Képzések a prioritások és a diszciplínák kereszteződésében Bár az eddigiekben azt taglaltuk, hogy a hazai oktatási-nevelési intézmények

többsége mennyiben hagyja figyelmen kívül a nemzetközi trendekből, a glo-bális világ gazdasági-társadalmi sajátosságaiból, vagy akár a hazai oktatásirá-nyítás dokumentumaiból fakadó elvárások sokaságát, érdemes ráirányítani a figyelmet a képzési rendszer megújítása során kialakult, a hagyományos isko-lai kereteken túlmutató képzések lehetséges célrendszerére, az ezeken keresz-tül kiképzett szakemberek felkészültségére. Meggyőződésünk ugyanis, hogy Magyarországon is léteznek, létezhetnek olyan pedagógiai, illetve pedagógiai vonatkozású képzések, amelyek olyan szakemberek felkészítését szolgálják, akik vállalt feladataik során a társadalmi integráció erősítését szolgáló alap-kompetenciák fejlesztésével, a különböző korosztályok számára nyitottabb, rugalmasabb oktatási formák kialakításával és terjesztésével, valamint a tanu-lási eredmények elérését hatékonyabban szolgáló módszerek alkalmazásával sokat tehetnek a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében.

A vizsgált képzések közül a szociálpedagógia BA szak stabilan jelen van a hazai képzési struktúrában, nem érintette hátrányosan a 2016-os átalakulás, ahol például a korábbi andragógia szakhoz tartozó, a témánk szempontjából fontos területeket érintő művelődésszervező szak kikerült a rendszerből. E hi-ányt kívánja pótolni a 2017-től indítható közösségszervezés alapképzési szak, amelynek egyik szakiránya kifejezetten az ifjúsági munkára irányul.

Az iskolai kereteken kívüli közegben kifejezetten fiatalokkal foglalkozó szak-emberek képzése Magyarországon a 2000-es évek elejére nyúlik vissza: a mű-velődésszervező szakból kiindulva ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés indult a közművelődés és a pedagógia határterületén, kifejezetten a 12-29 éves kor-osztály társadalmi beilleszkedését, aktív állampolgári részvételét, önálló élet-kezdését szolgáló, a szociális vonatkozásokat (prevenció, személyes segítés, tanácsadás) sem nélkülöző tartalmakkal. A képző intézmények száma néhány év alatt 12-re nőtt, 2006 és 2011 között 774-en szereztek OKJ szakképesítést az oktatási szakmacsoportba sorolt képzésben. 2006 után változott a helyzet, a moduláris rendszerű felsőfokú szakképzés az ifjúságsegítő képzést a szociális szakmacsoporthoz sorolta, s ezáltal nem csupán a képzés struktúra, de a kép-zés tartalmi hangsúlyai is megváltoztak: minimálisra csökkent a pedagógiai jellegű tantárgyak-tartalmak jelenléte, viszont – a közös, a szociális segítés alapfeladatai című modulnak köszönhetően – a képzésben résztvevők gyakor-latilag a szociális rendszer alapfeladatainak ellátására is felkészültek. A képzés népszerűségét mutatja, hogy 2011-15 között a képzőhelyek száma 19-re emel-kedett és több mint 1400 fő szerzett ifjúságsegítő szakképzettséget⁸.

A 2013-ban bekövetkező újabb képzési szerkezeti átalakulás kiemelte az OKJ képzési rendszeréből az érettségire épülő ifjúságsegítő szakképzést és létre-hozta a szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzést. Ennek az lett a következménye, hogy a korábban az ifjúságsegítő képzésben komoly szak-mai tapasztalatokat felhalmozó, alapvetően a pedagógusképzéshez kötődő in-tézmények kevesebb eséllyel indíthatták el a szakot, az eredendően szociális képzési területen működő képző intézmények viszont kevésbé osztották meg erőiket a két szakirány (szociális munka, ifjúsági munka) között és inkább a BA szinthez könnyebben elvezető szociális munka szakirányon indították a képzést.

Ebben az átmeneti helyzetben – nem utolsó sorban a TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0002 pályázat keretében „Az ifjúságsegítő képzés interprofesz-szionális fejlesztése” című projekt eredményeire támaszkodva – egy tíz intézményből álló konzorcium, a Szegedi Tudományegyetem szakmai koordi-nálásával beadta az ifjúságsegítő BA szak létesítésére vonatkozó kérelmet. A konzorciumon belül és a korábban ifjúságsegítő, pedagógus, szociális munkás, illetve szociálpedagógus képzést végző intézményekből érkezett szakértők kö-zött is komoly viták alakultak ki arra vonatkozóan, hogy milyen tudományte-rületre kerüljön a képzés besorolása.

