Digitális mindennapok – digitális nemzedék

A ma ifjúságát sokféle névvel és címkével illethetnénk, leggyakrabban az Y és a Z generáció elnevezéssel találkozhatunk (Székely, 2014; Nagy, 2016). Az alapvetően amerikai társadalmat leíró generációs felosztásban az Y generáció

tagjai alatt jellemzően a Baby boom és az X generáció gyermekeit értik, akik a ’80-as években vagy a ’90-es évek elején születtek². Az Y generáció az in-formációs társadalom generációja, akik az infokommunikációs technológiá-kat már gyermekkorukban elkezdik használni, ők a digitális bennszülöttek, akik számára az infokommunikációs technológia természetes dolog. Habár az Egyesült Államokra és Nyugat-Európára érvényes generációs felosztások Magyarországon nem minden esetben igazak, ugyanakkor a magyarországi Y generáció gyakorlatilag behozta azokat a lemaradásokat, amelyek az ezt meg-előző generációk esetében jellemzőek voltak. Az Y generáció már nagyrészt a rendszerváltás után éli gyermekkorát, a számítógéppel és az internettel, ha otthon nem is, az iskolában már mindenképpen találkozik. Az Y generációval kapcsolatban figyelik meg elsőként a korcsoportra általánosan jellemző média és kommunikációs multitaskingot.

Az Y generációt követő Z generáció életkori határai az általánoshoz képest is kevésbé szilárdak. Már a ’90-es években születettektől kezdődően beszélhe-tünk Z generációról egészen napjainkig. Ez az a generáció, amely nem ismerte a mobiltelefonok és internet nélküli világot, szocializációs közegeiben (Nagy, 2013a) egytől-egyig végbement az információs társadalom paradigmaváltása³ új eszközöket, szokásokat, kultúrát teremtve. A Z generáció tagjai között telje-sedik ki a digitális szocializáció, az infokommunikációs eszközök valóban az életük természetes részét képezik, nemcsak tartalomfogyasztóként, de tarta-lomszolgáltatóként jelentek meg az online világban.

Az Y és a Z generáció karakterében markánsan jelennek meg az infokommu-nikációs eszközök és az azokhoz kapcsolódó fogyasztás és ebben a magyar-országi azonos kohorszokba tartozók sem kivételek, egyaránt digitális nem-zedékként azonosíthatók. Az ifjúsági szabadidőben egyre fontosabbá válik az elektronikus média, így a képernyő-társadalom meghatározás illik a mai fiata-lokra, ugyanis életük jelentős részét televízió, számítógép és mobileszközök képernyői előtt töltik (Nagy, 2013a; Nagy – Székely – Barbarics, 2017).

Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt Magyarországon is regisztrálhattuk az inter-net szerepének felértékelődését elsősorban a fiatalok körében. A fiatalok eseté-ben az idő múlásával a médiafogyasztást egyre kevésbé a televízió dominálta, a tájékozódásban és a szórakozás tekintetében is felzárkóztak a világháló tar-talmai. Az életkor tekintetében ugyanekkor egy fontos töréspontot is megfi-gyelhettünk: a ’70-es évek végén születettek körében megdőlni látszott számos sztereotípia, amely az ifjúság médiafogyasztásához kapcsolódott. Ilyen volt az is, hogy a fiatalok sokat néznek tévét, keveset olvasnak, illetve túl sokat tele-fonálnak, mindezek az empirikus adatok alapján hamisnak bizonyultak (Pintér – Székely, 2006). Ez a töréspont a digitális korban szocializálódott Y generáció

számításának korszakhatára is egyben, ugyanis a fiatalok médiafogyasztása mind az adott médium előtt-mellett eltöltött idő, mind a fogyasztás gyakorisá-ga mentén lényegesen különbözik az idősebb korosztályokétól.

