A fiatalkorúak foglalkozási rétegződésének, illetve mobilitásának bemutatása előtt szükséges néhány megjegyzést tenni a felhasznált adatokkal kapcsolat-ban. Az ifjúságvizsgálatok különös lehetőséget teremtenek effajta elemzések elvégzésére, a munkát azonban nehezíti, hogy az elemzés alapjául szolgáló kérdések nem egységes módon szerepeltek a négy adatfelvétel során hasz-nált kérdőívekben. Az első, 2000-es adatfelvétel során még részletes, egyedi foglalkozásokat rögzítettek a kérdezőbiztosok, az ezt követő hullámokban azonban már csupán a kérdezett foglalkozási csoportjáról gyűjtöttek adato-kat, ráadásul ezt sem teljesen egységes módon. A 2008-as, illetve a 2012-es felvételben szereplő kérdés megegyezett, a 2004-es kérdőív azonban ezektől eltérő módon részletezte a különböző önálló csoportokat. Az eltérő kérdezé-si technikák, illetve kérdésformátumok ellenére mindegyik felvétel lehetővé teszi, hogy a válaszadókat besoroljuk egy, a Ferge Zsuzsa (1969) munkajel-leg-csoportosítását idéző foglalkozási sémába, ezeket a különböző módon előálló csoportosításokat azonban nem lehet közvetlen módon összehason-lítani. Különösen problematikus az egyedi foglalkozásokra, illetve a foglalko-zási csoportokra vonatkozó kérdezésen alapuló csoportosítások összeveté-se, mivel az első esetben a séma egyedi foglalkozások szakértői besorolása alapján jön létre, a másodikban viszont a megkérdezettek maguk helyezik el önmagukat a különböző foglalkozási csoportokban.
Ennek megfelelően az elemzést csupán a 2004-es, 2008-es, illetve 2012-es évekre terjesztjük ki, mivel ezeknek az éveknek az adatai kisebb megszorítá-sokkal összevethetők. A mellékletben közöljük azonban a 2000-ből szárma-zó adatokat is, illetve idézzük a 2001-es népszámlálás idevágó eredményeit is (amelyek szintén a foglalkozások részletes összeírása nyomán álltak elő), ezek ugyanis árnyalják a fiatalok foglalkozási rétegződésének változásáról elénk táruló képet, illetve jól szemléltetik a két eltérő kérdezési technikából fakadó eltéréseket is. A foglalkozási rétegződésre vonatkozó elemzésünket a 20–29 éves korosztályra korlátozzuk, mivel – ahogy korábban láttuk – a fiatalabbak körében elenyésző a jelenleg (illetve korábban) foglalkoztatottak aránya.
A népszámlálási adatok alapján végzett elemzések szerint a foglalkozási szerkezet ezredforduló utáni változásai a polarizálódás irányába mutattak, amelynek során egyrészt nőtt a magasabb presztízsű foglalkozási csopor-tok súlya, másrészt azonban növekedett azoknak az aránya is, akik alacsony végzettséget feltételező, illetve képzettséget nem igénylő munkát végeznek.
A foglalkozási szerkezet két szélén tapasztalható bővülés a középső szeg-mensben elhelyezkedő csoportok méretének csökkenésével járt együtt. Ez a társadalom egészére vonatkozó tendencia javarészt a fiatalabbak körében is érvényesült (Huszár, 2015). Kolosi Tamás és Pósch Krisztián (2014) szintén vizsgálta a magyar társadalom foglalkozási szerkezetének a 2000-es években történt átalakulását. Eredményeik megerősítik az alacsonyabb presztízsű csoportok méretének növekedését, viszont ők azt találták, hogy ezzel párhu-zamosan csökkent a felső, illetve a középrétegekhez tartozók aránya is.
