tudományos diskurzusok, kutatási területek
III. A szociális munka és a szociálpedagógia tudományos vizsgálatának kontextusa
A szociális munka és a szociálpedagógia tudományos vizsgálata során az azok-ra jellemző kutatási mező körülazok-rajzolásakor érdemes egy olyan keretet alkal-mazni, amely nem normatív jellegű, hanem amely egyfajta ökológiai rendszer-ben helyezi el a választható kutatási területeket. Helytelen lenne valamiféle érték- vagy érdekvezérelte normát megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy mi
„tartozik” az egyik, illetve másik szakterület közös, illetve specifikus kutatási mezőjébe. Ehelyett célszerű arra helyezni a hangsúlyt, hogy mit jelent az, ha a kutatók törekednek „tiszta” kutatási terület körülrajzolására (például amely csak és kifejezetten a szociálpedagógiát vizsgálja), hogy ez mennyiben jár a releváns kontextus elemeinek figyelmen kívül hagyásával (pontosabban záró-jelbe tételével). Vagy pedig – ellenkezőleg – a kontextus mind több elemének beemelése a vizsgálatba miként gátolja a csak egy szakterületre irányuló vizs-gálódást.
Ehhez az ökológiai, konkrétabban kontextuális megközelítéshez az alapot Erath modellje szolgáltatja, mely a szociális munka külső, illetve belső kontex-tusait különbözteti meg, és mutatja be. A modell szerint a külső kontextus két részét egyrészt a makroszintű kontextus elemei (például a globális, kulturális, társadalmi és gazdasági kontextusok) alkotják, másrészt az olyan vonatkozta-tási rendszerek, mint a politikai rendszer, a szociális szolgáltatások rendszere, a jogrendszer, és további hasonlók. A belső kontextus esetében pedig arról van szó, hogy a szociális munka önmagában is egy összetett, történetileg diffe-renciált konstrukció; melynek elemei között a tudományos fejlődést (elmélet-alkotást, kutatást, modellek alkotását), valamint a praxist (szakmai önképet, módszereket, célcsoportokat stb.) sorolja fel. (Erath, 2010)
Erath modelljét továbbfejlesztve, a szociális munka és a szociálpedagógia tu-dományos művelésének ökológiai kereteként az alábbi modell állítható fel (1. ábra):
1. ábra: A szociális munka és szociálpedagógia tudományos művelésének ökológiai modellje (forrás: saját szerkesztés)
Az egyes kontextusok tartalma, meglehetősen leegyszerűsített formában, a kö-vetkezők szerint vázolható fel (megjegyzendő, hogy a kontextus tényei nem csak objektív tények lehetnek, hanem szimbolikus, illetve normatív jellegűek is, így például társadalmi normák, emberi attitűdök, szakmai értéktartalmak is):
• Társadalmi kontextus: azok a társadalmi tények és összefüggések, melyek a szociális munka/szociálpedagógia tárgyát képező helyzeteket meghatároz-zák.
• Egyéni kontextus: azok a biológiai, pszichológiai, viselkedési, kulturális, szocializációs, kapcsolati és más tényezők, melyek az egyén (család, cso-port, közösség) helyzetét meghatározzák.
• Szakpolitikai kontextus: azok a közpolitikai, jogi, finanszírozási, szervezeti stb. tényezők, melyek a köztevékenység céljait és eszközeit meghatározzák.
• Szakmai kontextus: azok az elméleti és gyakorlati tényezők, melyek a szo-ciális munka, illetve a szociálpedagógia identitását, szemléletét, működé-si területét, céljait, módszereit, hatásrendszerét stb. meghatározzák. Ennek legjellegzetesebb elemei: a szociális munka elméletei, modelljei, módszerei, továbbá praxisa; másrészt a szociálpedagógia elméletei, modelljei, módsze-rei, továbbá praxisa.
A továbbiakban ehhez az ökológiai modellhez képest vizsgálható, hogy az egyes tudományos törekvések mennyiben maradnak meg a szociális munka/
szociálpedagógia valamelyik szűk szegmensében, vagy mennyiben veszik fi-gyelembe a vizsgált jelenség kontextusának egy vagy több elemét.
