melléklet: Szempontok a szakmaközi együttműködés minőségének megállapításához

• „Mik voltak az ip együttműködésről alkotott első benyomásai?

• Miben volt hatékony az a módszer, ahogyan a különböző szakmák képvise-lői együtt dolgoztak?

• Mi hátráltatta az ip munkát?

• Hol történt mindez? (a szoba/terem, környezet pontos, részletes leírása)

• Mit vett észre abból, ahogyan a szakemberek egymással kommunikálnak?

• Mindenki részt vett-e a párbeszédben és vitában azok közül, aki akart volna?

• Kizártak-e, vagy figyelmen kívül hagytak-e valakit?

• Dominált-e valaki? Ha igen, miért?

• Mit vett észre a nem verbális kommunikációból?

• Mit vett észre a nyelvhasználatból – használtak-e szakzsargont?

• Hiányzott-e bármely szakma vagy annak képviselője, akinek a hozzájárulá-sa fontos lett volna?

• Mit vett észre az együttműködők egymás közti kapcsolataiból? Volt-e külö-nösebben erős kapcsolat vagy összhang bizonyos szakemberek között?

• Miben nyilvánultak meg a szolgáltatást felhasználók és a szakemberek né-zetei, szakértelme és erősségei?

• Mennyiben voltak ezek központi jelentőségűek a megbeszélések és a viták során?

• Milyen volt a légkör? (Nevezze meg a konfliktus, humor, rutin helyzeteket!)

• Mi volt a vita fő tartalmi pontja?

o probléma-meghatározás, a haladás leírása, jövőre való tervezés?

o figyelembe vették-e a viták során, hogy miképpen dolgoznak együtt, a szakmák, vagy milyen lehetőségek adódnak erre?

• Mi volt az Ön szerepe?

o mennyire volt tisztában ezzel a szereppel?

o milyen szerepkonfliktusokat tapasztalt meg vagy figyelt meg?

o megértette-e a többi jelenlévő szerepét?

o ha nem, miért nem, és mit lehet ezen a téren tenni?

• Az alábbi készségek és képességek melyikét alkalmazta, és mennyire sike-rült hatékonyan ezek alkalmazása?

o aktív hallgatás

o nézeteink másokkal való megosztása o mások jelenlétének figyelembe vétele o szemkontaktus alkalmazása

o csend alkalmazása o összefoglalás

o eldöntendő kérdések feltevése o mások hozzászólásainak elismerése o kihívás

• Hogyan működött a vezetés?

o Volt-e felkért (hivatalos), vagy megválasztott vezető, s ha igen, miért ez a személy kapta a vezető szerepet?

o Voltak-e változások, elmozdulások a vezető szerepben, s ha igen, mi-ért?

o Milyen volt a munka dinamikája?

o Mit vett észre abból, ahogyan működött a vezető (miben volt tetten érhető az ereje)?

o Hogyan használta Ön az erejét és befolyását?

o Képes volt-e a többieket erőpróba elé állítani?

o Voltak-e olyan vélemények vagy megjegyzések, amelyeket nem vettek figyelembe?

o Volt-e nézeteltérés, s ha igen, hogyan oldották meg azt?

o Mi egyebet vett észre a vezetés (hatalom/erő) vonatkozásában?

• Milyen tanulságokkal járt ez?

o az Ön számára?

o mások számára?

o hogyan történt ez? (például csoportos vita, az esemény utáni megbe-szélés a szupervíziót végzővel)

• Adódtak-e új munkamódszerek, gyakorlati eljárások az adott helyzetből?

• Hogyan tudja a megszerzett tapasztalatait felhasználni a jövőben?

• Milyen hiányosságokat ismer fel saját tudásában, felfogásában és képes-ségeiben, miként tudja ezeket pótolni? Gondolkodjon el arról, hogy kihez fordulhat, minek kellene utána nézni és milyen készségeit kellene fejlesz-tenie!”

Forrás: Thomas 2005: 27-28.

