A szociálpedagógia mint tudomány – Diszciplináris identitáskeresés versus
IV. Tudományos kultúrák határmezsgyéjén
A tudománytörténeti és tudományelméleti értelmezések rámutatnak arra, hogy a szociálpedagógia tudományfelfogásában egyszerre van jelen a szellemtudo-mányos-irodalmi kultúra és a természettudományos-technikai kultúra (Snow, 1961). E két tudományos intelligencia eltérő aspektusokat hangsúlyoz. A szel-lemtudományos megközelítés a kiemelkedő tudományos autoritások szellemi teljesítményeiből indul ki. Az akadémiai közegben mértékadó szerzők eszme-rendszerét követi, szövegek, diskurzusok és narratívák megértésére összpon-tosít (Staub-Bernasconi, 2015). A szociálpedagógia esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy a tudományos elméletalkotás például Paul Natorp, Klaus Mol-lenhauer vagy a kortársak közül, Hans Thiersch vagy Lothar Böhnisch fel-fogását követi. Innen nézve fontos, de mégiscsak másodlagos kérdés, hogy az adott szerző teljesítménye milyen mértékben támasztható alá empirikusan.
A természettudományos-technikai szemlélet a reáltudományok logikáját köve-ti. A reális problémák feltárásában és megoldásában érdekelt. Empirikus kuta-tási módszerek alapján dolgozik és ezeket összeveti a különböző diszciplínák (biológia, pszichológia, szociológia, pedagógia stb.) által feltárt törvénysze-rűségekkel (Staub-Bernasconi, 2015). Ennek a felfogásnak egy empirikusan megalapozott és társadalomtudományi szempontból reflektált elméletalkotás felel meg. Staub-Bernasconi (2015) helyesen jegyzi meg, hogy a szociális szakmákban mindkét nézőpont kiegészítheti egymást, hiszen a reáltudomá-nyos megközelítésre ráépülhet a metaelméleti, filozófiai és etikai reflexió. A szociálpedagógia művelésében elkerülhetetlen ennek a két tudományos kultú-rának az egyeztetése, függetlenül attól, hogy a diszciplináris elméleteket vagy a szakmaelméleteket részesítjük előnyben.
Összefoglalásként a kortárs szociálpedagógia tudományos felfogásával kapcsolatban az alábbi állítások rögzíthetők:
1. A szigorú diszciplináris tudomány-meghatározás segítségével nem írható le a szociálpedagógia. Nem helyezhető egyetlen diszciplína Prokusztész ágyá-ba sem. A tudományelméleti és tudománytörténeti értelmezések rámutatnak arra, hogy „a diszciplínák nem természettől fogva, hanem a tudománytör-ténet által adott dolgok. Határaik nem teoretikus határok, hanem törtudománytör-téneti határok” (Mittelstraß, 1987: 153)5. A szociálpedagógiának az interdiszcipli-náris, de leginkább a transzdiszciplináris gondolkodásmód feleltethető meg.
A transzdiciplináris kutatási folyamatban, a tudományos és integratív meg-közelítés mellett az életvilág-központúság is jelentős szerepet játszik (Jahn, 2008). A transzdiszicplínaritás egy tudományos munkaformában nyilvánul meg, amelynek során a kutatók problémaorientáltan kilépnek a korábban meghatározó diszciplínák és szakok értelem-összefüggéséből (Mittelstraß, 2001).
2. A szociálpedagógia tudományos besorolása és szakmai felfogása országon-ként igen eltérő lehet. Mindez függ az adott ország tudományos és oktatási hagyományaitól, illetve a köznevelés és az adott szociális terület intézmény-rendszereitől7.
3. A szociálpedagógia tudományos megközelítéseinek elemzésénél minden-képp figyelembe kell venni a szakmaelméleteket. A szakmaelméletek sajá-tossága, hogy a praxis és a diszciplináris elméletek összefüggésében értel-mezik a szociálpedagógiát mint tudományt és szakmát.
