ÚJ KOLLÍZIÓS SZABÁLYOK C Mónika *
2. Változások a házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira irányadó kollíziós szabályozásban
2.4. A házastársak és harmadik személyek közötti jogviszonyok
Az anyagi jogokban gyakori, hogy a házastársak és harmadik személyek kö-zötti vagyoni kapcsolataira vonatkozóan rendelkeznek a harmadik személyek védelméről.73 A nemzeti kollíziós jogokban viszont ritka, hogy részletesen szabályoznák ezt a kérdést.74 A házassági vagyoni viszonyokra alkalmazandó jogról szóló hágai egyezmény 9.cikke75 főszabályként azt mondja ki, hogy a házassági vagyoni viszonyokra alkalmazandó jog irányadó a házastársak és a
72 P i. m. 325–326.
73 A Ptk. is tartalmaz a házastársak által köthető házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatban olyan szabályt, hogy a szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendel-kezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg (Ptk. 4:67. §).
74 Ld. a svájci nemzetközi magánjogi kódex 57. szakaszát, valamint a házassági vagyonjogi rendelet hatályba lépését megelőző időkből a német jogot (EBGB 16. szakasz), amely a kollíziós szabályban meghatározott feltételek esetére a BGB meghatározott anyagi jogi szabályainak az alkalmazását mondta ki. A holland nemzetközi magánjogi szabályozás (holland Polgári Törvénykönyv, 10:44 szakasz) szerint a házassági vagyoni viszonyokra alkalmazandó jog alkalmazandó a házastárs(ak) és harmadik személy(ek) viszonyában is.
75 The eff ects of the matrimonial property regime on the legal relations between a spouse and a third party are governed by the law applicable to the matrimonial property regime in accordance with the Convention.
Nonetheless, the law of a Contracting State may provide that the law applicable to the matrimonial property regime may not be relied upon by a spouse against a third party where either that spouse or the third party has his habitual residence in its territory, unless
(1) any requirements of publicity or registration specifi ed by that law have been complied with, or
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira irányadó… 123
harmadik személyek közötti jogviszonyokra, de a Szerződő Államok számára lehetőséget biztosít olyan nemzeti kollíziós szabályozásra is, ahol a házastársak vagyoni jogviszonyaira alkalmazandó jog csak meghatározott feltételekkel hívható fel harmadik személyekkel szemben. A házassági vagyonjogi rendelet szabályozása igen összetett. A házassági vagyonjogi rendszerre e rendelet alap-ján alkalmazandó jog hatálya kiterjed a 27. cikk f) pontja értelmében valamely házastárs és harmadik felek jogviszonyára. A 28. cikk (1) bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy a 27. cikk f) pontjának ellenére a házastárs(ak) harma-dik személlyel szemben a házastársi vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogra csak akkor hivatkozhat(nak), ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett erről a jogról. A (2) bekezdés határozza meg, hogy milyen esetben tekintendő úgy, hogy a harmadik félnek tudomása van a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogról. A (3) bekezdés pedig a harmadik fél tudomásának hiánya esetére állapítja meg a házassági vagyonjogi rendszer harmadik féllel szembeni joghatásaira irányadó kollíziós szabályokat.
Az Nmjtvr. 39.§ (4) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a házastársak személyes jogának megváltozása nem érinti a korábbi jog alapján érvényesen létrejött va-gyonjogi hatásokat, ideértve a házassági vava-gyonjogi megállapodást is. Eszerint a házassági statútum nemcsak a házastársak egymás közötti viszonyára, hanem a házastársak és harmadik személyek közötti jogviszonyokat érintő vagyonjogi joghatásokra is kiterjedt.
Az Nmjtv. 27-29. §-ai értelmében a házastársak személyi és vagyoni jogvi-szonyaira alkalmazandó jog irányadó a házastársak és a harmadik személyek közötti jogviszonyokra is. Bóka megállapítása szerint az Nmjtv. – a házassági vagyonjogi rendelettel szemben – nem szabályozza a teljesség igényével a jogválasztás harmadik személyekkel szembeni joghatásait, ennek „kialakítása – különösen a visszaélésszerű joggyakorlás megakadályozása érdekében – a jogalkalmazó feladata lesz”. Bóka érvelése szerint – bár konkrét példát nem említ – az Nmjtv. 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem fedi le a házas-sági vagyonjogi viszonyokra vonatkozó jogválasztás harmadik személyekkel
(2) the legal relations between that spouse and the third party arose at a time when the third party either knew or should have known of the law applicable to the matrimonial property regime.
The law of a Contracting State where an immovable is situated may provide an analogous rule for the legal relations between a spouse and a third party as regards that immovable.
A Contracting State may specify by declaration the scope of the second and third paragraphs of this Article.
C Mónika 124
szembeni joghatásainak teljességét.76 Bókával egyetértve, a visszaélésszerű joggyakorlással szemben fel kell lépni.