Megjegyzendő, hogy a diszciplináris határok szigorú meghatározása nem csu-pán az ifjúságsegítés, de a szociálpedagógia esetében is problematikus, akár a pedagógiához, akár a szociális munkához való viszonyát tekintve. A „diszcip-lináris identitáskeresés” (Sárkány, 2017), a tudományos diskurzusok és a ku-tatási területek átfedései, dilemmái (Szöllősi, 2017), illetve a szakmaterületek közötti együttműködés lehetőségei és korlátai (Budai, 2017) az új képzések bevezetése előtt és azok figyelembevétele nélkül is jelen van a szakemberek gondolkodásában.

Abban mindenki egyetértett, hogy maga az ifjúságsegítő tevékenység rendkívül összetett és sokirányú, tehát nem lehet egyértelműen a pedagógiai vagy a szo-ciális tudományág területére koncentrálni. Ráadásul olyan feladatok is megje-lennek az ifjúsági munka keretében mint a projekt- és szervezetmenedzsment, a pályázatírás, a sport- és szabadidő-szervezés, amelyek túlmutatnak akár a pedagógiai, akár a szociális munka határain. Maga a tudományági besorolás problematikája egyébként magát a szaklétesítést és a későbbi szakindítást is determinálta, hiszen az akkreditációs előírások az egyértelmű besorolásokat és a szakok világos elkülönítését követelték (és követelik) meg.

A vitát végül a 2016-os jogszabályi változások döntötték el, ahol az új felsőok-tatási alapképzési szakstruktúra nem tartalmazta a tervezett ifjúságsegítő sza-kot, bizonyos tartalmi elemeit azonban beépítette a központilag megalapított

és a korábbi andragógia szak szakirányaihoz is kapcsolódó közösségszervezés alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei közé. Így – a szociálpeda-gógia szak változatlanul hagyásával – a bölcsészettudományi területhez tartozó új szak jött létre, amelynek indítása 2017 szeptemberében várható, elsősorban a kulturális közösségszervezés szakiránnyal, de két-három intézmény esetében sor kerülhet az ifjúsági közösségszervezés szakirány indítására is.

A továbbiakban a társadalmi kohézió mint oktatáspolitikai célkitűzés, és az ehhez kapcsolódó célzott kompetencia-fejlesztés tükrében vizsgáljuk a té-mánk szempontjából releváns három alapképzési szak sajátosságait. Ezek a tervezett, de végül elvetett ifjúságsegítő BA szak (pedagógusképzés képzé-si terület), a stabilan létező, de a fenti dokumentumokban alig megemlített szociálpedagógus szak (társadalomtudományi képzési terület, több szálon kapcsolódva a szociális munkás alapképzési szakhoz), valamint a 2017-től indítható közösségszervezés alapképzési szak (bölcsészettudományi képzési terület kapcsolódva a korábbi andragógia szak szakirányaihoz – felnőttképzés, művelődésszervezés).

Mint látni fogjuk, mindhárom képzés célrendszere tartalmaz utalást a társadalmi kohézió erősítésére. Ha nem is ezt a kifejezést használja, de utal a társadalmi szerepvállalás erősítésére (ifjúságsegítő BA), az érintettek társadalmi integrá-ciójának elősegítésére (szociálpedagógia BA), kulturális, humán, közösségi alapú társadalom- és gazdaságszervező munka végzésére (közösségszervezés BA). Mindez azt jelenti, hogy az eltérő tudományági besorolás ellenére mind-három szak alapvető célkitűzése az olyan társadalmi szerepvállalás, amelynek révén egy-egy korosztály, illetve a társadalom egyes szegmensei közötti tevé-kenységek koordinációja, a társadalmi beilleszkedés segítése valósulhat meg az egyén, a közösség, illetve az intézmények szintjén. Az oktatás újragondolása témaköréhez szintén található kapcsolódási pont mindhárom képzés esetében, elsősorban a szociális készségek fejlesztése (mint a munkaerőpiaci érvényesülés egyik kulcskompetenciája) tekintetében, de a nyitottabb, rugalmasabb formák (nemformális és informális tanulás) alkalmazása terén is. A közös alapelvek el-lenére a hangsúlyok és a tevékenységek eltérő módon jelennek meg a három szak képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott célok tekintetében:

