Az Elévülési Egyezmény érintése kapcsán nem mehetünk el szótlanul a Bécsi Vételi Egyezmény (a továbbiakban: Vételi Egyezmény) mellett.43 Az Elévülési Egyezmény 38. cikke kifejezett kapcsolatot létesít a 1974-es és az 1980-as egyezmény közt, és lehetőséget ad a csatlakozó államoknak, hogy az Elévülési Egyezmény alkalmazhatósága kiterjedjen a Bécsi Vételi Egyezményre.44 A Bécsi Vételi Egyezmény 38. cikke az áru megvizsgálására,45 a 39. cikke46 pedig az áru minőségi hibájára vonatkozó igény bejelentését szabályozza. Ez utóbbi
43 S Tamás – V Lajos: Nemzetközi adásvétel. Budapest, HVG-Orac, 2005.
44 38. Cikk (1) bekezdés: Az a Szerződő Állam, amelyik tagja valamely, áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó hatályos egyezménynek, a megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor nyilatkozatot tehet, hogy az Egyezményt kizárólag az adott hatályos egyezményben meghatározott nemzetközi adásvételi szerződésekre alkalmazza. / (2) Ez a bejelentés hatályát veszti attól az időponttól számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján, amikor az Egyesült Nemzetek keretében megkötött, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó új egyezmény hatályba lép.
45 38. cikk (1): A vevő a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles az árut megvizsgálni vagy megvizsgáltatni. A (2) és (3) bek.-t nem közöljük.
46 39. cikk (1): A vevő elveszti azt a jogát, hogy az áru minőségi hibájára hivatkozzék, ha erről az eladót a hiba megjelölésével, ésszerű időn belül nem értesíti, azt követően, hogy a hibát felfedezte, vagy azt fel kellett volna fedeznie. / (2) A vevő minden esetben elveszti az áru mi-nőségi hibájára való hivatkozás jogát, ha legkésőbb az áru átadásától számított két éven belül a hibát az eladóval nem közölte, hacsak ez a határidő nem ellentétes a szerződéses jótállás határidejével.
C Zoltán 32
egészen pontosan az adásvétel tárgyát képező „áru fi zikai fogyatékosságaival kapcsolatos vevői reklamáció”-ra,47 és annak bejelentésére vonatkozik.
A Vételi Egyezmény szabályai nem tartalmaznak konkrét, fi x határidőt a reklamáció bejelentésére, de ezek – a jogirodalom egységes állaspontja szerint – nem elévülési jellegű szabályok. Viszont a 39. cikk 2. bekezdése a reklamációra két éves jogvesztő határidőt ad, amely nem szakadhat meg és nem is nyugodhat, továbbá hivatalból vizsgálható.48 A két éves határidő az áru fi zikai átadásától kezdődik, függetlenül attól, hogy a kárveszély esetleg korábban átszállt volna a vevőre vagy a vevő az áru tulajdonjogát korábban megszerezte volna.49 A Vételi Egyezményben nincs szabályozva, így az alkalmazandó jog szerint állapítható meg, hogy a két év pontosan miként számítandó, annak kezdő időpontja az áru átadása napján vagy csak az azt követő napon indul-e. A francia gyakorlat-ban merült fel az a kérdés, vajon a két éves jogvesztő határidő nem sérti-e az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkének szabályát, de a Cour de cassation a felvetésre – eljárásjogi okokból – nem adott választ.
Ha a vevő a Vételi Egyezményben előírt módon és időn belül nem terjeszti elő az áru fi zikai fogyatékosságára vonatkozó kifogását, elveszti a 45. cikk szerinti jogait (szavatossági jogait: 46–52. cikkek, valamint kártérítési igényét:
74–77. cikkek, kivéve a 40. és 44. cikkekben szabályozottakat). Magára a szava-tossági jog elévülésére a Vételi Egyezmény nem ad szabályokat. A jogirodalom megkülönbözteti a kifogásolási igény bejelentésének a Vételi Egyezményben szabályozott határidejét, és annak jogvesztő jellegét, a szavatosságra, a kártérí-tésre vonatkozó elévülési igénytől.50 Míg a reklamáció bejelentése nincs írásbeli nyilatkozathoz kötve51, addig a szavatossági jogok elévülésének félbeszakítása – az adott államtól függően – perindítástól vagy más cselekménytől függ, az írásbeliség általános követelményként megfogalmazható. Abban az esetben, ha a szavatossági jog érvényesítésére és elévülésének megszakítására az írásbeli felszólítás is elegendő, mint például a korábbi magyar Ptk. alapján, és a reklamá-ció tartalma alapján megfelel a szavatossági jog gyakorlásának, akkor a helyzet egyszerűbb, egy nyilatkozattal mind a két jog gyakorlása megvalósul. Ha a vevő gyakorolja és bejelenti a reklamációt az áru fogyatékosságával kapcsolatban, az
47 S –V i. m. 236.
48 Ulrich M . In: J. von Staudingers Kommentar zum Bürgerlichen Gesetzbuch. Wiener UN-Kaufrecht (CISG). Berlin, De Gruyter, 2012. Art. 39., 63. margószám. S – S –S i. m. 39. cikk, 23. margószám.
