Nem-formális tanulás
4.4. Pedagógusok, oktatók
4.4.2. A pedagógusok foglalkoztatása és bérezése
Az államszocializmus kezdetén, az ötvenes évek eleji ár- és bérreform, a pedagógusok keresetét alacsony szintre süllyesztette. A bérreform abból a téves feltételezésből indult ki, hogy a pedagógusok munkája egynemű és egyszerű, kockázata és felelőssége minimális, a munkafeltételei kedvezők. A pedagógusokhoz képest a műszakiak (mezőgazdaságiak) és a gazdaság munkáit bonyolultnak, nagy felelősséggel járónak vélték és a munkakörülményeiket is nehéznek gondolták. Ezek a feltételezések nélkülözték a szükséges ismereteket és elemzést. Logikailag is könnyű belátni, milyen végtelenül differenciált minden egyes gyermek karaktere, milyen nehéz és komplex feladat társadalmi beilleszkedésük elősegítése, egyéni képességeik, tudásuk és kompetenciájuk fejlesztése.
A rendszerváltás után sem javult sokáig a helyzetük. Alacsony reálkeresetük a kilencvenes években lényegében nem nőtt. Az időnkénti „bérkorrekciók” még az inflációval sem tartottak lépést.
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900
Feldolgozóipar fizikai munkás 100 100 100 100 100
Tanító 240 90 99 108 198
Középiskolai tanár 390 110 120 130 364
Egyetemi tanár 790 260 204 148 475
(Járási) ügyész 570 150 258 367 512
Feldolgozóipari műszakiak 310 160 155 149 327
Oktatási ágazat/Feldol-gozó ipar
132 118 131
1938 1957 1992 1998 2003
46. Ábra A pedagógusok kereseti arányának változása egyes tipikus foglalkozásokhoz viszonyítva 1938-2003
Ezt a helyzetet jelentősen javította a közalkalmazottak 2002 évi 50%-os béremelése.
Azonban azonnal hozzá kell tenni, hogy a pedagógus béremelése azonban nem kapcsolódott össze az oktatás hatékonyságát és eredményességét (minőségét) javító stratégiával.
A pedagógusok bér – amely nálunk, s a fejlett országok nem jelentéktelen részében közalkalmazotti bérrendszer249 keretében, kormányzatilag meghatározott, vagy legalább is befolyásolt - meghatározó szerepet játszik a motivációban, valamint a munkaerő-piaci kínálat formálásában, de hosszabb távon meghatározza a foglalkozás presztízsét is, s ezáltal összefüggésben van a pályára jelentkezők rekrutációjára. Ugyanakkor a pedagógusok bérezésére alig van hatással a munkaerőpiac. Pontosabban a munkaerőpiac csak áttételesen, az oktatáspolitika érzékenységétől, észlelésétől függően hat a pedagógusok bérezésére. Olyan munkaerő-piaci jelzések, mint a pedagógus hiány, tehát a kínálat
249 Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Finnországban, Görögországban, Portugáliában a pedagógusok túlnyomó többsége, de Ausztriában, Belgiumban is a nagyobbik felének a foglalkoztatása (Lásd:
Key Toppics in Education in Eurpe Volume 3 The Teaching Profession in Europe: Profile, Trends and Concerns.
European Commission 2007 )
csökkenése, csak komoly zavarok után képes a bért befolyásolni, akkor, ha ezt az oktatásirányítók (kormányzat és/vagy fenntartók) érzékelik, s akarják, vagy tudják kezelni.
A pedagógusfizetéseket nemzetközi összehasonlításban is vizsgálni szokták, bár hozzá kell tenni, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok elég nagy hányada nemzetközileg nem igazán versenyképes a globális munkaerőpiacon (részint a nyelvtudás hiánya, részint a szaktárgyának sajátosságai miatt)250.
A fejlett országok pedagógusbéreit (vásárlóerő paritáson számított dollárban) összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar pedagógusok bére a legalacsonyabb.
Alacsonyabb, mint a nálunk gazdaságilag fejletlenebb Mexikóban, vagy Törökországban. Ez mind a kezdő, mind a gyakorlattal rendelkező pedagógusokra igaz.
