ÚJ KOLLÍZIÓS SZABÁLYOK C Mónika *
1. A házasságra irányadó kollíziós jogforrási rend
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a magyar kollíziós nemzetközi magánjog fejlődését az uniós kollíziós jog egységesítése alapvetően határozza meg.1 Az európai uniós jogegységesítés a nemzetközi családjog területét2 a XXI.
század elején érte el.3 Az uniós jogi normák mellett a nemzetközi családjog jogforrási rendjében azonban továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a
* Egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar.
1 V Lajos: Nemzetközi kollíziós jog az ezredfordulón. In: K Miklós (szerk.): Ius Privatum Ius Commune Europae. Liber Amicorum Ferenc Mádl dedicata. Budapest, ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi Tanszék, 2001. 249–264.; B László: Európai kollíziós jog:
Korszak– és paradigmaváltás a nemzetközi magánjogban? Magyar Jog, 2012/11. 695–704.
2 A nemzetközi családjog területét illetően az Nmjtv. hatálya alatt ld. B Ottóné – S Tibor: Jogviták határok nélkül. Budapest, HVG-Orac, 2003.; W Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve. Budapest, HVG-Orac, 2012.
3 Bereczki és Raff ai kiemelik azt is, hogy a rendeletek kerülik az alapvető családjogi fogalmak, így pl. a házasság meghatározását. Ld. B Ildikó – R Katalin: Az új nemzetközi magánjogi kódex családjogi fejezetének reformja. Iustum Aequum Salutare, 2018/3. 75.
C Mónika 104
családjogi tárgyú többoldalú és kétoldalú nemzetközi egyezmények.4 Az alkal-mazandó jog meghatározása eszerint csak a jogforrások alkalmazási rendjének a meghatározását követően lehetséges.5
A házasságra vonatkozó kollíziós szabályozás esetén is összetett feladat a jogalkalmazó számára az adott kollíziós tényállásra irányadó nemzetközi6, uniós vagy belső jogforrás kiválasztása.7 A családjogi tartási kötelezettségekre vonat-kozó 4/2009/EK rendeletbe (a továbbiakban: tartási rendelet)8 a Tanács 2009/941/
EK határozatával9 inkorporált 2007. november 23-i Hágai Jegyzőkönyv10, valamint a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jogról szóló
4 A nemzetközi családi jogviszonyok területén napjainkra megnövekedtek a személyközi kollízió esetei (mint vallási és etnikumközi kollíziók), a témát illetően ld. B László:
Interperszonális kollíziók, kulturális identitás és vallási választottbíráskodás a 21. században.
In: S Sarolta (szerk.): Bonas iuris margaritas quaerens: emlékkötet a 85 éve született Bánrévy Gábor tiszteletére. Budapest, Pázmány Press, 2015. 29–46.
5 Magyarország és más államok viszonylatában a polgári igazságügyi együttműködés területén hatályban lévő uniós és nemzetközi jogforrások listája a következő linken érhető el: http://
igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/magyarorszag-es-mas-allamok-viszonylataban- a-polgari-igazsagugyi-egyuttmukodes-teruleten-hatalyban-levo-unios-es-nemzetkozi-jogforrasok
6 A családjog területén számos kétoldalú jogsegélyegyezmény van hatályban ma is. Magyarország nem részese egyik hágai egyezménynek sem, de az ENSZ és az Európa Tanács égisze alatt lét-rejött többoldalú nemzetközi egyezmények közül többnek is részese. A házasságra vonatkozó kollíziós szabályozás szempontjából kiemelendők: a házasságkötéshez szükséges kölcsönös beleegyezésről, legalsóbb korhatárról, valamint a házasságkötések anyakönyvezéséről szóló, New Yorkban, 1962. évi december hó 10. napján kelt nemzetközi egyezmény (kihirdette:
1976. évi 7. tvr.), az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4–én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről (kihirdette: 1993. évi XXXI. tv.), a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában, New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény [kihirdette: 1957.