Képzési célok

• Ifjúságsegítő BA képzési cél (a konzorciumi beadványban szereplő szö-veg)⁹: „A képzés célja olyan ifjúsági korosztállyal (ld. NIS, ifjúságkutatá-si célcsoport) foglalkozó szakemberek képzése, akik megfelelő pedagógiai (andragógiai), szociológiai, pszichológiai, kulturális antropológiai, jogi, közigazgatási, gazdasági, szociális- és ifjúságszakmai kultúra birtokában

képesek – a fiatalok sajátos helyzetének ismeretében – közösségi aktivitás generálására, a fiatalok társadalmi szerepvállalásának elősegítésére, a kü-lönböző társadalmi csoportok együttélésének és együttműködésének „facili-tálására”, valamint fejlesztő-segítő beavatkozásra. A végzett ifjúsági szak-emberek képesek és alkalmasak az alapvető emberi jogokon, a társadalmi szolidaritáson alapuló, korszerű (non-direktív) segítő tevékenység végzésére az ifjúsági korosztályra jellemző pedagógiai, közösségi és művelődési színte-reken. Reflektív önismerettel és asszertív kommunikációval rendelkeznek az ifjúsági szakmában alapvető, releváns információforrások és technológiák, segítő-tanácsadó módszerek, irányítási és adminisztrációs feladatok ellátá-sához. Minőségi támogatást nyújtanak a fiatalok hangjának, véleményének hallhatóvá tételében, a személyes és társadalmi kiteljesedésben, a befogadás és beilleszkedés segítésében a megelőzés, a beavatkozás eszközeivel.”

• Szociálpedagógus képzési cél az új KKK szerint¹⁰: „A képzés célja szociál-pedagógusok képzése, akik képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosz-tály tanulási, szociális és mentális problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben segíteni, továbbá a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani, fejleszteni. Ké-pességeik, készségeik és értékrendjük alapján hatékonyan működnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és az érintettek társa-dalmi integrációjának az elősegítésében. Felkészültek tanulmányaik mes-terképzésben történő folytatására.”

• Közösségszervezés alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott cél¹¹: „Az alapképzési szak célja kulturális, humán, közösségi alapú társadalom- és gazdaságszervező munkát végző szakemberek képzése, akik el tudják látni művelődési, egyházi, civil, vállalkozói és nonprofit zetek, állami vagy önkormányzati intézmények, integrált, többfunkciós szerve-zetek, intézmények működtetését, képesek helyi, közösségi szinten a művelődés, az ifjúság, a felnőttképzés társadalmi és gazdasági helyzetének fejlesztésével összefüggő állami feladatellátást megszervezni, meghatározott intézményszin-tek esetében azt irányítani. A közösségszervező szakember a közösségi műve-lődés, az ifjúságsegítés és a humánfejlesztés területén, településeken, intézmé-nyekben, szervezetekben, közösségekben és a közösségi művelődés, az ifjúsági szolgáltatás, valamint a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, koordinátori munkaköröket, feladatokat lát el. Ebben a feladatkörében együttműködik a feladatát érintő intézményekkel, szervezetekkel, különösen a kultúra, a közoktatás-köznevelés, szociális ellátás, felnőttképzés, helyi gazdaságfejlesztés ágazataiban. Felké-szült a tanulmányok mesterképzésben történő folytatására.”

1. ábra: Ifjúságsegítő (tervezett)

2. ábra: Szociálpedagógus BA

3. ábra: Közösségszervezés BA (új)

A képzési célok megfogalmazásából képzett szófelhők világosan érzékelte-tik a hangsúlyok különbségeit: a tervezett ifjúságsegítő szaknál a generációs meghatározottság, a fiatalok és közösségeik társadalmi szerepvállalásának az erősítése domborodik ki a képzés pedagógiai eszközrendszerének igénybevé-telével; a szociálpedagógia esetében a gyermekek és fiatalok szociális helyze-tének feltérképezése és az integráció erősítése a hangsúlyos (2. ábra); míg a közösségszervezés esetében a közösségi művelődés, a helyi, állami intézmé-nyek, szervezetek szakemberigényének kielégítése a lényeg a felnőttképzés eszközrendszerének alkalmazásával (3. ábra). Utóbbi esetben a korosztályi megközelítés az önálló végzettséget és szakképzettséget adó ifjúsági közös-ségszervezés szakirányon mutatkozik meg egyértelműen.

