III. A REzILIENcIA FEJLESztÉSÉNEK ISKOLAI TÉNYEZŐIISKOLAI TÉNYEZŐI
4. PedagógIaI gyakorlatok
vállaljak saját magamért, és ne egy másikra mutogassak, meg egy harma-dikra, meg egy negyedikre, hogy azért nem, mert ő ezt mondta, vagy nem mondta. Tehát hogy tisztességre nevelni. A felelősség, a kötelességtudatnak a vállalása.”
(Pest megyei reziliens községi iskola, pedagógus)
„Azt gondolom, hogy akkor jó egy iskolavezető, hogyha jó mögötte az iskolá-nak a közössége. Ez alatt értem a tanárokat, a szülőket, a gyerekeket. És hogy-ha megtaláljuk azt az egy célt, vagy célokat, amit közösen el akarunk érni. És hogyha megvannak ezek a célok, és mindenki képessége, tehetségei szerint támogatja az iskolavezetést, akkor jó az iskolavezetés. Ha nincsenek közös célok, nincs közös akarat, akkor aztán meg lehet feszülni, és ki lehet találni különböző dolgokat, akkor sem lesz belőle jó iskolavezetés.”
(Pest megyei reziliens községi iskola, igazgató)
4. PedagógIaI gyakorlatok
Kutatásom egyik alapvető kérdése, hogy a két vizsgált iskolacsoportban eltérően szervezik-e az oktatási-nevelési tevékenységet, hogy konkrétan milyen mintát, gyakorlatot követnek a reziliens, és milyet a veszélyeztetett iskolacsoportban.
Összességében az látható, hogy a reziliens iskolacsoport pedagógusai a kérdő-ívben felsorolt oktatási-nevelési tevékenységeket sokkal jellemzőbbnek tartják az iskolájukban, mint ahogy a másik iskolacsoport pedagógusai tapasztalják a saját intézményükben. Így az extrakurrikuláris lehetőségek (például sport, zene) biztosítása, a tanulók egyéni képességeihez mért teljesítmények ösztönzése és az ennek megfelelő terhelés, a magas színvonalú oktató-nevelő munka, a tanu-lók tesztekkel mért eredményeinek javítása, valamint a fegyelmezési problémák kezelése mind-mind olyan pedagógiai tevékenység, amely megkülönbözteti a reziliens iskolákat a veszélyeztetett iskoláktól. Eredményeim azt is jelzik, hogy az utóbbi három pedagógiai gyakorlat (magas színvonal, teszteredmények javí-tása, sikeres fegyelmezés) esetén statisztikailag is szignifikáns ez az eltérés. (28.
táblázat)
28. táblázat: A pedagógiai gyakorlat légkördimenziót alkotó tényezőkre adott válaszok megoszlása a vizsgált iskolacsoportokban (nr=118; nv=182)
pedagógiaigyaKorlat Iskolacsoport Inkább
egyetért
teljes mértékben
egyetért Az intézmény megfelelő lehetőségeket biztosít a
gyerekek számára a tanuláson kívüli területeken is (pl. sport, zene).
Reziliens 37% 59%
Veszélyeztetett 46% 47%
A pedagógusok törődnek azzal, ha a gyerekek/ta-nulók nem úgy teljesítenek, ahogy tudnának.
Reziliens 44% 53%
Veszélyeztetett 52% 44%
Az intézményben figyelembe vesszük az egyéni képességeket a gyerekek/diákok terhelésekor.
Reziliens 45% 51%
Veszélyeztetett 54% 41%
Ebben az intézményben magas színvonalú nevelő-oktató munka folyik.**
Reziliens 51% 47%
Veszélyeztetett 60% 33%
Az intézményben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekek/diákok tesztekkel mért teljesít-ménye javuljon.*
Reziliens 45% 47%
Veszélyeztetett 59% 34%
Ebben az intézményben jól kezeljük a fegyelme-zési problémákat.**
Reziliens 60% 30%
Veszélyeztetett 66% 17%
Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (második hullám, 2014).
Feltett kérdés: Kérjük, jelölje, hogy mennyire jellemzőek az Önök intézményére az alábbi állítások!
Megjegyzés: Négyfokú skála (1 = egyáltalán nem ért egyet, 4 = teljes mértékben egyetért).
* Szignifikáns különbség: khi-négyzet-próba szign. p<0,1 (négyfokú skálára számolva).
** Szignifikáns különbség: khi-négyzet-próba szign. p<0,05 (négyfokú skálára számolva).
Mindezek fényében nem meglepő, hogy amennyiben az oktatási-nevelési tevé-kenységekkel kapcsolatos véleményeket összesítő főkomponens értékeit vizsgáljuk, jelentős különbségeket találunk egyrészt a teljes alapsokaságot adó, pedagógiai hoz-záadott érték mutatóval rendelkező iskolák, másrészt a veszélyeztetett iskolacsoport átlagától is. (14. ábra)
4. Pedagógiai gyakorlatok
14. ábra: A pedagógiai gyakorlat klímadimenzió összetett indexének átlagértékei a vizsgált iskolacsoportokban***
Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (második hullám, 2014).
*** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,01.
Az oktató-nevelő tevékenység, a pedagógiai gyakorlatok fókuszának változá-sát jól összefoglalja az egyik reziliens iskola pedagógusa, aki saját pedagógiai és módszertani kultúráját kezdte el fejleszteni.
„Mi még abban az időben tanultunk a tanítóképzőben, amikor a frontális osz-tálymunka volt a fő cél. Én vagyok a tanító, a mindenható, aki megmondom a tutit a gyerekeknek. Ez most már megváltozott. Én maximum irányt mutatha-tok ezeknek a gyerekeknek, és segíthetem a munkájukat differenciálással, ko-operatív technikákkal, egyéniségüknek és a képességüknek megfelelően. Nem érek célba frontális munkával.”
(Észak-Magyarország, reziliens községi iskola, pedagógus)
4.1. Kognitív képességek fejlesztése
Az iskolai légkört és eredményességet erősen befolyásolja, hogy a pedagógusok a diákok kognitív képességeinek fejlesztésére irányuló tevékenységek közül melyiket tartják kiemelkedően fontosnak az iskolában. Az adatok alapján megállapítható, hogy a megkérdezett összes pedagógus az alapkészségek kialakítását, fejlesztését tartja a legfontosabbnak, melyet a tanulási motiváció felkeltése és fenntartása, a képzelőerő, a kreativitás és a problémamegoldás fejlesztése, az életkornak megfelelő mélységű ismeretek elsajátíttatása, a világ iránti nyitottság, érdeklődés felkeltése és fenntartása, a közösségi szabályok és az életkorhoz illeszkedő elvárások tudatosítása, valamint a fej-lődést, tanulást támogató környezet kialakítása követ. Ez a pedagógusok által felállított fontossági sorrend nem különbözik számottevően a két iskolacsoportban.
Érdemes szemügyre venni, hogy az egyes iskolacsoportokban tanító pedagógusok miként vélekednek arról, hogy a kognitív képességek fejlesztésére irányuló pedagógiai tevékenységek a fontosságukhoz képest milyen színvonalon valósulnak meg az iskolájukban. Fontosságához mérten a tanulók motivációjának felkeltése és fenntartása bizonyul a legnehezebb feladatnak a hátrányos szociális összetételű iskolákban.
Általánosságban elmondható, hogy a reziliens iskolákban egységesebbek a vélemények, továbbá ezen iskolák pedagógusai szerint valamennyi kognitív pedagógiai tevékenység magasabb színvonalon valósul meg az iskolájukban, különösen igaz ez az életkornak megfelelő mélységű ismeretek elsajátíttatását, a világ iránti nyitottság és érdeklődés fenntartását, a célok tudatosítását, a kritikai gondolkodást és a tanulási motivációt, va-lamint az életmódbeli tudatosságot fejlesztő, megalapozó tevékenységekre. (15. ábra)
15. ábra: A tanulók kognitív képességeinek fejlesztésére irányuló pedagógiai tevékenységek színvona-la a vizsgált iskoszínvona-lacsoportokban
Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első hullám, 2013).
Feltett kérdés: Kérjük, értékelje, hogy a gyerekek/tanulók kognitív képességeinek fejlesztésére irányuló alábbi pedagógiai tevékenységek milyen mértékben valósulnak meg az Önök intézményében!
Megjegyzés: Ötfokú skála átlaga (1 = egyáltalán nem, 5 = nagyon magas színvonalon). Az itemek mögötti zárójelben a pedagógusok által legfontosabbnak tartott tevékenységek iskolacsoportonkén-ti sorrendjét tüntettem fel. Az ábra jobb oldalán az összes megkérdezett általános iskolai pedagógus (n=3 016) válaszainak átlaga látható csökkenő sorrendben.
* Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,1.
** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,05.
*** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,01.
4. Pedagógiai gyakorlatok
4.2. Személyiség és társas készségek fejlesztése
A kognitív képességek mellett a személyiség és társas készségek fejlesztése is közelebb visz a minél eredményesebb oktatás megvalósulásához. Ezért érdemes megvizsgálni azt is, hogy a pedagógusok az erre irányuló pedagógiai tevékenysé-gek közül melyiket tartják a legfontosabbnak, illetve, hogy milyen színvonalúnak érzik ezen tevékenységek megvalósulását az iskolájukban. E tekintetben már ráné-zésre is nagyobb különbségek mutatkoznak a reziliens és a veszélyeztetett iskolák pedagógusai között.
Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a pedagógusok a személyiség fejlesztése és a társas kompetenciák kialakítása szempontjából kulcsfontosságú-nak tartják a diákok együttműködési és konfliktuskezelési készségeinek a fej-lesztését. Ugyanakkor éppen az erre irányuló pedagógiai tevékenység valósul meg a legalacsonyabb színvonalon az iskolákban, hozzátéve, hogy a reziliens iskolákban lényegesen kedvezőbb a kép, mint a veszélyeztetett iskolákban. Mind a két iskolacsoport pedagógusai meghatározónak tekintik a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtését, melynek megvalósulásával a leginkább elége-dettek, hozzátéve, hogy a veszélyeztetett iskolákban – a tanulói énkép és önbi-zalom, a kommunikációs készségek, norma- és értékrend, valamint a szociális érzékenység fejlesztéséhez hasonlóan – a megvalósulás színvonala jelentősen elmarad a reziliens iskolákétól. Összességében tehát az tapasztalható, hogy a pedagógusok véleménye szerint a reziliens iskolákhoz képest a veszélyeztetett iskolákban a diákok személyiségének és társas készségeinek fejlesztésére irányu-ló pedagógiai tevékenységek nagy része szignifikánsan alacsonyabb színvonalon valósul meg, és a válaszok szóródása is magasabb. (16. ábra)
16. ábra: A tanulók személyiségének és társas készségeinek fejlesztésére irányuló pedagógiai tevé-kenységek színvonala a vizsgált iskolacsoportokban
Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első hullám, 2013).
Feltett kérdés: Kérjük, értékelje, hogy a gyerekek/tanulók személyiségének és társas készségeinek fej-lesztésére irányuló alábbi pedagógiai tevékenységek milyen mértékben valósulnak meg az Önök intéz-ményében!
Megjegyzés: Ötfokú skála átlaga (1 = egyáltalán nem, 5 = nagyon magas színvonalon). Az itemek mögötti zárójelben a pedagógusok által legfontosabbnak tartott tevékenységek iskolacsoportonkén-ti sorrendjét tüntettem fel. Az ábra jobb oldalán az összes megkérdezett általános iskolai pedagógus (n=3 016) válaszainak átlaga látható csökkenő sorrendben.
* Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,1.
** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,05.
*** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,01.
4.3. Esélyteremtés és a családokkal való együttműködés fejlesztése
A pedagógiai gyakorlatok kapcsán fontos fejlesztési terület az esélyteremtés, az egyéni bánásmód és a családokkal való együttműködés. Ezen területek fejleszésére irányuló pedagógiai tevékenységek közül egyértelműen a személyre szabott, dif-ferenciált fejlesztést tartják a legfontosabbnak a pedagógusok, azonban ennek megvalósulását, iskolai színvonalát már nem a legkedvezőbben ítélik meg. Mind-két iskolacsoport pedagógusai igen fontosnak tartják az oktatási szereplők közötti együttműködéseket is. A szülőkkel történő partneri együttműködés kialakítása kap-csán a megvalósulás színvonaláról a differenciált fejlesztéshez hasonlóan véleked-nek, ellenben a pedagógusok közötti együttműködések megvalósulását kifejezetten
4. Pedagógiai gyakorlatok
jónak tartják a megkérdezettek. A közösségépítő rendezvényekkel a legelégedetteb-bek a pedagógusok, holott ezt tartják a legkevésbé fontosnak.
Az eredmények alapján ebben a dimenzióban is a reziliens iskolák pedagógu-sai értékelik színvonalasabbnak az iskolájukban megvalósuló pedagógiai munkát, különösen igaz ez a családokkal, szülőkkel történő kapcsolattartásra, a pedagógusok közötti eredményes együttműködésekre, az intézményi közösségek erősítésére, bizonyos családi szocializációs feladatok átvállalására, valamint az egyedi szociokulturális és családi, otthoni jellemzők figyelembevételére. (17. ábra)
17. ábra: Az esélyteremtés és a családokkal való együttműködés fejlesztésére irányuló pedagógiai tevékenységek színvonala a vizsgált iskolacsoportokban
Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első hullám, 2013).
Feltett kérdés: Kérjük, értékelje, hogy az esélyteremtés, egyéni bánásmód és a családokkal való együtt-működés fejlesztésére irányuló alábbi pedagógiai tevékenységek milyen mértékben valósulnak meg az Önök intézményében!
Megjegyzés: Ötfokú skála átlaga (1 = egyáltalán nem, 5 = nagyon magas színvonalon). Az itemek mögötti zárójelben a pedagógusok által legfontosabbnak tartott tevékenységek iskolacsoportonkén-ti sorrendjét tüntettem fel. Az ábra jobb oldalán az összes megkérdezett általános iskolai pedagógus (n=3 016) válaszainak átlaga látható csökkenő sorrendben.
** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,05.
*** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,01.