A szövegezési nyelv hatása a rendeletek szövegére

Köztudott, hogy az uniós jogi dokumentumok nem párhuzamos szövegezés útján keletkeznek, hanem valójában egy szövegezési nyelvről készült fordítások, amelyek ugyan többé-kevésbé az eredeti javaslat módosulásaihoz kapcsolódóan változnak a jogalkotás folyamatában, de lényegében véve a fordítók, jogász-nyelvészek keze alatt alakulnak. Az utóbbi két-három évtizedben pedig az angol nyelv vált a domináns, az elmúlt években pedig szinte kizárólagos szövegezési nyelvvé.³ A nemzetközi magánjogi rendeletek esetében is tetten érhető a szö-vegezési nyelv hatása, ami sok esetben helytelen, a hagyományos nemzetközi magánjog szókincsétől idegen normaszövegeket eredményez. Árnyalja azonban a kérdést a nemzetközi magánjog területén, hogy a jelenleg hatályos rendeletek előképei olyan, korábban keletkezett egyezmények, amelyek szövegezési nyelve még nem az angol nyelv volt, így az 1968-as Brüsszeli Egyezmény⁴, amelynek hiteles nyelvei a francia, német, holland és olasz és feltehetően in-kább francia nyelven íródott, angol változata pedig az Egyesült Királyságnak az Egyezményhez történt 1980-as csatlakozásával jelent meg. Ezért is lehet, hogy az Egyezményben, illetve a Brüsszel I.⁵ és Brüsszel Ia⁶ rendeletekben sokszor éppen az angol változat tükröz némileg más értelmet és lóg ki a sorból.

Ugyanakkor teljesen bizonyos, hogy a későbbi csatlakozások alkalmával az új tagállamok – elsősorban a 1995-ben csatlakozott skandináv államok, illetve a 2004-ben csatlakozott közép-európai, balti országok – az Egyezmény saját

3 Victor G – Juan D. M -T – Shlomo W : Ranking Languages in the European Union: Before and After Brexit. Ecares Working Paper, 2016. 15.

4 Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. HL L 299. sz., 1972. 12. 31., 32–42. o.

5 A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. HL L 12. sz., 2001. 01.

16., 1–23. o.

6 Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtá-sáról (átdolgozás). HL L 351. sz., 2012. 12. 20., 1–32. o.

Nyelvi hatások, kölcsönhatások, eltérések és félreértések… 55

nyelvi változatának elkészítésekor már inkább az angol nyelvű szöveget vették alapul, így az angol nyelvnek ez esetben is komoly hatása volt, az abban megje-lenő pontatlanságok mintegy tovább gyűrűztek, esetenként visszaköszöntek a rendeletek szövegében is.

Ezekben az esetekben talán a legfontosabb a szöveg tudatos gondozása és más, olyan nyelvi változatoknak a fi gyelembevétele, amelyeknek a jogi nyelve-zete – legalábbis az alapdogmatika szintjén – közelebb áll a célnyelvhez. Burián László a fent idézett írásában ilyen alapon veszi alaposan górcső alá a rendelet hatályát megállapító Róma I. rendelet 1. cikkének (1) bekezdését és hangsú-lyozza, hogy a rendelet magyar nyelvű szövege, amely olyan helyzetekben rendeli alkalmazni a rendeletet, amikor „különböző országok joga között kell választani” az angol változat szó szerinti fordítása (in any situation involving the choice between the laws of diff erent countries), jóllehet a hagyományos ma-gyar jogi gondolkodást jobban tükrözve, megfelelőbb lett volna a német szöveg fi gyelembe vétele.⁷ A rendelet német változata ugyanis nem fordítása, hanem pontos tartalmi tükröztetése az angol szövegnek⁸, amikor a rendeletet azokra a tényállásokra rendeli alkalmazni, amelyek több állam jogához kapcsolódnak (Sachverhalten, die eine Verbindung zum Recht mehrerer Staaten aufweisen).