A tervezett ifjúságsegítő alapképzési szak egyértelműen körvonalazza az ifjú-ságsegítés (nemzetközi viszonylatban inkább ifjúsági munka, francia területen animáció) konkrét feladatköreit, kitérve az ezen feladatok ellátásához szük-séges kompetenciák elsajátításához és alkalmazásához szükszük-séges elméleti alapozás sokrétűségére (1. ábra). Az alapozás interdiszciplináris jellegéből is adódott a tudományági besorolás problematikája, hiszen a pedagógiai-pszi-chológiai alapozás mellett itt is kiemelt szerepe van a társadalmi-szociális háttér megismerését és a társadalmi érdekérvényesítést szolgáló társadalom-tudománynak, a segítő funkció teljesítéséhez pedig elengedhetetlen a szociális munka alapelveinek, bizonyos elemeinek ismerete és alkalmazása. A közössé-gi színtereken végzett ifjúsáközössé-gi munkára való felkészítés jelenti a közművelő-dési vonatkozást, amely kiegészül a projekt-szintű szakmai tevékenységre való szakmai készségek kialakításával.

A szociálpedagógia esetében a társadalomtudományi képzési terület egyértel-műen meghatározza a szak orientációját: a szociális és környezeti tényezők megismerése és a bizonyíték alapú beavatkozás megalapozása széleskörű tár-sadalomtudományi ismeretanyagot kíván, beleértve a pedagógiai és pszicholó-giai felkészültség megteremtését, ugyanakkor a beavatkozási kör nem csupán pedagógiai jellegű, hanem a szociális munka eszköztárára is utal. A viszonylag rövidebb, koncentráltabb megfogalmazás a szociálpedagógiai tevékenység cél-rendszerének hangsúlyaira épül, utalva a társadalmi (re)integráció, a prevenció, valamint kiemelten az egyén és környezete közötti egyensúly megteremtésé-re. Bár a képzési cél megfogalmazása nem utal az intézményrendszerhez való kapcsolódásra, a feladatokból következően az oktatási intézmények mellett a szociális intézményrendszerben való jártasság is elengedhetetlen képzési kö-vetelmény. A tanulási, szociális és mentális problémák komplex rendszerben való kezelése pedig a szociológiai, pedagógiai és pszichológiai megközelítés mellett a jogi-közigazgatási tájékozottság megszerzését is feltételezi.

A közösségszervezés alapképzési szak céljának megfogalmazása világosan utal a társadalmi (állami) feladatellátás intézményrendszerére, az ebben köz-reműködő szervezetekre, ezen intézmények és szervezetek működtetésére. A tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, koordinátori munkakö-rök megnevezése konkrét foglalkoztatási szempontokra utal, ugyanakkor a fel-sorolásban szereplő tevékenységek jórészt nem utalnak a bölcsészettudományi orientációra. Ugyanakkor a szakon belül önálló végzettséget és szakképzett-séget adó szakirányok – azon túl, hogy a másik két elemzett szaktól alapve-tően elkülönítik a közösségszervezés szakot – három különböző szakterületre vonatkozóan határozzák meg a szakot elvégző szakemberek tevékenységét.

Kimeneti követelmények

Még erőteljesebb különbségeket tapasztalunk, ha a képzési és kimeneti köve-telményeknek a konkrét tartalmakra utaló részeit vetjük össze (1. táblázat)¹²: A táblázat alapján világosan megmutatkozik, hogy az ifjúságsegítő szak eseté-ben a generációs gondolkodásmód érvényesül (Nagy – Tibori, 2016), ahol az ifjúsági munkához kapcsolódó tantárgyak részletes felsorolása található meg, ezzel szemben a szociálpedagógiai és a közösségszervezés alapszak esetében csak a főbb, tantárgyakba is csoportosítható tartalmi elemek szerepelnek. Az alapozó ismeretkörök esetében sok átfedés található az egyes szakok között, bár a bölcsészettudományhoz sorolt közösségszervezés alapszaknál hangsú-lyosan szerepel az általános bölcsész tárgyak felsorolása. A szociálpedagógia esetében egyértelmű a társadalomtudományi orientáció, amelyen belül hang-súlyosan jelenik meg a szociális munka elméleti és gyakorlati vonatkozásainak elsajátítása. A közösségszervezés szak esetében az önálló szakképzettséget és végzettséget adó szakirányok is megjelenítik a témánk szempontjából releváns társadalmi vonatkozásokat.

