak: 2014-re a fiatalok leginkább két társadalmi osztályba sorolhatóak, melyek egymás-hoz képest olyan lehetőség-különbségekkel rendelkeznek, amely a korábbi évtizedekben nem volt ilyen mértékben tapasztalható, vagy megfogható.
Irodalom
Andorka, R. – Kolosi, T. – Vukovich, Gy. (szerk.) (1996): Előszóin, Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Bukodi, E. (2002): Társadalmi mobilitás Magyarországon, 1983-2000, In: Kolosi, T. – Tóth, I. Gy. – Vukovich, Gy. (szerk.): Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Ferge, Zs. (1975): Társadalmi struktúra, osztály, réteg a mai szociológiában, In: A szociológia ágazatai, Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Garami, E. – Tóth, O. (1994): A 14-18 éves fiatalok helyzete, politikai attitűdjei, In: Andorka, R. – Kolosi, T. – Vukovich, Gy. (szerk.) Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Huzdik, K. – Béres, D. – Németh, E. (2014): Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsőoktatásban tanulóknál. Pénzügyi Szemle 2014/4, Budapest.
Kolosi, T. (1983): Struktúra és egyenlőtlenség, Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Kolosi, T. – Tóth, I. Gy. – Vukovich, Gy. (szerk.) (1998): Előszó in, Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Kolosi, T. – Tóth, I. Gy. – Vukovich, Gy. (szerk.) (2000): Előszó in, Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Kolosi, T. – Tóth, I. Gy. – Vukovich, Gy. (szerk.) (2002): Előszó in, Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Kolosi, T. – Tóth, I. Gy. – Vukovich, Gy. (szerk.) (2004): Előszó in, Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Kolosi, T. – Tóth, I. Gy. – Vukovich, Gy. (szerk.) (2006): Előszó in, Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Kolosi, T. – Tóth, I. Gy. (szerk.) (2008): Előszó in, Társadalmi Riport, Budapest, Tárki.
Luksander, A. – Béres, D. – Huzdik, K. – Németh, E. (2014): A felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúráját befolyásoló tényezők vizsgálata. Pénzügyi Szemle. (2) 237‒258. oldal