A 15 éves gyakorlattal rendelkező pedagógus fizetése (PPP$) - elemi iskola
0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000 70 000 80 000
Magyarország Mexikó Törökország Csehország Izland Olaszország Svédország Franciaország Görögország Portugália Finnország Norvégia Ausztria Új-Zéland Spanyoloeszág OECD átlag EU19 átlag Belgium (Fr.) Dánia USA Belgium (Fl.) Hollandia Anglia Ausztrália Írország Japán Skócia Németország Korea Svájc Luxemburg
A 15 éves gyakorlattal rendelkező pedagógus fizetése (PPP$) - alsó középfok
0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000 70 000 80 000 90 000 100 000
Magyarország Mexikó Csehország Izland Görögország Svédország Olaszország Portugália Franciaország Norvégia Új-Zéland Finnország Ausztria Dánia Belgium (Fr.) EU19 átlag OECD átlag Belgium (Fl.) USA Spanyoloeszág Anglia Ausztrália Hollandia Írország Japán Skócia Németország Korea Svájc Luxemburg
250 A „nem nemzeti” (non-national) pedagógusok aránya Luxemburgban 25%, Cipruson 5,5%, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Németországban, Írországban, Svédországban 3-4 % között, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban 2-3 %, Hollandiában Magyarországon 1-2 % között van, a többi EU tagországban 1 % alatt.
Forrás: Study on Key Education Indicators on Social Inclusion and Efficiency, Mobility, Adult Skills and Active Citizenship (Ref. 2005-4682/001-001 EDU ETU) Lot 2: Mobility of Teachers and Trainers, Final Report European Commission DG EAC London December 2006 (ec.europa.eu/education/doc/reports/doc/mobility.pdf)
A 15 éves gyakorlattal rendelkező pedagógus fizetése (PPP$) - felső középfok
0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000 70 000 80 000 90 000 100 000
Magyarország Törökország Csehország Görögország Izland Portugália Olaszország Franciaország Svédország Új-Zéland Norvégia Ausztria USA Spanyoloeszág OECD átlag Finnország EU19 átlag Anglia Ausztrália Írország Dánia Japán Skócia Belgium (Fr.) Korea Belgium (Fl.) Németország Hollandia Svájc Luxemburg
47. Ábra A pedagógusok bére a fejlett országokban 2005-ben
A pedagógusbérek összehasonlítását el lehet egy indikátor segítségével is végezni. Ez az indikátor az éves fizetésnek az egy főre jutó GDP-hez viszonyított hányadosa. Miután a bérek összefüggésben állnak a gazdasági fejlettséggel, ez az összehasonlítás reálisabb, mint a dollárban számolt bérek viszonyítása.
Ha a pedagógus béreknek az egy főre jutó GDP-hez viszonyított hányadosát hasonlítjuk össze, akkor is azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar pedagógusok fizetését a GDP-hez viszonyítva a legalacsonyabb hányadosú országok közé esik, - különösen az elemi és az alsó középfokú pedagógusokat tekintve.
Az összehasonlításnál szembetűnő, hogy Magyarország egy alatti, vagy egy körüli hányadosával olyan fejlett országokkal van azonos csoportban, mint Norvégia, Svédország USA. Ugyanakkor a legfejletlenebb országok (Törökország és Mexikó) a skála másik végén vannak, 2 körüli hányadossal, - miközben (PPP) dollárban a magyar, török és mexikói bérek viszonylag közel esnek egymáshoz. Ezt úgy lehet interpretálni, hogy az alacsony fejlettségű országokban a pedagógusokat lényegesen jobban megbecsülik, mint a fejlettebb országokban. Ettől a tendenciától a hazai pedagógusbérek eltérnek.
99. Táblázat A pedagógusok fizetése az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva 2005
Elemi iskola
Alsó középfok
Felső középfok
A 15 éves gyakorlattal rendelkező pedagógus fizetése az egy főre jutó GDP- hez viszonyítva A 15 éves gyakorlattal rendelkező pedagógus fizetése az egy főre jutó GDP- hez viszonyítva A 15 éves gyakorlattal rendelkező pedagógus fizetése az egy főre jutó GDP- hez viszonyítva
Norvégia 0,74 Norvégia 0,74 Norvégia 0,80
Izland 0,75 Izland 0,75 Izland 0,88
Magyarország 0,89 Magyarország 0,89 USA 0,98
Svédország 0,96 USA 0,98 Svédország 1,06
Luxemburg 0,96 Svédország 0,98 Görögország 1,06
USA 0,97 Görögország 1,06 Magyarország 1,12
Franciaország 1,03 Franciaország 1,11 Franciaország 1,12
Ausztria 1,04 Ausztria 1,13 Ausztria 1,15
Olaszország 1,04 Olaszország 1,14 Olaszország 1,17
Finnország 1,05 Dánia 1,14 Írország 1,20
Görögország 1,06 Csehország 1,19 Csehország 1,21
Dánia 1,14 Belgium (Fr.) 1,19 Luxemburg 1,26
Belgium (Fr.) 1,18 Írország 1,20 Ausztrália 1,30