4. A szakmaelméletek szempontjai jól érvényesíthetők a szociálpedagógus képzésben, hiszen ezen elméletek segítségével világosan és könnyen meg-fogalmazhatók a szakmai célkitűzések és az ezekhez szükséges készségek.
A szakmaelméletek ismertetése lehetővé teszi a diszciplináris megközelítés absztrakt világának és a gyakorlati területek heterogenitásának párhuzamos szemléltetését. Ráadásul ezzel serkentik a szakmai identitásról folyó tudo-mányos diskurzusokat is.
5. Különösen német nyelvterületen megfigyelhető tendencia, hogy az elméle-teket az őket kidolgozó szerzők alapján különítik el, még akkor is, ha a kér-déses elmélet egyértelműen besorolható valamelyik érvényes tudományos paradigma alá. Az elméletek számbavétele és értékelése során nem kizárólag csak az okoz gondot, hogy egy ember nem lehet járatos a szociális terület mindegyik szegmensében, hanem az is, hogy a különböző megközelítések eltérő elméleti paradigmákban való jártasságot feltételeznek. Innen nézve a szociálpedagógia elméletalkotásban is kívánatos lenne az angolszász tí-pusú csoportos munkamód, amit többek közt Engelke (2004) a szociális
szakmák elméleti fejlődésével kapcsoltban vizionált. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudományos csoportmunka sem lesz képes legyőzni az egyes megközelítsek eltérő dimenzióit, de ez a tudományos fejlődés szempontjából kívánatos fejlemény jelentős mértékben hozzájárulna az el-méletekkel kapcsolatos szakmai diskurzusok pontosabb körvonalazásához.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a XXI. század szociálpedagógiáját az elméleti pluralizmus és a transzdiszciplináris szemlélet jellemzi. A diskurzus-központú, konstruktivista vagy posztmodern paradigmák érvényesítésével társa-dalomtudományi megalapozottságú, de erősen kötődik azokhoz a szocializációs folyamatokat elemző neveléstudományi megközelítésekhez, amelyek a szociális problémákat és a társadalmi konfliktusokat az oktatás és a köznevelés összefüg-gésében szemlélik. A társadalom- és neveléstudományi tájékozódás mellett, a XXI. század szociálpedagógiája, a módszertan és a munkaformák tekintetében, erős szövetséget tart fenn a szociális munka (Social Work) tudományával.
Hivatkozások
Becker-Lenz, Roland – Müller, Silke (2009): Die Notwendigkeit von wis-senschaftlichem Wissen und die Bedeutung eines professionellen Habitus für die Berufspraxis der Sozialen Arbeit. In: Becker-Lenz, R. et al. (szerk.): Pro-fessionalität in der Sozialen Arbeit. Wiesbaden. 269-278. o.
Birgmeier, Bernd – Mührel, Eric (2011): Wissenschaftliche Grundlagen der Sozialen Arbeit. Schwalbach – Ts.
Böhnisch, Lothar (1979): „Sozialpädagogik” hat viele Gesichter. In: Betrifft.
Erziehung 12 (1979), Heft 9, 22-24. o.
Böhnisch, Lothar (2008): Sozialpädagogik der Lebensalter. Eine Einführung.
Weinheim, München.
Budai István (2017): Lehetséges-e együttműködés a pedagógusok és a szo-ciális szakemberek között? In Nagy Ádám (szerk.): Tizenkilencre lapot? Szo-ciálpedagógia a XXI. században, Pallasz Athene Egyetem, ISZT Alapítvány, Kecskemét
Dewe, Bernd – Otto, Hans-Uwe (2012): Reflexive Sozialpädagogik. In: Tho-le, Werner (szerk.): Grundriss Soziale Arbeit: Ein einführendes Handbuch (4.
Auflage). Wiesbaden. 197-219. o.
Engelke, Ernst (1998): Theorien der Sozialen Arbeit. Eine Einführung. Frei-burg im Breisgau.