2 . ábra: Foglalkozási szerkezet összetétele a 20-29 éves korosztályban (százalékos megoszlás)
Forrás: Ifjúság 2004, Ifjúság 2008, magyar Ifjúság 2012 felmérések alapján saját szerkesztés
Az ifjúságvizsgálatok alapján a fiatalok foglalkozási szerkezetének utóbbi években bekövetkezett változásáról elénk táruló kép sok tekintetben egybe-vág a korábbi vizsgálatok eredményeivel, lényeges pontokon eltér azonban ezektől. A népszámlálási eredményekkel összhangban növekedett az alacso-nyabb presztízsű foglalkozási csoportok, a segédmunkások, valamint a mező-gazdasági munkát végzők súlya a vizsgált korosztályban. Különösen jellemző ez a válság utáni időszakra, 2008-ról 2012-re ugyanis az előbbi csoport ará-nya 5-ről 8 százalékra, az utóbbi pedig 2-ről 3-ra emelkedett.
A foglalkozási szerkezet középső szegmensében ellentmondásosabb tenden-ciákat tapasztalhatunk. Ahogy korábban említettük az önálló iparosok, illet-ve kereskedők csoportja esetén a mérés tekintetében kisebb különbségek vannak a különböző évek között, azonban a népszámlálási eredményekhez hasonlóan az ifjúságvizsgálatok alapján is a csoport méretének folyama-tos csökkenését figyelhetjük meg. Ugyanez a helyzet a betanított munká-sokkal, e csoport mérete mindegyik vizsgálat esetében inkább csökkenő
tendenciát mutatott a 2000-es években. A szakmunkások arányának változá-sa tekintetében azonban nem állapíthatóak meg ilyen határozott tendenciák és a különböző mérések részben ellentmondanak egymásnak. A szakmun-kások esetében népszámlálási adatok a csoport arányának határozott csök-kenését mutatják a fiatal korosztályokban is, az ifjúságvizsgálatok alapján viszont enyhe növekedő tendencia rajzolódik ki.3
A foglalkozási szerkezet felső szelete tekintetében az értelmiségi, szakértői csoporthoz tartozók arányának 2008-ról 2012-re történő visszaesése szem-betűnő. Ez ellentmond a 2000-es évek eleji változásoknak, s a népszámlálási adatok vizsgálata alapján feltárt tendenciáknak is, Kolosi és Pósch vizsgála-tait azonban megerősíti. Ezeket az adatokat érdemes óvatosan kezelni, min-denesetre az erősödő kivándorlásnak, különösen a képzettebb, fiatal korosz-tályban lehet olyan drasztikus hatása, ami a csoport méretének számottevő visszaeséséhez vezet. Szintén némileg ellentmond a korábbi eredményeknek a vezetői csoportok méretének folyamatos csökkenése, a népszámlálási vizs-gálat inkább stagnálást, illetve enyhe növekedést diagnosztizált a csoport esetében.4 Az alacsonyabb képzettséget igénylő szellemi foglalkozásúak ará-nyának növekedése összhangban van a népszámlálási eredményekkel.
Ezek az eredmények megerősítik a korábbi vizsgálatok azon eredményét, mely szerint a kétezres években a foglalkozási szerkezetnek elsősorban az alsó fele tudott bővülni. A társadalom egészére és ezen belül a fiatalabb kor-osztályokra vonatkozóan is megállapítható, hogy a foglalkoztatottak nagyobb arányban végeznek alacsony végzettséget, illetve képzettséget nem igénylő foglalkozásokat. A foglalkozási szerkezet felsőbb, illetve középső szegmensé-ben kevésbé markáns tendenciák rajzolódnak ki, amelyek kapcsán a külön-böző vizsgálatok egymással részben ellenmondó következtetésekre jutottak.
3 Ezekkel az eredményekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy éppen a szakmunkások, illetve a betanított munkások között húzódó finomabb megkülönböztetések esetében találhatók a legna-gyobb eltérések a két fajta – az egyéni foglalkozásokra, illetve a foglalkozási csoportokra irányuló kérdezésen alapuló – mérés között. Ezt megerősíti, ha az ifjúságvizsgálatok 2000-es eredményeit összevetjük a többi hullám adataival, illetve a népszámlálási eredményekkel (2. táblázat).