évi 53. tvr., Vh. ut.: 7/1961. (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX.13) IM rendelet], a férjezett nők állampolgárságáról szóló, New Yorkban, 1957. évi február hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1960. évi 2. tvr.). A magyar nemzetközi családjog forrásait illetően ld. M Ferenc – V Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Budapest, Eötvös Kiadó, 2018. 292–295.
7 Az Nmjtv. hatályba lépését illetően ld. S Réka: Az új nemzetközi magánjogi törvény és a nemzetközi magánjogi tárgyú európai uniós rendeletek viszonya, kapcsolódási pontjai.
Közjegyzők Közlönye, 2018/3. 29–43.
8 A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a jogha-tóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről, HL L 7., 2009. 01. 10., 1–79. o.
9 A Tanács határozata (2009. november 30.) a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség általi megkötéséről, HL L 331., 2009. 12. 16., 17–18. o.
10 A 2007. november 23-án elfogadott, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyv (Letölthető: https://www.hcch.net/en/instruments/conventions/full-text/?cid=133. magyar nyelven elérhető: https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/
publication/719e6d10-9a83-11e6-9bca-01aa75ed71a1/language-hu)
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira irányadó… 105
1259/2010/EU rendelet11 (a továbbiakban: Róma III rendelet) a hatályba lépé-sükkor felváltották a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjtvr.) kollíziós szabályait. Ily módon a házastársi tartással kapcsolatos kollíziós tényállások a tartási rendelet, a házasság fel-bontásával kapcsolatos kollíziós tényállások pedig a Róma III rendelet hatálya alá tartoznak – a 4. cikk szerinti egyetemes alkalmazás szabálya alapján – a rendeletekben szabályozott (a létező nemzetközi egyezményekkel való kapcso-lat) módon. 2016. június 24-én fogadta el a Tanács megerősített együttműködés keretében a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos 2016/1103/EU rendeletet (a továbbiakban: házassági vagyonjogi rendelet)12 és a bejegyzett élet-társi kapcsolatok vagyonjogi hatásaival kapcsolatos 2016/1104/EU rendeletet13. Magyarország nem vett részt e rendeletek elfogadásában, és azokhoz eddig nem is csatlakozott. Ez a tény a nemzetközi magánjogi kódex újrakodifi kálása során a házasságra vonatkozó különös szabályok felülvizsgálata szempontjából azt eredményezte, hogy a házasság létezésére és érvényességére alkalmazandó jog14 meghatározása mellett a magyar jogalkotó hatáskörébe tartozik annak megálla-pítása is, hogy a házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira alkalmazandó jog meghatározása milyen kollíziós szabályok alapján történjen.
A házasság vagyonjogi következményeinek kollíziós szabályozásával ösz-szefüggésben kérdésként jelentkezik, hogy a magyar jogalkotónak van-e sza-bályozási hatásköre a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos kötelmi kollíziós tényállásokra, vagy az ilyen szerződési tényállások is a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló Róma I rendelet (a továbbiakban:
11 A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különvá-lásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról, HL L 343., 2010. 12. 29., 10–16. o.
12 A Tanács (EU) 2016/1103 rendelete (2016. június 24.) a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról, HL L 183., 2016. 07. 08., 1–29. o
13 A Tanács (EU) 2016/1104 rendelete (2016. június 24.) a bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról, HL L 183., 2016. 07. 08., 30–56. o.
14 A Róma III rendelet 1. cikk (2) bekezdésének b)–e) pontjai értelmében „[e] rendelet nem alkalmazandó a következő kérdésekre, még abban az esetben sem, ha azok kizárólag előzetes kérdésekként merülnek fel a házasság felbontásával vagy a különválással kapcsolatos eljárás keretében: […] b) a házasság létezése, érvényessége vagy elismerése; c) a házasság érvénytele-nítése; d) a házastársak neve; e) a házasság vagyonjogi következményei;”
C Mónika 106
Róma I rendelet)15 hatálya alá tartoznak. A Róma I rendelet tárgyi hatálya ebben a kérdésben az 1. cikk (2) bekezdés b) és c) pontjában16 foglalt rendelkezések értelmezése útján határozható meg.