Csehország 1,19 Finnország 1,23 Anglia 1,33
EU19 átlag 1,19 Belgium (Fl.) 1,24 EU19 átlag 1,36
Hollandia 1,19 EU19 átlag 1,25 Dánia 1,39
Írország 1,20 Luxemburg 1,26 Finnország 1,40
Belgium (Fl.) 1,24 Ausztrália 1,30 OECD átlag 1,41
OECD átlag 1,28 OECD átlag 1,30 Új-Zéland 1,42
Ausztrália 1,30 Hollandia 1,31 Skócia 1,47
Anglia 1,33 Anglia 1,33 Belgium (Fr.) 1,53
Spanyolország 1,35 Új-Zéland 1,42 Spanyolország 1,55
Új-Zéland 1,42 Skócia 1,47 Japán 1,56
Skócia 1,47 Spanyolország 1,52 Belgium (Fl.) 1,59
Svájc 1,48 Japán 1,56 Portugália 1,62
Japán 1,56 Portugália 1,62 Hollandia 1,75
Mexikó 1,58 Németország 1,66 Németország 1,79
Németország 1,62 Svájc 1,68 Svájc 1,97
Portugália 1,62 Mexikó 2,01 Korea 2,33
Korea 2,34 Korea 2,33 Törökország 2,57
Törökország 2,54 Törökország Mexikó
A bérarányok hosszabb távon meghatározza a foglalkozás presztízsét, s az összefügg a foglalkoztatottak nemi arányával. Ha a pedagógusok esetében a bérindikátor (az éves kereset és az egy főre jutó GDP hányadosa) és a nők aránya közötti korrelációt vizsgáljuk a fejlett országok adatain azt találjuk, hogy viszonylag erős negatív korreláció van közöttük. (-0,582) Magyarul minél alacsonyabb az egy főre jutó GDP-hez viszonyított éves kereset, annál magasabb a nők aránya az elemi oktatásban.
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0
Törökország Görögország Japán Mexikó Spanyolrszág Luxemburg Korea Finnország Svájc Belgium Svédország Portugália Franciaország Egyesült Királyság Hollandia Új-Zéland Csehország Németország Írország USA Ausztria Olaszország Magyarország 0,0
0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0
A nők aránya az elemi iskolai pedagógusok között
A nők aránya az elemi iskolai pedagógusok között A 15 éves gyakorlattal rendelkező pedagógus fizetése az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva - elemi iskola
48. Ábra Az elemi oktatás pedagógusai éves fizetése az egy főre jutó GDP-hez és a nemi arány 2005-ben a fejlett országokban
Hasonló összefüggést találunk az alsó középfok esetében (ott a korreláció – 0,555), és a felső középfoknál is, bár itt a korreláció valamivel gyengébb (-0,483).
Az oktatásban a piaci erők közvetlen hatása a foglalkoztatásra csekély. A költségvetési szabályozás nem képes helyettesíteni a profitérdekeltség és a verseny hatásait. Az oktatásban nem alakult ki racionális létszámgazdálkodás.
0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000 1 200 000 1 400 000 1 600 000
1950/1951 1960/1961 1970/1971 1980/1981 1990/1991 1995/1996 2000/2001 2005/2006 2007/2008 0
20000 40000 60000 80000 100000 120000
Óvodás gyermekek Általános iskolai tanulók Főállású óvodapedagógus Főállású általános iskolai pedagógus
49. Ábra Az óvodai és az általános iskolai tanulólétszám és pedagóguslétszám
alakulása Magyarországon 1950-2007
Az oktatáspolitika – sem a központi, sem a települési - akkor sem törekedett a felesleges pedagóguslétszám leépítésére, amikor a tanulók száma – demográfiai okok miatt – gyorsan és jelentősen csökkent. Különböző pedagógiai elgondolásokra hivatkozva, új funkciókat kreáltak a felesleges munkaerőnek. Ennek is következménye, hogy az évi tanítási órák száma a 2000-es évek közepén is jóval az OECD átlag alatt volt, és hogy az egy pedagógusra jutó tanulók száma folyamatosan csökken, s ebben a mutatóban is igen kedvező (magyarul a hatékonyság szempontjából kedvezőtlen) helyen állunk az OECD országok között.
0 10 20 30 40 50 60 70 80
1937/1938 1950/1951 1960/1961 1970/1971 1980/1981 1990/1991 1995/1996 2000/2001 2005/2006 2007/2008
Az egy óvodapedagógusra jutó óvodás gyermekek száma
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az általános iskolában
50. Ábra Az egy pedagógusra jutó gyermek szám az óvodában és az általános iskolában
A pedagógusok oktatási terhelését nemzetközi összehasonlításban vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar pedagógusok különösen az alsó középfokú oktatásban (azaz a magyar rendszerben az általános iskola felső tagozatán) az egyik legalacsonyabb a fejlett országok között. De az elemi oktatásban (általános iskola első négy osztályában) és a felső középfok területén is jelentősen az OECD, és EU átlag alatt volt 2005-ben. És tegyük hozzá, hogy 1996-ban még inkább alatta volt, akkor ugyanis valamennyi közoktatási területen a magyar adat volt a legalacsonyabb.
