A diplomások foglalkoztatásának néhány jellemzője Magyarországon

Az alábbiakban a diplomások foglalkoztatásának néhány jellemzőjét mutatjuk be azzal a szándékkal, hogy a hazai felsőoktatás fejlesztésére nézve tanúságokat fogalmazhassunk meg.

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Törökország 6 6 6 7 8 8 7 8 8 9 10

Csehország 12 12 11 11 10 11 11 11

Olaszország 7 7 8 8 8 8 9 9 10 10 12

Szlovákia 13 12 12 10 11 11 11 12

Ausztria 8 8 8 9 9 9 12 13 13 15 14

Portugália 9 10 11 13 14 14 13 11 11 12 14

Magyarország 14 12 14 14 15 15

Lengyelország 10 10 10 12 12 14 15

Mexikó 17 17 16 17 18

Németország 21 20 20 20 21 20 21 22 22 22 22

Luxembourg 21 23 23

Görögország 25 26 28 22 24 25 24 24

Izland 24 23 24 28 28 26

Svájc 21 21 21 22 22 23 25 25 26 26 26

Hollandia 22 24 24 24 25 25 26 27 25 27 27

Dánia 27 29 29 29

Új-Zéland 23 23 22 21 24 25 25 26 26 27 29

Egyesült Királyság 19 21 22 23 23 24 25 26 27 29 29

Ausztrália 23 23 23 24 25 25 26 28 29 31 34

Franciaország 20 22 23 24 25 26 28 30 31 32 34

Spanyolország 16 22 23 25 27 29 30 32 33 34 36

Svédország 27 27 27 27 29 28 29 31 32 34 37

Belgium 27 27 29 30 30 32 33 34 34 36 38

Finnország 33 33 34 34 35 35 36 36 37 38 38

Norvégia 27 28 29 31 32 30 30 33 35 35 38

Egyesült Államok 30 30 31 32 34 35 36 36 37 38 39

Korea 29 30 32 34 35 37 40

Írország 20 21 23 24 27 31 33 29 41 47 48

Japán 45 45 45 47 48

Kanada 32 33 35 38 40 42 44 45 47 48 51

4.2.5.3.1. A bérstruktúra néhány tanúsága

A nemzetközi összehasonlításban az utóbbi időben különösen a hazai bérstruktúrának a fejlett országoktól eltérő szélsőséges különbségei tűntek fel. A 25-64 éves főiskolai és egyetemi végzettségű férfiak és nők például nálunk, 2001-ben, több mint kétszeresét keresték, mint a középfokon végzettek, míg az OECD országokban a kereseti különbségek mindössze 7- 50 százalék (Dánia, illetve Portugália) között szóródtak. Ez megerősítette azt a feltételezésünket, hogy a diplomások hazai bérének átlagosnál gyorsabb növekedésében szerepet játszik a „bér-felzárkózási aszimmetria” Ez alatt azt értjük, hogy az átlagos termelékenység növekedésnél gyorsabban növekszik a diplomások bére, s lassabban az alacsonyabb végzettségűek bére. Ennek okai között olyan tényezők játszanak alapvető szerepet, mint a diplomások (és azon belül a vezető menedzserek, vezető államigazgatási alkalmazottak, országgyűlési képviselők, művészek stb.) magasabb érdekérvényesítő képessége, illetve az alacsonyabb végzettségűek alacsonyabb védettsége, (a termelékenység növekedéstől messze elmaradó minimálbér növekedés) stb. Ennek következtében az átlagos termelékenység növekedésénél gyorsabban nő a diplomások, s lassabban az alacsonyabb végzettségűek munkabére

85. Táblázat A 25-64 éves népesség végzettség szerinti relatív keresete Magyarországon és az európai OECD országokban (2003)

¹⁹⁵

Középfoknál alacsonyabb

végzettségűek relatív jövedelme Felsőfokú

végzettségűek relatív jövedelme

Forrás: Education at a Glance 2006

195 Forrás: Education at a Glance 2006

4.2.5.3.2. Az aktivitás és munkanélküliség

A következőkben a népszámlálási adatokra támaszkodva igyekszünk valamilyen képet kapni arról, hogy a diplomák tömegesedése mennyiben okoz változásokat a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásában.