Engelke, Ernst (2004): Die Wissenschaft Soziale Arbeit: Werdegang und Grundlagen (2. Auflage). Freiburg im Breisgau.
Erath, Peter (2006): Sozialarbeitswissenschaft: Eine Einführung. Stuttgart.
German, Kinga (szerk.) (2015): Fenntartható identitások. Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest.
Hamburger, Franz (2008): Einführung in die Sozialpädagogik. Stuttgart.
Iben, Gerd (1998): Die Sozialpädagogik und ihre Theorie. Stand einer Diskus-sion über Begriffe und Realitäten. Merten. 113-130. o.
Jahn, Thomas (2008): Transdisziplinarität in der Forschungspraxis. In: Berg-mann, Matthias – Schramm, Engelebert (szerk.): Transdisziplinäre Forschung.
Integrative Forschungsprozesse verstehen und bewerten. Frankfurt – New York. 21-37. o.
Kleve, Heiko (2007): Postmoderne Sozialarbeit. Ein systemtheoretisch-konst-ruktivistischer Beitrag zur Sozialarbeitswissenschaft (2. Auflage). Wiesbaden.
Kleve, Heiko (2000): Die Sozialarbeit ohne Eigenschaften: Fragmente einer post-modernen Professions- und Wissenschaftstheorie Sozialer Arbeit. Freiburg i. Br.
Kozma, Tamás – Thomasz, Gábor (szerk.) (2003): Szociálpedagógia. Szövegy-gyűjtemény. Budapest.
Lüssi, Peter (1997): A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati kéziköny-ve. Budapest.
May, Michael (2008): Aktuelle Theoriediskurse Sozialer Arbeit: Eine Einfü-hrung. Wiesbaden.
Merten, Roland (szerk.) (1998): Sozialarbeit – Sozialpädagogik – Soziale Arbeit. Begriffsbestimmungen in einem unübersichtlichen Feld. Freiburg im Breisgau.
Mittelstraß, Jürgen (1987): Die Stunde der Interdisziplinarität? In: Kocka, J.
(szerk.): Interdisziplinarität. Herausforderung - Praxis - Ideologie. Frankfurt am Main.
Mittelstraß, Jürgen (2001): Wissen und Grenzen. Philosophische Studien.
Frankfurt am Main.
Mollenhauer, Klaus (1987): Ursprünge der Sozialpädagogik in der industriel-len Gesellschaft. Eine Untersuchung zur Struktur sozialpädagogischen Den-kens und Handelns. Weinheim, Berlin.
Mollenhauer, Klaus (1998): Erziehungswissenschaft und Sozialpädagogik – Sozialarbeit oder: Das Pädagogische” in der Sozialarbeit – Sozialpädagogik.
Merten. 131-138. o.
Müller, Burkhard (2006): Sozialpadagogisches Können: Ein Lehrbuch zur multiperspektivische Fallarbeit (4. Auflage). Freiburg im Breisgau.
Nagy, Krisztina (2009): Professzionalizáció- és professzió-elméletek a segítő hivatások tükrében. Esély, 2. 85-105. o.
Nagy Ádám (2017): Ifjúsági munka a XXI. század szociálpedagógiája? In:
Nagy Ádám (szerk.): Tizenkilencre lapot? Szociálpedagógia a XXI. század-ban, Pallasz Athene Egyetem, ISZT Alapítvány, Kecskemét
Natorp, Paul: Nevelés és közösség. In: Kozma, T. – Thomasz, G. (szerk.) (2003): Szociálpedagógia. Szöveggyűjtemény. Budapest. 49-56. o.
Niemeyer, Christian (2003): Sozialpädagogik als Wissenschaft und Profession.
Grundlagen, Kontroversen, Perspektiven. Weinheim, München.
Nohl, Hermann (2003): Nevelési szándék az állami ifjúságvédelemben. In:
Kozma, T. – Thomasz, G. (szerk.) (2003): Szociálpedagógia. Szöveggyűjte-mény. Budapest. 57-61. o.
