AZ EURÓPAI UNIÓ NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOGI JOGFORRÁSAIBAN
2. A Családjogi törvény hatvan éve ( 1952–2014)
Az 1953 januárjában hatályba lépő Családjogi törvény, a házasságról, a csa-ládról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (Csjt.) eredeti szövegének 70. §-a már a kiskorú gyermek feletti szülői felügyeletről szólt, 71. §-a pedig általános rendelkezésként annyit rögzített, hogy a szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni, s felsorolta, hogy ez a következő jo-gokat foglalta magában: a gyermek gondviselésének, vagyona kezelésének és törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét, valamint a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát. A gondviselés körében a 75. § a szülők kötelezettségeként nevezte meg a gyermek gondozását, nevelését, testi és szel-lemi fejlődésének elősegítését, s arra való törekvésüket, hogy – többek között – egészséges, művelt, erkölcsös emberré váljon gyermekük. A 76. § (3) bekezdése jelölte meg azt, hogy a 16. évét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével elhagyhatja, a 77. § pedig azt, hogy a szülőknek olyan életpályát kell a gyermek számára választani, amely hajlamainak, testi és szellemi képességeinek, valamint egyéb körülményeinek leginkább megfelel.
A Csjt. vezette be a szülői felügyelet kifejezést és a gyermek támogatására helyezte a hangsúlyt: ezt fejezte ki a szülői hatalom helyett a szülői felügyelet kifejezés is. A szülői felügyeletet olyanként fogták már fel, amely ’együtt jár’8 az apasággal és anyasággal, és amely főszabályként a szülői státuszból követ-kezően megilleti a szülőket. Természetesen ekkor már megszűnt mindennemű családjogi diff erencia a házasságból származó, illetve azon gyermekek között, akiknek a szülei nem éltek házasságban.
A Csjt. első módosító novellája, az 1974. évi I. tv. a gondviselés helyett a gondozás-nevelés fordulatot vezette be. A novella indokolása szerint a Csjt.
továbbfejlesztése valósult meg a szülő nevelési kötelezettségének kiemelésé-vel.9 A konkrét szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek sorából, amelyek tartalmukban csekély mértékben módosultak a Csjt. fennállása idején, a szülők nevelési-gondozási kötelezettsége érdemel az alábbiak szerint kiemelést.
8 A családjogi törvény. Összeállította és magyarázatokkal ellátta B Jenő – R Géza – S Viktor. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1955. 267–268.
9 A későbbi jogirodalom ennek a változásnak az értelmezésével jellemzően nem foglalkozik, kivételként említhető Filó Erika azon kritikája, miszerint a gondozás-nevelés két konkrét fel-adatra szűkíti le a gyermek személye körüli széleskörű feladatok körét. F Erika: Gyermeki jogok és a szülői felügyelet. In: F Erika (szerk.): Emlékkönyv Pap Tibor professzor halálá-nak 25. évfordulójára. Pécs, PTE ÁJK, 2002. 62.
S Orsolya 146
Közlönyállapotában a Csjt. 75. §-ának (1) bekezdése a következőt tartal-mazta: „A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésében elősegítsék. Arra kell törekedniök, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, népéhez hű, hazá-ját szerető, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő emberré váljék. Joguk és kötelességük mindent megtenni, ami e célok elérése érdekében szükséges és tartózkodniok kell mindentől, ami azok elérését akadályozza vagy megnehezíti.” Az első módosító novella a „gondozzák, neveljék” helyett a „gon-dozzák, tartsák” szófordulatot vezette be, a „testi és szellemi” fejlődés helyett a
„testi, értelmi és erkölcsi” fejlődést nevesítette és külön mondatban rendelkezett arról, hogy biztosítani kell a gyermek szocialista szellemben történő nevelését, s ennek során kell törekedni mindarra, amelyet a Csjt. ehelyütt már korábban rögzített. Az 1990. évi XV. törvény – amely elsősorban az örökbefogadás te-kintetében módosította a Csjt.-t –, a 75. § (1) bekezdésének az első mondatát tartotta csak fenn, azzal az indokolással, hogy a szülőknek nem kell szocialista szellemben, azaz ideológiai kötöttség szerint nevelniük gyermeküket, hanem akár vallásos nevelést is biztosíthatnak számára. Egyebekben szülői felügyelet körébe tartozó jogok és kötelezettségek köre alapvetően nem változott, így ez az a kötelezettség-halmaz, amellyel a Csjt. 2014-ben hatályát vesztette.
3. A Ptk. kodifi kációja – a koncepciótól az elfogadott szövegig (1998–2013)
A(z új) Ptk. 2002. évi Koncepciója,10 majd a 2003-ban közzétett Koncepció és Tematika11 tartalmazta a családjogi szabályozás koncepcionális kérdéseit, és így több kérdést a szülő-gyermek kapcsolat tekintetében. A Koncepció a szülői felügyelet gyakorlásának elveit tartotta indokoltnak kiemelni, érdembeli változtatást a szülői felügyelet körébe tartozó jogok és kötelezettségek tekintetében nem javasolt.
