A CSALÁDI ELLÁTÁSOK INDEXÁLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN
4. A szociális biztonsági koordináció a családi ellátások területén
A szociális biztonsági koordinációnak a családi ellátások területén az a lényege, hogy abban az esetben, ha a családtagok helyzetében határon átnyúló elem van, tehát pl. az egyik szülő egy másik tagállamban dolgozik, akkor a család ne maradjon védelem nélkül. Az EUMSz 48. cikke szó szerint azt írja elő a
tagálla-16 Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról, HL L 141, 2011. 05. 27., 1–12. o.
17 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális bizton-sági rendszerek koordinálásáról.
18 C-249/83. sz. Vera Hoeckx ügy [ECLI:EU:C:1985:139].
19 A két jogszabály szerepel a 883/2004/EK 9. cikk szerinti osztrák, illetve német notifi kációban, ami azt jelenti, hogy szociális biztonsági ellátásként a Rendelet hatálya alá tartoznak.
A családi ellátások indexálása az Európai Unióban 185
moknak, hogy egyenlő bánásmódot kell biztosítani a juttatások kifi zetése terén a tagállamok területén lakó személyek számára. Arról nem rendelkezik, hogy a nem a tagállamok területén lakó személyekkel mi a helyzet.
A tagállami joghatósági területen túlra történő folyósítás (ellátás exportja) az EUMSz 48. cikkét implementáló 883/2004/EK rendelet 67. cikkéből követke-zik. A Rendelet 67. cikke szerint
„Egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfe-lelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is az előbb említett tagállamban rendelkeznének lakóhellyel.”20
Ez azt jelenti, hogy olyan személyek is a tagállam joghatósága alá kerülhetnek, akik esetleg soha nem is voltak a tagállam területén, tehát azzal semmilyen fi zi-kai kapcsolatban nincsenek. Az uniós koordinációs jog teremti meg számukra a lehetőséget, hogy bekerülhessenek a jogosultak közé, ellátást igényelhessenek és kaphassanak. Ez tehát egy jogi fi kció, a közös háztartás fi kciója. A fi kciót az Európai Bíróság is hangsúlyozta:
„[A 883/2004/EK] rendelet 60. cikke (1) bekezdésének második mondatát úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés szerinti fi kció olyan személy családi ellátásokra való jogosultságának elismerését eredményezheti, aki nem az ezen ellátások folyó-sítása szempontjából illetékes tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, amennyiben az említett ellátások nyújtásának a nemzeti jog által előírt minden egyéb feltétele teljesül….”21 A Rendelet hatálya alá tartozókat megilleti az egyenlő bánásmód. A Rendelet 4. cikke szerint
„E rendelet eltérő rendelkezései hiányában az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg, és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait.”
20 883/2004/EK rendelet 67. cikke.
21 C-378/14. sz. ügy Trapkowski [ECLI:EU:C:2015:720] rendelkező rész.
G L Éva 186
Ez a családi ellátások területén is így van, amelyet az Európai Bíróság számos esete is megerősít: ezek egyrészt foglalkoznak a családi ellátás defi níciójával22, illetve a más tagállami gyermekek részére történő utalással (export) is.23 A jogesetek tanulsága szerint a családi ellátás fogalmát tágan kell értelmezni, nem megengedhető sem a direkt, sem az indirekt megkülönböztetés, és az exportnak az sem lehet akadálya, ha a kérelmező maga sem él az illetékes tagállam terüle-tén.24 Az Európai Bíróság szerint az export tekintetében
„Ez a rendelkezés különösen azt kívánja megakadályozni, hogy egy tagállam attól tehesse függővé a családi ellátások nyújtá-sát, vagy azok összegét, hogy a munkavállaló családtagjai az ellátást nyújtó tagállam területén laknak-e, és így visszatartsa a közösségi munkavállalót attól, hogy éljen a szabad mozgás jogával.”25
A koordinációs rezsim a családi ellátások területén igazán bőkezű: meg-határozza, hogy melyik tagállam az elsődlegesen felelős a családi ellátások nyújtásáért, és melyik másodlagosan, hogy így kerülje el azt a helyzetet, hogy egy család ellátás nélkül maradjon. Az elsőbbségi sorrend a következő:
először a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységeken alapuló jo-gosultságokat kell tekintetbe venni, másodszor a nyugdíj folyósításán alapuló jogosultságokat, és csak legvégül a lakóhely szerint szerzett jogosultságokat.26 Ha az apa Ausztriában dolgozik, a munkát nem végző anya és a gyermek pedig Magyarországon élnek, akkor az apa munkavégzésének országa (Ausztria) lesz felelős az ellátások nyújtásáért, az elsőbbségi sorrend szerint. Ha mindkét szülő dolgozik, akkor viszont a gyermek lakóhelye lesz a döntő faktor, tehát a példa szerinti esetben Magyarország válik elsődlegesen felelőssé.27 Másodlagosan felelős az első esetben Magyarország, a másodikban Ausztria. Az elsődlegesen
22 C-160/96. sz. ügy Molenaar [ECLI:EU:C:1998:84 ], C-275/96. sz. ügy Kuusijärvi [ECLI:EU:C:1998:279 ], C-177/12. sz. ügy Lachheb [ECLI:EU:C:2013:689].
23 C-363/08. sz. Slanina-ügy [ECLI:EU:C:2009:732], C-378/14. sz. ügy Trapkowski [ECLI:EU:C:2015:720].
24 A Slanina ügyben az elvált házastárs jogát ismerte el az Európai Bíróság kérelem beadására az elvált férj munkavégzése helye szerinti tagállamban.
25 C-543/03. sz., Dodl és Oberhollenzer ügy [ECLI:EU:C:2005:364] 46. pont.
26 Rendelet 68. cikke.
27 Ld. bővebben: G L Éva: A családtagok kérdéskörének kapcsolata a személyek szabad mozgásával az EU-jogban, a Brexit fényében. In: S Orsolya (szerk.): Család és családtagok: Jogági tükröződések. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 109–136.
A családi ellátások indexálása az Európai Unióban 187
felelős tagállam mindig az általa fi zetendő teljes családi ellátási összeget fi zeti.
A másodlagosan felelős tagállam pedig akkor fi zet, ha nála az ellátás magasabb, mint az elsődlegesen felelős tagállamban, mégpedig a két ellátás különbözetét.
Így a család mindig a neki potenciálisan járó, lehető legtöbb ellátást kapja, vagy az egyik tagállamtól, vagy a kettőtől együttesen.