Reyer, Jürgen (2001): Der Theorieverlust der Sozialpädagogik: Verfallsgeschi-chte oder Diversifizierung? Eine historische Rekonstruktion. In: Zeitschrift für Pädagogik. 47, 5. 641-660. o.
Reyer, Jürgen (2002): Kleine Geschichte der Sozialpädagogik. Individuum und Gemeinschaft in der Pädagogik der Moderne. Baltmannsweiler.
Reyer, Jürgen (2002a): Sozialpädagogik – ein Nachruf. In: Zeitschrift für Pädagogik. 48, 3. 398-41. o.
Roessler, Wilhelm (1995): Sozialpädagogik. In: Ritter, J. – Gründer (Hg.): His-torisches Wörterbuch der Philosophie. Bd. 9, Basel,
Sárkány, Péter (2011): Szociálpedagógiai elméletek. Jel Könyvkiadó, Budapest.
Sárkány, Péter (2013): Theorie und Praxis Sozialer Arbeit. Eine professionst-heoretische Auseinandersetzung. Marburg.
Sárkány, Péter (2014): A filozófia mint praxis. Tanulmányok a filozófia, a pszi-choterápia és a szociálpedagógia határterületeiről. L’Harmattan-Sapentia, Budapest.
Schilling, Johannes – Zeller, Susanne (2007): Soziale Arbeit. Geschichte – Theorie – Profession. München, Basel.
Schmidt, Hans-Luswig (1981): Theorien der Sozialpädagogik. Kritische Best-andsaufnahme vorligender Entwürfe und Konturen eines handlungstehore-tischen Neuansatzes. Rheinstetten.
Snow, Charles Percy (1961): The Two Culture and the Scientific Revolution.
The Rede Lectures 1959, New York.
Szöllősi Gábor (2017): A szociális munka és szociálpedagógia tudományos diskurzusok, kutatási területek In Nagy Ádám (szerk.): Tizenkilencre lapot?
Szociálpedagógia a XXI. században, Pallasz Athene Egyetem, ISZT Alapít-vány, Kecskemét
Staub-Bernasconi, Silvia (2007): Dienstleistung oder Menschenrechtsprofes-sion? Zum Selbsverständnis Sozialer Arbeit in Deutschland mit einem Sei-tenblick auf die internationale Diskussionslandschaft. In: Lob-Hüdepohl, A. – Lesch, W. (szerk.): Ethik Sozialer Arbeit: Ein Handbuch. Padeborn. München, Wien, Zürich. 20-54. o.
Staub-Bernasconi, Silvia: Soziale Arbeit als Disziplin und Profession. In: Bra-ches-Chyrek, R. (szerk.) (2015): Neue disziplinäre Ansätze in der Sozialen Ar-beit. Eine Einführung. Opladen-Berlin-Toronto, 2015.
Thiersch, Hans (1992): Lebensweltorientierte Soziale Arbeit: Aufgaben der Praxis im sozialen Wandel. Weinheim und München.
Thiersch, Hans (1992a): Das sozialpädagogische Jahrhundert. In: Rauschen-bach, Th. – Gängler, H. (szerk.) (1992): Soziale Arbeit und Erziehung in der Risikogesellschaft. Neuwied-Kriftel.
Thole, Werner – Galuske, Michael(2003): Sozialpädagogik – „Jahrhundertpro-jekt” oder „Entsorgungsfall”? In: Zeitschrift für Pädagogik 49, 6. 885-902. o.
Thole, Werner (szerk.) (2012): Grundriss Soziale Arbeit: Ein einführendes Handbuch (4. Auflage). Wiesbaden. 19-72. o.
Thole, Werner (2012a): Die Soziale Arbeit – Praxis, Theorie, Forschung und Ausbildung: Versuch einer Standortbestimmung. In: Thole, Werner (szerk.) (2012): Grundriss Soziale Arbeit: Ein einführendes Handbuch (4. Auflage).
Wiesbaden.