Ami magának a szülői felügyeletnek mint intézménynek az elnevezését illeti, az Igazságügyi Minisztérium megbízásából készült, családjogi tárgyú tanulmányok egyike felvetette a szülői felügyelet mint terminológia esetleges
10 Magyar Közlöny 2002. 15. szám 2. kötet (2002. január 31.).
11 Tematikával együtt: Magyar Közlöny 2003. évi Különszáma.
Szülői felügyelet és szülői felelősség 147
megváltoztatásának indokoltságát,12 utalva arra, hogy a szülői felügyelet a
„gyermek körüli teendők ellátására túl szűk fogalom” és nem is fedi azokat azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek a szülő-gyermek jogviszonyból származnak.13 A szülői felügyelet helyettesítése érdekében több szófordulatot felvető és végiggondoló14 tanulmány megvitatásra került, de végül a ‘szülői fel-ügyelet’ került fenntartásra. Ennek magyarázatául szolgált az a meggondolás, miszerint bár a szülői felügyelet „szigorú” szó, a szóba jöhető többi kifejezés – szülő-gyermek kapcsolat, szülői felelősség, szülői gondviselés – nem fejezi ki azon feladatok összességét, amelyeket a hazai jog (is) a szülőkre ró.15
Az ilyen módon szülői felügyeletként fennmaradt kötelezettség-összesség
‘hagyományos’ elemei, ahogyan arra a Koncepció utal, ‘megőrzendők’-nek minősültek.16 A gyermek gondozása-nevelése, vagyonának kezelése, törvé-nyes képviselete jogként és kötelezettségként, valamint a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga, mint jogosultság került felsorolásra olyanként a Koncepcióban, amelyek (továbbra is) a szülői felügyelet részjogosultságait je-lentik. Noha ezen részjogosítványok terjedelme, mibenléte jelen tanulmánynak nem képezi tárgyát, megjegyzése érdemes, hogy lényegi tartalmuk tekintetében változást nem terveztek. A törvényes képviselet tekintetében Weiss Emilia fel-hívta a fi gyelmet arra, hogy ez a törvényes képviselet nemcsak a hagyományos polgári jogi nyilatkozatok tekintetében jelent képviselet, hanem a családjogi jognyilatkozatok vonatkozásában is, sőt olyan esetekben szintén, amelyek a polgári jog területétől távol esnek, mint például az orvosi beavatkozásokhoz való hozzájárulás.17
12 F Erika: Gondolatok a szülő-gyermek jogviszonyról és a gyermek jogairól. Kézirat.
Tárgyalását ld. W Emilia: A családjogi munkacsoport 2000. november 9-i, november 16-i és december 12-i üléséről. Polgári Jogi Kodifi káció, 2001/1. 32–35.
13 F Erika: Gyermeki jogok és a szülői felügyelet. In: Emlékkönyv Pap Tibor professzor halálának 25. évfordulójára. Pécs, PTE ÁJK, 2002. 63.
14 Így: gondviselés, szülő-gyermek kapcsolat; a felügyelet, mint ellenőrzési jog kedvezőtlen asszociációi. F i. m. 62–64.
15 K András: „Múlt és jövendő tán együtt van” – megőrzendő és új elemek a családjogban az új Ptk. kodifi kációja során. In: G Tamás (szerk.): Ami a múltból elkísér. A családjogi törvény ötven éve. Debrecen, Gondolat – Debreceni Egyetem, ÁJK, 2005. 17.
16 W Emilia: A készülő Polgári Törvénykönyv családjogi könyvének a Kodifi kációs Szerkesztőbizottság által elfogadott koncepciója. A Polgári Jogi Kodifi káció 2001/4–5. szá-mának 21–40. oldalain megjelent írást ld. Weiss Emilia valamennyi, családjogi és öröklési jogi kodifi kációs tanulmányával együtt: S Orsolya (szerk.): Weiss Emilia családjogi és öröklési jogi kodifi kációs tanulmányai. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017 (továbbiakban:
S 2017a)
17 W (2001) i. m. 197-198.
S Orsolya 148
A 2006-ban vitára bocsátott első normaszöveg-javaslatig eltelt időben a szülői felügyeleti jogi koncepció nem vált sem kérdésessé, sem vitatottá sem a szakirodalomban,18 sem az utóbb közzétett szakmai vitákon.19 A Családjogi Könyv első normaszövegének tervezetét (Javaslat) és az ahhoz fűzött indokolást a Kodifi kációs Szerkesztőbizottság 2005 júniusában tárgyalta meg.20 A Javaslat nem tért el a Koncepcióban foglaltaktól, legfeljebb annyiban, hogy a gyermek nevének meghatározását a szülői felügyelet tartalmi elemei közé sorolta és ennyiben a Csjt. korábbi szerkezetét kevéske mértékben újrastrukturálta (más tekintetben is sor került a korábbi textúra átalakítására, de összességében na-gyon szerény változtatások történtek). A 2008-ban közzétett Szakértői Javaslat a fentiekkel egyező javaslatot tartalmazott,21 és a 2006-ban történő vitára bocsátástól kezdődően érdemi észrevétel a szülői felügyelet tartalmi elemeivel kapcsolatban nem volt.22