Mivel a három alapszakra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre bevezetett és kipróbált tantervek (az ifjúságsegítő szak esetében ez nem is készült, a szoci-álpedagógia szak és a közösségszervezés szak esetében 2017 szeptemberétől vezetik be a fent idézett képzési és kimeneti követelmények alapján készülő tanterveket), így a táblázatban szereplő ismeretkörök konkrét, tantárgyi meg-jelenését még nem áll módunkban elemezni.

Ifjúságsegítő BA (tervezet) Szociálpedagógia Közösségszervezés munkafor-mái és módszerei: 50-55 kredit;

Társadalomismeret: 20-30 kredit; Társadalom és szociálpo-litika: 9-18 kredit; Pszichológia:

20-30 kredit; Pedagógia: 20-30 kredit; Jog és jogi igazgatás:

9-18 kredit; Egészségügyi és

1. táblázat: A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül (forrás: saját szerkesztés)

A különböző szemléletmód alapján készült képzési és kimeneti követelmé-nyek, a felsorolásban szereplő tartalmak és a hozzájuk rendelt kreditszámok csak erős fenntartásokkal hasonlíthatók össze: az ifjúságsegítő szak 6 fél-éves képzés lett volna 180 kredittel, kiegyensúlyozott elméleti és gyakor-lat aránnyal (50-50%), ezzel szemben a szociálpedagógus képzés 7 féléves, 210 kredittel, gyakorlatorientált jelleggel, ahol a gyakorlat aránya 60-70%. A közösségszervezés alapszak esetében ismét 6 féléves a képzés (180 kredit), kiegyensúlyozott elmélet-gyakorlat aránnyal.

A konkrét ismeretkörökre vonatkozó előírások a képzési és kimeneti követel-ményekben – a különböző szempontrendszernek megfelelően – eltérő részletes-séggel jelennek meg, ugyanakkor egyértelműen utalnak bizonyos tantárgyakra, tantárgyi modulokra. A tervezett és elvetett ifjúságsegítő alapszak esetében az alapozó ismeretkörök azonos kreditszámokkal tartalmazzák a pedagógia-pszi-chológia, illetve a társadalomtudományi ismeretköröket (utóbbiakhoz csatolva a közgazdasági, jogi és információ-feldolgozási területeket), a szakmai törzs-anyag (a korábbi képzési és kimeneti követelményekben szereplő terminoló-gia) pedig lényegében az ifjúsági szakmához közvetlenül köthető tantárgyakat sorolja fel. A szociálpedagógia alapképzési szak KKK-ja lényegében felso-rolja azokat a modulokat, amelyekből a szak képzési programjának több mint kétharmada (ha a felső kredit-határt nézzük, hathetede) felépül. Ebben döntő súllyal szerepel a szociálpedagógia – szociális munka elmélete és gyakorlata, közel azonos súllyal a társadalomismeret, pszichológia és a pedagógia, komoly kredit-számmal a társadalom- és szociálpolitika, valamint a jog és a jogi igaz-gatás, amik mellett külön modulként jelenik meg az egésztudományi blokk.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az ifjúságsegítő szak létesítésekor 65 százalékos különbséget mutatott ki a szaktávolság meghatározása a szociálpe-dagógus alapszakhoz viszonyítva (a korábbi képzési és kimeneti követelmé-nyek alapján). A közösségszervezés alapszak esetében a bölcsészettudományi képzési területhez való besorolás, valamint a közösségi művelődés szakterüle-téhez való kapcsolódás eleve más tantárgyi struktúrát feltételez. A képzési és kimeneti követelmények itt is meghatározzák az egyes szakterületi (tantárgyi) modulokat, ahol viszonylag szűkebb a bölcsészettudományi és társadalomtu-dományi alapozás (az összes kredit 8-12 százaléka), döntő jelentőségű viszont (akár a kreditek kétharmada) a művelődéselmélet- és történet, közművelődés, közösségi fejlesztés, kultúraközvetítés és ifjúsági kultúra, ifjúsági- és humán-fejlesztés, felnőttképzés modulja. A szakképzettséget adó szakirány legalább 50 kredit, amely igen kis mozgásteret ad a szakmai gyakorlat, a szakdolgozat kre-ditértékére vonatkozóan, pláne ha figyelembe vesszük a szabadon választható tárgyak kötelezően előírt arányát. A képzési és kimeneti követelmények ilyetén