Úgy a szociális munka, mint a szociálpedagógia esetében döntő jelentőségű kérdés, hogy a szakterület elméleti, illetve gyakorlati képviselői miként látják a társadalom és az egyén viszonyát, a területnek ezzel kapcsolatos szerepét. Kellő tárgyilagossággal kijelenthető, hogy a szociális munka és a szociálpedagógia nem különböznek lényegesen társadalmi elkötelezettségüket illetően: a két szakterület elméleti, illetve történeti leírásai erőteljesen hangsúlyozzák azok társadalmi kül-detését; a praxisra vonatkozó kritikák pedig észlelik a gyakorlatnak ezektől az eszményektől való eltávolodását (Sünker – Braches – Chyrek, 2009). Eriksson (2014) az eltérő megközelítéseket egy kontinuumon javasolja elhelyezni, mely szerint a szociálpedagógiai gondolkodás az individualisztikus, adaptív kiindulási ponttól a kollektív mobilizáció demokratikus célkitűzéséig terjed.
Az első dilemma tehát az, hogy akár a szociális munka, akár a szociálpedagó-gia kutatói milyen utat választanak: kutatásuk tárgyát annak széles társadalmi kontextusában kívánják vizsgálni, vagy pedig szűkebb, konfliktusokkal kevés-bé terhelt mezőben kívánnak maradni.
A másik dilemmát az ökológiai modell egyik sajátos összefüggése jelenti: Eu-rópában ma a két szakterület – a szociális munka és a szociálpedagógia – szük-ségszerűen ugyanazon a kontextuson belül léteznek, sőt, egymás számára is a kontextus részét képezik. Nem lehet nem tudomást venni arról, ha ugyanabban az országban többé-kevésbé ugyanazokat a helyzeteket, többé-kevésbé ugyan-azokkal a módszerekkel kezelik két (egymással párhuzamosan létező, vagy pedig konvergáló) szakterület szakemberei. Hazai környezetben a kontextus egyik leginkább domináns eleme az, hogy a szociális munkásokat és a szociál-pedagógusokat mire használja a munkaerőpiac. Mindkét képzés végzettjeinek döntő többsége az állami-önkormányzati (vagy annak feladatát ellátó egyházi és civil) fenntartású szociális, illetve gyermekjóléti-gyermekvédelmi intéz-ményrendszerben dolgozik. Az intézményeken belül többnyire ugyanazokat a munkaköröket töltik be, ugyanolyan szükségleteket/problémákat kezelnek, és – erős jogszabályi kényszerek alapján – ugyanolyan módszereket alkalmaznak (Benkő, 2009). Mint Hämäläinen (2012/b) a szociálpedagógiai kutatások finn-országi helyzetét bemutatva, jelzi, hogy a teoretikus műveken túl megjelentek a praxisból kiinduló empirikus kutatások is. Ez azt a dilemmát jelzi, hogy a praxist vizsgáló kutatások mennyiben válnak foglyává annak a ténynek, hogy a szociális munkások és a szociálpedagógusok számottevő része ugyanazok-ban a munkakörökben, ugyanazokkal a helyzetekkel foglalkozik.
IV. Következtetések
A fenti diskurzusok rövid bemutatása után lehet arra reagálni, hogy mennyi-ben tud különválni egymástól a szociális munka, illetve a szociálpedagógia tudományos vizsgálata. Talán némileg idegenszerű a kérdéskörhöz képest, de kifejező ereje miatt kívánom használni a „bruttó” és a „nettó” kifejezéseket.
„Bruttó módon” történik a szociális munka, illetve szociálpedagógiai kutatás, ha:
• kiterjed azokra a társadalmi összefüggésekre, melyek meghatározzák azokat a szükségleteket vagy problémákat, melyekre a szociális munka/szociálpe-dagógia praxisa választ adhat;
• kiterjed azokra a politikákra (társadalompolitikára, szociálpolitikára és más szakpolitikákra), melyek keretében meghatározzák a közösségi célokat, és eszközöket rendelnek azokhoz;
• kiterjed az érintett személyek (csoportok, közösségek) helyzetének és viszonyainak komplex elemzésére;
• kiterjed a különféle (például pedagógiai) módszerek közötti választás, illet-ve azok hatékonyságának kérdéseire.
„Nettó módon” szerveződik a szociális munka/szociálpedagógiai kutatás, ha:
• nem foglalkozik a társadalmi összefüggésekkel, vagy csak egyféle (például pedagógiai) szempontok szerint elemzi azokat;
• nem foglalkozik szakpolitikai kérdésekkel; vagy legfeljebb olyan szempont-ból, hogy miként érhetők el a preferált (például pedagógiai) módszerekkel a (minden kritika felett álló) állami-politikai célok;
• nem elemzi komplexen az érintettek helyzetét, hanem csak az adott szak-területen preferált (például a nevelési-fejlesztési célokat elősegítő vagy akadályozó) aspektusokat veszi figyelembe;
• nem foglalkozik más módszerekkel, mint kizárólag a preferált (például pe-dagógiai) körbe tartozókkal.