Trencsényi László – Nagy Ádám (2017): Tanórán innen, iskolán túl: a szoci-álpedagógiai gondolat létjogosultsága. In Nagy Ádám (szerk.): Tizenkilenc-re lapot? Szociálpedagógia a XXI. században, Pallasz Athene Egyetem, ISZT Alapítvány, Kecskemét
Tuggener, Hans (2003): Szociális munka. In: Kozma, Tamás – Thomasz, Gá-bor (szerk.): Szociálpedagógia. Szöveggyűjtemény. Budapest. 77-100. o.
Jegyzetek
1 Ennek köszönhetően a szociálpedagógia több tudományterület diskur-zusának szerves részét képezheti. Kifejezetten üdvözlendő Trencsényi – Nagy (2017) törekvése, hogy neveléselmélet/nevelésfilozófia keretén belül
„megújítsa” a szociálpedagógiai diskurzust. A szociálpedagógiai szemlélet ugyanis képes hidat verni a társtudományok irányába, de ugyanakkor –
hagyományainak megfelelően – kritikai attitűdöt is érvényesít a minden-kori neveléstudományi értelmezések vonatkozásában. Tudományelméleti és neveléselméleti szempontból azonban félrevezető következtetésekre jutunk, ha – Nagy Ádám (2017) javaslata alapján – a magyar neveléstu-domány területén belül kialakulófélben lévő szociálpedagógiai diskurzus lényegét „pedagógiai szociálpedagógiának”, míg a rendszerváltás óta Ma-gyarországon elsősorban szociális szakmaként érvényesülő szociálpeda-gógiát „a szociális munka szociálpedagógiájánk” aposztrofáljuk. Egy ilyen osztályozás indítékai érthetők, de azt a látszatot keltheti, hogy tudományos értelemben pontosan rögzített, hogy mi a pedagógia és mi a szociális mun-ka. Véleményem szerint inkább arról van szó, hogy a szociálpedagógiai szemléletmód képes választ adni bizonyos pedagógiai kérdésekre vagy a szociális munka által is tematizált problémákra. Tudományos értelemben tehát nincs „két” szociálpedagógia. Az elméletalkotási folyamatban való-ban eltérő mintázatok érvényesülnek, de ezeknek a leírása során szerintem óvakodnunk kell a tudományterületek viszonyára hajazó elnevezésektől, mert ezt a logikát követve könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy – kutatási szándékainak megfelelően – létezne „pszichológiai szociálpeda-gógia” vagy „szociálpszichológiai szociálpedaszociálpeda-gógia” is.
2 A szociálpedagógia és szociális munka viszonyát tárgyaló részt – némi módosítással – a korábbi kötetemből vettem át (Sárkány, 2011).
3 A szakszavak fordításánál Kozma Tamás és Thomasz Gábor által szerkesztett Szociálpedagógia szöveggyűjtemény (2003) nyelvhasznála-tát tekintettem mérvadónak. Az olykor párhuzamosan is előforduló So-zialpädagogik, Sozialarbeit, Soziale Arbeit és Sozialarbeitswissenschaft teminusokat – az említett szöveggyűjtemény fordítási megoldásait követve – jómagam is a szociálpedagógia, szociális munka, szociálmunka és a szo-ciálismunka-tudomány szavakkal adom vissza.
4 Ezt a szövegrészt – némi módosítással – a korábbi kötetemből vettem át (Sárkány, 2011).
5 A kortárs szakmaelméletek összevető elemzéséhez lásd: Sárkány, 2013; a posztmodern szakmafelfogáshoz: Sárkány, 2014. A szakmaelméletek szo-ciológiai elemzéséhez lásd: Nagy, 2009.
6 A diszciplináris identitások természetesen párhuzamot mutatnak az egyé-nek, csoportok és közösségek identitás-képződéseivel, amelyek véglege-sen nem rögzíthetők. Ehhez lásd: German, 2015.
7 A szociálpedagógia és a szociális munka magyarországi sajátosságaival Budai (2017) és Szöllősi (2017) tanulmányai foglalkoznak.