86. Táblázat Aktivitási és munkanélküliségi jellemzők iskolázottság szerint (18-64 évesek)

Aktivitás

Munka-nélküliség

Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 13,6 24,9

Általános iskola 8. évfolyam 37,1 12,3

Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 85,1 8,2

Középiskola érettségivel 64,8 1,6

Egyetem, főiskola stb. 81,1 1,6

61,6 5,7

Forrás: saját számítás a 2001-es népszámlálás adatai alapján

A felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége tehát igen kedvező képet mutat. Ez nemzetközi összehasonlításban is így van, - a hazai diplomás munkanélküliség a fejlett országok között a legalacsonyabb szinten van. Ugyanakkor más a helyzet a gazdasági aktivitás tekintetében.

A magyar diplomások gazdasági aktivitása ugyanis a fejlett országok között a legalacsonyabbak között van. Ha a két adatot együtt vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar diplomások munkapiaci részvétele a fejlett országok között viszonylag alacsony arányú.

87. Ábra A 25-64 éves felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége és gazdasági

aktivitása nemek szerint

Norvégia 1,9 1,8 0,7 1,7 90 88 92 94

Olaszország x(4) 7,2 x(4) 3,8 X(4) 81 x(4) 91

Portugália 2,9 3,3 2,6 2,0 88 95 94 94

Spanyolország 13,0 8,8 4,1 4,7 77 83 93 91

Svédország 2,5 2,2 3,4 2,6 86 90 89 91

Szlovákia 11,0 3,4 5,3 4,5 90 88 89 93

Törökország x(4) 6,1 x(4) 5,6 X(4) 71 x(4) 87

Új-Zéland 2,9 3,2 4,4 2,8 77 83 89 93

USA 2,3 2,0 2,5 1,9 80 81 90 92

Education at a Glance 2003 OECD Paris 2003 alapján

A táblázat oszlopainak angol címe Tertiary-type B education (ez a hazai terminológiában az AIFSZ képzést jelent) illetve Tertiary-type A and advanced research programmes (ami az egyetemi és főiskolai képzésekkel azonosítható)

Leegyszerűsítve a fenti táblázatot jól látszanak a képzettség szerinti foglalkoztatottság arányai közötti különbség is, ami a túlképzésre mutathat rá. A nemzetközi átlagnál egyébként is alacsonyabb hazai foglalkoztatottság az iskolázottság csökkenésével még inkább csökken. Jellemző adatokra mutat rá a következő tábla.

88. Táblázat A 25-64 éves népesség gazdasági aktivitása végzettség szerint Magyarországon és az európai OECD országok átlagában 2001-ben

¹⁹⁶

4.2.5.3.3. A diplomás foglalkoztatás néhány hazai jellemzője

A népszámlálási adatok összevetése¹⁹⁷ lehetőséget teremt arra, hogy a diplomások hazai foglalkoztatásának esetleges változásáról valamilyen képet alkossunk.

Ha összevetjük a diplomások foglalkoztatási főcsoportok szerinti elhelyezkedésének változását, - tehát azt, hogy az egyes foglalkoztatási főcsoportokban mennyivel változott a diplomások száma az elmúlt népszámlálás adataihoz viszonyítva – azt állapíthatjuk meg, hogy mind 1980 és 1990 között, mind 1990 és 2001 között alapvetően a „felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak”, és az „egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak” főcsoportjaiban növekedett a diplomások létszáma.