A kifejtettek alapján az a következtetés vonható le, hogy a szociális munkára, illetve a szociálpedagógiára irányuló tudományos tevékenység sokféle keret-ben szerveződhet. Noha nem lehetetlen specifikus, csak az egyik területre kon-centráló tudományos vizsgálatot folytatni, a vizsgálat tárgyának és módszerei-nek meghatározása során nagyfokú körültekintés indokolt. Kétféle kockázattal kell számolni: egyrészt a komplex jelenségek szimplifikálásával, másrészt a címkék megkétszereződésével. Az első esetben a kutató figyelmen kívül hagy-ja a jelenség összetettségét, és egyetlen elméleti megközelítés, vagy egyet-len módszer révén kíván teljes értékű magyarázatot alkotni. A másik véglet az
lehet, ha a kutatók ugyanazokat a helyzeteket vizsgálják, ugyanolyan komplex nézőpontot alkalmaznak, és azt hol „szociális munka kutatás”, hol „szociálpe-dagógia kutatás” címkével látják el.
Hivatkozások
Acienė, Elvyra – Mačiulskytė, Sonata (2014): On the Discourse of Social Work Professionalization. Proceedings of Latvian Christian Academy. 69 (4).
80-96. o.
Adams, Robert – Dominelli, Lena – Payne, Malcolm (2009): Social Work:
Themes, Issues and Critical Debates. Palgrave Macmillan; 3rd edition, Ba-singstoke.
Benkő, Brigitta (2009): Szociálpedagógia szakos hallgatók a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon. Doktori értekezés, Debrecen. URL: https://dea.lib.uni- deb.hu/dea/bitstream/handle/2437/81128/ertekezes.pdf?sequence=5&isAllo-wed=y (utolsó letöltés: 2017. 03. 17.)
Beresford, Peter (2000): Service Users’ Knowledges and Social Work Theory:
Conflict or Collaboration? The British Journal of Social Work. 30 (4). 489-503. o.
Budai István (2017) Lehetséges-e együttműködés a pedagógusok és a szociális szakemberek között? In: Nagy Ádám(szerk.) Tizenkilencre lapot? Szociálpe-dagógia a XXI. században. Pallasz Athéné Egyetem – Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely. 53-78.o.
Cameron, Claire – Moss, Peter (Eds.) (2011): Social Pedagogy and Working with Children and Young People Where Care and Education Meet. Jessica Kingsley Publishers, London.
Dominelli, Lena (2004): Social Work: Theory and Practice for a Changing Profession. Polity Press, Oxford.
Erath, Peter (2010): Social Work in Europe – European Social Work. In: Erath, Peter – Littlechild, Brian (Eds.) (2010): Social Work across Europe. European Research Institute in Social Work; Ostrava University Press, Ostrava. 1-21. o.
Eriksson, Lisbeth (2014): The Understandings of Social Pedagogy from Nort-hern European Perspectives. Journal of Social Work March 14 (2). 165-182. o.
Etzioni, Amitai (1969): The Semi-Professions and Their Organization. Free Press, New York.
Gregory, Marilyn – Holloway, Margaret (2005): Language and the Shaping of Social Work. British Journal of Social Work. 35 (1). 37-53. o.
Gustavsson, Anders – Hermansson, Hans-Erik – Hämäläinen, Juha (Eds.) (2003): Perspectives and Theory in Social Pedagogy. Daidalos, Göteborg.
Hämäläinen, Juha (2012/a): Social Pedagogical Eyes in the Midst of Diverse Understandings, Conceptualisations and Activities. The International Journal of Social Pedagogy. 1 (1). 3-16. o.
Hämäläinen, Juha (2012/b): Social Pedagogy in Finland. Kriminologija i soci-jalna integracija. 20 (1). 1-132. o.
Hämäläinen, Juha (2003): The Concept of Social Pedagogy in the Field of Social Work. Journal of Social Work. 3 (1). 69-80. o.
Hämäläinen, Juha (2015): Defining Social Pedagogy: Historical, Theoretical and Practical Considerations. British Journal of Social Work. 45 (3). 1022-1038. o.
Harré Hindmarsh, Jennie (1993): Tensions and Dichotomies Between Theory and Practice: A Study of Alternative Formulations. International Journal of Lifelong Education. 12 (2). 101-115. o.
Healy, Karen (2014): Social Work Theories in Context: Creating Frameworks for Practice. Palgrave MacMillan, Basingstoke.
