FŰZÖTT KÜLÖNVÉLEMÉNY APROPÓJÁN S Marcel *
4. A közrend és a közrendi klauzula alkotmányjogi jelentősége
Magyarországon a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk 414.
§ 5. pontja tartalmazta először a közrend fogalmát, akként, hogy a külföldi bíróság ítéletét nem lehet érvényesnek elfogadni, „ha az itélet érvényességének elismerése a hazai jogerős itélettel, a közerkölcsiséggel, vagy hazai törvény czéljával ellenkezik”. A választottbírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1967. évi 40. törvényerejű rendelet a polgári perrendtartás-ról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) hatálybaléptetéséről, végrehajtásáperrendtartás-ról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendeletet akként módosította, hogy ez utóbbi 18. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a választottbírósági ítélet érvénytele-nítésére akkor kerülhetett sor, ha „a választottbírósági ítélet az Alkotmányba vagy a magyar jognak feltétlen alkalmazását kívánó szabályába ütközik […].”
A régi Pp. 1972-ben hatályba lépett 362. § (1) bekezdés c) pontja értelmében azt az ítéletet lehetett érvényteleníteni, amely „az Alkotmányba vagy a magyar jognak feltétlen érvényesülést kívánó szabályába (közrendbe) ütközik”. A választottbíráskodásról szóló, korábban hatályos 1994. évi LXXI. törvény 55.
§ (2) bekezdés c) pontja értelmében a választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhető, hogy az ítélet a magyar közrendbe ütközik. A választottbíráskodásról szóló, jelenleg hatályos 2017. évi LX. törvény 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja értelmében a választottbírósági ítélet érvénytele-nítése egyebek között akkor kérhető, ha az ítélet a magyar közrendbe ütközik.12 Az Nmjtvr. baleset bekövetkezésekor hatályos 7. § (1) bekezdése értelmében
„[m]ellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék.” Látható, hogy miközben a magyar jogban hosszú ideje folyamatosan
rítette, mivel csak ezt követően került olyan helyzetbe, hogy a térítési kötelezettség kimerültét megállapíthassa.”
10 3025/2019. (II. 4.) AB végzés, Szabó Marcel különvéleménye, [27].
11 3025/2019. (II. 4.) AB végzés, Czine Ágnes különvéleménye, különösen [24]–[25].
12 A közrend szerepéről a magyar jogban részletesen ld. R Katalin: A nemzetközi magánjogi közrend rétegei – különös tekintettel a közösségi és a magyar jogra. PhD értekezés. Budapest, 2008. III. fejezet.
S Marcel 80
jelen van a külföldi, illetőleg választottbírósági elemet tartalmazó eljárásokkal kapcsolatosan a közrend vizsgálatának szükségessége, a magyar jog hosszú időn keresztül nem határozta meg tételes jelleggel a közrend fogalmát. Ebben a megfogalmazásban hozott változást az Nmjtvr. helyébe lépő, a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (Nmj törvény), melynek 12. § (1) bekezdése értelmében a külföldi jog akkor tekinthető a magyar közrend-be ütközőnek, ha a külföldi jog alkalmazásának eredménye az adott ügyközrend-ben nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit. A Nmj. törvény indokolásából következően ugyanakkor a 12. § (1) bekezdése a korábban kialakult joggyakorlatot kodifi kálta, megőrizve a jogalkalmazó mozgásterét.13 Az Nmj. törvény koncepciójának VII.5. pontja rész-letesen vizsgálja a közrend fogalmát és érvényesülési lehetőségeit. A koncepció megfogalmazása szerint a közrendi klauzula alkalmazásának középpontjában
„a nemzetközi magánjogi szabályok által meghatározott külföldi jog esetleges alkalmazása által kiváltott hatás áll, mely oly mértékben elviselhetetlen az eljáró fórum jogrendszerének alapvető értékrendje szempontjából, hogy maga után vonja annak visszautasítását. […] A közrendi klauzula a társadalomban kialakult morális értékrendet, igazságosság-eszmét, alapvető jogokat védi.”