49 S –S –S i. m.
50 M i. m. 71. margószám.
51 M i. m. 51. margószám.
Elévülés a nemzetközi egyezményes magánjogban 33
egyben a szavatossági jogainak a gyakorlását is jelenti, a reklamáció tartalmától függően, de lehetséges, hogy annak formája nem elegendő a szavatosságra vo-natkozó elévülés félbeszakadásának kiváltásához. A szavatossági jog elévülése és a reklamáció bejelentése, a joggyakorlás módjában, címzettjében és jogi hatásában, egymástól eltérhet.
A szavatossági igények elévülése két jogi rezsimben értékelendő. Ha az adás-vételben érintett felek révén az ügyre a fentebb tárgyalt Elévülési Egyezmény al-kalmazandó, akkor az abban meghatározott módon érvényesíthető a szavatossági jog, az áru átvételétől számított négy éven belül [Elévülési Egyezmény 10. cikk (2) bek. és 8. cikk]. Szintén az Elévülési Egyezmény elévülési szabályai lesznek irányadók, ha annak alkalmazását a kollíziós szabályok hívják fel. Ha a szava-tossági jogok elévülésére az Elévülési Egyezmény nem vonatkozik, ami számos esetben előfordulhat, hiszen ennek az egyezménynek az aláírói sokkal keveseb-ben vannak, mint az anyagi jogi Bécsi Vételi Egyezménynek, akkor a kollíziós jog által az adásvételre alkalmazott jog elévülési szabályai alkalmazandók.
A szavatossági hiba bejelentésére vonatkozó reklamáció és magára a szava-tosságra vonatkozó határidő egymás mellett él és alkalmazandó, amely a svájci jogban okozott korábban jogalkalmazási nehézséget. Ha a két határidő nincs összhangban, és az alkalmazandó lex causae szavatosságra vonatkozó elévülési joga 2 évnél rövidebb határidőt követel meg, a svájcihoz hasonló nehézségek merülhetnek fel abban az esetben, ha az igénybejelentés megfelel a Vételi Egyezmény határidejének, de már elkésett a lex causae elévülési joga alapján.
Ebben az esetben a Vételi Egyezmény két éves jogvesztő határideje a szavatos-sági igény bejelentésére értelmét veszti, ha maga a szavatosszavatos-sági jog már nem gyakorolható annak rövidebb elévülési határideje miatt. Kérdéses számunkra, hogy rejtett hibára, amely vélhetően ezeknek az eseteknek az alapja, a két évnél rövidebb lex causae szavatossági elévülés mennyiben észszerű norma. A Bécsi Vételi Egyezmény két éves jogvesztő határideje és a svájci jog korábbi, már megváltoztatott egy éves szavatossági elévülési határideje közti konfl iktust a Svájci Szövetségi Bíróság akként oldotta fel, hogy a rövidebb svájci elévülési határidő alkalmazását mellőzte.52 A legfelsőbb svájci bírói fórum azt a kérdést viszont nem válaszolta meg, hogy a szavatossági jog a svájci jog alapján a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása kapcsán mennyi időn belül érvényesíthető. A korábbi egy éves elévülés viszont jogalkotás keretében módosításra került.
Ha a felek szerződése jótállási megállapodást tartalmaz, az nem mindig egyeztethető össze a Vételi Egyezmény 39. cikkének két éves jogvesztő
rekla-52 S –S –S i. m. 29. margószám.
C Zoltán 34
mációs határidejével. Magnus és Vékás szerint a 39. cikk diszpozitív szabály,53 a kifogásolás jogáról a felek eltérően is megegyezhetnek. A két évet kiválthatja a felek jótállási megállapodása, azt meghosszabbíthatják, akár le is rövidíthe-tik.54 A szerződés értelmezése úján dönthető el, hogy a felek megállapodása az egyezményes határidőt kiváltja-e vagy sem, esetleg csak kiegészíti.