Jenner, Hakan: Joint Concepts in Pedagogy and Social Work as the Core of So-cial Pedagogy. In: Gustavsson, Anders – Hermansson, Hans-Erik – Hämäläi-nen, Juha (Eds.) (2003): Perspectives and Theory in Social Pedagogy. Daida-los, Göteborg. 61-71. o.
Kornbeck, Jacob (2014): Convergence and Divergence in Conceptualising the Professions of Social Work and Social Pedagogy and Their Professional Edu-cation, and the Question of Europeanisation: Germany, Denmark and Belgium (1989–2004). Thesis submitted to the Institute of Education, University of Lon-don. URL: http://eprints.ioe.ac.uk/18563/1/LT%202014%20-%20Thesis%20 Final%20for%20Binding%20-%20(3%20May%202014).pdf (utolsó letöltés:
2017. 04. 02.)
Kornbeck, Jacob – Rosendal Jensen, Niels (Eds.) (2013): Social Pedagogy for the Entire Human Lifespan. Europäischer Hochschulverlag, Bremen.
Kraus, Blahoslav – Hoferková, Stanislava (2016): The Relationship of Social Pedagogy and Social Work. Sociální pedagogika | Social Education. 4 (1).
57–71. o.
Kuhn, Thomas S. (2000): A tudományos forradalmak szerkezete. Osiris Kiadó, Budapest.
Lorenz, Walter (2007): Social Work Theories and Methods in Europe – the Profes-sional Profile of Social Workers. Czech and Slovak Social Work. 7 (1). 62-71. o.
Lorenz, Walter (2008): Paradigms and Politics: Understanding Methods Para-digms in a Historical Context: The Case of Social Pedagogy. British Journal of Social Work. 38 (4). 625-644. o.
Marynowicz-Hetka, Ewa (2007): Towards the Transversalism of Social Peda-gogy. Social Work & Society. 5 (3). 53-68. o.
Nagy Ádám (2017): Ifjúsági munka a XXI. század szociálpedagógiája? In Nagy Ádám (szerk.): Tizenkilencre lapot? Szociálpedagógia a XXI. század-ban, Pallasz Athene Egyetem, ISZT Alapítvány, Kecskemét
Navrátilová, Jitka – Navrátil, Pavel (2016): Educational Discourses in Social Work. Sociální pedagogika | Social Education. 4 (1). 38-56. o.
Olson, Jeffrey J. (2007): Social Work’s Professional and Social Justice Pro-jects: Discourses in Conflict. Journal of Progressive Human Services. 18 (1).
45-69. o.
Parton, Nigel – O’Byrne, Patrick (2000): What Do We Mean by Constructive Social Work? Critical Social Work. 1 (2). 1-17. o.
Pataki, Éva (2006): Kettős mandátum: a kontroll és segítő funkció problema-tikája a szociális képzésekben. In: Albert, József (szerk.): Esélyek a szociális képzések megújulására. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola – Iskolaszö-vetség, Veszprém–Budapest. 99-110. o.
Payne, Malcolm (1991): Modern Social Work Theory: A Critical Introduction.
Macmillan Publishers Limited, London. 1-38. o.
Rauschenbach, Thomas (1991): Sozialpädagogik – eine akademische Diszip-lin ohne Vorbild? Notizen zur Entwicklung der Sozialpädagogik als Ausbil-dung und Beruf. Neue Praxis. Zeitschrift für Sozialarbeit, Sozialpädagogik und Sozialpolitik. 21 (1). 1-11. o.
Sandermann, Philipp – Neumann, Sascha. (2014): On Multifaceted Commona-lity. Theories of Social Pedagogy in Germany. International Journal of Social Pedagogy. 3 (1). 15-29. o.
Sárkány, Péter (2011): Szociálpedagógiai elméletek. Jel Kiadó, Budapest.
Sárkány Péter (2017): A szociálpedagógia mint tudomány – Diszciplináris identitáskeresés versus szakmaelméleti pragmatizmus In Nagy Ádám (szerk.):
Tizenkilencre lapot? Szociálpedagógia a XXI. században, Pallasz Athene Egyetem, ISZT Alapítvány, Kecskemét
Trencsényi László, Nagy Ádám (2017): Tanórán innen, iskolán túl: a szociál-pedagógiai gondolat létjogosultsága. In Nagy Ádám (szerk.): Tizenkilencre lapot? Szociálpedagógia a XXI. században, Pallasz Athene Egyetem, ISZT Alapítvány, Kecskemét
Schugurensky, Daniel (2014): A Social Worker, a Community Development Worker and an Adult Educator Walk into a Bar: On Strange Bedfellows and Social Pedagogy. Postcolonial Directions in Education. 3 (2). 360-395. o.