A hazai oktatási rendszerben a pedagógusok alacsony óraterhelése lényegében az állaszocialista időszakból maradt örökség, amelyen a rendszerváltást követő kormányok csak igen mérsékelten változtattak. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal is, hogy a hazai tanév – az egyes évfolyamok előírt óraszáma – a legrövidebb a közoktatás majdnem minden szintjén, évfolyamán az OECD országok között.
100. Táblázat A pedagógusoktól elvárt éves tanítási teher 1996-ban és 2005-ben a fejlett országokban
Elemi oktatás Alsó középfok Felső középfok
1996 2005 1996 2005 1996 2005
Japán 578 Japán 505 Japán 429
Törökország 639 Magyarország 473 555 Görögország 629 477
Dánia 640 640 Portugália 644 564 Portugália 574 513
Izland 671 Korea 570 Norvégia 505 524
Finnország 677 Görögország 629 583 Finnország 550
Belgium (Fr.) 858 722 Finnország 592 Korea 553
Olaszország 735 735 Olaszország 601 601 Magyarország 473 555
Norvégia 713 741 Ausztria 658 607 Dánia 560 560
Ausztria 684 774 Franciaország 647 639 Izland 560
Luxemburg 774 Dánia 640 640 Törökország 567
Magyarország 777 Luxemburg 642 Ausztria 623 589
Görögország 780 780 Csehország 607 647 Olaszország 601 601
Mexikó 800 800 Norvégia 633 656 Csehország 580 617
Belgium (Fl.) 841 806 Izland 671 Franciaország 625
Németország 772 808 Spanyolország 713 Luxemburg 642
Korea 810 Belgium (Fl.) 724 720 Belgium (Fr.) 677 664
Csehország 635 813 Belgium (Fr.) 734 724 Belgium (Fl.) 679 675
Portugália 783 855 Írország 735 735 Spanyolország 630 693
Spanyolország 900 880 Hollandia 867 750 Németország 671 717
Ausztrália 888 Németország 715 758 Írország 735 735
Skócia 975 893 Ausztrália 810 Hollandia 867 750
Írország 915 915 Skócia 893 Ausztrália 810
Franciaország 900 918 Új-Zéland 968 968 Mexikó 848
Hollandia 930 930 Mexikó 1182 1047 Skócia 917 893
Új-Zéland 985 985 USA 1080 Új-Zéland 950 950
USA 1080 Törökország USA 1080
OECD átlag 807 803 OECD átlag 716 703 OECD átlag 659 661 EU19 átlag 798 806 EU19 átlag 661 664 EU19 átlag 650 639 Forrás:Education at a Glance 2007 D4.2
Végül is az alacsony keresetek kedvezőtlen hatásait ellensúlyozta a pedagógus-foglalkozás viszonylag magasabb társadalmi presztízse, valamint az oktatás sajátos munkabeosztása; a munkaidőnek mindössze felét igénybe vevő kötelező óraszám, a hosszú szünidő251. A pedagógus-munka minden más diplomás foglalkozásnál decentralizáltabb volt, ami különösen előnyössé tette a pedagógus-pályát a kisebb települések fiataljai számra. Ezeket a hatásokat erősítették a fiatalok, különösen a nők természetes vonzódása a gyermekek neveléséhez, a választott szaktárgy iránti érdeklődés és a kedvelt tanárok személyes példája.252 A pedagógusi pálya jó lehetőséget nyújtott a társadalmi felemelkedésre. Ez magyarázza, hogy az oktatásfejlesztési kampányok, vagy a demográfiai hullámok miatt átmeneti munkaerőhiánytól eltekintve, a képzésre jelentkezők száma a rendszerváltás előtt rendszeresen meghaladta a felvételi kereteket, a pedagógus munkaerő-kínálat fedezte a keresletet.
A pedagógus munkaerőpiacnak csak a felszínén mutatkozott azonban egyensúlyi helyzet.
Az állami beavatkozással kialakított alacsony keresetek más, sokkal tartósabb és rombolóbb következményeket vontak maguk után a pedagógusok időfelhasználásában, motivációjukban, és különösen a minőségi szelekcióban.
251 E két tényező meghatározó szerepéről részletesen tájékoztat Varga Júlia idézett tanulmánya.
252 Falussy Béla - Zoltánka Viktor i.m. és Ferge-Gazsó-Háber-Tánczos-Várhegyi: A pedagógusok helyzete és munkája, MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1972. 288 old.