34 Táblázat Az óvodai ellátottak megoszlása fenntartók szerint (%)
4.1.3. Az általános iskola
4.1.3.1. Szerkezeti kérdések
Az óvodát követő közoktatás szerkezetének három fő modellje alakult ki Európában. Az egyikben az első ciklus 4, 5, vagy 6 osztályos és erre épül a 6–9 osztályos második ciklus (pl. 6+6, 5+7, 4+9). Ilyen Ausztria, Németország, Belgium, Hollandia, Írország, Svédország közoktatása. A másik modell is két ciklusból áll, de az első hosszú, a második rövid (8+4, 9+3, 10+2). Ide tartoznak a skandináv országok (Svédországot kivéve), a közép-kelet-európai országok, és Portugália). A harmadik modell három ciklusból áll (pl. 5+4+3 vagy 6+3+3). E csoportba tartozik Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Törökország közoktatása.
A kétciklusú rendszer előnyének azt tekintik, hogy csak egyszer kell iskolát váltani. A rövid első ciklus kockázata a korai szelekció. A hosszú első ciklusban több idő jut az alapozásra, és tovább tartja együtt a tanulókat. A magyar iskolarendszerben sajátos módon keveredik a szelektív és az integratív típus. A hagyományos, 8+4 osztályos modell és a szerkezetváltó 4+ 8 osztályos gimnázium, valamint a 6+6 és a 12 osztályos modellek párhuzamos működése azonban sok problémával jár.
Az átmenet az alapfokról a középfokra a középfokon tapasztalható tanulói kudarcok egyik gyökere. Az elemi iskola és az azt követő szakasz közötti törés azonban sokat veszít a kockázati hatásaiból, ha a középfok orientációs szakasszal kezdődik és ezzel a pályaválasztást is meghatározó iskolaválasztás egy-két évvel elhalasztódik; vagy ha az elemi és a felső középfok közötti iskolatípus, automatikus és nem szelektív99.
A felső középfokú oktatás széleskörű elterjedése gyorsan növelte a fiatalok igényét a felsőoktatás iránt. Az átmenet megkönnyítésének egyik módja a felső középfokú szakmai programok és a felsőoktatás közötti híd kiszélesítése volt, az új típusú intézmény, a felsőfokú szakképzés bevezetésével.
A felső középfokú és a felsőoktatás expanziója mellett egyre nagyobb problémát jelent az iskolai lemorzsolódás. Ennek mérsékléséhez és a tanulmányaikat félbehagyók támogatásához információs és tanácsadói rendszer szükséges.
A hazai iskolaszerkezet alakulása a kilencvenes években nagyrészt spontán módon, a helyi körülmények hatására ment végbe. A jövőben elsősorban a születésszám csökkenése kényszeríti ki a legtöbb változtatást. A következő tíz évben az alsó és középfokú oktatás tanulóinak száma egyhatoddal csökken. Az iskolák megszűnése, összevonásuk társuló települések iskoláiba, vagy a különböző típusú oktatás összevonás egy iskolába, sok problémát fok okozni.
99 Halász – Lannert (2009 Kallenra ( 1997) hivatkozva
0 200 400 600 800 1000 1200
2000 2 4 6 8 2010 12 14 16 18 2020 22 24 26 28 2030
(Ezer fő)
6-13 éves 14-17 éves
22. Ábra A 6-13 és a 14-17 éves népesség létszámának várható alakulása 2000-2030
Az 1993 évi közoktatási törvény módosításai lezárták az egységes, tíz osztályos oktatás kialakításának folyamatát. A módosított oktatásban a középfok a 9. évfolyamon kezdődik. A 9–10. évfolyamon, az általános műveltséget megalapozó oktatás mellett, megkezdődik a szakmai előképzés. A felvételi vizsga az általános iskolában megszűnt. A szerkezetváltó gimnáziumokban csak nagy túljelentkezés esetén lehet felvételi vizsga. A négy évfolyamos középiskolákban pedig az iskolák saját hatáskörben dönthetnek a felvételiről. Valószínű, hogy a gyerekek számának csökkenése növeli a felvételi vizsga szerepét az átlagosnál jobb tanulók megszerzéséért folyó versenyben.
A kimeneti szabályozás alapvetően vizsgákkal történik. Ezek közül az érettségi a legfontosabb. A kétszintű érettségi még akkor is erőteljesen differenciálni fogja a középiskolások továbbtanulását, ha az egyetemek a jövőben se fogják az emelt szintet a felvétel feltételeként előírni.
Az iskolák, a vertikális és horizontális szerkezet változtatásával próbálták stabilizálni a tanulók számát. A vertikális változások között a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi programok bevezetése volt a legnagyobb. 2001-ben az előző évinél 12%-kal több gyerek jelentkezett a nyolc évfolyamos és 7%-kal többen a hat évfolyamos gimnáziumba.
Az OKJ, illetve a NAT bevezetésével a szakképzés a 16 éves életkorra tolódott. A szakképzésbe a 10. vagy a 12 évfolyam vagy az érettségi után lehetett bekapcsolódni. A hagyományos szakmunkásképzés iránti kereslet visszaesése megnövelte a középiskola iránti keresletet. Ennek eredményeként, a kilencvenes évek végére, egy-egy korosztály közel háromnegyede jelentkezett középiskolába.
4.1.3.2. Eredményesség
Az iskolai kudarc legfontosabb mutatószáma a tanköteles kor végéig nem végzők aránya. A kilencvenes évek első felében enyhe javulás volt megfigyelhető, ami az évtized közepén megállt, és 2000-ben már a korábbinál többen, a 16 éves korúak 5%-a lépett ki a rendszerből befejezett általános iskolai végzettség nélkül A kezdő évfolyamhoz képest a nyolcadik évfolyamot évek óta mintegy 8%-kal kevesebben érték el. Ennek az értelmezése
nem igazán lehetséges, mivel az adatokat torzítja a migráció, a speciális iskolába irányítás, az évismétlés és a szerkezetváltó gimnáziumi továbbtanulás.
Az általános iskolát el nem végzők aránya a 90-es évek végén a 16 éves korosztály 4-5 %-a között volt100. Az általános iskola elvégzését követően tovább nem tanulók aránya 2-5 % körül alakul101 - ( bár a 90-es évek közepének 1 % alatti szintjéről a 90-es évek végére 5 % körülire növekedett, ennek ellenére). A középfokú oktatásból lemorzsolódottak aránya102 a 90-es években folyamatos csökkent, s 95-ben 10 %-ra mérséklődött, s az évezred végéig ekörül ingadozik.
40. Táblázat Az általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya
Az általános iskola 8. évfolyamát
Év 14 15 16 Összesen A tanköteles korból kilépő 8.
osztálynál alacsonyabb végzettségű éves korig befejező tanulók a 16 éves népesség
%-ában
41. Táblázat Az általános iskolából továbbtanulók aránya
A végzés évében továbbtanulók aránya
42. Táblázat A középfokú képzésből lemorzsolódók aránya
Év
100 Forrás: Statisztikai évkönyvek
101 Forrás: Statisztikai évkönyvek
102 Az adatok saját számítás a "Jelentés a magyar közoktatásról 2000 97. táblázata alapján
Végül is az iskolarendszerből befejezetlen általános iskolai végzettséggel a 18 évesek nagyjából 3 %-a, befejezett általános iskolai végzettséggel 19 %-a lépett ki az ezredfordulót közvetlenül megelőző években. 1995 és 1998 között tehát 15-20 % körül volt az oktatási rendszerből legfeljebb általános iskolai végzettséggel kilépő 18 évesek aránya.
43. Táblázat A 18 évesek közül befejezett vagy befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 1990-1998
fenti adatokat már nem gyűjti. Helyette az OECD statisztikai mintájára az oktatásban nem résztvevők iskolai végzettség szerinti megoszlását mutatják be a 18-24 éves korosztályból.44. Táblázat 18-24 évesek, akik jelenleg nem vesznek részt oktatásban iskolai végzettség és nemek szerint, 2005. II, negyedév
Legmagasabb iskolai végzettség
18-24 évesek 18-24 évesek
férfi nő együtt férfi nő együtt
fő %
8 osztályt vagy kevesebb 62190 50281 112471 13,8 11,2 12,5 Szakiskola vagy alacsonyabb 136560 94732 231292 30,3 21,2 25,7 Érettségi vagy alacsonyabb 152347 121338 273685 33,8 27,1 30,5 18-24 évesek összesen 450989 447385 898374 100,0 100,0 100,0
45. Táblázat A 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek a 18-24 évesek közül
férfi nő együtt f
2001 népszámlálás alapján 111538 89566 201104 2
0,0%
Megjegyzés: a 2001-es adatsor tartalma némileg eltér a 2004-es és 2005-östől, mert ez utóbbiak az oktatásban részt nem vevők létszáma az adott jellemzőkkel rendelkező népesség közül, míg a 2001-es adatok tartalmazzák az oktatásban résztvevőket is.
Ezen adatok tanúsága szerint a 18-24 éves népességen belül a 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek aránya 12,5% volt 2005-ben.
Az OECD statisztika a 25-34 éves korcsoporton belül legalább középfokú végzettséggel rendelkezők arányát adja meg. Ha ezen adat alapján hasonlítjuk össze az egyes országok közoktatási rendszerének teljesítményét, azt állapíthatjuk meg, hogy a hazai oktatás 2005-ben a középmezőny2005-ben helyezkedett el.