A közrend pontos defi nícióját szinte lehetetlen meghatározni, már csak azért is, mert a közrend által védett értékek maguk sem állandóak, tartalmuk folyamatosan változik.14 Burián László ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy
„a legbiztosabb igazodási pontot az alkotmányos rendelkezések jelentik. Az alkotmány hosszabb időre meghatározza egy társadalom alapvető értékrendjét.
Éppen ezért elsősorban az alkotmány szolgálhat iránytűként a jogalkalmazó számára a közrend sérelmének mérlegelése során.”15
A nemzetközi magánjog funkciójából az következik, hogy ha a fórum kollíziós szabályai a külföldi jogot rendelik alkalmazni valamely esetben, akkor a jogalkalmazónak főszabály szerint ezt a külföldi anyagi jogot kell alkalmaznia.16 A főszabály alól azonban léteznek kivételek, melyek egyike az ún. közrendi klauzula. Szászy István három esetet különböztet meg, amikor a közrendi klauzula alapján a külföldi jog kizárására és a lex fori alkalmazására kerül sor. Az első esetben „a különben alkalmazandó, a nemzetközi magánjog részéről előírt külföldi jogtétel önmagában semmi olyat nem tartalmaz, mely
13 T/14237. számú törvényjavaslat, indokolás a 12. §-hoz.
14 M Ferenc – V Lajos: Magyar nemzetközi magánjog a nemzetközi gazdasági kapcso-latok jogának főbb elemeivel. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981. 102.
15 B László: Nemzetközi magánjog. Budapest, Pázmány Press, 2016. 188.
16 Uo. 186.
A közrendi záradék alkotmányjogi jelentősége… 81
visszautasítását indokolná”,17 arra a belső jog valamely kötelezően érvényesülő szabálya miatt kerül sor. Egy másik esetben „a bíróságok (közigazgatási ható-ságok) a külföldi jog alkalmazását azért mellőzik, mert az valamely nemzetközi jogtételbe ütközik.”18 Szászy felosztásában a harmadik, jelen alkotmánybírósági ügy szempontjából jelentős kategóriát pedig az az eset képezi, amikor a bíró „a belföldi jog erkölcsi alapjaival veti egybe a konkrét alkalmazandó jogszabályt, illetőleg annak a konkrét esetre mért hatását és ez az értékelés annyira a külföldi jogszabály hátrányára üt ki, hogy azt a bíró a közrendi klauzula felhívására a lex fori javára mellőzi.”19 Bóka János ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy „[a]
magyar jog által megkívánt eredményhez képest lehet valamely más megoldás igazságtalan”,20 azaz a bírói gyakorlat szempontjából a külföldi jog alkalmazása eredményeként megszülető döntést minden esetben ahhoz az esethez kell viszo-nyítani, amikor a döntés a magyar jog alkalmazásán alapult volna.
Mádl és Vékás álláspontja szerint a külföldi norma alkalmazása akkor mellő-zendő, ha az konkrét eredményében nyilvánvalóan sérti a jogrendszer lényeges alapelveit.21 Ahhoz azonban, hogy a közrend sérelme egyáltalán felmerüljön, a tényállásnak kapcsolatban kell állnia a fórum országával, illetőleg annak belső jogrendjével is, melynek hiányában a közrendre történő hivatkozhatóság kérdése fel sem merülhet.22 Nem magát a külföldi jogot ítéli azonban a magyar közrendbe ütközőnek az eljáró bírói fórum, hanem a külföldi jog konkrét, egye-di esetben történő alkalmazásának következményeit.23
A közrendre történő hivatkozás lehetőségét az Európai Bíróság részletesen vizsgálta a Krombach ügyben hozott ítéletében, és arra a következtetésre jutott, hogy a „közrendi záradék alkalmazása csak abban az esetben képzelhető el, ha a másik szerződő államban hozott ítélet elismerése vagy végrehajtása annyira elfogadhatatlan mértékben ellentétes a megkeresett állam jogrendjével, hogy az valamely alapelv sérelmét jelenti. A külföldi határozatok érdemi felülvizs-gálatára vonatkozó tilalom tiszteletben tartása érdekében e sérelemnek olyan
17 S István: Nemzetközi magánjog. Budapest, 1938. 108.
18 Uo. 109.
19 Uo. 109.
20 B János: A mellőzöttség érzése – a külföldi jog alkalmazásának mellőzése a magyar bíróságok szemszögéből. In: S Sarolta (szerk.): Bonas iuris margaritas quaerens. Emlékkötet a 85 éve született Bánrévy Gábor tiszteletére. Budapest, Pázmány Press, 2015. 26.