A nagymintás ifjúságkutatás legfrissebb, 2016-os adatai azt mutatják (Székely – Szabó, 2017), hogy a fiatalok túlnyomó többségének otthonában van mítógép (85 százalék) és internet (87 százalék). Az internet leválása a szá-mítógépről mára nyilvánvalóvá vált. A trendeket vizsgálva könnyedén azo-nosíthatjuk az ezredforduló domináns attitűdjét, amely az otthoni számítógép elérhetőségét kezelte prioritásként, majd a megugró internetkapcsolat aránya már a világháló elsőségét mutatja, ahol a számítógép csupán az eszköze az elérésnek. Mára azonban már nem csupán a számítógép jelenti az internet-hoz-záférés eszközét. A fiatalok otthonaiban egyre több, a világháló elérésére képes infokommunikációs eszköz található meg, pl. az internetes csatlakozásra alkal-mas televíziókészülék is jelen van minden negyedik 15-29 éves fiatal otthoná-ban, de saját táblagépről is minden negyedik, játékkonzolról minden tizedik fiatal beszámolt. A behuzalozottság többféle eszközön keresztül is megtörté-nik, de az infokommunikációs eszközök fejlődésében napjaink legfontosabb trendje az okostelefonok megjelenése és nagyléptékű terjedése: 2016-ban már az ifjúság 85 százalékának van saját tulajdonú okoskészüléke.

1. ábra: 15-29 évesek infokommunikációs hozzáférésének változása 2000 és 2016 között (Van-e otthon (abban a háztartásban, ahol lakik) számítógép? Van-e otthon (abban a háztartásban, ahol lakik) internet?

Van-e Önnek saját okostelefonja?) (Forrás: nagymintás ifjúságkutatások; N=8000)

Az okostelefonok penetrációjának látványos növekedése mellett jelentős mértékben növekedett a mobilkészülékeken az internet-hozzáférés mértéke is. 2012-ben csupán minden második mobilhoz tartozott internet előfizetés, a 2016-os adatok szerint már az eszközök 70 százalékára igaz ez. Mindez azt jelenti, hogy a magyarországi 15-29 éves fiatalok többsége számára az internet bármikor elérhető. A nagymintás ifjúságkutatás 2016-os eredményei szerint a 15-29 éves magyarországi fiatalok 88 százaléka tekinthető napi internethasz-nálónak, negyedük gyakorlatilag folyamatosan online van.

A részletesebb vizsgálat felhívja arra a figyelmet, hogy ugyan a fiatalok több-sége behuzalozott életmódot folytat, de jelen van egy olyan réteg is, amely továbbra is kimarad a digitális világból. Csupán a hozzáférést és a használatot tekintve a digitális szakadék legerősebben a regionális elhelyezkedés és az is-kolai végzettség szerint mutatkozik meg. Megállapítható, hogy az Észak-Ma-gyarországon és Észak-Alföldön élők, valamint az alapfokú végzettséggel rendelkező fiatalok maradnak el leginkább a magyarországi 15-29 évesek többségétől.

2. ábra: Internethasználat a 15-29 évesek körében (Milyen gyakran használ Ön internetet?) (Forrás: nagy-mintás ifjúságkutatások; N=8000)

A fiatalok számára az okostelefon, az internet-hozzáférés és a közösségi ol-dalak kiemelt fontossággal bírnak. Minden második 15-29 éves egy napnál tovább nem tudná nélkülözni az okostelefonját (54 százalék), az internetet (51 százalék) vagy az általa leggyakrabban használt közösségi oldalt (44 százalék).

3. ábra: Kötődések az infokommunikációs technológiához (Mennyi időt tudna kibírni… ?) (Forrás: nagymintás ifjúságkutatások; N=2000)

A digitális kultúra a közösségek kialakulásában és kommunikációjában is dön-tő szerepet játszik, amit mi sem mutat jobban, minthogy a magyarországi 15-29 évesek több mint háromnegyede (79 százalék) tagja valamilyen internetes kö-zösségi oldalnak. 2016-ban az online kökö-zösségi oldal leginkább a Facebook-ot jelenti a fiatalok számára is, ugyanis a valamely közösségi oldalon tagsággal bírók túlnyomó többsége (80 százalék) naponta használja, míg a sorban követ-kező Instagram ettől jócskán elmarad (18 százalék).

A közösségi oldalakat leginkább szórakozásra és információszerzésre használ-ják a fiatalok. Szórakozás céljából a fiatalok háromtizede (30 százalék) keres fel napi gyakorisággal online közösségi oldalakat. Legalább naponta 22 szá-zalékuk általános információszerzés, míg 16 szászá-zalékuk a helyi hírekkel kap-csolatos tájékozódás céljával használja ezeket az oldalakat. Kevésbé jellemző, de jelen van a segítség és tanácskérés is, amit a közösségi oldalakon regisztrált fiatalok 6 százaléka naponta használ.

4. ábra: Internetes közösségi oldalak használatának céljai (És milyen gyakran szokta Ön a közösségi oldalakat … használni?) (Forrás: nagymintás ifjúságkutatások; N=1669)