Palásti Gábor hívta fel a fi gyelmet arra, hogy a jogirodalom17 nem egységes abban, hogy a házassági vagyonjogból/családi kapcsolatokból eredő kötelezett-ségeket vagy az e jogviszonyokból eredő szerződéses kötelezettkötelezett-ségeket zárja ki a Róma I rendelet a hatálya alól. Palásti tanulmányában a Róma I rendelet 1. cikk (2) bekezdés b) és c) pontjainak négy lehetséges értelmezését mutatja be. Az első szerint az ilyen jogviszonyokból eredő szerződések olyan kötelmi ügyletek, amelyek nem tartoznak a kivételszabályok szerinti fogalmakba, így e szerződéses kötelezettségek – hivatkozva külföldi bíróságoknak a Római Egyezmény alapján hozott ítéleteire is – a Róma I rendelet hatálya alá tartoznak.
Az ezzel ellentétes értelmezés az, hogy a b) és c) pontok szerinti kivételek ma-gukba foglalják az ilyen jogviszonyokból eredő szerződéses kötelezettségeket is, így azok – hivatkozva külföldi bíróságoknak a Brüsszel I. rendelet alapján hozott ítéleteire is – nem tartoznak a Róma I rendelet hatálya alá. A harmadik lehetséges értelmezés Palásti szerint az, hogy a b) és c) pontok szerinti kivé-telek mindenféle szerződéses kötelezettségre vonatkoznak, ami összefüggésbe hozható családjogi, házassági vagyonjogi igénnyel. Palásti hivatkozza ehelyütt
15 Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.), HL L 177., 2008. 07. 04., 6–16. o.
16 1. Cikk (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre: „[...]
b) a családi kapcsolatokból és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokból – beleértve a tartási kötelezettséget is – eredő kötelezettségek;
c) a házassági vagyonjogból eredő és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokra alkalmazandó vagyonjogi jogszabályokból, továbbá a végrendeletből és öröklésből eredő kötelezettségek;”
A rendelkezéshez preambulum-bekezdés is tartozik:
„(8) A családi kapcsolatok az egyenes ági rokonságot, a házasságot, a sógorságot és az oldal-ági rokonságot foglalják magukban. Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a házassághoz vagy egyéb családi kapcsolatokhoz hasonló joghatású kapcsolatokra vonatkozó utalást azon tagállam joga szerint kell értelmezni, ahol az eljáró bíróság található.”
17 A jogirodalomban felmerülő egyik érv, hogy a Római Egyezmény [1. cikk (2) bekezdés b) pont] expressis verbis kizárta a házassági vagyonjogból eredő szerződéses kapcsolatokat.
„(2) E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni az alábbiak esetében: [...]
b) az alábbiakra vonatkozó szerződéses kötelezettségek:
– végrendeletek és öröklés, – házassági vagyonjog,
– családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy sógorságból származó jogok és kötelességek, beleértve a házasságon kívül született gyermekkel szembeni tartási kötelezettséget is;”
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira irányadó… 107
a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.290/2007/7. számú eseti döntését18, amely sze-rint az alperessel közösen igénybe vett hitelintézeti kölcsön visszafi zetésével összefüggésben indított eljárásra magyar bíróságnak nincs joghatósága, ha az érvényesített igény csak a házastársi vagyonközösség megosztása keretében bí-rálható el. Negyedik értelmezésként hívja fel a Kúria Pfv.II.21.678/2012. számú eseti döntését19, amely a következő megközelítést alkalmazza: a házassági va-gyonjogi szerződést „megosztja, feldarabolja” a családjog és a szerződések joga kapcsolóelvei között.20 Bóka János külföldi jogirodalmi álláspontok alapján úgy érvel, hogy a házassági vagyonjogi szerződések nem tartoznak a Róma I rendelet hatálya alá.21
Álláspontom szerint az 1. cikk (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt rendel-kezések értelmezése során az alábbiakra indokolt fi gyelemmel lenni.
A Róma I rendeletjavaslat22 1. cikk (2) bekezdés b) és c) pontjainak szövege-zése az egyes nyelvi változatokban nem volt egységes. A német szövegváltozat esetében a b) és a c) pont is a családjogi viszonyokból, valamint a hasonló joghatással járó jogviszonyokból és a házassági vagyonjogi viszonyokból, vala-mint a hasonló joghatással járó jogviszonyokból eredő kötelmi jogviszonyokat zárta ki a rendelet hatálya alól.23 Az angol szövegváltozatban azonban a b) pont esetében a szerződéses kötelezettségek, míg a c) pont esetében a kötelezettségek fordulat szerepelt.24 A magyar szövegváltozatban pedig se a b) pont, se a c) pont esetében nem jelent meg a szerződéses szó a kötelezettségek szófordulat előtt.25 Nem folytatva tovább az egyes nyelvi változatok vizsgálatát, elegendő utalni
18 Ld. EH 2008.1700 Házassági vagyonjogi perben a magyar bíróság joghatósága a 44/2001/EK rendelet alapján nem dönthető el. Két– vagy többoldalú nemzetközi szerződés hiányában a joghatóság kérdésében az 1979. évi 13. tvr. szabályait kell alkalmazni (Pp. 157/A. §, 1979. évi 13. tvr. (továbbiakban: Tvr.) 59. §, 1997. évi CXLV. tv. 19. §).
19 A Kúria döntését illetően ld. C Mónika: A Róma III. rendelet, különös tekintettel az EU-jog által nem szabályozott, nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekre. In: B Barna – N Zoltán: Az új nemzetközi magánjogi törvény alapjai. Kodifi kációs előtanulmá-nyok. I. kötet. Budapest, HVG-Orac, 2016. 222–223.
20 P Gábor: A szerződésre alkalmazandó jog tagállami meghatározása a Róma I. rendelet fényében. In: B Barna – N Zoltán: Az új nemzetközi magánjogi törvény alapjai.
Kodifi kációs előtanulmányok. I. kötet. Budapest, HVG-Orac, 2016. 318–326.
21 B János: Családjog és öröklési jog az új nemzetközi magánjogi törvényben. Jogtudományi Közlöny, 2019/3. 96.
22 Javaslat az Európai parlament és a Tanács rendelete a szerződéses kötelezettségekre alkalma-zandó jogról (Róma I) /* COM/2005/0650 végleges – COD 2005/0261 */
23 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/DE/TXT/PDF/?uri=CELEX:52005PC0650&from=en
24 ht t p://w w w.eu ropa rl.eu ropa.eu /meet docs/20 0 4_ 20 09/docu ment s/com /com _ com(2005)0650_/com_com(2005)0650_en.pdf
25 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52005PC0650&from=en
C Mónika 108
arra, hogy a Max Planck Intézet komoly kritikával illette a rendeletjavaslat 1.
cikk (2) bekezdés b) és c) pontjának szövegváltozatát. A Max Planck Intézet – az angol nyelvű szövegváltozathoz javaslatot téve – különösen azt emelte ki, hogy egyértelművé kell tenni: a házasságon kívüli partnerkapcsolatok kifejezetten nem tartoznak a Róma I rendelet hatálya alá, ugyanis a Róma I rendelet kap-csolószabályai nem biztosítanak megfelelő szabályozást az ilyen, családjogon alapuló kapcsolatokra.26 Indokolt hivatkozni arra is, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a rendeletjavaslatra adott véleményében azt rögzítette, hogy a rendelet tárgyi hatálya alól ki kell zárni „a családi és tartási viszonyokon, valamint vagyoni helyzeten, házassági, örökösödési és végrendeleti ügyeken (1.
cikk (2) bekezdés b) és c) pont) nyugvó kötelmi viszonyokat” is.27
A külföldi szakirodalomból a McParland kommentár részletes ismertetést ad arról, hogy a Róma I rendelet tárgyalása során hogyan nyerték el a kivé-telszabályok a hatályos formájukat. McParland kommentár utal arra, hogy a rendeletjavaslat 1. cikk (2) bekezdés b) pontjának szövegéből a fi nn elnökség alatti 2006. október 12-i ülésen törlésre került a „szerződéses” fordulat.28 A McParland kommentár hangsúlyozza, hogy az 1. cikk (2) bekezdése szerinti kivétel („[…] eredő kötelezettségek”) nem csak a szerződéses kötelezettségre vonatkozik, hanem minden kötelezettségre, és hogy „az eredő kötelezettségek”
megjelölésével épp azt akarták biztosítani, hogy minden jog és kötelezettség, ami családinak vagy azzal azonos hatásúnak minősíthető, kívül essen a rendelet hatályán. A McParland kommentár végül rögzíti, hogy a 2006. október 12-i jog-alkotási dokumentumban szereplő változatot fogadta el a Rome I Committe a 2006. október 26-27.-i ülésén.29 Az 1. cikk (2) bekezdés c) pontját illetően pedig azt rögzíti a McParland kommentár az angol szövegváltozatra hivatkozással, hogy a rendeletjavaslat szövege nem korlátozódott a szerződéses kötelezettsé-gekre, hanem a szöveg eleve „az eredő kötelezettségek” fordulatot tartalmazta.
26 Max Planck Institute for Comparative and International Private Law. Comments on the European Commission’s Proposal for a Regulation of the European Parliament and the Council on the law applicable to contractual obligations (Rome I). Rabels Zeitschrift, Bd.71., No. 2., 2007. 233–237.
27 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I)”
COM(2005) 650 fi nal – 2005/0261 (COD) (2006/C 318/10). 3.1.2. pont. 2006. szeptember 13. Letölthető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:5200 6AE1153&from=EN
28 Council Document 13853/06 JUSTCIV 224 CODEC 1085 (12 October 2006) T
29 Michael M P : The Rome I Regulation on the Law Applicable to Contractual Obligations. Oxford University Press, Oxford, 2015. 209. A kommentár szerzője itt hivatkozik a részére a Bizottság által rendelkezésre bocsátott tanácsi jegyzőkönyvre.
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira irányadó… 109
A végleges szövegváltozatot „az eredő kötelezettségek” fordulattal a Rome I Committe szintén a 2006. október 26-27.-i ülésén fogadta el.30 A McParland kommentár felhívja arra is a fi gyelmet, hogy a családi kapcsolatokból vagy az azzal hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokból eredő kötelezettség fogalom szélesre hagyott értelmezési tartományának köszönhetően e fogalom ernyője alá kerülhet besorolásra mindaz, ami nem tartozik a b) pont szerinti, a házassági vagyonjogból vagy az azzal hasonló joghatásúnak tekintett kap-csolatokból eredő kötelezettségek fogalma alá.31 Az előzőekben hivatkozottak pedig azt támasztják alá álláspontom szerint, hogy a Róma I rendelet (és ekként a Róma II rendelet is) kizárja a hatálya alól a családi kapcsolatokból és a há-zassági vagyonjogból, továbbá a hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokból eredő kötelmi viszonyokat is.
A Róma I rendelet hatályának értelmezése során tekintettel kell lenni arra is, hogy a házassági vagyonjogi rendelet önálló kollíziós szabályozást ad a házassági vagyonjogi szerződés alaki érvényességére (25. cikk), továbbá arra, hogy a rendelet a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot rendeli alkalmazni a házassági vagyonjogi megállapodás anyagi érvényességére [27.
cikk g) pont] is. Figyelemre méltó, hogy míg a házassági vagyonjogi szerződés alaki érvényességét az egyes nemzeti jogok32, a házassági vagyonjogi rendelet (25. cikk) és az 1978. március 14-én elfogadott, a házassági vagyoni viszonyokra alkalmazandó jogról szóló hágai egyezmény (12. cikk)33 is a házassági statútum alá rendelik, addig az egyes nemzeti jogok és a házassági vagyoni viszonyokra alkalmazandó jogról szóló hágai egyezmény a házassági vagyonjogi szerződés anyagi jogi érvényességének, illetve érvénytelenségének a kérdését a házassági statútum alatt egyáltalán nem szabályozzák. Az anyagi érvénytelenség – ahogy
30 M P i. m. 216. A kommentár szerzője itt is hivatkozik a részére a Bizottság által rendelkezésre bocsátott tanácsi jegyzőkönyvre.