Ebben valószínűleg semmi meglepő nincs. Ha a kiemelt foglalkozási csoportokat is megvizsgáljuk akkor azt láthatjuk, hogy az előzőben a növekedés alapvetően a szakképzett pedagógus és az egészségügyi foglalkozásúak, az utóbbiban pedig a gazdasági, pénzügyi ügyintéző csoportokban következett be.

196 OECD i.m. 150, 151 old.

197 Az adatokért köszönettel tartozunk Hablicsek Lászlónak.

Nők

Középfoknál alacsonyabb végzettségű

Felső középfokú végzettségű

Felsőfokú végzettségű

Magyarország Gazdasági aktivitás 35 67 79

Munkanélküliség 7,6 4,2 1,3

OECD ország átlag Gazdasági aktivitás 50 70 83

Munkanélküliség 9,4 6,4 3,5

Férfiak

Magyarország Gazdasági aktivitás 50 83 89

Munkanélküliség 12,5 4,8 1,1

OECD ország átlag Gazdasági aktivitás 77 88 93

Munkanélküliség 8,9 4,8 2,8

89. Táblázat A diplomások aránya az egyes foglalkozási főcsoportokban

1980 1990 2001

Foglalkozási főcsoport, Az egyetemi, főiskolai végzettek aránya

Törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők 32,1 44,9 45,9

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak

67,4 78,4 84,1

Egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak

5,7 8,1 15,3

Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak 1,3 1,6 6,5

Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak 0,3 1,7 3,9

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak 0,2 1,1 4,1

Ipari és építőipari foglalkozásúak 0,3 0,7 1,1

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 0,2 0,6 0,6

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak 0,1 0,2 0,5

Fegyveres szervek foglalkozásaiban dolgozók 24,5 28,6

Összesen 8,1 12,3 18,3

90. Táblázat A diplomások létszámának változása abszolút számokban 1980-1990, és 1990-2001 között

Foglalkozási főcsoport 1990-1980 2001-1990

Törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők 43 577 -16 786

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak 44 167 76 728 Egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak 12 938 42 716 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak -258 9 164

Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak 5 490 15 752

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak 1 317 2 735

Ipari és építőipari foglalkozásúak 4 538 -274

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 2 177 -889

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak 388 183

Fegyveres szervek foglalkozásaiban dolgozók 28 282 -8 339

Összesen 122 517 120 990

Az előző főcsoportoktól elmarad, de viszonylag jelentős a diplomások számának növekedése az irodai, ügyviteli foglalkozásúak valamint a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között, - (ez utóbbiaknál alapvetően a kereskedelmi és a nem anyagi jellegű szolgáltatások foglalkozásaiban).

Bár a „törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők” foglalkozási főcsoportban a 90-es évek után csökkent a foglalkoztatott diplomások száma ugyanakkor igen jelentős strukturális változást lehet itt észlelni. Nevezetesen, hogy a „kisszervezetek vezetői” csoportban igen jelentősen megnövekedett a diplomások száma az 1990-2001 közötti időszakban.

91. Táblázat A diplomások számának változása az egyes foglalkozási főcsoportokon belül

Foglalkozási főcsoport, kiemelt foglalkozási csoport 1990-1980 2001-1990

Törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők

Törvényhozó, országos igazgatási, érdekképviseleti vezető -2 476 -1,7 -331 -0,3 Területi, helyi önkorm., közig., igazságszolg. érdekképv. vezető -32 0,0 1 103 0,9

Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője 46 085 32,3 -46 576 -38,5

