AZ EURÓPAI UNIÓ NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOGI JOGFORRÁSAIBAN
5. A szülői felelősség a Brüsszel IIa rendelet rendelkezéseiben
Az európai polgári eljárásjogi szempontból meghatározó Brüsszel IIa rende-let30 egyik alapvető szabályozási területe a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban a joghatóság rendezése, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása. Noha ez az uniós dokumentum sem az anyagi jogot kívánja sza-bályozni, természetesen a szülői felelősség anyagi jogi kérdés, amelyet nem a nemzeti családjog alapján kell értelmezni. A szülői felügyeleti, illetve szülői felelősségi koncepciók a különböző európai országokban is némiképp eltérnek, részben ezzel is függ össze, hogy az európai uniós jogforrások, így a Brüsszel IIa rendelet különböző nyelvi fordításai is komoly eltéréseket mutatnak.
A rendelet mind a szülői felelősség, mind pedig a szülői felügyelet, pontosab-ban felügyeleti jog kifejezéseket értelmezi, némiképp más összefüggésben, mint ahogyan azt az anyagi jogi eredetű dokumentumok, jogforrások alkalmazzák: a felügyelet a szülői felelősség részét képezi, mint ahogyan egyébként a ‘láthatás’
is. A rendelet hatályát rendező 1. cikk a szülői felelősség szófordulatot (parental
27 Ingeborg S : Model Family Code From a Global Perspective. Antwerpen–Oxford, Intersentia, 2006. 136.
28 S i. m. 138.
29 S i. m. 151.
30 A Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Brüsszel IIa) HL.L. szám.338, 2003. 12.
23., 1–29.o.
Szülői felügyelet és szülői felelősség 151
responsibility) használja általános fogalomként, s példálózóan sorolja fel, hogy mi képezheti ennek részét. Ezek egy része a hagyományos elemek közé tartozik, mint a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos intézkedések, más részük más európai jogrendszerben a szülői felelősség körébe sodródik lassan, a ma-gyar jogi felfogás szerint nem – gyámság kérdése –, s a rendelet szerint a szülői felelősség részét képezi a felügyeleti jog és a láthatás is. A fogalmakat rögzítő 2.
cikk 7. pontja a szülői felelősséget a következőképpen defi niálja: egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jogot és kötelességet, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol. A rendelet felügyeleti jognak nevezi a gyermek gondozásával kapcsolatos jogokat és kötelességeket, és különösen a gyermek tartózkodási helye meghatározásának jogát. (Ez utób-binak különös jelentősége van a gyermek jogellenes elvitelének szempontjából.)
A családjogi intézmények európai/nemzetközi építménye nem koherens rendszer, több pillére van, amelyek alig tartanak kapcsolatot egymással, a szak-irodalom különbözőségeiket és azonosságaikat egyaránt tárgyalja. Ahogyan a CEFL szülői felelősségre vonatkozó Elvekkel kapcsolatos magyarázata, úgy a Brüsszel IIa rendelet szülői felelősségi koncepciójának kommentárja is vissza-nyúlik az Európa Tanács azon szülői jogállással összefüggő dokumentumához, amely több alkalommal is említésre került a hazai polgári jogi kodifi káció során.31 Az Európa Tanács konzultációs anyaga 2002 januárjában került meg-fogalmazásra, sajátossága, hogy noha nem egy későbbi nemzetközi/európai dokumentum hivatkozik rá, csak jelentésként került közzétételre,32 részben azért, mert nem mutatkozott európai szinten konszenzus a tárgyalt kérdések – a szülői jogállás keletkezése és következményei – tekintetében.33
A dokumentum a szülői felelősség (parental responsibilities) kifejezést használja, s rendkívül átfogóan fogalmazza meg tartalmát egy példálózó felso-rolása mellett. A 18. Elv értelmében a szülői felelősség kötelezettségeknek és jogköröknek az összessége a gyermek erkölcsi és anyagi jólétének biztosítása érdekében, s különösen ide tartozik a gyermek gondozása és védelme, a
sze-31 B -W et al i. m. 17–18.; Ulrich M – Peter M (szerk.): Brussels IIbis Regulation. Munich, Sellier, 2012. 72–73.; a hazai kodifi káció tekintetében többek között K –M i. m. 516.
32 Council of Europe’s White Paper of 15 January 2002 on principles concerning the establish-ment and legal consequences of parentage. CJ-FA (2001) 16 rev.
33 Foreword to the “White Paper on the Principles Concerning Legal Consequences of Parentage”
European Committee on Legal Co-operation (CDCJ) CDCJ (2004) 11. Strasbourg 3 May 2004.
S Orsolya 152
mélyes kapcsolatok fenntartása, a nevelés biztosítása, törvényes képviselet, a lakóhely meghatározása, valamint a vagyonkezelés.
A legújabb dokumentum, amely a szülői felelősség/felügyelet témájával fog-lalkozik, a Brüsszel IIa. rendelet felülvizsgálatának eredményeképpen született 2019/1111 rendelet,34 amelynek – a szerző által ismert európai szakértői körben legalábbis – egyelőre (2019 nyarán) nincs egységes rövidítése, megalkotásának hosszú évei alatt az angol nyelvi változat szerint a Brussels IIa Recast elnevezés alatt futott. A ‘recast’, azaz ’átdolgozás’ utalást a nyelvi változatok az új rendelet címéhez kapcsolódóan is megtartották. Az új rendelet a fogalom-meghatározá-sokat rögzítő 2. cikk (2) bekezdésében a Brüsszel IIa rendeletben foglaltakhoz hasonlóképpen határozza meg a szülői felelősség fogalmát, amely magában foglalja mind a felügyeleti jogot, mind pedig a kapcsolattartási jogot. (Az angol nyelvi változat továbbra is a Brüsszel IIa rendeletben használt rights of access szófordulatot viszi tovább, a hazai hivatalos fordítás ugyanakkor váltott a látha-tásról a kapcsolattartási jogra. A rights of access nem véletlenül többes számú főnév – ennek valójában egyik magyar nyelvi változat sem felel meg. Izgalmas kérdés, hogy a fordítás során mennyiben kell illeszkedni a hazai anyagi jogi szabályozáshoz. Ugyan a magyar jog több mint harminc éve kapcsolattartásnak nevezi az intézményt, kérdés, hogy ennek van-e jelentősége, ha az új rendelet továbbra is a más európai családjogi szabályozások szerint is avítt ‘láthatás’-t használja).
A szülői felelősség és felügyeleti jog ilyetén elválasztása, különösen a mögöttük húzódó defi níciókra tekintettel aligha felelnek meg az anyagi jogi – családjogi – szabályoknak, nemcsak a hazai családjogra gondolva. A szülői felelősség és szülői felügyelet (felügyeleti jog) az anyagi jogban másként – ha egyáltalán – kerül megkülönböztetésre, a rendelet nyilván az alkalmazhatósá-got, a betölteni kívánt célt tartotta szem előtt.
A szülői felelősség és szülői felügyelet fogalomköre részben új értelmezési rétegekkel gazdagodott a Brüsszel IIa rendelet alkalmazása során (ennek részletes áttekintése meghaladná e tanulmány terjedelmi határát), és ezekre, azaz az eltelt megközelítőleg tizenöt évben az Európai Unió Bírósága elé került ilyen témájú kérdésekre adott válaszokra (ítéletekre) érzékelhetően tekintettel voltak a 2019/1111 rendelet szövegének megfogalmazása során. Ha nem is a defi níciókból, de a sokatmondó és az új rendeletben különösen hosszúra sike-rült preambulum egyes bekezdéseiből ez világosan kitűnik. Eszerint kapott új,
34 A Tanács (EU) 2019/1111 rendelete (2019. június 25.) a házassági és szülői felelősségi ügyek-ben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről (átdolgozás). HL.L 178., 2019. 07. 02. 1–115. o.
Szülői felügyelet és szülői felelősség 153
részletes preambulumbekezdéseket részben a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos szülői felelősség, részben pedig az a helyzet, amikor a gyermeket szüleitől eltérő személynél vagy intézményben kell elhelyezni.35 (Ez utóbbi körben a gyermekvédelem anyagi jogi szabályozásának előrehaladásával vég-képp nem tart lépést a rendelet: a gyermekotthon mellett példálózó jelleggel az árvaházat említi, és sajnos, a magyar hivatalos fordítás helyes: az angol nyelvi változat az ennek megfelelő orphanage kifejezést használja.)