21 M – V i. m. 105.
22 B László – K László – V Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog.
Budapest, Logod Bt., 1997. 140.
23 N Csongor István: Nemzetközi magánjog. Budapest, HVG-Orac, 2017. 47.
S Marcel 82
jogszabály nyilvánvaló megsértésén kell alapulnia, amely a megkeresett állam jogrendjében lényegi jelentőségűnek tekinthető, vagy olyan jog megsértésén, amelyet e jogrendben alapvetőnek ismernek el.”24
A közrendi klauzula alkalmazására Szászy példaként hozza a Kúria 5767/1926. számú ítéletét, mely szerint „a nemzetközi magánjogban is elfogadott szabály az, hogy feltétlenül a hazai jog alapján bírálandó el a jogviszony és a felek eltérő megállapodása fi gyelmen kívül marad akkor, ha az valamely hazai törvény világos céljával ellenkezik.”25 Bóka János kimutatása szerint a magyar bíróságok meglepően sokszor mellőzik a külföldi jog alkalmazását külföldi elemet tartalmazó ügyek elbírálása során, tipikusan oly módon, hogy a külföldi elemet nem észlelik, és ezáltal a kollíziós szabályt fel sem hívva a magyar jog alapján születnek meg a bírói döntések.26 Lényegében hasonló eredményre vezet az az eset is, amikor a bíróságok a külföldi jog tartalmát csak formálisan állapítják meg, már eleve feltételezve annak a magyar joggal történő szinte teljes azonosságát.27 A közrendi klauzula alkalmazása ugyanakkor szükségképpen feltételezi mind a külföldi elem észlelését, mind pedig a külföldi jog tartalmá-nak érdemi megállapítását. Szászy külön is kiemeli, hogy „a közrendi klauzula alkalmazását meg kell különböztetni attól az esettől, mikor a különben irányadó külföldi jog mellőzése és a lex fori alkalmazása annak a következménye, hogy az irányadó külföldi jogszabály tartalmát a bíróság nem tudja megállapítani.”28 Nagy Csongor pedig egyebek között példaként hozza a közrendbe ütközésre azt az esetet, amikor a külföldi jog büntetőcélt szolgáló kártérítés (punitative damages) megítélését is lehetővé tenné a károsult javára.29
Felmerülhet a kérdés: ha ellentétes a magyar közrenddel az a szabály, mely a tényleges káron túli kártérítés megítélését is lehetővé teszi adott esetben, akkor vajon ellentétes lehet-e Magyarország közrendjével az a szabály, amely a tényleges kár teljes egészének megítélését nem teszi lehetővé a két jogrendszer
24 C-7/98. sz. ügy Dieter Krombach kontra André Bamberski [ECLI:EU:C:2000:164] 37. pont.
A Krombach ügyet követően az Európai Bíróság számos további ügyben bontotta tovább a közrend alapjogi jelentőségét és tartalmát. Ezek közül említést érdemel a teljesség igénye nélkül: C-38/98. sz. ügy Régie nationale des usines Renault SA kontra Maxicar SpA és Orazio Formento [ECLI:EU:C:2000:225], magyar nyelven nem elérhető; C-341/04. sz. ügy Eurofood IFSC Ltd. [ECLI:EU:C:2006:281]; C-394/07. sz. ügy Marco Gambazzi kontra DaimlerChrysler Canada Inc. és CIBC Mellon Trust Compnay [ECLI:EU:C:2009:219]. Az Európai Bíróság közrenddel kapcsolatos gyakorlatának áttekintését lásd R i. m. II.2. fejezet.
25 Kir. Kúria 5767/1926., Jh I. 1726., idézi S i. m. 114.
26 B i. m. 27.
27 Uo. 28.
28 S i. m. 111.
29 N i. m. 46.
A közrendi záradék alkotmányjogi jelentősége… 83
szabályainak puszta eltérése miatt abban az esetben, ha a kár összege elér egy bizonyos, összegszerűen meghatározott mértékét? És vajon ezt vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság?