A szakképzés arányai

„A magyar szakképzés 1990–96 között túljutott a nagyvállatok megszűnése okozta gyakorlati oktatással kapcsolatos válságán, mivel részben központi forrásokból, részben a Szakképzési Alapból biztosított kamatmentes hitelkonstrukcióval tanműhelyek százai kerültek át az iskolákba. Időközben a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvény is módosult. Így lehetővé vált, hogy a döntésekben mind makro-, mind mikroszinten fokozottan vegyenek részt a szociális partnerek, a munkaadók, a munkavállalók és a kamarák.¹²⁸”

A 2000-es évek elején sok kritika éri az iskolai tanműhelyekre alapozott szakmunkásképzést, amely a vélemények¹²⁹ szerint nem elégíti ki a gazdaság igényeit.

A szakképzés a fejlett országokban igen színes, sokféle szintű és hosszúságú programok keretében valósul meg. Számos ország esetében a magyar szakiskolainál rövidebb képzések is a felső középfokú képzésbe vannak sorolva. (Lásd Függelék 1. Táblázat) A nemzetközi összehasonlítás arra is rámutat, hogy a munkával kombinált képzés aránya a felsőközépfokú oktatásban nálunk az OECD átlag alatt van. (Lásd Függelék 2. Táblázat) A hazai tendenciák az iskolarendszerű szakképzés arányának csökkenését mutatják.

Érdemes a hazai szakképzés arányait nemzetközi összehasonlításban is megvizsgálni.

55. Táblázat A (felső)középfokú oktatás részvevői

128 Benedek András: Piacgazdaság és szakképzés A XXI. század kihívásai Magyarországon: néhány szakképzési példa (http://www.om.hu/j44741.html - letöltés 2003. február

129 Lásd: Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) konferenciáján. Solti Gábor nemzetközi és oktatási igazgató előadása. (Népszabadság 2002. december 20. Lásd továbbá: Magyar oktatási tájékoztatóban. METRO 2002.02.22. jelzésű cikke, mely szerint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara megrendelésére a Kienbaum bérezési tanácsadó társaság által készített tanulmány tanúsága szerint a hazai szakképzés hiányosságaival veszélybe kerülhet Magyarország "hagyományos" erőssége a nemzetközi versenyben. A magyar munkapiacon egyre egyértelműbben kitapintható a szakképzett munkaerő hiánya, amiért elsősorban a rossz hazai szakképzési rendszer felelős: az oktató intézmények még mindig nem alkalmazkodtak a munkavállalói piacon felmerült új igényekhez. A hazai szakképzés hiányosságaként említették, hogy az iskolából kijövő diákok önállótlanok, sokszor kevés naprakész gyakorlati ismerettel rendelkeznek, sőt, olykor még köszönni, fellépni is meg kell tanulniuk. http://www.mot.hu/cikk.php?ident=8

A résztvevők megoszlása a

programok célja szerint A résztvevők megoszlása a programok típusa szerint ISCED felső középfokon zajló általános) képzésben történő részvétel viszonylag erős negatív korrelációt mutat, - azaz minél fejlettebb egy ország annál alacsonyabb a felsőközépfokú általános képzésben történő részvétel. Ha az általános, szakmai alapozó, és szakképző programokon való részvétel arányát vizsgáljuk a gazdasági fejlettséggel összefüggésben, azt találjuk, hogy a magasabb gazdasági fejlettségű országokban magasabb a szakképző programokban részt vevők aránya. Ugyanakkor a hazai adatok sok tekintetben eltérnek ezektől a trendektől. A hazai szakképzésben résztvevők aránya a kilencvenes évek végén igen jelentősen csökkent, s ma alig haladja meg a 10 %-ot, s a csökkenés, ha lassabb ütemben is, folytatódni látszik. A hazai helyzet valamivel jobb, ha a szakközépiskolában

130 Upper secondary enrolment patterns (2000) Enrolment in public and private upper secondary institutions by programme destination and type of programme Education at a Glance 2002 235. p. Table C2.5

131 ISCED 3 — A középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatás

Az oktatás ezen szintje általában (az 1. szint kezdésétől számított) 9 év nappali tagozatos előtanulmányt, vagy tárgyi és szakmai gyakorlat együttesét feltételezi.

3A — A középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatás — általános jellegű 3B — A középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatás — szakképzés

3C — A középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatás (három évnél rövidebb) — munkaerőpiac-orientált

járókat is figyelembe vesszük – akik nem szakképzettséget, hanem „előszakképzettséget”

adó (prevocational) képzésen vesznek részt. Figyelemre méltó az is, hogy miközben nálunk a középfokra járó gyerekeknek mindössze a már említett valamivel több mint 10 százalékának a képzése történik munkahelyi képzéssel kombinálva, ugyanakkor Svájcban ez 58 %, Dániában 54 %, Ausztriában 36 %, Hollandiában több mint 20 %.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Török Mexikó Magyarország Csehország Görögország Portugália Korea Spanyolország Franciaország Svédország Olaszország Finnország Németország Ausztria Japán Belgium Ausztrália Izland Hollandia Dánia Norvégia Svájc

(%)

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000

GDP/fő

Vocational GDP/fő

28. Ábra A felső középfokú szakképző (vocational) programokon résztvevők aránya és az egy főre jutó GDP az OECD országokban 2000-ben

Miközben az iskolarendszerű szakképzés területén azt tapasztalhatjuk, hogy messze elmaradunk a fejlettebb országok részvételi arányaitól, ugyanakkor a felsőoktatás esetében - mint közismert - éppen az ellenkezőjét láthatjuk. (Például a felsőoktatási részvételi arány tekintetében Ausztria, Németország, Olaszország és Svájc is mögöttünk áll néhány százalékkal.) A hazai oktatás tehát jelentősen eltér szerkezetében a fejlett országok nagyobb részétől. Részint igen alacsony az iskolarendszerű szakképzés aránya, részint igen jelentős, talán túlduzzadtnak is mondható a felsőoktatás aránya, s ez utóbbin belül is meghatározó a hosszú idejű képzések hányada.

Érdemes rámutatni arra, hogy a posztszocialista gazdaságok egyik sajátossága, hogy az alacsony gazdasági fejlettség magas iskolázottsággal párosul¹³² Ha - az Eurydice adatbázisán - megvizsgáljuk a felső középfokú végzettséggel nem rendelkező népesség arányát az egyes országokban azt találjuk, hogy valamennyi posztszocialista országban jelentősen magasabb az iskolázottság mint a hasonlóan fejlett más európai országokban.

Az iskolarendszerű szakképzés hazai visszaszorulása tovább növeli a hazai iskolázási szintet. Ezek a tendenciák azt bizonyítják, hogy a hazai oktatáspolitikát igen hosszú ideje ugyanaz a voluntarista szemlélet vezérli, amely az iskolázottság, elsősorban az általános iskolázottság növelésében látja a társadalmi és a gazdasági fejlődés előmozdításának útját.

Ezt a szemléletet sajnos nem ingatják meg a nemzetközi összehasonlítás adatai sem.

132 Amit aligha lehet azzal megmagyarázni, hogy levonjuk valamelyik iskolafokozatot az iskolázottságból, mint azt néhány hazai szerző próbálta.

Norvégia

29. Ábra A felső középfokú végzettséggel nem rendelkező 35-44 éves népesség Európa országaiban (az egy főre jutó GDP függvényében pppUS$)

A felső középfokú végzettségűek aránya a posztszocialista országokban magasabb mint a fejlett országok átlaga.

56. Táblázat A különböző végzettségszintek az egyes országcsoportokban a 2000-es évek elején

Felső középfokúnál alacsonyabb 32,7% 28,6% 18,2%

Felsőközépfokú 44,2% 57,2% 69,4%

Felsőfokú 23,0% 14,2% 12,3%

Együtt 100,0% 100,0% 100,0%

Posztszocialista átlag: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia átlaga

4.1.5.5. A népesség alakulásának következménye a hazai oktatási rendszerre