Schugurensky, Daniel – Silver, Michael (2013): Social Pedagogy: Historical Traditions and Transnational Connections. Education Policy Analysis Archi-ves. 21 (35). URL: http://epaa.asu.edu/ojs/article/view/1362 (utolsó letöltés:
2017. 03. 17.)
Skehill, Caroline (2007): Researching the History of Social Work: Exposition of a History of the Present Approach. European Journal of Social Work. 10 (4).
449-463. o.
Stephens, Paul (2009): The Nature of Social Pedagogy: An Excursion in Nor-wegian Territory. Child & Family Social Work. 14 (3). 343-351. o.
Stephens, Paul (2013): Social Pedagogy: Heart and Head. Studies in Com-parative Social Pedagogies and International Social Work and Social Policy.
Europäischer Hochschulverlag, Bremen.
Storø, Jan (2012): The Difficult Connection between Theory and Practice in Social Pedagogy. International Journal of Social Pedagogy. 1 (1). 17-29. o.
Storø, Jan (2013): Practical Social Pedagogy: Theories, Values and Tools for Working with Children and Young People. Policy Press, Bristol.
Suenker, Heinz – Braches-Chyrek, Rita (2016): Social Pedagogy/Social Work in Germany: Theories and Discourses in Social Pedagogy and Social Work:
From Disciplinarisation of the Poor to an Emancipatory Democratic Perspec-tive. Pedagogía Social. Revista Interuniversitaria. 27. 19-44. o.
Sünker, Heinz – Braches-Chyrek, Rita: Social Pedagogy in Germany. In:
Kornbeck, Jacob – Rosendal Jensen, Niels (Eds.) (2009): The Diversity of So-cial Pedagogy in Europe. Volume VII. Europäischer Hochschulverlag, Bre-men. 12-33. o.
Turner, Francis J. (2011): Social Work Treatment: Interlocking Theoretical Ap-proaches. Oxford University Press, New York.
Úcar, Xavier: Social Pedagogy: Beyond Disciplinary Traditions and Cultural Contexts? In: Kornbeck, Jacob – Rosendal Jensen, Niels (Eds.) (2011): Social Pedagogy for the Entire Human Lifespan. Europäischer Hochschulverlag, Bre-men. 125-156. o.
Wagner, Antonin: Debata o pracy socjalnej/pedagogice społecznej- reprezen-tujemy homogeniczny czy heterogeniczny paradygmat naukowy [A Debate about Social Work/Social Pedagogy – Do We Represent a Homogeneous or a Heterogeneous Scientific Paradigm]. In: Cyrańska, Ewa – Marynowicz-Hetka,
Ewa – Piekarski, Jacek (szerk.) (1998): Pedagogika społeczna jako dyscyplina akademicka. Stan i perspektywy. Łódz. 455-462. o.
Weiss-Gal, Idit – Welbourne, Penelope (2008): The Professionalisation of So-cial Work: a Cross-National Exploration. Internatial Journal of SoSo-cial Welfare.
17 (4). October. 281-290. o.
Jegyzetek
1 Az esszé keretében a legkisebb terminológiai gondot az jelenti, hogy a szociális munkát, illetve szociálpedagógiát szakterületnek nevezzük; hi-szen az elméletektől a praktikus tevékenyégig terjedő spektrumon jelen van a diskurzusban e területek szakmai jellege. Kevésbé lenne meggyőző a szociális munka, illetve szociálpedagógia tudományterületéről beszélni, mert ilyen diszciplinák önálló létének elfogadottsága igen mérsékelt. (Sok-kal inkább lehet interdiszciplináris, vagy pedig szociológiai, pedagógiai, pszichológiai stb. irányultságú kutatásról beszélni e két szakterülettel kap-csolatban.) A kutatási terület, illetve kutatási mező kifejezések a jelen írás keretében nem utalnak többre, mint arra, hogy az egyes kutatók milyen kérdéssel foglalkoznak, illetve, hogy az adott szakterületen milyen töb-bé-kevésbé állandósult tárgya alakult ki a tudományos vizsgálódásnak.
2 A hazai szerzők közül az első két megközelítést képviselik Trencsényi László és Nagy Ádám (Trencsényi – Nagy, 2017; Nagy, 2017)
3 A szakmaközi együttműködés értelmezése különösen nehéz feladat a fél-professziók esetében; a feladatot tovább nehezíti az, ha a két szakterület szakembereinek praxisa jelentős mértékben átfedésben van (lásd: Budai, 2017).