Kisszervezet vezetője 0 0,0 29 018 24,0

Együtt 43 577 30,6 -16 786 -13,9

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak

Műszaki és természettudományi foglalkozású -1 098 -0,8 13 127 10,8

Egészségügyi foglalkozású 1 330 0,9 18 154 15,0

Szociális foglalkozású 0 0,0 3 986 3,3

Szakképzett pedagógus 35 285 24,7 32 377 26,8

Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozású 18 012 12,6 3 349 2,8

Kulturális, művészeti és vallási foglalkozású 859 0,6 3 795 3,1

Egyéb magasan képzett ügyintéző -10 221 -7,2 1 940 1,6

Együtt 44 167 31,0 76 728 63,4

Egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak

Technikus és hasonló műszaki foglalkozású 2 166 1,5 1 608 1,3

Egészségügyi foglalkozású 2 862 2,0 -267 -0,2

Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozású 0 0,0 3 147 2,6

Pedagógus foglalkozású 684 0,5 -849 -0,7

Igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi ügyintéző 92 0,1 3 516 2,9

Gazdasági, pénzintézeti ügyintéző 7 004 4,9 28 247 23,3

Kulturális, művészeti, és vallási foglalkozású 130 0,1 5 357 4,4

Egyéb ügyintéző 0 0,0 1 957 1,6

Együtt 12 938 9,1 42 716 35,3

Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak 0 0,0

Irodai jellegű foglalkozású -617 -0,4 7 786 6,4

Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozású 359 0,3 1 378 1,1

Együtt -258 -0,2 9 164 7,6

Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak

Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozású 4 626 3,2 9 318 7,7

Közlekedési, postai és hírközlési foglalkozású 79 0,1 1 215 1,0

Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozású 785 0,6 5 219 4,3

Együtt 5 490 3,8 15 752 13,0

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak 1 317 0,9 2 735 2,3

Ipari és építőipari foglalkozásúak 4 538 3,2 -274 -0,2

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 2 177 1,5 -889 -0,7

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak 388 0,3 183 0,2

Fegyveres szervek foglalkozásaiban dolgozók 28 282 (19,8)¹⁹⁸ -8 339 -6,9

Összesen 142 616 100,0 120 990 100,0

Ha össze szeretnénk foglalni egy ilyen rövid összehasonlításban a diplomások foglalkoztatásának változásában megfigyelhető jelenségeket, a következőket lehetne kiemelni:

 Növekszik a szolgáltatásokban és a közszférában - (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra) foglalkozat diplomások száma

 A szellemi foglalkozásúak között növekszik a felsőfokúak aránya, s egyre inkább kiszorulnak a középfokú végzettségűek ezekből a foglalkozásokból,

 Növekszik a kisvállalkozási szférában és az önfoglalkoztatóként dolgozó diplomások száma

 Növekszik a képzettségi szintjüknél alacsonyabb igényű munkakörökben foglalkoztatott diplomások száma

Persze egy ilyen vizsgálatot az egyes foglalkozások munkatartalmának elemzése alapozhatna meg, - azonban egy ilyen kutatás igen drága és időigényes, - (módszertani és egyéb más problémáiról nem is beszélve). De a legnagyobb baj a diplomások foglalkoztatási jellemzőinek vizsgálatával, hogy nem igazán kíváncsi rá senki. Hiszen olyan kérdéseket vet fel, amelyről nem szívesen szeret hallani az oktatáspolitika, de a gazdaságpolitika sem.

198 A fegyveres testületek diplomásainak növekedése 1980-hoz képest abból adódik, hogy korábban ez az adat hiányzott

Ugyanis aligha kérdéses, hogy a felsőoktatás kiterjedését nem a foglalkozási tartalmak felsőbb szintű oktatási igénye mozgatja, - márpedig akkor törvényszerű, hogy a diplomások egyre jelentősebb tömegeinek foglalkoztatása során a tanult szakismeret nem hasznosul. Ez pedig visszahat a felsőoktatás képzési tartalmaira. A felsőoktatás tömegesedése tehát kikényszeríti a képzési tartalmak olyan irányú változását, amely a szűkebb szakmai tartalmak kiszorulását eredményezi, s az általános(abb), az általánosan művelőbb képzés felé mozdítja azt el.

In document 1 Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság 2008 A Nemzeti Tankönyvkiadónál megjelent könyv műszaki szerkesztés és korrektúra előtti változata (Pldal 161-167)