Kifejezetten a szövegezési nyelv káros hatására mutat rá Maria Font i Mas a Brüsszel Ia. rendelet perfüggőséggel foglalkozó 31. cikkének spanyol változatában.⁹ Az angol decline jurisdiction fordulat, amely azt jelenti, hogy a bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, a spanyol nyelvi változatban la declinación de competencia formában jelenik meg. A spanyol kifejezés, amit a spanyol jogi nyelv egyértelműen nem ismer, az angol decline szó transzliteráció útján keletkezett változata. Font i Mas utal rá, hogy a helyes spanyol terminus a desistimiento lett volna, amit egyébként a rendelet átdolgozás előtti változata használt. Különösen érdekes, hogy míg az uniós jogszabályok átdolgozását, vagyis olyan mértékű módosítását, ahol a módosított szöveg új számon, új jogszabályként egységes szerkezetbe foglaltan elfogadásra kerül, az uniós jogalkotó éppen a korábban észlelt nyelvi pontatlanságok korrigálására szokta

7 B i. m. 53.

8 Volker B : Rome I Regulation, A – Mostly – Unifi ed Private International Law of Contractual Relationships within – Most of – the European Union. Journal of Law and Commerce, Vol. 29., No. 2. (2011) 233.

9 Maria F M : European Legal language and the Rules of Private International Law, Practical Legal-linguistic Problems. Revista de Llengua i Dret, Journal of Language and Law, Vol. 68. (2017) 19.

S Réka 56

használni, ebben az esetben a szövegezési nyelv hatása alatt, feltehetően a véletlennek köszönhetően, láthatóan egy új hiba került a szövegbe.

Az egyes rendeleteket érintő helyesbítésekből (corrigenda) sokszor az is látható, hogy bizonyos nyelvi hibák csak egy-egy nyelvi változaton vonulnak végig és ezekben az esetekben nem feltétlenül az angol nyelvi változatra, hanem egy másik, referenciaként használt nyelvre visszavezethetően. Szintén Fonti i Mas utal a Brüsszel IIa rendelet¹⁰ egy, azóta helyesbítéssel korrigált hibájára a rendelet III. mellékletének 8. pontjában, ahol az érintett kérdőív tekinteté-ben arról kell nyilatkozni, hogy az ítélet az eredeti eljárás szerinti államban végrehajtható-e.¹¹ Ehhez képest a spanyol, francia, görög, dán, máltai, román, fi nn változatok nem a végrehajthatóságra kérdeztek rá, hanem arra, hogy a határozat jogorvoslattal vitatható-e.¹² Ebben az esetben gyanítható, hogy a francia nyelvű téves szöveg és nem az angol lehetett a többi nyelvi változat számára a referencia, ezért jelenik meg ezekben ugyanaz a hiba. Fonti i Mas hangsúlyozza, hogy a helytelen szöveg rendkívül hosszú ideig, mintegy 11 évig volt használatban, annak 2013-ban történő helyesbítéséig.¹³ Érdekes módon a hiba a spanyol és a máltai változatban áthúzódó jellegű, vagyis „következe-tesen” visszaköszön a IV. melléklet hasonló tartalmú 10. pontjában is, míg a francia, dán, görög, román és fi nn verzió ott már helyes. Nem kizárt tehát, hogy a csatlakozást megelőzően keletkezett máltai változatnál nem a francia, hanem a spanyol nyelvű szöveg volt irányadó.

Érdemes még megjegyezni, hogy a III. melléklet 8. pontjának magyar nyelvű változata is helyesbítésre került 2013-ban, de nem a fenti hiba kapcsán, hanem olyan értelmezési okból, ami inkább a magyar jogi nyelvnek való pon-tos megfeleltetést szolgálja. Míg a legtöbb változat a származási tagállamban (Member State of orgin, État membre d’origine, Ursprungsmitgliedstaat) való végrehajthatóságra utal és ezt a kifejezést használta szó szerinti fordításként a helyesbítést megelőző magyar szöveg is, addig tartalmilag valójában az eredeti

10 A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. HL L 338. sz., 2003. 12. 23., 1–29. o.

11 Az angol változatban: Is the judgment enforceable in the Member State of origin?

12 A spanyol változatban: ¿Es recurrible la resolución conforme al Derecho del Estado miembro de origen?, a francia változatban: La décision est-elle susceptible de recours selon la loi de l’État membre d’origine?

13 F M i. m. 27. A helyesbítés: HL L 82. sz., 2013. 03. 22., 63. o.

Nyelvi hatások, kölcsönhatások, eltérések és félreértések… 57

eljárás szerinti tagállamban való végrehajthatóságról van ténylegesen szó, ezért a magyar nyelvű szöveget így kellett helyesen korrigálni.¹⁴