meghatározása igen tág keretet ad a képző intézményeknek a tantervi struktúra kialakítására, a hagyományos tantárgyak beépítésére vagy éppen egy teljesen új moduláris rendszer kialakítására. (A jövőben az akkreditáció szempontjából a kompetenciák tantervi lefedettsége lesz a legfontosabb kritérium, azonban a kompetenciák értelmezési lehetőségei többféle megoldást is kínálhatnak.) Gyakorlat

A szakmai gyakorlat helye és súlya a képzés egészéhez viszonyítva ki-emelkedő jelentőségű. Ehhez képest az erre vonatkozó képzési és kimeneti követelmények előírása szintén eltérő részletességű:

• Ifjúságsegítő: „Az ifjúságsegítő alapképzési szakon hat hétig tartó össze-függő szakmai gyakorlatot kell szervezni az 5. vagy a 6. félévben, melynek kredit értéke 18, továbbá a 3-5. félévben gyakorlat szükséges (pl. oktatási / közösségi művelődési intézményben, ifjúsági információs és tanácsadó iro-dában, ifjúsági civil szervezetnél, önkormányzat ifjúsági referense melletti gyakorlat, ifjúsági projektben való közreműködés) két-két hét időtartamban, 3x4 kredit értékben. A végzettség megszerzésének kritérium feltétele a 4. fél-évet követően legalább két hét ifjúsági táboroztatás. A gyakorlati helyet – a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény jelöli ki azon települési önkormányzatok, kistérségi IKSZT-k, ifjúsági információs és tanácsadó irodák, oktatási/közösségi művelődési intézmények, ifjúsági vagy ifjúsággal foglalkozó szervezetek, ifjúsági szociális intézmények közül, amelyek rendelkeznek a szakmai gyakorlat szakszerű irányításához és fel-ügyeletéhez szükséges felkészültségű, a gyakorlatot teljesítő hallgató mun-káját segítő mentorral (gyakorlatvezetővel/tereptanárral).”

• Szociálpedagógus: „A szakmai gyakorlat részét képezik a kiscsoportos tan-termi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok. Az intenzív terepgyakorlat legalább egy féléven át (tizenkettő-tizenöt hét) végzett folyamatos gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit.”

• Közösségszervező: „A szakmai gyakorlat a kiscsoportos tantervi gyakorla-ton túl magában foglalja:

• a harmadik vagy negyedik félév során egy alkalommal kulturális intéz-ményben vagy szervezetben teljesítendő kéthetes (80 óra), adott képzé-si időszakhoz kapcsolódó gyakorlatot, valamint

• a szakirányú szakképzettség szerinti, a választott szakiránynak meg-felelő intézményben vagy szervezetben biztosított, legalább 160 óra, képzési időszakhoz kapcsolódó (a nyári szünet időtartamára is kiter-jeszthető) gyakorlatot”¹³.

Míg az ifjúságsegítő képzés tervezetében és a közösségszervezés alapszak kép-zési és kimeneti követelményeiben igen részletesen szerepel a szakmai gyakor-lat helyszíne és tartalma (sok tekintetben átfedést is felfedezhetünk a két szak között, ami nem véletlen, mivel a közösségszervezés alapszak kidolgozásánál szakmai konzultációk voltak a szakértők között), addig a szociálpedagógus alapszak esetében inkább a szakmai gyakorlat definiálása és kreditértékének a meghatározása a fontos. Ebben a tekintetben mutatkozik meg leginkább, hogy

Míg az ifjúságsegítő képzés tervezetében és a közösségszervezés alapszak kép-zési és kimeneti követelményeiben igen részletesen szerepel a szakmai gyakor-lat helyszíne és tartalma (sok tekintetben átfedést is felfedezhetünk a két szak között, ami nem véletlen, mivel a közösségszervezés alapszak kidolgozásánál szakmai konzultációk voltak a szakértők között), addig a szociálpedagógus alapszak esetében inkább a szakmai gyakorlat definiálása és kreditértékének a meghatározása a fontos. Ebben a tekintetben mutatkozik meg leginkább, hogy