Jegyzetek

1 Azonos értelemben használjuk a szakmaközi, az interprofesszionális, vagy röviden az „ip” kifejezést.

2 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (és ennek többszöri módosítása) a szemé-lyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet (és ennek többszöri módosítása) a szemé-lyes gondoskodást folytató szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről

18/2016. (VIII.5.) EMMI rendelete a felsőoktatási szakképzések az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről.

3 A szociálpedagógiát magát és az 1989-ben, az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán induló szociálpedagógia szakot az iniciáló tanári stáb-team nem egy korszerűbb pedagógiaként értelmezte, hanem a jól-lét szellemiségéből kiindulva a kiszolgáltatott emberekre, gyerekekre, fiatalokra, az ő szociá-lis problémáira koncentrálva, az ő helyzetük javítását szolgálva határozta meg, amely magában hordott makro-összefüggéseket, továbbá társada-lomkritikai aspektusokat is.

4 Mára már gazdag szakirodalom, fejlesztő-kutató-képző hálózatok (Europe-an Inter-professional Education Network - EIPEN, Nordic Interprofessio-nal Network - NIPNET, Centre for the Advancement of InterprofessioInterprofessio-nal Education - CAIPE, HEAcademy Health Sciences and Practice Subject Centre King’s College - London, INTERACT – Skócia), egyesületek (In-terEd – The International Association for Interprofessional Education and Collaborative Practice), folyóiratok (Interprofessional Education for Qu-alifying Social Work), programok (Creating an Interprofessional Work-force, Kadima), konferenciák („Learning together to work together”, „All Together Better Health”) stb. segítik a szakmaközi tevékenységet.

Bővebben ld. az alábbi honlapokat: www.eipen.org, www.eipen.sze.hu, www.nipnet.org, www.caipe.org.uk, www.health.heacademy.ac.uk

5 Ilyen vita folyt például a transzdiszciplinaritás fogalma tárgykörében az EIPEN Accompanying Measures projekt Streering Group-jában Ljubjla-nában 2008. szeptember 25-én. A Leonardo da Vinci program keretében az

„European Interprofessional Education Netwok” (EIPEN és EIPEN plusz) címen 2005-2008 között futott nemzetközi projektek résztvevői: Belgi-um: Universiteit Gent, Finnország: Oulu University of Applied Sciences, Görögország: National & Kapodistrian University of Athens, Írország:

Institute of Technology, Tralee, Lengyelország: Department of Hygiene and Ecology, Jagiellonian University, Krakow, Magyarország: Széchenyi István Egyetem, Szociális Munka Tanszék és Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény, Győr, Nagy-Britannia: Higher Education Academy Health Sciences and Practice Centre, King’s College, Centre for the Ad-vancement of Interprofessional Education, London, South-West Peninsula Strategic Health Authority, Svédország: Karolinska Institutet, Stockholm, Szlovénia: University of Ljubljana.

6 A szakmaközi munka keretét az alábbi projektek adták:

• Tempus „Further Education for Community Care Courses” (Tovább-képző kurzusok a közösségi munkában) című (FECCC) 1998-2001 kö-zött. Hazai közreműködők: Széchenyi István Főiskola (Győr), Szociális Munka Tanszék, Szent István Egyetem, Jászberényi Kar, Szociálpeda-gógia Tanszék

• Leonardo da Vinci „Community Care Approach: A Strategy for Social Inclusion” (A társadalmi összefogás egy stratégiája közösségi munka megközelítésben) című, http://www.communitycare.hu, 2006-2008 kö-zött. Hazai közreműködők: Debreceni Egyetem Szociológiai és Szoci-álpolitikai Tanszék, Széchenyi István Egyetem (Győr), Szociális Munka Tanszék.

• TÁMOP 5.4.4.-09/2/C-2009-0006 - „Útitársak” - Interprofesszionális szemléletű közösségi munkára történő felkészítés alternatívái című pro-jekt keretében az „Interprofesszionális közösségi munka” szakirányú továbbképzés kimunkálása és megvalósítása 2010-2012 között a Szé-chenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszékén.

Szöllősi Gábor