Valóban nincsen az Nmjtv.-ben külön, a házastársak és a harmadik sze-mélyek közötti joghatásokra vonatkozó önálló kollíziós szabály, van azonban több olyan rendelkezés, amely harmadik személyek védelmét szolgálja. A statútumváltás általános szabálya (Nmjtv. 14. §) értelmében a házastársak személyi és vagyoni viszonyaira alkalmazandó jog megváltozása (pl. állampol-gárság vagy a közös szokásos tartózkodási hely megváltozása miatt) nem érinti az érvényesen létrejött joghatásokat, annak tehát nincsen visszaható hatálya.
Ha pedig az alkalmazandó jog a felek jogválasztása miatt változik meg, akkor abban az esetben, ha a jogválasztás ex nunc hatályú, az nem érinti a már létrejött joghatásokat (statútumváltáshoz hasonlóan a jogváltozásnak nincsen visszaható hatálya), ha pedig ex tunc hatályú, akkor az Nmjtv. 9. § (2) bekezdése értelmé-ben a felek utólagos jogválasztással harmadik személyek szerzett jogait nem sérthetik. Nagy példája szerint ha egy magyar állampolgárságú férfi és egy angol állampolgárságú nő vagyoni viszonyaira alkalmazandó jog a magyar jog a közös szokásos tartózkodási helyre tekintettel, de utóbb a házastársak vagyoni jogviszonyaikra az angol jogot választják a házasságkötés napjára visszamenő hatállyal (és ezzel vagyontárgyak a feleség különvagyonába kerülnek), és abban az esetben, ha a férjnek komoly tartozása van, ez a jogválasztás nem vonhatja el a férj hitelezőinek kielégítési alapját, velük szemben hatálytalan lesz.77
Az alkalmazandó jog megváltozásának (statútumváltás), illetve megvál-toztatásának (jogválasztással) esetein kívül is lehetnek természetesen olyan helyzetek, amikor a házastársak vagyoni jogviszonyaira alkalmazandó jognak harmadik személyekkel szembeni joghatásokra való alkalmazás során – akkor, amennyiben az alkalmazandó jog anyagi jogi szabályai nem vagy kevésbé biz-tosítanak védelmet a harmadik személyeknek – harmadik személyek érdekei sérelmet szenvedhetnek. Álláspontom szerint ilyenkor – tényállástól függően – a hitelezővédelem szempontjaira tekintettel szóba jöhet a kitérítő klauzula al-kalmazása is. A házassági vagyonjogi rendelet 28. cikkében foglalt szabályozás – épp bonyolultsága miatt – a rendeletben kialakított szabályozás egészének a fényében ítélhető csak meg, de nem kizárt, hogy a magyar jogalkalmazó szá-mára akár még inspirációs forrásként is szolgálhatnak a 28. cikkben lefektetett kollíziós szabályozás egyes elemei. A gyakorlat fogja megmutatni, hogy az Nmjtv. 27– 29. §-ainak kollíziós szabályai és a rendelkezésre álló nemzetközi
76 B i. m. 96.
77 N (2017) i. m. 90.
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira irányadó… 125
magánjogi korrekciós eszközök segítségével biztosított-e a kollíziós jogi véde-lem is a harmadik személyek számára.
3. Összegzés
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira irányadó új kollíziós szabá-lyok mellett a minősítés új szabályainak hangsúlyozásától sem lehet eltekinteni.
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyainak kollíziós jogi megítélése során a magyar bíróságnak vagy a polgári ügyekben eljáró más hatóságnak az Nmjtv. 4. §-ában foglalt minősítés szabályai szerint kell a tényállásra és a felme-rült jogkérdésre irányadó kollíziós szabályt kiválasztania. A házassági statútum alkalmazási terjedelmének (a kapcsolás tárgyának) a meghatározása azonban nem mindig egyszerű feladat a jogalkalmazó számára78, ehhez az Nmjtv.-nek a minősítésre vonatkozó, az Nmjtvr.-hez képest pontosabb szövegezésű és részle-tesebb szabályai immár nagyobb segítséget jelenthetnek.
A nemzetközi házassági életviszonyoknak az életben előforduló és a jogalko-tó által előre nem láthajogalko-tó számos variánsaira fi gyelemmel a bíróság e jogviszo-nyok adekvát kollíziós jogi elbírálására egy modern és rugalmasságot biztosító kollíziós szabályok mellett lehet leginkább képes. Az Nmjtv. új szabályai – e szempontú – megfelelőségének pedig a bírói gyakorlat lesz majd a próbaköve.
78 Az Nmjtvr. gyakorlatából kiemelendő a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20214/2012/25. számú eseti döntése. A Fővárosi Ítélőtábla az Nmjtvr. 3. § (2) bekezdése alapján a francia jogra fi gyelem-mel az elbírálandó jogviszony minősítése szempontjából úgy határozott, hogy a Code Civil 1524–1526. szakaszai nem öröklési jogi, hanem speciális házassági vagyonjogi rendelkezések, ezért a felperes igényét nem öröklési, hanem házassági vagyonjogi szerződésre alapított tu-lajdoni igénynek minősítette, és erre tekintettel azt állapította meg, hogy a magánvégrendelet tárgyát képező perbeli ingatlan nem tartozik az elhunyt házastárs hagyatékába.