31 M P i. m. 216–217.
32 A házassági vagyonjogi rendelet hatályba lépését megelőzően a belső jog rendelkezett a há-zassági vagyonjogi szerződés alaki érvényességéről pl. a cseh jogban [91/2012 Coll. THE ACT dated 25th January 2012 governing private international law 49. § (4) bekezdése, letölthető:
http://obcanskyzakonik.justice.cz/images/pdf/Act-Governing-Private-International.Law.pdf].
A megerősített együttműködésben részt nem vevő uniós tagállamok joga közül önálló kollíziós szabályozást ad a házassági vagyonjogi szerződés alaki érvényességére pl. a lengyel jog [Act of 4 February 2011 Private International Law (O.J. 2011 No. 80, item 432; in force from 16 May, 2011) 52. szakasza, letölthető: http://pil.mateuszpilich.edh.pl/New_Polish_PIL.pdf], a litván jog (Litván Polgári Törvénykönyv, I. Könyv, 1.28. szakasza, letölthető: https://e–seimas.
lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAD/TAIS.245495). A svájci nemzetközi magánjogi törvény 56. cikke is külön kollíziós szabályt tartalmaz a házassági vagyonjogi szerződés alaki érvényességére (letölthető: https://www.admin.ch/opc/de/classifi ed-compilation/19870312/index.html).
33 https://www.hcch.net/en/instruments/conventions/full-text/?cid=87
C Mónika 110
arról a 2.3. pontban még részletesebben szó lesz – ugyanis a kötelem jogába tartozó jogintézmény. Ennek pedig abból a szempontból van jelentősége, hogy az egyes jogrendszerek anyagi jogi szabályozása szerint általában a házassági vagyonjogi szerződés érvényességét a szerződések érvénytelenségére irányadó rendelkezések alapján kell elbírálni, önálló szabályozás a házassági vagyonjogi törvényi rendelkezések között az alaki érvényességre van csak. A házassági vagyonjogi rendeletben az uniós jogalkotó tehát a házassági vagyonjogi rend-szerre alkalmazandó jog hatályát (a kapcsolás tárgyát) illetően autonóm uniós fogalmat alkotott. A 27. cikk g) pontjával kiterjesztette ugyanis a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog hatályát egy tisztán kötelmi kollíziós jogi tényállásra (a házassági vagyonjogi szerződés anyagi jogi érvénytelenségé-re) is. Mindezekből pedig az következik, hogy a Róma I rendelet tárgyi hatálya alá a házassági vagyonjogi szerződés alaki és anyagi érvénytelenségével kap-csolatos kollíziós tényállások nem tartoznak. A vizsgálódás azonban ezzel még nem zárható le, mert a házassági vagyonjogi szerződések esetében merülhetnek fel jogviták – ahogy arra a 2.3. pontban még visszatérek – más kötelmi jogi kollíziós tényállásokban is.
A fent kifejtetteknek jelentősége azért van, mert az Nmjtvr.-t és a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nmjtv.) olyan szerződéses kötelmi jogviszonyokra lehet csak alkalmazni, amelyekre a Róma I rendelet hatálya nem terjed ki. Az uniós jog esetében érvényesülő autonóm értelmezés követelménye miatt a magyar jogalkotó normatív módon34 nem határozhatja meg, hogy mit jelent a Róma I rendelet 1. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja (ugyanígy a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló Róma II rendelet35 hasonló szabályai), de olyan szabályozást kell alkotnia, amely összhangban van a Róma I és a Róma II rendeletekkel. A hivat-kozott uniós rendeletek pontos tárgyi hatályának a meghatározására ugyanis az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikk (1) bekezdése értelmében az Európai Unió Bíróságának van értelmezési monopóliuma.
34 Erre hívja fel a fi gyelmet Palásti, ld. P i. m. 325.
35 Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.), HL L 199., 2007. 07. 31., 40–49. o.
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira irányadó… 111